Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-07-08

A rom. kath. hitközség isko­láinak ÉrtesiUl-i&t is vettük, melyből közöljük a következőket: A r. k: polg. leány iskolá-ha,n a bitók­taton kivül 6 irg. növ. oki. polg. isk. tanítónő és 1 világi ének ós torna-tanár tanította a rendes- ós 2 irg. növ. s 1 vi­lági tanárnő a rendkívüli tantárgyakat.— Év elején 59, végén 53 volt a növendékek száma, ezek közül kitűnő osztályzatot kapott 5 — Vajdifs Ilona III. o., Galamb Ilona, JámborTeréz, Szenté Mária ós Zmeskál Ilona IV. o. tanulók -- jeles volt 17, jó 13, elég 14, elégtelen 4. — Tananyag, tan­eázközszaporodás, tudósítás a lefolyt isk. évről jönDek továbbá. A beiratások alkalmával 215 könyv lett kiosztva sze­gény-tanulók közt. Br. Hornig Károly megyés püspök mult év okt. 8-án láto­gatásával szerencséltette az intézetet. — 1893. dec. 23-in karácsonyi színdarabot adtak elő a növendékek, midőn 163 gyer­mek részesült rubasególyben. A birdetett pályázat folytán jutalmat nyertek mun­káikért Jámbor Teréz a történelemből, Ujvánj Gabriella a földrajzból. Dicséretes lett 8 növendék munkája. Nagy veszteség­érte az intézetet Janaek Amanda irg. növ. ós tanárnő elhunytával. A r. k. elemi leány iskolá-ba.n tanított 1 bitoktató ós 6 irg. nővér tanítónő. Az iskolában az óv slejón 431-, az óv végén 368 tanuló volt, kik közül jeles 82, jó 104, elég 89, elégtelen 98 lett. A két is­métlő iskolába járt 120 leány, a kisded­óvóba pedig 72 fiu ós 106 leány. — Az elemi- és polgári iskolával összekötött internátus programmja van ezután közzé­téve. A r. k. elemi fiúiskola tanulóit 2 bit­oktató és 8 tanitó oktatta. A növendékek létszáma év elején volt 433, az óv végén 393 ; ezek közül jeles volt 41, jó 148, elég 98, elégtelen 1U6. Az ismótlőiskola 2 tan­folyamába járt 83 .fm. — A növendékek közül ez év végén is többen részesültek jutalomban a kegyes adományokból ós a jótékony alapok kamataiból. — Az Érte­sítőt a jövő tanévre szóló figyelmeztetés fejezi be. Főiskolai igazgató-tanács ülés. Azon válságos pénzügyi helyzetből, melybe a főiskolát a folyton szaporodó szükségletek sodorták s mely a komáromi emlékezetes mozgalom vezetőinek jogcí­met adott arra, hogy ujabb erűforrások megnyitása ürügye alatt főiskolánknak Kóv-lvoinároniba leendő áthelyezéseért harcoljanak, a komoly kibontakozásra a legutóbbi főiskolai igazgató-tanács ülésen ujabb fontos lépés történt, t. i. az állam­segély igénybevétele fölött a miniszteri megbízottal tanácskozás folytattatott, melynek eredménye az államsegélynek évi 16,000 írtban lett megállapítása. A főiskolai igazgató-tanács dr. Da­rányi Ignác és Czi/ce Lajos elnöklete alatt e hó 2-ik ós 3-ikán tartotta ülé­seit és pedig 3-ikán dr. ösiky Kálmán műegyetemi tanár miuisteri megbízott jelenlétében, kivel együttesen megálla­pittatott a főgymn. szükséglete s a fe­dezet, melynek eredménye lőn azután az, hogy a kérendő államsegély mint fön­tebb emiitettük, évi 16,000 frtban álla­píttatott meg. A gyűlés ezen legfontosabb pontján kivül, több érdekes tárgya volt még az igazgató tanács ülésének, melyek közül fölemiitjük a következőket: A theologiai ós főgymn. igazgatók* mint szintén az iskolai látogató-bizott­ság jelentései, melyek a főiskola szellemi haladásáról beszélnek, örvendetes tudo­másul vétettek. Különösen kiemelte a bizottság azt a* haladást, melyet a fő­gymn. növendékei a melléktárgyakban: gyorsirászatban, énekben ós zenében föl­mutatnak, s azt a buzgóságot, melylyel ezen ingyenes tanfolyamokra beiratkoz­nak. A segélyezéseket a theol. ós gym­nasiumi tanárkarok javaslata alapján ál­lapította meg a főiskolai igazgató-tanács; a segélyezettek névsorát lapunk külön­félék rovatában közöljük. A kerületi ós főiskolai egyesitett pénztárak kezelésére vonatkozó számvevői javaslat Antal Gábor, dr. Antal Géza, Boly Albert, dr. Horváth József, Kis Gábor, Konkoly Theye G-yula tagokból, álló bizottsághoz utaltatott letárgyalás végett. Szilágyi József főgymuasiuinunk ér­demes igazgatója, ki az utóbbi időben súlyos betegségben szeuved, Czilce Lajos főiskolai gondnok indítványára ogy évre [ szabadságoltatott, az igazgatói teendők vitelével Kis Ernő bízatott meg, a sza­badságolt igazgató tanóráinak betöltésére vonatkozólag javaslattételre a tanárikar • hivatott fel. Az uj egyházi törvények értelmében a főiskolai igazgató-tanács is uj szerve­zetet nyer, melynek megállapítására An­tul G-ábor elnöklete alatt dr. Antal Géza, dr. Horváth József, Kis Ernő, Németh István, Szekeres Mihály biz. tagok kül­dettek ki. A debroczeni laiie.-zköz-k iá (liláson, továbbá a szeptember hóban Pozsonyban rendezendő kerületi tornao<'rsmgm való részvételt, illetve a tanárikarnak erre vo­natkozó javaslatát az igazgató tanács el­fogadta. A f őgymnasium építése ügyéről dr. Darányi Ignác tett jelentést, mely he­lyeslőleg tudomásul vétetett, az alapkő letétel a szeptember havi kerületi gyűlés alkalmával fog megtörténni. Egyéb folyó ügyek eliutézése után az ülés kedden az esti órákban az el­nökség éltetésével ért véget. Levél a tüdőbetegek Mekkájából. Glcichenberg, július elején. Mindenekelőtt tiltakoznom kell t. nagysád, hogy annak az örve alatt, mert egy baccillusokkal tele tárcaíró akar egyet­mást elcsevegni, bizonyos keresztyéni szá­nalommal ne olvassa el e sorokat. Mert igaz ugyan, hogy a köhögésben nincs "semmi poézis, de a tuberkolozüs hazájá­ban, Gleiehenbergben mind ez elvész, az elpetyhüdt, összezsugorodó tüdő sejtjei kinyiinak, a pompás stájeri levegőtől meg­duzzadnak, né tessék itt siralomházat kép­zelni. A tüdők nyavalyájában egy a sze­rencse : bogy lassan öl, a kik Nirvána karjaiba kívánkoznak, azokat már amúgy se engedik el hazulról az orvosok, a kik m eg egy kissé gyógyulni jöttünk, azok­nak a jó kedvét egy-két sápadt arc ném feszélyezi. Az igazi tüdőbeteget a gyógyu­lás reménye halálig el nem hagyja. Egy azonban kétségtelenül sajnos tünet. Az, hogy a telivér osztrák fürdő­ben a dualizmus quotá-ját nem találjuk, A quota szerint ugyanis ugy illenék, ha a magyarokból 33%-ók, az osztrák sógo­rokból pedig 67%-ék pájcslis beteg krá­kogna.itt. És bizonyos nemzeti elszomo­rodással mondom, hogy nincsen ugy. A. betegek jó fele magyar, a kik pompásan összt-tartanak és vig életet élnek. Mert itt is csodálatosan égyakáraton van a magyar, gyógyulni akafí minden "áron. f A fürdői népességnek ez az 50 per­centje fölveri a fönségesen szép stájer erdőt, ba nem fürdői levelet irnék, hanem nov. Hát, olyan érzékeny történetet pön­dörithetnék, hogy színesebbet képzelni sem lt-bet. Mert a modern tudomány csal­hatatlanul megállapította, bogy izzó szen­vedélylyel, őrülten és halálosan csak egy valódi tuberkulotikus beteg tud szeretni. Az ö idegei mindég vibrálnak és szívok szerelemre gyulladni retten-tesen hamar kész. És a mit a gleichenbergi alókon vé­gig vándorol szemem, megállapítom még azt: bogy a hamleti töprengés a lét és U'-m lét problémája fölött ezeket a gyó­gyuló betegeket alig bántja, mert külön­ben romlandó tetemüket a selymek ós bársonyok pazar szinpompájába alig öl­töztetnék. Vagyis van" bizon itt társadalmi csillogás elegendő? Már akár mint elké­pednek is önök, tartozom leleplezni az itteni idilli állapotokat: a muzsikális pat­kányt, a pikáns Orfeum-kupiét, a Margha­retliát hallotlam eleget dúdolgatni, de a Jeremiás siralmait itt eddigelé soha. Sőt a tüdö-reperáló tanfolyamokat olyan el­pusztithatlan kedvvel járjuk, hogy már ennek egymagában "gyógyító erővel kell birjiia. A kinek az ideálja az Emma, az az Emma vizet issza, a ki a rómaiak tör­téui-Iinóbe szerelmes, az a nagy Constantin osász.ir forrás-vízét nyakalja, van aki a jó klauseni viztöl friss vért akar haza­viuni, egynémelyek valóságos szakszerű szcjjvedólylyel kutatják a legjobb — kecs­ketejet ós valóságos tobzódást visznek véghez reggel 7. ós 8 óra, valamint dél­után 4—5 óra között, mikor ez a kúra tart. Még átlag az inhalláló termeknek van meg leginkább az ö komikuma. Ez egy tágas, fával burkolt szoba 20 ülöhelylyel. A terein közepén van az a titkos miszté­rium, mely tüdőt gyógyít: egy szekrény, melyből a .nargillóhez hasonlatos fenyö­illatu gőz tolul ki. Már most a teremnek az a komikus rendszabálya, hogy itt szólni, trécselni, pletykálkodni nem szabad. Mi még, az erősebb nem csak kiálljnk vala­hogy, de bezzeg a, hölgyek! Azok ugyan­,,m^ginditó" hatását, de ily „döntő" ered­ményre, ugy látszik, nein számított. Miután az idealistától mozgásba ho­zott hanghullámok a hajtómíívósz fül­kagylójához verődtek és elmek a legutóbbi sátoi-os-üunep óta összegyülemlett aka­dályain áfc nagynehezen tttat törtek maguk­nak a dobhártyáig, a liajtómüvész niko­tintól megbarnult fogsorai közül ily meg­nyugtató szavakat ereszte légnek : — Majd megállni-k ettől! Miközben orrával az előttünk emel­kedő hegyre utalt. A kimerült szamarak nemsokára csak­ugyan lassabban kezdtek ügetni, s mire a hegy lábához értünk, hajlandóknak mu­tatkoztak . előbbi eszeveszett futásukat most jóvá tenni azáltal, bogy csak akként baladnak, mint a templom tornya, mely rohamléptekkel siet ugyan a föld ten­gelye és a nap körül, de helyzetét, a kö­rülötte lévő tárgyakhoz viszonyítva, nem változtatja, a mit fizikai nyelven „vi­szonylagos nyugalom"-nak nevezünk. A hajtómíivész azonban volapük liyelvü tolmácsa, az ostor által megizeute nékik, hogy ő ilyféle bünbánatba bele nem egyezik,— tehát megindultunk a meredek hegynek. Da csakha c mar sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy szamaraink képte­lenek a rt helyZeti eróly"-nek legyőzésére, mely mindenképen a „lejtőn esés" érde­kes példáját akarta velünk produkáltatni. Kénytelenek voltunk tehát fölváltva ket­ten*ketten leszállani, s a szamarakat jó szándékukban támogatni. Igy aztán nagynehezen föl is szál­lottunk a"- ^magasabb regiók"-ba, kivéve a poétát, ki gondolataival csak a gyomor §SÍr,von,aláig emelkedett, a feayegetQ&ö.fetj hogy ö rögtön éhen bal. Ez ellen a 78 kiló egyelőre tiltakozott, minthogy a költő 50 kr erejéig adósa volt, s jelzálogul csak a „nagyha\angot­' kötötte le, mely köz­tudomás szerint adóssággal már rég tul van terhelve, ha mindjárt a világ legna­gyobb harangját, a mijakói nagy harangot értjük is alatta. Utazásunknak eddig nem volt kitű­zött' célja, de a poéta fenyegetése foly­tán most elhatároztuk, hogy a hegy aljá­ban fekvő X. helységben megállapodunk. Miután kocsink gyengéd riugatásai' foly­tán a poéta kielégithetlen v<igya a lehető legnielégithetdtlenebb fokot érte "el, a do­hánya fogytával mindegyre fecsegő hajtó­müvésznek pedig két ízben sikerült fo­gaival nyelvét elcsípni, vógro '•— megrázva bár, de törve nem — a helységbe értünk. !á mivel valami csodálatos benső sugallat folytán valanieiiiiyien feltűnően egyet értettünk abban, hogy a korcsmáros bora a legnagyobb valószínűség szerint karcos, kenyere záklás, étele kozmás leszen, sőt mivel a haj tómű vész hitted erösitó, hogy ö egy alkalommal a leves metéltje és a korcsmárosné ezüst haj fürtéi között kót­sógbevonhatlan azonosságot lődözött föl, a plébániaiak felé irányítottuk összes re­ményeinket, illetve — szamarainkat. • A falu apraja-nagyja mosolylyal, örömujjongással fogadott minket, s a po­étát e fogadtatás a hetedik mennybe ra­gadta. Igy fog ö egykoron dicsőséggel vonulni faluról-falura, fején babérkoszorú, utja virágokkal hintve, s a szüzek ajká­ról az Ö lelkes dalai fognak zengni. ... De irva vagyon: „a ki magát fölmagasztalja, megaláztatik." — Neki mn Vplt maradása, ts égben/ A. hetedik' mennyből hirtelen, az útszéli árokba poty­tyant, hol helyzete felöl táplált illúzióit csakhamar eloszlatá a békák brekegóse, melyet ugyhiszem a legmerészebb költői lantázia sem képes az angyalok karával összetéveszteni. A dolog igy törtónt. A szamarak a kitörő tetszés nyilvánítást — egész jogo­san — magukra vették, s attól felbuz­dulva nekiiramodtak, a kocsi pedig egy gyors kanyarodónál erős zökkenóssel fél­oldalt dűlve a poétát a föld vonzerejének eugedó át.. Az ^egósz r/ ply, váratlanul tör­tént, hogy a poéta a válás pillanatában csak cipője sarkával búcsúzhatott el a haj tómű vésznek Jiagyratörö orrától. De legnagyobb szerencsétlenségére sem kezét, sem lábát nem tqrte, sőt mivel a meg­rémült haj tómű vésznek sikerült a szama­rakat hirtelen megállásra bírnia, még osak össze sem lapíthatta a kocsi, — pedig ez esetben legalább számithatott volna a körülállóknak sajnálkozására, mig igy e sikerült „salto mortalet" csakhamar ékte­len hahota követte. Ez általános zsivaj közepette a po­éta nagynehezen kibontakozott a kátyol marabztaló öléből, haragvó Neptunkónt fölemelkedett, s a helyzet komolyságához illő költői citátum híján néhány prózai ebadtával könnyite keble háborgó érzel­mein. Miután poétánk a tapadás törvényé­nek kézzel fogható (sőt orral szagolható) bizonyítékait nag'yjába lekotorta magáról, s aránylag rövid idő alatt élénken szem­léltető a Durvin-f'éle faj kiválást, a meny­nyiben orang-utangból fokozatosan emberi alakot öltött, — újólag helyet foglalt, de nem első ülésen,' tanem «i{ csak kínban vannak. Mert egyóra hosz­száig tantaluszi kínokat szenvednek, nem szabadván még egy ici-pici pletykácskát megereszteni. Csak a kalapjuk bóbitájá­val integetnek Egy vakmerő kollegám a legbájosabb Gizikénél megkoczkáztatoft egy forróvérű vallomást (legalább ilyen regényes históriáról sepegünk) a kúra alatt) mire a kis Gizike, jóllehet ez-fej ós jó­szágvesztés alatt „tiitatik" nemének nagy ellenállhatatlanságával igy felelt a sze­relmi vallomásra. — Beszéljen a mamával. Ez azonban pletyka lesz csak, mert az öt magyar orvos, köztük a magyar skriblerek földi gondviselése : Szigeti Már­ton ilyen tilalom ellenes dolgot el nem néznének. Csodálatos, hogy a mi itteni magyar orvosainknak a vigasztalás minő dúsgazdag szótára áll rendelkezésre. Ha sokat köhög az ember, azt mondják: — Kitűnően megy. Kegyed fogékony a gyógymód iránt, ha nem köhög, akkor az még jobb, mert rátért a gyógyulás utjáia. Az igaz, hogy a meggyógyulás min­den jó föltétele meg van itt: két gőzgép állítja elő a fürdők minden nemét, hideg­fürdő