Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-09-30
zott, s az ifjúságot katonai rendben, szi.goru fegyelemmel tartotta. Fegyelmezés tekintetében még a tanulók ruházatát, felkeltét és lefekvését, de sőt imádkozását is megszabta. Iskolájának jó kire terjedt, .•s szemlátomást nevekedett erőben, tekintélyben és jó hírnevében a pápai iskola, s a fárádhatlan tanár forró óhaját látta teljesülni, midőn a hazai 4 ref. egyházkerületnek 1804. aug. 21 és 22-én Pesten tanácskozó képviselői a pápai iskolát a <lebreczeni és sárospataki iskolákkal egyenrangúnak, collegiumnak elismertek. Ezeu előhaladása közben érte iskolánkat azon hadi zsákmánylás, mit városunk 1809-ben a franczíák hadaitól szenvedett, de Márton profeszor kérő szavai még a franczíák dulásától is megmentették az iskolát és annak könyvtárát. Emlékét, a főiskola könyvtárában álló mellszobrán kívül, P. Szabó Káról tanártól szépen megirt életrajza, s egyik tanítványa ajándékából egy márványtábla is őrzi a könyvtár folyosóján, a melyen a buzgó tanítvány Devecseri István azt irja Márton professorról: „Hivatalában volt muukás, fárádhatlan, tűrő és lelkiismeretes, tanítása volt világos, eleven,, könnyű, kedveitető és előmeneteles. Egész élete a közönségnek levén szentelve, valamint megnyerte életében minden jóknak tiszteletét, ugy kesergik őtet halálában minden jók". Az 1831. évi kolera 71 éves korában vitte őt sírba, a mondott év szept. 21-én d. e. 1L órakör hunyt el. Hamvait az alsóvárosi temető őrzi, s az elrepült félszázad alatt egy egész mondakör támadt Márton Professor tauári dolgai felől. A pipái réf. főiskola mai alapjának megvetése körül Márton Istvánnal a munkában tiszttársa Tóth Ferencz osztozott. í Legyen az ő neve is azon kevesek közt • említve, kiket még e vázlatos történelem- | ben sem mellőzhetünk. j Az ő általuk teremtett iskolában ér- j ték az 1848-ík év szabad eszméi is ifjusá giínkat, a melyek hallá 1 ára az első ti/, honvédzászlóalj soraiba szolgáltatott katonákat főiskolánk. S/.abadságharczunk lánglelkü dalnoka Petőfi Sándor ez iskola növendéke volt, s itt csókolta homlokon a múzsa hazánk és korunk egyik legnagyobb költőjét, Jókai Mórt. • Az iskola jó hírnevét időközben Zá- i dor György, Kerkapoly Károly, Bocsor István és Tarczi Lajos tanárok munkássága gyarapította; s a növendékek száma év- j ről-évre növekedett. Utóbb az egész ó-collégium is szük lett már iskolánknak, s 1850-ben a mai uj collegiumbanis tanítani kez.lettek, s ezen épület" 1856-bau érte el mai alakját. Azonban az egyházkerület azon óhaja, hogy gyinnásiuma egy-épületben legyen elhelyezhető, így" sem volt elérhető, ezért az uj collegiura kiépítését, megnagyobbitását hatáíozta el az egyházkerület. Hogy ezt megtehesse, azon kérelemmel fordult a magyar kormányhoz, nyújtson segélyt iskolája felépítéséhez. És a kormány méltányolván a pápai főiskolának a tanügy terén századokon át végzett szolgálatait, 80,000 frt segélyt eszközölt ki az országgyűléstől a főgymnásium felépítésére. Megemlékezvén ekkou egyesek is, valamint hatóságok és testületek is isko• ánknak negyedfélszázado s hazafias munhallhatták éktelen lárma mellett történik. Az idegei! azt hiimé, hogy veszekednek, mórt folyton egymás orra alá ütik ökleiket „dme, tiv, rjuattro stb. kiabálva, pedig ez | „n. • játék. Ketten kiállnak, mereven egymás szemébe nézve. Mindkettő egyszerre egy számot kiált (1-től 1 O-ig), egyúttal pedig orruk alá tartott ökleia-.^ előre lendítik s 1 5 ujjat vágnak ki .s 'aki eltalálta a mindkettőjük által mutatott ujjak számát, annak egy pontja van; a játékot pedig az nyeri meg aki előbb csinál 7 jjontot. A „spadi danari coppa .Gastone" játókról nem kell bővebbet mondanom, azt bizonyára meg tudja magyarázni a Kohn kávés bármelyik pincére is. De biztos lehet benne a „forestiere" (idegen), hogy néhány lépést téve a szük utca-sorok éles kövein, künn az utcán heverve is megláthatja a játszó és daloló fiumeieket. Akik ki nem rándultak az j,ungaro croata" társaság valamelyik gőzösén a közel szigetek egyikére, vagy a dalmátparti Vagy istriai városkák valamelyikébe (ami rendesen zeneszó mellett történik), azok bizonyára a lakásuk előtt az utcán tomboláznak és énekelnők. Az óváros egy-egy utcája ilyenkor — ha folyik a tombolajáték — érdekes képet nyújt. Ott ülnek, az asszonyok, gyermekek, néha férfiak is, a legfelebb 3 lépés szélességű utca kövezetén-; kiki a saját lakása előtt, mindenkinek "a kezében a tombolajegy s rakja az üvegdarabokat. Eendesen egy egész utcára terjed a játék, öregasszony hüzza a számokat s előtte van a résztvevők krajcárjaiból begyült pénz •— nyereményekre osztva. A család azért húzódik ki az utca kövezetére, mert lakása szük és meleg, udvaruk pedig nincs. A régi •vww* ki%*\ ftbal m igazi fiumei Jakík^ kásságáról, versenyezve hozták filléreiket az áldozat oltárára, ho°y egyházkerületünknek megkönyitsék az építkezést s e főiskolának a kor kívánalmai szerint fentartását. Ezek között áll Pápa városa 30000, Veszprém vármegye 20000, a ' pápai ev. ref. egyházmegj r e 10000 frt, adomáuyával, mig az egyesek részéről való áldozatkészség csaknem 25000 frtot hordott össze. Igen szép emléke marad korunknak azon áldozatkészség is, miszerint Esterházy. Móricz gróf, Veszprém vármegye főispánja, értesülvén arról, hogy helyünk, hol a költséges építkezést tervezzük, szük és az iskola helyéül kevésbé alkalmas, felajánlotta kedvezményes áron, a város ezen kiváló szép helyén, uj collegitmmuk szomszédságában eső telkét oly kikötéssel, hogy azon csakis a mi iskolánk építhető. Igy tesszük le e helyen, Istennek hálát adva, az Ur 1894-ik esztendejének szeptember 10-dik napján alapkövét ez épületnek, mely a dunántúli evang. ref. egyházkerület pápai főgymnasiuma számára épül, hogy itt a vallásnak, a tudományoknak és a honszeretetnek oltárai álljanak, miknek zsámolyánál a magyar ifjúság az idők végéig áldozni tanuljon. Színházi krónika. A csütörtöki előadással ismét bezárultak egy időre, színházunk kapui. Komjáthy társulata négy heti itt időzés után elhagyta városunkat, s ma már a győri színházban folytatja előadásait. Mérlegelve az itt töltött idő eredményeit, konstatálnunk kell első sorban aztj hogy a társulatnak erkölcsi sikerei az anj'agi sikert messze felülmúlják, s a felmutatott erkölcsi siker jóval fényesebb anyagi eredményekre is méltó és érdemes lett volna. A műsor a leh-itő legjobban volt öszszrállitva, s váltakozva láttuk az ujabb upi-rette-és dráma irodalom legkiválóbb termékeit. Az