Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-03-03
XXII. évfolyam. IO. v/.áiii. Pá|)ii* • *».».>. illáiéiul 3« PAPAI LAPOK. Papa város hatóságának es több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 969., Iiova a lapnak szánt kiJzlemén\ek küldendők. Kiadóhivatal: (.(»Idlipr;; Gyula papirkereskedése. Főtér. Laptulajdonos: <!i. l'enyvessy Perano Felelős szerkeszlí'i : KöiMiiourly lióla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalaitól küldendők, hol is a hirdetések a lesjutányosabsan felvétetnek. A lap ára: Eféssém6 Frt,félévreü irt. negyedévre 1 Irt úO kr. — Kgyes szám ára ló kr. Elái megnyitó beszél. A Jók'ai-ktfr felír. 2l-iki rendes közgyűlésén tartotta: Hr. VSHyeessg Ferenc. Mélyei) tisztelt Nagygyűlés. A mult szazadban, midőn a philosophia- és a társadalmi tudományok terén a casuistikai fogások éf kérdések napirenden voltak, — a tudósok s a bölcsészek sokat vitatkoztak a felett, hogy vájjon mit csinálna a vadonban nevekedett két ember, kiknek még fogalmuk sincs embertársaiknak létezésért"' I, — ha egymással először találkoznának I Koiisseau azt állitja, hogy hallgatva, közönyösen mennének el egymás mellett; Hobbes (a »bellum emttittffl contra Ottilies« szerzője) azt fejtegeti, hogy a legnagyobb ellenszenvvel és gyűlölettel néznének egy másra és veszekedni kezdenének ; PllB>ndorf szerint pedig éppen ellenkezőleg, bizalommal, rokonszenvvel, vonzódással közelednének egymáshoz. Mindhárom világhírű bölcsész .M. T. \.-gyűlés csak a mindenkori társadalom és társas elet mindenkori symphtomájából, jelenségeibii vonta le okoskodását. Mert hiszen nem szükséges a vadonban minden mivelődés nélkül való rad embernek születni és embertársunkról fogalommal sem birni; — a jogiíag^ f'''!i> * dezett, s a művelődés és műveltség öszszes attribútumaival felruházott álladalotn polgárai közül nem-e sokan, kiművelt agygyal, magas értelmi lukon, birtokában a megtinomiilt érzésnek, tudatában az emberi életcél nemes hivatásának és az emberi élet ideális törekvéseinek, nem teljesen közönyösen mennek-e el, még előttük ismerős polgártársuk előtt is, vagy nincsenek-e velük a legnagyobb ellenségeskedésben, viszálykodásban, kevesebb példa jutván arra, a mikor bizalommal, vonzódással közel-dnek az emberek egymáshoz. L'edig tenger közepében sziklán ülni egyedül: az nem magány, nem elhagyatottság; de emberek közt élni és senkihez sem tartozni, emberek közt lakni és senkivel sem társalogni, semmi társas életben részt nem venni: cz az igazi magány, ez az igazi elhagyatottság ! Ks minél kisebb a hely, minél szűkebb a kör, a hol a polgárostilt emberek együtt élnek, — annyival elkerülhetetlenebbül válik valóságos életszükségletté, hogy e szűk korben élve egymás közötti érintkezéseinkben egymásra utalva társaink iránt érzett közönyt vagy ellenszenvet váltsa fel a bizalom, a rokonszenv, az egymás megbecsülése, s a mi mindezt legkönnyebben előidézheti: váltsa fel I térsas müveit Het megteremtése és fejlesztése. Világvárosokban — tisztelt közgyűlés — a tudomány művészet, ipar es kereskedés nagy, hatalmas gócpontjain, a paza.r tény, s a pazar gazdagság mellett, hol ezer és ezerféle a látni, a hallani, az olvasni, az elvezni való, — ott mindenki megtudja találni magának a módot és eszközöket, melyekkel életéi kellemessé és hasznossá teheti. De ahol