Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-09-23

am. 38. szám, Páfpa^l894. szeptember 23; Megjelenik ^ ml n den vasáru a p. Közérdekű sürgős közlésekre koroukinl ve 11 dkivüIi szúmok is adatnak ki. Bérmeptétlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. V A.lapnak szánt közlemények a lap szerkesztőségéhez (Jókai Mór •* utcza 969. sz.) küldendők. x

, PAPAI LAFOL Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Eél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij el őr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalaim (Kühn Mór fiai hirlapközvetitő iroda) küldendők. ^ (jjj Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. ^ Az ember visszatér mindig első szerelméhez — ez a gyakori használat által egészen banálissá lett francia közmondás jutott eszünkbe, midőn a vizügyi bizottság legutóbbi-.-órtekezletérjl. értesültünk. Artézi kut, próba furatások s

: egyéb tervezgetések után is csak visszakerültünk oda a honnan kiindultunk, a Tapolcza forrásához;; A mi ezen , legtermészetesebbnek látszó viznyerési módnak tekintetbe vételétől a közgyűlést s az ez által kiküldött bizottságot visszatartotta: az a, sokak által legyőzhétlennek állított nehézség volt, hogy a víznek T

f

apolczafőtől Pápára vezetése, a Tapolczafő és Pápa közötti malmok jogába ütközik s éppen ezért nem lesz a vízvezeték ilyen formában keresztülvihető.. Az itt volt Walser cégnek igazgatója ennek ellenében kimutatta, hogy a vízvezetéki célokra elvonandó vízmennyisége — még- ha ujabb források nem uyeretnének is — alig képezi a víztömegnek 4"|

0-át, mert a tapolczafői források az ő- hozzávetőleges- számítása szerint legalább 500 liter vizet adnak másodpercenkint, a város' szükséglete pedig csak legfölebb 20 liter másodpercenkint. Török János mérnök ur szerint ez az arány még kedvezőbb, mert az általa évek során át tett vízmérési kísérletek szerint' a Tapolcza források másodpercenkint 7—800 liter .vizet adnak, a minek a kívánt 20 liter alig 3°/

0-a,. Ez a csekély vízmennyiség elvonható volna a forrásnál anélkül, hogy a malmok azt csak legkevésbé is éreznék; de ugyancsak a Walser cég igazgatója a vele volt mérnök számításai alapján kijelentette, hogy ez a 3"|„ is megnyerhető, ugy hogy a ^nalmokra nézve teljességgel semmi vízmennyiség nem fog elveszni, a Tapolcza-forrás medrének tisztogatása s a forrás melletti malom zsilipjének ugy construálása által, hogy a vizből a zsilip mellett ne folyjon el semmi se. Egyszóval a malmok a vízvezeték elkészülése után is olyan erővel dolgozhatnak, mint jelenleg. Nem a Walser cég az első, mely a Tapolca viznek a forrástól egyenesen bevezetését ajánlja; a Weisz cég, Beke József mérnök, Bierbauer jószágkormányzó urak hasonlólag ezt .ajánlották, s azt hisszük, hogy ha kishitűség előre erőt nem vesz a közgyűlésen és a bizottságon, már a vízvezeték ezen az alapon régen létesülhetett volna, — föltéve természetesen, hogy a Tapolcza vize egészségi szempontból kifogástalan, a mit a legközelebb megejtendő analyzis fog eldönteni. • Millenáris kiállítás. — Kiállítani mozgalmak a győri kerületben. — Győrből írják lapunknak a következőket : A győri kerületi bizottság területén igen komolyan veszik a munkát mindazon tényezők, kiknek gondoskodására a kiállítás ügye bizva van. A kerületi bizottság igen élénk levelezést tart fenn a helyi bizottságokkal s nem engedi az ügyeket feledésbe menni. Ahol szükséges, személyesen is megjelenik a bizottság előadója, a kamarai titkár s az intéző férfiakat buzditja, lelkesíti, az ügyeket pedig a gyorsabb és közvetlenebb elintézés útjára segiti. Igy járt e napokban Pápán, lökést adandó az ügyek menetének. A kiállítási mozgalmak képe kerületünkben* következőkben rajzolható meg. Győr. A város tanácsa a győri kerület kiállítási segélyalapja részére 3000 frtot (három éven át 1000—1000 frtot) javasol megszavazni. A tanács javaslatát a f. hó 20-án tartott közgyűlés tárgyalta. * Elhatározta továbbá a város, hogy a folyamatban levő k'özópitkezések során gondot fog arra is fordítani, hogy a felszerelési tárgyak, bútorzatok mint kiállítási megrendelések szerepeljenek. A város előkelő köreiből többen jelentkeztek, kik a millenáris kiállításra hajlandók díszesebb háztartási és felszerelési tárgyat helyi iparossal készíttetni s ezzel a helyi ipar kiállítási sikerét előmozdítani. E megrendelők névsorát a kamara jegyzékbe ve&zi s a hozzáfordulóknak közelebbi tanácsokkal is szolgál. Győrvármegye 2000 frtot szavazott meg e célra s V4°o-os pótadót vet ki. Győrsziget község három éven át fizetendő 150 koronát szavazott meg az alap gyarapítására. A kerületi bizottság végrehajtó osztálj'a a fösipán elnöklete legközelebb ülést tart. A kiállítási segélyalap gyarapítása céljából kibocsájtofct felhívások eredményét ez alkalommal összegezi a bizottság s egyszersmind megsürgeti az elintézetlen felhívásokat. Ugyanezen alkalommal szervezi az egyes iparcsoportok képviselőivel való érintkezések módját is. Komárom. A komáromi helyibizottság Tuba orsz. képv. elnöklete alatt" legutóbbi ülésén előterjesztést tett a kerületi bizottság elnökéhez a bizottság kiegészítése iránt. Kinevezésre javaslatba hozta Ghyczy Dénes alispánt, Erdélyi Gáspár megyei főjegyzőt, Hittrich József, Reznyák Albert, Domány János városi főjegyző, Vaskó István komáromi, Baranyai Géza kurtakeszii és Balogh Kálmán füssi lakosokat. Megválasztotta ez alkalommal bizottsági jegyzőjévé Hittrich Józsefet. A kiállítási segélyalap céljából a bizottság felhívásokat bocsájtott ki, hasonlóképen a megrendelések gyűjtését is buzgó módon eszközli. Szervezte továbbá ideiglenesen a kiállítási irodát is. Felterjesztést intézett a helyi bizottság a kiállítási igazgatósághoz, hogy a kiállítása faluban engedtessék mpg specialis komáromi iparcikkek árulása. A komáromi sajtó dicséretre méltó módon támogatja a kiállítás ügyét s lelkes cikkekben buzditja az iparosokat részvételre. ' . . Esztergom. E város kiállítási mozgalmáról a következő hírt vesszük: Augusztus 5-én, a kir. város tanácstermében találkoztak azon férfiak, akik az ezredéves országos kiállítás helyi bizottságába választattak. Mindenekelőtt csupán az előkészületek megtételéről tanácskozhattak, főleg azon körülményről, miként lehessen minél több ós több pénzt a kiállításban résztvenni akaró, szegényebb iparosok számára előteremteni? Remélhető, hogy a megyei ós városi kitűnőségek élére áll a hercegprímás, Metternichné hercegasszony, a megyei és városi képviselők, a kik egyéb adományaikon kivül még külön megrendeléssel is segítenek az iparosok kiállítási törekvésein. Igy pl. a hercegprímás egy szószéket rendel meg, — melyet Neumayer Károly müasztalos készítene, de ugy volna kiállítva, mint a hercegprímás rendelmónye. Több hasonló dolgok megbeszélése után a tanácskozmány véget ért. A helyi bizottság a jegyzőkönyvét mindezideig nem terjesztette be s igy részletesebben a történtekről nincs tudomásunk. Pápa. A pápai helyibizottság a városházán rendezett be kiállítási irodát, hol minden felvilágosítással szolgál az érdeklődőknek. A kiállítási segélyalap gyűjtése céljából a felhívásokat kibocsájtotta s megrendelők gyűjtése végett is tett lépéseket. Apípai fölmivesiskola igazgatója, Székely István kijelentette arravaló készségét, hogy a helybeli iparosoknál az iskola részére különféle felszerelési tárgyakat rendel meg kiállítási munkákként. A kerületi bizottság előadója pápai utja alkalmával az iparosok pápai vezórfórfiait az ügyek lelkesebb vitelére buzdította. Illetékes helyen kilátásba is helyezték, hogy Pápa város legutóbbi, rosszul informált, vagy informálás nélkül hagyott közgyűlésének téves határozatát törekesznek megváltoztatni, ugy hogy a város nagyobb összeget vesz fel a folyó évtől kezdve 3 éven át költségvetésébe a millenáris kiállítás kerületi segélyalapja javára s ebből pápai iparosok fognak sególyeztetni. A hangulat a kiállítás iránt nem rossz s feltehető, hogy Pápa méltó helyet foglal majd el a kiállításon. A pápai hires pipagyár például egész kis gyárat szándékozik -kiállítani, mely valósággal működésben lesz a kiállításon. Veszprém. A veszprémi helyibizottság üléséről jegyzőkönyv eddig nem érkezett be. Egyik veszprémi lapban olvassuk a következőket : Az ezredéves orsz. kiállítás Veszprém helyibizottsága dicséretes szorgalommal működik. Az irodát berendezték s Balogh Károly bizottsági elnök most bocsátja ki a felhivásokat, melyeknek az a célja, hogy a bizottság segélyezési alapot teremtsen ós ebből azon szegény iparosokat a kiállításra szánt műtárgyaik elkészítésében segélyezze, a kik e nélkül nem volnának képesek részt venni a kiállításon. Tata. Tatán a helyi bizottság ang. 3l-én tartotta legutóbbi ülését, ez alkalommal kibocsájtotta a segélyalap gyűjtésére szolgáló felhivásokat, érintkezésbe tette magát a város elöljáróságával, hogy a városház egyik szobájában a kiállítási irodát felállíthassák. Az irodában minden vasárnap 11 ós 12 között az elnökség és jegyző megadja az érdeklődőknek a kivánt felvilágosításokat. A bizottság kiegészítése végett javaslatot tett a kerületi bizottság elnökéhez s ajánlotta Beer Antal kereskedő, Aughoffer Adolf, Schönwald M. B., Szarvas Gyula, Diószegi Sándor, Szabó József, Bugyi István, Fischer Károly, Kugelmayer Ede, Neumann Márk és Mihályi Béla kinevezését. Végül elhatározta, kogy Kisbéren albizottságot szervez s e célból Baur biz. jegyzőt ide kiküldötte. Felhívás. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás kereskedelem-, pénz- és kitelügyi csoportjának előmunkálatai immár anynyira előre haladtak, hogy rövid időn a szükséges terület megállapítása s az épületek tervezése fog sorra kerülni. Ez azonban nem lehetséges mindaddig, mig a csoport programmjának keresztülvitelével megbízott végrehajtó bizottság nem ismeri azokat az anyagi eszközöket, melyek a költségek fedezése tekintetében rendelkezésére állanak. Fölkérjük ennélfogva mindazokat, akikhez a csoportbizottságnak 1893. december hó 30-án tartott összülóséböl kifolyólag felhívást intéztünk az iránt, hogy a csoport kiállítása költségeinek fedezéséhez járuljanak, valamint általán mindazokat, akik a kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoport-, által közvetlenül érdekelve vannak: az ország kereskedőit, kereskedelmi vállalatait, pénzintézeteit és biztosító-társaságait, szíveskedjenek hozzájárulásuk iránti nyilatkozataikat folyó évi szeptember hó végéig a kiállítás igazgatóságához beküldeni. A magántisztviselők országos nyugdijegyesüíeíe. *) A nemzetek jólétének egyik leghatalmasabb tényezője a kereskedelem és ipar. A történelem is tanúsítja, hogy mindenkor ama nemzetek voltak a legelsők, a melyeknek viruló kereskedelmük TÁRCA. Olyan igen ritkán látlak .. Olyan igen ritkán látlak, Még^ is mindig előttem vagy, — A te édes szent emléked Engem, el, egy percre sem hagy ... Szivem minden dobbanása Kedves neved hangoztatja, Imádott lényedből leszen Lelkem minden, gondolatja, Veled száll el minden órám, Tied'az egész nappalom, S ha álom zárja be szemem, Élőmbe hoz őrangyalom: S belőled lesz legszebb álmom; Mely álomban mennyben vagyok — Hol rám az üdvösség napja Szerető szivedben* ragyog . .. Oly igen közel vágy .hozzám, Még is olyan nagyon messze ... Melyben a szivemen látlak, Olyan boldog idő lesz-e ? Egy kis madár kisérőjeul. ; Ha-olykor iánatos szivét , Fölviditja e

;

kis madár, Legőszintébb barátjának Örömében nem lesz határ ... S ha múltjáról énekelve " FijÓ könyny.et csal szemébe, Bánatos kis dalnokáról Jussak én is maid eszébe! Kapáosy Dm§, Ellentétek. Kezdhetném olyan formán, hogy: A gyöngyszin-tapétás, megyszin-virágos boudoir, a tündertitku kis fészek egész levegője gyönge ibolya illattal van telítve . . . írhatnám továbbá, hogy: ... a kis terem langy-meleg illatos levegője milyen behizelgöen, mámoritólag hat az idegekre . . . Miért is ne Írhatnám ; hiszen betüröl-betüre ugy van. Csak az igazságot mondanám. Hanem mindennapi történetem folytatásához aligha illene oda ez a cukrosvizes kezdet ?! Gyöngyszin-tapétás, megyszin-virágos kis fészekben, hitvesi szeretet rejtett titkos tanyáján hiába is várnak idylikus, ábrándos történetet tőlem ... II. Oda omlik az* asszony szép termetével a férfi lába elé. Mint a kinek ereje fogyatékán van, mint a kit teljesen megtört a csapás; odavágja magát egész hosszában a hitves elé, átkulcsolva annak térdét gömbölyű karjaival.. Keble zilál, egész teste vonaglani látszik, ajkat, melyekből ugy tetszik, hogy az utolsó csepp vér is elfutott, megremegnek; Szende kék szemeiből sürün patakzik a könyár. Egész lényén minden vétkei, összes bűnei megbánásának jele látszik, a mint zokogásba fúló hangon könyörög, rimánkodik a férj bocsánatáért; ki nyíltan, egész meztelenségében tüntette fel előtte hűtlenségét, ki a könyőrület legkisebb szikrája nélkül vágta arcába gyalázatát. Mig az asszony ott fetreng a földön, a férfi arcán hideg mosoly ül. Érzi ugyan, hogy a szive összeszorul fájdalmában, hogy kezei ökölbe szoiuinak a kíntól, de egyetlen arcizma sem mozdul meg. Tapasztalja, mily megerőltetésbe kerül megtartani látszólagos higgadtságát, hogy minden tagja vibrál, de mocsoktalan lelkületében valami titkos hang inti. Ha férfinak tartod magad,- légy férfi. Ez az asszony mindvégig hü marad szerepéhez, legyen erőd neked is végig játszani a tiédet! Pedig észbontóan szép az asszony. Egész lényén bűbájos varázs ömlik el, amint el-elcsuklő hangon esdi a férj bocsánatát. — Rossz voltam, nagyon rossz: bevallom ! Nem vettem figyelembe szavaid, nem hallgattam intéseidre, eltévedtem. Elismerem, hogy elhagytam a biztos talajt, síkos lejtőre léptem s elbuktam. Bukásomban sár tapadt reám, sár, melytől megvetéssel fordul el az ember, mit leráz még sarujáról is. Kárhozatba, rohantam ; a pokol elfeledtető velem menyországomat. — De nem csak elismerem bűnöm, szánom, utálom egyszersmind s hozzád könyörgöm: emelj, óh emelj fel magadhoz engem bűnös lelket. Bocsáss meg, engedj megtisztulnom. Eskümmel' fogadom: szivem egyedül a tied lesz • .! Iszonyú kin az, a mi a férj keblében dul. Iszonyú lelki erő az, mivel uralkodni tud magán. A belső hang osak inti: Légy férfi I Lehajlik a minden izében remegő nőhöz, felemeli fekvő helyéből. Az asszony ott áll előtte, mint egy bűnbánó Magdolna, szőkefürtös haja oda hanyatlik keblére. A férj szenvtelen hangon kezdi: — Jobb lesz ugy asszonyom! Ne térdepeljen előttem, ne vesztegesse könyeit, ne pazarolja frázisait. Láttam ón ehhez hasonló jeleneteket már jobb színésznőktől is. — De meg számtalanszor játszotta keresztül ön is asszonyom. Hiába minden! — Volt idő, hogy hittem könyeinek, szentnek tartottam mézédes szavát, vakon biztam esküjében, fogadásában. Csalódtam mindannyiszor. Hittem, bizalmam kijátszotta, rászedte rútul. Most már hiába köny, frázis, bűnbánó arc . . . minden. A mit ön beszól, annak hitele nem több a dajka-mesénél; hűsége, mint már annyiszor, most sem élné tul virágait j szerelme nem tartana tovább a pille életénél, ideig óráig! Hagyuk e komédiát ! Utunk e pillanattól ketté vált, szakítsuk szét e fonalat. Menjen ön a maga utján. Virágos az eleje, ne törődjék a végével, ha már azt választotta. — Egyszerűen asszonyom: már késő ! in. A nö magára maradván, fölvetette fejét pajkosan. Odaszaladt tükréhez, szétcsapzott haját rendbe szedte, ruháját megigazította. Nemsokára eljött a mama. Várakozó arccal közelgett leányához. Mint tört ki a hűtlen asszony ajkáról a kacaj, csak ugy rengett bele az egész szoba. — Most az egyszer mama — bele kell nyugodnod — nem sikerült. Ennek az embernek hamarább megjött az esze, mint vártam. Hiába szép szó, hiába minden, nem fog rajta a horog . . Este utazunk! Azután versenyt trillázott az aranyos kalitka kis Madarával. Miért ne énekelne ö is ? A kis madár fogva van, mégis dalol. Hogyne fakadna az ő ajka is dalra, mikor már szabad ... rv. A férj pedig mikor szobájába ért, oda borult az ágya elé. A játéknak tehát vége. Most már fájhat a sziv, marcangolhat a kin. Szabad folyást engedhet könyeinek. A férfinak is szabad sirni, ha nem látják, lehetnek gyönge percei, de ne tudjon róla senki. A fényes nap egy sugara, a mint keresztül tört az ablakon, ott játszadozott az ágya felett függő női arcképen. Annak a hűtlen, kacér asszonynak az arckópén, a kit elűzött, elkergetett magától. Feltört kebléből az elfojtott keserv, elfogta a zokogás. — Oh, pedig mily nagyon szeretlek még most is, ón üdvöm, ón angyalom! .. V. Gyöngyszin-tapétás, megyszin-virágos kis fészekben, behizelgöen gyönge, mámorító illattal telitett tündertitku boudoirban, hogy ennek igy kellett történnie?! Mikor ón fiatal leánysziveknek való ábrándos történetet óhajtottam írni! .. —y —n>