Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-09-29

V\ll. éffolyam. PÁPAI r.ipa \aros hatóságának és több papai, • pápa-\idéki egyesületnek iu«gválasztott közlönye. Illegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Joksi Mór utca 999., hova a lapnak szánt közlemények küldendői. Kiadóhivatal : Goldberg Ovula papirkereskedése. Főtér. Laptulajdonos : dr; Kenyvessy l-"ei'ene. Felelős szerkesztő : Körmendy líóia. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a Ifj utanyosabbn felvétetnek. A lap ára: Ejéuz évre 6 írt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr. Szüretelési útmutatás. — Irta: Adanmlch Lázár. — • Itt lévéu a szüret ideje, hasznos dolgot vélek teljesíteni, midőn egy cikksorozatban a borászat első részét, a helyes szuretelést leírva a szőlőtermelő közönság használatára bocsájtom. Kzen dolog leírásánál a szőlőtermelő nagyobb közönséget kevésbbé érdeklő magasabb tudományos fej leget esek be nem borsájtkozva, több snlyt inkább arra fogok fektetni, bog« mindazon gyakoriali eljárások és fogások, melyek a termelt szobi gyümölcsének a lehető legértékesebb borrá készítésére a szül telesnél befolyással lehetnek, a szőlőtermelő közönséggel egész a kisebb részletekig, abban a sorrendben ismertessenek meg, melyben azok a gyakorlatban egy masii tán következnek, de a gyakorlati útmutatás mellett szem elolt tartva az egyes munkák természetes okadatolasát is. A borászai fogalma. A borkészítést és kezelést, miután az eddigi szokás szerint együtt kezeltettek, legtöbben meg a szőlőtermeléssel összefüggőnek tekintik. Holott a BZŐlőszet feladata csak tisztán a nyert szőlő termelése lenne, mely részben asztali csemegéül inegaszalva konyhai célokra használtatik, nagyobb részben pedig a borászati inivolct által állandó és szállítható borrá dolgoztatik lel. Tehát a borászat a Bzölöszettöl egészen eltérő, és ennél sokkal több ismereteket igénylő műszaki eljárás, melyhez a magasabb tudományos ismereteken kr.ul alkalmas helyiségek s számtalan értékes eszközök is szükségesek. Ennélfogva tévedés lenne arra gondol* niink, hogy minden kisebb szőlőtermelő egyúttal e fogyasztás alá jöhet i üvegképes borokat is készítsen. * Hanem, miután még hazánkban kevés helyen van Szokásban azon eljárás, mely szerint a termelő a leszedett sz<d "terményét feldolgozatlanul a borkezelőnek eladhatná, elkerülhetetlenül szükséges magának a szőlőtermelőnek is tudni annyit a borászatbél, hogy a termett szőlőjét megérni hagyja s azt ugy szüretelje be és tiszta edényekben kezelve, s i zajos erjesztésen a lehet sógig keresztülvezetve, az eladásig ugy báÉon vele, bog) az a borkezelő kezébe minti hibátlan, értékes anyag jöhessen. Vagyis hazánkban még a szőlőtermelőnek is tudni kell a borászati ismeretből annyit,! mennyi a borkészítés- és első nyers kezeléshez szükséges. Kppen azért, a mint a borászati mivólétek egymásután következnek az egész pincészetnél, 4 fő monkassakot különböztetünk meg, ii. m.: 1. A sziiretelést. 2. Az erjesztést. 3. Az ászokolást. 4. A borbetegségek óv- és gyógymódjait. .1 szüretelés. Ámbár köznyelven valamely terménynek különösen a leszedését és letakarítását is szüretelésnek szokták nevezni, de itt a borászatnál mi mindazon munkákat a szüretelés keretébe sorozzuk, melyek által a megérett szőlőgyümölcsöt tiszta kisajtolt musttá alakítjuk. Ide tartozik : t) I szüretelési idő meghatározása, b) az edények és eszközök rendbehozása, c) a szobi leszedése és összehordása, d) a szőlöválogatás, ej a zúzás és bogyózás, I) a taposás és sajtolás, g) a must cukor