mindez hiányzik, vagy legl'ellebl. csak a legkisebb mértékben vau meg, ott enmagunknak kell keresni azt, a mi a kenyér kereset s az élethivatás vagy a család fentartási nehéz gondok mellett az életnek kellemet, bájt. varázst kölcsönöz: ott önmagunknak kell enmagonkst felfedezni, hogy egymással karöltve, az élet ideálisaid), s igy a lelket, a szivet nemesit' magasabb légkört teremtsünk imigiinknak magunk körül, a mely légkör ép oly szükséges az intelligens nőA PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Jelmez-estély. — Február 2.'». — Meg fogják engedni t. hölgyeim, hogy, mielőtt a jel mez-estéi t/ről relerálnék, egj .szomorú esettel számoljak be. a mely szerkesztőségünket váratlanul érte a hét folyamán, i Ez ugyan szerkesztői titok, de hát azért elárulom, azon reményben, hogy indiszkréciómmal nem fogom a t. Szerkesztő' ur haragját magamra vonni. ? Ugyanis humoros tolláról hires tudósítónk, ki a bálról tárcát igért már nem tudjuk a jehnez-estély ártott-e meg neki. avagy a szabadban routotta-e el magát ? auuyi azonban igaz, hogy -• többszöri, tudósítást kém és sürgető sorainkra felmondta a szolgálatot maródit jelentvén. Pénteken hozta meg ezt aszóbeli üzenetet a hozzá küldött gyalogposta és könyezve adta elő a leverő hirt, mely, képzelhetik, nagy zavart idézett elö nálunk. Uusulásnak is adtuk volna fejflnket ha rá értünk volna és nem kellett volna más tudósításról gondoskodni. Jónak láttuk ezeknek ebire I s,Írását, hogy t. olvasóinkat csalódásba ne ringassuk, a midőn a várt élvezetes tudósítás belyett csak a következővel szolgálhatunk. * Egy minden tekintetben kitűnően sikerült jtlmtM estéig rendezésével emelte legutóbb is a /id/itti rörösd.errszt tgylst báljainak hagyományos szép hiruevét és gyarapította babérjainak ssámát A farsang legszebb és mondhatjuk a legelőkelőbb bálja folyt le február 25-én este a „< irili u dísztermében. Előkelővé tette a mulatságot, hogj a vörös-kereszt-egylet, annak hölgyválasztmánya rendezte azt, előkelővé tette az, hogy a bálauyai tisztet az egylet szeretetreméltó, kedves elnöknője: Süli Józsefué ö nagysága viselte, körülte is volt csoportosulva ez este a társadalom sziue-java, elitoje, vir.iga. Széppé, nagyon is sséppé pedig a sok, (drágádéi jelmezben és gyönyörű Mai számunk tiz oldalra terjed. toáletben megjelent bájos hölgy varázsolta a jelmez-estélyt. melyen a jókedv mosolygó derűje uralta a szépen dissiteil és fényárban u>zó tánctermet s a kik ott voltak csak feledhetlen szép emlék* ket vihettek magukkal. Kilenc <ira után volt az ünnepélyes bevonulási a mikor a jelmeses hölgyek a zenekar „Rákóczy hangjai mellett a várakozó néző közönséggel telt táncterembe párosan bevonultak. Igézet szállt meg bennünket a szebbnél-szebb jelmezek látásakor. Valóságos tOndérorsságba képzelte az ember magát, a mesék világába, midőn a jelmezes szépeken végig nézett. Jobbia-balra mind érdekeeebbuél-érdekesebb alakok, kosattttmök kötötték le figyelmünket és ragadták el bámulatunkat. J Kent a terem közepén a festői csoportozatban két mithologiai alak tűnik fel : a vadászat istennője, a bájos l>iun<i, tör, ijj s nyilakkal felfegyverkezve és a szende Xim/u tengerek lakóival díszített, zöldes szinü, .csillogó öltözékében : mellettük áll a fess Bajorteáng sikkes kalapooskával a fejént 111P ß a gyojtó tekintetű • 4 i\ 10
