Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-10-06

1895. október 6. PAPAI LAPOK. Szüretelési útmutatás. Irta Adamovlch Lázár. II. c) A szőlöszedés és összehordás. Mielőtt a tényleges szedéshez hozzá fog* náuk. hogy a szüret közben minden zavaTt kikerülhessünk, szükséges az egész munkálatról egy tervet készítenünk, mi abból áll, bogy a szőlő nagyságához, a szüretelő helyiség /présház] terjedelméhez, és az eszközök kádak és sajtók) mennyiségéhez képest ugy fogadtassanak tel a munkások, hogy azok egyik a másikát munkájukban ne gátolják, s a szőlő betakarítás gyorsasága a téldolgozás tökéletességével összhangzatban végeztessék. Mert a mint egyfelől a mennyiségre káros, ha a kevés szedő mellett a betakarítás sokára halaszfatik, mivel a megkezdett szőlő a pusztításoknak sokáig kitétetik, ugy másrészről a minőségre szintén hátrányos, fia az elégtelen eszközökhöz aránylag sok szedő által arra kényszeríttetünk, hogy a szőlő azonnal kisajtoltassék, mivel az ily mustokból csersav-hiányos s annál fogva nehezen tisztuló ós zamatnélküli bort nyerhetünk. Eppeu azért a térbe csak annyi szedőt kel' felvennünk, a mennyinek legalább két napi szedéséhez elegendő kádunk van, sőt még a harmadik napra is maradjon üres kád addig, mig az első napon szedett szőlő feldolgozásával kádakat üruünk. Nagyon természetes, hogy kezdetben is, ugy mint azután naponta csak annyit szedhetünk le, a mennyit a harmadik napon a meglevő sajtókkal kisajtolni is tudunk, — különLen a szabályos munkarend megszavaztatnék. Annak a mértéke, hogy egy szedő naponta mennyi szőlőt képes leszedni, az adott körülményektől függ, melyre nézve a szőlő nagyobb vagy kisebb termése, rotbadtsága, a lehullott bogyók mennyiség-, az idö szépsége — miud befolyással vannak. De mégis ezen körülmények számbavétele mellett egy szedőre 2 — 4 hektoliter mustra való szőlő leszedésére számíthatunk. Ezen mennyiségnél kevesebbet szedhet, ha aseu létezéséuél az aszú szemek mindjárt a szeriÓMiél külön szedetnek. A szedőkhöz puttonosok is kellenek, kik a 1< szedett szőlőt a dülöutakon álló szekerekig* v

*gy egyesen a sajtóházba elbordják. Ezen munkára t< rti napszámosok alkalmaztatnak s ezek szán a a szedőkhöz arányítva ismét a termés nagyságától és attól függ, hogy milyen messzire kell a szőlőt összehordani. (Jyenge termésnél és közelre hordva 10 szedőre is elég egy puttonos. Mig ellenben nagyobb termésnél, s messzire hordva, minden ket szedő is elfoglal egy puttouost. Ezt az •ráuyt tehát, mindég a helyi körülmények szerint a gyakorlat állapit hatja meg. Némely vidéken még ma is, nem puttónban, hanem nehéz tölgyfa-csebrekben hordják össze a szőlőt, melyeket két ember egy rúdra akasztva a vállán hord a szüretelő helyre. — Ez a helyi szoká:; sok pazarlással jár, mivel az üresen is igen nehéz, tölgyfa-csebret le és tel hordozni — okuélküli eröpazarlás, vesztegetés. Anuált'ogva a könnyű fenyöfaputton, melynek súlya az egész testre vau feloszolva — sokkal alkalmasai) eszköz a szülő összehordására. Továbbá akármennyi szedőt ós azokhoz szükséges puttouust is állapítunk m»g, de azokat ugy állítsuk össze, hogy minden 10—15 szedő mellé egy megbízható csapat-felügyelöt rendeljünk, ki a csapatát az egész szüret alatt jegyzékben tartja, s azokat minden nap reggel és este számba veszi és a szedésnél nyomban a sz'dök után haladva arra vigyáz, hogy aszedét gyorsan és a t-rv.'zett osztályzat szerint haladjon. A fürtök a tőkéken, s a szemek a földön el ne hagyassanak, száraz levelek és éretlenül elszáradt fürtök a szőlő közé ne szedessenek. Továbbá, hogy a szedő a szőlő köze kenyeret ur c'njyen. A szedők a sorokba beállva egyenlően baladjanak, és végre, hogy a munkások a szőlő jobb részét ne pusztítsak. Itt nem hagyhatom említés nélkül a hatankban általánosan még ma is meglevő azon rossz szokást, mely szerint a kevés nspibór pótlásául megengedtetik, hogy a szüretelő munkások a szőlőt egész napon át kedvök szerint pusztíthassák. Igen óhajtandó leune a borászatra, hogy ezen 0

|avult rossz szokás valahára eltöröltessék és a szüretelő napszámos is miut mas munkáért, napszámmal, nem pedig a s*őlö szalud, pujjtitisa által aietteuér »aj átlagosnak tűnik fel, bogy szüret előtt még a családunk részére is sajnálunk egy fürt" szőlőt levenni, szüretkor pedig mindenkit neki bocsájtunk, hogy kénye-kedve szerint gazdálkodjék benne. A csekély napszám pótlék, a mennyivel többet kellene fizetnünk, gazdagon megtérülne, ha a szőlő szabad pusztítását erélyesen megtiltanáuk. Mert a meglevő szokás mellett amuukás. a munkaidő nagy részét reggeltől estig — a szölöevéssel tölti, s a miatt a szedésben keveset végezhet. Tetemes kár tétetik a szőlő pusztítása által a bor mennyiségében is, mivel egy munkás naponta 3—4 lit

Q

r mustnak való szőlőt könnyen elfogyaszt. Még nagyobb kár a bor minőségére nézve, mivel mindeu munkás a legérettebb és jobb fajú szőlőket pusztítja. Sőt az egyes fürtökből is az érettebb szemeket szedegeti ki. De még annak a látása sem hat kellemesen, midőn egész nap néznünk kell, hogy a tisztátlan szájú napszámosok a szölöfürtökbe harapdálnak, s a megmaradt fürtrészeket ismét visszadobálják. Mindezen okok arra intenek bennünket, hogy közös akarattal törekedjünk ezen elavult, káros szokást lassanként kiküszöbölni. Baassőlőfajok külön-külön táblában vaunak, először is az érettebb fajok szedését kezdjük meg, sa szerint folytatjuk a fajok leszedését, a mint azok érése egymás után következik. A vegyes ültetésü szőlőnél előbb inkább a távolabbi táblákat szedjük le, s ugy rendenként közeledünk a központ felé, mivel a tanya 'hajlék) körüli darabokat a károsítástól szüret alatt is köuyebben megvédelmezhetjük. A szölöszedésuél a kötelékek vigyázva felvágatnak, hogy az összeszorított fürtök megszabaduljanak s aztán az egyik kézzel megfogva a fürtöt, a másikkal levágjuk és az alátartott sajtárba teszszük. A fürt levágására igen célszerű ebből kifolyólag a szüretelő ollót használni, mivel a késsel való levágás először is a szüretelő mindkét kezét veszi igénybe, másodszor pedig a legkisebb vigyázatlanság mellett sok szem pereghet le. A déli szünetkor tanácsosabb a szedöedóuyeket üresen a helyszínén hagyni, hogy az étkezés alkalmival azok által a szőlő közé kenyér maradók ne jöhessen, mi a mustban ecetkovászszá válhatnék. A szölöszedéshez csak száraz időben, és reggel akkor fogunk, urdön mir arról a harmat, vagy dér felszáradt. d) A szőlöoálogalás vagy osz'álijuzds. A szölöválogatás a szűr -ti munkának az a nevezetes része, mely által részint az egyes szölöfajok termései egymástól elkülönitt

