Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-08-06

Megjelenik winden vasa r n. a u. Közérdekű sürgős közlésekre " * .-• Icoronkiui rendkívüli számok is adatnak ki. ' Bérmentetlen levelek, csak ismart kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. ap A. lapnak szánt közlemények a 1 rr\ . szerkesztőségéhez (Jókai Mór utcza 969. sz.) küldendők ' ^ PAPAI LAPOKi Előfizetési dijak. jtf Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos pétif.-;or térfogata után 5 kr, nyüttérben 30 kr. A dij előre fizetendő. Bélyégdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába. (Kohn Mór fiai I 2g hirlapközvetitő iroda) küldendők. ^ fp *" — ~ Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Honvédszobrunk és vármegyénk. A Pápán felállítandó honvéd­szobor ügye nevezetes lépéssel ha­ladt előre e héten. Ä bizottság ülésé­ről, mely végleges megállapodásokat hozott, más_ helyen referálunk. A felállításhoz még vagy ezer frt hiányzik, eg összeg beszerzéséről keilend most már gondoskodnunk. A bizottság elnöke sajnálattal constatálta, hogy a vármegyei gyűj­tés, melyet nagy remények közt várt be, nem járt fényes eredmény­nyel. S ezt mi is valóban szégyenkezve constatáljuk. Más gyűjtések, melyek bármennyire hazafiasak voltak is, (p. o. Arany János szobrára stb) meglepő eredményt mutattak fel, pedig Arany János szobrát fel tud­ták volna Budapesten állítani, ha Vészprémmegye községeiből jóval kevesebb folyt volna is be. De a mi szobrunkat bizony csak nekünk ma­gunknak kell felállitani s a hozzá szükséges pénzt beszerezni. Épen azért szomorúan feltűnő, hogy Vesz­prémmegye járásaiból oly csekély adakozás folyt be, pedig a pápai honvédszobor voltaképen megyei honvédszobor lesz, mert 1848-ban Veszprémin egyébn az egyedüli csata itt volt, Pápa mellett. Szégyen, hogy még e hazafias ós általános megyei érdekű kegye­letes tónynél némely járásokban az a felfogás volt irányadó az adakozás­ban, illetve a nem adakozásban, hogy: „mi Pápának nem adunk". Bizony szégyen e felfogás. De jellemző. Pápá minap is, a veszprémi tüz­károsultaknak sokat gyűjtött, az országos segélyző bizottság elnöke Budapesten is egy pápai volt: — de azért a veszprémi járás korántsem tett ki magáért a pápai „megyei" szobor gyűjtésénél. Nincs más hátra; tegyünk ki magunk magunkért. Az a felhívás, melyet a bizottság kibocsájtott főleg a pápaiakra, s köztük hölgyeikre apellál. Nem kételkedünk, hogy nem hiába. Áldozzunk magunk, s állítsa fel Pápa a megyének, a kegyeletnek a — honvédszobrot. A polgári leányiskolák ügyéhez. i. A legközelebbi városi közgyűlésen olvastatott a helybeli róm. kath. hitköz­ség egy kérvénye, melyben a helybeli apáca zárdában, berendezett róm. kath. polgári leányiskola javára — építési célra — a várostól tízezer frtot kérel­mez. Ezen kérelem tárgyalása a városi szabályrendeletek értelmében a nevezett gyűléstől 30 napra tartandó közgyűlésre, f. évi aug. hó 12-ére tüzetett ki. A kérvény tartalma egyáltalában nem várt és épen azért igen meglepő. Nem várt és meglepő azért, mert szinte példátlan, hogy az Európa szerte leg­gazdagahban ellátott róm. kath. magyar egyház, a különböző ós szegény feleke­zetekből álló polgári községhez fordult volna segedelemért, melyre nem csak­hogy rá szorulva nincsen, sőt sok min­den jótékony intézmény tőle nyer és vár gyámolitást ós fölsególést. A kórvény célja ugy tűnik föl, mintha a róm. kath. egyház visszatérittetni kí­vánná magának azon összeget, mely hí­veire esik abból, a mit a helybeli ref. kerületi iskolának a város megszavazott. Csakhogy a kettő között igen nagy és lényeges a különbség. Igaz, hogy a ke­rületi reform, iskoláuak megszavazott a város fundus helyett 30 ezer frtot, de nem egyházi vagy felekezeti, hanem tisz­tán gazdasági, tisztán hasznossági, egé­szen speculatio szempontból, mert meg­győződött arról, hogy ha ezen intézet Pápáról — mint célozva volt — Ko­máromba áttétetik, a város sokkal többet veszt évenként, mint á megszavazott ösz­szeg 6°| 0 kamatja, ki lóvén mutatva, hogy a reformátusok ezen tanintézete, ez idő szerint, legkevesebb 100 ezer frt évi forgalmat csinál a városban, — ós ha az üzletember csak 6"/ 0-ra dolgozik is, ezzel évenként már 6 ezer frt haszna van a városnak, a megszavazott összeg 4"| 0-os 1200 frtja ellenében. De ezen intózet főgymnasiuma nem is tisztán fe­lekezeti intézmény, mert mint a gyakor­lat mutatja, minden felekezet növendékei igénybe veszik. Ellenben az apácáknál berendezett polgári leányiskola egészen kizárólagos (exclusiv) intézmény, tehát csupán csak felekezeti érdekeket szol­gál, melynek előmozdítása azon gazdag püspökség kötelessége, mely azt eredetileg is fölállította, — ós hogy tisztán fele­kezeti érdeket akar szolgálni, világosan mutatja azon körülmény, hogy különben rá semmi szükség nem volna, miután van Pápán egy, legnagyobb részben az ál­lam által föntartott jeles polgári leány­iskola, mely valláskülönbség nélkül min­den növendéknek nyitva áll. Ha tehát valamelyik vallásfelekezet ezt- igénybe venni nem kívánja, akkor uiucs más mód, minthogy, ha még is ilyen jellegű isko­lát akar, hát tartson fön ilyet a maga erejéből. A kérvény teljesítésére tehát az, hogy a város a reformátusok taninté­zetének fundus vételre 30 ezer forintot megszavazott, indokul nem szolgálhat. Tette azt a város — mint mondám — csupán hasznossági szempontból, mint a hogyan megcselekedte ezt a dohánygyár­ral és a mint dotálta a gazdasági isko­lát is, mivelhogy a városban a forgalmat ezek is előmozdítják és többeknek kere­setet nyújtanak. Ha azonban a gazdag püspökség, mely a szóban levő kolostort alapította, elfogadná 1 ós akarná azt, hogy ennek ujabb terhét a város szegény lakosai viseljék: az csak ugy történhetik meg, ha azon arányban, a többi még létező három felekezet is, részeltetnék a róm. kath. hitközség által kórt segedelemben. Csakhogy nem volna tanácsos, hogy a város vagyona igy szétosztassák. o H. , A legközelebbi szombaton tartandó városi közgyűlés napirendjére két fontos •kérvény illetőleg indítvány kerül. Az egyikkel a helybeli apácazárda vezetése alatt álló r. kath. polgári leányiskola részére 10000 frtnyi ópitósi segély, a másikkal az izr. felekezeti népiskola már befejezett építkezésére felvett kölcsön részben való törlesztésére szintén 10000 frtnyi segély megszavaztatása cóloztatik. Tekintettel arra, hogy a városi kép­viselőtestületnek mint erkölcsi testületnek egyik legszebb hivatása az oktatás ügyé­nek lehető előmozdításában áll, méltá­nyosnak tartjuk, hogy ezen kérdéseket a közgyűlés a legjobb akarattal tegye tanácskozása tárgyává és minden lehetőt kövessen el arra, hogy a kért segélyek tényleg meg is adassanak. Ámde a képviselőtestület mint a közvagyon kezelője a törvényben meg­állapitott korlátokra van utalva s intéz­kedéseinek végrehajtása felsőbb hatósá­gok jóváhagyásától van függővé téve. Lássuk tehát a törvény rendelkezé­seit is: az 1868. évi XXXVIH. t.-cz. iutózkedik a népoktatási tanintézetekről s ennek 8. §-a szerint népoktatási tan­intézeteknek tekintendők: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák ós tanitóképezdók, — s ezeket a 10. § szerint felállíthatják és fentarthatják a hitfelekezetek, társulatok ós egyesek, községek és az állam. A hitfelekezeti népoktatási tanin­tézetek a 11. § szerint az azon felekezet­beli hívek anyagi hozzájárulására vannak utalva, s a 25. § szerint nem tekintet­nek felekezeti iskoláknak azon taninté­zetek, a melyek községi vagyonból ós jövödelmekből a község összes tagjai által felekezeti különbség nélkül tartat­nak fenn, ha pedig e célra a község vagyona és jövödelme a fennálló gya­korlat szerint igénybe vétetik, ily eset­ben a segélyezés a többi hitfelekezeti iskolák között igazságos arányban osz­tandó meg. Városunkban régi gyakorlat alapján a költségvetésbe a népoktatási taninté­zetek segélyezése céljából évről-évre bi­zonyos összeg vétetik fel s ezen összeg adó arányában osztatik ki az egyes fe­lekezetek népoktatási céljaira. S miután a hivatkozott törvény 35. §-a ezen címen az állami egyenes adók után 5°/ 0 ki­vetését engedi meg s ezen százalék az eddigi segélyezés összegével még kime­rítve nincsen, misem áll útjában annak, hogy a népoktatási tanintézetek segélye­zésére szánt összeg az államadók 5°/ 0-ára, a jelentkezett nagyobb szükséglethez ké­pest felemeltessék, s ezen többletet az egyes hitfelekezetek önkormányzatuk kö­rében arra a népoktatási célra fordít­hassák, a mely arra az adott viszonyok szerint leginkább utalva van. Ugy de nálunk községi jelleggel biró s államilag segélyezett polgári le­ányiskola áll fenn, melyhez való hozzá­járulás az államadók bizonyos százalékát igénybe veszi; azonban, miután a róm. kath. egyház híveinek saját hitfelekezetü polgári leányiskolájuk van, ők az 5°/ 0 pótadó kimerítése után a 36. § értelmé­ben a közös polgári leányiskola költsé­geihez járulni többé nem tartoznak, azt látnánk legméltányosabbnak ós a törvény intentióival egyezőnek, hogy a római katholikusok részére adassék ki az adó­juknak megfelelő teljes 5°/ 0) a többi három hitfelekezet adójára eső részből pedig első sorban fedeztessenek a közös polgári leányiskola azon költségei, melyek az állammal kötött szerződós alapján a város terhére esnek s a fennmaradó ösz­szeg szintén adó arányában osztassékfel a három hitfelekezet népoktatási céljai között. A pápai honvédszobor-bizottság felhívása. Polgártársak! 18á9. jun. 27-én Pápa közelében az ihászi-i pusztán szabadságharcunk egyik episódja zajlott le, honvédeink küzdöttek ott Kmetty György alatt Schütte al­tábornagy ellenséges hadai ellen, s hol az emlék, mely nevüket őrzi, vagy egy kő, mely e nagy idők - emlékéről beszél ? „Hantra dül a pásztor fütyörészve legelteti nyáját, Nem tudván kinek a hős pora nyugszik alant". T A R C Z Á Jeanette. Egy gondolat marcangolt szüntelen Egy bus, hideg, mogorva téli estén: Hogy mást ölelsz majd, én egyetlenem. Azt súgta a zord esti íuvalom, Azt láttam. írva fenn a csillagokban: Hogy mást csókolsz majd, édes angyalom. Nem volt éjem, nyugton nem alhatám, A kínos sejtés álmom megzavarta: Hogy mást szeretsz majd, kedves szép leány. S rád emlékezve, ugy éreztem én, Bár mondhatatlan kedves vagy te hozzám: Hogy másé léssz majd, édes kicsikém. A kék mennybolt derült, fellegtelen, A nyár sugári szép reményt fakasetnak: TJgy-e enyém IBBBZ, én egyetlenem. Éa a szellő susogja szép dalom, Refraine-je bájos," lelket andalító: Hogy az enyém léssz, édes angyalom. Édelgek szivem titkos szózatán,-. • Ah, fényes álmot látok teljesedni ; Hogy az enyém léssz, kedves szép leány, És biztatón néz két szemed félém, Ez a kapriUtátó két földi csillag: Hogy 'SUE enyém léssz, édes -kicsikém. 3 hazudjékbir » Wk égboltozat, Hazudjék bár a csillag s lenge szellő: Hogy más csókolja rózsás arcodat; Hazudjék bár e szív, mely rabja lett Varázsaidnak, rabja mindörökre: Ha másé léssz majd, tündérszép Jeanette; És űzzön el bár messze végtelen Kegyetlen végzetem a a sors szeszélye, S : lógy bár a másé, szép szerelmesem; Ha te magad nem is lehetsz enyém, Lelked, szived s angyaltiszta szerelmed Ugy-e enyém lesz, édes kicsikém ? Rózsa Géza. Kirándulás Balaton vidékére. Pápa, ang. 2. Kedvesen emlékszem vissza az élve­zetes napokra, melyeket legutóbb a Ba­laton több kies fürdőhelyén egy kedélyes társasággal eltöltöttem. Kirándulásunk bár rövid ideig tartott, de e pár nap alatt is sok szépét, gyönyörködtetőt láttunk és a lehető legjobban szórakoztunk. Az utazás és ott idözósünk kellemes voltát fokozta a kirándulásban részt vett kedves hölgyeknek vig társasága, mely nélkül még tán Balaton festői vidékét sem találtuk, volna oly elragadónak. Utunkra július 27-én a kora reg­geli órákbaja indultunk kocsin, hogy a Füredfelé kedvezőtlen vasúti összeköt­tetést elkerüljük ós a Bakony bércein keresztül vezető útvonal szépségeiben gyönyörködhessünk. A velünk jött höl­gyek dicséretére felemlítem, hogy már reggel i órakor útra késien voltak s a napfelkeltét már a veszprémi útról néztük. A hűvös reggeli levegő, melyet Ba­kony vadregényes erdőin s hegyein át­haladva élveztünk, mintegy mélyebb lé­legzet vételre késztetett bennünket ; "a hegyormokon áthúzódó ut pedig nagy­szerű kilátást nyújtott a fenséges táj ókra. Több bakonyi községen keresztül, fél 9-re Veszprémbe értünk. Itt a tik­kasztó hőség dacára, a püspöki várat, a megyeházat és a hamvakból felépült ut­cákat tekintettük meg s azután indultunk Balatonfüredre, mint utazásunk első cél­pontja felé. Es nagy örömünkre szolgált midőn a gyönyörű Nosztri-völgy előtt megpillantottuk a kedves Balatont. Balatonfüreden a „haute saison"-t tetőpontján találtuk. Minden kiadható lakás lefoglalva. Villák, nyaralók tultömve. Még a fürdőszobák is vendégek számára rendeztettek be. Élénk sürgés-forgás min­denütt. A sétányokon elegáns öltözókü hölgyek diszes csoportja vonul fel és le vig kacaj, csevegés közt, hallgatva a zene hangjait. Mi is belevegyültünk a fel s alá hullámzó élénk tömegbe és csodáltuk a partról a Balaton zöldes szürke színét, majd estefelé a siófoki villanylámpák át­ható ragyogó fényét. A fürdővendégek zöme a „nagy vendéglő" terasse-szerü nyitott helyiségét keresi fel a vacsora idő alkalmával. Zene és tombola mulattatja i;t a közönséget. Fortuna nagyon kegyes volt irányomban a tombolánál, mert csak! lamar ternot csi­náltam, de meglepetésem re egyeihasznált üres levólpapirdobozt kaptam nyeremé­nyül. Este a Balatonon csónakáztunk, für­dött * holdvilág az éj tengerében. Messze beeveztünk a tó • sima tükrén s kedves hölgyeink ábrándos dalai nemcsak min­ket, de evezőseinket is annyira megha­tották, hogy lassú h&ngon velünk együtt dalolgattak. Illustris fővendégei Fürednek most Vaszary Kolos hercegprímás, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, ugy az aristokrácia is nagy számban. Itt időzik Blaháné, a népszínház csalogánya. Az iró és művész világból, az előkelő körökből, a közép osztályból is számosan nyaralnak Füre­den. A fürdővendégek száma ma már meghaladja a két ezerét. Az árnyas balatonparti sétányok teszik kellemessé Füredet. Sok kedvelője van a yacht sportnak is, mely itt nagy­ban virágzik. A nagyközönség a balatoni fürdő hullámait élvezi egész nap kora reggeltől késő estig. Eiógó hajtott vágyunk volt Almádit, ezen kedves kis fürdőhelyet közelebbről megtekinteni, ide indultunk tehát más­nap délután az egy órai hajóval. TJtunk kellemesen telt el, hajónk gyorsan repült ja Balatonon, s alig élvezhettük a közel s távoli vidék elragadó panorámáját, már ís Almádiban voltunk. Almádi valóban szép pont, gyönyörű magán villákkal, melyek közül kiemel­kedő vármegyénk alispánjáé. GrondozOtt sétautakkal, kikötő- és fürdöházzal, van pezsgő fürdői élete, még csak égy szép vendéglő ós gyógy terem kell s modern fürdöteleppó válik Almádi. I Julius 29-én Keszthelyre készültünk. A „Helka" gőzös rcásfól órai késéssel érkezvén be a füredi kikötőbe, fél 8 he­lyett d. e. 9 órakor indulhattunk csak utunkrs,. Hajónk később sem. viselte magát jól, s lassan alig észrevehetően haladt előre. Időnk tehát volt elég a szemlélő­désre. Jobbról a tihanyi félsziget az apát­ság templomával a hegytetőn, a zalai he­gyek, (psobánc, gulácsi hegy, Badacsony stb, balról a somogyi partok kötötték le figyelmünket. Két órai késéssel érkeztünk Eév­fölöpre, itt tanácsot ültünk és egyik nagy turista, táj-nézést kedvelő útitársunkat leszavaztuk, hogy nem Keszthelyig — csak Badacsonyig hajózunk. • Badacsonyban első teendőnk ven­déglő keresés volt s a „Hableány"-ra csak­hamar rátaláltunk. A Balaton habjai itt is csábítottak bennünket. A fokozatosan mé­lyedő viz talaja a partnál homokos s kagy ­lókkal telt, beljebb pedig süppedő iszap ; a hely különben fürdésre a legkellemesebb. Számtalan kagylót szedve a vizfenék­röl s gyönyörködve az előttünk magasló Badacsonyon, visszatértünk e vendéglőbe, hol párolgó paprikás halászlé várt reánk, a kitűnő ebéd ós jó borok, mit ití élvez­tünk, csak dicséretére váltak a „Hable­ány" vendéglősének. Délután tornyosuló fellegek fenye­gettek bennünket ós jósolták a Balatonon végig bekövetkezett vihart; ép a legna­gyobb záporesőben száltunk hajóra, hogy főhadiszállásunkra Füredre visszatérjünk s szerencsés hazaérkezésünk örömére nagy áldomást ittunk, Julius 30-át Siófoknak szenteltük, az előzönapi vihar által felkorbácsolt Ba­laton még háborgott, midőn útra keltünk reggel 91 órakor a siófoki hajóval. A „Ba- . ross" kiállta a hatalmas hullámokat, de társaságunk néhány tagja sehogy sem, • 32

Next

/
Thumbnails
Contents