Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-10-27

44. M/ain. LAPOK. Papa varos hatóságának é* t«,i,i, papai, u pápa vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 960. hova a lapnak szánt közlemények küldendői. Eladóhivatal: G oldberg Gyula papirkereskedése, Főtér. I.aptulajdnnos : <ti\ Penyveaay Parano. Felelős szerkesztő: Körmendy itóia. Előfizetések és hirdetést dijak a lap kiadóhivatalából küldendők, hol is a hir­detések a logjutáayosabben felvétetnek. A lap ára: Egéssévre6 frt. félévre 3 frt, negyed­évre 1 frt 50 kr. — IfySS szám ára 15 kr. Mi lesz a vízvezetékkel? Ezt kérdezzük városunk magisztrátusa­tói és pedig jogosan s méltó felháborodással azért a megnevezhetetlen közönye és semmit nem törődéséért, melyet a \ i/.kerdésnek, vá­rosunkban égető szükséget képező, mielőbbi megoldásával szemben tanusit. Már évek óta kisórt bennünket A nagy* fontossága ügy. mint csalóka fény, mely t'el­íellünik ugyan előttünk, de csak azért, hogy rövid ideig tartó felszínen létele után ismét letűnjék a láthatárról — a feledés mély ten­gerébe. Ks ehhez leginkább hozzásegít maga a városi hatóság, a mely a helyett, hogy siettetné, sürgetné a IIV//.^/-cégre bizott víz­vezetéki tervek gyors elkészítését és beadását: hallgat néma gyermekként és várja Dag) böl­csen, bogy a vízvezeték majd magától szépen besétál Pápára. A legutolsó iskoiásgyermek is tudja rend­kívüli nagy horderojet annak, hogy minő ál­dás egy városra, ha tiszta, egészséges ivóvize van. Hogy ott, hol jó ivóvíz nincs, nincs egész­vég, nincs élet; hogy a rossz ivóvíz, mint a milyen a mienk, csirája a mindenfajta nya­valyának: elég szomorú példa rá városunk halálozási statisztikája, a minden évben, majd nem járványsserülrg, fellépő és a ma is na­pirenden levő hagymáz- és másféle betegségek. Ugy látszik, csak a városházán nem akar­ják, vagy nem tudják belátni mindezeket, mert különben miért huznák-halogatnák a vízveze­téknek már megkezdett ügyét. Még május ha­vában itt járlak a Walser-cég mérnökei és az előmunkálatokhoz szükséges felméréseket is teljesítették. Azóta It)ár hét hóiiüp eltelt. anélkül, hogy a vízvezeték terve a város zöld asztalára került volna, anélkül, hogy a vá­rosi hatóság a terv készítését csak egyszer is megsürgette volna. Módfelett csudálkoznáuk, ha városunk l'eukolt szellemű hatóságának, a melynek kez­deményezésére már ezrekéi áldoztunk a/, asz­láltutakra, tanügyi és inas célokrn; egy csepp érzéke se lenne ahhoz, hogy a város lakosai évek óta mit kérnek, óhajtanak és követelnek I Ek n jó ivóvíz. Knnek megteremtése a vá­rosi hatóság feladata, kötelessége. Ks csak akkor áll hivatásának magaslatán, ha időt, fáradságot és áldozatot nem kímélve, a váron közegészségügyének gyökefen jóvátételén mun­kálkodik ; ha a vizkérdésnek rég vajúdó meg­oldását, a vízvezeték létesítését IryeshyeUö teendői közé sorozva, annak mihamarább meg­valósítását teljes odaadással, minden tudásá­val és tehetségével iparkodik előmozdítani. Ha az egészségnek a jó levegő után első és legszükségesebb feltétele és követelménye: a jó ivóviz nincs meg egy városban, mit ér­nek a monumentális épületek, tanintézetek, gyárak, vasutak, aszfalt I Beteg ember annak nem veszi hasznát Városunk orvosikara legutóbb tartott értekezletén elhatározta, hogy, miután az ál­lapotok, melyeket a viz-inizéria okoz nálunk, hovatovább kezdenek tűrhetetlenné válni, a viz kérdést illetőleg egy memorandumot szer­keszt és nyujt be legközelebb a városi ta­nácshoz. Nem méltányolhatjuk stéggé orvosaink­nak ezen szép és nemes szándékát, a melylyel eme igen fontos közérdekű lg)' et l'elnjitani és a vizkérde>t varosunkban végleg megoldani óhajtják. Vajha törekvésüket érdemdús si­ker koronázná mielőbb ! Végszavunk is csak a városi hatósághoz szól. Xe űzze a vizkerdésben a neinbánomság és nemtörődés politikáját, hanem az örök ideig tartó huza-voiia, mondhatjuk, semmit iieintevés után, több erolyt és jó akaratot fej­tsen ki. Kz illenek a városi hatóság méltó­ságához ! Ezt szeretnők végre valahára meg­érni ' Veszprém városa Fenyvessynek. — A díszpolgári oklevél ftooepétyes átadása. — — Pipán, lS.lö. október' 20. — Férfiút nem érhet méltóbb kitüntetés egy város polgársága részéről, mintha az érdemek emberét díszpolgárává avatja fel a város. Nem rég ebben a kitüntetésben részesítette megyénk székvárosa: Veszprém, dr. fenyvessy Ferenc orsz. képviselőt, azon elévülhetlen érdemeiért, melye­ket a nagy tűzvészkor szerzett, elismerésre méltó • szolgálataival. A díszpolgári oklevél ünnepé­lyes átadása varosunkban történt meg és azon körűimén)', hogy Veszprém város által kikül­dött d'putáció Pápára jött, városunknak is örömnapjává, ünnepévé leit, annyival is in­j kább, mert ez volt az első eset, hogy a me­gyei székvárosnak, Veszprémnek illusztris kül­döttségét városunk falai közt üdvözölhettük. Az az öröm, hogy a veszprémiek Pápára érkeznek, külsőleg is a legszebben nyilváuult. Az egész város zászló-diszt oltott. Ks az a szívélyes üdvözlés, fogadtatás és ováció, mely­ben Veszprém varos díszes küldöttsége része­A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Veszprém és Pápa hű leirása. Irta és a «Jokai-koi« Altil. n veniprtmi klIdOttség tiszte­letére. ÍKUO. okt. 20-án rsndczett estélyen lelokasta: Hannos Zoltán Mélyen tisztelt ven.lég unk ! Mélyen tisz­telt tagtársak! Eng idjék tn -g önök ig >n tiszteltttgtársak, hogy most az egyszer az üdvözlet első ssava a mi igen t. vendégeinkhez szóljon és önöket esak másod Zorbau üdvözöljem. Ü lvözlöin ven­dégeinket, kik egyesületünk elnökének Vesz­prém város kitüntetését átnyújtották, s akik Kegyesek voltak minket is, szerény otthonunk­ban felkeresni. A Jókai-kör nevében szíves hten hozót t-st mondok önöknek uraim, I hálál köszönetemet nyilvánitom megjelenésükért. Az a körülmény, i. t. hölgyek és urak, hogy Veszprém város fényes küldöttségét van szerencsénk Papin fogadhatni, kedvező alkal­mul kínálkozik a két város — Veszprém és Pápa — egymáshoz való viszonyának isellős­'etesére; rég hirlik ugy is már — de nem a P- K. „Hirlik u-jóbon - , hogy Veszprém és Pápa városok rivalizálnak — mintha J» két várOl Urkas szemet nézne egymással. Kn soha sem sdU i\ hitelt e hírnek I legkevésbbé adhatok ••nak ma hitelt, a midőn m. t. vendégeink élé oáfolatot szolgáltatnak ez elb>n, nem hittem pedig azért, mert ha jól szemügyre veszem a Varm-gye említett két jelentékeny városát, uem látok semmi okot a Versengésre; mindkettőnek meg vannak a mag* nevezetességei, hírességei, vagy birbedtségei.Sorba fogom ezeket venni, slnv bet'ejezt'in ismertetésemet, a mit nem Szálai Mihtly „Látogatók Lapjából" .szedtem ki, azt hiszem, az eg-sz igen t. hallgatóság az én ál­láspontorurI fog helyezkedni. Az egy hasé levén az elsőség, kezdem te­hát, az egyháziakon. Mondják, hogy Páps vá­ros rossz szemmel nézi \ eszprémet püspöksége él püspöke miatt, a mi természet SSO uem való. A pápaiak ugyan kellőképpen tudják méltatni egy püspökség jelentőségét, s Veszprém hír­neves püspöke iránt a 1-gnagyobb tiszt 1 itta! viseltetnek; teljéi mértékben valónak ismerik el beigtatása alkalmával hangoztatott azt az állitásat, bogy püspöknek jó lenni, mert két­ségtelen, hogy általában véve püspöknek jó lenni, különösen pedig vessprémi püspöknek lenni — nem utolsó kenyérkereset; mindezek allanérs azonban mi nem kivonunk Pápára püspököt, mert a gondviselés adót' nekünk egy főpapot, kit kiváló tulajdonságai miatt mi pápaiak mind­annyian tisztelünk, szerelünk, a ki ellen csupán azt az egy kifogást leli tn- tenni, hogyaneve fekete, t. i. Kager. Lehetne est a kifogást tenni, de nem tesszük, hanem azt mondjuk mi is róla, mit az afrikai néger mondott egy jámbor, kö­zöttük megtelepedett hittérítőről, midőn ezt a szomszéd faluba kísérte, hol a misszionárius szintén meg akarta kezdeni áldásos működését. — Néssétek, testvéreim, s isentférfiút -szó­iolt a néger ö igazi barátja a feketéknek l ámbár efoa teher, de lelke M épp oly korom­fekete, mint a mieuk, A mi Négerünknek is esak a neve fek"te, de szive, blke fényes fehér s azért ragaszko­dunk mi hozzá. A veszprémiek abban a hitben élnek, hogy a papaiak irigylik tőlük az uj megyeházat — szó sincs arról! - a pápaiak igen jól tudják, hogy aki abba a szép, de hideg palotába lelket önt. és me­legség t visz be - a főispán — az itt lakik közöt­tünk. Ha Veszprémnek van megyeháza Pápá­nak van föisp inja s biztosíthatok mii,d n vesz­prémit, bogy ha ők ezzel az ajánlattal lépné­nek a p i patakhoz: — Nézzétek pápaiak, mi ezt a szép nagy megyehsset odatoljuk nektek a széles vízpart­jára, de őseiébe adjátok ide a főispánt. Ifit, erre az ajánlatra a pápaiak csak azt felelnék : i Ily an nincs. Aztán nem vagyunk ám mi sem oly s/e­génvek, mint látszik, nekünk is van megye­házunk; igaz bogy nem sokan vannak, kik an­nak lakói leum szeretnének, sőt ezt egy ugodi atyánkfia kereken ki is jelentette, a midőn a börtön helyiségeknek szánt hátulsó része épü­lőfélben volt. Nézte ugyanis nagy áhítattal az ugodi ember, azt a fogalmai szerint bolond ma­gas épületet, s épen azon tűrte a fajét, hogy ugyan milyen nagy ur lehet az, a ki íutjd au­nak legtetejében log lakni, a midőn egy pápai ur a következő szavakat intézi hozza : - - Ugye atyafi, szeretne ebben a szép ház­ban lakni r Nem ily ssegény embernek való az uram, hanem ily tekintetes úriknak, mint az ur — volt az ugodi válasza.

Next

/
Thumbnails
Contents