Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-02-03

PAPÁI LAPOK. 3. ingyen átengedni és kimondta, liogy óhajtja a telepnek PápaB létesitését, az .y><) holdat, kendertermelésiv biztosítja és az összintézkedések megtételére a v. tanácsot kéri fel, a jegyzéseknek a tátútko* beküldése záros batáridejéül február hó 15-ik napját tűzve ki. Mivel az értekezlet véget, ért. Erre a tüntető számban megjelent kisgazdák, közbirtokosok tüntetőleg eltávoztak és csak a nagyobb birtokosok és bérlők irták alá az értekezleten a kötelező nyilatkozatokat és 200 kat. holdat jegyeztek kendertermelésre. Magunk részéről csak azt tesszük hozzá, hogy, ha gazdáink a most kínálkozó kedvező* alkalmat nem használják fel, az ő megnevezhetlen közönyükön és nembánomságukou fog múlni, ha a telep nem létesül s igy ők is nevezetes haszontól esnek el, a mire pedig jelenleg a megélhetést illetőleg, nagy szükségük volna. Az előállt, gazdasági válságot, csak igy lehet megszüntetni, mi, ha nem sikerül, a gazdák csak saját magukat, okozhatják és hogy ez élelmességükre nem vall s dicséretükre sem fog szolgálni: az bizonyon! * Székely István földmives iskolai igazgató beszéde. T. Krtekezlet. A legnagyobb örömmel engedek a megtisztelő felszólításnak, s bátor leszek néhány rövid szóval vázolni a tervbe vett vállalkozásról lkotott nézeteimet, lg**n szerencsésnek érezném magamat, ha sikerülne mélyen tisztelt gazdatársaimat, ennek hasznos voltáról meggyőznöm, s ha ez által annak létre jövetelét elősegíthetném. T. uraim. Nem mondok uj dolgot, s csak ismétlésekbe bocsátkoznám, ha a mezőgazdaságot ez idöszeriiit sújtó válságra utalnék. Meg volt ez már vitatva uoy a lapokban, mint tanácskozás tárgyát, képezte az országgyűlésen. Ennek létezését senki sem tagadta, de nem is tagadhatta, mert az tényleg meg van s a küzködö mezőgazda érzi is annak nyomását. Ismeretes előttünk az is. hogy ezen kalatnitásnak, ha nem is egyedüli, de legfőbb oka az, hogy ;i gabona ára példátlan alacM nyra szállt. A midőn a buza a mostani 'i fitos ár mellett is csak nehezen értékesíthető, igen sok esetben kétségessé vált, hogy anuctk termelése jövedelmező e, s kérdés fent tartandó-e annak termelése azon mértékben, mint a mily arányban eddig termeltetett. Sajnos, avval sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy mindez a közel jövőben megváltozhatik, mert ha agaboua árhullámzására az erre ható tényezőkből egyáltalán következtetést vonni lehetséges, azon veszély előtt állunk, hogy i gabona ára még jobban is leeshetik. A gazda ily vigasztalatlan helyzet előtt állva, méltán tűnődik, s aggódva kérdi, mi legyen teendője, hogy ezen súlyos viszonyok között is fenn tudja magát tartani, hogy tönkre ne menjen. Ha a gabona termelése a jelen körülmények közt nem hozza meg többé a várt jövödelmet, indokolt, sőt kötelességszerű dolog, hogy szakítva eddigi gazdálkodási rendszerünkkel, melyben a gabona termelése vitte a főszerepet, azok termelését szűkebb korlátok közé szorítva, oly növényekkel pótoljuk, melyek még a mai viszonyok között is jövödelmezöknek Ígérkeznek. Ha a legnagyobb nyers bevételt adó kultur-növényeink jövödelmezöségét meg ismerni óhajtva, a statistikáboz fordulunk, néhány óvi adat a következő képet fogja elibénk tárni: Veszem 1886-86 és 87-ik évet. Ezen években volt a bruttó bevétel kat. holdanként országos átlagban : 1H85. 188ti. 1887. átlag, búzánál 45 f. 55. 41 f. 80. 54 f. 47. 48 f. 27 cz. répi !* 1 1'. 33. 75 f. 40. 71f. 72. 7t» f. 48. dohány 114 f. 57. 7!) f 20. U)3 f. 32. !»!lf.05. kender 168 f. 45. 144 1.65. I3<U. 14. 148Í.73. Ebből elég szembeötlően kitűnik, hogy a kender jövedelmezőség tekintetében mind eme növényeket, messze túlszárnyalja. Ha a búzával hasonlítjuk össze, melynek termelési költségei ugyan oly magasra tehetők, mint a kenderé, azt, látjuk, hogy a kender háromszor annyi jövödelmet adott. Miért nem termelte és termeli tehát a gazda ezen növényt, ha az adja a legmagasabb hasznot ? A fonalas növények általánosabb termelésének eddig igen sok akadály állott útjába. Némely vidéken a vízhiány miatt nem termelhették, mert, nem tudták hol áztatni. Útjában állottak a közegészségügyi intézkedések, melyek községek közelében az áztatást eltiltották és igy tovább. Azonkívül az értékesítés is nagy nehézségekkel járt, mert az igen gyakran helytelen kikészitési eljárás folytán silány minőségű anyag, nem képezett keresett piaci cikket. Ezen itt elsorolt akadályok azonban ma már mind elháríthatok, s ennek folytán biztos kilátás van rá. hogy a fonalas növények termelése országszerte hatalmas lendületet nyer s annyival inkább remélhető ez, mert a magyar kender eddig is, mint a legjobb miuöségü volt ismeretes a világpiacon, feltéve hogy az megfelelő módon lett kikészítve. A föhlmivelésügyi magas kormány, ezen tagadhatlanul létező gazdasági válságuak, ha nem is teljes szanálására, de legalább részbeni enyhítésére, feladatául tűzte ki, hogy a fonalas növényeknek országszerte való termelését kezdeményezi. Ezen kitűzött feladatának keresztül vitelére,egy amerikai céggel, Jiery, Menman ét fid kender kikészítő gyárosokkal, 15 éves szerződésre lépett, a mely szerint, az ország különböző, arra alkalmas vidó kein legalább 10 kender vagy len beváltó és kikészítő telepet létesít. Ezen kikészítő telepeken a beváltott nyers anyag, a cég szabadalmazott eljárása szerint kikészittetik, s a cég által a kikészitettt anyag a világpiacon, mint magyar kender értékesíttetik. A cég szabadalmazott kikészitési eljárásának lényege és fő előnye abban rejlik, hogy az eddigi eljárást, a vízben való áztatást fölöslegessé teszi, s ez által lehetővé válik a kender termelés ott is, a hol ez eddig a fent említett akadályok miatt űzhető nem volt. Hogy valamely vidéken, egy ily telep létre jöjjön, szükséges, hogy legalább 600 kat. hold biztosítva legyen a kender termelésre, a cég kívánsága szeriut 10 évre. A cég ez esetben kész azon.íal hozzá fogni a telep létesítéséhez. A mi vidékünk azon speciális helyzetben vau, hogy mig a síkon a kender termelés találná meg jó helyét, addig a Bakony hűvösebb klímája alatt a lent lehetne kitűnő eredménynyel termelni. Azonban oly telepet, a melyik minci két terményt beváltaná, a cég csak azon esetben volna hajlandó létesíteni, ha a len termelésére különállólag szintén 500 hold volna biztosítva. A telep a földön szárított nyers anyagot íneghatái ózott egység árért váltja be. Ezen ár fonálra termelt kendernél 2 frt, fonálra termelt lennél 3 frt, magra termelt szalmás lennél 1 frt 5o kr. A cég, illetve a telep, mint volt szerencsém említeni, saját módszere szerint feldolgozza, s az értékesítésről gondoskodik. Az igy elért tiszta haszon 2

s-ad részét a termelök között, a termelt terület nagysága arányában felosztja. A mennyiben a tiszta haszonról szóltam, mely felosztatik. szükségesnek tartom, illetve az egész nyers bevétel elszámolás ín ik módját is megvilágítani, ugy a mint azt a cég velem közölte. A termékek eladásából befolyt öszszegböl levonatik az előállítási költségekhez 6",

li-.iyi kamat, .i befektetett tökének kamatjai s |0% telep költségek törlesztése fejében leszámittatik. • A termékek eladásából fentmaradó tiszta haszon felosztatik következőképen: 10",, a tartalék alapra, 25

n

/

0 a bank részére a vállalat financirozásaért, 35°,, a cég részére kezelési, s bizományi költség fejében, s 30° „ a termelők közt a termő terület nagysága szerinti arányban kiosztatik. Nagyon természetesen, ily kölcsönösségi viszony állván fent, a termelő és a telep közt. az egész eljárás ellenőrzése ágy a kormány, mint a termelő közönség részéről kellőleg biztosítva van. | Vége köv.; TOLLHEGY GYEL, Az én sajtópöröm. — A jégről. — Megnyugtatásul előre is kijelentem, hogy jelen alkalommal nem „pillanatnyi fölvételek" kel okvetetlenkedem atrVJFM olvasóim előtt (nem parlamentárisaid) kifejezés-e ez, mint. az agyon koptatott nyáj a$ — sőt még esési statisztikával sem. — Általában elment a kedvem már a jégtől. Mikor a vörósbélü narancsok, özönével, megérkeznek szebb egü Itáliából, - akkor már én ki nem állhatom a jeget, Különbül is detronizáltam már Hnliiák*z urat. (Lásd a „Pápai Lapok" mult számát). Apropos! Éppen ez az oka, hogy most újra dolga akadt, ebbeu a rovat ban, a tollam hegyének. Hát U';y történt a dolog, hogy a mult szerdán mikor az a szibériai hideg volt! a szerkesztőm, a tőle telhető legkomolyabb s aggodalomteljesebb ábrázattal teriti elém a „.legesi Tárogató" legújabb számát. iA laikusok kedveért megjegyzem, hogy ez a t, laptársunk Jcgemáron jelenik meg és HaliJaksM urnák sugalmazott közlönye, i — Tehát elém teriti szerkesztőm a legújabb számot s néma aggodalommal rámutat egy, a lap homlokán, teltüuöen szedett közleményre, mely hangzik vala e képpen : „Cáfolat. A „Pápai Lapok" mult vasárnapi számában l'ajl.n* ur hallatlan vakmerőséggel azt állítja, hogy llalifaks: kegyvesztett lön és trónusáról letaszittatott. — Illetékes G*