Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-08-06

Megjelenik winden vasa r n. a u. Közérdekű sürgős közlésekre " * .-• Icoronkiui rendkívüli számok is adatnak ki. ' Bérmentetlen levelek, csak ismart kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. ap A. lapnak szánt közlemények a 1 rr\ . szerkesztőségéhez (Jókai Mór utcza 969. sz.) küldendők ' ^ PAPAI LAPOKi Előfizetési dijak. jtf Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos pétif.-;or térfogata után 5 kr, nyüttérben 30 kr. A dij előre fizetendő. Bélyégdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába. (Kohn Mór fiai I 2g hirlapközvetitő iroda) küldendők. ^ fp *" — ~ Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Honvédszobrunk és vármegyénk. A Pápán felállítandó honvédszobor ügye nevezetes lépéssel haladt előre e héten. Ä bizottság üléséről, mely végleges megállapodásokat hozott, más_ helyen referálunk. A felállításhoz még vagy ezer frt hiányzik, eg összeg beszerzéséről keilend most már gondoskodnunk. A bizottság elnöke sajnálattal constatálta, hogy a vármegyei gyűjtés, melyet nagy remények közt várt be, nem járt fényes eredménynyel. S ezt mi is valóban szégyenkezve constatáljuk. Más gyűjtések, melyek bármennyire hazafiasak voltak is, (p. o. Arany János szobrára stb) meglepő eredményt mutattak fel, pedig Arany János szobrát fel tudták volna Budapesten állítani, ha Vészprémmegye községeiből jóval kevesebb folyt volna is be. De a mi szobrunkat bizony csak nekünk magunknak kell felállitani s a hozzá szükséges pénzt beszerezni. Épen azért szomorúan feltűnő, hogy Veszprémmegye járásaiból oly csekély adakozás folyt be, pedig a pápai honvédszobor voltaképen megyei honvédszobor lesz, mert 1848-ban Veszprémin egyébn az egyedüli csata itt volt, Pápa mellett. Szégyen, hogy még e hazafias ós általános megyei érdekű kegyeletes tónynél némely járásokban az a felfogás volt irányadó az adakozásban, illetve a nem adakozásban, hogy: „mi Pápának nem adunk". Bizony szégyen e felfogás. De jellemző. Pápá minap is, a veszprémi tüzkárosultaknak sokat gyűjtött, az országos segélyző bizottság elnöke Budapesten is egy pápai volt: — de azért a veszprémi járás korántsem tett ki magáért a pápai „megyei" szobor gyűjtésénél. Nincs más hátra; tegyünk ki magunk magunkért. Az a felhívás, melyet a bizottság kibocsájtott főleg a pápaiakra, s köztük hölgyeikre apellál. Nem kételkedünk, hogy nem hiába. Áldozzunk magunk, s állítsa fel Pápa a megyének, a kegyeletnek a — honvédszobrot. A polgári leányiskolák ügyéhez. i. A legközelebbi városi közgyűlésen olvastatott a helybeli róm. kath. hitközség egy kérvénye, melyben a helybeli apáca zárdában, berendezett róm. kath. polgári leányiskola javára — építési célra — a várostól tízezer frtot kérelmez. Ezen kérelem tárgyalása a városi szabályrendeletek értelmében a nevezett gyűléstől 30 napra tartandó közgyűlésre, f. évi aug. hó 12-ére tüzetett ki. A kérvény tartalma egyáltalában nem várt és épen azért igen meglepő. Nem várt és meglepő azért, mert szinte példátlan, hogy az Európa szerte leggazdagahban ellátott róm. kath. magyar egyház, a különböző ós szegény felekezetekből álló polgári községhez fordult volna segedelemért, melyre nem csakhogy rá szorulva nincsen, sőt sok minden jótékony intézmény tőle nyer és vár gyámolitást ós fölsególést. A kórvény célja ugy tűnik föl, mintha a róm. kath. egyház visszatérittetni kívánná magának azon összeget, mely híveire esik abból, a mit a helybeli ref. kerületi iskolának a város megszavazott. Csakhogy a kettő között igen nagy és lényeges a különbség. Igaz, hogy a kerületi reform, iskoláuak megszavazott a város fundus helyett 30 ezer frtot, de nem egyházi vagy felekezeti, hanem tisztán gazdasági, tisztán hasznossági, egészen speculatio szempontból, mert meggyőződött arról, hogy ha ezen intézet Pápáról — mint célozva volt — Komáromba áttétetik, a város sokkal többet veszt évenként, mint á megszavazott öszszeg 6°|

0 kamatja, ki lóvén mutatva, hogy a reformátusok ezen tanintézete, ez idő szerint, legkevesebb 100 ezer frt évi forgalmat csinál a városban, — ós ha az üzletember csak 6"/

0-ra dolgozik is, ezzel évenként már 6 ezer frt haszna van a városnak, a megszavazott összeg 4"|

0-os 1200 frtja ellenében. De ezen intózet főgymnasiuma nem is tisztán felekezeti intézmény, mert mint a gyakorlat mutatja, minden felekezet növendékei igénybe veszik. Ellenben az apácáknál berendezett polgári leányiskola egészen kizárólagos (exclusiv) intézmény, tehát csupán csak felekezeti érdekeket szolgál, melynek előmozdítása azon gazdag püspökség kötelessége, mely azt eredetileg is fölállította, — ós hogy tisztán felekezeti érdeket akar szolgálni, világosan mutatja azon körülmény, hogy különben rá semmi szükség nem volna, miután van Pápán egy, legnagyobb részben az állam által föntartott jeles polgári leányiskola, mely valláskülönbség nélkül minden növendéknek nyitva áll. Ha tehát valamelyik vallásfelekezet ezt- igénybe venni nem kívánja, akkor uiucs más mód, minthogy, ha még is ilyen jellegű iskolát akar, hát tartson fön ilyet a maga erejéből. A kérvény teljesítésére tehát az, hogy a város a reformátusok tanintézetének fundus vételre 30 ezer forintot megszavazott, indokul nem szolgálhat. Tette azt a város — mint mondám — csupán hasznossági szempontból, mint a hogyan megcselekedte ezt a dohánygyárral és a mint dotálta a gazdasági iskolát is, mivelhogy a városban a forgalmat ezek is előmozdítják és többeknek keresetet nyújtanak. Ha azonban a gazdag püspökség, mely a szóban levő kolostort alapította, elfogadná

1 ós akarná azt, hogy ennek ujabb terhét a város szegény lakosai viseljék: az csak ugy történhetik meg, ha azon arányban, a többi még létező három felekezet is, részeltetnék a róm. kath. hitközség által kórt segedelemben. Csakhogy nem volna tanácsos, hogy a város vagyona igy szétosztassák. o H. , A legközelebbi szombaton tartandó városi közgyűlés napirendjére két fontos •kérvény illetőleg indítvány kerül. Az egyikkel a helybeli apácazárda vezetése alatt álló r. kath. polgári leányiskola részére 10000 frtnyi ópitósi segély, a másikkal az izr. felekezeti népiskola már befejezett építkezésére felvett kölcsön részben való törlesztésére szintén 10000 frtnyi segély megszavaztatása cóloztatik. Tekintettel arra, hogy a városi képviselőtestületnek mint erkölcsi testületnek egyik legszebb hivatása az oktatás ügyének lehető előmozdításában áll, méltányosnak tartjuk, hogy ezen kérdéseket a közgyűlés a legjobb akarattal tegye tanácskozása tárgyává és minden lehetőt kövessen el arra, hogy a kért segélyek tényleg meg is adassanak. Ámde a képviselőtestület mint a közvagyon kezelője a törvényben megállapitott korlátokra van utalva s intézkedéseinek végrehajtása felsőbb hatóságok jóváhagyásától van függővé téve. Lássuk tehát a törvény rendelkezéseit is: az 1868. évi XXXVIH. t.-cz. iutózkedik a népoktatási tanintézetekről s ennek 8. §-a szerint népoktatási tanintézeteknek tekintendők: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák ós tanitóképezdók, — s ezeket a 10. § szerint felállíthatják és fentarthatják a hitfelekezetek, társulatok ós egyesek, községek és az állam. A hitfelekezeti népoktatási tanintézetek a 11. § szerint az azon felekezetbeli hívek anyagi hozzájárulására vannak utalva, s a 25. § szerint nem tekintetnek felekezeti iskoláknak azon tanintézetek, a melyek községi vagyonból ós jövödelmekből a község összes tagjai által felekezeti különbség nélkül tartatnak fenn, ha pedig e célra a község vagyona és jövödelme a fennálló gyakorlat szerint igénybe vétetik, ily esetben a segélyezés a többi hitfelekezeti iskolák között igazságos arányban osztandó meg. Városunkban régi gyakorlat alapján a költségvetésbe a népoktatási tanintézetek segélyezése céljából évről-évre bizonyos összeg vétetik fel s ezen összeg adó arányában osztatik ki az egyes felekezetek népoktatási céljaira. S miután a hivatkozott törvény 35. §-a ezen címen az állami egyenes adók után 5°/

0 kivetését engedi meg s ezen százalék az eddigi segélyezés összegével még kimerítve nincsen, misem áll útjában annak, hogy a népoktatási tanintézetek segélyezésére szánt összeg az államadók 5°/

0-ára, a jelentkezett nagyobb szükséglethez képest felemeltessék, s ezen többletet az egyes hitfelekezetek önkormányzatuk körében arra a népoktatási célra fordíthassák, a mely arra az adott viszonyok szerint leginkább utalva van. Ugy de nálunk községi jelleggel biró s államilag segélyezett polgári leányiskola áll fenn, melyhez való hozzájárulás az államadók bizonyos százalékát igénybe veszi; azonban, miután a róm. kath. egyház híveinek saját hitfelekezetü polgári leányiskolájuk van, ők az 5°/

0 pótadó kimerítése után a 36. § értelmében a közös polgári leányiskola költségeihez járulni többé nem tartoznak, azt látnánk legméltányosabbnak ós a törvény intentióival egyezőnek, hogy a római katholikusok részére adassék ki az adójuknak megfelelő teljes 5°/

0) a többi három hitfelekezet adójára eső részből pedig első sorban fedeztessenek a közös polgári leányiskola azon költségei, melyek az állammal kötött szerződós alapján a város terhére esnek s a fennmaradó öszszeg szintén adó arányában osztassékfel a három hitfelekezet népoktatási céljai között. A pápai honvédszobor-bizottság felhívása. Polgártársak! 18á9. jun. 27-én Pápa közelében az ihászi-i pusztán szabadságharcunk egyik episódja zajlott le, honvédeink küzdöttek ott Kmetty György alatt Schütte altábornagy ellenséges hadai ellen, s hol az emlék, mely nevüket őrzi, vagy egy kő, mely e nagy idők - emlékéről beszél ? „Hantra dül a pásztor fütyörészve legelteti nyáját, Nem tudván kinek a hős pora nyugszik alant". T A R C Z Á Jeanette. Egy gondolat marcangolt szüntelen Egy bus, hideg, mogorva téli estén: Hogy mást ölelsz majd, én egyetlenem. Azt súgta a zord esti íuvalom, Azt láttam. írva fenn a csillagokban: Hogy mást csókolsz majd, édes angyalom. Nem volt éjem, nyugton nem alhatám, A kínos sejtés álmom megzavarta: Hogy mást szeretsz majd, kedves szép leány. S rád emlékezve, ugy éreztem én, Bár mondhatatlan kedves vagy te hozzám: Hogy másé léssz majd, édes kicsikém. A kék mennybolt derült, fellegtelen, A nyár sugári szép reményt fakasetnak: TJgy-e enyém IBBBZ, én egyetlenem. Éa a szellő susogja szép dalom, Refraine-je bájos," lelket andalító: Hogy az enyém léssz, édes angyalom. Édelgek szivem titkos szózatán,-. • Ah, fényes álmot látok teljesedni ; Hogy az enyém léssz, kedves szép leány, És biztatón néz két szemed félém, Ez a kapriUtátó két földi csillag: Hogy 'SUE enyém léssz, édes -kicsikém. 3 hazudjékbir » Wk égboltozat, Hazudjék bár a csillag s lenge szellő: Hogy más csókolja rózsás arcodat; Hazudjék bár e szív, mely rabja lett Varázsaidnak, rabja mindörökre: Ha másé léssz majd, tündérszép Jeanette; És űzzön el bár messze végtelen Kegyetlen végzetem a a sors szeszélye, S :

lógy bár a másé, szép szerelmesem; Ha te magad nem is lehetsz enyém, Lelked, szived s angyaltiszta szerelmed Ugy-e enyém lesz, édes kicsikém ? Rózsa Géza. Kirándulás Balaton vidékére. Pápa, ang. 2. Kedvesen emlékszem vissza az élvezetes napokra, melyeket legutóbb a Balaton több kies fürdőhelyén egy kedélyes társasággal eltöltöttem. Kirándulásunk bár rövid ideig tartott, de e pár nap alatt is sok szépét, gyönyörködtetőt láttunk és a lehető legjobban szórakoztunk. Az utazás és ott idözósünk kellemes voltát fokozta a kirándulásban részt vett kedves hölgyeknek vig társasága, mely nélkül még tán Balaton festői vidékét sem találtuk, volna oly elragadónak. Utunkra július 27-én a kora reggeli órákbaja indultunk kocsin, hogy a Füredfelé kedvezőtlen vasúti összeköttetést elkerüljük ós a Bakony bércein keresztül vezető útvonal szépségeiben gyönyörködhessünk. A velünk jött hölgyek dicséretére felemlítem, hogy már reggel i órakor útra késien voltak s a napfelkeltét már a veszprémi útról néztük. A hűvös reggeli levegő, melyet Bakony vadregényes erdőin s hegyein áthaladva élveztünk, mintegy mélyebb lélegzet vételre késztetett bennünket ; "a hegyormokon áthúzódó ut pedig nagyszerű kilátást nyújtott a fenséges táj ókra. Több bakonyi községen keresztül, fél 9-re Veszprémbe értünk. Itt a tikkasztó hőség dacára, a püspöki várat, a megyeházat és a hamvakból felépült utcákat tekintettük meg s azután indultunk Balatonfüredre, mint utazásunk első célpontja felé. Es nagy örömünkre szolgált midőn a gyönyörű Nosztri-völgy előtt megpillantottuk a kedves Balatont. Balatonfüreden a „haute saison"-t tetőpontján találtuk. Minden kiadható lakás lefoglalva. Villák, nyaralók tultömve. Még a fürdőszobák is vendégek számára rendeztettek be. Élénk sürgés-forgás mindenütt. A sétányokon elegáns öltözókü hölgyek diszes csoportja vonul fel és le vig kacaj, csevegés közt, hallgatva a zene hangjait. Mi is belevegyültünk a fel s alá hullámzó élénk tömegbe és csodáltuk a partról a Balaton zöldes szürke színét, majd estefelé a siófoki villanylámpák átható ragyogó fényét. A fürdővendégek zöme a „nagy vendéglő" terasse-szerü nyitott helyiségét keresi fel a vacsora idő alkalmával. Zene és tombola mulattatja i;t a közönséget. Fortuna nagyon kegyes volt irányomban a tombolánál, mert csak! lamar ternot csináltam, de meglepetésem re egyeihasznált üres levólpapirdobozt kaptam nyereményül. Este a Balatonon csónakáztunk, fürdött * holdvilág az éj tengerében. Messze beeveztünk a tó • sima tükrén s kedves hölgyeink ábrándos dalai nemcsak minket, de evezőseinket is annyira meghatották, hogy lassú h&ngon velünk együtt dalolgattak. Illustris fővendégei Fürednek most Vaszary Kolos hercegprímás, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, ugy az aristokrácia is nagy számban. Itt időzik Blaháné, a népszínház csalogánya. Az iró és művész világból, az előkelő körökből, a közép osztályból is számosan nyaralnak Füreden. A fürdővendégek száma ma már meghaladja a két ezerét. Az árnyas balatonparti sétányok teszik kellemessé Füredet. Sok kedvelője van a yacht sportnak is, mely itt nagyban virágzik. A nagyközönség a balatoni fürdő hullámait élvezi egész nap kora reggeltől késő estig. Eiógó hajtott vágyunk volt Almádit, ezen kedves kis fürdőhelyet közelebbről megtekinteni, ide indultunk tehát másnap délután az egy órai hajóval. TJtunk kellemesen telt el, hajónk gyorsan repült ja Balatonon, s alig élvezhettük a közel s távoli vidék elragadó panorámáját, már ís Almádiban voltunk. Almádi valóban szép pont, gyönyörű magán villákkal, melyek közül kiemelkedő vármegyénk alispánjáé. GrondozOtt sétautakkal, kikötő- és fürdöházzal, van pezsgő fürdői élete, még csak égy szép vendéglő ós gyógy terem kell s modern fürdöteleppó válik Almádi. I Julius 29-én Keszthelyre készültünk. A „Helka" gőzös rcásfól órai késéssel érkezvén be a füredi kikötőbe, fél 8 helyett d. e. 9 órakor indulhattunk csak utunkrs,. Hajónk később sem. viselte magát jól, s lassan alig észrevehetően haladt előre. Időnk tehát volt elég a szemlélődésre. Jobbról a tihanyi félsziget az apátság templomával a hegytetőn, a zalai hegyek, (psobánc, gulácsi hegy, Badacsony stb, balról a somogyi partok kötötték le figyelmünket. Két órai késéssel érkeztünk Eévfölöpre, itt tanácsot ültünk és egyik nagy turista, táj-nézést kedvelő útitársunkat leszavaztuk, hogy nem Keszthelyig — csak Badacsonyig hajózunk. • Badacsonyban első teendőnk vendéglő keresés volt s a „Hableány"-ra csakhamar rátaláltunk. A Balaton habjai itt is csábítottak bennünket. A fokozatosan mélyedő viz talaja a partnál homokos s kagy lókkal telt, beljebb pedig süppedő iszap ; a hely különben fürdésre a legkellemesebb. Számtalan kagylót szedve a vizfenékröl s gyönyörködve az előttünk magasló Badacsonyon, visszatértünk e vendéglőbe, hol párolgó paprikás halászlé várt reánk, a kitűnő ebéd ós jó borok, mit ití élveztünk, csak dicséretére váltak a „Hableány" vendéglősének. Délután tornyosuló fellegek fenyegettek bennünket ós jósolták a Balatonon végig bekövetkezett vihart; ép a legnagyobb záporesőben száltunk hajóra, hogy főhadiszállásunkra Füredre visszatérjünk s szerencsés hazaérkezésünk örömére nagy áldomást ittunk, Julius 30-át Siófoknak szenteltük, az előzönapi vihar által felkorbácsolt Balaton még háborgott, midőn útra keltünk reggel 91 órakor a siófoki hajóval. A „Ba- . ross" kiállta a hatalmas hullámokat, de társaságunk néhány tagja sehogy sem, • 32