Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-06-16

1895. június 16. PAPAI LAPOK. 3. héjba szorított történetét, lHH:i-tól a mai napig, resztelté bőven, a legkisebb részletekre is ki­PI ji'szkedve. Különösen szépen, a legnagyobb elieme­vés, hála és köszönet hangján emlékezett meg g/j król a férfiakról, a kik az önképzőkörnek is szentelték szellemi munkásságukat, és a kör esi élveit ezen egy évtized alatt, tanulságos és érdekei felolvasásaikkal tették felejthetlenoé, főiskolánk tanárai közül kiválólag emiitette fel dr. Antul (xézát é9 dr. Kapotty Luoiánt, a kik számtalanszor felolvastak a kör estélyein. Felolvasást tartottak a 10 év alatt: Barabás Jenő, Borsos István. Gáttf Zoltán, Kis Ernő föisk. tanárok, Latz Samu győri reáliek. tanár, a nöyfiry Közlöny" fömtinkatársa, továbbá Baba* Kálmán, Bakó József. Bőskor itz Sámuel, Hantot Zoltán, Btrt Emil, dr. Hirtch Vilmos, Hulláin .József, Könitz Héla. Keim Zsigmond, Kemény Héla. dr. Kende Ádám, Kulin Miksa, L'iu/Jer Lajos, Lázár Ádám, Haidi (ié/.a, Rapoch Mór, dr. Schlesinger Ernő, Sokat Armin, dr. Stricker Adolf, Szomhath János. 1HH4. ápr. 26-án volt az első felolvasó estély, mikor dr. Antul (íéza mint papnövendék olvasott fel. Zajos éljenzés közt végezte be Kemény Béla szép felolvasását, a melylyel nemcsak az önképzőkör báláját, de a hallgatóság tetszését és a mi méltó elismerésünket és dicséretünket is kivivta. Nagyon sajnáljuk, hogy az érdekes télolvasást, mely tovább tartott egy félóránál, hosszú terjedelménél lógva nem közölhettük. Blau Henrik titkári jelentése következett a felolvasás után. Röviden vázolta a titkár a kör népességét, a tagok számát a lefolyt in óv alatt és felolvasta a körnek legutóbbi azon határozatát, a mely szerint dr. Antal, dr. Hirsch, dr. Kapottá, Kemény Héla, dr. Kende, Lasz Samu és Srltor Armin feb.-jtb -tlen érdemükért a kör dis/.tagjaivá választattak s részükre díszokle­vél,, k kiállítása rendeltetett el. Végül az elnök, megköszönve a jeleuvol­tak szíves részvételét, a díszközgyűlést bezárta, a mely a közönség éljenzése mellett nyert befejezést. Bankét. Délután 6 órakor népes társasvacsora kö­vette a díszközgyűlést, a vasúti indóház mel­lot fekvő vendéglőben. Két sor hosszú asztal volt felterítve a szabadban s mintegy löo-en ültek le a bankethez. Az önképzőkör tisztvi­selőin, tagjain ós a kereskedő osztály több te­kintély, s tagján kivül ott voltak: dr. Antul. Hermüller, dr. Blum, dr. tlliick, lliás Elek. dr. Kende, dr. Löcy, Mészáros Károly, Szabé) Ed«, Steiuheryer, a helyi sajtó képviselői stb. Az első felköszöntöt a kör elnöke Kohn •Miksa mondotta ö felsége a király és a felsé ges királyi családra. A társaság a felköszöntöt állva hallgatta végig és viharosan megéljenezte. Ezután Latét Adáin a kör igazgatója a ven­dégekre emelt poharat, majd dr. Löcy a jubiláló önképzőkört, Blau Henrik, a kör titkára a he­lyi sajtó megjelent képviselőit, dr. Gtüek pedig » pápai kereskedők két nesztorát: Steine,­Ignácot és Beck Ignácot éltette. A pápai sajtó részéről és nevében Körmendy Héla, lapunk f. szerkesztője mondott tószt ot, az ünneplő ön­képzőkört és a pápai kereskedő-osztályt kö­ISÖntTS fel. Utána Kohn elnök Bermiiller Alajosra, Székely Aladár a kört szellemileg is­tápolókra, Lázár Á. Kemény Bélára, Blatt H • banketen résztvevő orvosokra és ügy védekre, Sehieartz Vilmos dr. Kende Ádámra tartottak bdköszöntöt. Tósztiroztak még Löljler Sámuel, Stark Lajos stb. A bireasvacsorának, mely alatt I legjobb kedélyhangulat uralkodott, B óra f«'ló lett vége. Táncvigalom. Szép befejezője volt a jubileumi ünne­pélynek a táncmulatság, a mely a társasvacsora után, szintén a vasúti indóház melletti ven­déglő csinosan diszitett kerti