Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-10-13

évfolyam. 42. s/ám. Pápán. IS•*.">. oiti-iiM-r 1:1. Pápa varos hatóságának ét több pápai, s pápa-vidéki egyeeületavek megválasztott közlönye. megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt közlemények küldendői. Kiadóhivatal: Uoldbcrg Gyula papirkereskedese, Főtér. Laptulajdorios : dr. Feayvosfj' Pereno. Felelős szerkesztő: Kőrmendy ii«'-la. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hir­detések a leirjutáiiyosubbaii felvétetnek. A lap ára: KgészévraS frt, fél rt I frt negyed­évre 1 frt 60 kr. — Ejjyes szám ára ló kr. Egy városi határozat sorsa. Folyó hó 7-én tartott megyegyülésün­kün városunkat érdeklő egy fontos ügy tár­gy altatott: a pápa-csornai vasútra aláirt 50000 frt kölcsönnek a \ árosunk kezelése alatti alapítványi pénztárakból felvétele. Mindnyájan tudjuk, hogy mikor ezen ügyet városi képviselőtestületünk tárgyaltait két indítvány volt; egyik, a pénzügyi bizott­ságé: hogy vegyük föl a kölcsönt a saját kezelésünk alatti alapítványi pénztárakból ; másik, az állandó választmányé: hogy a törvénynek a közvagyon késeléséről szóló g-ai mintán tüzetesen meghatározzák, hogy közvagyon csak árvás biztosítékra adható ki kölcsön, tehát a törvény a közvagyonnak köz­ségi kölcsöuökbe helyezését nyíltan nein en­gedi meg, ennélfogva vetessék föl a kölcsön idegen pénzintézettől. Megvalljuk, szerettük volna, ha a városi g\ülésen az utóbbi indítvány győzött volna annak idején; mert ugy lett, miként előre megvolt mondva, a vármegye nem hagyta jóvá az alsó* indítványt, mely mint a városi képviselőtestület többsége által hozott hatá­rozat jóváhagyás végett a megyegyülésre fel lett terjeszt'.e. Nem fontos és nem sérelmes i vármegye határozata a kölcsön, illetőleg a vasúti do­táció érdemére nézve, mert hiszen az már meg van szavazva és törvényhatóságiig is jóváhagyva, de fontos városi képviselőtestüle­tünk tekintélyére nézve, Mindenek előtt sajnálattal jegyezzük meg, hogy városunk polgárai közöl igen so­kan, egész korteskedéssel küzdenek választá­sok idején azért, hogy megyei képviselők le­hessenek, megyegyülésre pedig soha sem jár­nak, alig három-négyen vannak jelen közü­lünk I megyegyüléseken, holott bármily messze kerülővel van is az ut tolunk Veszprémbe, városunk közügyei azt követelik, hogy a tue­gyegyülésro minél többen megjelenjünk mindig. Így történhetett meg azután az. hogy a mostani megyegyűlésen városunk kölcsönügy­beni határozatának védelme kevés szánni városi polgárainkra esett, kiknek mindegyike becsülettel leiszólalt ugyan városi határosa* tanknak i törvény által Bem tiltott es igy helybenhagyást érdemlő vei la mellett, holott meg kell jegyeznünk, hogy a megyegyűlé­sen jelen volt kevés számú biz. tagjaink több­sége városi gyűlésünkön nem a többség által hozott határozatra szavazott, de jogi képte­lenségnek nem tartják a városi határozatot és eszempontból hűségesen védelmeztek is azt. Mindezeket pedig jónak láttuk azért megírni, hogy a kik a városi képviselőtes­tületi gyűlésünkön a községi saját kölcsönt megszavazták, most a városi ügyész által, vagy a képviselőtestület által felebbezzék meg az ügyet a belügyminiszterhez, hadd ítéljen a legfelsőbb fbi fftn ! A megye közgyűlése. — Veszprém. IR'.IJ. október 7. — A vármegye SazJ közgjülésére meglehe­tős száminál jöttek meg a képviselők, de le­hettek volna többen is, inert a tárgysorozat, az öthónapos szünet (májustól októberig) elég hosszu idő volt ahhoz, üogy a bizottsági ta­gok kíváncsiak legyenek, hogy miként is foly­nak a vármegye dolgai és igy betekinthettek volna a zöld asztal mellé. A közgyűlés egyhangú mederben folyt le és csakis egy-két ügy provokált kisebb­nagyobb vitát. Véijhilif Dezső kir. tanácsos, alispán, mint elnök vezette a közgyűlést, melyről tudósításunk a következő: Kilenc óra után néhány perccel nyitotta meg Véghd* alispán a gyűlést. Napirend előtt bejelenti, hogy a fenséges uralkodóházat Lé$zlÓ löherceg halálával ismét nagy gyász érte. Azt hiszi, hogy a bizottsági tagok óha­jával találkozik indítványa, bogy fejezze ki a k (, zgyülés JózttJ tőheroeg előtt legmélyebb rész­vétót, a mit egy alázatos felirat alakjában adjon tudomásul