Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-08-04
2. PÁPAI LAPOK. 1895. augusztus 4. Nein akarjuk ennek a panasznak jogosultságát behatóbban vizsgálni, etgk konstatáljuk, hogy megvan, s azt hisszük megszüntetése ugy a városi tanácsnak, mint a képviselőtestületnek érdekében áll. Megszüntetésére pe>lig nem látunk alkalmasabb módot, mint a határozatok nyilvátitaila>at A mult Ssti rendes k"/gyülés ily értelmű iuditványunkat el is fogadta, I ugyanezen gyűlésen dr. fisHjfvess// Ferenc ur a nyilvántartás mintájául a íruuzeti színház nyugdíjintézeténél vezetett nyilvántartást ajánlotta, melyb d a gyűlés elején felöli astatnak a függőben leve ügyek, fólemlittetvén az ezekben tőrtént időközi intézkedések is. l!y módon a képviselőtestület mindig tudná, minél határozatok vaunak még függőben, s egyúttal azt is, micsoda intézkedéseket fogtnttositott a határozat végrehajtására a tanaes vagy a kiküldött bizottság. L T gy tudjuk, hogy városi főjegyző ur. ki ügybiizgalmának s s/.akavatottságának főjegyzői működése alatt elég jelét adta. vezet saját céljaira ilyen nyilvántartást; azl hisszük, nem kerülne nagy faradságába, néhány évre visszamenőleg kikeresni a közgyűlési határozatokat, s a szeptemberi rendes közgyűlésen a tárgysorozat előtt ezeket a határozatokat a I végrehajtásuk körül tett intézkedéseket fölolvashatná a képvitelőtestület előtt, s ez a valóban kívánatos nyilvántartás azután — ha a meghívón jelezve nem lesz is, mire nincs szükség — állandóan ott szerepelhetne a közgyűlés tárgysorozatában. Dr. Antal Géza Aratás végén. Az aratás hazánkban néhány nap múlva befejeződik, I az arató kaszák pengését, harsogását a cséplőgépek bugása, fülsüketítő zörgése váltja fel; hozzálátnak mindenütt a jószágnak csűrbe takarításához, hogy pontos.in megtudjuk, mennyire teljesültek be, vagy hiúsultak meg az idei termés iránt táplált legszebb reményeink, mit hagyott meg fentartásnnkra és fáradságunk megjutalmazására a szeszélyes gazdasági év f ! Bizony általában elmondhatjuk, hogy az idei év mezőgazdasági tekiutetben a különféle csapások esztendeje. Hazánknak hány vidékén — Igaz, nagy ellentét, — feleltem én. Csakhogy ön nagyon a felssinen keresi és találja szociális voltának az okát. Hisz akkor igy mindenkinek szocialistának kellene lenni. Volt-e ön diák '.' — Hogyne lettem volna. — Akkor természetesen volt pénzzavarban is t — Többnyire. — S hogyan szabadult meg néha attól P Ekérdésre rejtélyesen válaszolta emberem: — Bizony, bevallva az igazat, én is takaréidztam nem egyszer a télikabátommal — könnyelműségem miatt . . . — No lássa, ilyen könnyelmű a világ is. Nem kell azért szocialistának '!) lenni, ha egynehány helyen nincs tollas ágy, mert . . . E szókra a nemes férfiú feje fölegyenesedett s kiderült arca azt árulta ei, hogy agyréméből kiábrándult. Talán az ágytollal egyidöbeu kezdték használni a t.ollsepröt is. Megeskfldni ugyan nem mernék rá. Hanem ennek a luVnlasskösnek igazán ellenség' voltain csemete koromban. Az isten a tollsöprüt - már nevénél fogva is seprésre teremtette. Kz a célja, leiadata a t-r.. inét kitisztítása. Azonban az ember szabadakarata máshova is beosztotta e tárgyat. 8 ez hiba. Valami csont-forgó van a végén, a mit hajdanában do lokátor megátkoztam! pusztították el a háromszor is megáradt vizek munkás népünk terményeit, hány vidéken vette el a réniitö jégverés legszebb kilátásaikat ; a rozsd i. az üszög, a kod. a hirteleu beállt rekkenő" hőség országszerte tömérdek kárt okoztak veteményeinkben, a férgek és különíéle ártalmas legyek Óriási területeket teljesen tönkretettek, s ezen elszomorító képből láthatjuk, hogy vetéseinket minden képzelhető ellenség megszállotta és pusztította. • hogy az idei gasdasági év terméshozama még közepesnek sem mondható, sem mennyiség, sem minőség tekintetéi) m. Mennyiségre nézve körülbelül lesz annyi gabonánk, mint a mult évben volt, légii libb az eddig eszközölt próbaesóplések eredménye ezt mutatja, de szomorúan tapasztaljuk azt. is, hogy minőségre nézve az idei gabona a tavalyinak csak rostaalja. Igy állunk az idei termés eredményé Tel. De lássuk, hogyan álluuk a piaccal ? A napilapok tőzsdei tudósításaiból tudjuk, hogy a gabona-árak naponként szállnak alá, s igy látásik odajutunk, lnigy m»'g potom áron s in tudunk túladni terményfeleslegünkön, tm-rt az ű/...ti irányzat európaszerte ellanyliult; nincs is sok kilátásunk rá, hogy az üzleti viszonyok mostanában kedvezően alakuljanak, bár tudjuk, hogy a magyar liszt-produktum •zéleseu elterjedt hírnek örvend a külföldön s különösen ebben az évben az angol piacon nagy keresletnek örvendett, de ezen lisztexportnál is versenyeznek velünk az európai államok, főkép az utóbbi időben Franciaország, s épen a verseny miatt az előnyös lisztkivitol sincs élénkítő hatással