helyiségében és tánctermében tartatott meg. Nagy-záinu szép kösönség különösen a hölgyek köréből jött össze a tánc vigalomra. niely Sgássbeu nagyszerűen sikerült. Kilenc órakor kezdte el a fiatalság a táncot és a hajnal hasadásig tán­colt kitartóan, víg kedvvel. Az első négyest Al pár táncolta. A mulatságon jelenvolt höl­gyek névsorát itt adjuk : Leányok: Berger lika, Billits u.'ivérek. Bébin Heléna, Braunstein Lotti, Deutsch Fanni (Boba), Kisler Helen Budapest), (.iutstein nővérek, Haász Regina, Kuhn nővérek, Kohn Teiéz. Krausz Katica (H. Bódogé , Krausz Kosa, Mannheimer Etelka. Salzer nővérek, Schlesinger Szidóuia. Schlesinger Zseni, Sohvaits nővérek, Singer Jotti, Singer nővérek, Spitzer Mariska. Steiner Sarolta, Stern Juliska, (Kisbér). Stern Lina, Vogl Ida, Weiss Teréz, Astzonook: Bülitz Ferencné, Böhm Simssonsé, Brauusteiu Márkusué, Kisler Ignácné, (lutb Károlyné, (Jutsteiii Jónásáé, (iuttuiann Sáuiuelné. dr. Hirsch Vilmosáé, Herpel tíusztávné, Kohn Miksáué, Kohn Mórné, Korein Vilmosué, Krausz Károlyné, Krausz Mórnó, Lázár Adáinué, Lázár Ignácné, Loffler Sámu­elué. Mannheimer Miksáné, Neumann Sándorné, Salzer Hermanne, Schlesinger Jakabné. ifj. Schlesinger Mónié, Bokvsrts Farkasáé, Singer Mihályne, Singer Miksáné. Spitzer Ignácné, Stark Lajosné. Steinhot Mernátné, Stern Józsefné, Vsiss Sámuelné. Zöld takarmány eltevése zsombolyai módon. (íyakrau előfordul, hogy a gazdának foMoe ineny­nyiségü zöld takarmánya terem, a mely már termé­szeténél fogva nem ad jó szárított takarni Ínyt, mint pl. a e.salamádé, vagy az idöjár;M olyan, mely nem engedi a lekaszált takarmány s'áritását. IIv ssetekb n utalva van a gasda, hogy takarmányát zöld állapot­ban rakja el té'ire. Szerencsére, ma már oly eltévé*! módok állatiak a gazda rendelkezésére, mely medokkal a siker biz­tos, s a takarmány bármily hosszú ideig eláll a leg­jobb állapotban. A régebben divatos bevermelést. a mely szerint a tukan/iányt told vermekben rakták el, ma már mind jobban elhagyogatják, s ezek he lyóbe lép a zsombolyai, Végy a még QJsbfa tornai módszer. A föld vermük ben való elrakás költségesebb, de a takarmány sem lesz benne "lyan jó, mivel megsa­vanyodik, mint a hordóban elrakott káposzta, igen erős, kellemetlen szagot kap. ugy hogy .szaga miatt fejős tehenekkel csak a legnagyobb vigyázat mellett lehet etetni, mivel a tej a takarmány SBSgát átvsssi s igy kellemetlen izuvé, élvezhetetlenné válik. A BSOSBbolyai kazalban a takarmány azonban édes orjedéson Begy keresztül, szaga kellemes, az eltevési mód egyszerűbb, olcsóbb, s ezé:t ma már ez az eljárási mód mind szélesebb körben kezd el­terjedni. A zsombolyai kazal egészhou a töld felszí­nén rakatik össze. Egy ily kazal szélessége 5 i; méter lehet. Hosszúsága tennészeteseu a rendelke­zésre álló takarmány mennyiscgétöl függ. Rakása ugy történik, hogy slOSSSftf a kazal fenekét jó vastagon szalmával berakjuk, hogy a ta­karmány a csupasz földdel ne érintkezzék Azután a kazal korul egy szalma kos/.orut rakunk, a mely 1. méter magas és 1. in. vastag legyen. Az igy keletkezett ürt kitöltjüK a beveruielendö takarmány­uyal, Ügyelve mindig arra, lie^-y egyenletesen legyen rakva, s közte üregek te maradjanak, mert a nem gondos rakás mellett, a kazal ülepe lése is egyenet­len lesz, a mi azután befolyásolja a takarmány minő­ségét H. Ha a/, első réteg betelt, ismét egy szalma kö­penyt készitt"tünk körül, a/. előbbi módon, és ismét egy réteg takarmányt. Igy tovább emi'jük a kazalt, mig legilább 4 5 méter magasa igot ti nem ér. A be­taposás teljesen mellőzendő. Al igy heka/.alozott takarmány elkezd sülyedui. saját súlyánál fogva összenyomódik, erjedni kezd, fel melegszik. Kppen ezen megnielegedés nagyságától függ a zsombolyai kazal jósága, ebben rejlik annak titka. Hs a felmelegedés csekély, a takarmány vagy meg­rothad, vagy megpenészedik, szóval meg tog romolni, ha pedig a felmelegedés túlságos, a takarmáuy igen sötét sziut kap, valósággal niegsz-ueaedik, a midiin alig marad valami táp értéke. A gaz.láuak tehát goudos figyelemmel kell ki­férnie a kazal nielegedési fokát. Eric a célra egy hosszu vas vagy Iából készült kémlő rudat használ­hat, melyet a kazalba mélyen bele verve, időnkint azt kihozva kézzel tapintás utján győződhetik meg, hogy mily meleg a kazal belseje. Ha az már annyira felmelegedett, hogy tenyerünk a rudat nem állja ki, ha az már sütős meleg, tehát körülbelül 80* lehet, akkor már annyira melegedett a takarmány, hogy BZ feljebb kár nélkül nem emelkedhctik, akkor követ­kezik a kazal tetejénok beföldelése, mely abból á'l hogy S kazal mellett keskeny árkot ásva, abból a földet s kasai tetejére hányjuk, s ott egyenlő vasta­gon eligazítjuk. Az igy felhányt fold a takarmányt össze nyomja, a levegőt a takarmány kuztil kiszorítja, minek következtében a hőfok azonual sulyedui fog. A földelést a melegedés toka szerint vagy egyszerre, vagy részletenként eszközölhetjük, vastagithatjuk, ugy azonban, hogy a mikor vele elkészültünk, a föl.I­réteg legalább egy méter vastag legyen rajta. A midőn nagyobb ilyen kazal készül, annak készí­tése ugy is több napot V0*S igénybe, már a készités alatt megindul a melegedés, a mely esetben, a mint befejezik a kazal rakását, azonual elkezdik a földelést is. Nehézkessé teszi a zsombolyai kazal készítését, a külső szalma köpeny rakása, és e miatt, de némely gazdaságban azért is, mert kevés szalma áll rendel­kezésre, a szabna köpenyt egyszerűen elhagyják, s a kazalt a nélkül építik tél. Ez esetben azonban a kazal külső tálai, melyek a levegővel érintkeznek, nem melegedhetvén tél, el­romlanak ugy, hogy legkevesebb 30 cm. vastagság­ban hepenészednek, hasznavehetetlenné válnak, ez azonban az 5 8 m. széles kazal nagy tömegéhez aránylag oly csekélység, hogy számba alig vehotó. A legjobb minőségű zsouablyait szolgáltatja a köles. Igen alkalmas ezen célra a lucerna és lóhere, s legkevésbé szekták így elteuni a fűféléket, legtöLh esetben azonban a csalaiuadé kerül a zsombolyai kazalba, mig értékesebb takarmány, téléket, ha csak lehet, s az idöjáiás engedi szárítjuk. Vaunak azon­ban esetek, midöu ez lehetetlen, I ily esetben e^jn kitűnő eljárás nagy szolgalatot tesz a gazdának, s biztosítja, hogy télire elegeudö, s tökéletesen megfe­lelő jó takarmánya legyeu. A vermelés felett még azon nagy előnye van, hogy egypár szekér 'akarmáuy­ból éppen olyau jól lehet készíteni ilyen kazalt, mint hármiy sokból, mig a töldvermeket meg kell töl­teni. Székely István. TÖLLHEGYGYEL. e — A hétről. Vájjon mit vehetnék legelső helyen tol­lam hegyére heti karc-referádáinban, mint a vasárnapi jubileumot 'i Nemcsak azért, mert a jubileum a hét első napján: vasárnap — ne­künk, kisvárosi hírlapíróknak gondnélküli, munka-züuetes, tehát óröinnapjáu, hogy ne mondjam örömünnepén folyt le, hanem mivel az különben is nagyon érdekes és kedélyes volt s engem módlelett mulattatott. Szükségesnek tartom azonban meg előbb komolyan kjelent.iii. hogy a mi e komoly hangú bevezetés titán következik, az csak olyan — csupáu karcolatba illő — kedélyeskedem számba megy. Mit azután, remélem, senki zo­kon venni nem fog és nem is vehet, a mint hogy a karc. a humor célja nem is a sértés, de egyedül csak a szórakoztatás. E szindék ve­zérel engem js. Kérdés, sikerül-e ? * Nagy napja volt kereskedő ltjainknak vasárnap. Körüknek 10 éves jubileumát ülték. Ki is rukkolt szépen a fiatalság, még pedig

Next

/
Thumbnails
Contents