Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-11-12

minden varázsával, nemzete büszkesége, idegen népek irigységének méltó tárgya; egy félszázad ragyogványaa magyar irodalomban, nyelvünk felvirágzásának egyik forrása, a kinek mesélő ajakán bárom nemzedék csügg elandalodva, elbűvölve. Irodalomtörténetünk csonka az ö neve nélkül, műveltségünk csonka az ö művei nélkül; dicsőségünk csonka az ő hire nélkül. Mely magyar könyves-ház, mely magyar asztal nem üres az ő összes munkáinak e nemzeti diszkiadása, az ő jubileuma e kedves emléke nélkül ? A kinek a házában van már Jókai-ja —'ha részben, ha egészben — az juttass* azt, á mije van, a nálánál szegényebbnek ós siessen hozzánk, hogy biztosítsa magának az örömünnepi kiadást. És nem csak egyházi főméltóságok, n--u) csak főurak, nem csak egyesek, kiket a sors vagy szorgalom a bőség áldásaihoz juttatott, bármely renden legyenek is, hanem ti városok, közhatóságok, testületek ós vállalatok: mind halljátok meg e szózatunkat és siessetek aláirástokkal lehetővé tenni ós biztosítani e lelkes vállalkozást, juttatván törvényhatósági, városi, egyesületi, intézeti, iskolai könyvtáraknak ebből a szép és nemes emlékből egy-egy példányt, hogy mindenütt legyen fogható jel és szózatos hirdetője á léleknek, mely mindnyájunkban lakozik. Hadd mondják el később is, kezökbe vévén a nemzeti díszkiadás egy-egy példányát, késő ivadékok: Az a nemzedék tudta a kötelességét és teljesítette is azok iránt, a kik eredményesen szolgálták a nemzet dicsőségét. Erre a feladatra hívjuk el a nemzet fiait, és hogy nem hiába hívjuk: a fényes eredmény fogja megmutatni. Budapest, 1893. okt. 30. A Jókai-jubileum nagybizottságának elnöksége. „Fenyvessy és vasutügyünk." E cim alatt külön cikket közöl a Veszprémi Független Hirlap, s bár lapunkat, melynek Fenyvessy Ferenc képviselő ur ugyan nem fel. szerkesztője, külön idézi Fenyvessy mellett annak bizonyítására, hogy ö mégsem ellensége Veszprém város vasúti érdekeinek, — mégis a cikk azt állítja nevezett képviselőről, hogy ő nem valami nagy simpathiát tanúsított volna a múltkori megyegyűlésen Veszprém város iránt. Nincs ugyan felhatalmazásunk Fenyvessy képviselő úrtól, hogy ez állítással szemben őt megvédelmezzük, de nagyon furcsa, hogy egy veszprémi lap ép azon férfiúról feltételezi azt, mintha nem rokonszenveznék a megye székvárosa iránt, ki csak a közelmúltban, mikor Veszprém leégett, fáradtságot ós költséget nem kímélve élére állott az országos segélyezésnek és tízezer forintot szerzett Veszprém városának. Köszönetet sem kapott érte. (!) És a múltkori megyegyűlésen pedig Barthalos István indítványa mellett szóllalt fel, mely indítvány tudvalevőleg Veszprém érdekét is szem előtt tartotta. Beszédében is kijelentette, felajánlja újból készségét Veszprém érdekében, csak azt nem teheti, hogy ha (s ez itt a fő:) ha nem sikerülhetne semmi áron sem Veszprém vasúti érdekeinek érvényesülése, akkor senki sem kívánhatja tőle, hogy ellene legyen a megye két nagy járása — (Zirc, Enying) beigazolt érdekeinek. Szükséges volt ezt constatálnunk az idézett cikk ellenében, mert e constatálás csak a pápai megyebizottsági tagok lovagiasságára mutat. Emlékeztetjük a V. F. Hírlapot, hogy az ő képviselőjük Szabó Imre egész másképen viselte magát Pápa városával szemben. Ezt mégis mondta Fenyvessy a megyegyűlésen. És mégis a pápaiak közül felszólaló biz. tagok, sem Fenyvessy, sem Barthalos nem viszonozták e kölcsönt. De ellenkezőleg Barthalos indítványa és Fenyvessy felszólalása voltak az egyedüliek a nem érdekeltek körében, melyek határozott ós kifejezett simpathiákat árultak el Veszprém iránt. Lapunk, a Pápai Lapok is e felfogásnak adott ismételten kifejezést, ezért idézte azt a V. F. H. Mi pápaiak hasonló simpathiát mindekkoráig még soha sem tapasztaltunk a veszprémiektől. Erre mondjon cadentiát a V. F. H. Vízvezetékünk. A vízvezeték kérdésében két ülést is tartott a héten városunk vízügyi bizottsága Osváld Dániel polgármester elnöklete alatt. Szerdán volt az első ülés, mélyen hoszszabb vita és eszmecsere után elhatároztatott viz keresés czéljából a város több pontján, és pedig: a kis-kuton aluli kavics bányánál, a vaszari ut mellett jobbra, a dohánygyár közelében és a vásártéren próbakutaknak mielőbb ásatása. A másik értekezlet csütörtökön tartatott azon alkalomból, hogy ft. Bierbauer Lipót var

r sányi jószágkormányzó ezen ügyben városunkba érkezett. Majd 3 órán át beszélt szakszerűen a vizkórdósről s alapos felvilágosításai és érdekes magyarázatai nagyban tisztázták az ügyet. Kimerítő előadása oda concludált, hogy két módon oldható meg vizkérdésünk: 1. Magas forrásból (Tapolczafőről) nyert vízzel, nyomás által bevezetve; ez esetben csak viz vezető csövek szükségeltetvén, a vizmű jóval olcsóbb és az évi regié nagyon csekély lenne. 2. mély forrásból, mükutakból nyert vízzel, ekkor a vízmű (víztorony, reservoir, gépek SDD.) előállítása az előbbinél félszer többe, az évi regié is 6—7 ezer frtba kerülne. Dr. Jollesch bécsi szakértő vegyelemezóse szerint a Tapolca vize, jó ivóviz. Ezer grm. vízben 43/0000 rósz szilárd anyag van, melyből 13/0000 mész, 8/0000 magnesiá stb., szóval 26 német fok kemény, holott elég, ha a jó ivóviz 18 foku. A viz csak szerves anyagokkal vegyítve képez lerakodást, tehát ennek lehetősége a légmentes csövekben ki van zárva és az emésztésre se kártékony. A biz. tagok azon előterjesztésére, hogy nem tekintenek a nagyobb kiadásra, csak közelebb jó ivóvizet kaphassanak, hogy a Tapolca vizének bevezetése köz- és vízjogi akadályokba ütközhetik, hogy a vizet tulkeménysége és a forrásnál 14 fok melegsége miattjó ivóvízül alkalmasnak nem találják, végre hogy a város a vízvezetéket a villamvilágitással Hangulat. Mikor már a hangulatot is megérinti az idő változása, azt sem tudja az ember, mi baja, csak érzi, hogy van valami a levegőben, a mi nem oda való. A kedély csupa unalom, a társaság fád, semmi nem érdekli az embert, csak nézi mindenki az utcán lótó-futó embereket, a nélkül, hogy goudolna velük, vagy megjegyzést tenne reájuk. — Ah, unalmas az egész világ, csupán az unalom érdekli az embert. Boldogok voltak a régiek, a kik még naivságban leledzettek s az ilyen őszi (tán inkább télies) hangulatban ugy el tudták magukat mulattatni azzal a pénzbe nem kerülő csöndes sentimentálizmussal, melynek bacillusait pompásan meghizlalta hulló levél zörgése', az őszi szél barangolása, meg sok más őszi dekoráció. A napok teltek őszi panaszokkal s könnyeket lehetett volna facsarni a teleirt lapokból, melyeken ott haldoklott a kedély egy sárga levelekből vetett ágyon. Hány sóhajtás zokogott a költöző madár után, hány sziv igéi te, hogy most már igazán meg fog szakadni. — Igaz, hogy nem szakadt meg egy sem, de legalább meg volt hozzá a jó szándék s már ez is valami. Oh, ti boldog idők! Ekkor még lehetett minek élni, de most ez utolsó menedék is oda van már a mi számunkra, mi már nem tudunk lelkesedni az ősz borongó hangulatán, sőt még oly kiállhatatlanok vagyunk, hogy fölszisszenve ráncoljuk össze homlokunkat, ha az a bizonyos sárga levelek között borongva járó bus őszi szellő betolakodik a kabátunk gallérján, pedig lehet, hogy csupa szeretetből ©lel át, nem tudja még szegény, mily hűtlenek lettünk az Őszi póézishez. Bizonyára még busábban fog fütyölni, h* észre veszi, hogy oda lett bubája s móst már nem ugy írunk, mint régen irtak: Megható csönd. Az eső bánatosan permetezik. A szellő siri dalt fütyül stb. stb. — Ma már csak azt mondja az ember: Csúf idő, megint esik, (majd az eső, majd a hó) megint fú, hogy az ördög bújjék ebbe az időbe ! Szinte sport lett az unatkozás s az a legérdekesebb ember, a ki legunalmasabb, a ki legjobban ásit. Az ember örömmel ragad meg minden alkalmat, a mi e közönyös egyformaságot egy kissé megszellőztetné. De megjárja Pápa, ha még egyetlen élvezetétől is eltiltja az eső, meg a hó — az esti korzótól. A pápaiak pedig ugy megszokták már azt az estijcorzót, hogy az egészségűkhez tartozik .ez a látványosság. Egyik saroktól le a másikig, aztán vissza — ez az összes élet. De mennyi minden történik ez alatt! Ha azt a sok megjegyzést össze szedné az ember, a mit az aszfalt lovagjai eiröpitenek egy este, egy kiállítást lehetne belőle rendezni. Hogy madám X. most kivel sétál s hogy mr. X. kire vár a kaszinó előtt, hogy X. kisaszonyok ujabban kire kacsintgatnak, meg hogy — de az ördög tudná ezt mind elsorolni. Aszfalt lovagok, ti vagytok e kor történelmének gyártói, az bizonyos. De mit tesztek vájjon, ha az eső és a hó letiltja a médiumokat az aszfaltról? Bizonyára nem fogtok szelid hangú verseket irni a borongó, hópelyhekkel haldokló őszhöz. Éljünk, a hogy tudunk, poézist ugy sem igen találunk az időben, jobb lesz, ha nem is keresünk, a boszankodással legalább telik az idő. Ah, unalmas minden, ásítsanak tovább, de kérem ne ezen a tárcán I együtt olcsóbban állíthatja elő: ft. ur kijelentette, hogy csak a kisebb költség miatt volta Tapolca bevezetése mellett és egészségi szempontból is jobbnak tartja a mükutak vizét a lehet, hogy ezek vize kevésbé kemény, de bizonyára hidegebb lesz a Tapolca vizénél. A viz azonban a város geológiai viszonyai miatt mindenütt mész tartalmú leend. Különösen hangsúlyozta, hogy a várostól legkevesebb 2 kilométer távolságra — hol a talaj szervesanyagoktól fertőzve nincs — kell a V

2 öl átmérőjű próbakutakat (a viset át nem eresztő agyagrétegig mélyítéssel), — azután a 3 öl átmérőjű mükutakat (elsőben csak egyet) megásatni, innen a vizet a városba vezetni; a viztelep gépéit feliebet azután használni villamviiágitásra is. A viz bőségére nézve elég, ha a műkut 2-od percenként 7—8 litert ad, mi "megfelel 6—7 ezer hectoliter napi ivóviz szükségletnek. Próbakutak ásatását a biz. megállapodása szerint helyeselte és ajánlotta, hogy a vízvezetéket a város maga létesítse, mi által nevezetes jövedelmi forráshoz juthat. i Ft. Bierbauer ur szívességéért és tanácsaiért a polgármester fejezte ki a bizottság nevében is legnagyobb köszönetét, kérve egyúttal a vizkérdés ügyében továbbra is becses támogatását, mit ő készséggel meg is ígért. Próbakutak ásatása végett a bizottság már megkereste Reich J. bécsi céget, mely kutmesterét 3 frt 50 kr napibér mellett, minden más dij nélkül a városnak már előbb felajánlotta. Igy tehát reményünk van, hogy a próbakutak ásatása legközelebb meg. fog kezdetni éa jó ivóvizünk — vízvezetékünk kérdése is megoldatik mihamarább. Meghívó a Jókai kör közgyűlésére. Jókai neve ma már mindenütt lelkesedéssel tölti el a sziveket; a nómetaj ku, de magyar érzelmű Temesvár városa nemcsak kitörő lelkesedéssel választotta meg díszpolgárának, hanem ugyanazon lelkesedéssel el is határozta, hogy Jókai nevéről egy irod. társaságot szervez, hogy e név varázsa alatt megszeresse népe azt a tősgyökeres magyar nyelvet, mely Jókai jobb műveiből hangzik feléje. A budapesti cs. és kir. tisztikar az elsők között sietett jelezni a Jókai ünnepélyt rendező bizottság elnökének, hogy fényes küldöttséggel vesz riszt az ünnepséghen! Egy Temesvár! egy cs. és kir. tisztikar! az igaz, magyar hazafiak őszinte örömére lelkesedve sietnek osztozni, a legnagyobb ólö magyar költő országos megünneplésében, s mi, akik lelkesedve s gyönyörködve hallgattuk f. évi május 28-án a színházban Komócsy József tettre hivó szép szavait s határoztuk el dr. Fenyvessy Ferenc lel&es fölhívására egy Jókai kör létesítését, most erkölcsi kötelességünkről megfeledkezve a megvalósithatás elöl félrehúzódnánk ?! Nem hihetjük, hogy azok akik ünnepies hangulattal siettek a színházba s határozattá emelték egy Jókai kör létesítését, ne kívánnák a szép kezdetnek még szebb folytatását s ennek állandó megvalósithatásához ne járulnának első sorban filléreikkel s tömeges aláírásukkal ne sietnének biztosítani egy oly kör lótesülhetését, virágzását, melynek kebelében minden társadalmi osztály megtalálja a szellemi gyönyört, mely a napi küzködésben kifáradt lelkét fölüditi. Az a város, s minden egyes fia annak a % árosnak, a mely lelkesedve örökítette meg Jókai pápai tartózkodásának emlékét emléktáblával, melyet büszkélkedve emleget s mutogat az idegennek, érezze lelkes hivatásának megőrizni irodalmi szellemét annak, aki tán éppen körében nyerte azt az első inspiratiót, mely őt halhatatlanná tette. Pápa város minden egyes osztályának minden egyes tagját hassa tehát át az őszinte lelkesedés, s akik a színházban s akik azonkívül édes gyönyörrel hallgatták, olvasták az önzetlen szavakat: vetélkedve siessenek meghozni városunk szellemi életére bőséges kamatot hozó filléreiket; ne engedjük, hogy Temesvár, mely Jókait csak müveiből ismeri, előbb alakítsa meg Jókai körét s előbb derítsen körének működésével fényt a magyar haza egére! A Jókai kör alakuló ülését folyó hó 10-én vasárnap délután 3 órakor tartja a városház nagytermében. A gyűlésre, melynek tárgya a tisztviselők s az igazgatótanács tagjainak megválasztása, Pápa város minden egyes férfi, s nő tagját teljes tisztelettel meghívja az elnökség. 5628. 1893. Hirdetmény, Pápa r. t. város alolirott polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy Veszprimmegye törvényhatósága által, fal* *• kövezőtégla, nemkülönben cserópzsindely szabályos méretei meghatározása tárgyában alkotott szabályrendelet mindenki által leendő betekinthetós végett a jegyzői hivatalnál közszemlére kitéve van, mit azzal hoz köztudomásra, hogy ellene a felebbezés a mai naptól számítva 30 napig nála beadható. Pápa, 1893. nov. 4-én. Osváld Dániel \ polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Csenkey Géza, a veszprémi kir. törvényszék elnöke csütörtökön városunkba érkezett, a helybeli kir. járásbíróság vizsgálatára. — Takács Ádám megyei árvaszéki elnök és dr. Óváry Ferenc orszgy. képv. Pápára érkeztek. Holnap) a helybeli fogház vizsgálata lesz, mely célból Gerő Antal kir. ügyész Veszprémből ós Fenyvessy Ferenc közig. biz. kiküldött tag városunkba érkeztek. — Kitüntetés. A király a csapatszolgálatban általában s különösen a csapatkiképzés körül teljesített kiváló szolgálatának elismeréséül gróf Schlippenbach István ezredesnek, a 3. honvéd lovas-dandár parancsnokának a 3. osztályú vaskorona-rendet adományozta. — Tíj-bölcsészettudor. Antal Géza főisk. tanár lapunknak volt fő- most beimunkatársa a bécsi tudomány egyetemen a napokban nyerte el kitüntetéssel a bölcsészetből a tudori czimet. — Értekezése a logika köréből volt véve s czime: „Die Modalität der Urtheile und die logische Grundlage der Wahrscheinlichkeitsrechnung." Gratulálunk. — Eger városa Feny vessynék. Mint a »Magyar TJjsag« irja, Eger városának képviselőtestülete legutóbb tartott ülésén köszönetet szavazott Fenyvessy Ferenc kópviseluuek azért, hogy a képviselőház pénzügyi bizottsága előtt oly lelkesen pártolta az egri reáliskola ügyét. — A belügyminister az építési rendszabályokról törvényjavaslatot szándékozik készíteni, e célból az egyes vármegyékbe'a helyi viszonyok tanulmányozása végett szakértő építészeket küld ki; vármegyénkbe Bobula János orsz. képv. lett kiküldye. — A zirci apát a népnevelésnek. Vajda Ödön zirci apát, mióta csak elfoglalta magas állását, a közoktatás buzgó s hatékony előmozdítójaként tündököl alkotásival. A Bakonyban csak nemrég emeltetett cóiszerü és diszes iskolát az eplóny-pusztai tanköteleseknek. Ujabban pedig Veszprém vármegye közigazgatási bisottságának, gr. Esterházy Móric főispán elnöklete alatt,"'nov. 6-án tartott rendes havi ülésén a megyei kirtanfelügyelő az apát azon elhatározásáról tett jelentést, hogy a kegy uraságához tartozó Akli ós Eplény pusztákon ós Soóly községben a róm. kath. tanítói állásokkal j áró fizetést mindenütt fölemeli 300 forintra, hogy igy a Bakony félreeső helyeire is tanképesitett tanítók legyenek alkalmazhatók. Ezenfelül elhatározta, hogy Zircen, minp székhelyén, a millenniumra saját költségén leányiskolát s véle kapcsolatosan kisdedóvodát jog felállítani s azok fentartásáról egyszermindenkorra gondoskodni. A. közigazgatási bizottság lelkes élj enzéssel vett tudómást az apát ezen nemes elhatározázáról .s dr. íenyvessy Ferenc bizottsági tag indítványára a bizottság jegyzőkönyvileg köszönetet és elismerést szavazott a derék tanügybarátnak. -— Huszárezredünk köréből. Szegj^y István főhadnagy a dandár lovagló iskolába Szegedre, — Török Géza hadnagy a központi lovasiskolába Budapestre lettek vezényelve 6, illetve 8 havi időtartamra. — Köszönetnyilvánítás. Méltóságos Hegedűs Sándorné urnő a nőegyleti szegényeknek tiz forintot volt szives adományozni. A szegények nevében hálás köszönetét nyilvánítja Koller Jánosné elnök. — A pápai honvédszobor javára Pápán 1893. évi november hó 18án az állandó színházban rendezendő Hangverseny műsora: 1. Haydn D. durSymphonia (11.) Allegro ós Menuett. Előadják zongorán Kiss Vilma, Csoknyay Eliz úrhölgyek. 1-ső hegedű: Gáthy Zoltán, 2-ik hegedű: Vid Károly, Viola: Tschepen Alaj os, Cello ; Schulz Vendel urak. 2, „Szép Ilonka" (Melodráma) Vörösmarty Mihály tói, zenéjét szerzó Ernyey József. Szavalja 3arthalos Olga úrhölgy, zongorán kiséri "Weber Olga urhöljgy. 3. a) Liszt: Rossignol. b) Padere vszky: Menuett. Zongorán előadja Barom Janka úrhölgy. 4. Honvéd anyja. Költemény Lampert Gézától, szavalja Vörös Jários ur IV. éves papnövendék. 5. ÍJ. Stähle (op. 1.) Trio. Előadják zongorán Csoknyay Eliz úrhölgy, hegedűn Gáthy Zoltán, Viola: Tschepen Alajos, Cello: Schultz Vendel urak. 6. Keringök. Gyermekhangszerekkel, zongorával és hegedűvel, előadják; Doctorica Jerta, Galamb .Ilonka, Kisfaludy Izabella, .Tóth Gizella úrhölgyek, Doctories Zoltán, Rác Gyula, Steiner Hugó, Lajos és Pál főgymh, .tanulók. 7, A mármarosi vig asszonyok. Irta Jókay Mór, szavalja Csukásy Endre ur H-od éves papnövendék. 8. Haydn D. dur. Symphonia (II.) Andante ós Finale. Előadják zongorán: Kiss Vilma, Csoknyay Eliz úrhölgyek, 1-sö hegedű: Gáthy Zoltán, 2-ik hegedű: Vid Károly, Viola: Tschepen Alajos, Cello: Schultz Vendel urak. Jegyek rendes színházi helyáíakon előre válthatók Kis Tivadar ur zene .és könyvkereskedésében. — A jótékony nőegylet Koller Jánosné urnő elnöklete alatt f. hó 9-én a városházánál választmányi ülést tartott. Mindenekelőtt az elmaradt kóstoló ügye került napirendre, melyet hosszas vita után a folyó évre mellőzni határoztak, hanem a helyett, a színpadi díszletek helyreállítása javára tervezett műkedvelői előadással együttesen egy színházi estély nek rendezése lett elfogadva, mely előadás már a jövő hó közepe táján lesz megtartva. A rendezést a titkár fogadta el, — a ki már a legközelebbi napokban előterjesztést fog tenni az előadandó darabokra nézve. A szereplő hölgyekét a választmány tagjai fogják felkérni. —Honvédhuszáraink esküje A király elhatározása alapján a honvédelmi miniszter elrendelte a honvédséghez. felavatott hadkötelesek esküjének utólagos újból letételét. Ennek folytán a pápai honvódhuszár ezredhez bevonult ujonczok f, hó 19-ón, O Felsége a királyné nevenapja alkalmával, a szt. mise után fogják az esküt ünnepies módon letenni a főtemplom előtt, a kivonult csapat és az állomásonlevő összes elöljárók jelenlétében. — A pápai korcsolyázó egylet 1893. évi november hó 15-én, szerdán • d. u. 2 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart, mélyre a tagok tisztelettel meghívatnak, annak megjegyzésévél, hogy ezen ujabbi határidőre kitűzött közgyűlés a jelentevök számára való tekintet nélkül jogérvényesen határoz. Pápa 1893. nov. 7. Az egylet elnöksége. —- A tűzoltói szaktanfolyam Breuer Szilárd ós Köhler István fővárosi szakférfiak vezetése alatt és Szokoly Ignácz városi tanácsnok közreműködésével f. hó 8-án vette kezdetet, mely alkalommal a tanfolyamot rendező Veszprémvármegye részéről Horváth Lajos főszolgabíró buzdító beszédet intézett a tanfolyam hallgatóihoz. — E tanfolyam, melyre a pápai ós devecseri járások községei, — Pápa rendezett tanácsú várost kivéve — vanuak berendelve, népesebb a Veszpréminél, hova pedig 3 j árás volt egybehíva, a mennyiben a pápai járásnak egyetlen községe sem maradt el és a devecseriből is csak 13 község maradt képviseletlenül. A tanfolyam összes hallgatóinak száma 166, melyből a pápai járásra 101, a devecseri járásra 63 ós Enyingre 2 egyén esik. A tanfolyam ma délután fejeztetik be, mely hitünk szerint gyümölcsöző leend az emberbaráti fontos intézmény érdekében. A szaktanfolyam vezetői méltán megérdemlik elismerésünket, szakavatott ós fáradságot nem kimólö buzgó közreműködésükért. — A Jókai jubileum nagybizottságának mai számunkban közölt lelkes felhívását tisztelettel ajánljuk közönségünk figyelmébe. Jávai Mór összes müvei nemzeti diszkiadására az aláírások szerkesztőségünkhez küldölt iven is teljesíthetők. — Jókai Mór 50 éves jubileuma a fővárosban 1894. jan. 5.- és 6-án lesz nagy ünnepélyességgél megtartva. — A D. K. E. első óvodáját hétfőn nyitottak meg ünnepélyesen Perlakon Zala megyében. A megnyitás napján 30 kisded küldetett az óvóba, nagyrészt horvát ajkú szülők gyermekei, kik már magyar köszöntővel fogadták a vendégeket. — Kinevezés. A király Sólyomy István veszprémi törvényszéki jegyzőt a zirci járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — A pápai Jókai-kör alap-szabályait, jövő számunkban fejezzük be. A kör rendes tagjainak évi tagdija, mint halljuk 2 frt leend. — Uj ügyvéd. Dr Preisaclí Miksa köz- ós váltó • ügyvéd, városunk szülötte tudatja, hogy ügyvédi irodáját megnyitotta f. évi november hó elsejétől Budapes en dalszínház-utca 10. sz. alatt. — Eljegyzés. Perzsa Sándor p. egreßi lakos gazdatiszt eljegyezte özv.Fördős Györgynó kedves és szép leányit: Margit kisasszonyt Budapesten. — Veszprémi hirek. Az állam által emelendő diszes polgári iskolai épület részére Veszprém város, a tulajdonát képező úgynevezett szedreskertből (régi lövöldéi 800 • ölet átengedett, azonfelül pedig a sétányok kibővítésére 5000 forintot' SZAvazott meg. Ez a dec. közgyűlésén foga vármegyénél tárgyaltatni. — Folyó hó 4. és 5-éu a vármegyeház dísztermében tartott történelmi hangversenyen, mindkét este igen szép számu és intelligens közönség volt jelen. Általános tetszésben róiaesült; Bély Hermja szép szoprán hangú