a gabonaárakra, mert Franciaország óriási készletével és olcsóságával legyőz bennünket. Üzleti viszonyainkra nézve veszedelmes még az a körülmény is, hogy Orosz-, Németes Franciaországban jobb termés vau, mint nálunk; Komálnának, Bulgáriának és Szerbiának pedig határozottan igen jó termése van, s már ez a körülmény magában elég arra, hogy piaci helyzetünk javulását megakadályozza. A legnagyobb hiba azonban az, hogy idei termésünk minőség tekintetében sehogy sem állja ki a versenyt az európai többi állam termésével ; épen ez az oka annak, hogy a magyar gabonák teljesen üzlettelenek. i hogy kereskedőink nem mernek vállalkozni üzleti köI'" hát, a gyermekkorban is kell kiemelkedő mozzanatnak lennie, a melyet — részemről - a soprö-ro// iktatott memóriámba . . . * Nem hiszem, hogy vétenék az időrend ellen, ha a tollnak egy szép feladatáról emlékezem meg. A férj irásmunkába mélyen el volt merülve. Az asszonyka a pamlagon hímzett. — Te kis apuskám — szólt a nö férjéhez - ugy-e szeretsz engem? — Igen ; — volt az egyhangú válasz. — Meglepett, milyen szép uj állású kalapok vaunak most a Fischer-féle kirakatban. Képzelem, mily jól állana nekem egy azok közül : a szép tollal díszített . . . Ugy-e, édesem, ha vennél egyet, még jobban megszeretnél ? — szólt az asszonyka. — Lehet; — volt a még egyhangúbb felelet. Az asszonyka kiment a szobából. Néhány óra múlva beállít egy mosolygó képű gyerköc, kezében egy darab papirossal. — No mit hoztál ? — kérdezte a még mindig munkában levő férj. — Számlát, kérem alásan. — Miféle számlát ?! ... én nem rendeltem semmit ... — S a milyen mosolygó volt a gyerek arca, éppen oly komor lett a férj uramé. „20 forintos, égésien uj, tollas női kalap !<* . . . lésekre, meg a külföldi folytonos árhanyatlás miatt is tartózkodnak a vásárlástól. <'ak egy kis reményünk van arra, hogy a gabona-üzlet a rajzolt nehéz viszonyok között is meg fog indulni és felélénkül. Kzt a reményt nyújtja nekünk Amerika gabona-készletének hetenkénti óriási csökkenése és az ott mutatkozó gyenge termés. Ha Amerika elkezdi bevásárlásait, ez még lendíthet valamit a mi állapotunkon. Íme ily viszouyok között ól ós ilyen jövőnek néz elébe hazánknak földművelő népe. A végső kétségbeeséstől csak az mentheti meg, hogy kukorica, burgonya és répa mindenütt kitűnő termést ígérnek; mert ezen cikkek az a -eddi néposztálvnak fontos életszükségleteit kép» zik. Némi vigasztalásul szolgál az is, hogy a takarmány-termés országszerte jól beütött, s igy meglévén az állattenyésztéshez szükséges eszközök, ezekkel is könnyithetnek és segíthetnek mezőgazdáink nehéz helyzetükön. De különben a gyökeres javítás és orvoslás a politikai tényezők feladatai közé tartozik, a társadalomra pedig ezek sürgetése vár, nehogy a krizis kitörjön. Addig is küzdj és fáradj, bizzál és reménykedjél jéi földműves magyar népünk, arcodnak gyöngyöző verejtékét töröld le a türelem puha kendőjével. Győr. Pereszlényi Gyula. A pápai főiskola értesítője. A dunántúli ev. reform, egyházkerület pápai főiskolájának az 1894/95. iskolai évről szóló értesítője, melyet Kitt János akadómiaiés Kit Krnö gimnáziumi igazgatók adtak ki, a mult héten került ki a föisk. nyomdából. A lfiij lapra terjedő, vaskos kötet a mult tanévben törtónt sok nevezetes eseményről számol be, a melyek csak ujabbi féuyes bizonyítékai a főiskola szép baladásának minden irányban. Mindjárt az első lapon a diszes uj föisk. épület sikerült fényképét talá'juk s „Történeti adatok" nyitják meg^ a szöveget, a melyeknek uagy részét a lefolyt tanév alatt már közöltük. Jeles történészünk Kit Ernő fögimn. igazgató-tanár uagyszabásu történeti munkája E tragikomikus históriának az lett a vége — hogy belenyalt a férj asztala fiókjába s kifizette kelletlenül a IX) forintot. Bizony kelletlenül, mert 1000 frtos fővárosi hivatalnok szegény s öt igy pusztítja, igy viszi örvény felé a drága tolUu kalap . . . * A világ fejlődik, halad. S fejlődésének mozgalmaiban szerep jutott a tollnak is. Nota-bene a követválasztás. Egyik párt szinte versenyez a másikkal a tollúk szépségével és sokaságával. S a melyiknek szebb és több van. az többnyire — megbukik. — Mert bizony a szép toll a nem-szavazó polgároknak is tetszik . . . Eszembe jut a képviselőválasztásról egy törtónetke; szerepe van benne a tollnak is, illő tehát, hogy elmondjam. Dunántúl A\ kerületében szemben állott egymással a függetlenségi és kormánypárt. A zsidó szavazók az egyik párthoz tömegesen csatlakoztak. Mire az ellenpártban a „Körösi lyány" dallamára ilyféle kortesnóták járták: Most a követválaeztásnál . . . Tollat hord a kalapjánál . . , Óh jaj, jaj, Ar. az átkozott! A fűlött ő tollat csak a Hátán hordozott, stb. Lám, még a poézisbe is befészkelte magát a — toll. Még Petőfi, is telt a tollas párnától. | bu:
