Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-04-14
sziui előadóinkhoz gáncs nem tér: a hol ily tökéletesen kifejlett a szépérzék és miiizles, a hol oly nagy a t«dás és képzettség : ott csak elismeréssel nyilatkozhat ik, csak a megelégedés hangján szólhat, nem csak a glaszé kesztyűs udvariasság, hanem tisztelettel kell meghajolnia még a kiilöuben érdes őszinteségnek /s. Csak az utóbbi Jókai-kori színházi estéken is volt alkalmunk két oly .preciz és összevágó szinielöadásban gyönyörködni, mely akármelyik elsőrangú színtársulatnak is becsületére válnék. Klveztüuk remek előadásban egy oly fényes szavalatot, mely a legfokozottabb miiigényeket is teljes mértékb >n kielégítheti. Láttunk szebbnél szebb élőképeket pompás alakításban, mesteri kézre valló rendezés mellett. Hallottunk jeles hangverseny zeuét, melynek első két pontja vonta különösen magára figyelmünket, úgyis mint újdonság, úgyis mint helyi szerzők, a „.Jókai-kör tag|aiuak szellemi termékei. Az egyik Gáty Zoltán ..2-tk magyar nyitánya*, a másik Ki$ Jóaaef „Intermezzo sinjonico" cimü müve. Mind a két munka megérdemli, hogy partitúráját végig lapozva vele tüzetesebben foglalkozzunk ós megérdemelt méltatásban részeltessük. Kövessük hát a sorrendet. * Minden nagyobb szabású zeneműnek, mely klasszikus formára tart igényt Sonata dal, vagy Rondo alaknak kell, hogy megfeleljen. A nyitány zene, mint önálló műfaj, a Sonata tormához tartozik. Ámde a modern szerzők a saigoni szabályszerűséghez nem ragaszkodnak és nyitányt rendszerint nem önálló műfaj alakjában teremtenek, hanem mint valamely utána következő, egészben vagy részben megzenésített cselekménynek elöljáró részét. (Itíhj magyarnyitány kompozícióiban dicséretére legyeu mondva nem követie könnyebb rendszert, hanem táutorithatlanul tartja magát az ős eredeti klasszikái formához és mint ilyen önálló műfajt irta meg és mutatta be 2-ik magyar nyitányát is. Kezdődik e nyitány egy szabatos polyfonieitással kidolgozott introdukcióval Allegro ós Andante), melyet a tulajdonképpeni nyitány követ, egy fö- ós másod thémával előbbi A mol, utóbbi C dur). Khhez csatlakozik a remek kidolgozási csoport, melyben a vonósok, fa- ós rézfavók magán és együttes szólamok bau szerepeltetve érvényesíti k tehetségüket és emelik ki a briliáns iiistrumentaeióuak hatalmat előnyeit. Egy gyönyörű mise. szerű Andante orgonaiiertl hangszereiét mellett pompás összhangot produkáló modulációval átvezet ismét a fotóméra, melyet a másodtéina ezúttal A dúrba modulálva követ. Végül egy hatásos fináléban ritbinikus összefoglalását találjuk az elöbbeni témáknak, melyek közül a szép fötéma, ez úttal a basszus által játszva, a violin kulcsosok kísérete mellett még egyszer utat tör magának a fülbe, hogy emlékét a hallgató szivében annál jobban megszilárdítsa. A je|e S kompozíciónak nem csak a neve magyar, hanem modora, karaktere is az. hamisítatlan magyar zäunt vonul végig minden motívumán. Magyar agybiu tsttlemlett meg, szívesen hallj* a magyar fül ét hallatára fellelkesül a magyar tsiv. Ugyancsak ilyen hamisítatlan magyar szellem lengi át Gátynak a mult évi Jókai-estén tisztán vonóskar által előadott III. magyar nyitányát, valamint az I-s..t is, melynek partitúrájába e sorok Írójának volt alkalma betekinteni. El utóbbi mű szerzőnek zeneakadémiai disszertációja volt és teljes zenekar által a tóvárosi vigadóban Kikel 1 lyula dirigálása mellett, annak idején köztetszés mellett adatott elő. Búrjuk a szerző ígéretét, hogy szt legközelebb nálunk is bemutatja. * Kit .lózsef, kit eddig esak gyakorlati virtuóznak ismertünk a zougoráin Kisebb ügyek. Aszfaltmakadám kocsiút létesítése tárgyában a magyar asztalt r.-társasággal kötött szerződést és a v. faiskolát laktanyai célokra a kir. kincstár részére ingyenesen átadó ajándékozási szerződést jóváhagyó törvényhatósági határozatok, ugy a mult évi gyámpénztári számadás felülvizsgálatáról szóló jelentés tudomásul vétettek. — Mezőgazdasági bizottság szervezéséről ós ügyrendjéről alkotott szabály rend elet tervesete fa a községi mezöés hegyörök javadalmazásáról szóló ltiítő. évi pótköltség vetést elfogadta a közgyűlés. — A gazdáknak- a tüzrendészeti szabályzat 16. és 1(». tj-ai módosítása iránt beadott kérvénye Mészáros rkapitánynak ailatott ki tudomásul vétel és intézkedés végett. Concert premiere. — lH!tf>. március 80. — A vidéki hangversenyek és egyéb lokális jellegű, helyi érdekű előadások rendszerint a münedveiéi keretén belül mozogván, művészi színvonalon csak igen ritkán állanak és éppen ezért az előzékeny udvariasság, a „nincs szabály kivétel nélkül" sarkalatos alapél vét alapjában megcáfoló egy olyan elvet állapított meg, mely az előbbi nézetet vallóknak egyenesen azt vágja szemébe, hogy igenis van egy szabály mely alól nincs kivétel Ó3 ez : át dilettantibttt >iil — nisi bene. Egétaen másként állanak azonban a dolgok in in.tlu uk. aminthogy ezt természetesnek is kell találnunk egy olyan városban, mely annyira előkelő és intelligens elemekből álló körrel, a „Jókai-kör" rel dicsekedhetik, mint ez a mienk. Igaz agy an, hogy nálunk is csak műkedvelöleg kezeltetnek ez előadások, ám de olyan szerencsésen, hogy inkább művészetről, mint dilettantizmusról lehet beszélni. A mi műkedvelői előadásainkhoz, zenei és másoktól kölcsönzi és sajátítja el az eszméket, ötleteket és ekkép a jelen felolvasás sem tart eredetiségre igényt. Nem akarom ez által devalválni egyik felolvasás értékét sem, mert habár a compilator cím magában ngyan nem igen dicső, de még compilatióbau is lehet eredetiség. Epp a leghasznosabb munkák többnyire sikerült comj ílatiók. Caesar gyüjtó Cicerónak, Cató pedig a leghiresebb korabelieknek jeles mondatait. Plató fejpárnája alatt vade nie cum-ot leltek, melyben még kevéssel halála előtt olvasgatott. Megnevezhetjük a virágokat, a melyek porával megrakja magát a méh, de még csak a méh nedve által válnak azok mézzé. Hogy készül 10 könyvből a tizenegyedik, már azt megfejté Juvenal: Sic fit amice liber. Minden mivelt nemzet, irodalmában létesik külön damenbibliothek és külön männerbibliothek és tapasztalat, szerint, amazt jobbára férfiak, emezt jobbára nők olvasgatják. Kn a dámeubibliothéket olvasgattam és ebből ismertem meg, hogy a nő is könyv, mely ha még oly szép ÓB még oly okos is, a sajtóhibák jegyzetkéje mindig hozzá van csatolva. Ez szolgáljon tehát mentségemül az általam határtalanul és szivem mélyéből tisztelt szépnem előtt, ha a nők jellemrajzát tárgyszó felolvasásomban a nők hibáiról is megemlékezném. „Hony soit qui mal y pense." Vegyes társaságban a felolvasás hangjának és irányának eltalálása a legnehezebben megoldható föladatok közé tartozik, mert aliud leguut juvenes: aliud viri és még hozzátehetném : aliud feminae, aliud senes. Volt egy idő, midőn egy „szellemes" és más alkalommal pedig egy nagyon ,,unalmas- felolvasást tartottam. A szellemes felolvasás nem az én érdememben volt keresendő, hanem abban, hogy a szellemekről beszéltem és ilyen furfanggal mutathattam be egy szellemes felolvasást ; az unalmas felolvasásért azért nem volt reám hárítható a felelősség súlya, mert ama felolvasásom tárgya a házasságról szólt, ez pedig a rossz nyelvek szerint elválaszrhatlan kapcsolatban áll az unalommal. En tehát ezúttal a szellemesség és unabnasság középutján iparkodom megmaradni, a nő jellemrajzát ecsetelő felolvasásomban. Mi a nő 'i A nem éppen udvarias Pithagoras secuudus igy festi, vagy értelmezi a nőt: Vili desiderium, fera contubernalis, laena lecti socia, dracena custodita, vipera vestita t pugna voluntaria, bellum sumptuosum, dispendiuin ipiotidianum, hominutn procreandorum officina, animál malitiosum, maliim necessariiun. Ezen udvariatlan szavak lefordításától őrizkedni fogok, de felsorolásukat mégis célszerűnek tartottam, mivel ugy tudom, hogy az orvos, ha egy fájdalmas műtétet akar eszközölni, altatószerrel teszi érzéketlenné a pacienst, azonképp én is, a ki egy veszélyes operációt viszek véghez, a tisztelt hallgatóság türelmén, az idézett holt szavak nanotizáló hatásával óhajtok az unalom okozta kellemetlenségen enyhíteni. De mivel a nők ez udvariatlan definíciója létezik és egészen elhallgatni nem lehet, ez okból csak azon kifejezéseket értetem meg, a melyek a többiekhez képest hízelgőnek tekinthetők. Ezek szerint a nő egy biztonságba helyezett sárkány, szoknyába bujtatott kigyó, egy mindennapi tékozlás, egy drága háború, egv szükséges rossz. Saphir ellenben e kérdésre : mi a nő, elég tréfásan ekkép telel : A nő az élet szinineze, cukorborsó az ittlét hüvelyében, zsirszomek az élet hig levesén, csukamáj a földi nagyböjtben, karácsonyfa az emberiség nagy sokadalinában, csodateljes csavarrugó a nagy világgéphen. Angolok szerint az asszony — woinan, a férfi keserve. A nő magában egy nulla, a mely előtt szükségképpen más számnak kell állania, hogy jelentékeny legyen. A nő olyan, mint az ég harrnatosöppje, ha e harmatcsepp rózsa kebelébe esik, gyémánttá válik mellén, ha a nemes kagyló nyílt szivébe, világító gyöngygyé, de ha mocsárba esik, maga is iszappá lesz. Euripidesnek rossz véleménye van az asszonyok felöl, mert macskához, majomhoz és egyéb ravasz és hamis állatokhoz hasonlítja. Sophokles ellenkező véleményen vau. De midőn megkérdeztetett, miképp van az, hogy Euripides oly feketén fosti le az asszonyokat, míg ő rózsás színekben dicsőíti őket, a következőket válaszolá : Kn ugy festeni a nőket, a mint lenniük kellene, Euripides pedig olya16*