Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-12-17

vagyis r, holdnak imádó harenokai. Göröghont nem hivják-e szinte Hélladnak? Spartak.? Sanskrit.- Spardha-ta='at. vetélytársak. Pelargok. Sanskrit: Palasza-ga—& ki irgalom nélkül ^harcol. Lélégok. Sanskrit: Lala-ga=a ki futásában félelmet gerjeszt. Mennyire felel meg e szavak jelentősége az ifjú és harcias népek Ízlésének, szeretvén oly nevet, mely szokásaikat leginkább kifejezi. A következő nevek szinte ugy csúszván be Görögországba, s a legnevezetesebb emberek által vétettek föl. Például: Pythagoras. Sanskrit: Pitha-guru~iskolamester. Anaxagoras. Sanskrit: Ananga-gura= a szellem mestere. Protagoras. Sanskrit: Prata~guni =mindeu tudományban kitűnő mester. Ha Göröghonból átmegyünk Itália, Gallia, Germánja ós Skandináviába, ugyanazon sanskrit eredet és származáshoz jutunk. Itália. E név Italostól a trójai hős fiától származik. SanskiituhitoZa^alacsony | osztályú emberek. Bretok. Sansk. Bharata—iparos osztálybeli nép. Thyrhenek. Sansk. T%ra-na—gyorsharcnokok. Sabinok Sansk: SaWi«-wa=harcnokok osztálya. S'imnifák. Sansk: Samna-ta^a, száműzöttek. Cellák. Sansk: ZíTíZ£a-te=rablófőnökök. Gallok. Sansk: Gala-ta=hóditksra, induló nép. Belgák. Sansk: Bala-ja=erösök fiai. Sekvánok. Sansk : Saka-na==kitüia.ö vitézek. Sikambrok. Sansk: Su-kam-bri=jó főnökei a földnek. Skandinávok. Sansk: Skanda-na-va— Skandának a harcok istenének imádói. Odinok. Az éjszaki sivatagokra kivándorló törzsek főnökei. Sanskrit: Yodin harcnokok főnökei. Svédek. Sansk: Su-yodhu—a. jó harcnokok. Baltok. Sansk : Bala4a-ka=& hatalmas hódítók vize. Norvégek. Sansk: Nara-voya=^ntenger embereinek országa. AHemánok. (Németek; Sansk: Ala»iaH»=szabademberek. (Vége köv.") mes meglepetésül szolgált az, hogy délutánra hölgy vendégek: özv. Guáry Pálné és leányai: Emmi, ErzÜ és Margit Vaágről megérkeztek. Vadász-bravourjaik elbeszélésével mulattatták az urak a nőket a szalonban, többen pedig a toiletteket szemléltük. A bázi urnő kék csíkos fehér crepe de chine á la turque szabású — ruhájában igazán bájos jelenség volt. Guáry Emmi és Erzsi k. a. csipkével díszített fekete selyem, á la Stiftdame öltözékükben és Margit k. a. szürkés changent, alpesi rózsaszín szalaggal ékített toillettejében, alighanem több férfiszivet késztettek hevesebb lüktetésre. Távsaságukban voltak még a házikisasszony: Művi us Ilona és nővére Margit, ugy Gizella kisasszonyok is. Öt óra után vette kezdetét a fényes ebéd, melyen a háziasszony, a hölgyek, a házigazda és a vendégekért számtalan pohár lett ürítve. A feketekávéhoz a csilláros sálon ajtai nyíltak meg ujra és itt az egyik félhomályos í-aiok kis asztalkája két kisasszonyt is a kártyázásra csábított, melynek azonban rövid idő alatt vége lett, mivel a hölgyek par hasard játszva, egyik urgibicük is csődöt mondott. A fiatal-öregek még tovább ütötték — a tarokkot a dohányzóban, mi pedig öregfiatalok a hölgyekkel a háziasszony boudoirjába vonultunk, hol Guáry Erzsi k. a. zougoráu gyönyörűen eljátszott csárdásai é^ keringői táncra buzdítanak bennünket és majd táncolva, m;ijd a legkedélyesebben társalogva volt együtt az egész társaság a késő éjjeli órákig. Másnap reggel hng.Uuk .1 a maicaltői kastélyt, sajnos, oly km-án, hogy csak a lefüggönyözött ablakokhoz inthettünk Icalapunkkal Istenho-.zádot. — a. A marcaltői — vadászat és soireé. — Marcaltö csak egy ugrás Pápához, de bármily messze esnék is tőlünk, kész örömmel és szívesen keresnénk fel mindig a marcaltői kastélyt, melynek ura: Ruston József igazi magyar vendégszeretettel hivja meg és fog;i-lja vendégeit. Legutóbb, a dec. 9-ki vadászaton ís számosan vettek részt városunk és vidéke jeunesse dorée-i közül. A villásreggeli után, melyen aliáz fiatal, bájos úrnője is résztvett, nagy kedvvel indult vadászatra a férfitársaság és 150 nyul, több fogoly és egy sas esett áldozatul a nimródok fegyverei alatt. A fáradtan visszatért vadászokat a háziasszony fogadta a kastélyban s kelleA pápai „Wahrmann Mór" egylet jubileuma. Fényes képet nyújtott a helybeli izr. iskola kivilágított díszterme, mult vasárnap este. A pápai „ Wahrmann Mór" egylet ünnepelte ott ugyanis tízéves fennállásának jubileumát, melyet nagyon látogatott ós kitűnően sikerült lakoma fejezett be. Nevezett jótékony egylet a letelt deoennium alatt bebizonyitá létjogát és az érdemek, a melyeket az egylet áldásos tevékenysége által a jótékonyság terén mindeddig kivívott, biztosítják jövőjét is. Tiz évvel ezelőtt igen korlátolt anyagi viszonyok közt kezdte meg működését az egylet és ime mar első évtizedes küzdelmét fényes siker koronázza. A ki figyelemmel kísérte az egylet fejlődését a legutóbbi tiz évben, érteni fogja az általános rokonszenv okát, melyet, az egylet iránt ugy a tagok, mint a nemtaguk is tanúsítanak. Igaz, bogy az egylet fejlődéséhez a társadalom jobbjai hozzájárultak, de az elért anyagi és erkölcsi eredményben mégis az egyleti orvosnak és tisztviselőknek, szóval a vezetők jótékony kezének van a legtöbb része. Lankadatlan buzgalommal működött mindenki, ki az egyletben hivatalt viselt a kezdet- s a későbbi idő nehézségeinek elhárításán, az egylet felvirágoztatásán és jótékonysága minél nagyobb mérvben gyakorol hatásán. Élénk kifejezést találtak az. előadott tények a lakomán tartott beszédekben. Az első felköszöntöt Barna Ignác e. elnök mondotta a királyra, mit a jelenvoltak állva hallgattak végig ód lelkesen megéljeneztek. Sohór Armin IV. Andor tuíboldogan tért lakására. Ujra átgondolta helyzetét. Egy benső hang azt súgta neki, hogy most fog eldőlni sorsa Vagy

c

nem megy többé a bankárókhoz, s akkor vége szakad hirtelen fellobbant szenvedélyének, . . vagy Adélnak adott szavát beváltandó, elmegy ós felveszi a harcot, melyben szive, becsülete egyfelől, erős szenvedélye másfelől harcolnak óletre-halálra. D.> ö bizott magában, férfias önérzetében, s bizott a leghatalmasabb paizsban — a kis Adél csókjában. . . . S másnap elment. A bankáróknál nem. törtónt semmi. Ugylátszik a mama néhány hatossal „lekenyerezte" a fiút, ki a csábnak nem tudván ellentállni — hallgatott. Sőt azt vette észre, mintha a fiu engedelmesebb volna mint azelőtt. A mama tehát már jól elkészült a Caltára. Midőn az órát elvégezve, búcsúzni akart, a bankámé felkérte, ha nincs egyéb dolga, „diskuráljanak" egy kicsit. A fiu már — mint a börtöüböl szabadult tigris — kiszaladt játszani s így «sgyedül maradtak. Andor nem akarván udvariatlannak látszani, maradt. Azt gondolta, hogy tán a tegnapi incidensről fog vele beszélni a bankámé, .dg legnagyobb csodálkozására még elő sem hozta, mintha meg sem történt volna. Egy ideig köznapi dolgokról beszélgettek, midőn hirtelen minden átmenet -nélkül azt kérdezte Andortól: — Ugye, maga szpgény fiu ? -Andorf meglepte e kérdés, iwgy*u e. titkár a tisztviselők érdemeinek méltánylásával foglalkozott ós a humanizmus s a jótékonyság üdvös voltát fejtegette. Nagy hatása volt dr. Rechnitz Ede toastjának, dr. SteinerJózsef távollevő e. orvosra ürítvén poharát; indítványára az ünnepélyből általános lelkesedés közt üdvözlő táviratot küldöttek hozzá. Barna Ignác a titkárt, Schor Ármint éltette, az egylet fölvirágoztatása körül szerzett érdemeit méltatva. Nagy 'figyelem közt emelt szót dr. Kende Ádám, hogy a sajtót és első sorban a helybeli lapok jelenvolt képviselőit éltesse, mire az illetők és a „Pápai Lapok" kiadója, Kohn Miksa nagy lelkesedóst keltő beszédben feleltek. Elénk visszhangra találtak dr. Glück Eülöp ama szavai, melyekkel azt dicséri a „Wahrmann" egyletben, hogy emberbaráti működésében felekezeti különbséget nem ismer. Pick Ignác a titkárt éltette, Toch József pedig az egylet további sikeres működésére ürítette poharát. Közkívánatra felolvasta titkár dr. Bernstein Béla, szombathelyi főrabbi szép levelét, dr. Klein Mór volt pápai s jelenleg nagy-becskereki rabbi * és-»

;

'dr. ßteiner József e. orvos üdvözlő táviratát is. A társaság a legjobb hangulatban éjfélig maradt együtt. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Hámi Arthur, hírneves fővárosi festőművész a héten Pápára érkezett, hogy gróf Esterházy Móric főiapán kedves kis gyermekeinek arczképeit megfesthesse. Pár napija tartózkodik e végett a festőművész a gii'ifi kastélyban, melynek egyúttal vendége is. — Dr. Steiner József városi főorvosunk uibib örömmel értesülünk teljesen felgyógyulva a ma esti gyorsvonattal hazaérkezik. Üdvözöljük főorvosunkat körünkben és kívánjuk, hogy áldásos működését a jövőben mi sem zavarja. — Ifj. Vastagh György .— a pápai honvédszobor reliefjének ós phönixének szobrásza, ki nemrég városunkban is volt a szobor helyének megnézése végett — elküldte tegnap a szobor alapzatának és és homlokzatának tervrajzátFellner Jakab jóhirü köfaragónkhoe. — Megemlítjük e helyen, hogy Vastagh Györgyöt' azon kitüntetés érte, hogy a téli tárlaton lévő tev< hajcsár szobrát maga a Király vette meg budai várpalotájának dohányzó terme számára. — A Jókai körről. Azon örvendetes hírről értesültünk, hogg körütik buzgó s szervtett elnöke azon fáradozik (s minthogy ő fáradozik, tehát lesz is sikere), hogy Jókai Mór koszorús költőnk körünknek adja azon temérdek gyönyörű albumokat stb, miket már is kapott s kapni fog. Valóban nagy hálával tartozik körünk, de városunk is Fenyvessy íerenc buzyó elnökünknek ezen fáradozásáért, mert ilyen módon városunk a Jókai kör alapján oly műkincshez fog jutni, a mely megteremti városunkban a Jókai muzeumot, a mely örökre büszkesége lesz városunknak! Csüggedetlen buzgalmat kívánunk szeretett elnökünknek, kivel szemben nem maradhat el városunk hálája. —Örvendetesen jelentjük azt is, hogy Weisz Sámuelné úrhölgy Lovasról a Magyar Salon két évi folyamát diszkötésben adományozta könyvtárunknak, mit midőn legnagyobb köszönettel hozunk nyilvánosságra, egyúttal mint buzdító példát ajánljuk m. t. közönségünk figyelmébe. — A veszprémi jótékony nőegylet buzgó elnöke Véghely Dezsőnó urnő szép és nemes tevékenységet fejt ki a városi szegények érdekében, a menynyiben százakra megy azon szegény és elhagyott gyermekek száma, kiket a nőegylet téli ruhával es lábbelivel ellát. | Szladik János, f | A jó ós köztiszteletben álló Szladik bácsi f, hó 12-ón hosszas kinos szenvedés után jobblótre szenderült. Az elhunyt 1828-ban született Pápán. Részt vett 1848/9 ik évben a szabadságharcban,hol minttüzmester

( szemtanuk állítása szerint vitézül viselte magát. A szabadságharc után besorozták katonának. Itt néhány hó múlva kezelőőrmesternek nevezték ki. Minden alkalommal ki tudta vivni felebbvalóinak megelégedését. Szigorú rend és pontosság volt jelszava mindenkor. Mikor .a katonaságtól megvált, Pilsenbe kinevezték postamesternek, honnan 1861-ik évben Magyarországba jött vissza és itt a postánál nyert alkalmazást. Mint komáromi postafőnök nyugdíjaztatta magát ós ekkor visszajött szülővárosába Pápára. A nyugalmat azonban nem sokáig élvezhette szegény. A kérlelhetlen halál elragadta öt az élők sorából. Összes vagyonát, mely mintegy 18000 frtot tesz ki, 2000 frt kivételével szülő-városának hagyta azon kikötéssel, hogy annak kamata szegény árva keresztény leányok nevelésére fordíttassák. A végrendeletben házát jelöli ki az árvaintézet helyiségének. Igazán szép ós nemes gondolkozás. Megörökítette nevét ós Isten tudja, hány szerencsétlen árva gyermek fogja imájába foglalni, áldva öt és nemes gondolkozását életének utolsó percóig. •Áldás és béke lengjen hamvai fölött. A kiadott gyászjelentés következő : „Alulírottak szomorodott szívvel jelentjük Szladik János, nyugalmazott m. kir. posta- és távirdafőnök, az 1848/9. szabadságharcban résztvett honvéd tűzmesternek, tevékeny élete 66-ik évében, hoszszas szenvedés után törtónt elhunytát. A boldogultnak hültteteme folyó évi dec. hó 14-én d. u. 3 órakor fog a kálvária temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise áldozat pedig f. hó 15-én d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak a plébánia templomban bemutattatni. Pápán 1893. dec. 13-án. Áldás és béke lengjen hamvai fölött. Özv. Szabó Imréné, ids. Preiner Pálné, özv. Farkas Istvánnó unokahugai. " — -Lemondás. Dr. Mathia János v. orvos folyó évi december hó 31-én megválik állásától. Lemondását tegnap intézte el a tanács, olykópen, hogy tekintettel a v. főorvos betegségére, táviratilag kereste meg az alispánt, hogy az üresedésbe jött állásnak mielőbbi betöltése végett intézkedjék. — Korcsolya-bál. A „Pápa és vidéke fiatalsága" által a korcsolya-eyylet javára évenként rendezni szokott „Korcsolya-bál" jan. 13-án, a farsang legelső szombatján fog megtartatni a „Griff" teremben. A bál elnökségre: br. Bothmer Béla ny. százados és Körmendy Béla, alelnökükül: Vaszary Béla főhadnagy és Giay Károly, titkárul: Körmendy Sándor, pénztárnokul: Krancsdk József, ellenőrül Szűcs Gyula és háznagyul: Reyuly Dezső urak kérettek fél és bízattak is meg a rendezőbizottság összeállításával s az összes bálrendezési lekérdezhet tőle ilyet ez az asszony, hisz ha gazdag volna, nem adna correpetitori órákat. E kérdéssel valami titkos célja lehet ennek az asszonynak. A bankámé kitalálni látszott Andor gondolatait s megelőzte. — Ugye meglepi magát ez a kérdés. De lássa ón ugy szeretném hallaui, mi az a szegénység; már annyit olvastam róla, de ón nem akarok addig hitelt adni ezen regényeknek, mig a maga szájából nem hallom. S közelebb húzódott hozzá a pamlagra, oly közel, hogy Andornak fejeszédüaiikezdetta szép asszonyból kiáramló illattól. Érezte, hogy e néhány perc döntő losz egész életére nézve. Ujra arra a kis leányra gondolt, ki bizonyára e percben szintén róla gondolkozik,' ujra érezni vélte csókját s kijózanodva nyugoutan feleié: — Igen nagyságos asszonyom — ón szegény vagyok, de sorsommal megelégedett. Nincsenek nagy vágyaim, igényeim, s igy szerényen bár, megélek. Addig is, mig mindez jobbra fordul, küzdő a. a megélhetésért, de fejemet büszkén fennhordhatom, mert tisztességes kereset utján szerzem meg a mindennapi kenyeremet. — Hát beszéljen nekem valamit a maga szegénységéről. Milyen érzés lehet az: szegénynek lenni. — Csalódik nagyságos asszonyom, ha azt gondolja, bogy a szegénységet szavakkal lehet ecsetelni; hogy mi a szegénység, csak az tudja, ki maga is szegény. De minek is vágyik ön a szegénység magyarázata után, midök a véletlen ciuaunuiíta lüiudeunel, mire osak sauksége van, mit álmában csak kigondolni képes. Inkább adjon hálát az Istennek, hogy a szegénységet nem juttatta osztályrészéül, hanem megadott minden módot arra, hogy még másokat is a szegénységtől megszabadítson. — Csak beszéljen ugy szeretem hallgatni. Már ekkor egészen mellette volt, bűvölő szemeivel leste Andor ajkairól a szót s kedvesen mosolygott reá. — Én ís az ön kegyességének köszönhetem, hogy némileg megmenekültem a szegénységtől, a nyomortól. — Igazán ? Komolyan mondja ? No ennek nagyon örülök, legalább van egy, ki némi hálával tartozik nekem. Mert ugyebár, hálávai tartozunk azoknak, kik bennünket a nyomortól megmentenek. S ezt oly naivsággal, természetes kacérsággal kérdezte Andortól, bogy a fiatalembernek minden idegszála remegett. Érezte, hogy már sokáig nem fogja megtarthatni higgadtságát, hogy e szép asszony lábai elé ne vesse magát s meg ne vallja: szeretlek! . . . — Oh! nagyságos-' asszonyom, ne higyje ám, mintha én megfeledkeztem volna a háláról, sőt ígérem, hogy bármire szüksége lesz, számithat reám, mert hisz e kegyét sohasem fogom elfeledni. A szép asszony mosolygott, mintha tudta volna Andor gondolatait, még kedvesebb, még nyájasabb volt vele szemben. Egy ideig még beszélgettek, s Andor mivel már nem volt képes magán uralkodni, más teendőivel kimentve magát, eltávozott , , , , . . Eltávozott, de szivébe már két kép volt zárva. Az egyik asé a szegény, ártatlan kis leányé; a másik ezé a kárhbzatosan szép, csábító asszonyé. Vájjon melyik fog győzni? Melyik fogja szivét egészen birni. Vagy egyik, vagy másik, vagy — egyik sem. Majd meglátjuk. V. Andor haza ment, de a mardosó lelkiismeret kiragadta Morpheus karjaiból. Nyugtalanul hánykolódott fekhelyén, s álom még sem jött szemeire. Felébredt lelkében az önvád. Miért ment ujra a bankárokhoz, miért hallgatott az asszony kérésére, hiszen tudhatta, hogy ez lesz a vége. S ő nem tudott elég erős lenni, pedig feltette magában, hogy az leend. Eddig beszélt hozzá a lelkiismeret. De tudjuk, hogy minden emberben két lélek lakik, a jó és a rossz szelleme, amint egyik elhallgat a másik kezd beszólni, — Nem szép dolog-e az — kezdi a nagyravágyás — mikor tudod, hogy egy szép asszony szeret. Oly szépen legyezett e hiúságát, oly szép színben festette le az életet egy szép asszony szerelme mellett, hogy az a másik kép a szivében mindjobban s jobban kezdett halványulni, már csak árny vonalai látszottak . . . — S miért ne tennéd — folytatá a nagyravágyás — kinek tartozol tetteidről számot adni? Annak a kis leánynak? Ugyan hagyd el — incselkedett vele — mi hasznod volna neked abból ? Semmi. Hiszen azért Adélt is szeretheted ám, nem szükséges neki megmondani, hogy te mást is szeretsz. Ha nem hallgatsz reám, folytathatod eddigi nyomorúságos életedet, mig ba reám hallgatsz, irigyelni fognak koll

rt

gáid, hogy egy szép, assr.ony szerelmét bírod s a* evvel járó előnyöket). No endőkkél,a korcsohja-egyl

et keddi vál ülésében. Korcsolya-báljaink régi jó hírneve és elért fényes sikere buzdítsa a rendezőket s hisszük, hogy ezen bál is méltán fog sorakozni a többi emlékezetes korcsolya-bálok közé. A meghívók karácsonykor küldetnek szét. — A közutakról szóló törvény vármegyénkben és városunkban sajnos csak arról ismeretes, hogy sok útadót kell fizetnünk, s e sok tehernek, hasznát, az úthálózat fokozatos javulásában itt-ott némileg ha látjuk is, de nem látjuk a törvény egyes üdvös határozatai végrehajtását; a fogatokat hajtó kocsisok rakonczátlan és á közlekedést akadályozó életbiztonság ellenes keresztül-kasba hajtásaiknak a hatóságok, csendőrség és utkaparók általi ellenőrzését, az éjjeli jármüveken lámpának kivétel nélkül alkalmazását, mely a törvény egy új üdvös intézkedése. Ugy tudjuk, hogy más vármegyékben és vidékeken a törvény kívánta rendet életbeléptették már, és annak megtartását ellenőrzik a vármegyei és járási hatóságok, utibiztosok, sőt az utkaparók és községi bírák is, nálunk azonban semmidé semmi ellenőrzés nincs, sőt ugy halljuk, hogy a járási főszolgabiráink hatósága alól ki vannak véve teljesen az utügyek — és közvetlenül a megye központján lakó megyei főmérnökre van bizva minden — a mi nem történik meg! — A Dunántúli Közmivelödési Egylet f. bó 10-ón Budapesten tartotta 2-ik nagygyűlését. Közéletünk jelesei közül számosan, megyénkből: dr. Fenyvessy Ferenc ós dr. Óváry Ferenc orsz. kópv. jelentek meg. Az ülést Széli Kálmán elnök nyitotta meg és sajnálattal fejezte ki, hogy nem számolhat be fényes eredményekről, mert az egylet még a kezdet nehézségeivel küzd. Örömmel jelenti, hogy Vasmegye 17

0-os pótadót ajánlott fel 10 éven át magyar culturáUs célú kua, óvodák felállítására. Majd Porzsolt titkár terjesztette elő jelentésót, mely szerint az egyletnek 944 tagja van. Vagyona 5T760 frt, melyből készpénz 36920 frt. Az egylet Perlakon állított fel óvót, kiadta adunántfürdők leírását, actióba vette a muzeumok ós könyvtárak létesítését, melyre nézve országos értekezletet is tartott. Perczel Dezső orsz. kópv. indítványát a kivándorlás korlátozása tárgyában egyhangu.ag elfogadták. Következtek a választások Sarlay János korelnök vezetése alatt. Lelkes óljenek közt elnöknek újból Széli Kálmán, alelnöknek : PallaviGÍni Ede őrgróf választatott meg. A nyomban megtartott választmányi ülésen titkárnak ismét Porzsolt Kálmánt, pénztárosnak Fekete Iguác drt, ellenőrnek Perczel Dezsőt választották meg. Az igazgató választmányt egész teljességében ujra választották. Elhatározták végül a választmányi ülésen, hogy a Dunántúl nagy fiának, Jókai Mórnak jubil urnán küldöttségileg- rósztvesznek. — Letört bimbó. Súlyos veszteség érte Gáthy Zoltán főisk. zenetanárt és családját, 1 és V

t-ed éves Károly fiacskájuknak, f. hó 14-én torokbajban történt kimultával. A drága kis halottat tegnap d. u. kisérték örök alvó helyérb, az alsóvárosi sírkertbe. A jó Isten adjon vigaszt és enyhülést a szomorodott szülék mély fájdalmára. — A szünidő a theologiai academián f. hó 16-án, a főgymnasiumban pedig 18-án veszi kezdetét ós tart a jövő óv 3-áig. A karácsonyi legatioválasztás tegnap tartatott meg. nem elég ez ? Még többet akarsz ? Adélt úgysem veheted nőül, tehát csak lelkiismeretedet terheled, ha oktalan reményekre jogosítod. Ha akar, szerethet, neked nem szükséges viszonoznod. Nos megegyeztünk ? S feleié Andor helyett egy hang: Meg! A kocka elvolt vetve, a rossz diadalmaskodott a jó felett. S mi volt az oka. Büszkeség, nagyravágyás. A hol ez a két hatalom harcol egymás ellen, ott bukni kell ,a jó szellemnek ... ... Néhány nap múlva Adél kapott levelet Andortól. E levél telve volt szerelmi ömlengésekkel, tán ugyanazokkal, melyeket a szép asszonynak néhány perccel előbb mondott. De a kis leánynak oly jól esteke szavak. Elolvasta tízszer, százszor, aztán kebelébe rejtette s zokogni kezdett. Miben is önthetnó ki egy leány boldogságát, ha nem sírásban ? Ezután Adél majd minden héten kapott levelet Andortól. E levelek, melyek csak nagy szerelmét látszottak tolmácsolni, türelemre buzdítják a kis leányt,. .minden levélnek vége egy refrain. Nemsokára boldogok leszünk, már kezdenek nőni szárnyaim . . A kis leány ártatlan lelke ugy örült e refrainnak, ugy tapsolt kis kezecskéivel: bogy nemsokára ők boldogok lesznek ... Hát az, a mit ö még • álmában sem mert remélni, végre teljesülni fog? !' Már kelengyéjének csinálásához is, hozzáfogott, nehogy azt mondja AndQF, hofpr neki semmije sincs. Parányi keresményének legnagyobb részét erre fordítottá, még a legszükségesebbekét is meg-' vonta magától, csakhogy Andor ne mond* hassa, hogy koldusleányt, vett nőül. (Y4ge köv,)- .