Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-07-23

harangszót s ugy tetszett neki: az ö egyetlen leányát kisérik, most a temetőbe, látta a hosszú halotti menetet . . . Ott elől viszik koszorús leányok fehér kopor­sóban .-. . Az ajtón halkan kopogtattak. , Az esthajnal csillag éppen most I bujt elő a távoli bérc mögül s oly szeli­den ragyogott be \t ablakon . . . Elnézte a jó öreg hosszan . . . Az ő Margitja az ... az ö leányának tiszta, szelid lelke v.. Az ajtón erösebb kopogtatás. • Szabad! — szólt ki az öreg, föl­ocsúdva vízióiból. Bálint lépett be örömtől ragyogó arccal. c — Örömhírt hozok urambátyám! Margit ól, Margit. . . Mint őrült ugrott fel e szavakra ágyából az öreg ; örömpir futotta el hal­vány arcát s reszkető hangon kérdezó: Margit ól ? ... az ón leányom ? . . . — El urambátyám, itt van minálunk; néhány perc és keblére zárhabja. Gyorsan, felöltözött s Bálint karon­fogva vezette a terembe, hol a többiek már az asztalnál ültek. Margit, ki még mit sem tudott apja itt létéről, kitörő örömmel ugrott fel szó­kéről s apja karjaiba szaladt... Egy szót sem tudott szólni egyik is, csak zo­kogtak hangosan ... A jámbor Johannt alig lehetett visz­sza tartani, hogy ura nyakába ne csim­paszkodjék,- — végre is azonban meg­kellett elégednie azzal, hogy kalpagját határtalan örömében a földhöz vágta, s egy percre sem távozott aztán urától, ö szol­gált föl neki mindent, ugy mint azelőtti Vacsora alatt elbeszélték kölcsönök sen csudás megmenekülésüket; a jó öreg nem -győzött elég hálát adni a két derék honvédnek. .*-Äagy|*ei urambátyám — W olt Bálint — én csak tartozásom egy részét ] róttam le, öcsém pedig férfiúi kötelességét teljesítette, midőn egy védtelen nőnek — bár a saját élete veszélyeztetésével — segítségére .sietett. — Csudálatosak a gondviselő -utai — sóhajtott fel Barkóczyné, ki nem győzte eléggé csudálni Margit gyönyörű terme­tét, ideálisan szép vonásait; most kezdte csak érteni azon áradozó leveleket, melye­ket Bálint, jogász korában Pestről, arról a „kedves kis szőke angyal"-ról irogatott. — Kedves leányom ^- szólt szelíden Margithoz — látom fáradt vagy, készen az ágy számodra. A férfiak is fölkeltek s hálótermeikbe oszlottak. A kastélyban egymásutáu aludtak ki a mécsek, csak egy kertre hyiló szoba­ablaka volt még világos. A két testvért látjuk ott; komoly gondolatokba merülve ülnek az asztalnál, az ö szemeikre nem jött álom, pedig hejh! de régen volt mér egy nyugalmas éjszakájuk! Meg ki tudja, mikor lesz is­mét ? Végre Bálint szakitja m>»g a köl­csönös hallgatást. — Ákosom — így szól komolyan — ugy-e te szereted Margitot? — Szeretem bátyám végtelenül 1 —• felelt Ákos határozottan. — Mindjárt kiolvastam a szemeid­ből !.. . En is szeretem! . . . Csudálkozol ngy-e ? . . . 0 az a „szőke kis angyal", kiről annyit írtam leveleimben, igen ő az : Brunner Margit. — Értelek bátyám! . t — Le tudsz-e róla mondai ? — Inkább az életemről! — Négy gyönyörteljes év édes em­lékeit én sem tudom kitépni a szivemből soha, mert velők szakadna as is! Nincs mis hátra öciím; minthogy mtgvivunk Két szemében gyújt a szikra, Megváltja önt vérén. S összecsapnak Kende, s Ádám, Jaj nekem, jaj! bár ne látnám: Hadnagy ur az Ádám ! Ámde nézd csak: szedte-vette! Mint egy sárkány küzd a Kende, S az csak kap, s nem ád-kval S a harctérről visszatérve, Kiadóba hogy betére, Fölkiáltott Vendé :*) Hol van Ádám? hol van Éva? Óh te szent nagy Heuréka! Kend-e vájjon Kende ?! Bóczu, Bleicher, Bijou, Sáji**) Szerkesztőség szép virági Éljeneznek rendre: Abcug Ádám! Abcug Éva ! ' Szerkesitőnk él, s im nem béna, Éljen, éljen Kende! .... Viharos derültség között koccantak össze a pezsgős poharak, s a társaság eb­ben a kacagó jókedvben mulatott még együtt a késő éji órákig. . . , És .ittanak sokat és nagyot, él­tették magukat és azokat, kikért a Ma­gyar Újság Redactiójának tagjai élnek­halnak: női munkatársaik ezreit és elő­fizetőik százezreit. IV. Másnap tova indult az egyesült sereg Karánsebes felé. A milyen édes volt a találkozás, oly fájó a bucsu. Milyen érzés is lehet az az édes anyának, kinek senkije sincs két szép ifjú gyermekén kívül,-mikor eze k csatába indulnak, hol ezer .halál vigyorog fe­léjük? ... Ki mondja meg neki: mikor, hogyan jönnek .vissza, ki mondja még vissza jön­nek-e ? .. . C.-ak az vigasztalta a bánatos öz­vegyet, hogy az öreg Brunner megígérte, hogy itt fog letelepedni a csöndes Mária­völgyén ; lesz legalább egy jó barátja' s két fia helyett egy leánya. Margit is oly nehezen búcsúzott a délczeg ifjak tói, oly hévvel szorította meg mindkettő kezét ... , hiszen mindkettő olyan szép, olyan kedves. . Egyik szeretője) a másik megmen­tője. , . (Vége köv.) is elaltatni akarta 'borzasztó szemeível, bogy vádjait szóval ne indokolhassa. Most tudtuk meg csak, hogy miért alszik _any­nyi képviselő a gyűléseken, most tudjuk tehát, hogy miért vannak oly csendes gyűléseink, -— mert a polgármester ki­eszeli, hogy melyik képviselő készül beszélni, — azt azután nyomban kórlel­hetlenüT hipnotikus álomba ejti ós a gyű­lések igy sima lefolyásuakká válnak. Elhiszem, igy könnyű a Jókai utcán kivágatni a fákat, — bizonyos vagyok benne, hogy a házigazdákat is kellőkép hypnotisálta és csak -azután fogott irtó munkájához. Annyi azonban bizonyos, hogy a polgármesternek ebbeli tudománya nem teljes, mert ha a fórfiakon ördöngös mestersége fog is valamit, — hölgyekkel szemben ezen észbeli vívmánya = a csü­törtökkel, — láttuk ezt a mult napokban a Jókai utezán elegendöképen illustrálva. A hypnotisált közgyűlés tehát a pol­gármesternek a védlevélre adott válaszát természetesen tudomásul vette, sőt a pol­gármestert eggyen, vagy ketten mégis él­jenezték s a mi fő a lairtás folytatását is elrendelték. Hétfőn a polgármester a fairtásba addig nem kapott bele, mig ama bizonyos uri hölgy fel nem ébredt álmából. Csak mikor az ablakok kinyíltak, vágta magát positurába a polgármester ós kiáltott oda Klesitznek: Hivatalos rovat. 373i. ••.' • .; 1893. „' .„ , Hirdetmény. Pápa város., polgármestere által köz­hírré tétetik,- hogy a nóh. gróf Festetich' Antal.által Veszpfómmegye részére a va­kok budapesti országos intézeténél tett egy. alapítványi hely a folyó. évben üre* sedésbe jött, s hogy a pályázati kérvények f; évi július hó 31-ig Veszprómmegye al­ispánja ő nagyságához adandók be, páryá r zati feltételek a Pápa "városánál a jegyzői hivatalban megtekinthetők. Pápa 1893. július 22-én. l E • •• * " i-Osváld^Dámel,- \ •• polgármester, KÜLÖNFÉLÉK.­— Személyi hirek. .Gróf Schlippen ­bach István ezredes, dandárparancsnok, Csiga Ferenc főhadnagy dandár segéd-tiszttel hétfőn Pápára érkezett a honvéd huszár ezred SBem­léjére. A dandáraok nagy megelégedését nyil­vánította ki huszár* ezredünk "tisztikara előtt a szemle jó eredménye felett és szerdán dél­után utazott el városunkból .Keszthelyre. A fóldmivelésügyi miniszter kiküldötte Farkas Kálmán budapesti ciiltur főmérnök, viz­kérdésünk megoldását illető ssakvéleménye megadása tárgyában, a mult héten pár napig városunkban időzött. — Miklós Ödön állam­titkár, Torinay Béla min. tanácsossal a föld­mives iskola megtekintésére e héten Pápára érkezik. Kíséretében lesznek Láng Lajos és Fenyvessy Ferenc orszgy. képviselők is. — Rekviem. Gróf Esterházy Pál lelki üdvéért az évenként megtartani szo­kott rekviem f. hó 20-án csütörtökön volt, melyen Néger Ágoston apátplébános pon­tifikált. A templomban megjelentek az urod. ós városi tisztikar, a főszolgabirpi hivatal ós számos hivő. Nagy-Gannán a rekviem július hó 29-én fog megtartatni. — Véfchely Dezső kir. tanácsos alispán, e hó 18-án szabadságidejét 'meg­kezdvén, távolléte alatt Kolossváry József vármegyei főjegyző helyettesíti.. ., .. ,.— f Dr. Makara György* Megdöbbenéssel vettük hétfőn reggel a szomorú- hirt, hogy városunk ós vidéké­nek általánosan tisztelt és szeretett orvosa, dr. Makara. György, a mi kedves jó dok­tor bácsink jobblótre szenderült. Alig akartunk, hitelt adni a lesújtó hírnek, de a város középületein lengő gyászlobogók is csak a gyászeset szomorú és való be­következtét jelezték. A megboldogult egyike volt tapasztalt kitünö orvosaink­nak-és sokan köszönhették néki felgyó­gyulásukat, életüket. Városunk köz- ós társadalmi, életében; is élénk rósztvett,. s valóban csak hivatásának és családjának ólt, melyen szivének egész szeretetével csüngött. Temetése szerdán délután'n'Sgy részvét mellett ment végbe, a megszomo­rodott családtagokon kivül a megyeiyVá­rosi, járásbirósági tisztikar és nagyszámú gyászoló közönség kisérték uyugvóhelyóre a körünkből örökké elköltözötfeet. A ko­porsó számtalan koszorúval volt borítva; melyek közül a következőket jegyeztük fel: „Felejthetlen férjnek és apának — neje ós gyermekei." „Édes apjának — Iván", Anna.-t „Szerebott tiszttarsának..^'"' Veszprém vármegye tisztikara." „Felejt­hetlen ipának — Molnár József." „Fe­lejthetetlen jó . sógorunknak — Cor­nelia ós Józsa." „Szeretett sógorunk­nak —'• Miklós, Fidelj Ferenc, Gábor." — „Felejthetlen rokonnak — özvegy Lázár Lajosné." „A szeretett rokonnak .— T Dé­zsányi család." „Rokoni szeretettel — Galamb család." Legrégibb kedves tagjá­nak — Pápai Polgári Kör 1893." „Tisz 1­telete ós hálája jeléül — Latinovits Béláné." „Régi jó barátnak — Oláh csa­lád." „Hálás szívből — Kiss Lászlóné, Vilma, Eliz."< „Felejthetetlen jó doktor bácsinak r-n- Voyta. Adolf ós családja." — „Dr. Makara Györgynek — Hanauer Béla ós családja." „A jó Makara bácsinak — Henc Gózáók." „Tisztelete jeléül—Piacsek ós'neje." „Felejthetlen orvosának — Özv. Rumpoldnó." „Hála jeléül — Heykál csa­lád" stb. A gyászoló család és rokonság által kiadott gyászjelentés a következő volt: Özvegy Makara Györgyné szül, Lós­kay Mari a saját ós gyermekei, valamint az összes rokonság nevében fájdalommal jelenti szeretett, férjének dr. Makara Györgynek, Veszprémmegye t. főorvosá­nak, pápai járásorvosnak, élte 72-ik, bol­dog . házassága. 33-ik évében, a halotti szentségek fölvétele utáni, hó 18-án reg­geli 4 órakor bekövetkezett gyászos, el­hunytát. A megboldogult hűlt tetette-f. hó 19-én délután 6 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása' szerint-a- papai kálvária sírkertjében örök nyugalómfti helyeztetni. Ak- engesztelő szentmise ál­dozat pedig -f; hó 20-án délelőtt 9 órakor fog a plébánia templomban az 'Urnák bemutattatni. Pápán, 1893. július 18-jáfn, Áldás ós béke - poraira! Molnár Jójisefnó szül. Makara -Irma, özv. Lázár /Benőné szül. Makara Gizella,- di*.' Makara Lajos, Makara Mariska, Makara Iván* ap ; elhunyt gyermekei. Molnár r Imre, Molnár Mariska, Molnár Laci, Lázár Andor, Lázár Feri, Lázár Vilma, Makara Laci unokái/.Molnár József veje. Makara Ivánná szüirDezs.lnyi Anna menye. Lóskay Miklós^ Ló.sjc£y Éi­déí, Lóskay Ferenc, Lóskay 0aJbor sógorai. Lóskay Cornelia, Lóskay Józefa^pgornöi. •— A dunántúli aVpr, eyang. egyházkerület, a zsinati törvény szen­tesítése óta, f..'hó. 19-én és a következő napokon tartóttá meg első egyetemes közgyűlését SMt%*'S&idor juspök és Badó ICálmán főfelügyelő égvuttes el­nöklete alatt Gryőröt^:*8z4inós/ egyhker» bői szívesen juttatott ifjabb kartársainak. Siemes. szivének minden nyilvánulását a szeretet ereje vezette, gyűlöletet nem is­mert soha. A beszédes ajkak, melye-k a gon­golkodó ész szellemes ötleteinek szám­talanszor -oly meglepő kifejezést adtak, magasabb törvények folytán örökre el­némultak, szeretetet sugárzó szemei örökre lecsukódtak, áldásos kezei, melyek jóté­kony enyhülést nyújtottak szenvedő em­bertársainak, örökre megdermedtek a halál fagyasztó jege alatt. Szive, ez a nemes sziv nem dobog többé. A természet rendje hozza az életet s halált, s mi orvosok, kiket hivatásunk megedzhetne az emberi test szenvedései s minden élőlény kikerülhetlen vége el­lenében, élénk fájdalmat érzünk Makara György elhalta e fölött, s fájó érzetünkben nemképes vigasztalni a szomorú büszkeség, hogy mint «v katona a harcban, orvos­társunk is a'hivatás, a kötelesség me­zején szerz.é a halált. Mert ugy sejtjük, hogy még- élhetett volna hosszú évekig ? legalább testének és szeJleméuek általá­nosan ismert ereje e föltevés mellett szól. Megbetegedett, komolyan beteg lett,' de neki helyt kellett állnia mások egész--? ségeórt. Ki'ki nem volt szabad ágyban pihenést, gyógyulást keresni, mert mások is betegek voltak s azokért kellett meg­küzdenie _ a gyilkos halállal. Győzött ugyan, de saját élete árán. * Makara György született Podolán, Xyitramegyóben 1822. jun. 13. Az 1831. nagy cholerajárványban szüleit elvesztvóü, teljes árvaságra maradt. Neveltetéséről plébános bátyja gondoskodott s Nagy­szombatban, Léván s Győrött járván is­kolába, miudig első volt társai között. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte s ugyanott tanársegéd is lön a belgyógyászati és szülészeti klinikákon. Az 184S|49-iki szabadságharc őt is el­szólttá á cathedráról és mint honvéd­orvos tett szolgálatot. E dicső napokat — miut tudjuk — a csendes evek váltották föl, de Makara nem nyerhetett többé al­kalmazást ?.z egyetemen. Ekkor Zircre került apátsági orvosnak s innen Pápára költözött, hol egy óv kivételével, melyet mint megyei főorvos töltött Veszprémben, állandóan lakott. Sokoldalú orvosi te­vékenysége mellett, ő kir. törvényszéki, járási, kórházi főorvos és a városi egész­ségügyi bizottságnak sok éven át elnöke volt, élénk részt fett a közgyekben is. Szerető barátja volt barátainak, kitűnő apja szép és jó családjának, melynek egyik tagja Lajos fia már is egyik el­ismert jelese a fővárosi orvosi karnak. Á küzdelemnek immár vége, nyug­hatol már elköltözött mesterünk, bará­tunk ! Nyugalmadat nem zavarja senki, semmi. Álmodjál csendesen, nyugodjál békében, s fogadd tőlem kartársaim ne­vóbeu is azon ígéretet, hogy tiszta ein­(lékedet kegyeletesen fogjuk megőrizni szivünkben. Dr. K. Fővárosi levél. — Párbaj-bankett. — Budapest, jul. 18. A Vásonkeöy ügyből kifolyólag leg­alább husz affér keletkezett a fővárosban pár nap alatt, de ezek közül csak egy végződött párbajjal, a „Magyar Újság" afférja. Ismeretes az ügy Satanella (Spiegler Arabella) kisasszony irt egy tárcát: „Te­temre hívás" cim alatt, melyért Adám Géza ur párbajra hivta ki Kende Zsig­mondot a „M. U. a felelős szerkesztőjót. A kard-párbaj f. hó 17-ón ment végbe a Ferenc József lovassági laktanya vivó­trrmében, s a vége az lett, hogy Kende "Zsigmond sértetlen maradt, ellenfele azon­ban súlyosan megsérült. Ebből az alkalomból még aznap este kedélyes bankettre jöttek össze a Hun­gáriában a redakció tagj ai s a segédek: dr. Visontai Soma orsz. képviselő ós Berts Vilmos honvódörnagy. A pezsgőnél az első felköszöntőt Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő mondotta az ünnepeltre: Kende Zsigmondra. Egyessy Géza a segédeket, s a szintén jelenlevő dr. Mihájlovics Miklós párbaj orvost kö­szöntötte föl. Alter Ármin dr. humoros folköszöntője következett ezután, mely politikai vonatkozásaival s sziporkázó ötle­teivel hangos derültséget keltett. Visontai Soma orsz. képviselő Kende Zsigmondot éltette, Bleicher Miksa dr. viszont Vison­taira ürítette poharát. Majd Erdélyi Zoltán a szerkesztőség poétája állt föl, hogy elmondjon egy sentimentalis ós egy humoros tósztot. Amabban a párbajozó Kende feleségét éltette meleg szavakkal, melyek őszinte visszhangra találtak valamennyi jelenle­vőnél. A humoros tószt versben volt meg­írva s igy hangzik : Tárcát író Satanella, Máskép Spiegler Arabella Mit nem vett fejébe ? . . . Tárcát írt a közmorálról, Mint télen az „Első bál"-ról ; — S párbaj lett a vége! Donna Bella Satanella, Máskép Spiegler Arabella Kimegy-e most vérre ? Istenemre.' szép a tréfa ! Még a bot is elsül néha, Szert tehet igy — férjre ! Donna Bella Satanella, Máskép Spiegler Arabella Alhatik ön békén! Kende áll ki im a sikra. Egyről-másról. —síKarc. — Utolsó karcolatomban megvallom könnyelműségből megígértem, — hogy a június hó 15-én tartott közgyűlésről is beszámolok. Nehogy szószegéssel vádolja­nak beváltom szavamat, mi'végből csen­det kérek. A közgyűlést megelőző napokban vósztjósló felhők emelkedtek a városhá­zára. Még a serdületlen gyermekek is a polgármesternek a fejét szidták, mindenki csak a polgármester megleckóztetóséről beszélt, vitázott és argumentált, szóval viharos gyűlésre volt kilátás, a, mi már abból is következtethető volt, hogy Hor­váth Lajos, dr. Lövi, Barthalos és Osváld Dániel összesen 11 nyers tojást ittak meg a gyűlés előtt hangerősítő gyanánt. A gyűlésre legelsőnek Bognár Gábor érkezett meg, aki sósborszeszben áztatott botot akart a terembe becsempészni, de a szemfüles Tóni gyerek, a Dani bácsi min­denese, Bognárnak ezen szándékát ész­revevén, rögtön lefülelte, a fütyköst ke­zéből kicsavarta, azután teljes tisztelettel a terembe bocsátotta. A gyűlést 3 óra után nyitotta meg a polgármester. Felolvasták azt a vád.­levelet, melyet Horváth Lajos állított ösz­sze s melynek felolvasásánál a polgár­mester úgy kimeresztette szeméit Horváth felé, hogy azt rögtön álom környékezte. Ha Saáry Lajos egy legyezővel friss leve­gőt nem éleszt, akkor Horváth Lajos még most is aludnék. Az bizony. — Most derült csak ki Dani bácsi turpissága, érti a hypnotisálást és szegény Lajcsi gyereket *) A kiadóhivatal főnöke. **) Munkatársak tréfás nevei. érette; de még amaz égi hölgy: hazánk szent szabadsága kivánja vérünket, addig nem szabad azt botorul földi nőért on­tanunk ! Hallgass meg öcsém: Isten le­gyen a bíránk, a kinek odaítéli azé le­gyen! . — Ha egyikünk^elesik a harcmezőn: az a vesztes fé!, ám ha mindketten meg­menekszünk: ugy összemérjük jó fegy­verünk ! és legyen meg az Isten akarata! — Mindig engedelmes öcséd voltam ! — Ezt vártam tőled Ákos! látom nem érdem nélkül hordod csillagod s a kardbojtot,, — de erről egy szót se soha senkinek ! Kezet reá ! Aztán lefeküdtek ők is. Klesitz' szógám nézd e fákat Vágd ki rögtön a kutyákat. Ezután oda fordult a háta mögött álló Baranyay Zsigmondhoz és egész kéj­érzettel szólt oda neki: „Ezzel az élve­zettel tartoztam magamnak." ­•.Hajnóczky Béla-a fairtókat kemény zsemlyékkel dobáltatta meg s határozot­tan tiltakozott a vandaí eljárás ellen. Csak akkor csendesült meg," mikor a fákat ud­varára cipelték ós kiszámította, hogy a fák galyai és törzseivel 239847 drb. kiflit ós veklit tud majd kisütni. Ez már felér egy kis árnyókkal. ... Temetés is lesz. EŐri Szabó Sándor­nak. 4 emeletes, monumentális házát fog­ják az aszfaltozok eltemetni. A patkányok tegnap tartották bucsuestélyüket a boros pincében. A patkány szónokok kikeltek a tanács ellen, hogy megyeszerte ismert és patkánykörökben jó hírnévnek örvendő tanyájukat az aszfalt lerakása által veszé­lyezteti. A közgyűlés után a polgármester vidékről is sok gratulatiót kapott. Trencsén-Teplicből Hanauer ós Ga­lamb, Bárlangligetből Berecz János kój­fürdöző ós df. Hányi Károly, Tátrafüred­ről' dr. Kende Ádám stb. adtak táviratilag meleg érzelmeiknek kifejezést. Mult héten Tatéra is elutazott a pol­gármester, hogy a kilátásba helyezett ju­harfákat megrendelje. A vasúti állomáson a tatai dalárda fogadta és bevezetőül „hej juharfa— iharfa." cimü áriát énekelte tiszteletére. Ennek végeztével Tata városának egy küldött­Bégé ajánlotta fel neki a tatái polgármes­teri állást, —mert náluk'is igen sok rom­bolni való lenne ésahhoz embert keresnek. Dani bácsi azonban keréken vissza­utasította a neki felajánlott diszes állást, indokolván ezen visszautasitástazzal, hogy Adász-Tevel község messze esik Tatá­hoz, - már pedig teveli kolbász nélkül frányának való ez az élet. ' A szép fogadtatás után a faiskolába hajtatott, hol a kiszemelt juharfa-cseme­téket mutattatta 'be magának a fökertész által. Összesen 149 juharfát és 8 drb szo­morú füzet rendélt meg. Ázt szeretném tudni, hogy a szomorfákat kinek a háza elé rakatja le Dani bácsi? No majd meglátjuk., Karcoló.'-

Next

/
Thumbnails
Contents