Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-02-10
1 PÁPAI LAPOK. 189ö. február 10. A temetés, Keihleu (febr. &.) dL u. :$ órakor Volt a temetés, melyre az egész tauán karou I a főiskola összes ifjúságán kivül a rendkívül zordon idő dacára is igen nagy városi és vidéki közönség sereglett össze. Ott volt P«/' Gábor püspök, ott voltak a helybeli hitfelekezetek lelkészei, az állam' megyei és városi hivatalok képviselői I a boldogultuak volt tauitváuyai, köztük l'erczei .lózsef ezredes, továbbá Wimpfen báró alezredes és közéletünknek, a helybeli intelligenciának számos tagja. A főiskolai énekkarnak valóban szép és megható éneke utáu Kii Gábor pápai lelkész mondott, a koporsónál szép gyászbeszédet A temetőben a főiskolai tanári kar megbízásából dr. Antal Qtxa tanár tartott szép beszédet, melyet egész terjedelmében itt közlünk : ^Gyászoló halotti gyülekezet! E koporsóban egy tértin tetemei nyugoszuak. egy férfivé, ki munkás életében nyugalmat nem ismert ; e sir lesz pihenőhelye aunak, ki íáradhatlan tevékenysége közepette pihenésre alig juttatott időt. Igaz tehát, mit kedvenc költője .lónia zengzetes nyelvén majdnem báron ezer évvel ezelőtt megmondott: ..nemcsak a télien száll sírba, hanem oda hanyatlik az is. ki táradliatlauiil dolgozott 1 '. A munkás kezekből íme kihullott a toll, megnémullak a beszédes ajkak. • kinek varázs szavára letüntévezredek nagy alakjai elevenüllek föl, az most itt fekszik élettelenül, és az, aki az ókor mély elméjű hóinak szellemébe igyekezett behatolni, ki megfejteni igyekezett sokat olvasott és sokat magasztalt Plátonjának mély értelmű képeit és hasonlatait, most maga egy buikolt szomorú kép. S várja nagy értelmet bús tele titkainak. Oh mily fájdalmas nekünk kiejteni ezt a szót: ..meghalt." Meghalta! hiszen nein hal meg az, ki ezerekre költi I >us élte kincsét, bár ha napja múl I kire vonatkozhatnának inkább e szavak, mint a tauárra. a ki annál gazdagabb, minél több tanítványát teszi szellemi kincsei osztályosává, a tanaira, a kinek életcélja abban áll. hogy az emberiség nagy szellemeinek lobogó lángjánál meggyújtott fáklyára! minél több tanítvány lelkében gyujtsa föl a szép, a jó. a nemes iránti lelkesedés tüzét. Igen. mi, a kik tanítványaid voltunk, a kik veled együtt gyö- ; nyörködtüuk Hellász és h'óma költőiben, veled együtt lelkesedtünk nagy szónokaik remek beszédein, veled együtt szemléltük a nagy erkölcsi igazságokat történetíróit munkáiban , veled együtt hallgattuk mint győzi meg a haldokló Sokrates tanítványait a lélek halhatatlanságáról: mi tudjuk azt. hogy ez nem halál, csak elköltözés. Oh de a válás mégis fájdalmas; kétszeresen fájdalmas minekünk kik nemcsak tanítványaid, de kai társaid is lehettünk; kik láttuk hivatalos működésedet, láttuk mint fordítottad minden igyekezetedet ez ősi alma mater fényének emelésére ; kik a hivatalos érintkezésen kivül barátságodnak is részesei lehettünk, kik köz és magáuéletedhen szemléltük azt, hogy mint valósitód meg a klaszüzikus hajdankor eszményét: óh. mi sokszorosan érezzük a válás lesújtó voltát! így vagyunk, mint a tengeren hányatott Odysseus, ki elvesztve kedves társait „tovább hajózik bánatos szívvel;" mi is tovább megyünk az élet tengerén, merre rendeltetésünk pályafutása vonz, de báuatos szívvel, báuatosabbal, mint a görög hős, mert benned nemcsak a tisztelt, a kedves társat, hanem a vezetőt vesztettük el. .Szomorúan, a veszteség nagyságától lesújtva, mondjuk itt koporsódnál kedves halott: legyen könnyű a föld hamvaid felett; Isten veled!" Az elhunyt koporsójára a gyászoló családon kivül koszorút helyeztek még a következők : Igaz barátjának — Pap Gábor püspök, lief, fögymn. nagyérdemű igazgatójának — Darányi Ignác, a főisk. világi gondnoka. A főiskolai tanári kar --Szeretett kar; a csanak. Szeretett alelnökének — A pápai dókai-kör. Igazgatósági tagjának A pápai takarékpénztár. Nagyérdemű iaRáraklak Egykori tanítványai. Hála jeléül A theol. acad. hallgatói. Szeretett igazgatójának — A főiskolai ifjúság. Kegyelete jeléül - A főiskolai ifjúság. A szeretett hü barátnak Antal Gábor és családja. Tisztelete jeléül — Köri Szabó Sándor. A felejthetlen jó barátnak — Karanyay Zsigmond és családja. Szép Gábor, Irén. stb. Amaz általános szeretetnek, őszinte becsülésnek s érdmiei elismerésének eleven kiteje/öi a tanári karhoz s a gyászoló özvegyhez érkezett nagyszámú részvétnyilatkozatok és táviratok. A tanári karhoz részvét táviratokat küldtek, dr. Darányi Ignác tiisk. gondnok, Btőthjf Zsigmond v. b, t. t.. dr. benyMMjf Ferenc orsz. képv. líészvétuyilatko i zatokat pedig: LiazU .lózsef főisk. tb. fóI gondnok, dr. íUmtth Antal győr-taukerületi kir. főigazgató, a debreceui és a csurgóev. ref. fogj mnasiuin. 8*ip Lajos e\\ ref. lelkész. Az elhunyt gyászba borult özvegyénél a következők fejezték ki táviratilag legnagyobb részvétüket. Tisz i Kálmán. Darányi Ignác Láng Lajos, Kenyvessy Ferenc. Pulszky Ferenc és neje. Czike Lajos. Véghely Dezső és családja, Kuprecht Tasziló. Gyászjelentést a gyászoló özvegy, a tanárikai és apápai takarékpénztáradtak ki. (u. I Hannig Antal 1821 1895. A pápai róni. katli. hitközség szép hangit kantora és igazgató-tanítója hoszs/.as. közel három évig tartó, betegeskedése után, lelő. l-eu visszaadta lelkét teremtőjének. Harminckilenc évig volt lakója Papa városának, s e :!'.» ev alatt nagy népszerűséget szerzett s előkelő hely et vívott ki magának a társadalmi életben. Klnöke volt a polgári körnek, s igazgatósági tagja a papai takarékpénztárnak. Htláláról gyászjelentést adtak ki: a család, a tanítói kar. a polgári-kör és a takarékpénztár, liavatalára koszorút helyeztek: a család, a róni. katli. hitközség »buzgó kántora és igazgató-tanítójának.« tanító társai, a polgári-kör, a takarékpénztár s egyesek, kikhez a barátság szorosabb kötelékei fűzték. Temetése szerdán d. n. 4 órára vol kitűzve, s jóval a kitűzött idő elótt, dacára a dermesztő hidegnek, oly nagy népsokaság lepte el a fő-teret I a kántori lakás udvarát, hogy elkísérjék utolsó utján egykori tanítójukat — a mekkora még enyhe időben is csak nagy ritkán jön össze. Mikor a temetési szertartás megkezdődött, melyet Ná/cr Ágoston apát, esp.-plébános végzett káplánjaival, nem egy szem könnyezett a megindulástól. Most már ott pihen szeretett fiával szemben a kálváriái temetőben; nyugodjék békével, s ötvenhét éves tanítói fáradalmainak az ég legyen bére. Életrajzi adatait i következőkben adjuk : Hannig Antal 1821. jun. 18-án született Hercegfalván, Fehér-vármegyében, hol édes atyja Hauuig András kántortanító volt. Szülői 1881-bon Komáromba vitték, lud lsS.Vig iskolai és zeuctauulmányaival foglalkozott. Innét szülői Ziroro adták Lisztuer József kántor-tanító mellé, hol fél évig gyakornokoskodott, Az löHG-iki tanévben az akkor Veszprémben felállított tauitóképezdét halgatta, 1838-ban pedig a pécsi tauitótképzőbe, járt. hol diplomáját nyerte, • mint a tanítóképző legets/J tanulója ti drb aranyat nyert pályadíjul 1839-ben atyja mellett aegédkeiett; 1840-bea niiut segéd Kisbéren volt alkalmazva. 1841-ben ismét atyja mellett működött, 1849-beU pedig fél éven át Zrcen, fél éven át Fehérváron volt alkalmazva mint. segéd-tanító, honnét a láugi Zichy grófok Sár-Szent-Miklósra nevezték ki kántor-tanitónak. Két évig volt itt, de tovább maradni tu ni akart, mert ho vágya a fővárosba vouzotta. hova sikerült is bejutnia : 1^44 - 1848-ig folyton mint segédtanító működött a Tabánban. A pékoadi csat* után beállt Perczel seregébe, a szabolcsi önkéntesek sorába, oly feltétellel, hogy addig ott marad, míg Itóthés Philipovits tábornokok hadai meg nem semmisittefcuek. Miután Oraováuál ezek a fegyvert, ietették, kötelezettségét megszüutuek tekiutvéu elbocsátását kérte, s Pataky István őrnagy egy szép bizonyítvány mellékelésével az elboosátót neki kiadta. Ezután egy ideig szülőihez vonult, honnét erejének visszanyerése után ismét, elfoglalta budai seg'dtauitói állomását, de csak szeptember végéig maradt ott, mert megunván a sok zaklatást, csendes falusi elet után vágyódott. Villax Ferdinánd zirci apáthoz folyamodott a megüresedett tósok-berén li kántor-tanítói állomásért, melyet elnyervén, 18Ü4. október 2-án el is foglalt. innét pályázott azután a pápai kántor-tanitói állomásra. Hajdú Gábor halála után s 1866, febr. 18-án csakugyan meg is választatott Kitűnő hangja levén, s mert az orgOttálát műveletét i< birta, nem OSek Pápán és vidékén, de messze földön is nagy birs volt, a szép hangn pápai kántornak, kivált a 60-as évekbeu, mikor egy énekes könyvet adott ki. mely csakhamar az egész vidéken kedvelt és keresett könyv lett. 1869, aug. 13-án a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter a pápai róm ka'b. tödemi iskolához i^géd igasgatórá
