Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-12-01

PÁPAI LAPOK. 189.5. december 1. Ha ló Kálmán üdvözli erre uj elnöktiirsát, a ki azután püspöki székfoglaló beszédét tartja; x beiktatás zárópontjául az esperesek és esperes! felügyelők üdvözlik uj püspöküket; az előb­biek szónoka Mészáros Istváu, az utóbbiaké dr. Srhreiner Jakab lesz. — Délben díszebéd a „Lloyd"-teretnben. — A püspökbeiktatáshoz rsakÍ8 a politikai hatóságok lesznek meghiva, más testületeket is azonban szívesen látott vendégeiként tekint a rendező-bizottság. A december l-i megyegyülés - tárgysorozata. ­1. Alispáni jelentés. 2. A vármegye közigazgatási bizottságából a folyó óv végével kilépő Bibe Dénes, dr. Fenyvessy Ferenc, báró Fiáth Pál, Szabó Imre és Vajda Ödön közigazgatási bizottsági tagok helyeinek választás utján leendő betöltése. 3. (iróf Festet its Andor volt m. kir. föld mi­velési miniszternek leirata, melyben ezen adásáról való felmentését tudatja. 4. Darányi Iguáe in. kir. foldmivelésügy i mi niszterré történt kinevezéséről a térvény hatóságot ér­tesiti. 5. A in. kir. Iieliigyiiiiuis/.tériuuniak 85477. számú leirata, melyben a központi választmányok újbóli megalakulása iránt intézkedik. 6. A in kir. lóldnu velésügyi miniszternek az állati hullákat feldolgozó és a Imst pároló készülé­kek felállítására vonatkozó intézménye. 7. A toroutálmegyei jegyzői szaktanfolyam igaz­gatója a tanfolyam céljaira segélyt kér. 8. A II. országos ós egyetemes tanügyi eoug­ressust rendező bizottságnak átirata, melyben a tör­vényhatóság anyagi és erkölcsi támogatásét kéri. 9. Az országos magyar iskola-egyesület elnök­ségének segélyt kérő átirata. 10. Torontál vármegye közönsége A jegtsJanul távozó cseléd, vagy munkás visszakisérése alkalmá­val felmerülendő költségeknek ki által leendő vis« lése tárgyában kiadott miniszteri intéz vény nek hatá­lyon kivül helyezése iránt a m. kir belügyminiszté­riumhoz intézett feliratát megküldi. 11. Az ujoneozási polgári elnökök kiren lelé-,e. 12. Kiss Mária szülésznői oklevelének kihir­detése. IS. Dégh község képviselőtestületének Kozép­l'u-zta-Bogárd közbirtokosságával községi adóra vo­natkozólag kötött .szerződése. 14, M.-Szt. Uyürgy községnek azon határozata, melylyel kimondotta, hogy gyeinek menedékház (el­állítására nem hajlandó. 15, Ziroa községnek ingatlanok eladására vo­natkozz kétrendbeli szerződése. »I« A pápai korcsolyázó egylet évi jelentése. A „pápai korcsolyázó egylet" vá­lasztmánya nevében Körmendy Héla, egy­leti elnök a következő jelentést terjeszti a közgyűlés elé, az egyletnek 1NM||5. évadi működéséről: Tisztelt, közgyűlés ! Az elmúlt évad volt egyletünk 17-ik évadja, és hozzátehetjük, bogy a legszebb és legjobb évadok egyike. Mert, habar szerény anyagi viszonyaink költséges és fényes ünne­pélyek rendezését lehetővé nem tették, sem pe­dig a már évek óta szűknek bizonyult, igény­telen és egyszerű csarnok helyébe egy uj, mo­dern pavillonuak építését nem engedték meg, mégis büszkén tekint betűnk vissza a lefolyt évadra, mivel oly kedvezően zárultak szám­adásaink, hogy ezen egy idény alatt majd meg­kétszereződött egylet unk töke vagyona a nél­kül, hogy a közönség áldozatkészségét ado­mánygyűjtés oimán igénybe vettük volna. Egyletünk alapszabályai az évről-évre Való alakulást írván elő. 1894. évi november hó II-én tartott közgyUléeen aiakult meg új­ból az egylet az 1894 95-ik évadra. Ezen köz­gyűlési választotta meg a tisztikart, a választ­mányt és a számvizsgáló bizottságot is. Az lK ( .t4. deoember hó 12-ki választmányi ülés a/. egylet, pénztára javára tartandó „Korcsolya bál u rendezését határozta el és a rendezésre a helybeli és vidéki fiatalságot kérte föl. Amint a tények igazolják, a bál fényesen sikerült, mert 163 írttal szaporodott az egyleti kaw.a s oimen. Tagsági dij, rendes tagoknak 3 l'rihau. a tanuló ifjúságnak I írtban állapíttatott meg, i kísérőknek 1 fitos idényjegy kiadása határoz­I tátott el. Kimondta a közgyűlés azt is, hogy az egylet az ev. ref. főgimnázium, kath. algim­nésinm és az áll. s. polgári leányiskola növen­dékei közül osztályonként 2 — 2 szegénysorán, jó tanulót ingyen-jegyben részesít, Jelentjük, hogy a nagytekintetü igazgat óságok meleg­hangú átiratokban fejeztén ki e fölötti köszö­net üket. Tagja volt az egyletnek 63 rendes, 265 I frtos, és 32 ingyen-jegyes tanuló, összesen 360 tag, fiO-al több, mint az előző évadban. Az első korcsolyázó nap 1894. december 17-én, az utolsó 1896. febr. hó M-án volt. Az összes korcsolyázó napok száma: 48. Napi b'lépti­jegyekkel |17Ü-en látogatták a jégpólyát. Zene ft ízben volt. K's Tivadar pénztárnok számadását a kö­vetkezőkben terjesztjük e <">. Bevétel: Késspénsmaradvány 1893,4 röl 37 frt 34 kr, takarékpénztár, könyvben 544 frt 33 kr. takaréktárt kamatszaporulat 1895. jul. l-ig 23 frt 13 kr, — báljövödelem 163 frt,' tagsági jegyek 454 frt, — beléptijegyek 180 Irt 9o kr, - összesen : 1372 frt 7n kr. Kiadat: Jégpálya évi bérlete 50 frt, egy­leti s/olga fizetése SO frt, — zene 50 frt, — napszámok 180 Irt 70 kr, — l'ütö anyag lo frt 16 kr, vegyes kiadások 26 Irt 63 kr,— összegen : 367 frt 49 kr. Levonva a 1372 frt 70 kr bevételből a 367 frt 4ii kr kiadást, 1005 frt 2/ kr pénztári maradeday mutatkozik, melyből 950 frt a pápai takarékpénztárban van elhelyezve, 55 frt 21 kv pe lig készpénzben áll az egyleti pénztárban. — Az 1893/91 évadi vagyon 581 frt 67 krt tevén ki. mult évadban tí't Jrt •"»/ kr volt u vagyon­»eaporulat, a mely - a 984 frt 92 kr. 1893 4 évadi szaporulathoz viszonyítva - 138 frt 62 kr szaporulat többletnek felel meg. .Midőn a számvizsgáló bizottság által át­vizsgált és helyesnek talált számadásokat a közgyűlésnek elfogadásra ajáuljuk, kedves kö­telességet vélünk teljesíteni, ha azt iuditvá­j uyozzuk, hogy az 1895. január l'.l-iki „Kor­eso!ya-bál"-t rendező »Papa város ós vidéke fiatalsága"-nak és a •pénztárnoknak elismerését és hálás köszönetét fejezze ki a közgyűlés. Jövő évadi költségvetés előirányzat és leltár becsatolása után még két dologról, mely­lyel az 1894. nov. 11-iki közgyűlés által meg­bisatl unk, kell beszámolnunk. A programtalan estély, — vazy a kedélyes elmefuttatás. — Több képben, illusztrál ió nélkül.) A Séyymtttyletet-kőr első programtalati es­télvét f. hó 24-én tartotta. A kitűzött időben a különbpti l«ufolásig megtömött terem es*k ugy kongott az arrsségtöl, azon 6', 7 órára a tagok megszokott számban együtt voltak 1 rendkívül élénk tát-algá-f folytattak. E társalgás közben Táyi ur körül szoros kör képződött: sokan kíváncsian nézték e cso­portot 1 nem tudták mire vélni ennek össze verödését. Csakhamar kipattant a titok, midőn a zenei szak érdemdús előadója, néhányat kö­szörülve torkán, a pódiumra lépett s a szokásos csengetés után a „(Jealdrdok* operának „Mm­'i-I'án" nagy szólóját kezdé énekelni. A megle­petés általános lett. midőn a hegedűs énekre gyújtott rá: az általános mryle,iefésf általános bámulat követte, hallgatva Tági urnák gyö­nyörű baritonját. Alig hangzottéi az utolsó ária, falrengetö taps zúdult fel s Tágiur kénytelen volt még néhány népdallal megtoldani előadását. Utána Menthé Józset lépett elö s Yilnem­Jt'ik, a svéd itju költőnek egy liuniorisztikiis s sokszor — és általános derültséget keltő: „A mey­vadult önérzet" cimü költeményét szavalta el. Mersze-e ur felbuzdulva kartársának sike­rein, mint Bosro mutatta be magát, bámulatra méltó ügyességű büvészeti előadásával, különö­sen nagy csudálatot keltett a pohár sörök pil­lanatnyi eltüntetése által, a miben neki a ház­nagy segédkezett készséggel: majd később - a könyvtár-szobábau — nébáuy testgyakorlati mutatványban gyönyörködtették a nézőket. Ezután rövid szélusend következett, majd dr. Szórg élénk, alaposan átgondolt és megfon­tolt szabad előadást tartottja* orvosi jubileum jelentősegétől. Befejezésül dr. Talon ur néhány szonátát adott elő zougorán, I mi arra a ta­pasztalatra jutott unk, hogy ép oly könnyedség­gel 1 irtatja ujjait a zongora billentyűin, mint eszme,1 Tanh.iiiS' ren. A pauzákat az ir. sz. eluök töltötte ki. mélabús hangokat csalva ki a nagy­dobból. Lám-lám, nemcsak kin-rimeket gyártó pennáját forgatja ügyesen kénében, de még a dobverőt is. Program ugyan nem volt, de mégis oly ritka és élvezetes estélyi teremtettek a Felso­rolt urak, hogy a jelenlevő tagok mák nagy nehezen tudtak megválni a kör helyiségétől, még várva mindig, bogy valami szokatlan meg­lepetés fogja őket érni, a mi fájdalom elma­radt, mert a zongora piéoe után előadó nem találkozott. Tisztelt négyszögletes-köri intéző kórok ! Rendezzenek több ily programtalati estélyt. Kritikus. Eztr év! *) Rövid kor az idö soha meg nem pihenő f.lya­mában és mégis mily óriá.i kloaSnk egy nemzet fejlődéstörténetében! Kzer év viharzott el azóta, hogy a nemes magyar nép elhagyván h basáját. Árpa I. a lionalajiitó vezérlete alatt átlépte SS SÍ IÓS, bérOSS, íiajisiigarus ország halárait s millió szivek ujjonganak most a ro|>|>aut jelentőségű évforduló felé. Mert iine, nemzetek és népek szulettek és haltak el */. ezer esztendő alatt. A mult idők ölében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve; lórrodnlmak és test­vérhábornk dúltak az egyes néjiek kozott s nem egy törzs bukott le a fényes magaslatról, a melyen állott A korszakok romjain uj korszakok támadtak, a népek sirján uj népek keletkeztek, de Magyarország erősen állott e harcok és viharok közepette. F.l (fá­jának gyökerei mélyek és erősek yalának, mint a nemzet lelke. Igaz, hogy a mióta Árpád 8 széji ha­zát elfoglalta, mindig külső harcok és belső Villon­• Az .Ezeréves Manyi'ország és a mlllsniumi klállitáai limil dinzmíl előszava Megjelenik kMbfUnkint, li IUÍSUVUI, ára í'J kr. gá.sok téjiték a nemzet szivét; törok-tatár pusztította, testvérhareok rázkódtatták meg az országot, de 0 magyar nép szent törekvéssel óvta meg nemzeti jellegét, a honszeretet és nagyjainak kbltuszát, ősi tra­I 1 lóit és iiagygyá lett, külső és !>.-Kőellenségei dacára. K folytonos karcok sok kiéig aka lályozták meg a kaimra fejlődését. Hosszú exóaadokon át uga­ron heveit .1 nemzet v>k nemes o hetsége.. Ijiara, kereskedelmi. művészete é.s irodalma messze elmaradt I többi európai kulturáüane,k mögött. De mindezt |iótolta as UtobjÓ évtizedekben. A nemzeti Újjászüle­tés nagy korszaka óta óriási léptekkel haladt a kultúra eszménye felé a ma már dicsőségesen ural­kodó I. h'erenez József király ideje alatt büszkén mérkőzhetik a t->bbi nemzettel, l'gyszólván egy ugrással érte el azt, a mit más nemzet csak százados fejlődéssel érhet el. Ks minden évtized ujabb diadalt jelent 11 nemzet életében. E disznói kiadója tiz e.sz'endeig volt távol Magyarországtól^ ezalatt bejárta az ó és uj világ minden nevezetes országait és városait, látta a mo­dern nagy kiilMiriiemzetek roppant fejlődését és ime, mire visszatért tiz esztendő után, mily örömteljes meglepetés várt rá. Ott látta a nemzetet azon a magaslaton, a melyen a többi nagy nemzet állt: látta, hogy a nem­zetet saját benső ereje, nemzeti egyénisége és tem­peramentuma emelték éa telték képessé arra, hogy lépést tartson a többi knlturnem/.ettel. Kereskedelme, ijmra. Irodalma, m&VSSZetessíad egyenrangú a többiével. A 13város pompás lolvirágzása, éjiitkezése és mindaz, a ini egy országot nagygyá, boldoggá és gazdaggá lese, föltalálható ez országban. F.z bírta rá e sorok Íróját, hogy e diszalbwuot kiadja a milleniumi kiállítás alkalmára, a mikor itt a nemzet ki fogja tárni mindazt, a mit produkálni tudott. Kiadta s diszmuvet a magyar kormány, a magyar kir. államvasutak és a kiállítás igazgatósá­gának támogatásával és közreműködésével, hogy mintán a nyelv szegény a fejlődés e nagyságát leírni, képekben mutassa meg a küllőidnek, hogy mire képes Bgv ii"iu,c,t rövid évtizedek alatt. Hadd jöjjön ide a francia, az angol, az olasz, a német és valameiiuyi, a ki saját nemsetének a nagyságára büszke, és bámulja nieg a kiállítás csodái' s a utmtet uagy életrevalóságát. LaurettOle Gyula,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents