Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-12-15

Pungráf ;tb. egyesületi tagok, Heti Ferenc dos Ausztria területére irányzott állatküldemé­péntárnok és Nagy Jváu egyl. igazgató. Byek feladásánál is legtöbb esHbeu állami Dr. óváry Ferenc abduök üdvözli az állator VU s jelenléte szükséges, a kiknek szama egyesület szép számban megjelent tag|ait és a közgyűlést megnyitja. 19 300. Igazgató előterjeszti gróf Festetics Andor átiratát, me ybeu földmivelésügyi minis­teri tanáról lemondását s attóli felmentését tudatja, s egyuttal az egyesület támogatásáért köszönetet mond. A közgyűlés gróf Festetics Andornak a földmivelésügyi tárcáról való lemondását s attól télmentését a legnagyobb sajnálattal veszi tu­domásul, s elrendeli egyuttal a közgyűlés, miszeriut erről gróf Festetics Audor átiratilag értesitessék, i neki egyuttal az egyesület iránt tanusitott mindenkori érdeklődéséért s áldozat­készségeért az egyesület köszönete is kifejez­tessék. 10/101. Olvastatott Daráayi Ignác leirata, mely­lyel földmivelésügyi m. kir. miuisterré történt oly cseké'y, hogy meg nem jelenhetésük miatt az állatszállítás sokszor ung akad; tekintve, hogy állategésségügyi viszonyaink .» legszo­cioruibbak és javításukat célzó kormányintéz­kedések legtöbb esetben a keresztülvitel bosszú­ságában és megbízhat lanságában szenvednek hajótörést; intézzen a gazdasági egyesület feliratot a magas kormányhoz az iránt, hogy az állategészségügy mielőbb egészen az állam által kezeltessék, és a megyékbe, városokba és járásokba állami állatorvosok ueveztessenek ki, a kik egyrészt önálló hatáskörrel ruháztassuuak fel, a szükséges állategészsógi intézkedések azonuali keresztül vitelére; más részt szigorú fegyelmi törvény alatt álljanak, nehogy ily messze menő katáskörrel visszaélés történjék. A közgyűlés hosszabb tárgyalás után az előterjesztett indítványt magáévá teszi és an­kineveztetósét tudatja, s egyuttal az egyesület iutk értelmében a földuiÍTelésügyi m. kir. kor­támogatását kéri. mányhoz felirat intézését határozza el. A közgyűlés Darányi Ignácot a földnii- 26. H-unel Károly utalva a sertéseladásoknál v^lésügyi tárca élén örömmel üdvözli, s igaz- dívó élő suly-levouások körül, valamint a gató azon jelentésót, mely szerint Darányi tőzsde ügynökök által a vidéken elkövetett, s Ignác földmivelésügyi miuisterré történt kine- a fogyasztási adóknál észlelt visszaélésekre, veztetóse alkalmából az egyesület nevében mindegyik tétel kellő indokolásával inditvá­feliratilag már üdvözölve lett: helyeslőleg veszi nyozza, miszerint azok ellenében s meggátlása tudomásul. iránt hozandó kormányintézkedések életbe 21312. Igazgató előterjeszti s részletekben léptetésére a kir. kormányhoz indokolt felirat nsegismerteti a gazdasági egyesület 1896-ik évi intéztessék. költségelőirányzatát, melyet az igazgató vá- A közgyűlés a tett indítványok miude­lasztmány helybenhagyás végett pártol ól ag gyik módozatával elvbenegyetértvén, felkéri terjeszt a közgyűlés elé. indítványozót, miszerint miudegyik indítványát A közgyűlés az egyesület 1996 ik évi részletesen indokolva a legközelebbi ülésre költségelőirányzatát az igazgató választmány beadni s iuditváuyait azon közgyűlésen meg­javaslata alapján is elfogadja, helybenhagyja, tenni szíveskedjék. dezése. Az állattartás