Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-12-10

tésére s a választások megejtésóre elnökül az egyesület egyik tevékeny tagját, Ihász Lajost kérte fel, ki is elfoglalván az elnökséget, megköszöni a kitüntető bizalmat, felkéri egyúttal a jelenlevőket, hogy első sorban az egyesület elnöki tisztét s utána az egyesület tisztikarát válassza meg. Nem él, ugy mond, azon divó szokással, hogy ily alkalommal előterjesztést tegyen. Az elnök s az egyesület tisztikarának megválasztásával tisztelje meg az egyesület azokat, kiket az egyesület élére s annak vezetésére a legméltóbbaknak tart. A jelenlevők kivétel nélkül élénk kifejezést adtak azon mély tiszteletükDek s ragaszkodásuknak, melylyel a lelépő elnök, gróf Esterházy Móric iránt osztatlanul viseltetnek, ö méltóságát az egyesület elnökéül ismételve s egyhangúlag választották meg kitörő lelkesedéssel s a nyomban megalakitott tekintélyes küldöttséget azon megbízatás teljesítésére kérik fel, hogy azonnal elmenve ő móltóságához, neki, az egyesület tagjainak s a gazdaközöusóg mély tiszteletét vigyék hírül, ragaszkodásukat tolmácsolják, közöljék elnökké ismételve, s ez úttal már harmadízben történt megválasztatását azon előterjesztés s kérelemmel, bogy a várakozó állásba helyezett közgyűlést megjelenésével megtisztelni kegyes legyen. Kevéssel a küldöttség eltávozta után, ennek ólén, zugó s viharos éljenzések kíséretében lépeti ő móltósága a terembe s a tisztelet s ragaszkodás többszörös kifejezése után Ihász Lajos id. elnök biztosítván ő móltóságát az egyesület további s osztatlau tiszteletéről s radaszkodásáról, az együttlevő közgyűlés nevében felkéri, hogy az elnökséget továbbra is elfogadni s az egyesület ügyeit a jövőre is vezetni szíveskedjék. 0 méltósága megköszönvén a személye iránti tiszteletet s ragaszkodásnak már több izben, különösen pedig ez alkalommal kifejezett nyilvánítását, örömmel s megtisztelve hajlik meg a közgyűlés s a gazdaközönség bizalma előtt s kijelentésével annak, hogy az egyesület ügyei s annak vezetése iránt jövőre is teljes s lehető érdeklődéssel leend, elfogadja ismételve s egyúttal el is foglalja az elnökséget, kéri a gazdaközönsógnek jövőre is bizalmát s támogatását. Alelnökökül megválasztattak egyhangúlag : Beé Jenő eddigi alelnök, dr. óváry Ferenc orsz. képviselő, pénztárnokká Hets Ferenc, ügyészszé dr. ösete Antal eddigi tisztviselők- Ezután a közgyűlés megalakítván az egyesület igazgató-választmányát s összes bizottságait, a távozó alelnök Kemenes Ferenc kiválló érdemeit j.-kvileg megörökítette ós az egyesület eddigi derék titkárát, Nagy Ivánt eddigi 13 éves működésének elismerése mellett, az egyesület igazgatója cimmel ruházta fel. Az ülés további lefolyását röviden vázolva, a következőkben jelezhetjük: Az egyesület 1894-ik évi költségvetése elfogadtatott s megállapittatotc, valamint az egyesüL't telepeiről tett részletes jelentés tudomásul vétetett. A magyar kender és lenipar részvénytársaság pártoltatására vonatkozólag a vármegye közönségéhez véleményes előterjesztés tétetett. A mesterséges borok készítésének tilalmazásáról szóló t. c. végrehajtási rendeleté érdekében a földmivelésügyi m. kir. ministerhez felterjesztés intéztetett. Bibó Dénesnek az enyingi gazdakör .elnökévé történt megválasztatását a közgyűlés óljenzőleg vette tudomásul. A műtrágyáknak a kisbirtokosok között leendő megismertetés s megkedveltetés céljából megbízta az igazgatót, miszerint annak idejében 10 m. műtrágyát az enyingi gazdakör rendelkezésére bocsásson. A vármegye területén létesítendő mütrágyázási s takarmány termelési kísérleti telep eszméjét s ügyét az egyesület megvalósítás alá vette, mely célra tetemes anyagi áldozattal is járult. A szőlőtelepítések fejlesztését is kiváló működési tárgyává tette az egyesület. Barthalos István indítványára elhatározta a gyűlés, hogy a vármegye területén létesítendő cukorgyár megvalósithatására mindent elkövet, s a szükségelt előző adatok, különösen pedig a cukorgyár létesítését biztosító bizonyos hold; számu répa termő területeknek biztosítása iránti intézkedéseit már most megJ kezdi, melynek eszközlése, illetve a jegy, zések teljesítése és a szükséges pénzerő, 1 vagy vállallkozó megszerzése végett a Pápán felállítandó cukorgyárra nézve a gazdasági gyűlés tagjai közül: Ihász Lajos, dr. Fenyvessy Ferenc, Véber Rezső, Válla Gyula, Berger Gábor, ós- Barthalos István i urakat, mint bizottságot, az esetleg Euying vidékén is létesíthető cukorgyárrá nézve pedig az enyingi gazdakört fogja felkérni és megbízni. Az ülésen ezeken kivül több érdekesebb tárgy s folyó ügy nyervén elintézést , a késő esti órákban az uj tisztikar, különösen pedig az elnök tüntető éljenzése mellett ért véget. A vármegyei tűzoltó-szövetség alakuló közgyűlése. Veszprómm<jgye tűzoltó-szövetsége f. hó 3-án tartotta meg alakuló közgyűlését Veszprémben, dr. Ooáry Ferenc orsz. képv. ideigl. elnök vezetése mellett. A közgyűlés, 21 tagtestület igazolt képviselőjének megjelenése folytán határozatképes levén, a szövetség tisztikarát és választmányát következőkből alakitá meg: Közigazgatási elnök: Véghely Dezső alispán. Ügyvezető elnök: dr. Óváry Ferenc. Alelnök: Szabó Karol. Főjegyző; Blázy Imre. Jegyző: Osomasz Béla. Pénztáros: Jenőfy Ferenc. Járási tüzfelügyelők: Veszprémi járásban: Kukorelly Ferenc. Pápai „ Szokoly Ignác. Zirci ' „ Takácsy Ignác. Enyingi „ Gerber Sándor. Devecseri „ Beck János. Választmány: dr. Fenyvessy Ferenc, Jákói Géza, Pitying József, Karlberger Gyula, Fischer Károly, Kányay József, Andre Gyula, dr. Kemény Pál, Bierbauer Lipót, Pados János, Schill János, Szikora Géza, Pongrácz Dániel, Szabó Imre, Szeglethy György, Rotterman Károly,' Halogb Károly, Ruttner Sándor, Brenner Lőrinc, Bolgár Mihály, Réthy Ede, dr. Spitzer Mór. A járási tüzfelügyelői intézmény nélkül áldozhat a megye Pápa vidékére nézve életkérdést képező vasútra. v Az ügyhöz először Szabó Imre orsz. képviselő szólt a elismeri a főjegyző által felhozott indokok alaposságát, de azok mellett utal arra, hogy a Kis-Cellben megindult mozgalom a pápa-csornai vasút ellen irányul; utal arra, hogy ujabb időben Veszprém és Pápa városok közt nem érdekellentét, de érdekközösség van, ez nyilvánuljon a pápa-csornai vasútra megszavazandó segélyben is. Szavazás névszerinti volt' ós nagy többséggel (csak ketten szavaztak ellene) a kért 40,000 frt ujabb hozzájárulás megszavaztatott. A katonai levelezések ügyében Nemes Dénes plébános szólalt fel, pártolván Hevesmegye átiratát, ismert ellenzéki szólamokat hangoztatva. Fenyvessy Ferenc szűnni nem akaró derültség mellett jegyezte meg Nemesnek, hogy ne mindig ellenzéki lapokat olvas- sou, hanem olvassa a Magyar üjság-ot. Kiemelte továbbá, hogy az a kormány, mely megtudta a nemzetnek szerezni a magyar kir. udvartartást is, (viharos éljenzés) az nem szorul a megyék nógatására a magyar nyelv tiszteletben tartása végett. Kolossváry főjegyző nagy hatással védelmezte az állandó választmánynak az egyszerű tudomást indítványozó véleményét, mire a közgyűlés Hevesmegye átiratát egyszerűen tudomásul vette. A Jókai-jubileum alkalmából a Jókai diszkiadását a megye könyvtára számára megrendelte a közgyűlés és az alispán elnöklete alatt, Vajda Ödön, Ihász Lajos, Jáuossy Ágoston, Wertheim Ármin és a megyei orsz. képviselőkből álló küldöttséget választott a jubileumra. Egyúttal elhatározta, hogy alapító tagnak belép a megye a pápai Jókai körbe. Óváry Ferenc orsz. képviselő indítványára a megye központja a járási székhelyekkel és ezek a községekkel telefonnal összeköttetni határoztatott és a költségvetés előkészítésével az alispán bízatott meg. * A másnap folytatólag tartott közgyűlés lefolyásáról referádánk a következő : Fogaras vármegyének azon átiratát, melylyel a közig, államosítását az anyaország erdélyi részeiben óletbeléptetni kéri, a törvényhatóság, miután a partialis életbeléptetést indokoltnak nem tartja, tudomásul vette; ellenben Szabolcs megye átirata értelmében indokolt feliratot intéz a kormányhoz az iránt, hogy az 1891. óvi XXXIJJ. t. c. mielőbb életbe léptettessék, illetve hogy törvényhozási intézkedés folytán a j elenlegi tisztviselők állásukban a közigazgatási államosításig meghagyassanak. A legtöbb egyenes államadót fizető m. bizottsági tagoknak 1894. évre érvény- j atyjának, mivel fenyegetödzött, vagy hallgat, félve, anyjától ? De feltette magában, bogy -rr történjék bármi — ö nem fog visszatérni e helyre, hadd aludjék ki szivéből e hirtelen lángra lobbant szikra, tán jobb is lesz ha nem látja többé. Úgyis vétkezik egy másik emlékének. Egy ideig céltalanul bolyongott az utcákon, hogy ez a rémkép tovaszálljon tőle, s nem szállt . . . III. Nagyon sokáig bolyonghatott igy

( mert már fáradtnak érezte tagjait, s pihenés után vágyott, mikor a koronaherceg-utcában hirtelen nevét hallja kiáltani. — Jaj be régen nem láttam, hova m8gy Andor? — Áh! maga az Adél, hol volt ilyen későn ? — No csoda, hogy megismert, hát ennyire el kell hanyagolni engem, már nem is emlékszem mikor láttam. Hogy hol voltam? Hát tudja nagyon sok a dolog az üzletben, mert a téli saisonra készülünk s a főnök ur megkért, hogy dolgozzam még néhány órát, jól megfizet. En bizony sziv3sen elfogadtam, mert úgyis kevés a mit keresek. Igaz! majd elfeledtem, hát magának van-e már valami keresete ? - — Van bizony kedves Adólom, s nagyon köszönöm, hogy ilyen melegen érdeklődik sorsom iránt. Végre kaptam egy jó állást, legalább egy időre biztosítva vagyok. — Hát aztán azt nekem nem is szabad tudni, hogy micsoda állást kapott, oly nagy titok^ az ? s megfenyegette apró nyel bírandó névjegyzéke tudomásul vétetett. Az időközben lemondott és elhalt m. biz. tagok helyeinek választás utján leendő betöltése végett választási határ-, napul f. hó 28-ik napja lett kitűzve. Választási elnökökül megválasztattak: Várpalotára Bareza Kálmán, Padragra Forster Elek, Bakouy-Nánára dr. Kemény Pál, Szent-Gálra Tóth József, Dabronyba Mihályi Géza, Jákóra Pollik Ferenc, Szűcsre Horváth János, Siófokra Krisztinkovich Aladár. A vármegyei alispán előterjesztésére a járási szolgabirók fizetése lOOfrttal a vármegyei tartalékalap terhére felemeltetni határoztatott. A pápai ev. ref. főisk. gondnokságnak és a veszprémi kegyes rendi r. kath. gymnas. bizottságának azon átiratai, melyekkel a jelzett két tanintézet részére a törvényhatóság által nj'ujtott 20—20 ezer frt adományért köszönetet mondanak, tudomásul vétetett. Kolozs vármegye közönségének a román nemzetiségű túlzók tizeiméinek és izgatásainak meggátlása céljából a képviselőházhoz intézett átiratát a törvényhatóság magáévá teszi és hason szellemű felirattal pártolja. A dunt. közm. egyletnek Budapesten f. hó 10-ón tartandó ülésére a vármegye alispánja ós az orsz. képviselők küldettek ki. Milleniumi bizottságát is megalakította a vármegye, a következőleg: Elnök: az alispán. Tagjai: az összes főszolgabírók és a két polgármester, továbbá Fenyvessy Ferenc, Szabó Imre, Pillitz Benő, Ree Jenő, Vóbe.r Rezső, Sült József, Rainprecht Antal, Kenessey Károly, Halasi Vilmos, Krisztinkovich Aladár, Rottermann Károly, Bibó Dénes, dr. Purgly Sándor, Wertheim Ármin, Kolossváry Kálmán, dr. Ovary Ferenc, dr. Kenessey Pongrác, Rothauser Mór, Dárdák Lörincz. A vármegyei monográfiái bizottság a következőkép választatott meg: Elnök: Vajda Ödön. Tagjai: Szabóimra, Fejérváry József, dr. Jánossy Ágoston, dr. Óváry Ferenc, Csolnoky László, Kenessey Károly, Néger Ágoston, Gyurátz Ferenc, Koller Sándor, Krisztinkovich Aladár, dr. Rédey Gyula. A „veszprémmegyei gazdasági egyesület" közgyűlése. Folyó hó 3-án tartotta meg a „ Veszprémmegyei gazdasági egyesület

11 saját helyiségeiben rendes s egyúttal tisztújító közgyűlését, az egylet működése iránt érdeklődő, tekintélyes számban megjelent egyleti tagok részvétele mellett. Reé Jenő alelnök megnyitván a közgyűlést, bejelenti, hogy az egyesület tisztikarának az egyesület tagjais a gazdaközönsóg megtisztelő bizalmából ezelőtt 6 évvel nyert megbízatása lejárván, ugy a távollevő elnök nevében, mint saját s tiszttársai nevében is megköszöni az élvezett bizalmat, az összes állásokat a közgyűlés rendelkezésére bocsátja és azon kórelemmel, hogy a közgyűlés a megejtendő választások eszközlésére egy elnököt válasszon, elhagyja az elnöki széket. A közgyűlés az ülés további veze— Hiszen nem kérdezte. Egy ban- j kárnak a fiát tanítom, ki a negyedik gym» nasiumba jár. — Igen ? 1 Akkor aünak a szegény bankárnak van valami szép felesége ? Mert csak ugy érdekes ám a tanítás. Ugyan ne tiltakozzék, nagyon jól tudom én az ilyen maguk fajta ingyenélők számítását. Maga sem jobb ám a deáknó vásznánál. „Tanítom a fiát, szeretem a mamát." Hehehe . . . ugy-e eltaláltam. Ezzel a karjába kapaszkodott, mintha óvni akarná attól az ismeretlen bankárnétól. (Folyt, köv.) Térfy Margit. — Dec. 2. és 5. — Lelkes örömmel irom e nevet e sorok élére, mert oly művészi élvezetnek tette részesévé Pápa város zenekedvelő ós. zeneértő közönségét, milyen világvárosnak is csak ritkán jut. Nem is egy, de két estét betöltő önálló hangversenyen gyönyörködtetett bennünket a művésznő a classikus ós modern zongora irodalom legkiválóbb termékeivel s nem tudom mit csodáljunk inkább, technikájának bravúrját, melylyel minden kigondolható nehézséget játszva győz le, költő lelkének fényességét, mellyel minden zenei gondolatot megvilágít, könnyen érthetővé tevén a nehezet is, együtt szárnyal az írónak lelkével a művészet gazdag birodalmának minden részeiben s magával ragadja a hallgatót az eszményi szépnek mesés világába; vagy emlékezetitek teul,*^ erejét, m«Uy«l birtokában tartja annyi ezer hangnak észbontó tömkelegét, azoknak egymásra vonatkozásával, értelmi összefüggésével H a száz féle színárnyalatnak mesteri kidolgozásával együtt. Minden számot, az elsőtől az utolsóig kívülről játszott a kisasszony, pedig a két este műsorának számai megközelítek a harmincat, ugy, hogy ehhez foghatót Rubinsteinen kivül alig van zongorázó aki produkálna. Ennyi zongorázást végig hallgatni majdnem a lehetetlenségek közé tartozik s még is az utolsó hangok elhangzásával alig akart mozdulni a közönség, mintha nem telt volna el még a szellem gyönyörrel, melylyel két óráti keresztül oly pazarul- elhalmoztatott. Ennél frappánsabb bizonyítéka alig lehetne a két est művészeti sikerének. A műsorok a következők voltak: 1- sőest, dec. 2-án :1) Fantasia Ohromatique et Fuga, Bach. 2) Változatok (F* moll) Haydn. 3; Etude, Mendelsohn. 4) Magyar Rhapsodia (8-ik) Liszt. 5) Andante (F-dur) Beethoven. 6) Die Latosblumé, Schumann. 7) Menuett (kézirat) Szókács' Gyula. 8) Valsé, Moszkovszky, 9) Marche* funébre (gyász-induló) Ohopin. 10) Gno-' menreigen, Liszt. 11) Magyar Rhapsodia (12-ik) Liszt. 2- ik est, dec. 6-ón 1) Sonata, Beethoven, op. 31 Allegro, Scherzo, Menuette Finale. 2) Impromtu változatok (B-dur) Schubert. 3) Marsche-Turque, Mozart; 4) "Warum? 5)

Du bist-wie eine Blume, Schumann.- 6) Fonódal a Bolygó hollandi-ból, Wagner-Liszt. 7) Tengerparton (Souvenir de Gadikevi) 8) Gavott, Székács. 9) Le Rossignole, Liszt. 10) Fledermann keringő) Sfraw^ScMtt» U) Batoargie, Grüní'eld, Menüett, Padarevski. 13) Mazurka, | Godard. 14) Romanae, Rubinstein. 15) j Magyar Rhapsodia, (14<-ik) Liszt. 1 E gazdag műsor a legnagyobb mestereknek remeke minden számában.Mindjárt az első piéce, a Bjach-fóle Fantasia Ohroinatique et Fuga a legteljesebb technikai készültséget és igen magas zenei intelligentiát igényel, hogy egészen annak hallassák, a mint az a nagy mesternek mólyen gondolkodó lelkében zengett. A Fantasia rhapsodikus csapongásával, a Fuga thematicus kidolgozásának minden szövevényével tiszta, átlátszó, megérthető .•s igy teljesen élvezetes is volt. Némely darabok, mint a Liszt-féle Rhapsodiák,de még inkábbaMendelsohnféle Etude inkább technikai, mint poétikus müvek, mégis ily előadásban szépek, gyönyörködtetök a gyorsan pergő hangok figurális, váltakozásainak, a nyugtalan, mindegyre változó, ujabb s szokatlan harmóniai kombinációknak nagy sokaságával. De aztán az oly számok, melyekben •magasröptű költészet, mély érzéssel párosulva tartalmi gazdagsággal is bír, az ilyenek mint egy gyönyörűséges virágos kert ezerféle szinpompájával ugy hatnak, mert a művésznő teljesen rendelkezik mindazon eszközökkel, mikkel azt elibónk varázsolja. A hangszinnek, -erőnek oly skálája van birtokában, miből fejlett ízléseinek segítségével a tartalomhoz hű s a hangulat keltéshez szükséges anyagot mindig bizton veheti. így ' a Chopin gyász-indulójánál a harangok bus kongását s a gyászolók zokogását véljük hallani, mig a fonódal, vagy a gnomok vetólykedése pajzán kedvI tatéit láttad létesítése folytán, a járásonként megvár lasztott ós a tűzoltás terén eddig is buzgósággal ós - szakavatottsággal működött férfiaknak kötelességükké tétetett a tüzrendészeti kormányrendelet szabványainak betartása feletti' közvetlen felügyelet; évenkint 2-szer, járásuk minden községének meglátogatása; .ott a külső parádózás mellőzésével a tűzoltók kiképeztetése. begyakoroltatása, iskoláztatása satüzoitószerek felülvizsgálása. A hol pedig az egylet még fel nem állíttatott, ott annak felállítása, szerekkel való ellátása és ellenőrzése. A megválasztott járási tüzfelügyelők társadalmi állásukból-kifolyó függetlenségüknél fogva teljes biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy felügyeleti, útmutató, buzdító és tanitó kötelezettségüknek lelkiismeretesen megfelelhetnek. Áttért ezután a közgyűlés a következő fontos ügyek tárgyalására és elhatároztatott : 1. A vármegyei összes' községeknek megkeresése a szövetség közigazg. elnöke, a megye alispánja utján rendbírság terhe alatt, a tűzoltó-egyleteknek felállítása-, a tisztikar és tűzoltók névsora beterjesztése- ós a tüzoltószerek beszerzése iránt 30 nap alatt leendő' mtígvalósitására, köteleztetósóre; 2. a járási tüzfelügyelők neveinek és hatáskörüknek a szövetség közig, elnöke utján a községekkel leendő közlése, az engedelmességre való köteleztetése; 3. egy minta alap- "ós szolgálati szabályzat létesítése és a tagtestületekkel való közlése; 4. az országos szövetség által kiadott gyakorlati szabályzatnak, s a megyei tüzrendészeti, építkezési ós kéményseprési szabályrendeleteknek minden község részére leendő megküldése; ' •*• 5. hivatalos lapul-a »Tüzreudeszeti Lapok«

; 6. az 1894. évi közgyűlés helyéül Veszprém, határidejéül június hó - 2-ik vasárnapja állapíttatott meg' s ez gyakorlattal és a tűzoltói- szakba vágó felolvasással leend egybekötve. " Hirdetmény. Pápa V,áros polgármestere ezennel* közhírré teszi, hogy a városi képv.isköztestület által, ennek 99|kgy, 93. sz>. a. hozott határozatával a városi képviselőket választók névjegyzéke Összeállítására kiküldött választmány a választók . névjegyzékét mai napon "összeállítván, az összeállított névjegyzék f. hó 6-tól kezdve 5 napon át, a jegyzői hivatalban közszemlére kitéve lesz, s a netáni észrevételek a névjegyzék ellen f. hó 16-ig ugyan ott beadhatók. • Pápán, 1893. dec. hó 5-én. Osváld Dániel •• • polgármester. Dicsérettel kell felemlítenem a müi vésznöíiek amaz eljárását; mely szerint I tlem derogál kisebb nevü hazai szerzöv«! I is szóba állani. Székács Gyulának, Kui.j stantinápolybari éit úiüvósz hazánkfiának I még kéziratban lévő kissé excentrikus, de inspiratióyal és saép zenei, tudással megirt két darabját „Menuette "és „.Gävott" adta elő igen szépen. , A többi számokról külön-külön nincs mit n-ondani, mindenik egy tökéletesség a maga nemében. Ugy a művésznő egyénisége is. Mint'játéka, ugy egész' valója egyszerű, keresetlen, 'őszinte, igaz. Ment minden nególyezóstől, müvészieskedö gesztusoktól ; kezét fejét nem kapkodja, de sőt nemes,, mondhatni. olympusi nyugalommal végzi a legnehezebbjét is. Nem alkot magának .. külön világot, miből kilépni véteknek . tartaná a művészet szelleme, ellen, de sőt, tudja, hogy a művész is.•.. ember, r. legfeljebb osak tökéletesebb, a mennyiben: ak' - Istenekkel való gyakori, érintkezés- által elméjében világosabb, lelkében nemesebb. S ime a kit a zeneművészet múzsája már születésekor homlokon csókolt, egy igénytelen magyar, lányka, ki ezelőtt 18 évvel Komárom (Rév) városában látott napvilágot, s e kevés idő alatt már bejárta.az egész Európát, hirdetve a szépnek örök igazságát, hódítva sziveket és elméket. Lelkestilt örömmel kiáltom'még egyszer a tapsolók sokaságával, hogy:Éljen, hiszen vérünkből Való vér, •testünkből való test, az ő művészete a mi művészetünké az ö sikere ä mi dicsőségünk, az ő tudása a mi büszkeségünk. Gúty ZoMn