előadások legnag\ < bb része semmi kívánni valót nem hagyott maga után; sőt voltak ugy operetté- mint komolyabb drámai előadások is, melyek méltán illettek volna a főváros bármely színpadára. Igy különösen kiváló és a legmagasabb igényeket is kielégítő előadásban került szinre a legutóbbi héten az Otthon, vagy a Vasgyáros; s az operettek közül a Suhanc, Boszorkányvár stb. A mi az anyagi sikert illeti, e tekintetben már nem számolhatunk be ily kedvező eredményről. Nagyon sokan hiányoztak azok közül a lefolyt szezonban, a kiket máskor színházunk törzsközönsége gyanánt mindig látni szoktunk. Mindazáltal Komjáthy meglehet elégedve az anyagi eredménnyel is, különösen ha tekintetbe vesszük azt, hogy már több óv óta alig volt rá eset, hogy valamely társulat deficit nélkül távozott volna városunkból. Pedig Komjáthy erről nem panaszkodhatik, mert hisz az utolsó két hétben majdnem minden előadás szépen megtelt, sőt többször zsúfolt ház előtt íolyt le. Mi is csak azzal végezhetjük jelentésünket, a mivel Komjáthy búcsúzott közönségünktől utolsó szinlapján: a viszontlátásra, mind 3—-4 emeletes, de oly kalitkaszerücn épitve, hogy akad olyan négyemeletes alkotmány is, amelynél mindegyik emeletnek csak egyetlen ablakja van. Ezenfelül meg oly szorosan vannak egymáö mellé épitve, hogy Romeo semmiesetre sem szorult volna kötélhágcsóra, ha a mi cittá vecchiáukban állott volna egymással szemközt a Capeletti és Montecchi családok háza, hanem beérte volna egy vasalódeszkával is, amelyet ablakából Júliája virágpoi'os ablakpárkányára fektetve, kényelmes utat szerzett volna magának O-jéhez. Lakás viszonyaikat szerénységben csak életmódjuk múlja felül. Az alsóbb néposztály hétköznapi életrendje a következő : Reggelire- kávét isznak s hozzá kenyeret, vagy polentát esznek. Délbon főeledelük a baccalá (szárított hal), a besavanyított fehér répa és a polenta (kukoricadara vizben keményre főzve). Rondesen csak egy fogásból áll az ebéd. A tálat áz asztal közepére teszik s abból eszik az egész család.. Kedvenc eledelük még a „risi con pomadori" (paradicsomos rizskása), Oarote in saláta (sárgarépa salátával) megfőzve, maccaroni és risotto. A halásznép természetesen főkép hallal táplálkozik, főkép a polipot, sardellinát ós tonhalat fogyasztják. E halakat különös élvezetül ugy készítik el, hogy a lábas fenekére olajat öntenek, rá zsemlyereszelóket, erre egy sor halat, aztán újra olajat, zsemlyereszelóket s igy tovább, mig a lábas tele nem lesz. Ezt aztán addig hagyják a tűzön pöffögni, amíg jól át nem főtt, Ezt btizará-nak nevezik. A baocalát a füszerkedésekben árulják, ahol ugy van csomókba kötve és egymásra rakva, mint nálunk magyar vidéken, a iaz.siud.ely, Múlott nrígfgwiék, kihoznák Az e heti előadásokról következőkben számolunk be." Vasárnap délután, a Citerás került szinre a félhelyárakhoz mért félértókü előadásban. — Este a Tékozlót adták s ez előadás arról győzött meg bennünket, hogy hogy kár volt e darabot itt szinrehozni, hol a sziupadi technika legkezdetlegesebb eszközei is hiányoznak. Egy kissé furcsa dolog mikor a szellem (sülyesztő hiányában) nem a föld alól, hanem egyszerűen a színfalak mögül lép elő, majd pedig a kulisszák mögé helyezett székre áll, s ugy dugja ki