szervezése. Ló,- szarvas­marha , sertéstenyésztés, hizlalás, legeltetés vagy istállózás. stb. Kzen tárgyat előadja Székely István igazgató. A kertészetből: A gyümölcsfatenyósztés hasznossága, a gyümölcsfák ojtása s az ojtvá­uyok gondozása, nevelése. Gyümölcsösük léte­sítése, dülöutak és legelök befásitása, a fák vásárlása, a fajok megválasztása, a fák helyei­nek s távolságainak meghatározása, gödörásás, ültetés, karózás és kötözés. A termő gyümölcs­fák ápolása. A gyümölcsfák nyesése és a rossz gyümölcsöt termő fák átojtása. A gyümölcsfák terméketlensége és egyéb betegségei. A hernyók és levéltetvek pusztítása. Előadó: Németh József, kertész-tanító. Közgazdasági szempontból a gazdálkodókra nézve e tanfolyam kétségtelenül annyira becses és előnyös, hogy nem is tudjuk eléggé ajánlani a tanításokon való minél tömegesebb részvé­telt, külünösen a fiatal gazdálkodók részéről. Fgy a helybeli, mint vidéki gazdák egyiránt hallgathatják az előadásokat. ós annak végösszegeit a bevételekben 4179 frt és a kiadásoknál hasonlóul 4179 forintban megállapítja. 22 297. Olvastatott a Békésuiegyei gazdasági egyesület megkeresése és átirata, melylyel a kőbányai sertéspiac deceutralisatiója érdekében » löldmivelésügyi in. kir. ministerhez intézett faiiratát pártoltatui, ós az egyesületet esetleg hasonló eljárás megtételére kéri. A közgyűlés a kőbányai sertéspiac de­c ntralisátiójauak eszméjét helyesli, azt pártolja és elhatározza, hogy feliratot és kérvényt in­téz a földmivelésügyi m. kir. kormányhoz, a melyben a kőbányai sertéspiac decentralisatióját fogja kérelmezni akként, hagy akár a Kőbányai, akár pedig más a főváros közelében levő ser­téspiacon kívül az ország más és több alkalmas pontjain a kőbányai sertéspiachoz mindenben hasouló és internatMináli.s jelleggel felruházandó sertéspiacnak létesitését lehetővé tenni méltóz­tassék. 23 206. Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. miuisternek, a köztenyésztés emelés i érdekében rendezendő kiállításokra vagy dij»zással egy­bekötött tenyészállat-vásárokra felállítandó, úgyszintén az állam támogatásával vagy aunak közvetítésével küllőidről importálandó tenyész­állatok kísérői részére Ill-ik osztályú vasúti jegyeknek dijinent«*eu leendő kiadatására vonatkozólag, a gazdasági egyesülethez intézett leirata. Örvendetes tudomásul vétetvén, mentül szélesebb körben való ismertetésére s a lapok­ban való közzétételre igazgató utasittatik. 21/261. Igazgató jelentést tesz az Ausztriával megújít tudó vám és kereskedelmi szerződések érdekében az egyesület által tett. mozgalmakról, s ennek eredményeként az egyesület által meg­tett emlékirat felterjesztéséről. Tudomásul vétetik. 25. Rainprecht Autal a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé. Tekintettel arra, hogy nemcsak a távolabb külföld, hanem a velünk szövetséges szomszé­Kmf. N*«y Irán, e. igazgató. Meghívó Veszprém vármegye tisztviselő karának, a jövő 6 évre leendő megválasztása folyó évi december hó 17-ikére van kitűzve. Hogy ezen választás a megye jó közigaz­gatása érdekében - mely pártkérdést nem ké­pezhet , közinegnyugvásra törtónh Meék, tisz­telettel felkérjük az 1896. évre érvényes me­gyei bizottság liberális érzelmű tagjait, hogy a folyó hó 16 án. héttön délután 5 órakor Vesz­prém városának e célra átengedett közgyűlési