és savany tartalmának meghatározása. a) .1 szüretelési itfiít hazánkban, még mindeddig a régi országos intézkedésnél lógva a megyék hatóságai szokták meghatározni, gyakran a szüretelés előtt 5-6 héttel tartott megyei gyűlésen. Kzen Intézkedés mindenesetre helyes azokra nézve, a kik saját érdeküket helytelenil fogva fel, a szőlőt éretlenül szednék le, s abból értéktelen bort készítenének. Hanem sok kárt okozhatna ezen régi szokás, ha az oly sok időközzel előre megszabott határidő merevül megtartatnék. .Mert gyakran az elhatározás után oly idők következnek be, melyek a szőlőt a kiA PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Üzenek én . . . l'zenek én valakinek Valamit, Az a kis lány tudja: kinek, Tudja : mit! -Az én kis babámnak. Aranyos cicámnak Azt üzenem néki : Szeretnék a. szeretnék a Szép szemébe nézni! Kérdezek én valakitől Valamit, — Az a kis lány tudja : kitől, Tudja : mit! Az én kis babámtól. Hamis kis cicámtól, — Azt kéidezein tőle : A mióta elbúcsúztunk Ki a szeretője ? . . . * Mert a lányok egytől egyig Hamisak. Nem tudnak mást: hitegetni, t lealni esak. Mint a kicsiny oicánah l Karmolás : Természetük, tel inés/etuk — A csalás ! .. . Budapest. Lampérth Oézs Az ispán ur. — A iPÉpSi Lapok* eredeti tárcája. — lila : Stiiirpl Katinka Az ispán ur már évek óta járogatott a korcsmárosok Mariskájához. A leány is szívesen látta az ispán urat, ki olyan hiselgően tudott beszélni, a ki sídia se ment tovább, minthogy néha-néha megosipte a leány róssás arcát . . . A talulieliek azt suttogtak, hogy a Mariskának kérőije akadt. A szülei is örömmel odaadják a városi kereskedőnek, ha a leányuk beleegyezik. Mikor aznap este az ispán ur eljött, mindjárt előhozták a kérőt. Mariska ingi rkedvs kérdezte a/, ispán úrtól, férj lies menjen-e? — Miért ne menne, ha ugy tartja a kedve telelte. A leányt nagyon leverte a válasz. Azt hitte, azt Sejtette, hogy az ispán ur szereti öt. Benviit a szobájába. Meggyújtotta a lámpát. Leült az ágya isélérs, Töprengett, Olyan nehéz volt a szive» M 1 i> n tekintett a lámpa világába. Nem jött egyetlen gondolata. Nagyon, nagyon fájt neki az ispán ur felelete. A hajnalpír még ébren találta Ha az ispán ure nem bbet, ugy U'ki mindegy. Reggel kijelentet te szüleinek, hogy hozzámegy a kereskedőhöz. Mai számunk 10 oldalra terjed. Megtartották a kézfogót. Az ispán urat is meghívták, KI is jött. tíratulált a jegyeseknek. Mariska ugy remegett, ugy sajgott a szive, de nem mutatta, nem mondta senkiuek. Lett azután sürgés-forgás a háznál. Megrendelték a kelengyét, varrónők jöttek-mentek. A bútorokat, a szőnyegeket, a függönyöket. A korcsmáros jól birta magát, egyetlen bányának minden tellett. A menyasszony-ruha is már elkészült. Felpróbálták. Igy illett az a fehér szín a Mariska szomorú tekintetéhez. Kgyik nap az ispán ur a városba hajtatott A Mariska vőlegénye meglátta és intett neki. Megállitotta a lovakat. A kereskedő azzal a kéréssel állt elő, vinné ki öt magával, ha visszamegy. Bsivesen megígérte. Késsüljön csak ÖSSS , majd eljön érte. Délután, mikor már dolgait elvégezte, odahajtatott az üzlet elébe. A kereskedő kijött és udvariasan meg. kérte, hogy jöjjön be. Leugrott a kocsiról ós bement. A boldog vőlegény bevezette a lakásába. Itt olyau otthonos, olyan barátságos volt minden. Mimién csak ugy ragyogott, az uj asszonyt várva. Kppen osak a Mar.ska hiányzott még innen. Olyan furcsán érezte az ispán ur magát" Mintha ez a vőlegény gunyolui akarná öt! — Hisz az övé is lehetett volna az a leány! — K ötto látta azt a kedves arcot, azokat a íó-