Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-02-17

Wll. <

;

vfolyam. H. *»/am. Papja, ••%«>.». február i« PAPAI LAPOK, Pápa farm liatosaganak és MM papai, i pápa-vidéki egyesületnek megválasztott kAslányé. megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: .Inkái Mór utca 909., hova a lapnak szánt közlemények küldendőit. Kiadóhivatal: Gold her« (íyula papirkereskedése. Főtér. Laptulajdonos: dr*. Penyveasy Pareno. Felelős szerkesztő : Körinendy Béla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a legjutányosahban felvétetitek. A lap ára: Bfésaévrefl írt,félévreÜ frt, negyedévre 1 frt öO kr. — Egyes szám ára l."> kr. A polgári leányiskola. A lapnak múlt számában emiitett minisleii leirat örvendetes fordulatot jelei a polgári leányiskola régóta, húzódó ügyében, s most már reményünk van arra, — föltéve, hogy a képviselőtestület s illetve a városi tanács ez ügyet hosszu pórázra nem ereszti miszerint a nyár folyamán a polgári leányiskola uj épülete fölállítva leend s ezzel vége lesz vette azon szégyenletes helyzetnek, mely a jelenlegi iskola-helyiség minden paedagogiai kívánalmai kigúnyoló voltában gyökeredzi. A ministeri leirat a város elé igen méltányos föltételeket állit; t. i. föntartását az eddigi évi segélynek, mely azonban 12,000 frt tökével egyszerre is megváltható, továbbá egy 1000 öl nagyságú telket az emelendő épület helyéül. Az első föltétel nem is képezheti kérdés tárgyát sem, annál nagyobb fejtörésre ad azonban okot a második. A városi tanács sem akart ez ügyben önállólag iutézkedni, — s ezért csütörtökre egy értekezletet hívott ftssie a A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Rég pihenő . . . Itég pihenő lantom Előveszem újra, Hadd lássam, mint régen, Zeng-e még a hurja ? Pengetem . . . pengetem . . . I)e hamis hangot, ád, Nem tudok kiverni Egy igazi nótát. Vizsgálom a lantot Mért hamis az ének, Hajt az öttzhaníjziitol Miért nem lelem én meg ? A lant, az a régi, Nincsen baja neki, Abban van a hiba: Ki veri, pengeti! Ladányi. leányiskola számára alkalmas hely kijelölése ügyében, moly értekezleten eléggé látható volt: mennyire szétágazók a vélemények a helyre vonatkozólag. Hogy elsőben is a legkönnyebben megszerezhet'' helyről aléljunk, vau a Jókai-utcán egy szabad telek, nagysága 1010 _) öl, mely 4000 Irtért meg volna vásárolható. Előnyei a ixéles utca, szabad — házak által nem akadályozott — légmozgás, a területnek a minister által kívánt nagysága s — last but not least — viszonylagos olcsósága. Hátránya és pedig egyedüli hátránya az, hogy a belvárostól kissé távol esik. már pedig a polgári iskola növendékeinek számából legalább 90'7

0-ot a belváros szolgáltat s igy a 11—15 év közti leánykáknak nagy utat kellene megtenniök, mig iskolába juthatnak, a mely körülmény, különösen ha a zord téli viharokra gondolunk — nagyon súlyosan esik a mérleg serpenyőjébe, s ezen nehézséget csak némileg enyhíti az, hogy most már egész odáig az egyik oldalon, jövő I évre hihetőleg a másikon i<. aszfalt ' járda van. A növendékek lakóhelyére tekintettel kétségtelenül valamely belvárosi. vagy a belvároshoz egés/en közel eső más terület volna legalkalmasabb az iskolaépület helyéül. Ennek akadálya azonban a/, hogy a belvárosban egj akkora területű baz sincs, s igy egész ház eomplexnmot kellene megvásárolni arra a célra, hogj a polgári iskolának puszta helyet adhassunk át. A háztulajdonosok pedig abban az edes reményben, hogy a városnak az ö hálaikra okvetlenül szüksége van, ezeket értékükből kitartják, olyan árt kívánva értük, mely a belvárosban való telekvételt meg inkább megneheiití. Részünkről nagyon helyeseljük a bizottság azon megállapodását, hogy a városi tanács kérjen a gyűlés alkalmával fülemiitett házak tulajdonosaitól kötelezői nyilatkozatot arra nézve, mily áron hajlandók házukat a városnak a polgári iskola céljára eladni. Majd ezeu nyilatkozatokból látni fogja a bizottság és látni fogja a városi képviselőtestület, hogy a város pénzerejének is mérlegelesével, melyik hely volna legalkalmasabb polgári leányiskola helyéül. Ha a belvárosi telkek nem lesznek tuldrágak s különösen ha a minister a 12,000 frtnvi segélvt a város részéri 1 Nem vagyok én költő . . N'em vagyok én költő, N* mondjatok annak. Bár szerzője vagyok Pár egyszerit dalnak. Nem vagyok én költő . . . Hejh. a mit én irtam, Nem költemény . . . való . . . Könynyel tele sirtam ! Ladányi A rossz harang. — lieiiiini.i/.. eneiák a kamasz-köried. — A »Papai Lapok, námán Irta: Babay Kálmán. Szombat esténként igen jeles társaság szokott összegyülekezni liajner Illés tánemester saloujában. Mi kamaszok csak ezen az estén kerestük fel ezt a kellemes kis fészket : szükség volt ránk, kisegitőkie. A sálon melletti nyitott fülkében gyakorta Juci kisasszony szokott elnökölni, egy lS-as hölgy, maga mellé csődítvén a tánciskolából már kinőtt-, s csak a megszokás- ós szombati társaság miatt eltekintő hosszu szoknyás hölgyecskéket. Ez a fülke tulajdonképpen boudoire volt, hol a lecsúszott harisnyákat, meglazult frizurákat stb. szokták megigazgatni. Egyébbkor zárva volt előttünk, csak, ha az ős gardede-lame. Juci nénénk honolt benne, nyíltak ki szőnyeg ajtai ; ilyenkor a gömbölyű táncmester öldöklő pillantásai kisérték az ide belépő kamaszt, biztos volt benne, hogy a ki ide egyszer belépett, azt ugyan tourokra elő. nem lehet onnét citálni többé. Nem volt. ez oly rég, s még akkor Pápának boldog kisvárosias jellege vala : a délutáni kávé tracscsok javában divatoztak télen a salonokban s ugyanezek nyáron a Mukkék keskeny udvarábau a fagylalt mellett. Nekünk bejárós kamaszoknak egy két pohár somlai nézett ki a kávé helyett, a cigarettát azonban már csak a gangon volt szabad elpipaini. .Tél esik hinnem, hogy egy-két ifju mama, ki e tárcát olvassa, kedélyesen kacag tél a reminiszeeneiákra s ha közel volnék hozzájuk, aligha meg nem cibálnák annak a „fekete gyerek"-nek üstökét, mint akkor teljes bátorsággal s édes bizalmassággal szokták. ö