Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-06-09

PÁPAI LAPOK. 3. ,l.',ja is. A tágas Ii Mt majdnem szükin-k bisonyalt a vendégek befogadására; a később érkezők helyei alig-alig kaphattak. De vi.lt elég kividről néző is, kik a helyiség két bejé* rat it, a hol a péu/.táruál 4 4 szép munkásnő fogadta a megjelenteket, agy elélitek, bogy na íV nehezen juthatott be csak az ember. Ks nemcsak a bejáratokat, hanem a kért minden oldalét, hol csak bekukucskálni lehet itt, megszállta a kíváncsi publikum. Azt nem is említjük, hogy a városból a vasútra vezető uj aszfaltmakadám utmi este 7 Órától kezdve csakúgy özönlött a közöuség és egéai éjiéiig fel és alá hullámzott a sétálók nagy tömege. Nvolc (Jra után kezdett gyülekezni a közönség. Megjelentek a mii lat aagon.: (hsaid polgármester, Mészáros rkapitány, Szvoboda gazdasági tanácsos, Horváth főaaolgabiró, sait közjegyző. Woher orod, igazgató. Galamb éa Barthalot ügyvédek, dr. ferenezg és dr. Nyikora orvotok, Berm aller, iiatkovick, a rajtéi képviselői is stb. stb. Itt Haat Károly dohány* gvári igazgató és a többi gyári tieitek társaságiban egy bosain asztalnál foglaltak helyet s több Órán át szórakoztak a mulatságban, megbámulva a sok szép és fess mnnkásnőt, a kik már nyugtalanul várták a táncot Kilenc óra felé vette kezdetét a tánc, eleinte a fedett táncteremben, de később, kik ido be nem tértek, a szabadban járták víg kedvvel ás tűzzel, Láugó Náci jó muzsikájára. Szönóra alatt a rendező munkásnőket meg. vendégelte a dohánygyár tisztikara és az étkezés után nótára gyújtottak a rendező-nők, elénekelve sok szép magyar dalt. melyhez a többiek is hozzásegítvén, egy oly hatalmas karénekben gyönyörködhettünk, melyhes fogbatót még nem hallottak a pápaiak. Szünóra után lett még csak kedélyessé a mulatság, derültté a hangulat. Csárdást a nőválasz követte, melyben a kedves táncosnők nem fogadtak el kosarat ás nem adtak senkinek pardont, de felkérték táncra még azt is, kinek kora. vagy tán állása gyenge lábak) miatt sem volt tanácsos a „Keringő"-t járni. Világos reggelig táncolt a liatálság kitár tóan, itjui hévvel. Mígnem a felpirkadő nap letolakodó sugarai véget vetettek a szép mulatságnak s több gyengéd ajkon hangzott el akaratlanul: „De. kár, hogy már elmúlt!" Bátran elmondhatjuk, hogy a mulatság minden tekintetben kitűnően sikerült és hogy az méltán sorakozik a dohánygyári munkásnők mult évi mulatsága mellé.fiiismerés illeti őket a kedvel est rendeséseért, melyre valóban büszkék is lehetnek. De elismerési és dicséretet érdemelnek a dohánygyár tisztjei is. külö nös»n Parva Rezső és (fűiden Rezső, kik a mulatság létrehozásán sokat fáradoztak. As elért fényes ás sikerdús eredmény oroszlánrésze az övéké. Riporter. Azon easlamá lét. melyet el-,,, idobou akarunk fölhasználni, siirím vetjük, azt azonban melynek fejlődése a nagy melegek idejére esik, czélszeru ritkább sorokban vetni, ugy hogy esetleg lókapával is műveltessék. Igy a nagy melegeket jobban fogja kiállani, hozama is akkura, sőt nagyobb lehet, mint a sürün vetetté, azonban durvább, vastagabb szárú takarmányt szolgáltat. A esalamádét kaszálni legjobb akkor, midőn már java virágzásban van Kz időben van benne a legtöbb cukortartalom s a legkevesebb viz, mintegy 90%, mig a fiatal zöld tengeriben kevés a cukor ós igen sok a viz, 9<»°

/() a mi már több, mint a mennyi vizet az állati szarvezet megkíván. Természetesen, ha mint zöld takarmányt haszuáljuk, ezt az idő pontot betartani nem lehet, s ezen szabály csak akkor lehet mérvadó, ha bevermelui akarjuk. A i-salaniádé tápértéke kevés, befolyással bir erre a használt tengeri fajtája is. A gyors fejlődésü féleségek tápdassbbak, kevésbé fásulok, ízletesebb takarmányt adnak, mint a lassú fejlődésttok, a mi látszik abból is, hogy pl. a tehenek ciinpuiitinó etetése alkalmával több és jobb tejet adnak, mint midőn magyar tengerit etotituk. Ezen takarmány tőként ssarvaamarhának való. Azonban marhával sem célszerű kizárólagosan esalamádét etetni, noha ez azt igen szereti és könnyen is emészti meg, mivel a csalamádé kevesebb szervképző táp anyagot tartalmaz, mint a mennyi szükséges arra, hogy az állatok kielégitöou táplálkozzanakKizárólag csalamá lén tartott tehenek sok tejet adnak ugyan, de tejük nem jőiztt, igen hig, az ftkr >k pedig ezen takarmány mellett leromlanak. 11a azonban a csalaiuádéhnz herét vagy lucernát keverünk, ez által oly takarmányt nyújtunk állataiukuak, mely minden irányban megfelelő. Ha azonban here félék rendelkezésünkre nem állanak, póttakarmánynyal, mely korpa vagy dara lehet, kell a helyes táparányt megadni. A osolamádé a talajt meglehetősen igénybe veszi. Trágyát igen meghálálja. A vetésforgóban trágyázva, mint az őszi gabona lélek előveteménye szerepel, tíyenge erőben levő, trágyázatlau talajon esalamádét termelni akarni, meddő kísérlet. Nagy szerepet játszik a csalamádó a takarmányok között, midőn azok termeléséről vau szó. Erről azonban lesz alkalmam a következő számban bövebbeu szólani. Székely István. A zöld tengeri vagy csalamádé. A csalamádé egyike a leggyengébb takarmány léleknek, mégis hazáukbau feltétlenül a legfontosabb zöld takarmány, melyet azért termelnek oly kiterjedt mérvben, mivel a legnagyobb hozamot adja s aratástól késő őszig, vagyis éppen a/.ou idősaakban ad zöld *»karmányt, midőn más féle alig van. Hogy a esalamádét minél huzamosabb ideig lehessen etetni, ugy járunk el, hogy vetését néhány heti időközökben eszközöljük, vagy pedig különböző fajta tengerit vetünk, melyek fejlődésük gyorsaságiban egymástól eltérnek, pl, cimpiautinót, székely tengerit, pignolettót, amerikai lófogiU: ezeket ba egyezerre vetjük is el, egymás után fognak fejlődni s hosszu ideig lesz a gazdaságnak zöld takarmánya. Mindkét eljárás helyes, s inindkettőuek megvannak a maga előnyei, de az előbb emiitett mód •herjedtebb és biztosabb is TOLLHEGYGYEI* A hétről. Rég nem látott jelenségnek voltuuk szemlélői lűukösd első napjának délutánján. A városmajor bon ' féltve őrzött öntöző-kocsik kerültek napvilágra egy évi bebörféitio/tetésük után. Hát biz' nem kis dolog, kérem, hogy újra VÍSSOnt láthattuk egymást. < hullunk is kolcs isen. Bármibe mernék fogódni, hogy s mint mi megbámultuk az öntöző kocsikat, azonképpen tettek volna azok is velünk, ha a teremtő nem lett volna oly fukar és nekik is adott volna Szolnokot. Em esetben azonban sst hiaasük: isstttóuék volna azokat bzégyeuukbeu. f)e most már DOBI Issa miért pirulniuk j hisz a régi osiuerősokot: a Tapolcát és pár utcát megláthatták újra, két napi szabadban megjárt atás után mehetünk megint VÍSSBS régi, nyugalmas helyükre, hol egész éven át nem háborítja őket semmi és — senki. A nyári porfelhőket majd elveri a zápor. * Ad voeoni N

öntözés." K/ hi/nuy elkelt volna a jnniálison is, mert mire reggel lett, alig ismertünk magunkra. A legfeketébb afrikai benszulottnek nézett ki mindenki, kiket csakúgy hamarosan tel 'pitettek le a pápai vasúti indóház mellé. Hanem ke/dem az elején. Juniális, a dohánygyári munkásnők BslataágS volt a vasúti restaurációban vasárnap este. Ezzel, ugy vélom, megmondtam azt is, hogy igen jól, szépen és fényesen sikerült a táncvigalom, a minthogy az is. Es hogy in ne történt volna igy, mikor az a sok csinos gyári kisasszony mágnesként vonzta a közönséget, nemcsak a tiatalát, de még «/ öregét is. mert háti „A vén kecske is megnyit.ja a sót!" Szóval léteztek sokan a mulatságon és ha hely ett volna, létezhettek volna még többes is. I te akkor is épp oly jól érezte volna magát s ép oly jól niiilatotr volna bárki, mint igy, a ki csak ott volt, un és küuu. Megnézték töblien a juniáligf a városi notabilitások kozul is. (De már 10 óra mán elléptek — haza: bizonyára féltek, bogy ha tovább murádnak nemcsak itt, otthon is megtáncoltatják őket.) S klaaSSÍkus, hogy a különben a InjjSBShb rendben és kifogástalanul lefolyt mulatságon éppen egy ur iliseouirozott li«lil oda való jeleneteket. No de spoilgyát rá! Forintos ur, a táuorondeaő megadja a jelt s táncra perdülnek I párok, majd a ropogós csárdást tiporják, majd az andalgó keringőt lejtik. Beharangoznak a négyesre is és feláll 24 pár. De csak I 'lik tigura kosepéig ériek, mert Forintot ur ekkor már maga is konfúziót csinál és egy tu/.es csárdásnál kárpótolják a/ el uem járt ksdrilt. Többen nyilatkoztak ugy, mintha a tavali mulattig kedélyesebb lett volna a mostaninál. Mintha u lyányok vigabbau s többet, énekeltek volna a szünóra alatt és egyik-másik urat töblien hívták volna táncba a mult éviion, mint az idén. Tudja Isten, én egészen meg voltam elégedve az estélylyel. Az igaz, hogy ,jó komponistákra akadtam, kik a mellett, bogy iss/onyii pusztitást vittek véghez a női szivekben, engem is kitűnően szórakoztattak. „TiIS láeiuiit oollsgínm !" Hárman voltak a pajtasok. Első a kis (A'sA'ó's, a ki szemfüles legényke : hol itt, hol ott tünt fel a láthatáron, de mindenütt a szoknya korul settenkedettJ nőtlen létére már is érti, hol a legjobb megpihenni. Másik as aranyos szája es lába Koma, ki csábító bókjaival és gyönyörű táncával csinált nagy IHOtierilllgohol a nőknél. Kuloijlieii ha ö nem in Pál, azért tudja mit kapál. Végre harmadik a Bdélis Szomszéd, a ki kekk tenorjával keltett óriási hatást a nő- és hiSBBOSSl körökben egyaránt. <> sem mai gyerek és idővel még sokra viheti. Ebben a kedves társaságban, táuc és poharazás mellett, persze hamar elröpült az idő és egyszerre azon vettük észre magunkat, hogy nemcsak megvirradt, de nappali világosság van. Mint szolid firma, ekkor mar tovább nem maradhattam I elhagytam a kedélyes mulatság színterét, hol az ott maradtak még javában táncollak tovább. Mint mondják, reggel l órakor aa öreg harang tüzet jelző kongása sem zavarta meg a táncolókat és ha esetleg a anai'k pordáuyi palotájukat nem sejtik tűzveszélyben, bist nem lett vén' vége a murinak, melyre sokan kellemesen fognak visszaemlékezni. a Visszaemlékezés . . . Mindig jé. valami kellemos dologra visszaemlékezni Da már arra bajosan tudna maga a városház is visszaemlékezni, hogy frontja mikor lett kicsinosítva. Hallatlan, de megtörtént M is B héten. A városház előtt felállított óriási állásiakról már azt hitluk : legalább is '2 emelőire emelik fel a városházát. Kisült azonban, hogy csak tataroznak és szebb külsőbe öltöztetik HZ ódon falakat. l'gy hulljuk, épp oly színűre mázolják be. mint a takuréktari épület. Tán tiriciziuusból azért, hogy a városházát is takaréktárnak gondolják l vidékiek és igy a vár«s sok heverő tőkéjé t kamatoztathassa. Kfilönben a városházái! most aamossk kivül, de belül is nag>' tell'ordulái van. A gazd. WBOOin« lem indott, nem győzi a sok inunkat, a melyet a ráros, a tenger icitás folytán reá ruházni kéuyielen. Alig terjedt el a lemondás hire a váfOSboa, már is gombaként bújnak elő a gaz I. tan. á'lásra aspirálók. Kolviiak tchat a kombinációk OTÓSOB. Mi, a sok | á réaó kozul, Bognár v. kepvisoM nral ajánljuk a v. képviselők figyelmébe <» legalább, ha nem is lesz mást, legalább mindig sokat beszél, és a mi ló nem mindig - a Ifcgőht! Szikra.