Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-12-09

- Az intézet- iparkodott tartaléktőkéit is folyton gyarapítani, s különösen a mos­tani elnök Hanauer Béla idejében ezen alapok, tekintettel a betétek nagyságára, sokkal fokozottabb mérvben emeltettek, ugy bogy a 30,000 frt alaptökével alakult társaság vagyona 1893-ban a XXXI-ik üzletév végén összesen 184,831 frt 40 krt 'tett. ' A megkezdett s eddig folytatott he­lyes- iránynak jövőre nézve is követése, a szoliditás megtartása képezi ezentúl is a társulat legfőbb törekvését, hogy a benne helyezett bizalomnak továbbra is becsü­lettel megfelelhessen. Megyei közgyűlés. "Veszprém vármegye december hó 3-ikán tartotta meg rendes téli közgyű­lését Esterházy Móric gróf főispán el­nöklete alatt, a megyebizottsági tagok­nak meglehetős számban részvételével. A megye orsz. képviselői közül Fenyvessy Ferenc, Ováry Ferenc ós Szabó Imre voltak jelen a közgyűlésen. Alispáni jelentés, a jövő évi költ­ségvetés előirányzatot jóváhagyó belügy­miniszteri leirat, a virilisek névjegyzéke tudomásul vétettek. Megválasztották ezután a hiányzó helyekre a közigazgatási bizottsági ta­gokat, s pedig Sült József kir. közjegy­zőt, Ihász Lajost,cdr. Kenessey Pongrácot, dr. Ováry Ferencet és uj tagnak Bélák István ügyvédet Szalatkay István helyére, a ki kisebbségben maradt. A mouografiai bizottságnak nov. 29-iki ülésében szerkesztett javaslatát szintén elfogadta a közgyűlés. A javas­lat a következő volt: Vármegyénk monográfiájának törté­nelmi részét Véghely Dezső alispán irja meg, a természetrajzi rósz, illetőleg a me­gye fi órájának megírására dr. Píllitz Benő, a fauna és geológiára ft. Lackó Dezső, a hidrografia és ezzel rokontárgyak megírá­sára pedig ft. Bulgár Mihály kéressenek fel. — A monográfia 3 részből álljon: általános és különös részből s az okmány­tárból. — A szerkesztők tiszteletdijára, a nyomtatási költ&ógekre hat-hat ezer frt szavaztassák meg. — A mű történelmi részét a m. történelmi társulat, a termé­szetrajzi részi a m. tud. akadémia bírálja felül. — "Milleniumra az okmánytár 1-sö kötete megjelenjék. — A vállalatot a me­gye erkölcsileg ós anyagilag támogassa s kérje fel a községeket ós egyeseket, hogy a monográfia szerkesztőit fáradozásaikban készséggel támogatni szíveskedjenek. — Megyés püspök ur ós a káptalan aziránt kérendők fel, hogy a kutatást a vármegye alispánjának levéltáraikban megengedni kegyeskedjenek. Tolna vármegye meghívására elha­tározták, hogy Tolnamegye főispánjának Széchenyi Sáudor grófnak tiz éves jubi­leumán Veszprémmegye küldöttségileg fogja magát képviseltetni. A küldöttség tagjaiul Véghely Dezső alispán vezetése alatt megválasztották dr. Fenyvessy Fe­jene orsz képviselőt, Bibó Dénest, Ke nessey Miklós főszolgabírót és Bélák István ügyvédet. miután azt megrendszabályozni nem lehet nem-igen állítottak össze még azok, a kik eme kényes talány megfejtésével foglalkoztak; azért mondogatják, hogy megfejthetetlen talány. Ha talán olyan sokat nem bolygat­nák a férfiak éme nagy talányt ós oly nagy érdeklődést nem tanúsítanának emez úgynevezett női sziv iránt és azt sokkal hidegebben és közönyösebben hagynák, talán nem volna olyan megfejthetetlen, mit gondolnak kedves hölgyeim, és mit szóltok hozzá ti darázsok ?! Fotograf. A ]p betű meg a to betü. — A *Pápai Lapokc eredeti tárcája. — Irta? Lampérth Géza. Igenis p és nem pé, b ós nem bé; mert nagy különbség vagyon a kettő között! * Valami vén német filozófusnak sötét vigasztalan gondolatait olvastam „a világ folyásáról." Azon kezdte a vén bölcs, hogy a világon nincs boldog ember, még pedig azon igen egyszerű okból: mert nincs boldogság. Boldogság pedig azért nincs, ^mßrt ., . Mikor az ezután felsorolt hat­hatós argumentumokhoz értem, egyszerre j íkedvü, hangos kacagás verte föl szobám hallgatag csendjét. — Miklóska jött. A {pvérkéje ölelő karjai közül szabadította ki Wagrtt & kii goum és * ^abadultU Nagy lelkesedéssel elfogadták Vaján Ödön zirci apát azon indítványát., hogy Veszprém vármegye Mderházy Móric gróf főispánnak főispánsága tiz éves jubile­umát nagy ünnepséggel fogja megülni, mely célból egy nagyobb ünueprendező bizottságot választott. A bizottság tag­jai az alispán elnöklete alatt a követ­kezők : Kemenes Ferenc apát-kanonok, dr. Jánossy Ágoston apát-kanonok,Vajda Ödön zirci apát, Néger Ágoston apát-esperes, Gyurátz Ferenc ev. lelkész, br. Fiáth Pál, gr. Erdődy Sándor, Szabó Imre orsz. képv., dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képv., dr. Ováry Ferenc orsz. képv., dr. Kemény Pál orsz. képv., Komjáthy Béla orsz. képv., Szabadhegyi Kálmán, Bibó Dénes, Wertheim Ármin, dr. Pillitz B-no, Ihász Lajos, dr. Koritschoner Lipót, Sült Jó zsef, Takács Ádám, Vógh István, Purgly László, Rácz Gyula, Barthalos István, Mészáros Károly, André Gyula, Kovács Imre, Osvald Dániel, Kletzár Ferenc, Noszlopy Viktor, SzÖnyeghy Alajos, Ke­nessey Miklós, Horváth Lajos, Reó Jenő ós Kolozsváry József főjegyző. A veszprómmegyei gazdasági-egylet megkeresésére a mezőgazdasági törvények végrehajtása tárgyában kibocsátott mi­niszteri rendelet folytán, a vármegye mező­gazdasági bizottságot alakított, melybe a kőv. biz. tagokat választotta meg: Bibó Dénes, Wertheim Armin, Lint­ner Sándor, Rotterman Károly, Lakat Mihály, Wolf Pál, Forster Elek, Szalat­kay István, Ihász Lajos, Wéber Rezső, Jerffy Adolf, Gyapay Viktor, Hunkár j Dénes, Enczman Lipót, Aigner Sándor, báró Fiáth Pál, Fischer Károly, Rain­precht Antal. Ugyancsak a gazdasági-egylet cél­jaira kért 500 frt évi segélyt megadta a vármegyei közgyűlés, és Saner János egyleti szőlőszeti felügyelőnek 3 évre újból leendő alkalmaztatása iránt a föld­mivelési minisztériumhoz pártoló felter­jesztést intézett. Megyebizottsági tagok helyeinek be­töltése végett uj választás lesz f. dec. hó 28-án Padragon, Teésen és a Pápa városi I. alválasztő kerületben. Ujoucozási polgári elnökül Pápa vá­ros, a pápai, enyingi, zirci járás terüle­tére az alispán-, Veszprém város, vesz­prémi és devecseri járásban pedig a főjegyző lett kirendelve. Lótenyésztési bizottság által a né­pies lókiállitás előmozdítására kért se­gélyt a törvényhatóság elvileg kimondta, de az ügyet érdemleges jelentéstétel vé­gett a milleniumi bizottságnak adta ki. Marcaltö községnek azon kérelmére nézve, mely szerint nagy községgé alakul, a vármegye közönsége azt a határozatot hozta, hogy azon esetre, ha be lesziga­zolva az, hogy az átalakítást a községi lakosságuak az a része kívánja, mely a községre kivetett állainadó felének na­gyobb részét fizeti, — az alispán az engedélyt a vármegye közönsége nevében megadhatja. fölött való nagy örömében ujjongott oly hangos jókedvvel . . . Mert mikor ő neki nincs kedve ahhoz, hogy megöleljék és megcsókolják, akkor nem engedi, ha még oly szeretettel akarják is! — Tudom a p betűt —kiáltott neki pirult arccal — leírjam a p betűt ? ... leirom 1 . .. Azzal fogta a tábláját ós leírta öt­ször .. . tízszer, — a hányszor reá fért. — Ugy-e tudom ? — kiáltott fél diadalmas örömmel, midőn végire ért nagy müvének — ugy-e jól van ? — Nagyon jól van 1 — Tanítson meg a b betűre is. És ón megtanítottam. Néhány perc múlva tudta azt is. * Ennyi az egész; semmi sem történt más. Es én mégis sutba vágtam a vén bölcs komor gondolatait. Hazug, jó öreg, mindjárt az első mondatod, hazug a többi is ! Bizonyíthatsz nekem már; nem vagyok kíváncsi argumentumaidra. —Nem vagyok kíváncsi, mert engem meg nem győznek, mert ott láttam az én kis tudósomnak örömtől ragyogó arcán — a p betű meg­csinálása után —- ott láttam a maga tel­jességében a boldogságot! . .. Mely meg­kétszereződött akkor, mikor a b betű is elkészült, s beragyogott egy rózsaszínű sugara ebbe az én komorulni kezdő lel­kembe is ... még most is érzem édes melegét ... És elmerengek a gondolko­«9w tn|iiawfó időkfcöist HyotíkbQl A „Veszprémmegyei gazdasági ! egyesület" közgyűlése. Mult vasárnap, december hó 2-ik napján tartotta meg megyénk gazdasági egyesülete délelőtt 10 órakor igazgatósági-, délután 3 órakor pedig rendes őszi köz­gyűlését. Már azon körülmény is, hogy mind­két ülésen pár érdekes interpellátió tör­tónt, le.gfőképen pedig a közgyűlésen megjelent tagok szép száma ós érdeklő­dése mindkét ülés eredményességére ki­váló befolyással volt. Tekintve a gazdasági egyesületek hivatásos- s a közgazdászat fejlődésére irányuló működését, az első sorban nem a határozatok száraz és irodai végrehaj­tásában nyilvánul, hanem annak eredmé­nyét biztosítja s az egyesületi mozgalmak érdekességét fokozza a tagok állandó s mentül nagyobb számú érdeklődése. A mely gazdasági egyesületek működését s törekvéseit tagjaik állandó érdeklődése kisóri, azok működése kivétel nélkül ered­ményesebb s hasznot hajtóbb, sőt az egyesületi tagok kellő érdeklődése az egyesületi mozgalmak tevékenységére s több oldaluságára is nagy befolyással van. A jelenlegi viszonyok között, midőn a gazdaközönség majd minden irányban nehéz viszonyokkal küzd, hol találhat méltóbb helyet bajai megbeszélésére, hol ismerkedhetik meg inkább a fejlendö kö­rülményekkel, mint a gazdasági egyesü­letek mozgalmaiban •, és éppen ezen mos­toha gazdasági viszonyokban keressük azt, hogy az egyesületi tevékenység, jele­sül pedig az az iránti érdeklődés minde­nütt s általában, fokozódik. A kereskedő­nek, iparosnak s minden osztálynak meg van a maga köre, hol ügyeit, bajait egy­mással kölcsönösen megbeszéli, s csak is a gazdaközönség érdeklődésén áll, hogy az egyesületi mozgalmaknak érdeklődésé­vel nagyobb súlyt keltsen, s ezen érdek­lődésével időközönként magának pár órai kellemes és hasznos szórakozást szerezzen. A lefolyt ülések eredményéről a kö­vetkezőkben adhatunk számot: Az egyesület 1895-ik évre tervezett költségelőirányzata megállapittatott s hely­ben hagyatott. Egy korábbi határozattal az egyesületi amerikai szölőtelep eddigi kezelési irányának megváltoztatása érde­kében készült tervezetet a közgyűlés hely­benhagyta és elhatározta, hogy már a jövő év tavaszán az anyatelep mellé egy szőlőiskola állíttassák fel, hol a kész gyö­keres szölöojtványok lehető nagy szám­ban állíttassanak elő, s a lehető legala­csonyabb árért boosájtássanak az azt igénylő szőlőbirtokosok rendelkezésére. A szölötelepitósi ós a phylloxera elleni védekezés iránti ódeklődós fentar­tására s lehető fokozására az ez ideig fentartott szölöszoti közegének további alkalmazását szükségesnek tartván a köz­gyűlés, erre nézve a kellő intézkedéseket illetékes helyre megtette. A kisvárdai gazdakör azon megint ditott mozgalmát, — »hogy a mezőgaz­dasági baj ok megbeszélése végett Bpesten egy országos gazdaértekezlet tartassék" — egyelőre tudomásul vette az egyesület. Vógeztül a Licé Jenő alelnök elnök­lete mellett megtartott közgyűlés az ezred­éves kiállítás érdekében, ä községi tenyósz­apaállatok vizsgálatára, nem különben azok beszerzési módozataira vonatkozó intézkedéseit megtévén, — a jelen levő nagy számú tagok állandó érdeklődése mellett befejeztetett. kibontakozik im lelkem elé egy kedves kép: mikor az iskolából hazamenvén az édes anyám ölében ón is ily büszke di­adallal irtam le a „p betűt" . .. S a bol­dogság verőfénye ragyog e képen 1 * Mislóska is az édes mamájához futott azután. (Kihez is futnánk máshoz nagy örömünkben, nagy szomorúságunkban V) — Mama tudom a p betűt, meg a ... Tovább már nem tudta mondani, mert egy édes csók zárta le csicsergő kis ajkát .. « Hát nem boldog-e az édes anya, mi­kor gyermekét igy csókolja ? . . . Az ebédnél végre — nehéz belső harc után — még egyszer kifúrta kis tudósunk oldalát; — Papa, tudom p betűt, meg a b betűt ... — Nem hiszem el — lőu a kötekedő válasz, melyben azonban ott rezgett a szeretet, az öröm, a boldogság . . , * Nos jó bölcsem, hát nincs boldog­ság ? — Nincs 1 — hangzik kórlelhetlen válaszod, mert ... Várj, megkísérlek ón a te sok „merfSed helyett csak egyetlen egyet mondani, talán nem lesz minden alap nélkül való: Csak te nem találod, mert — nem jó helyen keresed! .., A köszöntések módjai. A hány ház, annyi szokás mondja .helyesen a magyar közmondás ós ezt igazolja az a sokféle köszöntósi mód is, melyet az egyes népek egymás között használnak a kölcsönös üdvözlés alkal­mával. A régi görögök a találkozásnál és búcsúzásnál egyformán e szóval üdvözöl­ték egymást: Cliaire! (Örvendj !) a rómaiak pedig a találkozásnál: Ave!(Légyüdvöz!) Búcsúzáskor „Vale" (Jó egészséget!) fel­kiáltással. A zsidóknál a jóismerősök egy­más kezét,-fejet és vállát csókolták meg. A kalaplevótel csak a 16—17-ik szá­zadban jött divatba. Németországban a nőknek mindenki kezet csókol. Olaszor­szágban ez csak a legközelebbi ismerősök­nek van megengedve. Oroszországban pedig a nők a férfiak kézcsókját, a férfiak homlokára ejtett csókkal viszonozzák. Mindenesetre olyan szokás, a mit nálunk is nem egy férfi szeretne, ha alkalmazásba vennék. Németországban a köszönés leg­közönségesebb formája protestánsoknál „Jó reggelt!" a katholikusoknál a nálunk is legalkalmazottabb „Dicsértessék az ur Jézus Krisztus!" Ujabban általánosabb lett ott is „Isten önnel," vagy „ajánlom magamat." Németországban egyébiránt majd annyi a köszönés, a hányféle fog­lalkozást űznek az emberek. Az orosz leborul ura lábához, térdót átöleli ós megcsókolja, a lengyel paraszt üdvözlése is majd ez, különben a lengyel mélyen hajol, vállon csókol, a cseh ellen­ben az ember ruhája szólét. A szláv fajok üdvözlései alázatosak, kifejezik a szolgaságot, a kelet népei meg ómelgősségig szolgaiasak; a török mellére kulcsolja mindkét kezét, mélyen hajlik, az arab szivére teszi kezét és éne­kelve mondja: Salem alejkum. A bengál és hindu azt mondja „legalázatosabb rabszol­gája" és mindenféle hókusz-pókuszt csinál, a ceyloni leborul felebbvalói előtt és mind­untalan nevét és címét mondja. Kínában, ha két lovas találkozik, az alsóbb rangú leszáll és ugy várja be, mig a másik el­halad. Japáni lehúzza szandáljait és karjait térdig bocsájtva kiáltja „Ne bánts!" Abiszinia lakói térdre borulnak és csókol­ják a földet. Maudinkiben a nőket ugy üdvözlik, hogy későket kétszer megsza­golják. Az egyiptomi kinyújtja kését és a mellére csap. Afrika népei megszagolgat­ják egymást, mint nálunk a kutyák és a legkülönösebb módon dörzsölik egymás­hoz az orrukat. Legkülönösebb a tibetiek üdvözlete: ezek kidugják a nyelvüket, fogaikat vicsorgatják ós a fülök tövét vakargatják. G. B­KÜLÖNFÉLÉI — Személyi hirek. Loser Henrik dohánygyári aligazgató szerdán eltávozott vá­rosunkból és Temesvárra, uj állomására uta­zott. — Patzl Jenő veszprémi káptalani fő­erdész a héten Pápán időzött a kis-hantai szőlő-birtokosokkal értekezés végett, a kiknek t. i. a káptalan bizonyos területet a sajátjából átengedett, a minek folytán a szőlőhegy alsó határvonala egyenes irányban fog futni egészen a teveli utig. — Hymen. Érdekes eljegyzésnek vesszük hirót, mely szerint a helybeli tisztikar fiatal derék tagja Csákg Károly gróf houvéd-huszírhadnagy, Csáky Albin volt vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek fia, legutóbb tartotta eljegyzését Földváry Valeria urhölgygyel, Földváry Elemér dr. orsz. képviselő, eöttevónyi nagybirtokos nagyműveltségű és erények­ben gazdag testvórhugával. Igaz szívvel gratulálunk! — Mikovinyi Ödön kitünte­tése. Ű felsége, az igazságügyi minisz­ter előterjesztése folytán, Mikovinyi Ödön, pápai kir. járásbirónak az Ítélőtáblai birói cimet és jelleget adományozta. A kitüntetés helybeli járásbíróságunknál, az államszolgálat terén, évek hosszu során szerzett érdemeinek méltó elismerése. A helybeli járásbíróság biróikara és hi° vatal személyzete pénteken délelőtt tisz­telgett testületileg Mikovinyi Ödönnél, a midőn dr. Winchkler István aljbiró üdvözölte szép szavakban az uj tábla­bírót, mire Ő meghatottan válaszolt és köszönte meg a tisztelgők szives figyel­mét s üdvözletét. Az uj táblabíró tisz­teletére ma este bankett lesz a Grriffben. Legszívélyesebb üdvözletünket fűzzük a valóban megérdemelt kitüntetéshez. — Orvosi estélyek. Városunk érdemes orvosai ós gyógyszerészei f. hó 6-án hosszabb szünet után ismét össze­gyülekeztek, hogy fesztelen társalgás köz­ben megbeszéljék az egészségtudományi haladások nevezetesebb mozzanatait. Ezen Qívcm esWyek, iz&ktiAáoskpAmányfti yé» gébben, közfigyelmet keltettek városunk­ban s számos hasznos egészségügyi intéz­kedés éppen ezen orvosi estélyek kezde­ményezéseinek köszönhető. Utóbbi össze­jövetelen a gyógysavó képezte élénk megvitatás tárgyát s ered meny eképeu közölhetjük, hogy a gyógysavó legköze­lebb már városunkban is lesz kapható s a hatóság föladata leend arról gondos­kodni, hogy a gyógysavó szegénysorsuak­nál is alkalmazható legyen. Ez értekez­leten szóba hozatott a közfertőtlenités ügye is, a jelenlevők mindnyájan elis­merték az egészségügyi bizottság e tárgy­ban már előterjesztett véleményének he­lyességét, mely szerint a fertőtlenítés céljának városunkban csakis úgynevezett stabil-gép fölállítása felelhet meg. Végül a jelenlevők abban állapodtak meg, hogy jövőben minden hó első hétfőjén össze­jövetelt rendeznek. A komoly munkát kedélyes vakolás követte a Griff étter­mében. — -Kitüntetés. A király Németh Antal dr. királyi tanácsos és győri tankerületi főigazgatót a magyar nemességgel „bejei" elő­névvel tüntette ki. — Városi kö Z gyüiés. December hó 15-?i d. u. 3 órakor városunk köz­gyűlést tart, melynek tárgyai: 1. Mező­gazdaságról és mezőrendőrségről alkotott törvény életbeléptetésére vonatkozó minisz­teri körrendelet. 2. Az 1895. évi városi költségvetést jóváhagyó törvényhatósági határozat. 3. Aszfaltmakadám létesítése tárgyában a „ Magyar aszfalt-r.-társasága­gal kötött szerződés. 4. Vízvezetéki elő­munkálatokra a Walser Ferenc-féle r.-tár­sasággal kötött szerződés. 5. Alapitoányi­és háziszámadások vizsgálatáról a pénz­ügyi szakbizottság jelentése. — A veszprémmegyei tűzoltó­szövetség választmánya dr. Oráry Fe­renc ügyvezető elnök elnöklete alatt f. dec. hó 3-án d. u.* 5 órakor ülést tar­tott Veszprémben a városháza tanács­termében. Az elnöki jelentés, mely a tűz­rendészetnek Veszprém vármegyében min­den téren való megmozdulásáról tett tanúságot, örvendetes tudomásul \ étetett. A veszprémi, enyingi és devecseri járási tüzfelügyelök jelentései tárgyaitatván, 103 községből 87-re nézve történt közbelépő intézkedés, a zirci és pápai járási köz­ségekre pedig az intézkedésekkel az el­nökség megbízatott.— Kimondatott ha­tározatikig, hogy a vármegyei szövetség területén levő rend. tanácsú városok tűz­oltóságai is az illető járási • tüzfelügye­lök ellenőrzése alá tartoznak, s a járási tüzfelügyelök útiköltségeket csak az esetre számithatnak fel, ha mint egyletük meg­bízottai, vagy kiküldöttei szerepelnek.— Dr. Ooáry Ferenc elnöknek a tűzren­dészet érdekében tartott országgyűlési beszédéért jegyzőkönyvi elismerés és kö­szönet szavaztatott. — Az 1895. évi költségvetési előirányzat 900 írtban ál­lapíttatott meg, mely fedezetét a .150 megalakult tözoltó-egylet évdijaiban ta­lálja. A költségvetési előirányzat szerint 250 frt az '5 járási tűz felügy elő uti­általányára; 450 frt az országos köz­ponti szövetség részére; 100 frt jutal­makra és segélyezésekre; 100 frt nyomdai és irodai általányra állapíttatott meg.—• A járási tű/felügyelőknek buzgó műkö­désükért köszönet szavaztatván, mire az ülés 9 órakor véget ért. — A jövő óvi közgyűlés megtartási helyéül Siófok ál­lapíttatott meg. — Építkezési felülvizsgálat. Földmivesiskolánk összes uj építményei felülvizsgálatát dec. 3-án kezdte meg a megyei államópitészeti hivatal részéről: Kruspér Pál főmérnök és Jüttner Kálmán mérnök VeszprómbőL Áz építkezések felülvizsgálata a mult héten 7-ikéig tar­tott, de csak a héten lesz befejezve a vizsgálat. ' — Kirendelés. Az igazságügyi mi­niszter Eőri Szabó Jenő zala-egerszegi kir. törvényszéki albirót a sümegi kir. járásbíróság­hoz mint végleges székhelyére rendelte ki. — Utóhang a Politikai Diva­tokhoz. Jókai Mór összes müvei nemzeti diszkiadásából karácsonyra ujabb sorozat fog megjelenni. A tiz kötetben, a mely az idén már a második serieslesz Jókai gyűjteményes munkáiból, meg fog jelenni egyebek közt a Politikai Divatok is, a mélyeket a koszorús iró most utóhanggal is ellátott. Ez az epilógus azonkívül, hogy a regény történetére érdékes részleteket tartalmaz, elmond egy eddig telje' sen ismeretlen episodot az 1861. esztendőből, a melynek két hőse : Jókai Mór és a mostaná­ban anngü szereplő: gf. Zichy Nándor. — Áthelyezés. Az igazságügymi­niszter Stefanich József pápai kir. járásbirósági ós Nagy Sándor, veszprémi kir. törvényszéki isnokekat kölcs.ön,öiieft áthelyeate* •srsmm

Next

/
Thumbnails
Contents