Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-11-05

^ Megjelenik ra i n d e ii vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koroukiut rendkívüli számok is adatnak ki. Bórmentetlen levelek, cstk ismert' kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. ^pnak szánt közlemények a lap r\ szerkesztőségéhez (Jókai Mór utcza 969.' sz.) küldendők. PAPAI I.APAV * Előfizetési díjak. K Egy évre 6 frt - Eél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyílt-térben 30 kr. A dij előr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az Blőfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohn Mór fiai ^ hirlapközvetitő iroda) küldendők. >^ Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Jókai Mór díszpolgári oklevele. Pápa „ város képviselőtestülete Jókai Mórt, koszorús költőnket és Írónkat ötvenéves irói jubileuma alkal­mából, mélyen érzett tisztelete jeléül .folyó évi június hó 3-án tartott köz­gyűlésében ^ általános lelkesedéssel városunk díszpolgárává választotta. Városunk által Jókai Mórnak átnyújtandó díszpolgári oklevél szö­vege a következő: „Mi, Pápa rendezett tanácsú város közönsége, adjuk tudtára mind­azoknak, a kiket a dolog most illet va rgy jövőben illetni fog, hogy Jókai Mór urat, hazánk koszorús nagy költőjét, ki az eszmék ós a nemzet szabadságának kivívásában az elsők között volt, s ki az elnyomatás nap­jaiban a honfi fájdalmának s jobb jövő iránt táplált reményének meg­ragadó sorokban adott kifejezést, ki a magyar nevet a legnemesebb ver­senyben, a népek szellemi haladásá­nak versenyében félszázados mun­kásságával az egész világon ismertté és tiszteltté tette: ötvenéves irói működése megünneplése alkalmából, mélyen érzett tiszteletünk ós hódo­latunk jeléül folyó 1893. évi nyárelő hava 3-án tartott rendkivüli köz­gyűlésünkben, egyhangú lelkesedés­sel városunk díszpolgárává megvá­lasztottuk, szorosabbá tenni kíván­ván ez által is azon kapcsot, mely közte ós városunk mint első nagyobb szabású irodalmi működésének szín­helye között..az elmúlt félszázad alatt is fennállott. Minek következtében őt mint városunk díszpolgárát mind­azon jogokkal felruházzuk, melyek minket városunk százados kiváltsá­gainál ós fennálló törvényeinknél fogva jogosan megilletnek. Miről kiadtuk polgármesterünk ós főjegy­zőnk aláírásával ellátott és szokott városi pecsétünkkel megerősített ezen oklevelünket. Kelt Pápán, 1893. évi nyárelő hava 3-án tartott rendkivüli közgyűlésünkben." = Városunk vízvezetéke és villamos világítása ügyében képvi­selőtestületünk tagjaiból népes értekezlet volt mult október hó 29-ón d. e. 10 óra­kor a városháza nagytermében. Az értekezleten Osváld Dániel pol­gármester elnökölt s az értekezlet egy­hangúlag kimondotta, hogy : a vízvezetéket és villamos világítás berendezését együttesen viszi keresztül, a vizkutatásokra a költségvetésben már is felvett fedezeti összegből a mükutak ása­tásához, illetve a viztelep előállításához szakértők közreműködésével azonnal hozzá fog, s ha a viztelep helypontja megál­lapítva van, azonnal pályázatot hirdet ugy a vízvezetékre, valamint azon ponton a villamos világítási telep berendezése mellett, utóbbinak, esetleg a vízvezetéket megelőzőleg is a városba bevezetésére, lóvén a villamos világítás berendezése záros határidőn belül sürgős és fontos azon okból, mert ha városunk általános villamos világítást nem rendez be, akkor a m. kir. dohánygyár a maga számára külön fogja azt előállítani, ha pedig ez •megtörténnék, akkor az általános városi vállalkozás a dohánygyári nagy fogyasz­tást elveszítené. Az értekezlet egyhangúlag azt is ki­mondotta, hogy a város ugy a vízvezetéket mint a villamos világítást, semmi esetre sem idegen vállalat utján, hanem helyi részvénytársaság vagy még inkább a vá­ros által házilag állíttatja föl, miután ezen vállalatok a legszükségesebb fogyasztási tárgyakat szolgáltatók lóvén, mint ilyenek jól j övedelmezők lennének a város részére. Az ily értelembeni értekezleti meg­állapodásról egy jegyzőkönyv, illetve me­morandum szerkesztésére Steinberger Li­pót képviselőtestületi tag kéretett föl. képző leány-egyesület* is hasonló szán­dékkal van. Mészáros Károly pénzfárnok jelenti, hogy a körnek jelenleg 5? frt vagyona van, mely a pápai takarékpénztárban van elhelyezve. Kiss Ernő indítványára pénz­tárnok felkóretik, a kör számára alkal­mas helyiség keresésére.. . Meghatároztatott az alakuló köz­gyűlés ideje is; a közgyűlés f. hó 19-ón fog megtartatni és ünnepségekkel lesz egybekötve. Végre dr. Kapossy Lucián titkár felkóretett a kör felolvasó és zeneestólye­inek programmja elkészítésére. = A Jókai kör végrehajtó-bizott­sága ma egyhete d. u. 3 órakor a város­ház nagytermében ülést tartott dr. Feny­vessy Ferenc elnöklete alatt. Elnök bejelentette, hogy a kör alap­szabályait a ministerium jóváhagyta, a taggyüjtő ivek kibocsáttattak. Örvendetes tudomásul vétetett ez­után Néger Ágostonnak mint a »pápai közmivelődési egylet« elnökének azon kijelentése, hogy ezen egylet a Jókai körbe fog olvadni; ugyszinte elnöknek azon előterjesztése, hogy a >pápai ön­= Veszprém vármegye legtöbb államadót fizető megyebizottsági tag­jainak 1894. évre összeállított névjegy­zéke: (A *-ai jegyzettek adói kétszeresen számíttattak.; Gr. Esterházy Móricz 42053 frt, br. Hornig Károly* 39484 frt, gr. Festetich Pál 20503 frt, gr. Esterházy Imre 15252 frt, Vajda Ödön 12680 frt, gr. Nádasdy Ferencz 12119 frt, gr. Esterházy Sándor 10151 frt, gr. Vallis Gyula 9333 frt, gr. Esterházy Ferencz 8088 frt, Ihász Lajos* 8042 frt, gr. Batthyány Elemér 7389 frt, gr. Draskovics József 4932 frt, gr. Er­dődy Ferencz 4553 frt, dr. Palotay Fe­rencz* 4334 frt, Tóth Kálmán* 3976 frt, dr. Fehórváry József* 3697 frt, br. Fiáth Pál 3240 frt, dr. Bódéi Gyula* 3038 frt, Jankovics B. József 2736 frt, Cseresnyés Nándor* 2457 frt, Pribék .István 2387 frt, Pap János* 2351 frt, gr. Zichy Ferraris Lajos 2266 frt, Tallián Lázár 2187 frt, Vogronovics Antal 2136 frt, Jánossy Gusz­táv 2101 frt, dr. Bezeródy Viktor* 2063 frt, Magyar János 2056 frt, "Wertheim Ármin 2017 frt, Kemenes Ferencz 1993 frt, br. ÍTchtritz Zsigmond 1978 frt, De­vics József 1956 frt, gr. Esterházy György 1749 frt, Hohtscher B. Lipót 1721 frt, Szabó György 1700 frt, Puzdor Gyula 1658 frt, Kenessey Móricz* 1624 frt, Sza­lay Mihály 1597 frt, Lamm Ármin 1591 frt, Eötvös Károly 1556 frt, Nagy Károly 1479 frt, Eőry Farkas Kálmán* 1438 frt, Kun György 1410 frt, Dr. Kenessey Pong­rácz* 1402 frt, Koller János 1368 frt, Schrikker.Imre 1331 frt, Barthalos István* 1329 frt, Goldstein Eichárd 1328 frt, Volf József 1289 frt, Vittmann Ignácz 1267 frt, Tóth Ede 1258 frt, dr. Osete Antal* 1194 frt, Körössy Lajos 1164 frt, EaffelMiháy 1162 frt, Konessey Károly* 1119 frt, id. Bélák István 1113 frt, Lövi Adolf 1101 frt, Spitzer Ignácz 1068 frt, Fleismann Ignácz 1034 frt, Berger Gábor 1026 frt, Szabó Imre* 1044 frt. Ezer forinton alul fizetnek: dr. Ha­lassy Vilmos*, Kovács Gábor, Veisz Sá­muel, Véghely Dezső*, Emresz Gyula, Hunkár Sándor, Hunkár Dezső, Jerfy Adolf, Báron Jakab, Pick Ignácz, Bain­precht Antal* Lamm Miksa, Fromm Mik­lós*, Mihályi Sándor, "Wertheim Sámuel, dr. Ováry Ferencz, Galamb József, Fischer Manó, Bauer Károly, Ifj. Bélák István*, Ruthner Sándor, dr. Jánossy Sándor*, Scbrikker Sándor*, dr. Kende Ádám*, Popper Ernő, Ferenczy Károly, Válla Géza, Molnár István, Gindele Géza, Sándl István, Zárka Dénes, Scbrikker Eudolf, Paál Dénes*, Steinberger Lipót* Hunkár Dénes, Sz ibadhegyi Kálmán, Purgl Fe­rencz*, gr Zichy István, Eíkóti Ede*, Pöpler Károly, Vida Antal*, dr. Bélák Sándor", Bibó Dénes, Mihályi Géza, Ha­nauer Béla, Baráth Ferencz*, Eothauser Sámuel, Kenessey Miklós, Lakat Mihály, Plosszer István*, dr. Lövi László*, Fischer Károly, id. Martonfalvay Elek* Molnár Antal, Eeé Jenő, Saáry Lajos*, Sarlay Gyula, Szalóky Géza, Volf Pál, Ponc Jó­zsef, Kemény János, NaglBenő v. Adolf, Bohn Gyula, Coók Lajos, Horváth Kál­mán, Osolnoky László, Körmendy Béla, Bodry János, Fodor Kálmán, Schneider Lipót, Bezeródy Iván, Steiner Jónás, For­ster Elek, Horváth Antal, Lővinger Mór, Füsty Molnár József, Bermüller Alajos, Iglauer János, Kubai Hubert, ifj, Schle­singer József, Veiss Elek, dr. Pillitz Benő*, Bognár Endre, Kenessey Zoltán, Koritsho­ner Lipót, Korbély György, Vogl Sándor, Huszár József, LTngár Sámuel, Sz. Horváth Pál*, Kakas József, Preisach Gábor, Hoff­ner Alberb, Maries János*, Csillag Gusz­táv, Blum Hermán, Kopáosy Árpád, Aj ­kay Miklós, Kovács Elek, Eőry Szabó Sándor, dr. Spitzer Mór, ifj. Schlesinger Mór,-Volf Sándor, Lövenstein Adolf, Barca Kálmán*, Bezerédj Lajos, Lakat János, Szalóky Tamás, Tóth László*, Kemény Andor, Békeffy Károly, Bélák János, Steiner József, Zarjeczky Viktor*, Ney Jakab, Eothauser Mór*, dr. Kársa István*, Szőke Károly, Csepeli Imre, Bánóczy Pál, Perlaky Géza, Bruck Sámuel, Pap Fe­rencz, Fekete Károly, Spitzer Simon, Eó­pási Mihály, Bánvárth Gusztáv, Steiner Mór, Blau Adolf, Sömjón István, Mattus György, Szőke László, Politzer Áron,, Kellner Vilmos, Kovács Péter, Lichter Izi­dor, Horváth Kálmán, Werner Károly, Bocsor Ferencz István, Obermajer József, Hoff man Sámuel, Margulit Lajos, Haupt­mann István, Hencz Tamás, Bognár Gá­bor, Eápoeh Sándor, Staub József, Hor­váth Sándor, Nagy Gyula, Veisz V. Mór, Günsberger Mór, Eóthberger Adolf, Stern Ármin, Pollák Manó, Czompó Gábor, Böhm Ignácz, Veisz Sámuel, Klein Jónás,. Ber­ger Sámuel, Meizner Lipót, Eáth Ferencz, Deutsch Adolf, Volf Ignácz, Neubauer József. A pápai Jókai kör alapszabályai. (Folytatás.) C) Szinészeti szakválasztmány. . 37. §. A szinészeti szakválasztmány föladata: Színtársulatok meghívása; vélemé­nyezés több színtársulat jelentkezése ese­tében; állandó, szakavatott s a kör cime alatt szerkesztett szini-birálatról, szini­diszitmónyekről s ruhatárról való gondos­kodás ; esetleg a kör tagjainak műkedvelői színtársulatba való csoportosítása. 38. §. Az egyes szakválasztmányok­tól kitűzött dijak az igazgató-tanács jó­váhagyásából vagy a kör vagyonából ke­rülnek ki, vagy egyesek adományából; a pályadijakat a közgyűlés, a védnök, il­letőleg az elnök osztja ki. 39. §. A szakválasztmányok szerve­zete : A szakválasztmányok mindegyike legalább 10 tagból áll, ezeket az igazgató­tanács választja egy-egy évre. 40. §. Minden egyes szakválasztmány kebeléből elnököt s jegyzőt választ; ülé­seik ügyrendjét magok állapítják, de az igazgató-tanács j óváhagyásával. Minden egyes szakválasztmány el­nöke, s egy-egy, a szakválasztmánytól uj választott tagja egy évi uj bizatással ren­des tagja az igazgató-tanácsnak, hol az utóbbi a szakválasztmánynak előadója a szakválasztmányi ügyekben. Minthogy a szakválasztmányok élénk tevékenységétől függ a kör elevensége, azért föladatuk minél gyakrabban üléseket tartani s igy alkalmat adni a kör tagjai­nak az érdeklődésre, működésre; a miért is július s augusztus hónapokat kivéve, minden hónapban a lehetőség szerint egy ülést tartanak. 41. §. A kör tagjai hajlamukat sza­badon követve a szakválasztmányok bár­melyikének ügykörében működhetnek, javaslatokat írásban, vagy az illető szak­TAHCZA. Hull a levél. Hull a levél, hervad a lomb a galyon, JTáj a szivem . : , ne kérdjétek a bajom. Hervadó lomb, hulló levél Azt susogja, arról regél: „Minek is van szerelem a világon 1 ' . . . Messze szálló vándor felhő kérdelek: Hervadásr* virul-e még kikelet? — A mi elmúlt, vissza nem jő . . . Azt sírja a vándor felhő: „Minek is van szerelem a világon" . . . Hull a levél, hull a csillag, hull a lomb, Érted vágyó lelkem messze elbolyong; Es lerogy egy néma sírra, Hol harmatgyöngyei felírva: „Minek is van szerelem a világon" . . . A teremtő szent magánya ugy maraszt. Azt ziiegi tarlott berek, bus haraszt, És a dérütött virágok ; Akár mer^e kelek-járok: „Minek is van szerelem a világon" . . . Soós Lajos. A ki iseretőjét . . A ki szeretőjét Tenger a szerelem Igazin szereti, Hűséges szivébe, Szerelmes levelet Hogy férne bele egy Sohase ir neki. Rövidke levélbe ? 2 Osvdlß Kálmán. Mikor a szobaúr nincs otthon. Minden előzetes bevezetés nélkül, egyenesen a dolog lényegére térek, s a történtek előadása után ítéljenek kérem, hogy jogos-e kifakadásom vagy sem. íme a tényállás: Jogi tanulmányaim megkezdése vé­gett jöttem fel a fővárosba. Mint teljesen ismeretlen, egy fővárosi lap apró hirde­tései utján kerestem magamnak alkalmas lakást. Ajánlatok előreláthatólag bősége­sen jöttek a társadalom minden rétegéből. Képviselve volt ott minden rendű s rangú ember, az utcák sarkán álldogáló hordártól, a ministeritanácsosig, kinek szintén volt egy külön bejáratú, a legkényesebb igé­nyeknek is megfelelően bútorozott hóna­pos szobája kiadó. Soha mulatságosabbat, mint egy tucat ilyen hirdetésre beérkező ajánlatot átolvasni. Szentül megfogadtam, ha netán valaha unatkozni találnék,— a mit kötve hiszek — csakis hirdetés utján fogok la­kást keresni. Nemde, az eddig elmondottakból azt fogják következtetni) hogy a ministeri­tanácsos ur ajánlata elolvasása után fel­ugrottam asztalom mellől, s nyakkendőm és frizurám megigazitása után fogtam cilinderemet és rohantam a tanácsos ur­nák lakása felé? Oh dehogy! Nagyon tévednek, ha azt hiszik. Hanem őszintén megvallva, kaptam én a többek között egy igen ínyemre való ajánlatot is, a mely kielégíteni ígérkezett kalandvágyó természetemet. Kaptam ugyanis, egy il­latos, rózsaszínű levélkét is, melyre kez­detleges, majdnem „hyelogriph" Írással » következő sorok voltak vetve; Pardon! megbocsássanak, hogy már ennyit is elfecsegtem, a többit legjobb akaratom mellett sem mondhatom el pi­rulás nélkül. De mégis, most jut csak eszembe, hogy már „jogász" vagyok, ki­szabadultam már a collegium szigorú fa­lai közül s a mi fő, biztos távolban érzem magam az atyai háztól. Ezen argumen­tumok alapján, jogot formálok magamnak arra, hogy kalandvágyamnak nyilt utat engedjek. Tehát minden hosszadalmasabb prológus nélkül elmondom, hogy tulaj­donkópen mi is volt azon levélben, ós mik történtek azután. íme, a levél szóról­szóra : „Tisztelt Uram! X. lap mai számának apró hirde­tési rovatában becses hirdetését olvasva, vagyok bátor ajánlatomat megtenni: fiatal, csinos, szellemes, kellemes modorú özvegy nő vagyok, két szobából :álló csinos la­kásom van, az egyiket készségesen áten­gedem. S ha netán estéi unalmasak len­nének, eltöltheti azokat társaságomban" stb. stb. E levél átolvasása után csakugyan felugrottam