fejét a kulisszák fölött. Azután még az sem utolsó dolog, mikor a Themzén uszó (?) hajó megfeneklik a színpadon, s a benne ülőknek kell azt nagy erőlködéssel a szintérről kihúzni. Még ügyesen akart segíteni Békéssy e bajon olyként, hogy midőn neki is csónakban kellett a színpadon végig menni, egy csónakot ábrázoló diszletet a nyakába akasztott, s evezve ment végig a színpad hátterén, csak az volt a baj, hogy a zsinór, melylyel csónakát nyakába akasztotta oly vastag volt, hogy az egész közönség rögtön észrevette a csalást, mi óriási derültségei keltett. Az előadásból kiemelendő momentumot csak az utolsó szakasz képezett, melyben Szende ós Sziklai remekeltek az öreg asztalos és neje szerepében. Hétfőn, az.egész szini szezon legsikerültebb- előadását volt alkalmunk élvezni. Sudermannak drámája az Otthon került szinre, s ez alkalmat adott Komjáthynénak arra; hogy a legnagyobb bámulatra ragadja művészetével a pápai közönséget. Vidéki színésznőt még valóban nem láttunk igy játszani. Komjáthyné Magdája perfekt és minden tekintetben a legmagasabb művészi 'niveaun álló alakítás, mely méltán beillenék a nemzeti színház ensemblejába. Megragadó előadásban mutatta be az érzelmek hoszszu változatos skáláját, melyeken végig ment onnét, midőn még önérzetesen hangoztatja mindenkinek, hogy „Én ón vagyok" egészen addig a percig, midőn megtörve és lesújtva zokogja „Oh bár sohasem jöttem volna vissza." Játékának minden egyes, legaprólékosabb részletén a legalaposabb, a legbehatóbb tanulmány volt látható, s egyaránt kitűnő volt úgy a szenvedo'lyesebb kitörések hatalmas jeleneteiben, mint a húgával való enyelgés megkapó idylljóben. Gyönyörű toalettjei csak fokozták a hatást, melyet játékával keltett. Gyürky Szeréna kedves megjelenése és bájosan naiv játéka- teljesen alkalmas volt arra, .bogy a_ darabban feltüntetett ama két különböző"világ ellentótét egész nagyságában .tárja elénk, mely az otthon nevelkedett családias leányka, s az élet viharaiban megedzett színésznő között fennállt. Komjáthy főérdeme az volt, hogy a lelkésznek némileg érzelgős szerepót olyként igyekezett korrigálni, hogy megfosztotta azt túltengő sentimentalismusától. Nézetünk szerint sokkal jobb volt Komjáthynak Hofterdingje, mint Sudermané. Vidor" nem volt elég szerencsés a még szerelmében is bureaukrata Keller szerepével. Szilágyi Schwartz ezredest adta helylyel közzel jó előadásban. Komjáthyné és Gyürky diszes csokrot kaptak a közönségtől. az utca kövezetére s balta fokával verik, aztán vizbe teszik, hogy puhuljon. (Hamis fogakkal nem lehetne ilyen ebédhez ülni). Az ilyen életmód mellett megtakarított pénzük azonban nem mind folyik a takarékpénztárba. Aránylag sokat költenek ők a sziumüvészetre. Egy pillantás a fiumei „amfiteatro fenice"-be és rögtön igazat adnak ama szavaimnak, hogy a fiumei sokkal intelligensebb, mint a magyar köznép. Az a közönséges zsákhordó „fachino", aki kora reggeltől estig a nap hevében izzadva kereste kenyérre valóját, a cselédlányok és a kalap) nélkül járó sartorellatábor (varrólányok) seregestül Özönlik Thalia nyitott templomába, ahol szakértelemmel tapsol Goldoni a hires velencei színműíró, elévülhetetlen vígjátékainak. Ezek mellett természetesen a művelt, előkelő osztály