Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-01-08

/ A közfürdő. \ A régi görög és római történelem hagyományainak számos statisztikai és küzegészségi intézményt köszönketivhk. Csaknem általánosan isméit tény az, hogy a jelenleg Európában, süt a tengerentúli világrészekben élő jogállamok is, valamennyien a régi római jogból vezették le állami törvényeik sarkalatosabb alapelveit. — Kevébbé ismeretes azonban az, hog3

r a régi görögök és rómaiak, —• azon meggyőződésből kiindulva, hogy csak egészséges testben lakhatik egészséges lélek — minden eszközt felhasználtak, mely artest erősítésére, edzésére, igy egészségük hatványozott mérvbeni fenntartására vezethetett. Már kora ifjúságukban előszeretettel űzték a tornászatot és vivást, melyekhez később a test fejlésével a birkózás és a gladiátori küzdelmek csatlakoztak. Mindezen testedző gyakorlatok azonban nem vezettek teljes mértékben a kívánt eredményre, nagyon korán észrevették azt, hogy a vas egészséget a testi gyakorlatok mellett csakis a bőr tisztántartása és edzésével együtt érhetik el: korán hozzá szoktatták tehát testüket a hidegvizzeli dörzsölésekhez, s általában a fürdők minden neméhez. Innen származott aztán az, hogy nálok csaknem minden ház bírt — egy nem a mai korban a nagyobb városok vagyonosabb osztályainál található, sokszor igen kezdetlegesen berendezett szük fürdőszobával, hanem egy fürdőhelyiséggel, mely a báz legszebb részét foglalta el s mely helyiség sokszor művészileg ékítve, a legnagyobb pompával, de minden esetben kényelemmel is volt berendezve. De nemcsak a gazdag előkelő osztálynak volt kiváltsága az, hogy tetszés szerint f űrödbe tett, a régi rómaiaknál a nép minden rétegének, nők, munkások, gyermekeknek is megvolt adva az alkalom arra, hogy ezen az egészség fenntartására annyira szükséges szokásnak, minden nagyobb anyagi áldozat nélkül csaknem mindennap hódolhattak. Xagyun sokat köszönhetett a szegényebb nép osztály e tekintetben állami hatóságainak, melyek koráu felismerték azt, hugy az ember testi és szellemi épségének fenntartására, a gyakori fürdés kiváló eszközt képez. így keletkeztek egymásután a nagy nyilvánus í'ürdöintézetek, melyek rendszerint államköltségen építtettek. A IY. századi >au Krisztus után ezen fürdők már több, suk esetben 15 helyiségből is állottak, m-lyek a legnagyobb kényelemmel, pompával, művészileg voltak építve. Egyik legszebb fürdője volt a régi Eómának a Caracalla által épített hő fürdő. Több mint 12 évig épült ezen — a szegényeknek — annyira áldásos, monumentális fürdő-intézet, melyben egyidejűleg 1(500 egyén is fürödhetett. Személyenként a mi jelenlegi pénzértékünk szerint 2 kruyi fürdöclijért s még ezen dijat is csak a benszülöttek voltak kötelesek űzetni, míg az idegenek tekintet nélkül honosságukra, fürdüdij-iizetésre nem voltak kötelezve azon okból, hogy a jó példát hazájokban is kövessék és tovább fejlesszék. Önkénytelen is azon kérdést tesszük itt önmagunkhoz, hogy az egészség fenntartására annyira hasznos ezen intézményt, miért nem fejlesztettük tehát mi is tovább. A felelet erre csak egy lehet: rnert nagyon kényelmesek és — mondjuk ki nyíltan — nagyon restek lettünk. De másrészről elődeink állami és városi hatóságainak is hibája az, hogy a fürdő iránti érzék sok századokon át alvó maradt s ezen század elejéig a rendszeres fürdés jótéteményében legfölebb a kis gyermekek részesülhettek. De. ha áll az, hogy a langyosmeleg fürdő a kisdedek testi épségére határozott befolyást gyakorol, önként következik, hogy a felnőttek ugy a férfiak, mint nők egészségi állapotának fejlesztésére hasonlólag csakis jótékony hatással lehet. Mely okból keletkeztek volna különben az ezer és ezer számra menő, igen sok esetben senimi specziális gyógyerővel nem bíró fürdőhelyek, miért utasítanák a lábadozó betegeket az orvosok a fürdőhelyekre, s miért rendelnének nekik fürdőket. — Bizonyosan nem azon okból, hogy a kor divatjának hódoljanak, vagy hogy a család egyik vagy másik férjhezmenendö tagjának férjet szerezzenek, de mert elodázhatian szükségnek tartják az egészség visszanyerésére igen sok esetben a testedző fürdők használatát. De nem mindenki van a sorstól földi javakkal oly dúsan megáldva, hogy évenként4—6 hetet tölthessen egy sokszor távol eső ós költséges fürdőhelyen, vagy hogy családja egyik vagy másik tagját oda küldtesse, nisrt a legtöbb embert a megélhetés gondjai, s az elodázhatlan mini dennapi munka lakóhelyéhez kötik. / A gyakoribb fürdós szükségének érzete azonban mind követelöbben lépett fel, mind szélesebb körben ajánltatotfe az orvosi tekintélyek által. így keletkeztek aztán e század elején a nyilvános f/irdőintézetek, különösen azon nagyobb'városokban, melyek a fürdésre alkalma/s állóvagy folyó vizektől távolabb esteik. Európának egyik első nagyobb szabású nyilvános fürdő-intézete volt az 1804-ben Moreán építész által emelt Diana fürdő Bécsben, mely később 1842-ben egy részvénytársaság által Forstel' és Etzel építészek terve szerint egy téli uszodával is kibővítve lett. A nyilvános fürdő-intézetek felépítése, illetőleg szaporodásával mind gyorsabban és általánosabban emelkedett a fürdés iránti érzék is annyira, hogy a közönség többé az egyszerű kádfürdőkkel J nem elégedett meg, igy keletkeztek aztán/ a fürdők különféle nemei a zuhanyok, orosz, római, irr és török gőzfürdők, melyekhez később nagy födött uszodákat is építettek, melyeket kedvezőtlen időjárás, sőt a téli hónapok alatt is használtattak. A találmányokban annyira gazdag jelen századunknak köszönhetjük azt, hogy ujabbi nyilvános' fürdőiutózeteink közegészségi szempontból ma már oly kiváló berendezésekkel láttatnak el, melyek tekintettel a beunök alkalmazott szellőztetés, központi fűtés, tisztaság és kényelemre, minden hozzájuk fűzött aggodalmat alaptalanná tesznek. A mi végül a fürdő-intézetek jövedelmezőségét illeti, e tekintetben a statisztikai adatok hiánya folytán kevés tényleges adatot hozhatunk fel. Európának legtöbb fürdő-intézete magántulajdont képez, ezen tulajdonosok pedig évi bevételeiket nagj'on könnyen meghatározható okokból nem örömest hozzák nyilvánosságra. Annyi azonban mégis tény, hogy a fürdő-intézet tulaj/donosok legnagyobb része a jó módú osztályhoz tartozik, s hogy a fürdö-intéz°ti/knek az üzem hiánya miatti csőd alá,'jutása, vagy elárvereltetése, a legnagyobb ritkaságok közé esik. A fentiekben a fürdőkről általában előadottak után világos az, hogy egy nyilvános fürdő-intézet nem rossz üzlet, bizonyítják ezt a tények is, de bizton is állitható az is, hogy egy szigorúan szolid, tiszta, a mai kor igényeinek megfelelően berendezett s jól vezetett fürdő, ha az árak nem tulmagasok, nemcsak jövedelmező, de a közönséget a fürdéshez -szoktatni is hivatott, sőt szoktatja i 3, s ez által közegészség! szolgálatot is teljesít. Egg szakértő. Irodalom és művészet. — „Magyar Ifjúság." E közkedvóltségii lapot, melyet a serdültebb ifjúság részére Tábori Kóbert és Zempléni P.j Gyula Szerkesztik, a közoktatási ministerium äs ajánlotta az iskolák figyelmébe. Most fejezne be tizedik -évfolyamát és betenkint egyszer, két ivnyi terjedelemben jelenik meg. A legjelesebb ifjúsági elbeszéléseket, rajzokat, tudományos czikkeket és ifjúsági ezikkeket közli számos illnstráczióval. — Egyetlen családban sem szabadna e lapnak hiányoznia, mert erkölcsös iránya és kiváló tartalmánál fogva, (melynek egyik részét a kitűnő illustrácziók képezik), valóságos szükséglétet pótol. A tizenegyedik évfolyam első számára, mely karácsonykor látott napvilágot, különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. Van benne számos sikerült illustrácziókon kivül érdekes közlemény a legjelesebb magyar irók tollából. Melegen ajánljuk ezt a kitűnő ifjúsági lapot olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára negyed évre 1 frt 50 kr, félévre 3 frt, egész évre 6 frt. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal: Budapest, IV., Gizella-tér 1. sz. —- A Divat-Salon évről-évre nagyobb olvasóközönséget hódit magának, ami, tekintve fényes, elegáns kiállítását, érdekes tartalmát, nagyon természetes is. Egyik legfőbb érdeme, hogy divatképei nem furcsaságok, aminőket meg szoktak csodálni, de nem utánozni, hanem a jó Ízlésnek és elegáncziáuak olyan közvetlen rajzai, aminőket örömmel utánozhat minden csinos nő. Szabásivei s érthető, terjedelmes magyarázatai pedig azt is lehetővé teszik, hogy hölgyeink akár sajái maguk is elkészíthessék mindazt, amit mint érdekes újdonságot e sízép divatlap bemutat. Két ivnyi válogatott közleményeket közöl a lap szépirodalmi része, költeményeket, elbeszéléseket, regényt, jelet, tollak termékeit. Szerkesztői: Faughnó Gi ajtó Izabella és Hzabóné Nogáll Janka, kik nemcsak arra törekedtek, hogy eddig szerzett híveiket megtartsák, hanem az uj évben ujakat is akarnak hódítani. Mi a magunk részérői szívesen ajánljuk minden olvasónknak e fényes, elegáns kiállítású lapot, mely a jó izlést, a takarékosságot szolgálja azoukivül, hogy válogatott szépirodalmi közleményeivel finomabb lelki gyönyöröket szerezzen. Nemcsak mint a legszebb, legjobb lapot, hanem mint a legolcsóbbat is ajánljuk, levén előfizetési ára egész évre csak 12 korona (6 írt.) mutatványszámokat iogyen ad a DivatSalon kiadóhivatala (Budapest, IV., Gizella-tér 1.) hová az előfizetési pénzek is intézendők. Hivatalos rovat. 6334 1892. Hirdetmény. Pápa város polgármestere által ezennel közhírré tétetik, hogy Pápa város képviselő testülete f. évi deczember hó 28-án 164. sz. a. hozott határozatával az árváknak fizetendő kamatlábat 6%-ról 5%-ra szállította le, s erre vonatkozólag ugyan a fenti sz. a. alkotott szabályrendeletének felsőbb hatósági jóváhagyás alá terjesztését elrendelte. Mi azzal, hozatik köztudomásra, hogy ezen határozat ellen a netáni felebbezés a mai alólirott naptól számítandó 30 nap alatt alulírott polgármesterhez beadható. Pápa, 1892. deczember hó 29-én. Osváld Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — A főispán üdvözlése. Yéghely Dezső kir. tanácsos alispán és az összes központi tisztikar újév alkalmából megyénk főispánjához — ki jelenleg Mentonéban időzik — igen szép és meleghangú üdvözletet küldött. — LAllg Lajos városunk orsz. képviselője a napi lapok hirei szerint pénzügyi államtitkári állásáról lemondott és ismét átveszi fentartott egyetemi tanszékét s mint képviselő tevékeny részt fog venni a parlamentben is. Pápai választói, kik 12 év előtt mint egyszerű képviselőt és hírlapírót tisztelték meg bizalmukkal, és ezen bizalmukat több izben mint egyetemi tanár és utóbb államtitkárral szemben megújították, ezen elhatározását is bizonyára helyesléssel fogadják és ujabb bizalommal néznek további parlamenti működése elé. — Szilveszter estéjét városuukban ugy a casinó mint a polgári kör szokásos társasvacsorájával ünnepelte meg s több nyilvános helyen jött össze nagyobb társaság vigadva köszönteni az újévet. A casinó külföldön levő elnökét gróf Esterházy Móricz főispánt ez alkalomból sürgönyileg üdvözülte, melyre a gróf még újév napján szintén táviratilag meleg hangon fejezte ki köszönetét és viszont üdvözletét. -— Tisztújítás. A holnap, hétfőn délelőtt 10 árakor Yéghely Dezső kir. tanácsos alispán elnöklete alatt tartandó városi közgyűlésen fog az üresedésben levő főjegyzői és a netán ezen választás folytán üresedésbe jövő egyéb tisztviselői állás is betöltetni. A kérdéses állomásokra több pályázót emlegetnek, de hogy lapunk pártatlanságát megőrizzük és mert a pályázati határidő a kijelölő bizottság üléséig még mindig nyitva vau, tartózkodunk a pályázók neveinek felemlitésétől és majd csak a közgyűlés után fogjuk a választás eredményéről t. olvasóinkat jövő számunkban értesíteni. csillan az áruló köny. Aztán betolja a fiókot. vSzája köré ismét kiül az a hideg vonás és el vau feledve minden. Nem is történt semmi, csak a multak emlékének áldozott. A kis boriték is czimet kapott ós ma már az ö kártyája is ott hever a gratulácziók garmadájában. P. f. nem sok, de elég egy hideg leánytól, a ki az udvariasság ellen nem akar véteni. Mnrgiwrite. tiszta, a másik keze piszkos lenne. A neje kénytelen mind a kettőt elfogadni. Fraiieziaországban csupán egy'gentleman van : a pénz! Csupán egy hatalmas ember: a pénz! Csupán egy tisztességes ember: a pénz ! A házasság. Az igaz, hogy nem venném el a világ legszebb leányát szép hozomány nélkül, de az is igaz, hogy a világ legszebb hozományát se venném el szép leány nélkül. A csúnya asszony, bármilyen gazdag is, -| soha sem jó üzlet: azonfelül, hogy rósz; világításba helyezi a házat, arra kényszeríti a fórjet, hogy költséges kedveseket tartson, annál költségesebbeket, mert a férj kénytelen a viszonyt titkolni. * Hidd el nekem, hogy a házasság a legalacsonyabb emberi intézmény, ha nem igyéb mint két vagyon egyesülése. Épen ezért kell nősülnöd, mert szegény vagy. A szerelem az egyetlen dolog, in3lyet nem lehet megvásárolni. Akár palotában, akár kunyhóban mindent betölt, mindenütt helyettesíti a bútort. j * . / A fiatal gazdag leányok . . brrr! Buhájuk suhogása hasonló a ^ankjegy ropogásához és szép szemükből csupán egy dolgot olvasok ki: a törvény meghinteti a hamisítókat. J ' eher, kinek tisztességes lánya ~'u vagyona vari) azt a beVtq, mintha af egyik keze A kaczérság. A női hiúságnak egyik kifejezése a kaczérság. A kaczérság nem más mint túlzott tetszvágyból eredő affektáczió. Jól tudja a nő, hogy a szépség legfőbb kincse és hogy ez még középszerű lelki műveltség mellett is mindenütt tet-' szik, győz ós meghódítja az egész férfi világot. Jól ismeri a nő Anakreon szavait : „Az Istenek a gyönge nemnek fegyverül acük a szépséget!" Ha evvel a tudattal a hiúság bizonyos neme párosul, akkor az olyan'nő nagyon tetszik önmagának és azután mindenkinek nagyon akar tetszeni, vagy pedig érzi a hiányait s túlzott szeretetreméltósággal, nem érzett órz dinekkel, tettetett jó tulajdonokkal akar hódítani. A bizonyos íoku, mérsékelt kaczérság egyik szabad mesterfogása a női életbölcsességnek ós a ki ezt a kellő helyen és kellő időben alkalmazni tudja, az többnyire el is éri czélját. De az oly nő, a ki tüzetesen űzi a kaczérságot, sohasem fogja boldogítani fórjót, mivel egy szívhez állandóan csatlakozni képes nem lévén, folyvást többeknek tetszeni kivan és ez mindig visszataszító és csak üres közönséges lelkekre lehet ideiglenes hatással. Megbocsátható csupán amaz ártatlan tetszvágy, mely természetes óhajból következik, hogy azon szép tulajdonokat, a melyekkel valaki bir, gyöngéden ós minden tettetés nélkül érvényesítse, de ilyenkor mindig a kellem az ártatlansággal ölelkezik a női arezon és a szüz-szemórem pirja tisztelet őri szolgálatot tesz. A kaczórkodc ártatlanság, vagy áz ártatlan kaczérko'dás magában véve ugyan még nem szerelem, de szerelemre vezet. A kaczér nőnél az első, a mit tud: mennyire szép; — az első, a mit tapasztal : menynyire gyarló; az első, a mit feled: hány líves ? llocheraucault mondja: „A nő, kinek csak egy imádója van, nem tartja magát' egyébnek, mint egyedül kaczérnak." A nő emlékezete e részben különös; még harmincz év múlva is emlékszik néha a kaczér nő az első imádójára: az utolsót pedig néha harmaduapra is feledi. A szépnem kiválólag bírja a kegyes gondviselés mindenféle adományait: testben symmetriát, lélekben harmóniát, szívben sympathiájt, hangban melódiát és — tudom is ón — miféle mindennemű mágiát. S ezen szép tulajdonságok közül a külsőleg megjelenöket. Éva ivadéka azonnal észre szok I» venni a tükörben, a mely oly részrehajlatlan, igaz biró, hogy Ítéletét a legfőbb törvényszók, a szem mindig helyben szokta hagyni. De nem csak észre veszi, hanem Igyekszik azokat értékesíteni is legalább! addig, míg az idő vas foga le nem > szedi azokról az arany himport. ;S ebben a tekintetben a kaczér nők valóságos mestprek. Virtuozitással forgatják vágyban uszó szemeiket, a melyeknek pillantásai megbüvülnek s a melyek hasonlítanak bizonyos látszólag nyugodt, de mégis rettenetes 'kerókmüvekhez ; naponként nyugodtSjUj-íés baj nélkül haladunk el mellettök, .udt sem gyanítva: eljö azonban &zonjj|ercz, midőn megfeledke» ü zünk róluk; jövünk, megyünk, ábrándozunk, nevetgélünk, osevegünk; egyszerre csak azon vesszük észre magunkat, hogy oda akadtunk. Végünk van ! A kerék megfogott, egy pillantás lebilincselt! Ügyesen mutatják gyöngysor foguk vakitó fehérségét; elbájolólag mosolyognak ajkaik, a melyek üde pirosságán a földi üdv trónol; előnyösen fel tudják tüntetni bársonytapintatu, csókratermett, szép idomú kis kezeiket és azokon liliomujj aikat ós gyöngyház körmöcskéiket; ravaszkásan nyújtják ki picziny lábacskáikat, a melyek miatt már sokan fejőket ós fejőkkel vagyonukat tették koczkára ós vesztették el. De hát utoljára is a bimbóból nyilt virág lesz s mihelyt annak egy levele letöretik

; a többi önként utána hull; a lepke szárnyain csillogó aranyporhoz hasonló szépség lesodortatik és kelletlen hamuvá lesz. Ilyenkor kezdődik azután az ószkaczérság. Azonban, mivel ifjúkorában többet törődött a szerelrneskedóssel, mint a tudománynyal, itt is csakhamar kibúvik a szeg a zsákból. De azért tovább folyik a régi fellegvár makacs védelme az évek ostroma ellen. A kaczér nő kenyértudománya a szerelem, mely tudományt többnyire tüzetesen, szenvedélyesen műveli s valóban mestere is. Azonban ha szerelme szivéből nyelvére száll, már a szenvedély erejének nagy része az uton elröppent, ^z egyik gyengesége, a mint általában a' kaczér nőt oly könyvhez hasonlónak lehet tekinteni, a melyhez ha még oly szép és még oly okos is, a sajtóhibák jegyzéke mindig hozzá van csatolva. Hasonló a megrakott asztalhoz: ebéd előtt az ember egész máskép néz reá, mint ebéd után! Scaewlu, az igazán érdekel — Fiatalj már is megunta al a helyett hogy v| hó 4-én délelőtt pápai carnevál. daczára aj idei rävidvfarsangnak, fényes ós élvezetesnek ígérkezik rarhenyiben több bal, _ Je