mellett a legillatosabb fenyő-fürdőig, és a belégzési termek, magán-fülkék, for­rássó ós fenyötü-illat belégzés. Ha ezek­nél az ember valóságos gleichenbergi kö­penybe nem bújnék, ugy nézne ki, mint Jákob tarka báránykái. Azért Glechenberg­ről szólva a tüdőbajosokkal kórusba zen­gem: — Jó itt nekünk lenni! Vertier László. Városi közgyűlés. — 1894. július 7. — Két óra hosszáig tartó zajos vita ntán végre elhatározta ma a közgyűlés, a vasúti indóháztól a Csóka vendég­lőig terjedő útvonalnak részint keramittal, részint aszfaltmakadámmal való burko­lását. Történtek a tárgyalás folyamán incidensek is: egyik-másik képviselőnek éles és nagy hangon tett felszólalásai, megjegyzései s nem egészen parlamentá­ris kifejezései az állandó választmány javaslata ellen, melyekről azonban hall­gatunk azon hitben, hogy azok a szónoki hév által elragadtatva ° mondattak csak. Tudósításunk a közgyűlés lefolyá­sáról a következő: A közgyűlés, melyet Osvald Dániel polgármester vezetett, a mult ülés jkve felolvasásával kezdődött. Ezután dr. Hirsch Vilmos interpel­lálta meg a polgármestert, hogy köz­gyűlésre meghívót nem kapott; mire a főjegyző válaszolt, hogy az csak téve­désből történhetett, és hogy ilyen eset többé nem fogja előadni magát. Áttérve a napirendre, az állandó választmány tágjaiul a következő 22 v. képviselő választatott meg: dr. Antal Géza, Bermüller Alajos, Fischer Adolf, Galamb József, dr. Koritschoner Lipót, Lazányi Béla, Bognár Gábor, Koczka László, dr. Klúge Endre, Tarczy Dezső, Szilágyi József, Sült József, Saáry Lajos, Gyurátz Ferenc, Vágó László, Weber Rezső, id. Paál István, Mikovinyi Ödön, dr. Eechnitz Ede, Kovács István, Krausz N. József, Vajdits Károly. Hivatalból tagjai még az áll. vá­lasztmánynak :.a jogibiz. elnöke: id. Mar­tonfalvay Efek, előadója: Horváth Lajos; a pénzügyi biz. elnöke: Hanauer Béla, előadója.:.-Steinberger Lipót; az építész, biz. elnöke : ; Barthalos István, előadója: Török János; az egészség, biz. elnöke dr. Steiner József, előadója: dr. Kövi József; az isk. széki biz. elnöke : Baráth Ferenc. Végre az útburkolat tárgyalásának folytatása következett. Az áll. választ­mány javaslata röviden összefoglalva igy szólt: ' A.vasúti- és kövezetvámnak 8 év alatt réméjhető jövedelméből — mely az elsőnél 36,(300 frtot, az utóbbinál 34,000 frtot tesz ki, 8000 frt- illetve 16,000 frt fentartási s egyébb költségek levonása után — készítessék: a vasúti uton a- \>\­zes malomig keramit burkolat a „Ma­gyar kerámiai' l r.-társaság" által 20[10[8 cm. keramit kockákból Q m.-ként 7 frt­órt; a Szeglethy féle háztól pedig a fő­téren- ós utcán a sétatérig, illetve oly hosszúságban a mennyire a kövezetvám pénztár fedezetet nyújt, aszfalt-makadám a „Magyar aszfalt-társaság 11 által • m.-ként 5 frt 63 krért 6 méter széles­ségben. - A Jókai Mór utcán a kocsi ut oldalkövezetónek mindkét felől kija­vítását, illetve az uszodától a veszprémi ut felé folytatólagos kövezését is ajánlja még az állandó választmány. A mielőbbi kivitellel a városi tanács bizassók meg. Hozzászóltak : Gyurátz Ferenc, ki a vasúti ut burkolása mellett van ugyan, de a többi utcák javítása végett v. szakértő bizottság kiküldését kéri, mely véleményt adjon és csak ezután lenne a kérdéses főútvonal burkolása keresztülviéndő; Mat­kovich Pál, Lazányi Béla közönséges makadámot óhajtanak a tizei? malomtól beleié; Sült József, Barthalos István, Steinberger Lipót az áll. választmány javaslatát pártolják; Bermüller Alajos módosítást tesz, hogy az aszfalt maka­dám már a "tízes nnnlointól* kezdte ké­szíttessék; Krausz N. József, Kende Ádám dr. és Hirsch Vilmos dr. méltányossági szempontból a „ Tatarosi asz/alt r.