József főhercegnek. Jelenti továbbá, bogy rögtön, inik"r a nagy gyász hire ido eljutott, a vármegye nevében részvét­táviratot intézett a gyász sújtotta főherceghez, kitüzotte a gyászlobogót, koszorút helyezett a ravatalra. Kéri előterjesztését elfogadni, intéz­kedéseit pedig tudomásul venni. A közgyűlés ezt egyhangúlag megcsele­kedte. Ezután aeegemlékeaik alispán, gróf Zichy István tevékeny megyebiz. tag és Áct liudolt bosszú éveken át volt buzgó megyei levéltár­nok haláláról. Indítványára az illető családok­hoz részvétirat küldését határozták el. Majd bejelenti ÍMrtitk Lajos pápai járási !' -zulgabiróuak, anyakönyvi felügyelővé tör­tént kinevezése folytán, hivataláról való le­mondását. Tizenkét évi tevékeny munkássá­gáért elismerését jegyzőkönyvileg fejezi ki a közgyűlés. A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Ha majd . . Ha majd egyszor szép nyári alkonyou Ott andalogsz a tónak j.artinál, Klönt a vngy, mint engem olykoron B lelked merész, ábrándos bonba | Koroltod a termeszül, áhnodoz, A hab csak uékod suttog lágy zenét, Falombja csak tenéked illatoz S rád ontja mély vágyaknak ingorét; Saivacakét] is feMobbeo almiból, Felkelti őt szeielmo langhtve, A melyben a bánatnak .laija szol: Csillagtalan szerelmed éjjele. — Oaatadaaol, mely aác ' 1 rtít­Sóvarogaa majd egy lérfiaaiv után. Husit az éj s magánya tégedet, Oh mondd: condol-z majd akkor én reám 1 Istvánffi R iancs. Papvásár. — Irta: Babay Kálmán Felsö-Ilakán belül, a mező fő Mi országul mellett, a Balatonnak legéanakkeletibbsarkéra dőlve, Papvásárnak nevezik azt a kopár, prés­házakkal beépített homok-hegyet, a melyen Hakonyaljuak legkitűnőbb bora termett anillok­nzera előtti időkben. A környékbeli falvak urai közül mindegyiknek volt itt hajléka; Szent­István, Liter. Papke88i, Peremarton, Vilonya népe egész éven át megtalálta henna kenyerét. Fent a gerincen, a dunáutuli református püs­pök hajlékán felül még manapság is áll Viaky BenjáoÜn, a peruinartoui traktus esperesének oszlopos présháza, nagy berkenyefájaval, hon­nét 7 viruló szüzet röpített cl a traktusnak ugyanannyi káplánja. A pápai kollégiumban nem volt olyan szenior, kontraskriba, tógátus deák, ki a Visky­hajlékban meg ne fordult volna; s aki egyszer a Visky-lányokat meglátta, hűtlen lett szülő­földjéhez, a 4-ed év második szemeszterében már boun volt a bekebeleztetési kérvénye a traktus zöld asztal.ni. Az ezután jövő generáció előtt már csak hírből és mesékből lesz ismeretes a református kollégiumok igen jelesapooialitita; a szuppli­káció; a haladó idö modern áramlata elso­dorta már ezt a praktikus intézne nyt, a melyre olyan édesen gondolunk vissza nyugalmas ekk­le/.siáukból, kik annak élvezeteit és fáradalmait három év "u át hordoztuk. Ahogy az utolsó vizaans ut.iu bsesapddott a kollégium ajtaja s a aesztek, bagók, filozófu­sok s egyéb gimmuiota uemzedék a nagy­kapu sarkába bevágta könyvét, hogy az annyi­felé szakadt, ahány ivet összeesirizelt benne Papp uram, a diákok könyvkötője, a theologus diákok mély komolysággal, de kész tervekkel jöttek le az emeletekből a vonultak a tanács­terem felé — elekcióra. 14 spártára volt feloaztvZ az ország, 14 szupplikáns indult annyifelé a kollégiumtól nyert, s a pttapők éa Utóbb a belügyminiszter alá­írásával ellátott hl ie II u-sal az iskola szú mára pénz­segélyt gyűjteni; igazabban pedig viiag-látui, ismereteit, tapasztalatait bővíteni. Egy-egy iperte magában foglalt 100 -150 falut 4-5 vármegyében, ahová a szupplikáus­nak mindenüvé el kellett látogatnia, persze az apostolok lovain, ahol majd mindenütt szívesen várták és látták okét, un nem lesz csodálatot) ba tudjuk, hogy ők voltak az idökbt u az uj nóták vivői s a tarokkban a kisegítő negyedi* kek. 1'gyauis : pap, tanító, jegyző a legtöbb falu­ban vau, negyedik intelligens partnert már nem lehetett találni; ezt pótolta a szupplikáns. Ugy az öreg szelíd képú éa lelkű uagytisztelet ű k, minta kicsattanó arcú, mosolygói p.ipkisasszouyuk ün­nepszámba vették a szupplikáns érkezését ; kik ezeken kívül arraia jék voltak, hogy traktu­sokat járván —- a tisztelendő és uagytiszteletü komám uraimékhoz a legbizalmasabb üzenete­ket elvittek. ti

Next

/
Thumbnails
Contents