is mindenkor eléggé van képviselve; ugy, hogy a pártolás hiánya miatt innen nem kénytelen soha sem elvonulni az olasz szinószhad. (Magyar még nem élne meg). Mégis látszik a színművészet pártolásának.hatása a fiumein. Finom erkölcsi érzéke minden esetre, itt fejlődött ki leginkább, mert a művészet — oly alakban, amint azt Goldoni a döszkákra vitte, — nem maradhat nemesítő hatás nélkül. O a nép erkölcsi fogyatkozásait mindenki által érthető módon gúnyolja ós ostorozza, ugy hogy a néző mindenkor magára ismer a főszereplőben, annak hibáit megutálja s amaz erős elhatározással kacag tettei felett, hogy az abban kigúnyolt . fólszegsógeket kerülni fogja. A tisztultabb erkölcsi érzék pedig mindenesetre maga után. vonja a jogfogalmak tisztulását é.i a jogrend szeretetét is. Euuek tulajdonithatom talán azt, hogy íluaéh.a.u lopás, rablás aoh* sem. tyMuk Kedden, Csillag Amália jutáiomjátéka volt, ki ez alkalommal a Suhanc címszerepében lépett fel. ' Már régen hallottunk színházunkban oly hatalmas tapsvihart mint a minő Csillag Amáliát fogadta, midőn a lámpák elé lópettJEgy óriási, körülbelül 2 méteteres átmérőjű babérkoszorút, feldíszítve egy egész ruhára való selyemmel, gyönyörű virágcsokrot ós egyébb ajándékokat nyújtottak át az ünnepelt művésznőnek, ki eleinte a zajos éljenzóstől ós tapstól nem is tudott szóhoz jutni. És valóban rászolgált a'-nagy óváezióra melyben részesült. Ennivalóan aranyos kis suhanc volt, ki gyönyörű énekével s eleven, temperamentó|Qos j*átékával elbájolta a publikumot, iprely njgm győzte eleget újrázni és tapsolni éjiekszámait. Szende Anna ma szebb volt, mini? valaha s énekei is rendkívül tetszettek. Sziklay Bírót szerepében kacagtatta a közönséget, mig Beczkói különösen kupiéival. aratott zajos tetszést. Perényi játéka fogyatékosságát bőven helyrepótolta énekével. Békési ezúttal is megmutatta, hogy ö a társulat legjobb hangú énekese. Szerdán, Kendy Margit, jótékony célra, telt ház előtt adatott elő, Komjáthyné volt ma is az előadás központja; s néhány jelenetével óriási hatást ért el. Tuboly osztozkodott vele az est sikerén! E fiatal ambicziozus színésznő minden ujabbi fellépése a legnagyobb haladásról ós mindinkább fejlődő .tehetségéről tesz tanúságot. Mai játéka már alig hagyott fenn kívánni valót. Komjáthy az ólvsóvár fejedelmet jól átgondolt ós minden tekintetben sikerült alakításban mutatta be. Hidvégby má arról győzött "meg bennünket, hogy olyan és hasonló szerepekben mint Báthory Boldizsár sokkal inkább megállja helyét, mint a szalonszerepekben. Carilli szerepét nem Vidornak kellett volna kiosztani. Öltönye dacára is többször feledtette velünk azt, hogy voltakópen -papot kellene adnia. Ugy ö, mint Hidvóghy erősen skandáltak, s pattogtatták a jambusokat. Boszorkányvár volt a bucsu-elöadás, s egyúttal Vanda karmester jutalomjátéka. A mai estén Vanda kétszerezett buzgalommal kezelte a karnagyi pálcát s vervevel dirigált. Volt is ennek látszatja, mert ugy az ének-, mint a zenekar kitűnően functionáltak. — Szende Anna kitűnően volt disponálva, s különösen a harmadik felvonásbeli bordallal brillírozott. — Csillag Amáliáról ma sem mondhatunk ujat. Ép oly kedvesen játszott, s ép oly szépen énekelt, mint máskor. Rontay ma iükább szépségével mint hangjával, — mely kissé fátyolozott volt — hódított. — Perényi ós Békési kitűnően énekeltek. — A többi szereplők is mind jók voltak. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Pápa város polgáraira az 1890. I. t.-cikk 49. §-a értelmében 1894. évre kivetett községi közmunka lajstroma a közmunkakötelesek általi betekinthetés céljából f. 1894. óvi október 1—16-ig, s ha véletlenül mégis akadna egyszer dolga a törvényszéknek ily fajta gonosztevővel, az mindenesetre bevándorolt. Ha földjeik volnának, bátran ugy tehetnének mint a régi görögök : kirakhatnák legértékesebb kihos dket földjükre s ott is ugy volnának, mintha otthon kettős zár alatt tartanák. Szokásaikról, babonáikról és különösen farsangulásukról sok érdekeset lehetne mondanom, de azt máskorra hagyom. Csak egy különös szokásról akarok még említést tenni, ami az idegent a legjob. ban meghpi. Különös benyomást tett rám. Alig hogy a tengerparti városba költöztem, meghalt szállásadó asszonyomnak a férje. Én is készültem őt nyugvóhelyóre kísérni. Elzengték már a „circum dederum"-ot is s az asszony még mindig nem mozdult ki szobájából. Végre felszedték a szt. Mihály lovát s kivitték a „campo santó""ba (szt mező) saz özvegyet nem láttam a gyászoló kíséretben Ekkor megtudtam, hogy a nők sem kisérik soha kiahalottat utolsó nyugvó helyére. Kutattam e szokás eredetét s rájöttem, hogy ez általános olasz szokás. Ezt a fiumei nép, amelynek legnagyobb része Itáliából szakadt ide — Petrarca szép hazájából hozta magával. Ott tudniillik a rokonok a köz; sóg végéig kisérik a halottat, ott az egész község jelenlétében elbúcsúznak tőle s visszafordulnak, A campo santöba már csak a pap kiséri a halottat. E szokás nemcsak a köznépnél, hanem az uri osztálynál ii megvan. A többi általam most előadott dolgok inkább csak a plehs-re vonatkoznak, a patríciusokról — akik már sokban hasonlítanak Árpád választott népéhez s a kik már korszerűen épült palotákban adják az w»t : m$ máskort tizenöt napon át a városi szám vevői- -hivatalban közszemlére.kitó.ve. leend-.;"mely idő alatt miudazak,-.,kík-''a ki ve testem agukra nézve sérelmesnek találják, netáni felszólamlásaikat írásban beadhatják. Pápa, 1894'. szeptember 29. . , Osvald Bániéi' polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. Olvasóin Ii llOK. --Lapunk ' mai Szama ehő levén az október—decemberi n-gyedévben, tisztelettel kérjük az előfize• fések mielőbbi megújítását, hogy a lap szétküldésében fenakadás ne történjék, felkérjük egyszersmind azon t. előfizetőinket is, kik d:. lap ..áfávd hátralékban vannak, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek, A kiadóhivatal.. —- Személyi hirek. Villányi Szaniszló az uj bakonybéli apát mult héten városunkban időzött. — Láng Lajos városunk országgyűlési képviselője — mint értesülünk — legközelebb körünkbe jő 's ' néhány napot fog Pápán tölteni. — Cränzenstein Béla min. tanácsos jövetelét ugyancsak a legközelebbi napokban várják. — Dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő az elmúlt héten néhány napig városunkban tartózkodott. — Keresztszentelés az erdőben. Mult szombaton, mint a Magyar Ujságirja, kereszt széntelési ünnepet tartották á'Ba* konyban. A diszes keresztet óriási