ülőhelyemből s nyakkendőm s frizurám megigazitása után elindultam világhódító, azaz lakást néző utamra. Végre, hosszas keresés után ráakadtam a levélben megadott cimre. De alig hogy beléptem a lakásnak azon részébe, melyet műnyelven konyhának neveznek, már is yisszaakartam fordulni azon hitben, hogy tévedtem. Uram fia! háron piszkos, fésü­letlen, félmeztelen gyermel: tépte egymás haját egy Bárokban. Zavaromból a ház asszonya, egy a legszebb kornak örvendő, meglehetősen csinos nö segített ki a kö­vetkező megsiólitájsal i — Talán a szobát tetszik megnézni ? Miközben hamiskásan mosolygott szemeim közé. Ereztem, hogy megbűvölt tekinte­tével. Gépiesen ejtem ki az „igent" s egy szófogadó médiumhoz illően követtem őt leendő lakásom felé. Beléptünk. Festői rendetlenség ural­kodott eme szobának nevezett lomtár­ban. Nem mulaszthattam el megkérdezni, hogy mindig igy szokott-e ez lenni ? Oh dehogy! jegyzó meg a menyecske, csak •most, mivel nagy takarítás van, de estére már minden a legnagyobb rendben lesz. Megtetszett nekem a szoba, jobban mondva a szoba-asszony, s a szoba árára nézve hamarosan meg is egyeztünk s egy­úttal ki is jelentettem, hogy még aznap elakarom foglalni uj lakásomat, mivel ez idő szerint szállodában lakom. Nem volt semmi ellenvetése. , Ajánlottam magamat tehát, s men­tem. Azaz csak mentem volna, ha vég­zetem nem vezetett volna a konyhán kelresztül, hol a három! gyermek, valószí­nűleg neszét vette mily járatban vagyok, —- körölfogtak, — az egyik a lábamba, másik a kezembe, a harmadik meg a ka­bátom szárnyába kapaszkodva, elkezdtek kérdéseikkel ostromolni, hogy ón leszek-e az uj szobaúr? Leendő szobaasszonyom látszólag restelte kissé a dolgot, s ipar­kodott őket meggyőződtetni arról, hogy én leszek az a szerencsétlen. Mert a szó szoros értelmében véve az voltam. Azt hittem, most már szabadulok tőlük. Csa­lódtam, de nagyon, mert miután megtud­ták, hogy ezután szorosabban egymáshoz fogunk tartozni, már amennyiben egy fe­dél alatt fogunk lakni, még jobban, erö­sebbeu kezdték az ostromot, fénytelen. voltam kapitulálni, s egy-egy krajcár hadi­sarc árán csakugyan meg is menekültem a további ostromtól. A szabadba érve nagyot lélekzettem. Szép, szép, e ragaszkodás — gondolám — de még sem tetszik, s egy rövid pillanat alatt, átfutott agyamban az egész jövő. E rémes gondolatokat — mert mint ké­sőbb leírni fpgom,. hogy azok voltak — leküzdve, iparkodtam szállodai lakásom felé, hogy ott gondolkozzam jövendőm felől. Este azután, sötétben, mikor már azt gondoltam, hogy a gyermekek már alusznak, beköltöztem uj lakásomba. A napi fáradalmaktól elcsigázva, s uj kör­nyezetem szeretetremóltóságától átszelle­mülve csakhamar mély álomba merültem. Ugy reggel felé járhatott az idő, midőn hangos kopogás riasztott fel álmomból. Szabad! dörgóm boszusan. E szóra meg­nyillottaz ajtó, s mintha a pokol minden lakója tört volna elő, oly borzasztó lár­mával jöttek be az apró csemeték egy­másután — gänsemafschban. Fel hozzám az ágyba, s banális módon kezdték az attakot, — Bácsi jól aludt-e? Mit álmo­dott a bácsi ? S a Jehova tudná mind elősorolni azt a rengeteg kérdést, melyeket hozzám intéztek. Borzasztó küzdelmembe került mig lerázhattam magamról őket. Azt hittem ki fognak menni, miután kéz­zel foghatólag bizonyítottam be, hogy éppenséggel nem sympathiálok. velük. Ellenkezőleg, egy sarokban meghúzódva, valószínűleg valami uj haditerven törték fejőket. Hogy sejtelmem nem csalt, efelől meggyöződtettek csakhamar ők maguk. A legidősebb ugyanis fontoskodó ábrá­zattal, de látszólag békés szándékkal

Next

/
Thumbnails
Contents