Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-07-09

gnügnngs-öomitónk. Magunk °rendezünk ma­gunknak mindent. Még magunk fényképeztet­jük le magunkat is, egy 'szeretetreméltó svéd (Abrahamsohn) szívességéből, egy képre kerül­vén a legszebb bécsi Ellákkal. Mindnyájan bizonyára kedves emlékkel tá­vozunk innét. De mindenkinek legkedvesebb em­léke mégis csak visszaállított egészsége lesz, mely­ben főrészes az intézet páratlan főorvosa: Dr. Anka,lá e Sanatoriumnak megadta már is jó hír­nevét és ha itt nem volna, a Sanatorium való­ban fő éltető erejét vesztené el. Szerencsére itt van, s bámulatunkra magyarul szól hozzánk: „Hohó. Jöjjön csak fel hozzám, el nem enge­dem Önnek a — villanyozást." a+b. Városi közgyűlésből. — Karcz. — A legubóbbi közgyűlésben töltötték be a városnál üresedésbe jött tanácsosi és közgyámi állásokat. Már hetekkel a választás előtt folyt a harcz a jelöltek közt. Lassanként a kombinácziók is meg­indultak, hol egyik, hol másik állt a győ­zelmi pont magaslatán, — biztosat azon­ban senki sem tudott előre mondani, mert hát titkos szavazás lévén, — a város­atyáknak szivébe tekinteni nem lehet. Végre elérkezett a nagy nap, július hó elseje. Zászló nem csüngött a város­házán. Egy városi képviselő megjegyezte, hogy Dániel bátyánk talán akként gon­dolkozik, hogy minek csapjon a város parádét, mikor a pályázókkal ugy sem tud ő simpatisálni. A városi atyák már kora reggel oioportokba verődve tanakodtak az asz­falton, de beszédüket azonnal félbeszakí­tották, amint egyik vagy másik jelölt alázatosan jó reggelt köszönt s köztük termett. Különösen Botka Jenő ütötte a vasat irgalmatlanul, be-befubva Iliás gyógyszerészhez, hogy a patika ablakából kémlelhesse a városi atyák hangulatát és arczvonásait. Szavazás után Jenő is meg­tanulhatta annak a közmondásnak igaz­ságát, hogy: nem mind arany a mi fény­lik, — nem mind biztos szavazat az, a mit oda ígérnek. Annyi azonban bizonyos, bogy ezek a város atyák, ugyancsak ér­tenek a lóvá-tevéshez. Ha husz jelölt megy hozzájuk, mind a húsznak oda Ígé­rik szavazatukat s csak azon drukkolnak azután, hogy minden jelöltre esséklegalább egy szavazat, hogy szükség esetén elmond­hassák ha kérdőre vonatnának : ime azt az egy szavazatot is ón adtam be az ur­aába. De hát kitehet róla, ha ilyen a vi­lág ós a világon a városi képviselők. A mult közgyűlésen láttam egy képviselőt, ki a közgyámi állásnál, mind a három jelöltnek elfogadta a szavazó-lapját. Ekkor azután fogta mind a három lapot, össze­göngyölgette és bele tette a kalapjába. Megrázta a kalapot ós egyet kihúzván belőle a kalapban maradtakat megsemmi­sítette. Elment az urnához és beledobta a szükebbkörti választásból kezeibe tévedt szavazólapot a nélkül, hogy megnézte volna, hogy kinek a lapja akadt kezébe. Mikor az alispán elrendelte a szava­zást, mindenki az urnához sietett. Szo­koly Ignácz és Teuffel Mihály jelöltek a jegyzők szobáiban várták drukkolva az eredményt. Végre Sült a szavazatszedö bizottság elnöke kihirdette az eredményt, hogy Szokoly győzött. Szokolynak ar­czába íutott a vér, — csaknem elájult az örömtől, Lamperth főjegyző támogatta, hogy el ne essék. Mikor magához tértfu­rugójául mindenütt az „almighty dollár" szerepel. Ebből közvetlen következik, hogyj a pénz Amerikában jobban parancsol, mint bárhol másutt; mindazonáltal nem állitható, mintha a kormányzás és fenső­ség csupán a gazdagok része volna. Az amerikai vagyonában legfeljebb életszük­ségleteinek egyik főkielégitőjét látja, so­hasem okát azonban annak, hogy ebből magasabb poziczióra jogot formálhasson. Mint a régi közmondás szerint: minden közkatona a tábornagyi rangot hordozza tarsolyában: itt mindenki utalványt a milliókra, s az egyszerű „bootblack" azon öntudattal keféli polgártársa czipőjót, hogy ő is tarthat még valamikor ott, hol az a Oroezus, aki négylovas fogatán éppen arra hajt. Az amerikai milliókról, s azok meg­szerzési módjáról sokat beszól a világ,' s legtöbbet azok, kiknek a pénz értékéről jóformán fogalmuk sincs. Leginkább mint a puszta szerencse játéka tűnik fel előt­tünk, s sajnos sokan vannak az olyanok, kik Fortuna istenasszonyra bízva sorsu­kat, elhagyják otthonukat a biztos kere­setforrással, s jönnek az újvilágba va­gyont ... találni. Szükségtelen mondanom, mily szomorú sors vár eme szerencsétle­nekre ; a siker csak ritkán van véletlenben, mindig... a munkában. S ahol a derék, becsületes munka nem szégyen, mint Európa némely országában, hol csak az lehet előkelő, ki pénzt költeni tud, habár mmm sohasem próbálUegyeö is, a, czél tofcthaza. Gyermekei élj énekkel fogadták, Hoőmann ipartestületi szolga pedig egy verset akart elmondani neki, — de benn­rekedt a dikczióban ós csak annyit mon­dott, bogy üdvözlő beszédét máskorra tartja fenn magának. Gyorsan megmosa­kodott, haját, mely ugy nézett ki, mintha Teuffel Mihály tépázta volna meg, rendbe­hozta, azután magára vette azt a törté­nelmi nevezetességű fekete kabátot, melyet csak az ipartestületi közgyűléseknél és anyósának megérkezése alkalmával szokott viselni, és megindult a városház fele. Ut­közben még betért hamarjában Hladik fodrászhoz ós szegedi bajuszkenöcscsel ki­fente bajuszát hegyesre, á lá Miklós. ! Egy elmés városi képviselő angyal és ördög pártnak nevezte el a jelöltek hiveit. Hogy Szokoly Náczi miként kap­hatott angyal nevet? azt nem lehetett volna megállapítani, hacsak az a bizonyos képviselő élnem árulja, hogy Kálmán káp­lán avatta fel őt azzá. És a felavatás hasz­nált, mert megtörte az ördögöt és azóta hívják Náczit: ördögűző Náezinak. De ami fölötte kedvező voltSzokolyra, az az iparos képviselők magatartásában keresendő. Minden iparos reá szavazott csak azért, hogy az ipartestületben szép módjával megszabadulhassanak tőle. Ilyen furfangosak a mi iparosaink. Azt mond­ják, hogy Nóhmann Gábor a szerencsés választásért másnap a barátoknál misét mondatott, melyen több mint 300 iparos vett részt. Este egyik vendéglőben a távozó ipartestületi jegyző tiszteletére bankett rendeztetett, — de a jegyzőt nem hivták meg. Az uj városi tanácsos dicséretére legyen mondva, vedlósi műveleteit is meg­kezdette. Azelőtt piros tollat viselt ka­lapja mellett, de mint jelölt ezt már nem tartotta tanácsosnak megcselekedni, de hogy azért a régi pártja sc» gondoljon rosszat felőle, — a piros szint lecsúsz­tatta a lábára oly formán, bogy piros szinü bocskorokat hord. Az eskületótel után azonban a következő utasítást adta ki Hoffmann ipartestületi szolgának: Óh mió Hoffmanió, Fogd e kefét in die „Pratz"-lió, Ne sajnáld, van elég suvixió, Legyen fekete a lábravaló. Egy városi képviselő a választás napján délután uszodába hivta Szokolyt. Nem megyek, monda Szokoly, hisz lát­hatja, kogy ugy is úszom a boldogságban. A közgyámi állásra Horváth Károly, Botka Jenő ós Fodor István pályáztak. Horváth Károly mint a féle 48-as honvéd nem kaphatott sem több sem kevesebb szavazatot 48-nál és sajátságos, hogy mégis győzött. Csak az a furcsaság van a dologban, hogy Horváth Károly, a ki teljes életében kormánypárti volt, most egyszerre 48-as lett. Botka Jenőnél nem lehet csodálkozni, hogy 32 szavazatot kapott. Ezzel foglalkozik sokszor a kaszinóban délután, mikor a 32 lapos bibliát forgatja. Fodor István 21-et vá­gott ki ós mégis fucscs lett azért, mert Lamperth főjegyző a ki maga sem tud, — rosszul tanította meg őt kartyunkázni. Fodor csak Horváthnak használt, — mert ha Fodor nincs, ennek a 21 szavazata Botka Jenőre esett volna ós akkor más­nap este Horváth Károly lett volna Botka Jenő vendége és nem megfordítva. Igaz ugyan, hogy Horváth Károly győzött, de a dicsőség azért mégis Botka Jenőé, a kinek pártján óriási lelkesedést tapasztaltunk minden irányban. Ennek elérhető; s hogy eléretik, nem szorul bő­vebb okadatolásra. Másik jó tulajdona az amerikainak szabad gondolkozásmódja, való érdem sze­1 rinb ítéli meg a világot. Sajnos, hogy ez a régi Európában még nem foglalt el ^nagy tért, s látunk nagy embereket szük eszmekörrel, nagy tudományú férfiakat, kik bő ismereteik daczára kicsinyeskedők maradnak. Azonkívül bármerre tekintünk, min­den másból, csak a helyes okból ném eredő pártfogolást látunk, s sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a név mindenek­fölött határoz. Az arisztokrata jobb a nemesnél, ez az egyszerű polgárnál, s ha halljuk az olyanok fenhójazó beszédét, kiknek egész dicsösógök csupán őseik tet­teiből áll, s kik bár nemzőtöknek semmi hasznot sem hajtottak, magokat azonban többnek képzelik az itt annyira becsült „self-made-man"-éknél; nem kell-e kétel kednünk a fölött, vájjon a „felvilágoso­dott" 19-ik században élünk-e? Ez azonban nem tartozik levelem keretébe, s azért, mielőtt soraimat zárnám, még néhány nem előnyös sajátságát aka­rom a yankeenek megemlíteni. Talán furosán hangzik, ha azt mon­dom, hogy a nálunk annyira divatos „humbug" szó, itt nem igen ismeretes. Az amerikai ugyanis annyira beleéli ma­gát füllentéseibe, hogy utoljára maga is elhiszi a költött históriát, valahányszor a valószínűségnek osak legkevesebb jelével bír. Asért Amerikábui « teljesen, elkép. tulajdonítandó, hogy a szavazatlapok is különböztek a többiektől, legnagyobb ré­sze versben készült a mi kétségkívül lel­kesedésnek mondható. Az utókor és a történelem számára néhányat feljegyzek: „Egy életünk, egy halálunk Botka Jenő a közgyámunk." * „A nép szava latén szava Botka a közgyámok java." * „Fodor, Horváth nem kell nekünk A Botka a mi emberünk" íme, mólyen t. közönség, ennyi lelkese­dós mellett lehetetlen volt feltételezni, hogy nem Botka Jenő neve fog győze­delmesen kikerülni az urnából és hogy mégis másként történt, ezt határozott pech­nek kell tulajdonítani, ami különben Botka Jenőnél nem megy ritka számba. Mind a három pályázó igen derék, jóravaló becsületes ember és ezért sajnál­hatja a város, hogy valamennyinek nem tudott hivatalt adni. Sokat gondolkoztam, hogy miként lehetne kiegyenlíteni a dol­got, mig végre rájöttem ós ezért kérem is a város képviselőtestületét, hallgasson reám és fogadja meg szavamat. Ossza fel a várost 3 egyenlő részre, szerezzen mind­egyikbe egy-egy közgyámob, válassza meg Botkát is, Fodort is Horváth mellé, a 400 frt fizetést aránylagosan ossza fel közöttük és szent lesz a béke. Igy lesz kiegyenlítve a dolog leghelyesebben. A viszontlátásig a Karczolő. KÜLÖNFÉLÉK. — Városi közgyűlés. Folyó hó 10-én d. u. 3 órakor a városháza nagy­termében rendkívüli közgyűlés tartatik, a következő tárgysorozattal: 1. A felső­városi 502. sz. ház és kertnek telek­könyvileg a r. kath. hitközség tulajdo­nába való átbocsáttása iránti intézkedés. 2. Az u. n. »Gzodulahaz« eladása tár­gyában jelentése a városi tanácsnak. 3. A Corvin- ós Kigyó-utczák járdázás alá vételére vonatkozó indítvány. 4. Sült Jó­zsef ós Mikoviuyi Ödön városi képviselők indítványa az apáczák vezetése alatti pol­gári leányiskolának 10,000 írttal való segélyezése iránt. 5. Az alsóvárosi Hosz­szu- vagy Jókai Mór utcza keleti sorá­nak asphalt járdázás alá vétele tárgyá­ban beadott kérvény. 6. A Dunántúli ev. ref. egyház ker. kórvénye a Fehórló czimü vendéglő telkén építendő uj főiskolai építkezésre vonatkozó telekterv ós uteza­vonal megállapítása iránt. 7. Lazányi Béla és társai kérvénye a Kelcz ház előtt, Teuffel Mihály és Lővy László kér­vénye házaik előtt asphaltjárda készí­tés iránt. — Veszprém vendégel. F. hó 3-án két nevezetes vendége volt Vesz­prémnek: Vaszary Kolos herczegprimás és Szász Károly református püspök. A primás Hornig Károly báró püspüköt jött meglátogatni, Szász Károly pedig rokonainál időzött. Mindketten megláto­gatták Véghely Dezső alispánt, délben pedig a püspöki kastélyban fényes ebéd volt a fő- ós alispán, valamint több no­tabilitás részvétele mellett. zelhetlen dolgok jelöltetnek „humbug" névvel, mig a nálunk nagy hazugság számba menők, mint igazak acceptáltat­nak, de ... csupán külsőleg, magában pe­dig mindenki ezt dúdolgatja folyton „... ne higyj néki". A humbug kiegészítő részeként sze­repel a munkálkodás olynemü tendenczi­ája, mely a külsőre fekteti a fősúlyt, a belső értéket azonban csak ritkán veszi tekintetbe. Ezzel kapcsolatban megemlítek még egy általános rosz szokást: a bagózást. Ez az élvezetes (?) kedvtelés nálunk csu­pán a köznépnél, katonaságnál és a czi­gányoknál ismeretes. Amerikában általá­nos és divatos. A" hölgyek dohány helyett gummit rágnak, melyet több concurrens­gyár nagy mennyiségben hoz a piaczra. Mint Pesten a 3 kros mórlegek, ugy van­nak itt felállítva az önműködő, gummit áruló gépek, a „jeunesse d'oróe" épugy bagózik, mint a gyári munkás, a szol­gálók épugy mint uraságaik, s ilyenfélé kérdésen nem ütközik meg senki: „"Which Chewing Gum do you prefer, Adam's or , Climax?" (ami magyarul körülbelül igy hangzanék: Adams-féle vagy Climax ba­gót kedvel jobban kisasszony?) Szerencsére ebben még nem halad­tunk ennyire, s remény lem, hogy e te­kintetben megmaradunk a régiek. Inkább másban több haladást! • Loósy Adolf. — Diszes esküvő. Szakai Károly főiskolai tanár, városuifk közkedveltségü derék fiatal tagja folyó' hó 4-én délelőtt *[ 2 11 órakor esküdött örök hűséget a helybeli ref. templomban Galamb József ügyvéd bájos leányának Erzsikének. Hosszú kocsisorban indult a diszes násznép az esküvőre, melyet szérjszámu közönség nézett és hallgatott végig. Nyoszolyó le­ányok voltak: Szenté Mariska, Galamb Ilona, Eózsaós Laura, vőfélyek: Csontos József sárospataki- Barcsi József pápai tanárok, Körmendy. Béla ós Lázár An­dor; a násznagyi tisztet pedig Szilágyi József gymn. igazgató és Galamb István zirczi járásbiró viselték. Résztvett az esküvőn a Galamb, Lázár és Szenté csa­lád több tagja. Az esketési szertartást Kis Gábor ref. lelkész végezte ós meg­ható beszédet intézett a fiatal párhoz. Esküvő után az örömszülók házánál volt gazdag lakoma, melyen Néger Ágoston apátplébános is megjelent és szép fel­köszöntőjében Isten áldását kérte az egybekeltekre. Több sikerült tosztot mon­dottak még Kis Gábor ref. lelkész, Szi­lágyi József ós Csontos József az uj párra, az örömszülékre stb. Azuj házas­pár még aznap délután nászútra kelt. — A „Pápai Polgári Kör" mult vasárnap nyitotta meg kerti helyiségét tekeveraenny el egybekötött tánczmulatság­gal. A tekeversenyben, mely d. u. 2 óra­kor kezdődött, sokan mórkőztek a kitű­zött jutalmakért és az 1-sö dijat (10 ko­rona) Jilek Ferencz pápai ref. tanító nyerte el (3 dobásra 23 babával), a 2-ik (5 kor.) s 3-ik (3 kor.) dij pedig Gaál István vaszari tanítóé lett (3 dobásra 22 és 21 babával). Nyolcz óra után vette kezdetét a tánczmulatság. Nagyszámú kö­zönség kereste fel a szépen kivilágított kerti helyiséget ós a tánczteret a kedves, a vig fiatalság élénk csoportja díszítette. Jó kedv természetesen nem hiányzott és a táncz reggeli 4 óráig tartott. Méltán sorozhatja a Polgári-kör ezen mulatságát is a jól sikerültek közé, mert ki ott volt, kellemesen töltötte idejét és jól mulatott. A négyeseket 34 pár tánczolta. Jelenvol­tak : Asszonyok: özv. Bisiczkyné, Brunner Sándorné, Dreisziger Károlyné, Freiszber­ger Vilmosné, Gaál Gyulánó, Garnier Já­nosné, Grófesik Vilmosné, Hajnóczky Bé­láné, Hauptmann Istvánná, Heim Ignáezné, Horler Ferenczné, Kalmár Károlyné, Kiss Móriczné, ifj. Klára Sándorné, Koczka Lászlóné, özv. Lauchernó, özv. Nosztri­cziusné, dr. Nyikora Józsefné, Piacsek Gyulánó, Polcz Pálnó, özv. Sulyokné, Teuffel Mihálynó, Váczy Józsefné, "VVester Henriknó stb. Leányok: Bisiczky Nina, Dreisziger Gizella, Flesch Hedvig (Mo­' sony), Gaál Mariska, Hauptmann Irén, Horler Josefin, Horváth Mariska ós Ilona, Lazányi Eóza, Laucher Vilma, Magyar Vilma, Nosztriczius Mariska, Regner Ma­riska, Szvoboda Mariska, Sulyok Emilia, Zubek Matild stb. stl. — Kinevezés. A király az igazság­ügyi miniszter előterjesztésére dr. Kiss Istvánt a budapesti törvényszékhez albiróvá nevezte ki. Gratulálunk. — Változások a helybeli kath. gyimnasiumnál. Házfőnök: Ocsovszky Kázmér ; igazgató : Pethő Menyhért (előbb győri fögymn. tanár); tanárok: Bakony­vári Ildefonz (Komáromból), Serédi Dénes (Budapestről), Török Veremund (Pannon­halmáról). Eltávoznak: Mórocz Emílián (Komáromba), Kovács Vidor (Esztergályra). — A pápai ev. ref. egyház­megye f. hó 6-án es 7-én tartott i meg közgyűlését Szekeres' Mihály esperes és Baráth Ferencz gondnok elnöklete alatt, az egyházi és világi tanácstagok élénk részvétele mellett. A választási jkv. fel­olvasása után az ujounan választott tiszti­kar, melynek névsorát, már lapunkban hoztuk — tette le a hivatali esküt. Ezután tértek a folyó ügyekre. Elsőben a vagyon­leltár olvastatott fel és hagyatott helyben. Tárgyaltatott továbbá a 10,000 frtos ala­pítvány ügye, melyet az egyházmegye a Pápán levő főiskolának felajánlott. — A kiküldött bizottság jelentését s az ala­pitó-levél-javaslatot beterjesztvén, az elfo­gadtatott. Az alapitó-levél az összeget a Pápán levő főiskolához köti, minden más esetben jaz egyházmegye rendelkezése alá jön vissza; a tőke tetszés szerinti időre az egyházmegyénél marad, a kamatok fele főiskolai közczélókra, fele szegény és jő tanulók segélyezésére fordittatik, a kiosz­tás módozatát, összegét a tanári testület véleményének meghallgatásával az egyház­megye állapitvánj meg. Mivel azonban a pápai ev. ref. egjyház 3000 írttal járul az alapítványhoz, ez, mint ilyen főiskolai köz­czélókra a pápai ev. ref. egyház —, 2000 frt közczélókra és 5000 frt szegény és jó tanulók segélyezésére a pápai ev, Tef. egyházmegye közpénztára terhére tartandó nyilván. A kamatokat tanítók, lelkészek, tgyhiuk fizetik igen csekély tehenek Pénztárnok, számvevők, lelkészjelelo bi­zottság megválasztattak. A tanügyi jelentés szép eredményt mutatott ' felj miután 39 iskola közül 25 volt jeles. — Veszprémi fényes esküvő. Dr. Cseresnyés József, veszprémi gyakorló orvos július hó 5-én .délelőtt 11 órakor tartotta esküvőjót a veszprémi ref. temp­lomban vármegyénk alispánjának Véghely Dezsőnek szeretetreméltó kedves leányá­val Saroltával. A fényes menyegzői me­net számtalan feldíszített fogaton indult az esketésre, melyet a zsúfolásig megtelt templomban Bóka Lajos ref. h. lelkész teljesített, mely alkalommal szép imát mondott ós megható beszédet intézett a a fiatal párhoz. Násznagyok voltak: dr. Purgly Sándor megyei t. főjegyző ós Mol­nár Béla sz.-fehérvári ügyvéd, nyoszolyó leányok: Báty Jolán, Molnár Amália, Ju­liska és Vilma ós Véghely Flóra, vőfélyek: felső eőri Cseresnyés László honvéd huszár főhadnagy,' dr. Véyhely Kálmán, ifj. Mol­nár Lajos ós Imre, ifj. Véghely Dezső ós Andor. Esküvő után fényes lakoma volt­a menyasszony szülőinél, melyen nagy­számú diszes társaság vett részt. Sok szellemes felköszöntö mondatott az uj házaspárra, örömszülökre és másokra. A lakoma közben olvasták fel a megyéből és sok más helyről érkezett számtalan üdvözlő táviratot is. — Lemondás. Szokoly Ignácz városi tanácsos az ipartestületnél viselt jegyzői és ügyészi állásáról, az ipartes­tületnek legutóbb tartott gyűlésében le­mondott. Mint értesülünk a jegyzői te­endők ideiglenes vezetésével Boskovitz Sámuel pipagyáros bízatott meg. — Zsurnalisztika. „Balaton" cz. alatt társadalmi ós közművelődési heti közlöny indult meg Benedek Árpád jóhirü hírlapíró szerkesztése mellett Sz.-Fehér­várott. A lap ugyan ott kerül ki sajtó"' alól, de azért különösen Siófoknak lapja, mely mellett Balatonfüred ós a többi ba­latoni fürdők érdekeit is felkarolja. —.­Angyal Emil a „Győri Független Újság" szerkesztője megvált e laptól. Utóda Tüs­kés Dezső az eddigi társszerkesztő lett.' — A „Fehérmegyei Közlöny" f. hó 4-én meg­szűnt ós beleolvadt a Zélei Imre szerkeszt tése mellett Sz.-Fehérvárott hetenként 3-szor megjelenő „Szabadság" czimü lapba. E laphoz jött mint társszerkesztő Benedei; Árpád is a „F. K." volt szerkesztője. — A miniszter elismerése. A közoktatásügyi miniszter elismerését és köszö­netét nyilvánította báró Hornig Károly vesz­prémi püspöknek, hogy Veszprémben 40,000 frtnyi költséggel kisdedóvót építtetett, azfe teljesen felszerelte, továbbá hogy a'két tanítónő, egy óvónő és dajka fizetéséről egyszer s minden­korra gondoskodott. — A főiskolai igazgató tanács I ülése nagy érdeklődés mellett folyt le f. hó 3-ik és 4-ik napjain Czike Lajos egy­házi és dr. Darányi Ignácz világi [gond­nokok elnöklete alatt. Jelen volt a gyűlésen László József kir. tanácsos, kocsi lelkész is, mint a főiskola örökös tb. egyházi fő­gondnoka. Az ülés megnyitása és az igaz­gatók jelenése után előadja egyházi elnök, hogy utasítása szerint Tata, Székesfehér­vár, Pápa és Révkomárom városok ev. ref. gyülekzeteit felhívta arra nézve, hogy nyilatkozzanak: óbajtják-e a nőneveldének a saját székhelyükön felállítását, s ez eset­beu mily áldozatot hajlandók e czélból. hozni. A beérkezett válaszok közül Komá­rom és Pápa azon gyülekezetek, a melyek a létesítendő nőneveldére- különösebben számítanak, de minden részletben tájé­koztató ajánlatot ezek sem lettek. Hogy tehát az ügy égészen világosan látható legyen, és a szept. ker.. gyűlés elé indokólt javaslat legyen terjeszthető, 6 tagu bizott­ság küldetett ki R.-Ktímárom városába, a mely ott f. hó 25-én beható tárgyalásokba bocsátkozik ugy a komáromi, mint a. pápai érdekeltség tagjaival,a hozható áldozatok ügyében, s azután győzzön a jobb. Á nő­nevelde ügyét a főiskolai építkezés ügye követte. Az épület tervezet benyújtására nézve véglegesen határozni nem lehetett, mivel Pápa városátóL még. nem • volt ki­nyerve annak hiteles kimutatása, - hogy a Fehérlő telkét az utczarendezés szem­pontjából mennyire lehet kibővíteni és igy az épitkezés módozatainak tüzetes megálla­pítása a fent emiitett bizottság kezébe té­tetett le. Indítvány tétetett a főiskola ne­vében gr. Esterházy Móricz ő méltóságá­hoz menendő, s a főiskola köszönetét tol­mácsoló küldöttség alakítása .ügyében, a küldöttség tagjaiul főiskolai gondnokokon kivül Dr. Horváth József akad., Szilágyi József főgymn.igazgatók és Barthalos Ist­ván főisk. ügyész választattak meg, kik is e megbízatásuknak f. hó 4-én eleget tet.­tek. Majd az ingyenes és féldijas- conViC­tust nyerő tanulók ügye került tárgyalás alá. Érdekes a megemlítésre, hogy theol. akadémiából 15 egészen ingyenes s *8 fél­díjas, a főgymnasiumból 23 ingyenes és­27 féldíjas convictualista lesz a jövő tan* évben. -A p&pai ipartestület ideíg^ lenes jegyzősége a korvin-utezai pipi 3 boltb* V« áthelyezi ho\ i tagol* b/ dt .

Next

/
Thumbnails
Contents