-társ'a­ság" ajánlatát tartják elfogadandónak, mivel ők vállalkoztak a legolcsóbb árait melletti burkolásra. • Gyurátz Ferencnek az utcák szak­értei vizsgálatára vonatkozó indítványa a jövő ülés napirendjére tüzetett ki. ' Befejeztetvén a vita, névszerinti sza­vazás után 12 nem ellen 41 igen szóval elfogadta a közgyűlés az áll. választmány javaslatát Bermüller módosításával együtt, mivel a gyűlés véget ért. szomszédomnak engedve át, ő a rája ka­csingató falusi nymphák szerelmes tekin­tete elöl a második ülés közepén vonta meg magát, — szemórmetesen lesütve szemeit. A 78 kiló rátekintvén avédszárnyai alá menekült szánalmas sárhüvelyre, meg nem állhatta, hogy felső ajakát 2 cm.­nyire föl ne húzza, miközben a felső állkapocsban 4Haydu-fóle fogporral tisz­tára zsurolt metszőfog és mindkét olda­lon egy-egy szem- és zápfog tünt elő, szája szögletei pedig 2­65 cm.-rel közelebb jutottak füleihez, s e terjeszkedés által jobbról-balról ráncot idéztek elő. E leirt tünemények után bizton ráfoghatjuk, hogy a 78 kiló mosolygott. A rend helyreállításával folytattuk utunkat, s nemsokára szemünkbe ötlött a plébánialak. A plébános éppen a kapu­ban állott, kinek ábrázatja különböző metamorphosisokon ment át, mig végre diadalmaskodott nevető görcsein, s a le­hető legünnepélyesebb arcot ölté. Midőn háza előtt megállva, udvariasan köszön­töt tük, a vendéglátó szeretet ily szavak­ban tört ki belőle: — Hát mi ördög hoz titeket . . . ? Ezt még egy vocativus követé, a melyhez a hajtómüvész, mint a plébános­nak személyes ismerőse, nagy reményeket fűzött, mert a főtisztelendő ur szokásától eltóröleg sem zsiványoknák, sem akasztófa­virágoknak nem nevezett minket, hanem kitűntető nyájassággal: semmirekellő nap­lopóknak. S a poéta, ki ezen elnevezést-taná­rától régótaniegszokta, szerfölött elcsudál­kozott azon, hogy a főtisztelendő tir már a bemutatás előtt is a nevén szóllitja öt. (Vége köv.) , A jó férj. Istenem, milyen könnyű volna azok­nak a férfiaknak jó férjeknek lenniök, csak egy kis jóakarat volna bennök. De ez a kis jóakarat tisztán hiányzik náluk. A milyen kedveseknek és udvariasaknak, jóságosaknak mutatják magukat legény korukban, ép oly gonosz, alakoskodó és zsarnok népség lesz belőlük, ha megnő­sülnek. Pedig egy csepp megerőltetésükbe sem kerülne, hogy valamennyi mintaférj legyen. Csak.a következő enyhe receptet kellene betartaniuk. Jó férj nászútra legalább is Olaszország örökké mosolygó ege alá viszi. feleségót. A jó férj kis felesége születése- és névenapját pontosan megünnepli — illő ajándékadással. A jó férj az asszonykát— orvosi ren­delet nélkül is — nyaranta fürdőbe küldi. A jó férj mosoly kíséretében fizeti ki a felesége számláit. A jó férj, ha felesége soká szeret aludni, maga néz a reggeli készítése után. A jó férj az asztalnál mindennel megelégszik. Ha a leves kozmás is, vagy elsózott, azért jóiztin" megeszi. Ha az asszony duzzog, uj ruhával vagy uj kalappal lepi meg a jó férj. A figyelmes férj otthon-nem dohány­zik, hogy a itiggönyöket be no füstölje. A jó lelkű férj, ha kell, éjjel is rin­gatja a gyermeket. A jó férj este idejében jáí haaa s kapukulcsot nem tart.' A jó férj az anyóst a háznál szíve­sen látja. Egyszóval olyannak kellena ajóférj­Utk leuui,» milyen iguin t viligoa siucs,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents