Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-10-28

46. Dr. Kenessey Pongrác*, ügyvéd Veszprém, 1381 frfc 58 kr, 47. Kenessey Móric*, kir. közjegyző Veszprém, 1377 frt 4 kr. " 48. Schrikker Imre, kbórlö Dégh, 1346 frt 18 kr. 49. Goldstein Richárd,hbérlő SzilasBaíhás, 1315 frt 90 kr. 50. Barthalos István*, ügyvéd Pápa, 1293 frt 64 kr. 51. Tóth Ede, földbirt. B. Fökajár, 1262 frt 37 kr. 52. Rainprecht Antal* jósz. korín. Veszprém, 1195 frt 64 kr. 53. Wittmann Ignác, földbirt. Pápa, 1183 frt 30 kr. 54. Dr. Osete Antal*, ügyvéd Veszprém, 1172 frt 76 kr. ^ 55. Raffel Mihály, földbirt. K.-Vath, 1171 frt 73 kr. 56. Körössy Lajos*, földbirt. M.-Szt.György, 1167 frt 82 kr. 57. Lövi Adolf, hbérlö. Dégh, 1116 frt 35 kr. 58. Kenessey Károly*, m. t. főügyész Veszprém, 1106 frt 62 kr. 59. Kemenes Ferenc, kanonok Veszprém, 1098 frt 4 kr. 60. Spitzer Ignác, hbérlő N.-Gyi- \ móth, 1077 frt 63 kr. | 61. Volf Pál, földbirtokos Várpalota, 1073 frt 49 kr. 62. Rochlitz István*, gyógyszerész Várpalota, 1048 frt 12 kr. 63. Lamm Miksa, hbérlő Csatka, 1044 frt 38 kr. 61. Kovács Gábor, földbirt. Vámos, 994 frt 98 kr. 65. Veisz Sámuel, földbirt. Berhida, 976 frt 26 kr. 66. Id. Bélák István, földbírt. P.-K.Bogárd, 969 frt 7 kr. 67. Szabó Imre*, orszgy. képv.Veszprém, 959 frt 62 kr. 68. Véghely Dezső, m. alispán Veszprém, 958 frt 52 kr. 69. Jerffy Adolf, hbérlő Mezőlak, 949 frt 95 kr. 70. Dr. Halassi Vilmos*, orvos Veszprém, 919 frt 32 kr. 71. Emresz Gyula, földbirt. K.-Vath, 906 frt 24 kr. 72. Bibó Dénes, hbérlő Szunyogh, 896 frt 62 kr. 73. Galamb József*, ügyvéd Pápa, 883 frt 28 kr. 74. Hunkár Sándor, földbirt. Szolgagyőr, 881 frt 43 kr. 75. Mihályi Sándor, földbirt. N.-Dém, 877 frt 26 kr. 76. Pick Manó, hbérlő Usernye, 863 frt 1(1 kr. 77. Fromm Miklós* mérnök Szeged, 852 frt. 78. Báron Jakab, keresk. Pápa, 845 frt 97 kr. 79. Bauer Károly, iparos Veszprém, 841 frt 48 kr. 80. Wertheim Samu, hbérlő Enying, 839 frt 5 kr. 81. Bajza Aladár, földbirt. üsatka, 807 frt 37 kr. 82. Dr. Koritschoner Lipót*, ügyvéd Pápa, 764 írt ^16 kr. 83. Dr. Őváry Ferenc*, ügyvédVeszprém, 711 frt 82 kr. 84. Schrikker Sándor*, hbérlö Dégh, 708 frt 36 kr. 85. Ruttner Sándor, keresk. Veszprém, 707 frt'66 kr. 8*. Ku[)ácsy Árpád, földbirt Veszprém, 702 frt 78 kr. 87. Gindele Géza, földbirt. Vanyola, 701 frt 33 kr. 88. G-estetner Izsák, hbérlö Mezőlak, 699 frt 65 kr. 89. Sandl István, iparos Devecser, 691 frt 75 kr. 90. Berger Vilmos, keresk. Pápa, 690 frt 89 kr. 91. Paál Dénes*, nyug. kir. főmérnök Veszprém, 684 frt 70 kr. 92. Válla Géza, földbirt. Nóráp, 677 frt 18 kr. 93. Ferenczy Károly*, gyógyszerész Vespróm, 675 frt 30 kr. 94. Volf József, földbirt. Várpalota, 672 frt 70 kr. 95. Dr. Kende Ádám*, ügyvéd Pápa, 667 frt 40 kr. 96. Sörös Zoltán", ügyvéd Veszprém, 655 frt. 97. Zárka Dénes, kir. közjpgyzö Budapest, 654 frt 67 kr. 98. Szabadhegyi Kálmán, földbirt. N.-Dém, 646 frt 78 kr. 99. Berzsenyi Tamás, földbirt. H.Bödöge, 646 frt 23 kr. 100. Schrikkel Rudolf, földbirt. Bozsok. 636 frt 72 kr. (Vége köv.) Az uj sommás eljárás. — A győri kir. tábla elnökének körrendelete a bírákhoz. — (Vége.) III. Az I. ós II. pont alatt felhozottak értelmében tehát mind a kereső jogát, mind a kötelezett kötelezettségének megszűntét, az anyagi törvény határozván meg, helyes critérium mellett könnyen h-het megkülönböztetni azt is, hogy több állítás közül, melyik képez tagadást és melyik kifogást. Ha ugyanis szem előtt tartatik. hogy „minden állítás, a mely az ellenfél ténybeli állításának valóságát zárja ki, az tagadást képez; mig ellenben mind n állítás, a mely mellett az ellenfél állítása valónak vehető, de jogilag alkalmas állítás arra, hogy az ily módon elismert kötelezettséget jogilag megszüntess'. az kifogást képez", akkor a tagadás ós kifogásnak gyakorlatilag csalhatatlan criteriumával bírunk. P. o. Ha adá? vételi ügylet alapján indított kereset ellenében alperes beismeri, hogy a kereset tárgyát próbára — vagyis a szerződés létrejöttére s illetőleg annak kereset utján érvényositésér-s akadályul szolgáló halasztó feltétel alatt vette, miután ez az állítás kizárja azt, hogy a vétel ügylet feltétlen jött létre és a kereset idejében érvényesíthető volna : „tagadást", vagyis a jogalap megtagadását képezi ós felperesre hárítja a bizonyítási terhet. Ép igy ha a kereskedősegód felmondás nélkül elbocsátása folytán a kereskedő ellen perel ós ez utóbbi azon ellenvetésére, hogy három napnál tovább jogos ok nélkül volt távol, a kereskedősegéd azt állítaná, hogy beteg volt, miután a betegség kizárja auuak az állitásnak valóságát, hogy ok nélkül volt távo

1

, ez az állítás nem kifogást, hanem a kt-reskedönek a törvény értelmében kifogásul, vagyis a segéd követelését megszüntető védelmi eszközül használt állításának megtartását képezi. Ellenben ha a Jovat eladó esperes azt vitatja, hogy a lovát azzal a feltétellel adta el, hogy az másik lovának eldöglóso esetén neki visszaadandó lesz, miután ez<

j

n állítása felbontó feltételre, vagyis oly tényre vonatkozik, a mely már egy perfect ós kötelezettséget megállapító szerződós hatályát fogja jogilag megszüntetni, ezen állítás már nem a jogalap megtagadását, hanem az azt állító alperes.«az ellene indított sommás visszahelyezési perben precariumot vitat, mert a törvény a precariutnot, mint kifogást engedi érvényesíteni ós azzal a joghatálylyal ruházza fel, hogy az egy évi békés birtok ténye által megállapított birtokjognak megfelelő kötelezettséget jogilag megszüntesse, minél fogva a precariumra vonatkozó állítás, az anyagi törvény ismerete és a fentebb adott eriterum alapján csakis kifogást képezhet. A mult teher lapjára írandó módszer nélküliség következtében szükségessé vált útmutatások megadása után áttérek azon feladatokra, melyeket az életbe léptetendő törvény szab elő, de miután gondoskodtam már arról, hogy a bíróságuk és különösen az összes járásbíróságok necsak a törvény tanulását megkönnyítő, hanem a szóbeli eljárás egész menetét szemlólctileg feltüntető könyvekkel láttassauak el és a bíróságok ezen könyveknek már birtokában is vannak, az életbe léptetendő törvényre vonatkozólag adandó útmutatások tekintetében is csak azon szakaszok megemlítésére ós megvilágítására szorítkozom, a melyek helyes alkalmazása, ugy mint az előre bocsátottakban kifejtettek, nem annyira az alakiságra, mint inkább a dolog lényegére, vagy az ítélőbíró elmebeli munkájának megkönnyítésére s az általa hozandó határozatok helyességére és alaposságára lehetnek befolyással. Ezek az 18y3. XVIII. t. c. 64 és 185 §-ai. Mielőtt azonban ezekről szólnék, miután körrendeletem első részében a tárgyalási jegyzőkönyv vezetéséről tettem említést, szükségesnek tartom előzőleg az 1893. XVIH. t.-c. 48. §-ának 3 bekezdésében foglalt azon rendelkezésről megemlékezni, a mely az ügy eldöntésére lényeges tényállításokat a lehető rövid szövegezéssel jegyzőkönyvbe vétetni rendeli. A törvény ezen intézkedéséből ugyanis kétségtelen, hogy a törvényben a ténybeli ! állitások a jog kérdéssel vannak szembe j állítva, s bog}' ezek szerint a törvényre I hivatkozás ós jogi fejtegetések nem fogják a jegyzőkönyv tárgyát képezni, vagyis jegyzőkönyvbe lesz vehető az elévülési kifogás, vagy valamely külföldi törvény vitatása, mert mindkettő ténykérdést képez. De nem kell bele jönni abba az ősiségi pátens 9. §-ára szóló hivatkozásnak, mert az abban kitűzött határidő nem elévülést, hanem záros határidőt képez, a záros határidő pedig hivatalból levén alkalmazandó, nem a tény, hanem a jog kérdések közé tartozik. Reátörve ezek után a törvénynek fentebb megjelölt 64. §-ára, ezen törvényszakasz alkalmazásánál különösen a következőkre hi vom tel a bíróságok figyelmét. Ugyanis : ha a megtagadott ténybeli állítás valósága forog kérdésben, első sorban az vizsgálandó, hogy az anyagi törvény értelmében (pl. törvényes vélelem) nincs-e a biró kötve ahhoz, hogy azt valónak fogadja el, továbbá vizsgálnia kell, hogy azon tény bizonyítására felhozott bizonyítási eszköz, nem tartozik-e azok közé, a melyeknek az anyagi törvény, vagy az 1893. XVIII. t.-c. vagy egyéb törvények ós nemzetközi szerződések (pb coiisuláttal kiállított okirat) teljes bízónyitó erőt tulajdonit; mert a biró ezen bizonyítókhoz kötve van. És a biró csakis az ily módon bizonyitatlan maradt tényállítások valódisága tekintetében fog jogosítva lenni, arra, hogy szabad mérlegelés utján határozzon. De itt is kötve lesz a szóbeli tárgyalás és a bizonyítási eljárás összeredményóhez oly módon, hogy a tárgyalás eredményéből vett adatokon kivül, csakis oly bizonyítékokat fogadhat el mórlpgelesének alapjául, a melyek az 1893. XVIII. t.-c.-ben foglalt rendeleteknek megfelelőleg vétettek fel, s a melyeknek bizonyítékul alkalmazása a törvényben meg van engedve. Tehát kötve lesz ahhoz, hogy a valódinak ismert köz- vagy magánokiratot teljes bizonyítékul fogadja' el, azon körülményekre nézve, a melyekre nézve, azok a törvény értelmében bizonyítéknak tekintendők ; de az okirat érvényére vonatkozó kérdéseket érintő tauubizonyitókokat ós a feleknek erre vonatkozólag a szóbeli tárgyaláson előadott adatait máiszabad on fogja mórlegelhetni. Az előre bocsátottak alapján nem lesz nehóz a 185. §. a) pontjában foglalt rendelkezés terjedelmét sem meghatározni, a mely rendelkezés keretének ismerete, nemcsak az életbelépő törvény fellebbviteli rendszerének megértése, hanem a 209. §• alkalmazása tekintetéből az alsóbb bíróságokra is" gyakorlati jeleni őséggel bír. Ezen törvényszakaszt adott esetre alkalmazni nemcsak látszólag, de gyakran tényleg is nehéz feladat leend. De ha szem előtt tartjuk, hogy a 64. §. értelmében! szabad mérlegelésnek csak is módja, vagyis csak az eshetik további bírálat alá, hogy ezen mérlegelés, mint elmebeli tevékenység folyamata a logicai eszmemenet szabályainak megfelel-e, de ezen mérlegelés eredménye, mint gyakran a tanú tétovázó vallomása, vagy más közvetlen szerzett ós mások megbirálhafásától elavult benyomások kifolyása, már a dolog természete szerint sem bírálható felül: akkor A. a 185. §. értelmét teljesen ki fogja meríteni az az exiteriummal el fogadható gyakorlati szabály: „— hogy a felülvizsgálat kiterjed mindazon kérdésekre, melyek a biró szabad mérlegelése alá nem esnek, vagy a szabad mérlegelésre szabott szabványokat sértik." Tehát ezen oxiterium alapján felülvizsgálat tárgyát fogja képezni, ha a biró törvényes védelemre hivatkozva mond ki valamely tényt valónak, midőn törvényes vélelem nem forog fenn, vagy ha a házastársak között kötött szerződéseket tanuk vagy magán okirat által bizonyítottnak fogadja el akkor, midőn ezen szerződésekre a közjegyzői törvény értelmében csak a közjegyzői okirat képezhet bizonyítékot ós pl: felülvizsgálat tárgyát fogja képezni az is, hogy a biró valamely okirat által adás vételi ügyletet lót bizonyítottnak akkor, midőn az ügylet a bizomány jogi fogalmának felel meg, mert ezen jogi fogalom meghatározása nem esik szabad mérlegelés alá, hanem törvényrend el kezesen alapul; és végre a törvény 64. § ával kapcsolatban felülvizsgálat tárgyát képezheti az is, ha a bíró a bizonyítékot szabad mérlegelésénél a helyett, hogy azon való adatokat és tényeket, melyeknek logicájából a bizonyítandó tény valóságára szüksógképeni következtetést vonhat, felsorolná és gondolatmenetének logicai folyamát feltüntetné, a bizonyítandó tényt, pusztán saját igazságórzetére hivatkozva mondaná ki valónak is bizonyitattnak. szempontból kell felfognunk, egyrészt mint kezdetleges költészeti termékeket, a nemzeti költészet legprimitívebb alkotásait, a melyekben a képzelem játszsza a főszerepet és; zabolátlan tarkaságban jelentkezik j más részről pedig mint a nemzeti történelem kútfőit, a metyskben a nemzeti hagyományok, történelmi tények többnyire a csodás dolgok vegyületében ittott félesülámlanak, mint az aranypor a fövenyben. Az ujabbkori történetírók különösen nagy buzgalommal ós bámulatos sikerrel tanulmányozzák ezeknek a csodás történelmi mondáknak igaz jelentőségét. A világhódító római uralom ós Rómának, az örök városnak megalapítóiról szóló mondák, a Romulus ós Rémus, a farkas anya stb. meséknek helyes értelmezése egész irodalmat teremtett Németországban, melyben századunk legkiválóbb tudósai-mérték össze éles elméjöket. Mindez elég érthetően igazolja az úgynevezett történelmi mondáknak és meséknek fonságát a történelem-irodalomra nézve. De nem lehet tagadni a többi fajta nópmondáknak és meséknek jeleutőségét sem, melyek a tisztultabb izlés, országszerte dívó szokások jelentöjógére és eredetére nézve nyújtanak felvilágosítást. Különösen azok a népmondák ós népmesék bírnak nálunk jelentőséggel, amelyek a csalágalapitásra,. a házasságkötésre, a családi életre; a szülök és gyermekek közötti viszonyra vonatkoznak ós pedig szerencsénkre ezekben a mesékben és mondák* bia wak ugyan, bővelkedünk is, A régi közmondás szerint a meséket ós mondákat a gyermek megérti, a felnőtt emker okul rajtuk és az öreg gyönyörködik beunök. Ezek azok a költészeti termékek, a melyekot mindenki, bármily műveltségű, bármily korú, bármily rangú legyen az illető bármily óletállásban, megért ós élvezni tud. A gyermek első szellemi tápláléka, melyen az értelem és kedélyvilágának szervei kezdenek izmosor'ni, kifejlődni, mert ezek a mondák és mesék foglalkoztatják összes szellemi tehetségeinket. Meghatják a kedélyt. Örömre, lelkesedésre gyújtják, vagy könyüt fakasztanak szemünkben és részvétet, bánatot szivünkben a sorsüldözött iránt. Foglalkoztatják az emlékező tehetséget a szövevényes mesék, különösen pedig a történelmi mondacsoportok; táplálják a képzőimet és felköltik az értelmet, az ítéletet, a megfontolást. Épen azért különös hazafiúi öröm és lelkesedés fogott el, midőn az Athenaeum irodalmi ós köny vnyomdarészvénytársaság kiadásában megindult Benedek Elek kiváló magyaros érzésű ós izlésü írónk „Magyar Mese- és Mondavilág" cimü öt kötetre tervezett irodalmi vállalata ós abból megjelent az első füzet, a kitűnő érdemű szerző tájékoztató soraival, a melyből megtudjuk, hogy Benedek Elek terve megírni a magyar nép mesemondó hangján a létező és ma még meglelhető meséket, mondákat és regéket ós pedig megírni a honfoglalás ezer éves ünnepére a szinét-javát ama Adóknak, mondáknak él regókntk, íme. lyeket a magyar nép költő tehetsége ezerévnek leforgásán teremtett. Már ez a hazafias vállalkozás maga is különös méltánylást érdemel. Azt a bámulatos szorgalmat pedig, amelylyol ezeket az ország minden zegóben-zugában a nép ajkán élő, vagy a különféle gyűjteményekben ós folyóiratokban szótszórt és csakugyan ezekben a vaskos kötetekben eltemetett meséket, mondákat összekereste, összegyűjtötte ós csinos nyelvezettel ujra megirta, eléggé méltányolni alig lehet. De én még ennél a hangya-szorgalomnál is jobban bámulom Benedek Elek ügyességét és finom érzékét ezeknek a különböző, egymástól évszázadok által elválasztott korszakokból, az ország legtávolabb vidékeiről származó és az ottani nyelvszokásokkal és felfogással elénk állított meséknek és regéknek egyöntetű, élvezetes feldolgozása körül. Annyira óvatos, annyira vigyáz, hogy ezeket az eredeti népköltészeti alkotásokat ki no forgassa eredeti jellegükből, hanem meghagyja azokat eredeti üdeségükben. Ha talán hasonlattal élhetünk, akként lehetne jellemezni Benedek Elekmeseirását, hogy abban a csokorban, amelyet mesegyűjteményében nyújt, csak a kötés művészi, a virágok ellenben eredeti tideségükben megmaradtak, amint azok a mezőn találhatók. Nem olyan szalon-mesék ezek, a milyeneket külföldi rossz könyvek révén nálunk is, sajnos, különösen a külföldi nevelőnők terjesztenek gyermekeink között, a mely mesékben csak paraszt figurák vaunak, de azukö»k gondolkodás. módja, ízlése tiszta úrias és olyan mesterségesen készített gyermekjátékszerek. B'-nedek Elek nem közöl egyetlen ilyen művileg előállított mesét, regét vagy mondát. Ezek mind a nép ajkán termettek önmaguktól. Nincs szerzőjük, jobban mondva szerzőik ismeretlenek. Erről tanúskodik ennek a nagy vállalatnak most megjelent első kötete, melynek teljes cime „Magyar Mese- és Mondavilág. Ezer éo meseköltése." Ez a közel 500 lapra terjedő kötet 60 mesét tartalmaz.' A mesék szövegének érdekességét csak emeli az a sok szép rajz, a melyeket Széchy G-yula rajzolt a szöveghez. Némelyik meséhez két-három szép rajz is van, ugy hogy ez a csinos kötet, am llett, hogy mesekönyv, képes-könyv is, melyben magukat a sikerült ábrázolatokat is érdemes megtekinteni. Különben a kötetnek külső,- rendkívüli díszes kiállítása és valóban remek kötése arra vall, hogy ez a könyv nem csupán a serdültebb gyermekek kedvenc olvasmányának van szánva, hanem mint díszmunka is méltán, igényt tarthat minden jó magyar család szalon-asztalán. Ezt az első kötetet épen ilyen díszben ós hasonló érdekes tartalommal gyors egymás utánban követni fogja a többi négy kötet is, ugy hogy 1896. évre, millennium ünnepére előttünk lesz a mese- és mondavilágnak lehetőleg kimerítő könyvtára. A kötet ára diszkötósben csak 3 írt. Delta, Ezek azok az útmutatások tehát, melyeknek fontolóra vételét és há bírói meggyőződésükkel találkozik, azoknak követését ez alkalomból a bíróságok figyelmébe ajánlani szükségesnek tartottam. De ezen kivül, habár a bíróság és felek közötti összeütközésnek az egész tábla területéről eddig csakis egy jelentékenyebb esete jutott tudomásomra, miután a felek, ügyvédek és a közönséggel közvetlen érintkezés jövőre kiterjedtebb és gyakoribb leend és a bírót a nyilvánosság ós közvetlenség inkább az előtérbe íogj? állitani, szükségesnek tartom ez alkalomból figyelmeztetni és utasítani a bíróságokat, hogy ezen érintkezésben kellő nyugalommal, higgadtsággal és tapintattal járjanak el. Midőn az állam saját hatalmának egyik legmagasztosabb feladatát ós a birói függetlenség fogalmát és célját megalkotó azon nagy eszme megvalósítását, hogy a személyes szabadság ós egyéni jogok körében a politikai ós társadalmi élet viharai között is mindenkor és rnindeu időben csakis a törvény rendelkezése érvényesüljön, a bíróságokra bízta, akkor az állam megköveteli és ón, ki felügyeleti hatáskörömben a bíróságok ez iránybani tevékenységét annak nevében ellenőrizni vagyok hivatva, a bíróságoktól elvárom, hogy ezen nagy feladatot ne csak lényegében teljesítsék, hanem minr den működésükben ós a nyilvánossággal való érintkezés minden mozzanataiban külsőleg is elfogulatlan és indulattól ment pártatlanságot, a megvalósítandó magas eszme érvényre emelése iránti törekvést ós azt iparkodjanak kifejezésre juttatni és nyilvánvalóvá tenni, hogy eljárásukban csakis a törvénynek engedelmeskednek és csakis a törvény az, a mit eljárásukban, intézkedéseikben, határozataikban és ítéleteikben érvényre emelni t ürekednek. * Ha azt szem előtt tartják és öntudatával bírnak az államhatalom tekintélyével övedzett magas helyzetüknek, akkor a nyilvánossággal való érintkezésben előfordulható közbeszóllások, az indulatok egyes kitörése, az illedelem és jó nevelés követelményének figyelmen kivül hagyása, sőt a biró személyét sértő kifejezések is elfogják veszteni személyes jellegüket és a biróságok részéről csakis azon f.. kintetbe fognak rószosittetni, a mely azokat, mint a nyilvános élet pezsgő folyamának part és korlát ellen küzdő, a bírói tevékenységben jelenlevő állami hatalom erején ós tekintélyén megtört és rendes medrébe visszahulló hullámait valóban megilletik ; és a bíróságok azon intézkedéseit is, melyeket egyes adott csel hatásának elhárítása vagy megtorlása végett megtenni lesznek kénytelenek, csakis a törvény' érvényre emelése iránti törekvés ós csakis a„ törvényen alapuló azon két szempont iránti tekintet fogja jellemezni, hogy az adott eset sérti-e az államhatalomnak a birói tevékenységben nyilvánuló tekintélyét vagy zavarja-e a birói eljárás menetét? Ne felejtsék, hogy a higgadt nyugalom az indulatokra is megnyugtatólag hat, mig ellenben az indulat csak indulatot kelthet. 1 Bokrétaünnepély. Az uj főgimnáziumi épület bokrétaünnepélye tegnap délutáu tartatott meg a városi tanács, a főiskola gazd. tanácsa, tanári kara, ifjúsága és nagyszámú néző közönség jelenlétében. A kétemeletes épület tetején, a zászlókkal feldíszített emelvényről Csűri Mihályszegedi kőműves egy költemény elszavalása után a következő felköszöntőket mondotta: A hazai tudományosság terjesztésének legfőbb pártfogója a legelső magyar ember a Király I. Ferencz József O Felsége Éljen I A tudomány e csarnokának felépítését teljes áldozatkészséggel a dunántúli evangélikus reformált egyházkerület határozta el, tehát a főtiszteletü superintendentia és annak elnökei Méltóságos Pap Gábor püspök és Nagyméltóságú Tisza Kálmán főgondnok urak Éljenek i Ezen épület felállításához a magas komány jelentékeny segélylyel járult, azért e poharat a Nagyméltósága minisztérium tagjai és cultusminiszter báró Eötvös Lóránt O exelentiája egészségeért üritem. Éljenek I E helyet a főiskola számára e város jótékony földesura engedte át: Galanthaí és Fraknói Gróf Esterházy Móric császári és királyi kamarás és főispán ur Őméltósága Éljen. Ezen építkezéshez nem csekély adő* mánynyal járult e szép megye közönségé is. Veszprém vármegye Éljen! E városnak egyik ékessége leend ez épület és mivel építéséhez nagymérvű anyagi segélyt adott, méltó büszkeségéül is szolgálhat. Pápa városa és annak le^k/js közönsége Éljen 1