Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-12-08

1895. december 8. PAPAI LAPOK. irályát az «geszseg Wvására megzavarja. .Már »/. egyensúly legcsekélyebb megzavarása is a iiomjuaág éraetet kelti bennünk, s ez érzet kmiOM az éhségnél, ugy, hogy ifnaabauh joffotan mondhatta, misaeriid önkényt senki sem sjomjazott még halálra. Kgy kifejlődött embernek a li vtgő höoiérséke és a végre hajtott munka szerint naponként 8 liter ivóvízre van szUksége, hogy testének vizveszt -ségét pótolja, l'gy de a szükséges vízmennyiségnek bár es a legfontosabb, de viszont a legcsekélyebb része csak; inert a hál tartás, a főséi, mosás, mosakodás, fürdés; a lakások-, udvarok- és utcák tNztánt, rtaaa; állataink vízszükséglet-: végre némely pari doigok nagy mennyiségű vizet használnak el. Azért a vizkórdós helyes megoldásánál két körülményt kell figyelembe venni: és pedig s viz mennyiségét és a viz minőségét. A viz mennyiségének annyinak kell lenni, hogy a öztisztaság kívánalmának megfeleljen, és hogy elegendő b-gyeu arra, hogy a fentebb emiitett vízszükségletek közül egyik se szenvedjen hiányt. Mert minél több jó viz áll valamely város rendelkezésére, ott az egészség is annál kedvezőbb. A közegészégügy kiváualmaínak megfelelöleg e vízmennyiség egy napra fejen kint LM -800 literre tehető. De vannak Tarosok, hol a szükséges víz e mennyiséget jóval meghaladja, l'gy látszik, hogy a legtöbb vizet Newyork fogyasztja el; itt egy emberre 377 liter viz jut naponkiut, míg Londonban , csak 186-, Budapesten pedig netto 120 liter. Ks ha e városok egészségi viszonyait vizsgáljuk, azt fogjuk tapasztalni, hogy e viszonyok ott és annyival lettek ked vezöbbek, ahol és a menynyivel több a vízfogyasztás. Persze, a vízfogyasztásnál csak is a tiszta vizet értjük; mert a tisztátalan viz, a mint azt Krisman helyesen megjegyzi, házi célokra használva ép oly veszélyes, mint a megromlott ivóviz. K töméntelen mennyiséget a folyók, patakok és források, a talajvíz, továbbá az eső, hó, jég és harmat, egyszóval az édes vizek szolgáltatják. < »tt, a hol ezek bőven, vagy legalább is elegendő mennyiségben találhatók, a ügyelem a viz minőségére lesz fordítandó és pedig annyival iukáb, mivel napjainkban a ragály SÓ és fertőző bántalmak kutatói e bántalmak megszerzéséhez egyik alkalmas közegnek a vizet tartják. Azért közegészségi szempontból felette fontos az, hogy ivásra minő vizet használunk ? mert mig a tiszta viz élvezete csak használ az egészségűik, addig a szenuyezett viz sokféle betegségnek lehet okozója, ilyen betegségek a többi közt az eiiiésztetlenség, bélhurut, váltóláz, malária, hasihagymáz, vörheny, diphteritis, orbánc, kclevénykór, némely csoutbántalmak, mint az exostosisok, továbbá hugykövek, golyvák, élösdiek, és különféle téniniérgezések, Még többet is említhetnék; azonban eme bajok felsorolása is elegendő bizonyíték a mellett, hogy a viz minősége mily fontos szerepet játszik az ember életében. A minőség az, melyre a leguagyobb figyelem fordítandó; a minőség az, mely alkut nem tür, sőt inkább megköveteli, hogy a viz jó legyen, tehát, hogy az egészségre káros anyagokat ne tartalmazzon. Pedig ilyen káros anyagok ugy a kutakban, mint a folyó vizekb n mar oldva lehetnek, a környező talajvízből oda szivároghatnak, esővel, Kapónál belemosathatnak : sokszor véletlenül, sokszor meg szándékosan is belekerülhetnek. Különösen ártalmas minden viz. a mely. t embéri vagy állati vagy uövéuyi rothadó anyaKok beszennyeznek; de legveszed hnesebb az az ivóviz, melybe beteg embernek ürüléke, v&

gy egyéb váladéka jutott. De mim") t< hát az egészséges viz, a mely káros anyagokat uem tartalmaz'. Ilyen viz tulajdonképpen csak a vegytiszta viz. De valamint az arany, ez a nemei fém, lágysága miatt csak más közönséges fémekkel vegyítve jön forgalomba, ugy a vegytiszta viz is lágysága és rossz ize miatt az ivásra nem alkalmas, alkalmassá csak idegen alkatrészei teszik. Kz idegen alkatrészek minősége és meiiyiiyisége adja meg az ivásra alkalmas egészséges viz fogalmát; • azou követelményeknek, mik ezen fogalmakhoz tartoznak, együttes meghatározása tudományos vizsgálatot igényel. E vizsgálatok phyisikai góresövi és vegyi 'tton végeztetnek. Phisikai vizsgálatokkal meghatározható a víznek színe, tisztasága, fénye, szaga, keménysége ós hőfoka. Górcsői vizsgálat a vizben suspendált anyagokra, mig a vegyi vizsgálat az oldott anyagok minöleges és mennyilegos meghatározására szükséges. Kombach Martat a jó ivóviz kellékei) "'gy 'egyen átlátásé, laintelen és szagtalan: egyen alacsony hőfoktl (i ti Itt ('"), moly hótok az évszakok szerint ne ingadozzék : ne legyen benne ammóniák, sem légenysav: ne legyenek benne légenysavas- kénsavas- és chtorsavas sók: ne legyen nagyon kemény, tehát ne tartalmazzon sok meszet és niagnesiuuiot, de birjon gáltartalommal, tartalmazzon 4"„ levegőt.) A jo ivóvízben foglalt idegen anyagok Fodor -zeriut 100.000 sulyrészben 50 sulyrészuéi többet ne tegyenek ki, s e

Z 5o sulyrészböl •sérvei anyagra 3 sulyrésznél több ne essék. Krtsnian szerint az elpárólgatás általi maradéknak egy liter vizböl nem szabad többet kitenni 500 milligramnái, s ennek is csupán közömbös, ártalmatlan sókból szabad állani. A jó ivóvíznek salétromsavból és chlórsavból 5—6 milligramnái, mig szervi anyagokból 80 milligramnái többet nem szabad tartalmazni. Kgy liter vízben legyen 6o kctneter levegő. Ne legyen lágy, mert akkor vize nem jó ; de nagyon kemény se legyen, mert akkor a háztartáshoz, és ipari célokra lesz alkalmatlan. A jó és egészséges viztöl megkívántató eme követelmények után lássuk, hogy Pápa város lakóinak minő viz áll rendelkezésükre'! Klöször: a város jobb oldalának egész hosszábau közvetlen közelb ui folyik a tapoloafVii forrásokból eredő Tapolca vize. Másodszor: a város utcáin és terein részint nyitott egyszerű, részint pedig zárt és szivattyús közkutjai vannak. Harmadszor: Van a közkutakhoz hasonló számos magán kut is. Mennyiségileg tehát a viz városunkban nem kifogasolható. Lássuk miként áll a dolog a minőség tekintetében? Zárt kutjainkból a szivattyú a szenyes talaj egészségtelen vizét hozza felszínre, mely ivásra, főzésre, vagy ipari célokra egyaránt alkalmatlan; a nyitott köz-és magánkutak vize pedig, mely a talajtól szintén szennyezett, de a melybe azonkívül a levegőből belejut miudeu féle szemét ós por, beleesik kisebb-nagyobb állat; melybe korsóját mentheti az, kinek házánál ragály honol, és vedréből ihátik olyan, kinek szájfekólye vau, — miuden kritikán aluli. Nézzük most a Tapolca vizét. A város e vizböl származása helyéről, tehát a forrásból küldött vegyelmezés céljából mintát Budapestre. Dr. Liebermau Leo ugy találta, hogy: a forrásvíznek színe, ize és üledéke nincsen; keménysége 12.1 német fok, mig állandó keménysége 7 német tők; ammóniákat uem, chloridok*t, sulplutokat és nitrátokat nyomokban, és vasat csak igen gyenge nyomokban tartalmaz: 1ÜO.0UO sulyrészben a szilárd maradók 3

