Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-07-02

J* i}legjelenik mí iid en vasa rn a p. Közérdakii sürgős közlesekre koronkjtot renrfkivüli számok adatnak ki. Bórmentetlen levelek, cjfSik ís.mert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A liepnak szánt kö z 1 a, m ó n y e k a «V) ^ Merkes^ttfsógqkez (hosszuutcza 969. sz.) küldendők. lap PAPAI LAPOK* Előfizetési díjak. í€ Egy évre 6 frt - JTél évre 3 frt Negyed évre 1 fi-t 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj el őr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivaiaiába (Röhn Mór íiai hirlapközvetitő iroda) küldendők. apa város hatóságának és (óbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Városi tisztújítás. A városi részleges tisztújítás, mely elé élénk érdeklődéssel nézett közönségünk tegnap tartatott meg a városi képviselők nagyszámának jelenlétében. A pártok mérkőzése mutatta azt, hogy mindegyik fél bizik a győzelem sikerében, ép ezért a "szenvedélyek felizgatásától teljesen mentes volt az egész választási küzdelem. Valamint a képviselőtestület tagjai - teljes megnyugvással fogadták az uj, tisztviselőknek a többség akarata szerint lett megválasztatását, ugy mi is, kik mint lap e kérdésben pártállást nem foglaltunk el, várakozás teljes bizalommal nézünk jövőbeni hivatalos működésük elé s őszülte szívből kívánunk nekik szerencsét, kitartást és munkakedvet uj állásukhoz. A gyűlés lefolyása következő: féghely Dezső kir. tanácsos alispán a gyűlést megnyitván, melegen üdvözölte a képviselőtestület tagjait, bár ezúttal nem tartja örvendetes alkalomnak azon körülményt, mely a képviselőtestület körében való megjelenését szükségessé tette, mert az uj választást egy oly tisztviselőnek lemondása vonta maga után, ki fényes tehetségével, ritka ügyszeretetével ós búzgóságával a városi tisztikar kebelében igaz érdemeket szerzett 'magának ós távozását, mit a képviselőtestület ismételt felkéréseivel sem volt képes megakadályozni, a város közügyeire nézve érzékeny veszteségnek tekinti. Ezután bizalmi fórfiakul Néger Ágoston, Baráth Eerencz, Lazányi Béla ós Eischer Adolf képviselőket kinevezvén, jelentette, hogy az üresedésben levő árvaszéki ülnöki állomásra két pályázó : Szokoly Ignácz ós Teufel Mihály jelentkeztek s ügyvédi okleveleik alapján a kijelelő bizottság által mindketten kijelöltettek. Mire 10 tag szavazást kérvén, a szavazat lapokkal való szavazás elrendeltetett s a szavazatszedósre Sült József elnöklete alatt Véber Bezső és KreizlerManó képviselők küldettek ki. Beadatott 110 szavazati lap, melyből Szokoly Ignáczra '56, Teuffel Mihályra pedig 50 szavazat esett, 3 szavazati lap üres volt, 1 pedig nem jelöltre esvén, figyelembe vehető nem volt, mire Szokoly Ignácz általános- szótöbbséggel megválasztott árvaszéki ülnöknek kijelentetett. A közgyámi állásra Horváth Károly Botka Jenő ós Fodor István jelöltetvén ki, beadatott 101 szavazati lap, melyből Horváth Károlyra 48, Botka Jenőre 32 és Fodor Istvánra 21 szavazat esett, s igy Horváth Károly viszonylagos szótöbbség alapján megválasztott közgyámnak kijelentetett. A szini-kerületröl. Győr városházának nagytermében ma egy hete több városnak megbízottja jelent meg azon czélból, hogy közös szinitársulat fenntartása és czólszerü szinkerület alakításáról tanácskozzanak. Lapunk más rovatában közöljük a bizottság megállapodásait. A