a

tnek. részint pedig az ugyauegy fajú szőlők minőségük szerint két-három osztályba szedetnek, miáltal a készítendő bor értéke tetemesen fokozható. A bortermelésre nézve már az is nagy hátrány, hogy többféle kék és fehér szőlő fajok keverve vannak ültetve, de még károsabb azon kezdetleges szüretelés, amidőn a vörösborfajszölök a fehérekkel, az éretlennek és rothadtak az érett és épekkel együvé 3zedetuek. Mert igy egylélül az összekevert fajokból csak közönséges, jellegtelen bort nyerhetünk. Másfelöl ha az összeszedett kék és fehér szőlők azonnal kisajtoltatnak, nem lesz ugyan vörös színe a bornak, hanem csersavat és a héjban levő zamat anyagokat nem lúgozhatván ki, nehezen tisztuló és zamatnélküli bor válik belőle. Ha pedig ezen szükséges anyagok megnyerése miatt a mustot a törkölyön több ideig hagyjuk, a kék szőlőből nyert vöröses szine által teszszük értéktelenné. Ennélfogva a szölöválogatási munka az, mely a termett szőlőből a lehető legmagasabb értékű bor készítésire a legmagasabb befolyással VB*1. Éppen azért a jelen viszonyok és saját erdekeink ma már megkívánják, hogy a vegyes ültetésü szőlőkben is legalább a kék szőlők a fehérektől elkülönittessenek még akkor is. ha az egész termésből csak egy osztályú fehér bort akarunk készíteni. Ezen esetb m is a kék szőlők külön ssedetn^k l azonnal kisajtoltatnak. A fehér borfajok pedig 24 -2H óráig a törkölyön hagyatnak, és azutáu akisajtolt kétféle must össsekeverve együtt terjesztetik. Ily módon az egész bormenyiségünknek csersava ós zamata lesz a nélkül, hogy ssine vörösséget nyert volna. IOLUII;<;H;U;I Öszi gondolatok. Beálltak az iskolák; a múzstcsoport teendője megkezdődött, s hol busau, hol vidáman cipelik a könyvet hónuk alatt. ( sak ugy. mint régen . . . Eszembe jut egy jó öreg tauárum. ki annak idején a rettegett mathézist tanította. Minden szava tréfás volt ; minden feddés, mely az ajkáról jött, kacagtató, de a mellett csipös éle. Egyszer, mikor bejött az osztályunkba, meglehetős rendetlenségben talált bennünket: kitemitt. kit meg amott, a padokon kivül.Megállt a katedránál, s várta, mikorra vergődünk már helyre? Az ablak alatt meg | vásári alkalom lévén/ olyasmi négylábú állatokat hajtottak, melyek a természet rendelésénél fogva bödüléssel adnak kifejezést kívánságaiknak. Egy bús példányuk siralmasan, hosszan bőgött az ablak alatt. Csönd lett. A helyzet elég komikus volt, de nem mertük nevetéssel tetőzni az imént elkövetett hibát. Csak néztünk, alig birva visszatartani a kacagást. Ekkor a professzor ur szép higgadtan igy szólt hozzánk: — Nos? Még kinn maradt valaki közülök .. . V'alánk pedig ekkor első éves bölcsészek, vagyis hetedik osztályos gimnazista urak. Hanem a mi öreg mathétis-tauáruuknak olyan jól állt az ilyesmi. Jóságos, nyugodt szemei, mintha mondták volua a kitört kacagás közepett: — Ugy-e. kópék, most is csak én segítettem rajtatok . . . Hivatalosan beköszöntött az ^uualmaa ősz." Felmentek aranyo fecskéink is — melegebb tájra, vígabb hazába; itt hagytak bennünket (eleget énekeltek náluuk hiába), bogy a>yyörieknek varázsolják elö a tavaszt - Thália templomában. Október elsején még kánikulai melegbea kacérkodott velünk a szeszélyes természet; ma már búskomor, „őszies" az idő. (Estéli „légyottokra meg épen nem alkalmas.) Október elsejéD még azokban a hatalmas portölcsórekben gyönyörködtüuk, miket a kavargó szél rögtönözött játszi jókedvében és a városi hatóság szives figyelméből Pápa Szaharáján (Nagy humor lakik Pápán, meg a táncoló szélben is. Mintha azt akarná produkálni : hogyan lehet könnyű szerrel port hinteni az ember szemébe); ma már megjött a változatosság kedveért, a másik élvezetünk: a sár; most meg majd azt tapossuk térdig, az égiek rendeléséből, mig meg nem jöu újra a por. Valami nagyszerű az a por. Már minthogy azokat a miriárdnyi poratomokat értem, a melyek Pápa levegőjében úszkáltak egy hó óta, mely idö alatt utcáink egy csepp vizet nem láttak. (Azt mondják a dokturok: ez idö alatt kevesebb volt a halandóság.) És nagyszerű fitícizmussal dolgoznak a városházán is. Szérián közgyűlés volt s már d. u. 2 órára fellocsolták a főbb utcákat. Nem tudjuk: a városatyák tüdejére tekintettel cselekedték-e meg ezt? nehogy, mig a városházáig óraek, beptikát kapjauak, vagy azért, hogy a port nger és az öntözés beszüntetése miatt ne lehessen interpellálni V avagy tán azon okból, hogy eső legyen? Mert tény, hogy 2-ikáu öntöztek és 3-ikau már egész nap esett az eső. Morál i „Eső után ha áhítozol Pápán, cirógasd meg a gazdasági tanácsost, hogy öntöztessen és másnapra bizonyosan lesz esö.

u • Nevezetes nap volt eddig is október elseje. Ekkor rukkoltak be az újoncok, éktelen rikogatással vonulva végig utcáinkon. De as idén a bevonulás ideje 7-ére lett elhalasztva