(

> sulyrósz; 100.000 sulyrészben a szerves anyagok oxidálására szükséges chamiileon 0.13 sulyrész. K vizsgálat alapján a megvizsgált viz jónak, egészségesnek cs ivásra alkalmasnak találtatott., Ámde ez ez egészséges ivóviz, mig hozzánk ér és mellettünk eihalad, annyi f*« rtözósuek vau kitéve, hogy azokat elszámlálni is bajos. A szennyes talajvíz belészivárog, az eső port ós szemetet belemos, emberek és állatok benne fürdenek és ürülékeiket belébocsátják, piszkos ruhanemüeket és tisztátalan edényeket beune mosnak és öblítenek, trágya dombok — áruyékszékek és csatornák vize beléíblyik; azonkívül beszennyezik bizonyos ipari hulladékok, ós tisztátalauná tes/.ik az^elhullott és beledobott különféle házi állatok bomló és rothadó testrészei. Ilyen ós eiiuyi fertőzés mellett szükséges volt ni gtudnunk, hogy vajon emez ivásra is használt viz vegyileg meunyiben tér el itt forrásának meg nem fertőzött vizétől '< Sajnos, hogy e kérdésre minden után járásunk dacára sem' nyerhettünk felvilágosítást; a város levéllírában 0 víz vizsgálatinak semmi nyoma sincsen Kunok következtében nekünk kellett a vizet vegyelemzés alá venni. A vizsgálat két liter viz felhasználásával ugy lett végezve, hogy az egyik liter viz meleg vízfürdőn lett elpárologtatva, hogy az idegen anyagok lemérhetök legyenek. A másik literből pedig a kémcsövekbe minden egyes vizsgálathoz 10 gram viz lett felhasználva, s ebez a reagensekből 6-5 csepp adva. Igy a «jualitativ vizsgálat mellett a reaetió minőségéből a megkémlelt alkatrész ipiautitására is lehetett következtetni. . , Találtatott tehát: hogy a vis hőfoka f 10" B. szerint, frissen zavaros, 24 órai állás utáu opalizáló szinü, s ekkor az üveg fenekére csekély fakó szinü üledék tapadt; szaga uinos, iie ódeses, vegyhstáaa kuiömbös. Mwet bőven tartalmaz oxalsavval erős fehér csapadékot adott); Ckláft is bőven tartalmaz (légenysavai ezüstoldattal fehér túrós csapadék állt elő); van beune ammóniák, (filéje »é>savba mártott üvegpáleát tartva fehér tust, (chlórammouium, keletkezett); *itlt'trom*<iv és kénhydroyen nem volt kimutatható (valószinüleg a hidegebb évszak beállta miatt). Ezer gram víznek elpárologtatása után maradt 0 3u gram idegen anyag: és ennek nagy részét szerves anyag képezi, mert ebből 0*6 ctgram feloldva 10 gram vizben. és ez arauychlonddal 15 percig főzve, ibolyaszínű gyűrűbe foglalt fekete csapadékot adott. E vegyelemzés bár nem tökéletes, de igy is megdönthetlen bizonyítékot uyujt arra, hogy a város mellett elfolyó Tapolca vize iváara nem jó, az egészségre fölötte ártalma?. Vizünk tehát, habár mennyiségileg nem kifogásolható, minőségileg általában rossz, s ez utóbbit tekintve azon szomorú ténynyel állunk szemben, hogy Pápa város 14,600 lakójának nincsen ivóvize! E szomorú ténynek következményei is elszomorítók. Bizonyítékkal szolgálhat rá a statisztika. Vessünk egy pillantást az elmúlt év halálozási táblájára. 1894-ben meghalt az öngyilkosok és halva szülöttek kivételével 385. Ebből hagymázban meghalt gyermek és felnőtt összesen 17, bélhurutban csakis gyermek meghalt 34, vagyis a hagymáz 4"4°/

0-át, a bélhurut 8'8'Vát, s a kettő együtt 13-2

r

'„-át tette ki az összes halálozási eseteknek. Pedig ez év az utolsó 10 év leforgása alatt még a legkedvezőbb volt. Az előző évek halálozási percentje ennél jóval nagyobb. A statisztika azt bizonyítja, hogy az élő gyermekek 7

,

5"|

u-a esik évenként a bélhurutnak áldozatul. Typhusbau 10 év leforgása alatt 118 egyén halt el. Ks mit szóljunk a choleráról V Ez valahányszor fellépett, más városokhoz viszonyítva nálunk aratott legtöbbet. Talán fölösleges mondani, hogy az ivóviz rovására. A viz miseriának egy másik rossz következméuye, a melyet mindannyian tapasztalunk, hogy a város közgazdaságilag nem gyarapodbatik, és társadalmilag nem fejlődhetik általa. Hiszen rossz vizünk messze földön hires; hírét az itt megfordultak a szélrózsa minden irányábau annyira szétvitték, hogy idegenek már nem is mernek városunkba jönni, s a kiket sorsuk még is erre kényszerit, pl. a különféle iskolák hallgatóit, eteket megkínozza s mintegy előkészíti arra, hogy a városunkban soha meg nem szűnő hagymáz belőlük szedje áldozatait. B -mutatva e szomorú valót, jogosan kérdezhetjük a tisztelt tanácstól, hogy e hajók orvoslására ugyan mit tett eddig, és mit szándékozik tenui a jövőben'. Es ezt annyival is inkább kérdezhetjük, mert tudtunkkal a nép egészsége iránt őrködő gondoskodás kormány és hatóság feladatát képezi. Ha a múltra nézünk, megtudjuk, hogy a hatóság I) már körülbdül 60 év előtt akart a főtéren kutat fúratni, de az nem sikerült. 2,i mintegy 8 év előtt ugyancsak a főtéren artézi kutat fúratott, de az sem sikerült. 3) két év előtt próba kutakat ásatott, de célhoz ezek sem vezettek. Ha a jelenre tekintünk, megtudjuk, hogy a Valser-cégnek vízvezeték tervezetre elömunkálni engedélyt adott. Da ha a jövőbe nézünk, akkor semmit sem tudunk; mert még a legjobb akaratunk mellett sem állitható, hogy az eddigi kapkodások valami positiv dolgot szültek tolna. Pedig a jelen állarjot már nem tűrhető tovább ! Itt minden percnyi késés köhyelmüségböl és vétkos mulasztásból okozott meg-megujuló emberölés, mely ellen mi ezennel vádat emelünk. Parkes gyakorlati egészségtanában az olvasható, hogy a csatornázásnak és a jobb viz beszerzésének következtében 25 megvizsgált városból 19-ben a halálozási °|

0 10';, percent csökkenést mutatott, tehát ahol előbb meghalt 200, a jobb viz beszerzése után csak 179 vrtlt a halálozás. Előlegezzük n n

/

0-ot s mi statisztikánknak, és akkor náluuk évenként éppen 40 halálesettel Jest kevesebb, mint az előző években volt. Évenkint 40 életet megmenteni pedig nagy töke. S e nagy töke —- mint a nagy ingatlanok - befektetést igényel. Ai előadottak után a tanács részéről ason kérdés merülhetne fel, hogy miként lehet tehát a helyzet rosszaságán segíteni? E kérdésre vizsgálódásaink alapján azt feleljük, hogy nálunk ac ivóvizet megjavítani egyáltalán nem lehet, hanem gondoskodni kell a rosss helyett jó él slegeado vumeuuyiség besieriéiéröl,