bizottság megállapodásai közül e helyen csak a városunkat érdeklő pontokat vesszük bonczkés alá és azokat fogjuk bírálatunk tárgyává tenni A bizottság városunknak két ós fél hóra terjedő színi-évadot biztositott évenként. Ez a két ós fél havi szini-óvad két részletben ajánltatott fel nekünk, ós pedig az első kezdetét venné ápril hó 1-én és tartana május hó 15-ig, — a második pedig szeptember hó 1-ón kezdődnék és ugyanazon hó 30-án végződnék. Mindkét színi-idényt azonban jogában áll a szini-igazgatónak azon esetre megrövidíteni, ha a színtársulat a közönség által kellő mérvben nem pártoltatnók. Kétséget nem szenved, hogy sokkal czélszerüebb volna, ha mi is télen kaphatnánk színtársulatot, de hát mi Sopron ós Győrrel nem mórkőzhetünk, a téli évadot pedig nagyon természetesen ezek tátották fenn maguknak. "Rét választás áll tehát előttünk. Yagy meg kell elégednünk a nekünk juttatott időszakokkal, ós ez esetben biztosítva leszünk arról, hogy jól szervezett színtársulatot kapuuk, mert ugyanazon színtársulat fog működni nálunk is, a mely Sopron és Győr műértő közönsége ízlésének megfelel, — vagy ragaszkodhatunk a téli évadhoz, de ez esetben kileszünk téve annak, hogy rendes színtársulat helyett olyan truppot kapunk színházunkba, hogy néhány évre elmegy a kedvünk mindenféle szini-előadásoktól. Itt nem lehet habozni, hogy melyiket válasszuk a kettő közül, nekünk be kell olvadnuuk a győri kerületbe, — ez lesz a helyes kiindulási pont arra nézve, hogy végre-valahára mi is hozzá juthassunk egy jó színtársulathoz. A győri kerülethez való csatlakozást tehát szerencsés kombinácziónak tartjuk és a szerződóst készséggel aláírhatnánk, ha nem volna ott egy bökkenő pont, mely némileg gondolkozóba fog ejteni sok városi atyát. Ez a pont pedig a színháznak, a színészek részére leendő díjmentes átengedése. A színház mint tudjuk, most már a városé. A város a színházzal együtt, mintegy 7000 frt adósságot is átvett, melyet a sziuház bér-jövedeleméből akart lassanként törleszteni. Igen ám, — de ha mi ingyen adjuk át a társulatnak színházunkat, akkor ez a szép tervünk dugába dűl. Mit tegyünk tehát? A győri bizottság által szerkesztett jegyzőkönyv legközelebb ide érkezik hozzánk és — a városatyák vannak hivatva ezen kérdést eldönteni. Eldöntés alá kerül tehát azon kérdés, hogy akkor, midőn Győr, Sopron, Komárom és Balatonfüred kellő sub\

r

encziót ád a színtársulatnak, — mi teljes közönynyel vegyük be rajtuk a tiz frt szinházbért naponként ? Ezt nem tehetjük, a város méltóságához ez nem volna illő cselekedet. Ennek a bökkenő pontnak helyes kiegyenlítését várjuk képviselőtestületünktől. Sok okos ember van ott a városházán, keressenek és hisszük találni is fognak olyan középutat, hogy a kecske is jól-lakjék, — de azért a káposzta is megmaradjon. K. A győri szini-értekezlet Győrött f. hó 25-ón megtartott színiértekezletről a „Győri Hírlap" után a következőket közöljük: „A Győrött tartott szini-értekezleten jelen voltak Zechmeiszter Károly királyi tan. polgármester mint elnök, Sopron város képviseletében Krécsy tanácsos, szinügyi referens, Komárom város képviseletében Tátray kir. tan. polgármester és jDomány János főjegyző, Pápa képvisele'tében Mészáros Károly rkapitány, továbbá Szőts Árpád győri tanácsnok, szinügyi referens, Szávay Gyula városi képviselő, Komjáthy János a győr-soproni színház igazgatója. Következő megállapodás jött létre. 1. Az év beosztása. A színtársulat a jelenleg érvényben álló győr-soproni törzsszövetség érintetlen hagyásával a következőleg töltené el a kerületi szövetségben az évet: Október 1—deczember 31 Győr. Január 1—márczius 31 Sopron. April 1—május 15 Pápa. Május 15—július 1 Komárom. Julius 1—augusztus 20 B.-Füred. Szeptember 1—október 1 Pápa. Az egyes városok egymás között külön egyezkedhetnek, ha a színtársulat érdekei azt követelnék, hogy egyik-másik helyen a tervezettnél hosszabb vagy rövidebb időt töltsön. 2. A támogatás. Sopron ad a társulatnak ingyen színházat, fűtést, olcsó világítást, a szinpértoló-egylet évente' rendesen 1200—2000 frt subvencziót. Győr ingyen színházat, a Bősze-alapból 500—1000 frt közt váltakozó segélyt ós háztartásából mint eddig, körülbelül 300 frtot. Komáromban eddig a nyári színkörért előadásonkint 15 frt bórt fizettek ; a város küldöttei erkölcsi kötelezettséget vállaltak azt kivinni, hogy a színházat ingyen kapja meg a társulat. A város vagy megveszi a színkört, vagy fedezi a bórt, ezenkívül szinpártoló egylet alakul, mely közvetlen segélyt nyújt a társulatnak. Pápán eddig szintén bért fizetett a társulat,; esténként 10 frtot. Minthogy azonban a színház most az ottani szinpártoló 1 egylettől a város tulajdonába ment át, ily dij szedése ugyanis erkölcsi lehetetlenség. Tehát Pápa ad ingyen színházat. I Balatonfüred eddig adott 600 frtot ós 12 szobát a színkörben. A szövetség odahat, hogy ez a segély 1500 frtra emeltessék fel, mert a régi segélyért jó társulat, mióta Somogyi otthagyta Füredet, nem akad. 3. Azonfelül: Lépéseket tesz a szövetség 1500 frt államsegély kieszközlése iránt. Más társulatoknak a szövetség tartama alatt nem adnak engedélyt a városok. Az egyesség kezdődik lo^i. virágvasárnapján s egy próbaév után 3—5 éves tartamra lesz megkötve. A társulatok szerződtetésével Győr és Sopron bízatnak meg, ugy hogy Győr a testvérvárossal egyetórtöleg intézkedik. A szövetséges városok f. évi nov. l-ig kötelezőleg nyilatkozni tartoznak a belépés és támogatás tekintetében". irodalom. Bessenyei mint drámaim. — A budapesti kir. magyar tudomány egyetem bölcsészeti karától jutalmazott pályamű. — Egy kis kiállítású müvecske jutott kezemhez, mely elejétől végig leköti az érdeklődést; ez: Rúzsa Géza „Bessenyei mint drámaíró" czimü müvecskóje. Nem fölfödözésekkel, nem könyvtári buvárlatokon alapuló nagy hangokkal találkozunk e műben; uj ember kezdő munkája, de oly munkája, amely egy komoly pályának szolgálhat entróejául. Nem ujakat találunk e műben, hanem a meglevőknek oly figyelmes földolgozását, amely az ex asse irodalommal foglalkozókat alakjával, a dillettansokat tartalmáv 1 Is kielégíti. Az első fejezetben pár vonással rámutat a Bessenyei előtti magyar tragédiára, majd Bessenyeit mutatja be korának képében s drámaírói műhelyében, miközben találóan mutat felfogásának hibájára (20 lap), melyen alapszik miiveinek sarkalatos hibája. A 11. rósz a mű legérdekesebb fejezete ; ebben ügyesen mondja el a három tragédia (Agis, Hunyady László és Buda halála) tartalmát s mindenütt helyesen mutat rá a fogyatkozásokra; a dráiía elméletének világítása mellett mutatja ki a cselekvény, a jellemek, a dialógusok drámaiatlanságát; de nem feledkezik meg Bessenyei érdemeinek elismeréséről sem : e fejezet végén polemikus hang nyilvánul Lázár Béla s Binder Jenő ellen, kiknek az Agis eredetéről irt elméleteik tarthatatlanságát iparkodik szerző kimutatni. Mindvégig leköti a figyelmet a III. rósz; ebben Bessenyeit s Voltairet hasonlítja össze szerző, gonddal, szeretettel tünteti föl Voltaire művelő hatását Bessenyeire ; részletesen elsorolja e hatásnak nyilvánulását; a tárgy választásban, a szerelem motívumainak alkalmazásában stb, TARCZA. ' Erdőben. Járom a

: nagy .erdőt, nincsen pihenésem, Törtetek előre úttalan, merészen Be a közepébe; Elmosódott már az ismerős vidéknek Barátságos képe'. Ott, hol vad se járja, hol madár se rebbenj Leülök egy. torzára a nagy rengetegben. Ragyog a lombsátor Alkonyodó napnak fényes sugarától. Koronás tölgyeknek rám-vetődik árnya, Ábrándokba ringat az erdő magánya, Balzsamos illatja., Önmagát az ágon erdők víg. bohóoza Pajkpaan ringatja. Mintha az enyészet ide el

'sein érne: Örökös tavasznak van itt igaz képe, Oly öröm itt lenni! Megújul. » lélek, nem bánt, nem. fáj semmi. Szeretem az erdőt, ide jövök hozzá, HaJ szivem békéjét a világ elorzá — S újra feltalálom. Elfeledve itten gúny, irigység, átok , . . . Elfog édes ájom. Szórja a világ, rám nyilainak., ezrét, Sebeim e fák közt kéjjel füszerezvók — És ha- könyem csordul, Örömtől a könyek, nemi a fajdalomtól. £ipanaiizlom.^néki, mennyit küzdök

r

vé«ek, Mint sajpg síivembén ezer fájó érzet, Ezer. kínos emlék.! Még a harcz is dőre: nem. érhet dűlőre, H* ni jó uülemUk. Hallgat a nagy erdő, csend terül köröttem, Egy-egy levél szállong nagy-lomhán fölöttem; Csak a messzeségbe' Hallik a felelet, búg as erdő mélye . . . Ismerem bugását, biztató beszédit: Remény száll szivembe, lelkem újra épít, Felröppen a porból. Hiszek a jövőben, hogy a mult bánatja Diadalra lordul . , . Káprázik a lelkem fényén a csodáknak, Miket a képzelet a jövőben láttat. Oh csak meg is érje! Vigaszos szavával búg az erdő mélye . . . . . Kara Jenő. Szivek játéka, — A >Pápai Lapok* számára —r irta: Babay Kálmán!. Egyetlen felleg sem látszott az égen, csak ott a „belátó" fölött libegett egy parányi fekete pont, mely mindig feljebb éa feljebb emelkedvén, végre megállott s csendes rezgéssel lebegett a mozdulatlan légben, Dé ez- sem tartott sokáig; villám gyorsasággal csapott le s felkapván zsákmányát, sebes repüléssel AZ erdő felé' tartott. Ölembe hajtá le fejét s reám emelte csodás kék szemeit az én angyalom Irmuskám, — Folytassa édes . > . — Mikor megkaptam azt a bohókás ' levelet, „először mosolyogtam} utóbb megkapta szivemeta kétely.' hátha igaz . . 1 —r Ejnye maga gonosz. — Hát te? — Tovább, tovább. — Minek foiytaaiam tovább ? Hisz te is tudod a többit; elküldöttem neked azt a szerencsétlen levelet. — Elég rosszul tette. — Most már azt hiszem, hogy okosan tettem; megismertük egymást. * Két fiatal sziv szereti egymást; az egyik szép, a másik nemes, ha ők egyesülhetnek, a boldogság tökéletes. De a világ kaján, elhinti a két szivbe a viszály magvát. A méltatlanul illetett női sziv eltemetkezik bánatába; a büszke férfi sziv csak azért sem hagyja magát. És a kárörvendő világ megtapsolta az ifjút, hogy a boldogtalan jövőt ily szerenosésen elhárította fejéről. *' Gombház | Es a világ elhitte; elhitte Feri is, hogy ő alkalmas kiszorítani a szép Irma szivéből a szeretett móltatlant. [ Gombház! ! És Vilma kellemesen érezte magát abban a tudatban, hogy Géza, a nemes sziyü ifjú rabja lett. A két elválasztott, de egymásnak teremtett lélek tulliczitálta egymást a lemondásban; csak azért is, mosolyogjon az arcz, takarja el a repedéshez közel álló szivet. Es ment a szivek játéka vakmerő hévvel, igazi Isten-kisértéssel. A hajnal még messze késett; a rózsaszínű lámpa-golyó derengő Világot vetett a bútorokra, melyeken elszórva hevert Irma illüsionja. A játékot felmondta a becsületes sziv j rosszul lett a mulatságban, le kellett feküdnie. Az aggódó anya csak az imént hagyta el az ágyat vélvén, hogy leánya elszenderedett. Csel volt ez, hogy minél hamarább egyedül lehessen; s mikor már nem volt ott az anya, mikor egyedül volt Irma, elkezdett keservesen sirni. Visszaidézte emlékezetébe a mulatságot, a mosolygó Vilmát, a boldognak látszó Gézát, elszorult a szive, nagyon-nagyon boldogtalan lett. — Oh ha még egyszer visszatérne ... még egyszer lehetne ugy, mint régen! Azt mondta: megmaradhatunk barátoknak továbbra is. Barátoknak ? Azok, kik egymást korábban szerették lehetnek-e azok barátok ? Soha ! soha! O talán érezhet ugy, mint a barát, de ón, ón ... . Menne hát el messze vidékre, hogy ne láthatnám, hogy arczi ne lenne előttem, talán a távolság, talán az idő enyhítene; de nem megy el, itt van előttem, látom nemes vonásait, szép férfias arczát; látom, mint igyekszik szórakoztatni „más"-t, mint udvarol, mint suttog boldogságról, édes, Örökké tar ;ó szerelemről... Ob Istenem! Szegény Fari; ő még tán azt hiszi, hogy érdeklődön, iránta ; de hát játszuk el végig ezt a jjLtekot, talán egyszer majd beleszakad a fajó sziv — Le' ne tedd ezt a hegedűt még, ha kedves előtted az élet; huzd tovább, huzd hurszakadtáig ^ „Azért asszony, hogy megcsaljon . . ." A czigány szót fogadott s minél tovább húzta, a mulató ifjú annál jobban meggyőződött arról, hogy megbolondul utána. Pedig de igazán szerette; szereti még most is! És ő nem fogadta azt el, úgy látszik, boldog most, hogy nem állok útjában Ferinek . . .; hát csak szeresse, szeressék egymást) legyenek boldogok; de soha ne tudja meg, hogy búslakodom utána. — Fiuk, utánam! A térségen egymás mellett laktak Irma ós Vilma. A sárga ház Vilmáóké volt, a zöld Irmáókó. A reggeli szürkület áttört a homályon, mikor a sárga ház előtt felhangzott a zene: „Takarja be lábam nyomát hulló sárga leveled Ne hívogass, ne bóllingass mert a szivem megreped . . Egyik lány sem aludt, mindegyik hallotta a dalt; az egyiknek szive repesett örömében, a másik, kihez távolabb esett, azt hitte lelke száll el. a nóta elhaló accordjaiban. * A szöreghi leányok pár nap óta kezdik előszedni szépítő szereiket, hogy ha az uj járásbiró, — kiről hallották, hogy szép és hozzá még nőtlen— megérkezik, valamelyiken megakadjon a szeme. Nem szerzett a kinevezés Gézának örömet. Még egy hóval előbb is mély örömmel vette volna e hirt; most? fájdalom szorította össze szivét, hogy itt kell hagyni mindent, mindent. Hlő elbúcsúzni. Előkereste mindazon emlékeket,— mások előtt tán értóknélküli csekélységek, — melyek az imádott kezektől származtak. Mikor egy csomagba össze voltak kötve, azt hitte Géza, hogy most már minden elhagyja, a miért érdemes élni. A kötelesség, a lovagiasság azt kivánja, hogy azok visszamenjenek oda, honnét szái'maztak. Asztalára könyökölve merengett # kékszemű leányka. Feri tegnap megkérette kezét s ö halasztást kért. Édes anyjának 27