Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-05-12

Meglehet, hogy ezen f.Bugásomnak is része volt abban, bogy \ eszpréni vármegyét azon megyék kozé soros hé­juk, melyekben a politikailag legvál­ságosabb illőkben is a megye terme soha sem volt színhelye sem a párthar­cok, sem a vallási villongások elfajulá­sának. A lefolyt tiz év alatt is Veszprém megye magasan kiemelkedett őseitől örököli hazudni erényeinek gyakorlásá­val; ügybuzgóság, az eltérő vélemények és meggyőződések tiszteletben tartása, hasasserei et és szűkebb basánk iránti rajongás jellemezték. Nem kételkedem benne, hogy es ösi erényeket a jövőben is gyakorolni fogja a nemes vármegye, s ha eljön az ideje, hogy kormányunk és parlamentlink • várme­gyék reformját is megkezdheti, s mely reform igénytelen véleményein szerint az igazi önkormányáétnak csak elő­nyére fog válhatni, Vesaprém vármegye tanúságot fog tenni arról, hogy földjét egy érett és önsorát maga is elintézni luri'i nép lakja, a mely saját helyi érde­keit mindenkor összhangba tudja hozni az állam magasabb érdekeivel és a mely a kormánynak intencióit, törekvéseit a hazafiság igazságos mértékével lógja mindenkoron mérlegelni. Tiz évvel ezelőtt is a >.t vallotaui m. t. uraim, hogy az állam csak ugy lehet erös és egészséges, ha as államélet többi orgánuma is erős. egészséges. Es ma is azt tartom, bogy mig egyfelől meg kell adni az államnak azt a hatalmat, a mire ennek nagy és fonto.* missziójának be­töltéseié okvetlen szüksége van, addig másfelől a vármegyék önkormányzatát olykép kell szervezni, hogy benne ós általa a magyar nemzet állampolgárai Öntevékenységre, a tisztviselői karnak buzgó támogatáséra és e nemzeti fela­datoknak szűkebb körben, saját ottho­nukban való lm betöltésére serkentés* esnek* E hivatás és feladatkör legnehezebb réasa mindig a megye tiszt viselő; karán fog nyugodni. Ks jól esik s helyről konstatálnom, bogy a lefolyt tiz óv alatt Veszprém varmegye tiszti kara méltó volt a megye közönségének meg­tisztelő bizalmára, a mely nem kétlem, a közelgő restauráció alkalmából is új­ból fényesen fog irányában nyilvánulni. Fogadja Vsezprémmegyt tisztikara és élükön tisztelt barátom, a nagyságos alispán ur. valamint az imént szónokolt tisztelt főjegyző ur fáradságOl ügybuz­gos.iguki'it és lelkiismeretes tevékeny* -.egükért az én köszönetemet is. Ks ezzel ni. t. közgyűlés, még egy­szer mondok hálás köszönetet a mai napon ért valóban kitüntető ligyeh­mért: köszönetet mondok azért a köz­gyűlési határozatért, a melyben, mint most értesülök] csekélységemet e vár­megye gyűlésterme számára arcképem­ben Megörökíteni méltóztattak. Legyenek meggyőződve, m. t. köz­gyűlés, hogy akár itt lesz, akár nem lesz arcképem e teremben s ha a körül­mények nem találnának később engem sem e helyen : én erre a teremre, a le­folyt tiz óv annyi érdekes és tisztelet­reméltó közgyűléseire, a bazaszeretei és a közügyek Iránti nemes leik sédét ss örök példáira, a kösgj ülésnek előttem mindig ked\es, derék alakjaira, megy.óik k i\ álé) oszlopaira, önkormányzat snk de- I rák képviselőire, barátaim és jóakaró­imra és a mai szép ünnepre életem vé­géig mindig kegyelettel fogok vissza­emlékezni és Veszpréunnegye Iránt ér­zett hálámat és önzetlen ragaszkodáso­mat utódaimnak is, egész nemzetsé­gemuek bálás emlékezetébe vésem. 1 steii áldása legyen Veszprómmegyén, lakóin és ünnepében részt vett illusztris vendégein. Azután Eiáth Pál báró üdvözölte a más megyebeli küldöttségeket, köszönetet mondva nekik megjelenésükért és kérve őket, hogy otthon adják át Veszprém vármegye szives testvéri üdvözletét. Fjabb. lelkes éljenzés hangzott föl. Kzzel aztán a diszgyülés véget ért. A székesegyházban. Befejeztével a diszgyülésnek az egy­begyűltek fényes díszruhás csoportja élén vonult Eetorhátg gróf, főispán a székes­egyházba, a hol hálaadó istentisztelet volt. A templom hajója zsúfolásig meg­telt közönséggel. Az istenitiszteletei Hornig Károly báró veszprémi püspök szolgáltatta fényes papi segédlet mellett. Küldöttségek tisztelgése. istentisztelet után tisztelegtek a fő­ispánnál a küldöttségek. A katbolikus klérust maga Ttomig Károly ves/.pémi püspök vezette a főis­pán elé. a mi a legörvendeteaebb feltű­nést keltette és általános megelégedettsé­get okozott. Általában a legnagyobb elis­meréssel beszélnek a püspöknek •• tényéről, a mely tény nem csekély mértéklieu emelte azt a lelkesedést, mely közt az oly harmonikusan lefolyt szép ünnep végbe* ment. Megjelentek a főispán előtt a követ­kező küldöttségek : A veszprémi röm. kath. elem Báró Hornig Károly megyés püspök vezetése alatt. A Veszprémi ág. eV. egyházmegye Balett István egyh. m világi felügyebi. A veszprémi ev. rat. egyházmegye Vég~ hóig Dezső egyh. megyei gondnok, A veszprémi izr. hitközség l{o*enth<tl Nándor hitközs. elnök, Fejérvármegye küldöttsége gróf < ziráky Antal. Komáromvármegye és Komárom város SérkSzg Aurel főispán, Sopronváiinegye küldöttsége Simon Ödön főispán, Tolnavérmegye küldöttsége Si* montoiti Béla alispáu. Székes-Fehérvár vá­ros küldöttsége Seiál Lajos főkapitány, GyŐr város kiililötsége Szili Zoltán fő­ügyész. A veszprémi kir. törvényszék Votnkey Géza törv.-széki elnök. Vesaprém vármegye tisztikara Vigholg DeMŐ alis­pán. Veszprém város küldöttaége Kovát* Imre polgármesteri Pápa város küldöttsége Szokoly Ignác h. polgármester. A vesz­prémi in. k. pénaügyigezgetóság Karg Károly pénsügyigazgató. Veszprémvár­megyei IIi kir. építészeti hivatal K>u*pér Pál kir főmérnök, A veszprémi fogyat* nasinm tanári kara Tokéti József igaz­gató. A pápai .-v. r< í. főiskola igazgató­sága Németh István gazd. tanács elnök. A ves/préini lőgymnaeiumi bizottság Hntt­mw Sándor. Vess piám vármegyei gazdasági egyesület Roé .lenö. Veszprémvármegyei tüzoiti'i szövetség Dr. ÓoérgFerenc, Vesz ­piémvármegyei községi ét körjegyzők egylete Srlull dános, A veszprémi népkör 0z4t Ferenc A veszprémi zenekedvelök egyesülete Krutfér Pál, A veszprémi ta­nítók egyesülete Voryyt* Kndre kir. tan­felügyelő vezetése alatt. Vármegyénk tisztikara díszes al­bumot, mely 40 megyei tisztviselő arcké­pét foglalta magában, nyújtott át a főis­pánnak. Esterházy Móric gróf minden küldöt­ségnek köszönetet mondott az ovációért, minden deputáció előtt hangsúlyozván, hogy élete legszebb feladatának fogja te­kinteni jövőre, bogy meghálálja azt a ro­konszenvet, azt a szives ragaszkodást, melyet a vármegye közönsége tanúsított irányában működésének egész ideje alatt, de e jubileum alkalmával különösen. Déli 12 órakor kezdettek tisztelegni a deputáoiók l tisztelgésük csak 2 <>ra után ért véget. Diszlakoma. Délután 8 órakor a vármegyeháza nagytermében diszlakoma volt, a melyen kétszázötvenen vettek részt. Midőn az ünnepelt főispán a te­rembe lépett: a közönség felállott és zugi', éljenzés viharzott át a termen. A főispán az asztalfőn foglalt helyet, mellette jobra Vajén zirci apát, Sárközy komáromi főispán, János*;/ kanonok, Si* monsii* tolnai alispán, balra pedig t ziráky gróf, Simon soproni főispán, dr. Sínké c. kanonok. Eiáth báró stb ültek. Az első felköszöntöt Esterházy gróf' főispán mondotta a királyra és családjára. Lendületes, •nép tósztjában, melyet a je­lenvoltak állva hallgattak végig, hazafias lelkesedéssel emlékezett meg a koronás királyról, a kinek említésére háromszoros lelkes éljen hangzott fel. Szulié, Imre veszprémi képviselő ál­lott fel aztán és éltette Esterházy Metrie gróf főispánt a következő, nagy hatást, keltett felköszöntőjében. rjraim! A magyar szent Koroná­nak erejét és hatalmát maga a nemzet, egyik legtöbb ékességét pedig az ország főnemessége képezi, a mely igaz haza­szeretetében i a trónhoz való törket­len hűségében a történelem tanúsága szerint, nemcsak szerencsésen kiegyen­lité a király i a nemzet közt felmerült, ellentéteket, melyeket pedig legtöbb­ször gouosz kenek ármánya szőtt meg. hanem ezen nemesen közvetítő szere­pében a nemzetet törvényes király* szivéhez íolyton közelebb vezetvén, megalkotója lön azon dinastikus hűség­nek, melynek birtoklásában a magyar majdnem páratlanul áll az egész vilá­gon. Ks ezen hazalias főnemesség so­raiban a gróf Esterházyak mindig elől jártak, a kik a harcban történelmünk lapjaira nevüket kardjukkal és vérük­kel írták be, és a kik a béke napjaiban legjobb tehetségeikkel bölcsen és önfel­áldozóan szolgálták folyton a király és a haza -zont ügyét! (Igyvan. Igaz.l < > Méltósága a mi szeretett Főis­pánunk e Z en dicső ősöknek méltó sarja, kit Felséges rrunk és Királyunk feje­delmi elhatározása vármegyénk főispáni székebe ezelőtt tiz évvel a legkegyel­mesebben ültetett, i Éljenzés.) <> Méltósága akkori beköszöntőjé­ben megigéré. hogy mint a vármegy. vzére. (»re leend a jognak és törvé­nyes rendnek, s azok áldá-ait éreztetni fogja a vármegye minden lakosával, a leggasdagabbal ugy, mint a legszegé­nyebbel. Es e szép Ígéret a mily lelket bóvv.l lön megtéve, épp oly igazán. kivon és becsületesen lett megtartva Mert ma, ii>k esztendő multán büszke

Next

/
Thumbnails
Contents