Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-01-21

Melléklet a „Pápai Lapok" 1894. évi jan. hó 21 -iki (3-ik) számához. A villamvilágitásröl. — Két cikk. — I. A villamos Égítós kérdéséhez. A helybeli lapok legutóbbi szá­maiban a villamvilágitásröl vezér­cikkek jelenvén meg, minthogy a cikkekből azt látom, hogy a cikk­írók egyike sem tekintett be költ­ségvetést ós igy a villamvilágitás berendezésének költségeit, állandó kiadásait, nem ismerik. A t. közön­ség, helyes tájékozása céljából a kö­vetezőkben ismertetem az ügyállást. Előre bocsátom, hogy elsősorban dr. Antal Géza tanár urnák tárgyi­lagos cikkére felelek és csak ennek megtörténte után terjeszkedem ki a Pápai Független CJjság cikkére. Dr. Antal Géza ur és a kezde­ményezők felfogása között csak azon különbség volt, hogy mig ö magá­nosoknál akarná a lámpák aláírását megkezdeni és ennek megtörténte után a városnak ajánlatot tenni, az ezen ügygyei foglalkozók a várostól óhajtanak az utcai világításra köte­lező ígéretet, és csak ennek meg­történte után- kívánják a mozgal­mat a magánosoknál megindítani; ezt pedig főleg azon okból, mert a minimális évi kiadások az eddigi tervek átlagaként mintegy 16000 frtot tesznek, tehát a vállalat csak ugy létesíthető, ha legalább a ki­adások ós a beruházandó tőke ka­matai, figyelemmel a kockázatra ós a kezdettel járó nehézségekre, ha nem is mindjárt, de legalább rövid idő múlva megtérülnek. Ezen eshe­tőség pedig csak akkor áll be, ha Pápa város az utcavilágitást villa­mos árammal eszközölteti, különben soha sem. A magánosok különben is nagyrészt változnak, lemondanak ós igy csupán ezekre számítva, a tőke veszélyeztetése nélkül, a válla­latot létesíteni nem szabad. Nem lehet a mozgalmat a ma­gánosoknál kezdeményezni, ós né­hány utcára szorítkozni, mivel ha igy járnánk el, teljesen meddő ós eredménytelen munkát végeznénk. Ugyanis: a Kossuth-utcán levő nagy­számú röfös'-kereskedőink üzleteiket télen, a mikor a világítást igénybe vehetnék, esti 7 és 8 óra között zár­ják be, a füszerüzletek 9—10 óráig világittatnak meg, mig a kávéházak ós sörödék éjfélig, az utcák pedig reggelig, minélfogva ha néhány ut­cára és a magánfogyasztásra szorít­koznék a vállalat, miután az áramot a legnagyobb fogyasztás arányában kellene fejleszteni és az egész éjjelre készen tartani, az nemcsak meg­fizethetlen drága lenne, hanem még ha akadna is résvónytársaság, — mit nem hihetek, — ez rövid idő múlva a színház részvénytársaság sorsára jutna, mit a kiküldött bizott­ság 100,000 frtos vállalatnál, sem a magok, sem más kárára nem ajánl­hat ós nem kezdeményezhet. A kezdeményezők ugy a városi tanács, mint< a vízvezeték beveze­tésére kiküldött bizottság előtt ós a a városházán megtartott első széles­körű értekezleten felvetették a kér­dést, nyilatkoztassák ki, óhajtja-e a város a villamos világítást beren­dezni és házilag kezelni, mivel ezen, szerintük jövedelmező vállalat léte­sítésével a várost megkínálni erköl­csi kötelességüknek tartották. Ugy a tanács mint a bizottság tagjai és az értekezlet egyóítelmüleg oda nyi­latkoztak, hogy a város a villám­világítást nem rendezi be, hanem ezt a magán vállalkozásra bízza, mivel erejét ós hitelót a vizkérdós megoldására tartja fenn. A villamos árammal leendő vi­lágítás költségei kétségtelenül sok­kal nagyobbak, mint a mennyibe az eddigi világítás kerül, csakhogy cikk­író ur figyelmen kivül hagyta, hogy mig a város 148 lámpája átlag 150,000 órán át sem ég, az eddigi TittfUto tw» jó;» P4pw Lapokban mult óvi nov. hó 19-én közzó tett cikk szerint a vállalkozó 200 lám­pának 474,000 égósióra fogyasztásá­ért 4745 Irtot számított, mig az ujabban beérkezett terv szerint a város kellő megvilágításához 200 lámpának 600,000 órán át égetése lenne szükséges, mi önköltségen 6000 frtba kerülne. Épen azért, mivel a kezdemé­nyezők a város érdekeit lehetőleg megóvni ós teendő ajánlatukat a minimumra redukálni óhajtják, ujabb költségvetéseket ós terveket sze­reznek be a legmegbízhatóbb cé­gektől, hogy ezek tanulmányozta­tása és megvizsgálása után tehes­senek részletes ajánlatot a városnak, melynek módjában álland az aján­latot elfogadni, vagy azt visszautasí­tani. A villamos világítás mindaddig,, mig a villamos áramot kőszén és gőzgéppel kell előállítani, drága, csakhogy a létesítendő vállalat vil­lamos erő átvitelt is óhajt nyújtani, mire egyes iparvállalatoknak szük­ségük van és igy a vállalat létesítése egyúttal idővel valószínűleg uj ipar­ágakat is teremtene, melyek annyi­val könnyebben létesülnének, mert nekik az erő olcsóbban állana ren­delkezésükre, mintha azt gép ós sze­mélyzet alkalmazásával kell fejlesz­teni. Antal tanár ur álláspontjának helytelensége kitűnik már abból is, hogy a dohányjövedék főnöke Grän­ezenstein min. tanácsos ur is csak azon esetre rendezi be a dohány­gyárban a villamvilágitást, ha a városban ily vállalat nem létesül, mert a csekély fogyasztásra beren­dezendő telep a befektetendő tőke kamatján kivül az évi állandó kia­dások által igen drágává válik és épen azért nem lehet a magánosok ós néhány utcára szorítkozva, a vil­lamos világítást berendezni, mivel a dohánygyár csak 100,000 lámpaórát biztositana szerződésileg és a város lakossága ós kiterjedésénél fogva a telepet 1500 lámpa ellátására kell berendezni. Végül a magánosoknál leendő jegyzés már csak azért sem vezet­hetne eredményre, mivel legjobb esetben csak 800—1000 lámpa je­gyeztetnék, melyből ha állandó fo­gyasztásra, vagyis átlag 2 órán át egyidőben égésre 500—600 lángot veszünk fel, — többet pedig felvenni nem szabad, — ugy a vállalat nem életképes ós ezokból nem létesíthető. Eltekintve a Pápai Lapokban helyesen hagoztatott előnyöktől, ha nagyobb világítást ós ezzel kapcso­latosan iparvállalatokat akarunk te­remteni, ugy ezért ós a több ideig tartó világításért természetesen ál­doznunk is kell a lehetőség határain belől. Hozzájárul ehhez, hogy a vá­rosnak módjában áll a vállalattal ugy szerződni, hogy ez idővel telje­sen ingyen váljon tulajdonává, hogy módjában áll részvényeket jegyezni, e végből, esetleg a perrel meg nem támadott kötmónyezett regaleköt­vónyból 20—40,000 frtot feloldatni ós részvényjegyzésre fordítani, mi­által a községi pótlékon kivül is a várható jövedelemben részvényei arányában részesül és igy a világí­tás kiadási többlete a szelvényjöve­delem bevétele által is csorbul, illetve megtérül. Antal barátomnak csak azt jut­tatom eszébe, hogy midőn a hely­pénz, vám stb. házikezelés alá véte­lét kezdeményeztük, melynek érde­kében ő mint időkori szerkesztő többizben cikkezett is, szintén ne­hezen voltak aggályai eloszlathatok, mivel figyelembe vette egyrészről a bérlók szította nagy ellennyomást, másrészről a tanács több tagja is hivatkozott arra, hogy Villax idejé­ben egy évben 4000 frtot a város már ráfizetett és midőn többedma­gunkkal összefogtunk, mégis sikerült oly állapotot teremteni, mely nem vált ^yenünkre ós a város kárára. Áttérve a Pápai Független Új­ság cikkére, mindenekelőtt ugy dr. Fenyvessy Ferenc, Hanauer Béla, Bermüller Alajos urak, mint saját nevemben tiltakozunk azon, minden társadalmi rend és tisztesség ellenes hang ellen, .melyben a cikkíró ma­gának tetszeleg; cikkének egész te­norja a legnagyobb tájékozatlanság elárulásán kivül abban kulminál: „elvárja, hogy több magán vállal­kozó a várost nem kívánja megszi­vatyuzni" és figyelmeztet arra, hogy a város intéző atyái privát vállal­kozó képében akarják állásukat fel­használni, illetve ezzel visszaélni ós igy tovább. Nem teszek a cikkírónak azért szemrehányást, hogy neki a közügyekben nincs múltja, mert eb­ben az egyben teljesen ártatlan, sok­kal fiatalabb mint hogy csak jelene is lehessen, de annyit újságírótól ós laptól, mely komoly számba akar vétetni, elvárni véltünk, mikóp nem támad és nem vádol, mig erre meg­bízható adata nincs. Különben le­gyen nyugodt a cikkíró ur, sem a képviselőtestület sem a tanács nem szorult az ó gyámkodására. Pápán a villamos világításra magánvállalkozók nincsenek, hanem itt van a nagy közönség, mely ha a kezdeményezők elfogadható aján­latot terjesztenek elő, — jegyzi a szükséges 90000 vagy 100000 frt, részvénytőkét; tehát feltéve hogy a vállalat létesül, a városi képviselők nagy többsége részvényes lesz, de legyen nyugodt a cikkíró ur, nem­csak ma, de még a döntés idejében sem fogja senki tudhatni: részvényes lesz-e vagy sem, a kezdeményezők pedig, kik csak az érdekeltség meg­hatalmazottai vagyunk ós saját ne­vünk alatt léptünk fel, szavazni nem fogunk. A cikk azon feltevése, hogy magánvállalkozók tervezik a válla­latot téves levén, következményei is elesnek, ezzel tehát nem kell foglal­koznom, azonban a következőt mégis szükségesnek tartom a cikkíró ur­nák megmagyarázni: Okos eljárás és számítás mellett a vállalat úgyis létesíthető a város által, hogy ennek a világítás ugy szólván semmibe, vagy legalább több­jébe ne kerüljön; de a mig ezt meg­tehetné a város, nem tehetik a ma­gánosok, kik azért fektetnek be 100000 frtot, hogy ez nekik kama­tozzon ós meghozza az ugy neve­zett polgári hasznot. A közönség ezen óhaja teljesen jogosult, mivel mi már létesítettünk színházat, uszo­dát, gőzfürdőt ós végre odajutottunk, hogy vagy létesítünk jövedelmező, vállalatot, vagy semmit, a mint nem is komoly ós józan kívánság, hogy akadjanak olyanok, kik 100000 frtot a jövedelmezőségre való kilátás nél­kül befektessenek. A 8 U | 0 azért minimum, mivel a kezdetbem ráfizetéstől eltekintve a telepnél, gépeknél, kazánoknál stb. mindig fordul elő kopás, törés, repe­dés, és ha a vállalat nem számit ilyen károkra, egész osztaléka sót tőkéjének egyrósze is elvesz. Ha a közönségnek a részvényjegyzésnél nincs alapos kilátása nagyobb jöve­delemre, ugy a tőketulajdonosok pén­züket inkább beteszik 4—5 0 / ü-ra ta­karékpénztárakba, minthogy tőkéjü­ket haszonra való kilátás nélkül kookázatnak tegyék ki. De legjellemzőbb a cikknek Mátészalkára hivatkozása' Máté­szalkán nincs 4000 lakos és ha ezen kis község 3000 frtot fizet, ugy Pápán 600ü frt csak azt mutatja, hogy vállalkozóink és számításaink reálisak. Évek óta, időről időre olvassuk a felszóllitást, hogy Pápán tesped minden, teremtsenek a hangadók helybeli tőkével a város ós közön­sége felvirágoztatására' vállalatokat és midőn néhányan tényleg vállala­tot akarunk előkészíteni: már a kezdet kezdetén megtámadtatás és alaptalan gyanúsításnak vagyunk kitéve, mi épen nem fokozza a mun­ka-kedvet ós nem szolgálhat mások buzdítására. Steinberger Lipót. II. Az A P. L. f. hó 14-iki számában Dr. Antal Géza úrtól a villám-vilá­gítás tárgyában egy cikk jelent meg, melynek az utcavilágitásra vonat­kozó részét nem hagyhatom meg­jegyzés nélkül s ez késztetett jelen cikkem megírására; mert látom, hogy még milyen sokan nem tud­ják eléggé méltányolni a különbséget a jelenlegi s a tervezett utca világí­tás közt. Előre kell tehát bocsáta­nom az általam tervbe vett világí­tási módozat ismertetését; a kik a dolog iránt bővebben érdeklődnek, azoknak figyelmébe ajánlom az ál­talam készített s a bizottság elnö­kénél látható térképet, a melyen a lámpaelosztás világosan ki van tün­tetve. A városnak jelenleg is megvilágí­tott egész területe (a v. tanácsos ur adatai szerint), azaz az a terület, amely a Széles viztől kezdve a felső városi u. n. városi korcsmáig a Ta­polca, innét befelé a Felső hosszu­utca, Sörutca, Korona, Zöldfa, Pados, Újváros és Pocsóta-utcák által ha­tároltatik, egy-két kiágazással, mint pl Devecseri-utca, Celli-ut stb. együtt, 100 drb. egész éjjel, azaz napnyug­tától napkeltéig égő 16 normál gyertya fényerősségű lámpa által olyképen lesz megvilágítva, hogy nincs utcasarok, lépcső, vagy átjáró a kellő világítás nélkül s a mellett a forgalomra is kellő tekintet fordít­tatott. Így pl. a vasúttól a Griff szállodáig (1200 m.) 16 drb. lámpa esik, ugy hogy e darabon a lámpák távolsága közepesen 75 m.-re tehető. Ezenfelül tervbe van véve mintegy 50 drb. fél éjjeli, azaz esti 10 óráig égő, 16 gyertyás izzólámpa fölállí­tása, melyek a Főtér, Fő ós Kossuth utcák kivételével a főbb forgalmi utcákban a forgalom élénkségéhez képest vannak elosztva s ez utcák­nak este városias jelleget adnak. A Főtér, Fő- ós Kossuth utcák 2—2, összesen 6 drb. 10 amperes s egyenkint mintegy 1000 gyertya fényerejű, magasan felfüggesztett ivlámpával lesznek igen szépen meg­világítva. E módozat mellett tehát napnyugtától esti 10 óráig lesz szép világitásunk, ettől fogva egész nap­keltéig jó és kielégítő. Ezt a világítást fogja nyújtani a társaság óvi 6000 frt.-nyi átalányért, amely amint látni fogjuk oly olcsó, hogy ilyen még ta­lán sehol sincs. Nézzük behatóbban mit ad a társaság azért a 6000 írtért ? Az óv 365X24=8760 órából áll, a melynek fele sötétség, fele világos­ság. Tehát egy egész éjjeli lámpa évenként 4380 óráig ég; hasonló szá­mítás alapján talárjuk, hogy egy lámpa napnyugtától napkeltóig éven­kint összesen 1460 órát ég. Ha a kellő számításokat megejtjük, látjuk, hogy az évi utca világítás 16 millió ós 9 százezer gyertyaórát képvisel. Tekintsük most ennek ellenében a jelenlegi világítást. A városnak van 140 utca-lámpája, melyek a lámpa­gyújtogatók fizetésével (havi 45 frt) együtt az idén 2200 frtba kerültek. • Há tehát ez összegből a lámpa­gyújtogatók óvi fizetését 540 frtot levonjujk, — mellesleg megjegyezve látható 1 ^ hogy a meggyújtás ós kiol­tás (?) költsége az egésznek mintegy negyedrészét teszi ki! — lámpánkint kapunk óvi 11 frt 85 krt. Ha föl­tesszük, hogy egy ilyen 10 gyertyás petroleum-lámpa óránként 1 krba kerül (Í 2 L 10 óráig elég), látjuk, hogy egy-egy lámpa évenként 1185 óráig ég; igy tehát a 140 drb. 10 gyer­tyás lámpa óvenkint 140X10X1185= 1 millió 660 ezer gyertyaórát ad. Tehát az elektromos világítás 2'|,*szer annyiba fog ugyan Utszáh^ 13 kerülni, de e mellett tízszer annyi vi­lágosságot ad, mint a jelenlegi: tehát négyszer Olcsóin!* arámjlag,mint a jelenlegi hiányos világítás Mindnyá­junk előtt ismeretes, hogy lámpáink a kalendáriumi Hold járásához al­kalmazkodnak s igy legtöbbször megesik, hogy épen mikor "nem ég­nek, akkor van a legnagyobb me­teorológiai sötétség. E körülménynek köszönhető, hogy a pápai sötétség hírességre és intenzitásra nézve az egyiptomival vetekedik. Erről.okvet­lenül tenni kell; mert az mégis csak botrányos, hogy pl. a vasútról jövet az ember néha még az árkot se lássa és abba bele menjen, amint az e sorok írójával már egyszer majdnem megtörtént. S hogyan segíthetünk ezen ál­lapotokon máskép, mint azáltal, hogy a kellő számú lámpákat (ilyen kell épen 100 drb) egész éven át egész éjjel égessük; igen ám, de ez eset­ben a petróleum világítás drágábba jön, mint az elektromos. Mert mig egy 10 gy. petróleum lámpa órán­kint 1 krba kerül s egy 16 gy. vil­lamos lámpa, vagy ennek ekviva­lenssé a társaság által ugyancsak körülbelül egy krért számíttatik óránkint s az óvi égési tartam s a lámpák száma mindkét rendszernél egyenlő kell, hogy legyen: petróleum világítás esetén az óvi költséghez még a lámpa gyújtogatok óvi fize­tése (540 frt) is hozzáadandó. Még egy fontos ok szól a vil­lamos világítás mellett: ha t. i. a város hozzájárulásával a vállalat létrejöttét elősegíti, községi pótadó címén még mintegy 600 frtnyi uj évi bevételre tesz szert, amely a 6000 frtból leszámittatván, az effektív ki­adást 5400 írtra redukálja s igy az . előbbivel egybevetve látjuk, hogy az elektromos utca világítás mintegy 1000 írttal olcsóbba fog a városnak jönni, mint a petróleum világítás egyenlő lámpaszámot ós égési időt föltételezve; e mellett még kieme­lendő, hogy a fölvett elektromos lámpák mintegy másfélszer oly in­tenzivek mint a mostani petróleum­lámpák. Ha ezeket megfontoljuk, látni fogjuk, hogy az elektromos utca vi­lágítás korántsem oly luxus ám, mint azt Dr. Antal ur gondolja, ha­nem — ellenkezőleg szükséges és bár látszólag paradox állítás, jóval olcsóbba is jön; mert az egyszer s mindenkorra áll, hogy egy bizo­nyos számú lámpának egész éven át egész éjjel égnie kell. Ha már egyszer a természet­ben ugy van berendezve, hogy az óv fele sötétség legyen, magunknak kell gondoskodni annak földeríté­séről. Ha a város világítása valóban olyan luxus volna, tudnék egy ol­csóbb módot ajánlani: hagyjuk el teljesen az utca világítást s ugy megtakaríthatjuk a 2200 frtot. Aki valamit tenni akar, akarnia kell az eszközöket is! Még egyet! A vállalat a konceszszió ellen­értékéül a városnak ingyen ren­dezi be az utcavilágitást s az áram szolgáltatás árát ínég' az ön­költségnél is csekélyebbre, oly csekélyre szabta (körülbelül 1 kr óránkint az utcalámpák számára), mint sehol másutt. Tessék csak meg kérdezni másutt pl. B.-pesten s látni fogják, menynyivel drágább ott egy lámpa óra. Ha tehát a. város most önkény­tesen elmulasztja . ezt az alkalmat — mint azt dr. Antal ur tanácsolja ós reméli — akkor később csak nagy költségek árán fogja e mulasztást helyre hozhatni. Hanauer Jenő mérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents