Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-02-18

XXI. évfolyam. 7. szám. x Megjelenik m i ri d e ti vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre korüükíui reudkivüli s z a in o k adatnak-ki. ÍN IS B'órmentetlen levelek, öiak ismert kezektől fogadtatnak el. • Kéziratok nem adatnak vissza. A. lapnak szint kö z 1 e m é n y a k a serkesztőségéhez (Jókai Njói útpza-969. sz.) küldendők. ap SS. PAPAI LAPuEi Papa, 1894. február 18. ^ Előfizetési díjak. # Egy évre 6 frt - Eél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos pe.'.itsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohu Mór fiai rrjjj, hirlapközvetitő iroda) küldendők, p^íf' % er Pápa város hatóságának és löbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott k özlönye. Pénzintézeteink a mult évben. Nemzeti életünk hatalmas föllendülése legeklatans abban az anyagi téren mutatkozik, legalább is a haladás itt a leginkább szembeszökő. Ha megtekintjük a hazai pénzintézeteink kimutatásait, évről-évre szaporodó betéteikkel: azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy az ország a legjobb- utön van a vagyoni gyarapodást illetőleg. A képnek azonban meg van a maga árnyoldala is. Hasznos iparágak felé még mindig nem irányul oly mértékbeu a tőke* mint azt nemzetünk anyagi függetlenítése megkövetelné á a kisebb-nagyobb tőkével rendelkező egyének még mindig szivesebben keresik föl a pénzintézeteket, hol betéteik olcsó kamatláb mellett ugyan, de biztosan elhelyezhetők, minthogy nagyobb haszon reményében ipari vállalatok támogatásával tennék ki esetleges kockázatnak pénzüket. Nem tagadjuk, sok történt, különösen a 70-es évek elején, a mi visszariasztja a tőkét ujabb vállalatok támogatásától. Be kétségtelen az is, hogy ennek'a tartózkodásnak véget kell vetni, ha csak azt nem akarjuk, hogy még évtizedeken át legyünk fejlettebb ipari államok s különösen Ausztriának gyarmatosai. Hisz elszomorító a statisztika azou adata, hogy hazánkba több mint 100 millió frt értékű szövött árut hoznak be óvenkint. Már pedig ez mindaddig meg nem változik, mig a tőke az eddiginél nagyobb mórtékben nem fordul iparvállalatok felé. Pápai Takarékpénztár. Ez a 32-ik évébe lépett' intézet nagyarányú forgalmával egyike a nagyobb vidéki pénzintézeteknek. Gondos vezetés és különösen a törlesztéses kölcsönök behozása igen jelentékeny és évekre biztosított jövedelmet hoz. számára. S a mit föltótlen dicséretképen kell fölemlítenünk, évek óta fokozatosan többet fordít kulturális célokra. Igy ez évben 1200 frtot vett föí különböző címeken részben jótékonysági, részben kulturális adakozásokra, javaslatába az igazgatóság. De e mellett Jókai műveinek nemzeti diszkiadásából is megrendelt egy példányt, jelét adva evvel is annak, hogy az igazgatóság és részvényesek érzik a nagy jövedelem által reájuk rótt erkölcsi kötelezettséget s annak szívesen tesznek eleget, A mi az intézet egyes üzletágait illeti: a betétek állaga 161,672 írttal emelkedett s 2.714,386 frtot tesz ki; az ingatlanok által biztosított kölcsönök összege 1.777,898 frt s e szerint emelkedett 113,871 írttal. Minthogy igy a betóteleknek majdnem két-harmada le van kötye hosszabb lejáratú kölcsönökben, az intézet ennek mobilizálhatása céljából belépett már mult évben a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja rószvónytársnlatba, melynek részvényeiből 30 drb van az intézet birtokában. Az értékpapírok számiája emelkedett 76,817 frttal, a vagyonmérleg 153,173 frtal; ellenben apadt a kózizálogkőlesön 7056 frttal, a váltókölcsön 16,841 frrtal; az összes forgalom 9.100,077 frt volt A tiszta jövedelem 41,284 frt, melyből az alapszabályszerü levonások után fönmarad rendelkezésre 35,091 frt, 80 frttal kevesebb, mint az előző évben. Ezen összeg felosztására vonatkozólag az igazgatóság a közgyűlésnek a következő javaslatot teszi: tiszti és hivatalszolga jutalmazására 1,270 frt, jótékonycólokra 1,200 frt, osztalékul 18,000 frt, külön tartalék-alaphoz csatolandó 13,000 frt, uj számlára viendő 1,621 frt. Pápa városi és vidéki takarékpénztár. Ez a 15-ik üzletévébe lépett pénzintézet mórlegével a részvényesek nagyon meglehetnek elégedve. A lefolyt óv forgalma ós nyeresége egyformán dicsérik az igazgatóság buzgólkodását. Az üzlet minden ágában emelkedés konstatálható s ezen emelkedésnek megfelelő az elért nyereség is. A mi az egyes ágakat illeti: a betétek állaga 395,412 frt s 44,031 frttal. emelkedett; a váltótárca 301,678 frt s itt az emelkedés 15,965 frt; a bekeblezett kölcsönök összege 19,610 frt emelkedése mellett 129,711 frtot tesz ki; kézizálogkölcsöne van az intézetnek 12,867 frt, (6,646 frt emelkedés). Yisszleszámitolást a betétek emelkedése folytán az intézet kisebb mértékben vett igénybe, ez 12,028 frttal csökkent s jelenlegi állaga 5,646 frt. A nyeremény 7,902 frt, a mult óvi 6,224 frt, 1,699 frttal több. Ennek fölosztására vonatkozólag az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: az alapszabályszerü levonások után fenmaradó összegből adassék tiszti ós hivatalszolga jutalmazására 220 frt, jótékony adakozásra 100 frt, osztalékra részvényenként 8 frt, tartalékalapra 2,200 frt, a föuraaradó összeg pedig vitessék át uj számlára. Ezekben óhajtottuk ismertetni röviden a két pénzintézet mult évi állapotát; az érdeklődlek bővebbeu a jelentésekből értesülhetnek. Vajda Ödön. A zirci apát kitüntetéséről már mult számunkban megemlékeztünk. Most egy munkatársunk a következőkben közli velünk a kitűntetett főpap életrajzát és érdemeit. Vajda Ödön 1834. évi január hó 29-én Kaposváron Somogy vármegyében született iparos szülőktől s a rendbe lépvén, 1856—1868-ig a rend székes-fehérvári fögymnasiumában mint tanár működött; 1868-ban a rend kormánya által az előszállási urodalom kezeléséhez osztatván be, 1873-ban a rend legnagyobb birtokának a 40,000 holdas előszállási urodalomnak kormányzója lett s ezen minőségben működött egész 1891-ig, a midőn rendtársai által apáttá választatott meg. Hogy mint tanár és mint az előszállási urodalom kormányzója mikópen felelt meg a belé helyezett bizalomnak, tanúsítja, hogy a rend legnagyobb urodalmának kormányzásával bizta meg, s tanúsítja a majdnem osztatlan bizalom, melylyel a rend apátjává választatott. De Vajda Ödön működésével nemcsak rendtársai bizalmát nyerte meg, hanem kedves emlékeket hagyott tanár korából tanítványai és ismerősei körében^ az előszállási urodalowban kifejtett tevékenységével pedig, melynek eredménye, hogy hazánk ezen egyik legáldottabb urodalma, egyik legszebb ós legjobban kezelt urodalmává lett, hogy az urodalom nagy haszna képessé teszi a rendet, mikép a nevelésügy terén reá háruló fontos és terhes feladatoknak eleget tegyen, rendtársainak háláját s. az egész ország gazdaközönségének osztatlan elismerését méltán kiérdemelte. Mint apátnak működése még rövid tartalmú; de rövid, alig három évi apáti tevékenysége is eléggé tanúsítja, hogy a rend ólén oly férfiú áll, ki átérzi feladatát, ki a rend érdekeit egyesíti a hazafi kötelességeivel s ki a rend nagy vagyonát azért kívánja minél jövedelmezőbbé tenni, hogy annál nagyobb áldozatot adhasson a haza oltárára a nevelés érdekében. Rövid három óvi apátsága alatt már nagy költséggel rendbe hozta a bajai főgymnasium épületét, Szt.-G-otthárdon ós Eplónyben népiskolát s ez utóbbi helyen egyszersmind tanítói lakot is épített; jelenleg előkészületeket tesz az egri főgymnasum épületének átalakításához, — elhatározta, hogy a soolyi, akli és eplényi néptanítók javadalmát sajátjából a törvényes összegre fölemeli ós hogy — különösen a magyarosodás érdekében — Zirczen kisdedovodával egybekötött leányiskolát építtet. Városunk villamvilágítása. — Lámpajegyzósek díjszabása. — Az áramfogyasztás kétféle módon fizethető: a) óvi átalánynyal, vagy b) számláló óra szerint. a) Az első módozat szerint minden egyidejűleg éghető 16 gyertyás izzólámpa, (vagy ennek ekvivalenssé) fizet évi 18 írtnyi átalányt, mi havi I frt 50 kros részletekben utólagosan fizetendő. Az e módozat szerint jegyzett egyidejűleg éghető lámpák száma egy tulajdonos üzletében és vele kapcsolatos lakásában együttvéve, vagy különálló lakásban az ötöt meg nem haladhatja; 5-nól több csakis a második b) fizetési módozat szerint jegyezhető; kávéházak, vendéglők s egyéb nyilvános helyek, továbbá oly üzlethelyiségek, melyek küztudomás szerint .esti 8 órán tul is nyitva vannak, e módozat alul kivannak zárva s csakis a következő módozat szerint jegyezhetnek. Oly berendezéseknél, melyeknél számláló óra állíttatik föl, az összes lámpák a b) módozat szerint jegyzendők. b) A számláló órán mért áramfogyasztás egységéül a Kilowattóra (1000 watt-óra) szolgál, melynek ára világítási czólokra 45 kr, mely ár mellett egy 16 gyertyás izzólámpa, mely 56 wattot fogyaszt óránkint 2*52 krba kerül. Azonban minden egyidejűleg éghető 16 gyertyás lámpa (vagy ennek ekvivalenssé) fizet óvenkint legalább 6 frtot; ezen 6 írtnyi dijj circa 240 óra fogyasztásának felel meg, mely összeg azonban nagyobb fogyasztásnál az összes fizetendő dijjba teljes értékben beszámütatik. Az esedékes dijjak havi részletekben utólagosan szedetnek be; az üzleti óv végén azonban végíeszámolásnak van helye. A számláló órák évi bére a következő: 1000 wattig (ca. 18 lámpa) 10 frt, 2000 wattig (ca. 36 lámpa) 15 frt, 4000 wattig (ca. 72 lámpa) 20 frt, 10,000 wattig (ca. 180 lámpa) 25 frt; e dijjak szintén havi részletekben utólagosan szedetnek be. ívlámpák csakis ez utóbbi b) módozat szerint (számláló órával) vétetnek föl s az ezek után fizetendő minimális dijj a következőleg állapíttatott meg: 1 vagy 2 egymásután, kapcsolt ivlámpáért fizetendő óvenkint ós ampórenkint minimum 12frt. 3, 4 vagy 5 egymásután kapcsolt ivlámpáért óvenkint ós ampórenkint minimum 2í frt. Oly berendezéseknél, melyek csak nyáron használtatnak (pl. kerti helyiségek világítása), különös kedvezmények adatnak. Az aláírás az áramszolgáltatás, illetőleg csatlakozás napjától számított 3 évre kötelező; azontúl pedig V

2 ©vi fölmondásnak van helye. Amennyiben azonban az áramszolgáltatás a lejárat napja előtt fél évvel föl nem mondatott volna, a í] t A a G A. A rokon- lelkek szimpátiája. — A »Papai Lapokt eredeti tárcája. — Sorday Józsefet az orra alatt kinőtt szőrnemü állomány hosszúsága miatt a nép közönségesen csak „nagy bajszú jágernakí hiyta, Sorday József X. gróf főerdésze volt. Lakott pedig a kies Balaton partján, a áaróthi erdő kellő közepén épült kis erdészlakban. Hanem arra figyelmeztetem a nyájas olvasót, hogy improductiv munkát vógezend, ha a daróthi erdőt, vagy Daróth községét »iérkópen,keresi, mert ily nevű helyiséget ott találni nem fog. A „nagybajszu jágernak" is más nevet hagyott az, apja, a adott a papja. Az igazi nevét azonban, nem árulom el. De nem is. a nagybaj szu jágerról, sem pedig a~ darótbi erdőről akarok én itt most előadást tartani, hanem igenis elbeszéiendek egy oly dolgot ami a valóságban megtörtént, és mégis tudom, hogy igazvoltán t. olvasóim közül nagyon sokan fognak kétkedni. Tehát lássuk a történetet. Sorday József uramnak volt egy igen-igen szép kis leánya, kit mi nevezzünk Lujzikának. j\f->st itt. következnék a szép Lujzika kefaoínek leltározása, mit ón, engedelmükktal, nem cselekszem. Hanem képzeljen ki-kj a maga tetszése szerint egy szép s/,öka hajjal, s epedő kék szemekkel bíró közéj* termetű 15—16 éves leánykát. Most aztin- ráadásul * *zóp leányhoz még képielni, egy a Balaton partján fekvő, százados tölgyerdőt, melyben a szép leányka könnyed léptekkel sétálgat s kecsesen le-lehajol, hogy a kis erdei virágokat leszakítván tápláló törzsüktől, hosszú kínos halállal végezze ki, díszül keblére tűzvén. Ob a nők oly kegyetlenek, sokszor csupán kedvtelésből is tudnak ölni. A szép Lujzika virágot szedve olykor meg-megáll, elmerengve nézi a nagy fákat s az azoknak derekát ölelő folyondárt. Egyet-egyet sóhajt, gyakran visszanéz, mintha várna valakit, pedig az, ki után ö sóhajt, kit epedve vár, messze van tőle. Az ország túlsó szélén szolgál mint egy éves önkéntes az Y. huszár-ezrednél. De azért ö mégis várja, s bár tudja, hogy nem jöhet, azért mégis nézi az utat, melyen jönni kellene néki; hja, ilyen a lány, ha szerelmes. Sokszor megnézi azt a kis karika gyűrűt, melyet még az ö kedves keze vont fel fehér, gömbölyű ujjacskájára-Elelmosolyodik, majd meg ismét szomorú lesz; bizonyosan az jár az eszében, hogy de soká Jő el az idő, midőn a kis karika gyűrű adójának az oltár előtt nyújthatja kezét s elrebegheti vele együtt a boldogító holtomiglant. Majd újra körül forgatja jegygyűrűjét, de lenem húzná onnan a világért egy pillanatra sem, babonás a kicsike. Ob. jegygürü, oh jegygyűrű! Te végtelenséget ábrázoló érckör. De nagyon is véges vagy te gyakran. Oh jegygyűrű! te minden kincsnél többet érő ércdarab, de nehéz megválni tőled annak, ki már egyszer ujján hordozott. Hiába vársz szép Lujzika, nem jön el ö s nem is fog eljönni többé soha. Elmerengéséböl egy vén cigányasszony közeledése riasztá fel; a vén Kocza Fanni az, kiaszott sárgásbőrü igazi javas cigány asszonyi alak. A Kocza nevet a nép adta rá, igaz neve Burka Anna volt. Szép is volt mint hirlik, valaha egy daróthi legény le is ugrott érette egy magas fa tetejéről. De most már barna arcbőrén az ifjúság hamva helyett, ezer ránc ütött tanyát, szemében a delejes tüzet, a sok pálinka ivás okozta folytonos könyár pótolja. — Jó reggelt szép kisasszonykám! Csókolom a kezének azt a legkisebbik aranygyűrűs ujját, — kiált már messziről. — Közelebb érve arra kéri a kis lányt, hogy engedjen magának jövendőt mondatni. A-leányka odanyújtja jeggyűrüs kezét, s a cigány asszony tenyerébe fekteti azt; s pirulva kéri a oigánynöt, hogy jósolja meg, vájjon leaz-e ő valaha az ö felesége, s hogy mikor látja ismét öt. Szegény kis leány, ugy örül annak, hogy ö már menyasszony, a jősnönek is azért nyújtja balkezét, hogy lássa, hogy neki már vőlegénye van. Szegény gyermek ! Az ártatlan szerelem még az ő egész világa, minden gondolata szerelme tárgya körűi forog, mint a bolygók a nap körü^ melytől az éltető meleget kölcsönzik. A jósnő hosszan vizsgálja a neki nyújtott kis kezet, végre ekként kezdi jóslatát: — Édes drága virágszálam, aranyos szép kisasszonykám, kezéből nem sok jót jövendölhetek; ez a hosszú vágás itta tenyere közepén aüt mutatja, hogy özvegy lesz mielőtt férjhez ment volna, gyász fátyolát holtáig viseli. Ez az ér meg a hüvelyk ujja alatt azt jelenti, hogy vőlegényét nemsokára meglátja, de jobb volna ha sehogy sem látná, akkor bár sokan lesznek mellette, mégis csak ön fogja látni egyedül. Ez volt a jóslat, Iminek végeztével Lujzika jókedvűen csapta össze két kis tenyerét, nagyot nevetve igy szólt a cigánynöhöz: — No Panni néni magának is kár volt ám a mai korban születni. Ha legalább ezer évvel ezelőtt látott volna napvilágot, kitűnő jósnő vált volna belőle a delfii vagy a dodonai jósda számára. -— Épits favárakat! csak ilyenféle beszéd ez Panni néni, hogy legyen valaki özvegy ha még férj e sincs ? Meg aztán ón egyedül fogom látni vőlegényemet, midőn az Ugyanazon időben körültem lévők közül egy sem látandja. Ezt kezdem érteni! Igaz biz az, hiszen képzeletemben minden léptemet követi, ott látom kedves aruát a hajnal rózsa pirja közt, ott a nap alkonyán, a könyv lapjain! melyet olvasok. — ISÍo itt van egy hatos, máskor jobbat jósoljon. Ezzel ott hagyta a cigánynőt s hazafelé ment.. * * # Az erdószlak udvarán várta a nagybaj szu jáger hazatérő leányát. Kezében egy levél volt, melyet a leány meglátva, gyorsan futott apjához, hogy tőle azt elkérje. De a jó öreg tréfálva magasra tartá a levelet, mintha nem volna szándéka azt leányának megmutatni. Lujzika éie« inte hiába próbálgatta a levelet ujjai he-' gyével elérni, mig végre egy ügyes ugrás folytán, sikerült .azt, melyen az oly kedvvé* kéz jól ismert vonásai voltak láthatók, kezéhez kaparitui. Hanem, azután szaladt is .ám vele a kerti lugasba. Meg nem mutatta volna annak tartalmát senkinek, mig ő vagy ötvenszer át nem olvasta s minden betűjét meg nem tanulta. E levél tartalma pedig, bár rövid volt, mégis hosszú boldogságot igórfc. A levél körülbelül igy hangzott: Gyémántos drága jószágom! Pici szentem ! A hadnagyi vizsgát szerencsésen letettem, 3 hétre az uniformist is leteszem s aztán leszek szerető civil uracskája az ón kis aranyos menyasszonyomnak. Tehát mához három hétre! Csókol milliószor ' Laci. * * * Három hét rövid idő, de mégis hoszszu a szerető, váró szívnek. Szegény kis leány, ha tudta volna, hogy ez a három hót az örökélet leend ? ! Az öröm ós várakozás között a cigánynő jóslatát teljesen elfeledte; mig végre a csiga lassúsággal húzódó három hét elmúlt. Daróth helyiség vasúti állomásánál csinos kis mulatóhely van egy kis parkszerű kertecske közepén. Itt szokott nyáron vasárnap délutánonkint a daróthi intelligentia összejönni. Itt szokták a kávónénikék eldönteni, hogy melyik fiatal ember mondható jó parthienak, Itt a mulató lakocska egyetlen termének egyik asztalánál látjuk Sorday József urat is nejével ós leányával, Lujzikáv&l, ki a legközelebbi vonattal várja vőlegénye megérkeztét. Izgatottan számlálja a perceket, még öt perc, már csak három, no még egy perc s .aztán?, a vonat nagy szelet hajtva maga előtt, sziszegve, szuszogva, erős dübörgéssel rohan a pályaudvarba, hol midőn megáll, sokan.