]. me

z t s tánczestély, nyilvános -es m

a

. g

án piknik rendezése van, kilátóba helyezve, melyek közül néhányra mar.a meghívók' is szétküldettek; ugy látszik % fiatalság tud a farsang kurtaságán kifogni ós a 38 nap majd minden napját felh

asz

. nálva, igyekszik kárpótolni magát a 14^ nemes élvezetében. Az első ' muIaMg g pápai nőegylet által f. hó ll-én.tartaadó „Piknik" lesz, mely hogy minden^ 'tekintetben sikerülni fog, nem kell mást fej. említenünk, hogy hozzá értő, avatott rioi kezek rendezik; f. hó 21-én tartatik l korcsol/a bál és febr. 14-én a vörös kereszt egylet £Itai rendezendő j elmezestély ós időkézben,több más mulatság. Micsak jó sikert_és jó mulatás.tj.kivánunk! — iVeszpremben a nemzeti kasinó foljó' évi. • január -hó l'-én tartotta tisztujitá közgyűlését; ez alkalommal i

s

. mét általános lelkesedéssel és- egyhangúlag vármegyénk főispánja Esterházyilóricz grófWálasztatott meg elnöknek. — Ä városi központi választmány tágjaivá a legközelebbi küzgyülésen

( egyhangúlag megválasztattak: Kéger Ágostod Horváth Lajos, Barthalos István, Paál István, Lazányi Bók, Szilágyi József, Saáry Lajos,Kovács István, Lukonits Pál, dr. Eechnitz Ede,. Pap János, Hanauer Béla. — A pásztorjáték ismételt előadása alkalmából fölülfizettek: Galamb Józsefire 5 frto| Néger Ágoston 4 frt 40 krt, Fűzi István 1 frtot. Fogadják a kegyes adakozók intlzetünk hálás köszönetét. Az irg. nőv. intéletének igazgatósága. — Várbsunk polgármesterét Osoáld Dániel urat. nevenapja alkalmával, személkresén tisztelegve ós táviratilag is számosan üdvözölték. Fogadja a mi legjobb . kivánatáinkat is! — A pájpai casinó ma 8-án d. u. 3 órakor tiszttíjitó közgyűlést tart, . — A nőegylet piknikje iránt ugy helyben, mint 1 vidéken nagy az érdeklődés. Ugy vaglunk értesülve, hogy igen látogatott mulalság leend és a vidékiek is igen szép szmuban lesznek képviselve. Kívánjuk, hogy«. jótékony czél iránti tekintetből mineB. többen jelenjenek meg ^ek ígérkező mulatságon. [7olt, alig 19 éves és [életet.Eldobta magától. ;ig küzdte volna. Folyó ós 9 óra között lőtte halántékon magáiAckramek l^ajos, Sekramek Ambrus voltBlákai urad! számtartű fia s két órai szermedés után kimúlt. Végzetes tettét ugy lmszik elmezavar okozta, legalább más okotEiem lehet még gyanítani sem. A VII. Aztály növendéke volt, de a mult év végén kilépett az intézet kötelékéből, s bár visszajött Pápára, az intézetben nem jelent meg többet, azt felelvén a kérdezősködésekre, hogy Budapestre megy a rajztanodába. Temetésén ennek daczára is megjelent ugy a tanári kar mint az ifjúság* s volt osztálytársai egy szép koszorút helyeztek a koporsóra, melyet ezenkívül a' család s özv. Lázár Lajosné ós többek koszorúi borítottak. -r- A pápai izr. hitközség tegnap tartott képv. testületi ülésén megválasztattak elnöknek: Iltayersberg Salamon, alelnöknek: HerczogFerencz, tanácsosoknak Blau Adolf, BeiVer Mór és Löwy Adolf. I " "* — Köszönetnyilvánítás. ^g°

s Martonfalvay Elekné turnő a „P. V. A". E." egyesület „Népkönyvtárát" a következő müvekkel volt kegyes gyarapítani, u. m. Egf család démona, A fekete Madonna, Végzetes látogatás, Elbeszélések, Molory kapitány bűne, Erős mint d halál, Egy leány mint,özvegy asszony, kopog ? Magyar Szülőt (5 kötet), Magyjf Géniusz (13 füzet* Képes (Jsaládi Lapok. E iiagylelkü adományokért, hálás köszöne'ét nyilvánítja a P V. t&^.„ L — 'Meghívó. Pápa és vidéke fiatalsága által a korcsolya egylet javára 1893. évi január hó 21-én szombaton Pápán, az Arany-G-riff szálloda 'dísztermében tartandó zártkörű korcsolya-bálra. Kezdete este 9 órakor. Jegyek válthatók a meghívó elömutatása mellett a' bál napján egész nap - a rendezőbizottáág pénztári helyiségében (Arany-Griff szálloda).' Jegyek ára: Szé'mélyjegy 3 frt. Családjegy 2 szemejlyre 5 frt; három személyre 7 frt; 4 személyre 9. frt. ttjőhely .az erkélyen 3 frt. EendezÖ bizottság: Báró Bothmer Béla. .százados, -ilnök. Körmendy Béla elnök, Hanauer; Zoltán alelnök. Vaszary Bóla,

; főhadnagy aleln.ök. Battenberg Lajos titkár. Freiszberger'Gyula ellenőr. ^Reguly Dezső házAagy.. Krancsák József pénztáros. Akucs Lajos, Andrae Emil, Bánóczy István, Barabás Jenő, Barcsi József, Barthalos István, Bauer Antal,^ Berger Emil, Bermüller Alajos, Bezeródj, Lajos,'" Borsos István, Borsos Károly, Bótká Jenő'; Csillag Dezső, Csillag Károly, Davnay Kálmán, Eifner Jenő, Fgldváry Jénö, 'Fürst Sándor, Gaál Illés, G-aray Dezsö^ Githy Zolfcáa, Ghyczy Géza.