Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-01-21
Melléklet a „Pápai Lapok" 1894. évi jan. hó 21 -iki (3-ik) számához. A villamvilágitásröl. — Két cikk. — I. A villamos Égítós kérdéséhez. A helybeli lapok legutóbbi számaiban a villamvilágitásröl vezércikkek jelenvén meg, minthogy a cikkekből azt látom, hogy a cikkírók egyike sem tekintett be költségvetést ós igy a villamvilágitás berendezésének költségeit, állandó kiadásait, nem ismerik. A t. közönség, helyes tájékozása céljából a követezőkben ismertetem az ügyállást. Előre bocsátom, hogy elsősorban dr. Antal Géza tanár urnák tárgyilagos cikkére felelek és csak ennek megtörténte után terjeszkedem ki a Pápai Független CJjság cikkére. Dr. Antal Géza ur és a kezdeményezők felfogása között csak azon különbség volt, hogy mig ö magánosoknál akarná a lámpák aláírását megkezdeni és ennek megtörténte után a városnak ajánlatot tenni, az ezen ügygyei foglalkozók a várostól óhajtanak az utcai világításra kötelező ígéretet, és csak ennek megtörténte után- kívánják a mozgalmat a magánosoknál megindítani; ezt pedig főleg azon okból, mert a minimális évi kiadások az eddigi tervek átlagaként mintegy 16000 frtot tesznek, tehát a vállalat csak ugy létesíthető, ha legalább a kiadások ós a beruházandó tőke kamatai, figyelemmel a kockázatra ós a kezdettel járó nehézségekre, ha nem is mindjárt, de legalább rövid idő múlva megtérülnek. Ezen eshetőség pedig csak akkor áll be, ha Pápa város az utcavilágitást villamos árammal eszközölteti, különben soha sem. A magánosok különben is nagyrészt változnak, lemondanak ós igy csupán ezekre számítva, a tőke veszélyeztetése nélkül, a vállalatot létesíteni nem szabad. Nem lehet a mozgalmat a magánosoknál kezdeményezni, ós néhány utcára szorítkozni, mivel ha igy járnánk el, teljesen meddő ós eredménytelen munkát végeznénk. Ugyanis: a Kossuth-utcán levő nagyszámú röfös'-kereskedőink üzleteiket télen, a mikor a világítást igénybe vehetnék, esti 7 és 8 óra között zárják be, a füszerüzletek 9—10 óráig világittatnak meg, mig a kávéházak ós sörödék éjfélig, az utcák pedig reggelig, minélfogva ha néhány utcára és a magánfogyasztásra szorítkoznék a vállalat, miután az áramot a legnagyobb fogyasztás arányában kellene fejleszteni és az egész éjjelre készen tartani, az nemcsak megfizethetlen drága lenne, hanem még ha akadna is résvónytársaság, — mit nem hihetek, — ez rövid idő múlva a színház részvénytársaság sorsára jutna, mit a kiküldött bizottság 100,000 frtos vállalatnál, sem a magok, sem más kárára nem ajánlhat ós nem kezdeményezhet. A kezdeményezők ugy a városi tanács, mint< a vízvezeték bevezetésére kiküldött bizottság előtt ós a a városházán megtartott első széleskörű értekezleten felvetették a kérdést, nyilatkoztassák ki, óhajtja-e a város a villamos világítást berendezni és házilag kezelni, mivel ezen, szerintük jövedelmező vállalat létesítésével a várost megkínálni erkölcsi kötelességüknek tartották. Ugy a tanács mint a bizottság tagjai és az értekezlet egyóítelmüleg oda nyilatkoztak, hogy a város a villámvilágítást nem rendezi be, hanem ezt a magán vállalkozásra bízza, mivel erejét ós hitelót a vizkérdós megoldására tartja fenn. A villamos árammal leendő világítás költségei kétségtelenül sokkal nagyobbak, mint a mennyibe az eddigi világítás kerül, csakhogy cikkíró ur figyelmen kivül hagyta, hogy mig a város 148 lámpája átlag 150,000 órán át sem ég, az eddigi TittfUto tw» jó;» P4pw Lapokban mult óvi nov. hó 19-én közzó tett cikk szerint a vállalkozó 200 lámpának 474,000 égósióra fogyasztásáért 4745 Irtot számított, mig az ujabban beérkezett terv szerint a város kellő megvilágításához 200 lámpának 600,000 órán át égetése lenne szükséges, mi önköltségen 6000 frtba kerülne. Épen azért, mivel a kezdeményezők a város érdekeit lehetőleg megóvni ós teendő ajánlatukat a minimumra redukálni óhajtják, ujabb költségvetéseket ós terveket szereznek be a legmegbízhatóbb cégektől, hogy ezek tanulmányoztatása és megvizsgálása után tehessenek részletes ajánlatot a városnak, melynek módjában álland az ajánlatot elfogadni, vagy azt visszautasítani. A villamos világítás mindaddig,, mig a villamos áramot kőszén és gőzgéppel kell előállítani, drága, csakhogy a létesítendő vállalat villamos erő átvitelt is óhajt nyújtani, mire egyes iparvállalatoknak szükségük van és igy a vállalat létesítése egyúttal idővel valószínűleg uj iparágakat is teremtene, melyek annyival könnyebben létesülnének, mert nekik az erő olcsóbban állana rendelkezésükre, mintha azt gép ós személyzet alkalmazásával kell fejleszteni. Antal tanár ur álláspontjának helytelensége kitűnik már abból is, hogy a dohányjövedék főnöke Gränezenstein min. tanácsos ur is csak azon esetre rendezi be a dohánygyárban a villamvilágitást, ha a városban ily vállalat nem létesül, mert a csekély fogyasztásra berendezendő telep a befektetendő tőke kamatján kivül az évi állandó kiadások által igen drágává válik és épen azért nem lehet a magánosok ós néhány utcára szorítkozva, a villamos világítást berendezni, mivel a dohánygyár csak 100,000 lámpaórát biztositana szerződésileg és a város lakossága ós kiterjedésénél fogva a telepet 1500 lámpa ellátására kell berendezni. Végül a magánosoknál leendő jegyzés már csak azért sem vezethetne eredményre, mivel legjobb esetben csak 800—1000 lámpa jegyeztetnék, melyből ha állandó fogyasztásra, vagyis átlag 2 órán át egyidőben égésre 500—600 lángot veszünk fel, — többet pedig felvenni nem szabad, — ugy a vállalat nem életképes ós ezokból nem létesíthető. Eltekintve a Pápai Lapokban helyesen hagoztatott előnyöktől, ha nagyobb világítást ós ezzel kapcsolatosan iparvállalatokat akarunk teremteni, ugy ezért ós a több ideig tartó világításért természetesen áldoznunk is kell a lehetőség határain belől. Hozzájárul ehhez, hogy a városnak módjában áll a vállalattal ugy szerződni, hogy ez idővel teljesen ingyen váljon tulajdonává, hogy módjában áll részvényeket jegyezni, e végből, esetleg a perrel meg nem támadott kötmónyezett regalekötvónyból 20—40,000 frtot feloldatni ós részvényjegyzésre fordítani, miáltal a községi pótlékon kivül is a várható jövedelemben részvényei arányában részesül és igy a világítás kiadási többlete a szelvényjövedelem bevétele által is csorbul, illetve megtérül. Antal barátomnak csak azt juttatom eszébe, hogy midőn a helypénz, vám stb. házikezelés alá vételét kezdeményeztük, melynek érdekében ő mint időkori szerkesztő többizben cikkezett is, szintén nehezen voltak aggályai eloszlathatok, mivel figyelembe vette egyrészről a bérlók szította nagy ellennyomást, másrészről a tanács több tagja is hivatkozott arra, hogy Villax idejében egy évben 4000 frtot a város már ráfizetett és midőn többedmagunkkal összefogtunk, mégis sikerült oly állapotot teremteni, mely nem vált ^yenünkre ós a város kárára. Áttérve a Pápai Független Újság cikkére, mindenekelőtt ugy dr. Fenyvessy Ferenc, Hanauer Béla, Bermüller Alajos urak, mint saját nevemben tiltakozunk azon, minden társadalmi rend és tisztesség ellenes hang ellen, .melyben a cikkíró magának tetszeleg; cikkének egész tenorja a legnagyobb tájékozatlanság elárulásán kivül abban kulminál: „elvárja, hogy több magán vállalkozó a várost nem kívánja megszivatyuzni" és figyelmeztet arra, hogy a város intéző atyái privát vállalkozó képében akarják állásukat felhasználni, illetve ezzel visszaélni ós igy tovább. Nem teszek a cikkírónak azért szemrehányást, hogy neki a közügyekben nincs múltja, mert ebben az egyben teljesen ártatlan, sokkal fiatalabb mint hogy csak jelene is lehessen, de annyit újságírótól ós laptól, mely komoly számba akar vétetni, elvárni véltünk, mikóp nem támad és nem vádol, mig erre megbízható adata nincs. Különben legyen nyugodt a cikkíró ur, sem a képviselőtestület sem a tanács nem szorult az ó gyámkodására. Pápán a villamos világításra magánvállalkozók nincsenek, hanem itt van a nagy közönség, mely ha a kezdeményezők elfogadható ajánlatot terjesztenek elő, — jegyzi a szükséges 90000 vagy 100000 frt, részvénytőkét; tehát feltéve hogy a vállalat létesül, a városi képviselők nagy többsége részvényes lesz, de legyen nyugodt a cikkíró ur, nemcsak ma, de még a döntés idejében sem fogja senki tudhatni: részvényes lesz-e vagy sem, a kezdeményezők pedig, kik csak az érdekeltség meghatalmazottai vagyunk ós saját nevünk alatt léptünk fel, szavazni nem fogunk. A cikk azon feltevése, hogy magánvállalkozók tervezik a vállalatot téves levén, következményei is elesnek, ezzel tehát nem kell foglalkoznom, azonban a következőt mégis szükségesnek tartom a cikkíró urnák megmagyarázni: Okos eljárás és számítás mellett a vállalat úgyis létesíthető a város által, hogy ennek a világítás ugy szólván semmibe, vagy legalább többjébe ne kerüljön; de a mig ezt megtehetné a város, nem tehetik a magánosok, kik azért fektetnek be 100000 frtot, hogy ez nekik kamatozzon ós meghozza az ugy nevezett polgári hasznot. A közönség ezen óhaja teljesen jogosult, mivel mi már létesítettünk színházat, uszodát, gőzfürdőt ós végre odajutottunk, hogy vagy létesítünk jövedelmező, vállalatot, vagy semmit, a mint nem is komoly ós józan kívánság, hogy akadjanak olyanok, kik 100000 frtot a jövedelmezőségre való kilátás nélkül befektessenek. A 8 U | 0 azért minimum, mivel a kezdetbem ráfizetéstől eltekintve a telepnél, gépeknél, kazánoknál stb. mindig fordul elő kopás, törés, repedés, és ha a vállalat nem számit ilyen károkra, egész osztaléka sót tőkéjének egyrósze is elvesz. Ha a közönségnek a részvényjegyzésnél nincs alapos kilátása nagyobb jövedelemre, ugy a tőketulajdonosok pénzüket inkább beteszik 4—5 0 / ü-ra takarékpénztárakba, minthogy tőkéjüket haszonra való kilátás nélkül kookázatnak tegyék ki. De legjellemzőbb a cikknek Mátészalkára hivatkozása' Mátészalkán nincs 4000 lakos és ha ezen kis község 3000 frtot fizet, ugy Pápán 600ü frt csak azt mutatja, hogy vállalkozóink és számításaink reálisak. Évek óta, időről időre olvassuk a felszóllitást, hogy Pápán tesped minden, teremtsenek a hangadók helybeli tőkével a város ós közönsége felvirágoztatására' vállalatokat és midőn néhányan tényleg vállalatot akarunk előkészíteni: már a kezdet kezdetén megtámadtatás és alaptalan gyanúsításnak vagyunk kitéve, mi épen nem fokozza a munka-kedvet ós nem szolgálhat mások buzdítására. Steinberger Lipót. II. Az A P. L. f. hó 14-iki számában Dr. Antal Géza úrtól a villám-világítás tárgyában egy cikk jelent meg, melynek az utcavilágitásra vonatkozó részét nem hagyhatom megjegyzés nélkül s ez késztetett jelen cikkem megírására; mert látom, hogy még milyen sokan nem tudják eléggé méltányolni a különbséget a jelenlegi s a tervezett utca világítás közt. Előre kell tehát bocsátanom az általam tervbe vett világítási módozat ismertetését; a kik a dolog iránt bővebben érdeklődnek, azoknak figyelmébe ajánlom az általam készített s a bizottság elnökénél látható térképet, a melyen a lámpaelosztás világosan ki van tüntetve. A városnak jelenleg is megvilágított egész területe (a v. tanácsos ur adatai szerint), azaz az a terület, amely a Széles viztől kezdve a felső városi u. n. városi korcsmáig a Tapolca, innét befelé a Felső hosszuutca, Sörutca, Korona, Zöldfa, Pados, Újváros és Pocsóta-utcák által határoltatik, egy-két kiágazással, mint pl Devecseri-utca, Celli-ut stb. együtt, 100 drb. egész éjjel, azaz napnyugtától napkeltéig égő 16 normál gyertya fényerősségű lámpa által olyképen lesz megvilágítva, hogy nincs utcasarok, lépcső, vagy átjáró a kellő világítás nélkül s a mellett a forgalomra is kellő tekintet fordíttatott. Így pl. a vasúttól a Griff szállodáig (1200 m.) 16 drb. lámpa esik, ugy hogy e darabon a lámpák távolsága közepesen 75 m.-re tehető. Ezenfelül tervbe van véve mintegy 50 drb. fél éjjeli, azaz esti 10 óráig égő, 16 gyertyás izzólámpa fölállítása, melyek a Főtér, Fő ós Kossuth utcák kivételével a főbb forgalmi utcákban a forgalom élénkségéhez képest vannak elosztva s ez utcáknak este városias jelleget adnak. A Főtér, Fő- ós Kossuth utcák 2—2, összesen 6 drb. 10 amperes s egyenkint mintegy 1000 gyertya fényerejű, magasan felfüggesztett ivlámpával lesznek igen szépen megvilágítva. E módozat mellett tehát napnyugtától esti 10 óráig lesz szép világitásunk, ettől fogva egész napkeltéig jó és kielégítő. Ezt a világítást fogja nyújtani a társaság óvi 6000 frt.-nyi átalányért, amely amint látni fogjuk oly olcsó, hogy ilyen még talán sehol sincs. Nézzük behatóbban mit ad a társaság azért a 6000 írtért ? Az óv 365X24=8760 órából áll, a melynek fele sötétség, fele világosság. Tehát egy egész éjjeli lámpa évenként 4380 óráig ég; hasonló számítás alapján talárjuk, hogy egy lámpa napnyugtától napkeltóig évenkint összesen 1460 órát ég. Ha a kellő számításokat megejtjük, látjuk, hogy az évi utca világítás 16 millió ós 9 százezer gyertyaórát képvisel. Tekintsük most ennek ellenében a jelenlegi világítást. A városnak van 140 utca-lámpája, melyek a lámpagyújtogatók fizetésével (havi 45 frt) együtt az idén 2200 frtba kerültek. • Há tehát ez összegből a lámpagyújtogatók óvi fizetését 540 frtot levonjujk, — mellesleg megjegyezve látható 1 ^ hogy a meggyújtás ós kioltás (?) költsége az egésznek mintegy negyedrészét teszi ki! — lámpánkint kapunk óvi 11 frt 85 krt. Ha föltesszük, hogy egy ilyen 10 gyertyás petroleum-lámpa óránként 1 krba kerül (Í 2 L 10 óráig elég), látjuk, hogy egy-egy lámpa évenként 1185 óráig ég; igy tehát a 140 drb. 10 gyertyás lámpa óvenkint 140X10X1185= 1 millió 660 ezer gyertyaórát ad. Tehát az elektromos világítás 2'|,*szer annyiba fog ugyan Utszáh^ 13 kerülni, de e mellett tízszer annyi világosságot ad, mint a jelenlegi: tehát négyszer Olcsóin!* arámjlag,mint a jelenlegi hiányos világítás Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy lámpáink a kalendáriumi Hold járásához alkalmazkodnak s igy legtöbbször megesik, hogy épen mikor "nem égnek, akkor van a legnagyobb meteorológiai sötétség. E körülménynek köszönhető, hogy a pápai sötétség hírességre és intenzitásra nézve az egyiptomival vetekedik. Erről.okvetlenül tenni kell; mert az mégis csak botrányos, hogy pl. a vasútról jövet az ember néha még az árkot se lássa és abba bele menjen, amint az e sorok írójával már egyszer majdnem megtörtént. S hogyan segíthetünk ezen állapotokon máskép, mint azáltal, hogy a kellő számú lámpákat (ilyen kell épen 100 drb) egész éven át egész éjjel égessük; igen ám, de ez esetben a petróleum világítás drágábba jön, mint az elektromos. Mert mig egy 10 gy. petróleum lámpa óránkint 1 krba kerül s egy 16 gy. villamos lámpa, vagy ennek ekvivalenssé a társaság által ugyancsak körülbelül egy krért számíttatik óránkint s az óvi égési tartam s a lámpák száma mindkét rendszernél egyenlő kell, hogy legyen: petróleum világítás esetén az óvi költséghez még a lámpa gyújtogatok óvi fizetése (540 frt) is hozzáadandó. Még egy fontos ok szól a villamos világítás mellett: ha t. i. a város hozzájárulásával a vállalat létrejöttét elősegíti, községi pótadó címén még mintegy 600 frtnyi uj évi bevételre tesz szert, amely a 6000 frtból leszámittatván, az effektív kiadást 5400 írtra redukálja s igy az . előbbivel egybevetve látjuk, hogy az elektromos utca világítás mintegy 1000 írttal olcsóbba fog a városnak jönni, mint a petróleum világítás egyenlő lámpaszámot ós égési időt föltételezve; e mellett még kiemelendő, hogy a fölvett elektromos lámpák mintegy másfélszer oly intenzivek mint a mostani petróleumlámpák. Ha ezeket megfontoljuk, látni fogjuk, hogy az elektromos utca világítás korántsem oly luxus ám, mint azt Dr. Antal ur gondolja, hanem — ellenkezőleg szükséges és bár látszólag paradox állítás, jóval olcsóbba is jön; mert az egyszer s mindenkorra áll, hogy egy bizonyos számú lámpának egész éven át egész éjjel égnie kell. Ha már egyszer a természetben ugy van berendezve, hogy az óv fele sötétség legyen, magunknak kell gondoskodni annak földerítéséről. Ha a város világítása valóban olyan luxus volna, tudnék egy olcsóbb módot ajánlani: hagyjuk el teljesen az utca világítást s ugy megtakaríthatjuk a 2200 frtot. Aki valamit tenni akar, akarnia kell az eszközöket is! Még egyet! A vállalat a konceszszió ellenértékéül a városnak ingyen rendezi be az utcavilágitást s az áram szolgáltatás árát ínég' az önköltségnél is csekélyebbre, oly csekélyre szabta (körülbelül 1 kr óránkint az utcalámpák számára), mint sehol másutt. Tessék csak meg kérdezni másutt pl. B.-pesten s látni fogják, menynyivel drágább ott egy lámpa óra. Ha tehát a. város most önkénytesen elmulasztja . ezt az alkalmat — mint azt dr. Antal ur tanácsolja ós reméli — akkor később csak nagy költségek árán fogja e mulasztást helyre hozhatni. Hanauer Jenő mérnök.