terjedelmű erdősége szélén a tulajdonos; Esterházy Móric gróf állíttatta fel, s a szentelés most szombaton, Móric napján ment végbe. A szép ünnepen jelén voltak: Esterházy Móric gróf, fiával Pállal, Auersperg Károly gróf ezredes"' Bécsből (kik' a szarvas vadászaton időznek a Bakonyban), Fenyvessy Ferenc, orsz. képviselő, Wéber Rezső jószágigazgató, Jákói Géza urad. erdőmester az összes erdész tisztekkel és családjaikkal. A 1 szentelést Néger Ágost apát-esperes teljesítette, a"ki szép ünnepi .beszédet is mondotta — A rendőrkapitány szabadságon. Városunk^rendőrkapitáriya Mészáros Károly f. hó 23-án kezdte meg szabadságát. A hét utolján pedig Esztergomba utazott, hol szabadsága nagy részét tölteni • fogja. "Távolléte alatt-Klára Sándor v. jegyző vé'gái a r.kapitáuyi-teendőket. — Vencel napja. Szept. 28-án. van minden évben Vencel napja, mely ná'•' lünk anuál-lnkább nevezetes, mert városunk derék gazdasági tanácsosa Szvoboda Vencel is ekkor tartván névnapját, a gratulálok óriási serege siet üdvözöliii a mi kedves Vencel bátyánkat vendégszerető házában. Az jdén is ugy történt. A tágas szobák alig voltak képesek befogadni a sok jót kívánókat, a kiknek aztán GUS villás reggeliben volt részük. Fogadja a mi legjobb kivánatainkat is. — A főiskolai igazgató-tanács újonj nan szervezett alakjában, a tagok K nagy száma miatt évenként rendszerint csaKegy £ szer fog ülésezni. Az időközben fölmerült ügyek intézésére a szabályzat, szerint időszaki tanács szerveztetett, melynek ;tagjai Antal Gábor, Barthalos István, Konkoly Thege Béla, Horváth Lajos, Körme'ndy Sándor, — póttagok Pogrányf József,' Vályi Lajos,' Konkoly Thege Gyula ;"i*a theologiai tanári karból az igazgatónkivül Németh István s a gymnasiumi tanári kar részéről az igazgatón kívül dr. Antal , Géza. Jegyzővé dr. Antal Géza választatott meg. — Csornai küldöttség a miniszterelnöknél. Wekerle Sándor miniszterelnöknél folyó hó 27-én tisztelgett Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő vezetése • alatt a csornai járás küldöttsége, 1 mely Csornán adóhivatal felállítását kérelmezte. A miniszterelnök örömmel fogadta a küU döttsóget s kilátásba helyezte, hogy a következő két évben a felállítandó adó^. hivatalok egyik& alkalmasint-Csornán- lesa felállítva, mely különben is járási .székhely s telekkönyvvel ellátott bírósággal bir. — Megyegyulés. A holnap kez-, dődo inegyegyülés iránt nem valami'nagy érdeklődést tanúsítanak városunk megyer bizottsági tagjai. Csak igen kevesen szándékoznak részt venni az ügjek. tárgya-., lásában. , t — Vaszary főhadnagy életveszélyben. Vaszpry Béla honv. huszárfőhadnagy, ki mint a helybeli huszár.tisztikarnak egyik derék és rokonszenves tagja, 1887 óta városunkban volt állomáson s> csak ez óv ápr, havában helyeztetett áii Zala-Egerszegre, mult csütörtökön komolya veszedelemben forgott. A főhadnagy két lovát próbálgatta, melyeketkocsi elg fogva bajtott. A., .városból (Z,-Egerszeg) kikerülye,. a .vasúti, vágányokon akart át-, hajtani kocsijáyal, mikor épen egy vonat* robogott árra.. A ; lovak megbokrosodtak a? zakatoló, vopattól,, és. .yágtatni kezdtek.^ A kocsi felfordült s a főhadnagy kirepült az útra. Komoly baja azonban, nem esett £ | csak apróbb bori!o!ásqk*ti szenvedetik.