termeli-n a m gyei tisztújítás előkészítése cél­jából tartandó értekezletünkön megjeleníti all« szíveskedjenek, Hazalias üdvözlettel TOLIiHKGVGYEL. Apróságok. Az már más. Valósziuüleg a Hach-korszakban történt. Az osztrák miniszter küldötte iskolát vizs­gálni ment egy vidéki középtanodába. Nagy müérto levén, óhajtotta megnézni az iskola mű­kincseit. Megelégedésére szolgáltak a régi köny­vek, fegyverek, mindenféle bronz ós kökorszak­ból ; bár ezeket nem ismerte, dehát az auktori­tás, meg a renomé ugy hozta magával, hogy értenie kellett ahoz is, a mihez egyáltalában nem értett. Az illető helyiségben pedig, a hol a sok mükiucs fel volt halmozva, éppen nem vert tanyát a rend. Sőt egyik erre igen alkalmas sarokban elrekesztve hízó ludak éldegéltek. Nem is soká késtek, hogy életjelt adjanak ma­gukról, erőteljes gágogásukkal majd holtra ijesztve a kiküldött urat, meg a kíséretében levő professzort, a ki hamarjában azt sem tu lta. hova bújjék a szigorú kérdés elöl: - Hát ezek is műkincsek? — Igenis műkincsek, nagysigos urain. Vá­laszolt a professzor ur teljes megfontoltsággal. A nagyságos ur arcáról pedig ez volt ol­vasható: — ? ? I De megkapta rögtön a felvilágosítást: — Ugyanis ezen ludak egyenes leszárma­zottai a híres kapilóliuuii ludaknak, kikről tudni való, hogy ezek mentették meg egykor Rómát, nem engedv n, hogy az ellenség éjnek idején beosonjon a városba. Zajt csaptak és fölver­Veszprétn, 1895. évi december hó J-én. Ifarthalos István, Komjáthy Bála, Bélák István, (ék az őröket A nagyságos ur nem akarta, hogy tudat Dr. Matkovieh Tivadar, Bihú Dénes, Dr. Ováry Fe­renc, Dr. Fenyvessy Ferenc, Dr. Pillitz Betel, Br. Fiáth Pál, Bal Jenn, Galamb József, Sült József, Dr. Bitlasy Vilmos. Szabii Imre, Dr. Kemény Pál, Wéber Rezse. Népszerű gazdasági előadások. A helybeli földmives iskolában, az okszerű gazdálkodás terjesztésének szempontjából, né­pies téli tun/ulyum rendeztetik, melyre az érdek­lődő gazdaközönség ügyeimét felhívjuk. Az előadások mindig szerdán és csütörtökön d. u. | iratéi f ig tartatnak meg az iskola helyiségei­ben, a következő napokon: f. évi december hó ls—l'J-én s jövő év január ti !' I'i ff—ttf 98—19 M) és Jihruár 5-ti ti - l'd 2" án. Az elöadaudó tananyag a kisgazdtisdt/uk berendezéséből; A földbirtok felszerelése, holt leltár, eleven leltár, forgó töke, mezőgazdasági üzemrendszerek, legelő gazdaság, nyomásos gazdaság, javított háromuyomásos gazdaság, váltó gazdaság, ipari gazdaság, szabad-gazdái* kodás. Trágyázási r mdszer, vetésforgók béren­latinak ós barbiruak tűnjék fel. Az adott ma­gyarázat teljesen kielégítette. — Az már más. - Szólt kiengesztelődve. Meghal. — Ah . . . kisasszony! Meghalok önért! — Szavalta héwel Don Curisalos nr. Kisasszony: Mennyit adjak a koszorújára? Számtan. Megfejtendő a következő szóbeli egyen­let: Ha 2 zsenije 3 krajcár: mennyi idö alatt érünk Nyaradra? (Hóban és gyalog.) A helyesen megfejtők között egy szép emléktárgyat sorsolunk ki. Hogy mi lesz az? Majd akkor gondoljuk ki, ha érkezik be helyes megoldás. Feledékenység. Az egyszeri juhászuak elemelték a bun­dáját, mikor a csárdában mulatott. Menni akar, de nincs sehol a becses ruhadarab. — Hm, hm. No lám. Valaki elcserélte a bundámat, másikat meg elfelejtett hagyni he­lyette - Dörinögé a juhász.

Next

/
Thumbnails
Contents