Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-08-19

^ Megjelenik ' mi n den vásárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkinl reu dk iv üli számok is adatnak ki.*.' , Bérmentetlen jevelek, csak ismert kezektől., fogadtatnak el, — Kéziratok nem adatnak vissza. A japnak szánt közlemények a lap rr\ szerkesztőségéhez (Jókai Mór A«* utcza 969. ;sz.) küldendők. ^­Előfizetési díjak. # Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt • Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szára ára 15 kr. Hirdetések Egylusábos petitsor térfogata után 5 kr, ujílttcrben30kr. A díj előr e fizetendő., Tíi'i\egdíj mindig külön számíttatik. fizetési díjak s hirdetések a Ki adó hivatalába (Röhn Mór fiai rr\ 2£ hirlapjtuzvetitő iroda) küldendők. ^ (fi • % : -er Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. i jövfi évi költségvetési előirányzat. -•• Városunk 1895. évi költségvetési előirányzatát a tanács "letárgyalta s ma­gát az előirányzatot- kiosztatta; publi­cisztikai kötelességünknek teszünk tehát most eleget, a midőn az előirányzatot ismertetjük s városunk jövő gazdasági évének képét nagyobb vouásokban meg­rajzoljuk. Nagyban és egészben, az 1895. évi előirányzat az 1894. évi előirányzat ke­retében mozog. Volt az 1894. évi elő­irányzat szükségleti része 91,305 frt 09 kr, 1895. évre. van előirányozva: 94,665- frt 74 kr; födözetként 1894. évre előirányozva lett: (községi pótadó nélkül) 55,679 frt 59 kr, 1895. évre előirányoztatok: 59,421'frt 31 kr; 1895. évre tehát a kiadás 3360 frt 65 krral, a bevétel : 3741 frt 72 krral van maga­sabban élőirányozva mint volt 1894. év­beo. Noha most emiitett összeggel a kiadás-magasabb lesz is mint volt 1894. évben, ennek az összegnek megfelelően a bevétel is magasabbra lett előirányozva s'igy a pótadóval fedezendő hiány nem nagyobb mint az 1894. évi hiány volt; ugyanis:" kellett 1894. évben 35,625 frt 30 kr községi pótadót kivetni, szük­séges lesz. 1895-ben^35,244 frt 43 kr kiádist •pótadóval födözni; a pótadó • • szükséglet tehát kisebb lesz a jövő óv­• ben 380 frt 87 krral; minthogy azonban ez az összeg csak, í°J 0-it képezi a pót­adó" összegnek, a pótadó kulcsnak csak oly magasnak kell maradni, mint a mily magas az idén. * Végeredményként ki lehet te­hát mondani, hogy 1895-ben pótadó emelésre szükség nem lesz, s a folyó évi adókulcs megmarad jövő óv­ben is. Ev megnyugtató tény konstatálása után, .következőkben ismertetjük az elő­irányzat beyétel (födözeti) részét: I. Állandó jövedelem 24,861 frt 31 kr. II. Változó > 25,25.9 > — > III. Rendkívüli .> 9300 > — > Összesen 59,421 frt 31 kr. A felsorolt I— III. fejezet 1894. és 1895. évi főösszegeit összehasonlítva, azt találjuk, hogy azok között lényeges eltérések mutatkoznak^ az I. fejezet elő­irányzata 1894. évben volt 19,547 frt 88 kr, vagyis 5314 frt 43 krral kisebb volt az mint 1895-ben lesz; ezt az el­térést — nagy részben — a pénztári maradvány előirányzata deríti fel, a mi 1895-re 5000 frt, 1894. évre pedig csak 260 Írttal lett előirányozva. A II. fejezet bevételi előirányzata volt 1894-re 35,331 frt 71 kr, 1895. évre előirányozva van 25,259 frt, tehát ez utóbbi összeg 10,072 frt 71 krral kisebb. E feltűnő különbözet oka — részben — a vasúti vám jövedelemben keresendő. E jövedelem egész 1894. évig a közpónztárba folyt s még 1894. évben is e cimen 4200 frt lett a költségvetésbe beillesztve. Ujabb keletű kormányi in­tézkedéssel azonban kimondva lett, hogy e jövedelem nem képezheti a közpénztár bevételét, hanem az e cimen befolyt jö­vedelmet arra a célra kell forditani, a mely célra a vámszedés engedélyezve lett. Minthogy .ez intézkedés következté­ben a vasúti vámjövedelem nem áll többé a város szabad rendelkezésére, a költség­vetési előirányzatból is ki kellett annyi­val inkább hagyni, mert arról jövőre szint oly külöu számadás lesz adandó,­mint az a kövezetvám jövedelemről meg­kívánva van. Kihagyva lett a II. fejezet jövedelmi címeiből a mult; évben 4400 Írttal előirányzott fogyasztási adó keze­lési jövedelem is. A most emiitett két cimen, 1894-re összesen 8600 frt volt az előirányzat s minthogy az 1895. évi előirányzatban e két jövedelmi ág már nem szerepel, szükségképen ezzel az ösz­szeggel a II. fejezet főösszegének kisebb­nek kell lenni. E két cimen beállott és 8zárabavett apadáson alul még 1472 frt 71 krral kisebb az 1895. évi előirányzat az 1894. évinél, ez pedig a »járda kö­vezési költség térítés« cimen nyer fel­világosítást, a mely jövedelem 1895-re 1500 frttal van alacsonyabban előirá­nyozva mint volt 1894. évben. A mi a tárgyalt jövedelmeknél mutatkozó apa­dások ellenére, az 1895. évi előirányzat bevételi mérlegét mégis helyre billenti, ez a III. fejezet rendkivüli jövedelme, a mely 8500 frttal magasabb mint volt 1894. évben. Az egyes fejezetek nem emiitett cimei csekély emelkedést vagy apadást mutatnak az 1894. évi előirányzat ösz­szegeihez képest s e miatt nem is tart­juk szükségesnek azok felsorolását; any­nyival inkább mellőzhetni véljük ezeket, minthogy a bevételi rósz főösszege maga is csak mérsékelt emelkedést mutat szem­ben az 1894. évi főösszeggel. Minden költségvetésnél a szükségleti vagy kiadási rész az, a mit az illetékes fórumnak módjában van változtatni; a kiadásokat ugyanis lehet emolni. vagy leebb szállítani akkéut, a miként ezt az igények megkívánják, de a bevételi rész­ről — leszámítva a pótadót — ezt mon­dani nem lehet; a bevételek szerződések, tapasztalat által korlátozva vannak s ezeken mindaddig a míg az adott viszo­nyok nem változnak, módosítást tenni sem lehet, hacsak papiroson nem. A kiadások, rendszerint változato­sabbak is, mert sokkal több cimen for­dulnak elő mint a bevételek, ebből ki­folyólag nekünk is nagyobb tért kell engedi azoknak mint a bevételeknek; mivel pB.dig^9Uségvetósi^őiriuyzatunk­ban a kiadásnál 23 fejezet fordul elő, a folyó és jövő évi előirányzat össze­geit, könyebb összehasonlítás céljából, egymás mellett fogjuk felsorolni követ­kezőkben : 1895. évben: 1. Közigazg. kiadás 30038 frt 08 kr. 2. Adó > 2396 > 52 » 3. Kölcsöntörleszt. kiad. 8700 > — > 4. Tanügyi » 20566 » 97' > 5. Jótékonysági ». 7233 > 12 > 6. Tűzoltási > 1350 » — » 7. Szőlőtelepi » 600 » — > 8. Katonai » - 500 > — > Átvitel 71384 frt 69 kr. TÁRCA. Sárga levél. ]. Sárga, levél hull a földre, • Aranyos, A kis leány halvány arca Harmatos. Harmatos a rózsaszál is Tavaszszal, — Bus az a sziv, kit senki ae Vigasztal. - Magcsalta a szeretőjét Hiába, As elhagyta s bujdosik a Világba. • Az van írva az aranyos Levelén • A mi elmúlt, nem jő vissza Sohasem. Pereszlényi Zoltán. - -Darázs Marcsa. Csöndes kis falucska Legutolsó háza, Halovány mécs világ ."Kinn az ablakába; fHllogva hívogat , Msf*hoz a lángja, . Álm o«an hunyorgat A°bn V téli tájra. * Pislogó \ kis mécses' : -' Halvány - fénye mellett Barna le 1*07 egy lányt jC§okolg*í,~ titlgtt; Ölel a leány is, Pirul az orcája . . . — Csorba Laci ezt az Ablakon meglátta. Perg a rokka, pereg, Vidám benn a nóta, Az öleléat, csókot Senki föl nem rója; Hisz osalfa a legény, Azt hiszik, hogy tréfa, — Fonóban megesik Ilyesmi is — néha. A falu korcsmába' Esténkint azóta, Cseng s ürül a pohár És kacag a nóta; Szegény Csorba Laci Huzatja — hiába, A vig nótánál is Kesereg utána. Mire megjött újra A gólya s a fecske, Csorba Laci eltűnt, Messze elment, messze; Katona lett talán, — Mondogatják rája; — Darázs Marcsa pedig várja, Hej, hiába várja! . . . Pereszlényi Zoltán, Levél a szerkesztőhöz. . Almádi, 1894. augusztus. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Nem tudom, higyjem-e vagy sem, azt hallottam, hogy Szerkesztő ur vár tőlem egy fürdölevelet, vagy ilyesfélét, Hogy ennek tárcacikknek kellene lenni, azt gondolom, de tudja, már augusztus derekán vagyunk s ilyenkor ez a cikk felette gyönge, s a tárca üres szokott lenni. Ugyan a fürdőiével is aggodalom­mal tölt el; azt olvastam ugyanis egyik legelterjedtebb fővárosi napilapnak szer­kesztői üzenetei közt, hogy fürdölevelet elvből nem közölnek, mert mindegyik keltének helyét dicséri, s csodálja, hogy nincs ott az egész világ, sőt nemi pikáns megjegyzés is lógott az üzenet végin, mégis dacára ennek, s talán ugyanaz a lap, naponkint hoz fürdölevelet, sőt ugyan­csak a fitymált tartalommal. Helyzetem tehát felette nehéz, re­mélem, ön s kedves olvasói azt belátják. Gondolataimat sietek másfelé kalan­doztatni. Lenézek a Balaton fenséges tük­rére,' s szinte keresem a Najádokat, már­már látom őket felbukni a habok közül, — a phrasis befej eztóre azonban kérem vár­jon, mert kopognak, vendégek jönnek. Miután épen áz írásban vagyok, be is mutatom vendégeimet Önöknek. Vendégeim t. i.: a vigalmi bizott­ság. Kérem ismerik Önök a bizottságok ezt a fajtáját, remélem igen, s igy csak rö­viden említem meg a miénk sajátságait, — eljárásukban buzgók, működésük folyto­nos, s csak az az egy furcsa, hogy in corpore látogatásokat tesznek, s már mesz­sziröl látni őket, a házikisasszony kérdő szava hallatszik: „Ugyan hol az a pince­kulcs?" No de kell nekik erő, evvel győ­zik a mindennapra előirányzott programm .fényes sikerének előidézését, a halászlé-, a. tombola-, táncestélyek, a remek malom­völgybe s a Bemete forráshoz való ki* ránduláiokat, — s lelkesültséggel voltak; Áthozat 71384 frt 69 kr. 9. Épület 'rnntart kiad. 2000 > — > 10. Faiskolai > 800 > — » 11. Járdái > 6506 > 11 » 12. Katonai lakbér .» 1866 > 50 » 13. Közegészségi » 800 » —. » 14. Adóleirási > 1600 > — > 15. Tapolca tisztogatása és hidakra kiadás 150 » — » 16. Újoncozás és előfo­gati kiadás 180 > — » 17. Uradalmi » 43 > 44 > 18. Utca világítási kiad. 2400 > — » 19. Városi lófogati » 1400 > — > 20. Színházi > 400 » — > 21. Vasúti vám kezel. » — » — > 22. Vegyes » 3135 * — > 23. Rendkivüli > 2000 » — » Összesen 94665 frt 74 kr. 1894..évben: 1. Közigazg. kiadás 28671 frt — kr. 2. Adó > 2416 > 52 » 3. Kölcsöntörleszt. kiad. 4640 » — » 4. Tanügyi > 20539 > 97 > 5. Jótékonysági > 6611 » 12 J 6. Tűzoltási > 1330 > — > 7. Szőlőtelepi » 800 » — > 8. Katonai » 200 » — > 9. Épület fenntart. » 1800 » — > • 10. Faiskolai » 450 > — » 11. Járdái > 6000 > — > 12. Katonai lakbér » 2040 » — » 13. Közegészségi * 552 » — » 14. Adóleirási > 2800 > — > 15. Tapolca tisztogatása • •- -és- hidakra -kiadás . -80-»--—-», 16. Újoncozás és előfo­gati kiadás 180 * — » 17. Uradalmi > 43 » 44 » 18. Utcavilágitási kiad.- 2400 > — > 19. Városi lófogati » 1400 » — > 20. Színházi > 700 » — > 21. Vasúti vámkezel. > 1300 » — » 22. Vegyes > 4351 » 04 > 23. Rendkivüli » 2000 > — > Összesen 91305 frt OJ kr. A kiadások között uj ós jelenté­keny összeggel csak a tőketörlesztés fe­jezeténél találkozunk; volt e fejezetben 1894-re előirányozva 4640 frt, van jö­vőre 8700 frt, tehát 4060 frttal több. E többlet nem annyira a tényleges szük­ségletnek megfelelően, mint inkább elő­vigyázati szempontból lett az előirány­zatba felvéve. Meg van ugyanis a csornai vasútra szavazva 50,000 frt, átvállalt a város a színháznál 6000 frt terhet, s szándékozik egy oly házat vásárolni, a mit ^ esetleg közcélokra lehet majd hasz­nálni; mindezek födözésére illetve kon­vertálására mintegy 70,000 frtra van szükség. Mikor fog azonban beállni szüksé­gessége a csornai vasútra megszavazott 50,000 frt realizálásának s mikor lesz abban a helyzetben a város, hogy céljai­nak megfelelő házat vásárolhasson ? erre a kérdésre, azt hisszük, ma még senki sem tud határozott választ adni, illetve az időpontot nem tudja meghatározni. Lehet, hogy jövőre mindkét összegre, ha uem is egészben, szükség lesz s épp e lehetőség szolgál okául a költségvetésbe való beillesztésnek; de lehetséges az is, hogy a jövő 1895. évben még nem lesz szükséges a kölcsönkötés. Ebben az utolsó esetben 4060 frt meg fog takaritatni, az előbbiben pedig meglesz a költségvetés hátrányos meglepetéstől óva, s nem fog a közpénztár oly kiadással szemben állni, amelyre fedezet nincs; mindenesetre: bölcsebb dolog az eshetőségekkel számot vetni, mintsem azokat figyelmen kivül hagyni. Befejezésül még néhány fontosabb kiadási fejezet arányát akarjuk feltün­tetni az. egész kiaiási összeghez. Eddig a Pápa városi költségvetés előnyösen üt el más vidéki, haladni vágyó városok költségvetésétől a kölcsön ügyben. Igen számos város kiadásának tekintélyes százaléka adósság törlesztésre lesz fordítva; nálunk a múltban mintegy 5% lett erre a célra fordítva, s abban az esetben is, ha a 70,000 frt ujabb kölcsönt a képviselőtestület megszavazza, az összes kölcsöntörlesztés az egész ki­adásnak csak 9-20 n J 0-át veszi igénybe. A közigazgatási költségek 32"| 0 , a tanügyi kiadások 22"/ 0 , az egósógügyi kiadások pedig 4'5Ü"| 0-kal szerepelnek. Ez utóbbiakat nem az előirányzat 13. képesek egy badacsonyi kirándulást is rendezni, még pedig fel a hegy tetejére, a kereszthez ebéd után 2 órakor! De azért megtettük az utat fessen, dacára, hogy a hajón útközben, mint a hogy illik, oda és vissza is folyt a tánc, legelöl járta egy sneidig papa leányával, azt'mondják, hogy az illető, a Pápai La­pok előfizetője. Mindkét tulajdonságáért éljen! Kérem, hol is hagytam abba levelem feljebb? Igaz, a Najádoknál. Tehát hadd foly­tassam. Van ám itt bőven. Szárazon ós vízben élnek, s' az az előnyük van, hogy nem csalják bele az embert a vizbe csak — nyakig, ott gyönyörködhetünk bájos moz­dulataikban, s láthatjuk, hogy szinte üdül tőlük az a vén Balaton. (Az az udvariatlan fürdőorvos ugyan megfordítva mondta.) Összegezve a mondottakat; remek vidék s szép nők; sok mulatság s vidám kedv, ez együtt véve: Almádi, kérem lá­togassanak meg mielőbb. Ohó,, hisz Önöket ide még más mág­nes is vonzza; Pápának két szép szál rózsája-most itt virit, — a fajtájuk bár különbözik, de a nevük ugyanaz; a töb­bit találják ki. Kérem, nem fecsegek-e én már so­kat,-— no ne féljen,befejezem levelemet, ugy is sietnem keli a tombolához; a ci­gány már húzza, képzelje csak, melyik nótát tudja legjobban: egy marschot, a refrainje Éljen, éljen Wekerle, a Sándor. Még ezt á sort hamarosan lekaptam, tudom, hogy Önök is Wekerleért L^rt^-olnak. Si&tek, Isten vele, üdvözli hive Secreterius, Fürdői levél. Gleichen berg, 1894. augusztus. Egy tárcái eveiét szerencsés voltam már Önöknek küldeni amaz időből, mikor a Majlund milliomos botelierjótöl egész a „tícluveiceiei u (a mi alatt ne valami tehón­istálót, hanem vendéglőt méltóztassék ér­teni) magyar bérlőjéig rettenetes rette­gésben vala az egész fürdőszezonnak miatta. Murfc július elejétől korszakos vál­tozás történt. Grleiohenbergnek ma annyi vendége van, mint még soha! A honnan e sorokat Önöknek kül­döm, a méltóságteljes D' Osöw/-villa de­mokratikus padiásszobájából (a mi fölött ne méltóztassék mosolyogni, mert a D' Orsay-villa valóságos magyar irói „tus­cnlanum.". Például, hogy csak többet ne mondj ak, alattam két emelettel lakik Mik­száth Kálmán) — oda behallszik az es­planadeon zsivajgó élete, pedig a stájer égbolt ultrainarinj áfc innét; a rozoga író­asztalomtól, a nyitott ablakon át, szinte elérni vélem. Nagy szezon van. A podgyászos társzekerekről Eifi'el tornyokat hevenyész­nek a piculák fölkent londirjei, a ven­dégek ömlenek ós szinte nyüzsgünk az ember sokadalomban. A szezon eme vi­rágjában a göthösök fürdője elvesztette szamaritánus jellegét, bár még mindig elöszürkélik a pauperizmus görcsös egész­ség keresése, de a plutokrácia olyan smuk­kosan csillog, hogy egy a nemzetgazda­ságtannal foglalkozó társam véleménye szerint, ma Giéichenbergben a ragyogó ékszerek értéke másfél millió forint. És tisztelettel alólirott, ki bár tüdő­33-

Next

/
Thumbnails
Contents