Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-06-10

^ Megjelenik mind e ii v a s ár n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkiul rendkívüli számok is adatnak ki. Bérűién tétlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnák el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Alapnak szánt közlemények a lap szerkesztőségéhez (Jókai Mór utcza 969. sz.) küldendők. ^ P .1ÍÍ Uill^ V Előfizetési dijak. # Egy évre 6 frt — Eél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár, — Egy szám ára 15 kr.' Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyiltlí-rbon 30 kr. A dij előr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések ÍI lap kiadó hivatalába (Kohn Mór iiai <"V\ v hirlapközvetitő iroda) küldendők. \^ \^ _ > Pápa varos hatóságának és főbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. A vizsgák. Az iskolák jobban sietnek, mint a kalászt érlelő természet. Ők már rendre­sorra megtartják aratásaikat, az évet záró iskolai vizsgálatot. A mi iskolai beren­dexésüak tisatánnémet szisztheraára épül­vén, egyenesen átvettük az iskolai zár­vizsgálatok rendszerét, mely nagy hű-hó semmiért, és nagyon sok helyen nem a növendékek értelmi képzettségének fok­•^mérője, hanem*.a.z iskolai adminisztráció félszeg intózkedéselboL/jobbára művelet­len tömegnek teljesen me.gbizhatlau Íté­lete a tanitó iránt. Nálunk a nagy társadalom egy­általában érzéketlenül áll a népoktatás belső ügyei iránt, másként lehetetlen, hogy a tanítók egyetemes törekvése a sallangos iskolai záró vizsgálatok eltör­lése ellen, teljesen hatástalanul hang­zottak volna el. Hány szegény embernek törté ki nyakát az iskolai zár vizsgálatok rendszere és viszont hány, haszontalan tanítónak sikerült port hinteni a hall­gatók szemébe. A; dolog valóban érdemes a közelebb való figyelemre. Feltétlenül bizonyos az, hogy a hol szül"k ós hatóságok jelenléte mellett iskolai zarvizs^gálatok tartatnak, azt az ünnepélyes aktust elő kell készíteni. Az iskila, hogy.sem a maga renoméját ne rontsa, sem az apró nebulókat az ünne­. -pély«8 percben keserves könyzáporra ne ösztönözze, legalább egy hónapig gya­korolni kénytelen a vizsgálat anyagát. Erre azt lehetne mondani: az az idő nem veszett kárba, mert az ismétlés a memoria támpontja. Mérő tévedés. Mert tudni kell, hogy a vizsgálat anyaga nem öleli föl azt egészében, a mit a gyer­mekek egy év alatt tanultak, hanem egy igen. .szük körét az iskolai anyagnak,, megválasztva Szükség szerint azokból, a miket a növendékek általában legjobban tudnak, a taüitó leleménye alapján tisz­tán a hatás vadászatnak rendelve alá az iskolai vizsgát. E tekintetben minden embernek na­gyon közelfekvő tapasztalatai lehetnek. Igy berendezve, valósággal a reklám, a humbug intézménye az iskolai zárvizs­gálat, mely a szélhámos, opportunus ta­nítóknak kedvez, a szerényebb karakte­reket pedig törpiti. E mellett nem lehet tekintet nélkül hagyni azt a hallatlan időpazarlást, melyet rá kell, vesztegetni. Az utóbbi időben túlzott humanizmusból az óvrendszabályok egész időrabló soro­zata elvonja az iskola szorgalmi idejét, ha egy-egy ragályos betegség messziről ijeszt, már bezárják az iskolát: minek ebben "a helyzetben egy idejét multa reklam-intézményt íoutartani, melynek előkészítése hónapot vesz igénybe, mely ha azt célozza, hogy belőle a tanitó eredményes működése ítéltessék meg: teljesen kijátszható. A tanitó eredményes működése ko­rántsem ítélhető meg abból, milyen ügyes­séggel tudja ponyvára teríteni portékáját, hanem a folytonos szakfelügyelet dönt­heti el értékét az iskolában. Már adassék tisztelet a kiérdeme­sült csizmák és cipők orvoBáiiak, de min­den tiszteietünk mellett arra képesittet­nek nem érezzük, hogy valamely iskolában a szellemi eredmény értékét elfogadha­tóan megbírálhassa. Pedig még átlag szerencse, és ott az iskolai fejlődés iráut-elóg:.órzók van, ahol az első fokú iskolai-hatóságban, az iskolaszékben iparosok helyet foglalnak. De mit szóljunk azou lélekre parlagi emberek iránt, akik a polgári megbízat táshoz durva, boszuálló lelket hoztak. Valóságos injuria, hogy ilyen ember eset­leg ítélhessen egy ember existenciája fölött. Olyan irányban, ahogy, az iskolai vizsgálatok most folynak, fen nem tart­hatók.. De azért korántsem vonjuk le azt a túlzott konzekvenciát: hogy az iskolai nevelés-tanítás fontos ügyét ellenőrizet­lenül kell hagyni. Ha az iskolaszék a maga dolgát komolyan veszi ós tagjaival minél sűrűbben vizsgáltatja az iskolát és a benne folyó munkát, annak áldásai kétségtelenek lesznek: azonban midőn pálcát akarnak törni a tanitó szakbeli értéke fölött, ez már merész vállalkozás, melyet teljesíteni csakis a szakszerű is­kolai felügyeletnek szabadna. Az iskolai zár vizsgálatokat pedig töröljük el, ós hogy a tisztolt szülök is részeltessenek egy kis ingyenes iskolai látványosságban: ám rendezzünk iskolai záró ünnepélyeket. Ennek azonban jele»^ tősége ne legyen sem a tanuló kalkulu­sára, sem a tanítónak, mint ilyennek, minősítéseié. Az ilyet nem kell hosszú ideig előkészíteni, mert hogy gixer nélkül ragyogjon, a tanítóknak lesz gondjuk,hogy csak a legokosabb fiukat szólítják föl. Ajánljuk, hogy a mostani szemfény­vesztést váltsa föl az iskolában intenzi­vebb munka, mert csakugyan igaz, hogy nem a vizsgának, hanem az életnek ta­nulunk. A keramit mint burkoló anyag. Irta: Szilágyi F. Lajos székesfővárosi mérnök. —• Részlet: a »Kritikai szemle több ut-burkolat felett* cimü felolvasásból. — A forgalom által leginkább igénybe vett utvonalakat elsőrendű burkolattal lá­tunk el. Ezáltal kielégítjük a forgalmi igényeket, s oly burkolatot alkotunk, mely benső értékénél ós tartósságál fogva hasz­nos befektetést képez, mert a reá fordí­tott töke amortizálódik, a csekélyebb költségű' fentartás által. Példát adtam erre nézve a közel múltban, midőn a gránit utakról szólva, a kőbányai ut építésére kiadott összeg törlesztésére a graficai táblázatot mutat­tam be, s hiszem — sikerült bebizonyitar nom, hogy elsőrendű burkolatnál a tőke­befektetés haszuosittatik. Az elsőrendű útvonal, elsőrendű bur­koló anyagot, s oly kiképzést kivan, mely a nagy igénybevétellel szemben teljesít szolgálatot, s az egyéb burkolatnál szük­ségelt gyakori javításokat, fölöslegessé teszi. A kiképzés alatt erős alapozás, jó ágyazás, a hézagoknak ellenálló anyaggal való kiöntése, de legfőképpen — kitűnő burkoló anyagnak alkalmazása értendő. Ilyen elsőrendű burkoló anyagnak eddig a gránit, ós a hazai kissebesi quarz­porfir ismertetett el. Eddigi tapasztalatunk ezen anyagoknak teherbiróságát beigazol­ták, de éppen nem kizárt annak a lehe­tősége, hogy az ujabban nagy tökéletes­TÁRCA. Kit könyvemhez. Eredj kis könyvem a világba, Ti szerelmes, bohó dalok! Hirdessétek, hogy boldogságom Elértem és célnál vagyok. Miket ezután fogok írni, Azok más kötetbe valók. Ott már a rythmus pontosabb lesz, S a hangulat vigasztalóbb. Kritikusok jobbnak .találják, Be nem lesz bennök meg aoh»: Az ifjúságnak üdesége A szűziesség himpora. • Brády Albert. Ha elnézem csöndes estén A csillagos eget, Azt hiszem, hogy te is ott vagy, :S beszélgetek veled. Te mosolyogsz, lelked derült, Bennem sir a bánat . . . Sírásomra bánatomra Enyhe szellő támad. Tudja Isten, mi van azon: Sírnom kell ha látlak ... Nézem, nézem a csillagot £ könnyek között áldlak. Bartos Gyula. Ablakomnál. Ablakomnál csöndes sírás Hallatszik, Ki-ki nézek, ki az aki Nem alszik? A teli hold beragyogja Az éjet ... Barna babám mi baj történt Ma veled? Miért sirsz a bus szellővel Egyedül ? Nézz szemembe, tán a lelked Kiderül ? Rám sem tekint... zokogása Felelet. Fáj a szive, beszélnie Nem lehet. László Rózsi. Estély.*) Irta: Kovássy Elemér. Az ebédlőben terítve hagyott asz­talnál „jól megérdemelt nyugalomba" kül­dött ezredes, rendes szokása szerintj már be volt csípve, s éppen tizedszer ismé­telte, szépítgetve a, ház ura előtt a nyug­díjaztatása előtti manőveren elkövetett baklövésének történetét. — Nyelve mind­untalan megbicsaklott, a szavakat is meg­fordítva mondta s szivarját is égő végé­vel vette szájába s e miatt oly arcokat vágott, hogy a hires japán arcfintoritó Morimoto sem tudta volna utánozni. Az­tán nyelte a visszaemlékezés miatti' kese­rűséget és a — pezsgőt. +) Mutatvány ozerzftnek «Apre történe* Uk« cimü ílbewéléi köt«t*bíl. A mamák a nappaliban összedugták fejeiket s tárgyalni kezdték a városban legutóbb esett pikáns tprtónetkét, mely­nek hősei: Öreg férj, fiatal feleség s egy jogász-gyerek voltak. Közelgett az éjfél, a salonban addig együtt nevetgélő kedélyes fiatal leányok s emberekből álló társaság apró csopor­tokra oszlott. Egyik-másik ifjú az ezre­deshez ment, a pezsgő-gyárosok érdekeit előmozdítani. Az ablakmélyedésben a tisztikar leg­csinosabb hadnagya éppen azokat a bű­völő szavakat mondta el egy kaució-képes hölgynek, melyek tegnapelőtt éppenséggel nem hatottak meg egy 60,0Ü0-es parthiet, aki öregebb ós tapasztaltabb is volt, mint a mai kis bakfis, s hozzá is szokotl, hogy neki hazudozzanak. A kis doctor rendes szokása szerint (a doctorok kiváltságosak) pikantériákkal kedveskedett egyik vidor kedélyű, fekete szemű menyecskének, ki hangosan nevetett fel s megfenyegette structoll-legyezöj ével a szellemes emberkét. Az öreg siket bárónő, ki a gardes­dámokat bent képviselte, ugy tett, mintha hallaná a tönk szélén álló gentry szavait, ki agarai s lovainak életrajzát mondta el. A külföldi tanulmányutból pár hó óta visszatért, szikrázó humorú, gazdag Bárdy Zoltán körül négy-öt szép leány is csoportosult; valami igen érdekes dol­got beszélhet, mert szavai befejezte után mindannyiszor csengő nevetés következik. Mindenki ugy ismeri öt, mint jó táncost, kitűnő társalgót, gondtalan, boldog, min­den csínra vállalkozó embert, aki a le­ányok mindegyikét mulattatja anélkül, hogy azoknak udvarolna. A Http Alice baronesi a iialon egyik seggel gyártott műkő-anyag a keramit, ne tehessen szolgálatot nagy teherfogalom­nak rendült utakon, s ne képezhessen olyan jó burkolatot, mely az elsőrendű jelzőt megérdemli.' E tekintetben minden a felhaszná­ladó anyag minőségétől, a sajtolástól, ége­v-téstől és a burkolásra rendelt anyagnak szigorú kiválasztásától függ. Ha ezen tényezők mind közrehatnak — pedig erre már ma, meg van a biztosíték — ugy igénytelen nézetem szerint a keramit­anyag, nagy forgalmú, elsőrendű főút­vonalakon is számot tesz, ós itt sikeresen alkazmazható kőanyagnak mondható. A keramittal mint burkoló anyaggal a székesfőváros már régebben tett próbát, már 15 éve fekszik a Baross-utca végén keramitburkolat, mely megfelelőnek bizo­nyult. — A lefektetés után többször vált ugyan javítás szükségessé, s több darab kicseréltetett — de a javítás szükséges­sége mindinkább ritkább lett, s ma már alig igényel tatarozást. Pedig az e helyen lerakott anyag abból az időből való, midőn a keramit' még gyermek korát érte, azóta a gyártás tökóletesittetett, olyan berendezések tör­téntek — az anyag készítésére, melyek e kitűnő műkő-anyagnak használhatósá­gát lényegesen fokozták. Legújabban a főváros határában, a Maglódi-utun létesült egy uj keramit­gyártelep,*) mely magyar részvényesek által alapítva, már kezdetben is nagy bizalomnak örvendett. E bizalomnak alapja is volt, hisz e gyár műszaki igazgatójává Rost Ottó szaktársunkat választák meg, ki tulajdonképpen, a keramit műkőnek feltalálója, s mint ilyen a keramitot első alakjától mostani izmosodásáig elkísérte, kinek fürkésző, találékony észjárása, foly­ton jobbat kíván alkotni, s ebbeli törek­vésében a közügy szolgálatában áll, mely­nek joggal lehet jelszava ,,gyözzön a jobb." Maga a telep több holdnyi területű, számos gyárépülettel ellátva. Az agyag jó részben az épületek előtti területből vétetik, elébb gondosan iszapoltatik ós a kavicstól, fövénytől stb. idegen alkatré­szektől megtisztíttatik. — A tisztított anyag lórikon a különítő és szárító ke­mencébe felvonatik, hol az anyag további *)• A magyar kerámiai gyár részv.-társaság, 'mely két éve áll fenn s N.-Becskereken és N.­Kikindán már igen sikerült munkákat télj esitett, az idén pedig még Temesvárott, Újvidéken, Debrecen­ben stb. nagyobb utca-burkolatokat l'og keresztül í vinni. tisztítása, és később az őrlés végbe megy. A poralakban lévő anyag a sajtoló helyiségbe kerül, hol 5 darab hydraulikus prés áll rendelkezésre, melyek az anyagot minden levegő hozzájárulás nélkül saj­tolják, hogy a kívánt alakban, az össze­álló tömeg az égető kemencékhez szál­lítható. A léghozzájutás azáltal akadályoz­tatik meg, hogy légszivattyúk egyidöben működnek a nyomó dugattyúval, s igy éppen abban a pillanatban, midőn a por alakban összegyűlő anyag a sajtolásra feltolatik, ugyanekkor a közlekedő cső ürmenete légmentessé tétetik, s igy az auyag egyöntetűsége elérhető, mert lég­buborékok nem képződhetnek. A sajtók effectiv nyomóképessége 180 légköri nyomásig fokozható. —• A sajtókat Söst Ottó szerkeszté, ujabban tökeiéi esité s szabadalmát is képezik fel­találójuknak. Kétségtelen, hogy ezen áaj tó­készülékkel, és a légnek alkalmas pilla­natban való elvezetésével, a keramit-anyag egyöntetűsége nagyban iokozódik, s ön­ként következik, hogy az anyag szilárd­sága is növekedik ezáltal. A második újítás mi e téren fel­mutatható, szintén ujabb keletű, ós az égetésben nyilvánul. Az anyagnak helyes csoportosítása, az egyes keramit darabok­nak chamotte téglával való körülvétele, a nagy hőnek, mely az 1600 Celsius fokot is eléri, intensiv kihasználása végett esz­közöltetik. Ezen körülménynek tudható be az átható, egyenletes égetés, még az ujabban gyártott nagy méretű keramit daraboknál is. A nagyobb méret közvet­len előnye pedig az, hogy a burkoló anyag mélyebben helyezhető el vertikális irány­ban, s igy nyomó szilárdsága fokozható. TJgy a tele]) elrendezése, mint maga az üzem, mintaszerűnek mondható, s ma­gasan felül áll hasonló vállalatok felett. A természetes kövek, és ebben a gránit és kvarcporfir se képez kivételt, hosszabb-rövidebb idő alatt — a forgalom hatásakor legömbölyödnek, 20- 3ü méter sugárral domború, majdnem hengerfelü­letet nyernek, holott a keramit, a le­csiszolt kőhöz lesz hasonló, ezáltal a nyugodt, akadálytalan közlekedést min­denkor biztosítja. (Vége köv.; ^szegletében levő kis plüsehe-diványon foglalva helyet, visszavonult a társaságtól. A hideg, zárkózott leány, most, hogy nem figyel rá senki,, gyönyörű szép szemeit nem veszi le Zoltánról, aki szellemes tár­salgási képessége, alakja és férfias szép­ségével, anélkül, hogy erről legkevesebb sejtelme volna, azt a hideg szivü leányt már az első találkozásnál meghódította. — Mily boldogság volna ily férfi oldalán élni át életét! •— Zoltán indítványára, hogy valamelyik leány zongorázzon, a leányok a zongora körül csoportosulnak, s csakhamar' meg­szólal a hangszer egyik szőke szépség kicsi kezei alatt; a szépség Zoltánra csá­bító pillantást vet, mikor rá kezdi: „Sze­retlek ón egyetlen egy virágom — A baroness látja e jelenetet, érzi, hogy minden vére arcába szökik s szive hangosabban dobban meg: féltékeny. Ő is rá néz Zoltánra oly szemekkel, mintha mondaná: „várom, jöjjön ide mellém!" Az ifjú elérti; bizalmat, rokonszen­vet már rég érez a hölgy iránt, ott hagyja a lánycsoportot, kik irigykedve látják, hogy puffot toll a baroness pici lábaihoz, helyet foglal rajta s szokatlan komoly lesz arca; ha a baroness értene hozzá, láthatná, hogy a pezsgő Zoltánra is ha­tással volt. „Nem ismerek magára, Zoltán." — Miért? „Mert amily élénk beszédes volt az imént, épp oly hallgatag mellettem, pedig most itt az alkalom, hogy elmondja azt a titkot — -" "—* Melynek bevallását Ígértem? — Lehetek nyílt, őszinte, baroness ? „Szükséges ezt kérdeznie ?" A szép leány zavartan játszik hím­zett kendőjével, midőn az ifjú érces, halk hangon kezd: „Szerelemről szóltam az imént a leánykáknak, komikus oldalai ól világítottam meg előttük az érzelmet s ők mindannyian meg vannak győződve, hogy az én szivem hideg és nem tudom mi az : őrületesen szeretni! ?" Alice halvány arcát biborpir lepte el. A hímzett zsebkendő, ha élő lény lett volna, felsikolt fájdalmában, mert a fe­hér kezecskék szokatlan erővel gyűrték össze. Az ifjú hevülten folytatá: „Tudom ón, mi az a szerelem; el is mondom, milyennek érzem, bárha hasonlataim sán­títani fognak is"; s a pezsgő hatása alatt gyorsan folytatá: „a szerelem nyájas nap, a tiszta, felhőtlen kék égen; lángoló, duló tüz az érzés tengerén; ragyogó déli báb bent a szivvilágoh, üdítő • harmatcsepp a szomjú virágon; háborgó tengervész félelmes éjjelen, csevegő kis patak derült szép reggelen — — —" A leány előre hajtott fővel, minden szót mint mámorii ót élvezve hallgatá, amint az ifjú suttogva folytatá: „rombolni, al­kotni egyaránt képes az, hazug lesz .mi­atta, ki azt monda eddig csupán, ami igaz. Gyávából hőst alkot, hősből gyáva nyulat, tetterős férfiból gyenge szívű urat; együgyű butából szellemes ifjút, szellemes emberből ostoba kisfiút; ellopja az álmot ós álomba ringat; szépnek lát a. szerel­mes ember sok olyat, amit szerelem nél­kül rútnak; vágya nincsen egyéb, mint szeretni s szerelmeért aztán viszont sze­rettetni i bódító, kábitó isteni ital s méreg*

Next

/
Thumbnails
Contents