Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-06-18

Ül. % Megjelenik ^, minden vasa map. Közérdekű sürgős közlésekre küi'onkiut rendkívüli számok is adatnak ki. Bórmentetlen levelek, ci»ak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemény ak a lap \ szerkesztőségéhez (hosszu­utcza 969. sz.) küldendők. ^, PAPAI LAPORi . Előfizetési díjak. se' Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Röhn Mór liai I ^ hirlapközvetitő iroda) küldendők, Pápa város hatóságának és lóbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Pápa, 1893. június 17. Képviselőtestületünk a járdák kér szitésére vonatkozólag két egymást követő gyűlésen két egymással homlokegyenest ellenkező határozatot hozott, a mi bizo­nyára nem válik a képviselőtestület te­kintélyének előnyére. Mert vagy indokolt volt az első határozat, s akkor minden­esetre különös, hogy az első határozatra szavazók közül senki sem jelent meg a második közgyűlésen, melyen amannak határozatával ellenkező határozat hoza­tott egyhangúlag, vagy nem volt indokolt s akkor mindenesetre ajánlatos, hogy a képviselőtestületi tagok szavazataik ki­mondásánál az ügyet komolyabban ve­gyék figyelembe. ífem mondunk újdonságot, hisz han­goztattuk gyűlés előtt és gyűlés után véleményünket, hogy mi a képviselőtes­tület első határozatát indokolatlannak tartjuk s ha nem sajnálnék a képviselő­testület saját maga által törtónt dezavu­álását, örülnünk kellene annak, hogy a történtek nekünk adtak igazat. Mert mi is volt a mi álláspontunk ebben a kérdésben, melyet bízvást el­nevezhetnénk asphalt-czement háborúnak ? Az, hogy asphaltburkolattal vonassák be a Fő-utcza és Főtér, melynek asphalttal való beburkulását már megkezdettük volt, a Corvin-utczán pedig tegyünk kísérletet a czementtel, hogy jövő évre annak hasz­nálhatósága felett is ítéletet mondhas­sunk. Az április 6-án tartott állandó vá­lasztmányi ülésen is ezen álláspontra helyezkedett az állandó választmány több­sége s azt ajánlotta a képviselőtestület­nek, hogy: „tekintettel arra, mikóp a fö­utcza és a piaoz már részben asphalt burkolattal van ellátva, határozza el a képviselőtestület, miszerint az asphalt járdát a nyugoti oldalon egész a Galamb-féle háznak a köz­iére dülő széléig, a keleti oldalon pedig a Schneider-íéle házig, a pi­acz nyugoti oldalán pedig a Horler­fóle ház sarkáig folytatja s a taná­csot ennek foganatosításával meg­bízza s feljogosítja arra, hogy az asphalt részvénytársasággal a mun­kálatok tárgyában méltányos fizetési feltótelek mellett megegyezzék s an­nak idején a szerződést, a fizetési módozatok ós fedezet iránti javas­lata kíséretében a közgyűlésnek mu­tassa be. Mivel pedig Kohn József cze­mentgyárosnak körülbelül ezelőtt egy évvel készített próba járdája czól­szerünekós jónak bizonyult, ós mert a város közönségének erkölcsi kö­telessége a helyi ipart lehetőleg gyámolítani : javasolja az állandó választmány, hogy a legközelebb járdázás alá kerülő mellék utczákon az ezen czég által készítendő be­ton járdák vétessenek alkalmazásba, szinte a tanács bízatván meg ennek foganatosításával is, ós feljogosit­tatván a szerződés megkötésére, kö­teleztetvén hasonlókép annak a kópv. test. elé, a kifizetés módjának tár­gyában teendő intézkedés czéljából való beterjesztésre." Az április 8-án tartott közgyűlésben a képviselőtestület elvetette az állandó választmány javaslatát, persze anélkül, hogy valami egyebet határozott volna. És most mi történt? Előbb a Fő-utcza ós piaczi háztulaj­donosok folyamodtak, hogy házuk eleje asphalttal burkoltassék, most pedig a Corvin-utczai háztulajdonosok mozgolód­nak, hogy ők meg czementjárdát kapjanak. A közgyűlés az előbbi kórvényt egyhangúlag teljesítette s legközelebb valószínűleg teljesíteni fogja a másik kérvényt is, ha az benyujtatik. Ott le­szünk tehát két kórvény ós két ujabb közgyűlési határozat után július végén, a hol lehettünk volna április 8-án, ha a képviselőtestületi tagok a kérdést ala­posabban megfontolták volna. Igaz, hogy most nincs baj a késés miatt, mert a járdák még jó idejében elkészülhetnek, de jó lesz az esetből mégis levonni a tanúságot s vigyázni a képviselőtestületnek, nehogy máskor is ilyen görbe utakon kelljen elérni azt, a mit egyenes uton is elérni lehetett volna. Ezért tértünk vissza az asphalt-czement háborúra. T A R C Z A. Fürtös svkácz lombja . . . Fürtös akácz lombja Ablakomra hajlik; Kis madárka csicsereg rajt,-. Alig hogy hajnallik. Hófghór virága Fáradt lepkét ringat, Suttogó lomb, madár-ének Ébredésre hívnak. Addig-addig hívnak, Ablakom kitárom; Ekkor ölel még magához Igazán az áiom. Álmodik a lelkem, Mint a fáradt lepke; - A mosolygó hajnal harmat • Csókjával belepve. Álmodik a lelkem, . Suttognak a lombok; . . . Vándor-szellő sóhajával Utánad bolyongok. És ha feltalállak, Nyomdokidra lelve: Átölellek, mint az eget A hajnal szerelme . . . Karjaimba zárlak, Lecsókolom ajkad; Hint aJepke a virágon Csüng .a lelkem rajtad. *< ... Sofa Zajos. Nem rajtam mult. — Elbeszélés. — (A >Pápaí Lapok* eredeti tárczája.) Ötven év nyomja a vállamat. Min­denki első pillanatra meglátja rajtam, hogy agglegény vagyok. Nyakkendőt nem viselek, mert felesleges. Ingemet nem keményíttetem ki, mert kényelmetlen. Mel­lényem gombjait egygyel feljebb szoktam gombolni, mert úgyis jól van. G-öndör fürteim a téllel komáznak, megderesedve, mint a csupasz fák ágai, az első novem­beri napon. Azért ha a tükör elé állok s kisodrom torzomborz bajuszomat, ugy ta­lálom, hogy még mindig legény vagyok a csárdában, ki szükségből még ideálja is lehet egy 16 éves falusi kis leánynak. Nem rajtam mult, hogy meg nem háza­sodtam, négyszer fűződött nyakam körül a Hymen rózsás láncza, de ki tehet róla, ha a fiatal kor egy-egy szeles tettével mindig elszakítottam azt. Pedig nem volt a vármegyében nagyobb tisztelője a hölgy világnak, mint ón, aki egyetértett Schil­lerrel abban, hogy: „Tiszteljed a nőket, Ők fonnak és szőnek Égi rózsa leplet Földi életünknek." Sőt az sem lehetetlen, hogy dadám­tól szerelmi vallomással csaltam ki a ka­nállal számba rakott kását; arra, azonban határozottan emlékszem, hogy 8 éves ko­romban már szerelmi csalódás ért. A hűt­len kis Török Pannioza volt az, aki sze­mem láttára csókot adott a szomszédék Jancsijának, mig tőlem megtagadta. De a komoly ós nagy események ciak 10 évvel később kezdődtek. Tizen. = A pápai színház átadása a város részére- A pápai állandó szín­ház részvénytársaság színházának tény­leges átadása Pápa városa részére a mai napon fog megtörténni. Ma délelőtt 10 órakor lesz ugyanis a részvénytársaság közgyűlése, mely véglegesen határoz a már törvónyszókileg ós megyeLatóságílag meg­erősített átadás felett, vagyis az átadást tu­domásul véve, kimondja, hogy, rendeltetési czélja, illetve a pápai állandó színház fen­tartásának kérdése Pápa város közönsége által biztosítva levén, egyleti működését nyugodtan megszüntetheti. A pápai állandó színház részvénytársaság tehát a mai nap­pal feloszlik és színháza — a város tulajdonába átmenve — Pápa városi szín­ház elnevezést nyer. Midőn a szinház­alapitók hazafias áldozatkészsége folytán a színművészetnek emelt eme csarnok fentartásán 12 éven át buzgólkodó rész­vénytársaságnak serény működéséért és fáradhatlan tevékenységéért, legnagyobb elismerésünket fejezzük ki, egyúttal üd­vözöljük Pápa városát, mint a színház uj tulajdonosát és kívánjuk, hogy a szín­ház, mint eddig a részvénytársaság keze­lése alatt megfelelt rendeltetésének, ugy a város kezében is, a magyar nemzeti színművészet pártolására és felvirágozta­tására szolgáló csarnok legyen! Az uj kád- és gőzfürdő városunkban. A közegészség terén egy nagy lé­péssel haladt előre városunk, midőn a »papai kád- ós gőzfürdő részvénytársa­ság*, a mai kor igényeinek megfelelő uj kád- és gőzfürdőjét felépítvén: azt tegnap megnyitotta és a nagy közön­ségnek rendelkezésére bocsátotta. Pápa város ós vidéke intelligen­tiájának áldozatkészsége hozta létre a fürdőt, mely városunkban régen érzett hiányt fog pótolni s felállítása nemcsak egyesek egészségi és kényelmi viszonyai­nak, de városunk közegészségügyi érde­keinek is megfelelő ós szükséges volt. A fürdők czélszerüségóről és hasz­nosságáról megvan győződve mindenki, ezt bővebben fejtegetni tehát egészen felesleges, de ha mégis néhány sort szen­telünk a fürdő létrejöttének rövid vázo­lására, városunk haladásának ezen ujabbi vívmányára: tudja be azt a közönség az e felett érzett benső örömünk igazi nyil­vánulásának. Egy gőz- és melegfürdő létesítésé­nek eszméje városunkban évekké) ezeiőtt több izben megpendittetett, az arra al­kalmas terület meg is vétetett és akkor egy értekezlet is hivatott össze; azonban a terv kivitele egész a mult év elejéig szunnyadt, midőn az érdeklődők közül többen a fürdő megvalósítása végett 1892-ik évi április hó 23-án ismét ér­tekezletet hívtak egybe. Az értekezlet, Szilágiji József el­nöklete alatt, a fürdő létesítésének czól­szerü ós szükséges voltát elodázhatlan­nak ismervén el, elhatározta a fürdőnek a Tapolcza folyó mellett megvett, a bel­város középpontjához közel eső alkalmas helyen való felállítását és az előleges intézkedések teljesítésére, kebeléből egy 23 tagu fürdő-bizottságot küldött ki Hanauer Béla elnöklete alatt. Működését meg is kezdte azonnal a bizottság és sikerült neki a fürdő tervek elkészítésére Knoblauch Miksa nürnbergi szakképzett mérnököt meg­nyerni, ki is a mult óv július hó 17-ón tartott fürdő-bizottsági ülésre az összes terveket beterjesztette, melyszerint afürdő építési költsége 18000 frtra lett elő­irányozva. A tervek s a költségvetés elfogad­tattak és a bizottság július hó 27-ón kibocsátotta felhívását a részvények jegy­zésére. Szeptember hó 1-jére az összes (200 drb 100 frtos) részvény jegyezve lett és ezen hó 28-án tartott alakuló ülésen az alapszabályok elfogadása után a „pápai kád- és gőzfürdő részvénytár­saság 11 megalakult. Elnöke Bermüller Alajos lett. Mult évi október hó 10-én kezde­tett meg a fürdő építése Knoblauch mérnök szakavatott vezetése és a tár­saság részéről: Bermüller Alajos elnök s a kiküldött bizottság felügyelete alatt. A fürdőnek a lehető költség kimé­léssejL és mégis a legczélszerübb módon való ;felépitóse Knoblauch mérnöknek ós Bermüller elnöknek a főérdeme, kik időt nem kímélve és fáradtságot nem ismerve egyik napot a másik után folyton az építkezéseknél töltöttek, és a felszere­lések, gépezetek, s berendezések meg­szerzése végett az illető gyártelepeket is felkeresték. Az építkezés a téli idő szak alatt 3—4 hónapig szünetelt ugyan, de a folyó óv tavaszán annál szorgalmasabban folytattatott, ugy hogy most már fel­építve, teljesen felszerelve ós csínnal be­rendezve áll a díszes uj fürdő a közön­ség használatára s az tegnap a nyilvá­nosságnak át is adatott. A fürdővel ugy a tervezők, mint az épitők és a részvényesek is meglehetnek elégedve, miután a csinos fürdő épület, minden tekintetben a kor igényeinek meg­felelőleg a legczélszerüebben van beren­dezve s fényesen kiállítva; ós egészségügyi viszonyainkat illetőleg is nagy előnyére fog Válni városunknak az uj fürdő. Csak haladjon városunk, s minden téren, minden irányban alkosson és te­remtsen minél jobb s szebb dolgokat: akkor boldogulni és virágozni fog vá­rosunk ! III. oszt. keresetiadó — tárgyalási sorrendje. — Június hó 19-én; bazárüzlet 1, bér­kocsis 5, borjukereskedő 1, bői-kereskedő 6, csizmadia 52, czipész 26, cselédszerző 1, összesen 92 tétel; Június hó 20-án: czementgyáros 1, ezukrász 1, ezukorka-árusitó 1, divatárusnő 2, esztergályos 1, eczetgyáros 2, építész 2, fuvaros (taligás) 6, timár (fehér tímár) 9, fényképész 2, fésűs 1, füszerkereskedő 18, összesen 46 tétel; Június hó 21-én: épület és tüzifa­kereskedö 6, földönáruló ós faluzó 25, gabona és terménykereskedő 8, fazekas 3, gyapjukereskedő 1, gyógyszerész 3, gyep­mester 1, halárus 2, hentes 15, összesen 64 tétel • Jnnius hó 22-én: kávés 7, kalapos ós kalapkereskedő 5, könyvkötő 2, könyv­es papírkereskedő 3, könyvnyomda 2, kertész 1, kefeárus 1, gépkötö 2, kékfestő 3, kárpitos 3, kőfaragó 3, kocsigyártó 1, déligyümölcskereskedő (kucsóber)4, késes 1, kötélgyártó 3, kosárkötő 1, keztyüs 1, kovács 10, káptafakészitő 1, kádár 2, bor­délyháztulajdonos i, összesen 58 tétel; nyolez éves koromban hozta meg haj­lamom az első hajtást. Az ideál nem is lehetett más, mint egy 16 éves, karcsú termetű hölgy, kender szőke hajjal, barna szemekkel. Városi nevelésű leány volt, kitűnő társalgó, még jobb tánezosné, mi imponált ugyan, de nem tette ugy tönkre szivemet, mint a soupó csárdás alatt reám vetett pillantása. Mi kellett ennél több ? Másnap ad­dig czirógattam Gábor bátyámat az én volt gyámomat, (mert a farsang előtt nagykorusittatott) hogy kérje meg szá­momra Bellát, kinek a tegnapi bálban hétszer vallottam szerelmet, esküvel igérve, hogy holnap megkérem kezét; mig végre — több ellenvetés után: hogy a leány fiatal, ne hamarkodjam el a dolgot stb — mégis csak kocsira ültünk. Az öreg Pista inasom akkor még szemre való legény volt, belebujt a pa­rádés livrójába hogy annál mutatósabb legyen. Irigyeltem is tőle pozsgás arczát, meg a pörge bajuszát, mely többet mu­tatott, mint az én aludttej szinü ábráza­tom. Szerencsésen megérkeztünk, jól is mulattunk, de a vége mégis csak kosár lett. Azt mondta az ón apósommá lenni nem óhajtó, szívtelen atya, hogy még fiatal a leány; pedig hát nem azt értette alatta, hanem, hogy ilyen csupasz képű gyereknek nem adja a leányát; mert alig telt el 3 hét, az ón első ideálom meny­asszonya lett egy ozvikkeres képű sza­kállas professzornaki Négy évig csendesen költögettem örökségem négyezer frt kamatját. Négy óv után, mert beláttam, hogy csak a czvikker imponálhatott az első ideálom­nak, mentem az optikushoz, rendeltem nála j egy arany keretű orrcsiptetőt, a leg­átlátszóbb ablaküveggel; gondosan ápolt bajuszomra meg Gábor bátyám is el-el­mondogatta : — Erre már szerzek feleséget, ha van házasulandó kedved. — Már hogy ne volna Gábor bácsi, csak valami ügyes ós szép leányt szerezzen, elmegyek én akár mindjárt is háztüz nézni. — Ha ugy állunk fiam, hát kiruk­kolok a farbával. A múltkor a palicsi vásáron találkoztam egy "régi iskolatár­sammal ; földbirtokos Sebestyénben, vele volt leánya is, kit mindjárt neked szán­tam. Magas, szemre való leány, csak for­golódjál körülötte, aztán ha kórőre lesz szükség, majd helyt állok. Másnap már Sebestyénben voltam. Gfábor bátyám ajánló levele elég volt, hogy szívesen fogadjanak, negyed óra múlva már egészen otthon éreztem ma­gamat, a bemutatott két leány közül az idősebbikbe azonnal beleszerettem; a fia­talabbat szótlannak találtam. A két nővér karonfogva, ón mellettük sétáltam a kert­ben, a mama és papa hátunk mögött, — bennem vöt látva — szőtték a házassági terveket. Legszebb reményekkel telve értem haza, rohantam Gábor bátyámhoz, kiön­teni j szivem boldogságát, meg is ittuk az áldomást előre a medve bőrére és har­madnap mentünk azonképen az ünne­pélyes actusra, ahogy 4 évvel ezelőtt, de mindketten több reménnyel. A tornácznál üldögélt a két öreg, mikor berobogtunk; a leányok a kertben lehettek. Gábor bátyám, ki az ily ünnepélyek Utó-muriját nagyon szerette s ipai'kodotfc a dolog komoly részén mielőbb átesni, itt is kicsiny hijja, hogy a tornáczon el nem kezdte mondókáját, de a mint a szobába tehette a lábát, le sem ült migtul nem volt rajta. A dictiió sikerült, ón meghatottan álltam,, szerényen lesütött szemekkel. A hatás tökéletes volt, mely egy mosoly kíséretében a mama arczán azon válasz­szal jelent meg: — Nekem nincs kifogásom, leányom­nak szabad akarata van, feleljen szive szerint. Eredj édes öregem, szóllitsd be a kertből Gizellát mig ón az uraknak egy kis hűsítővel szolgállok! A Gizella szóra majdnem sóbálvány lett belőlem, de mégis idejében szólni tudtam, — Kérem ón Arankát szeretem, az idősebb leányt. Erre meg a mamán volt a sor, hogy elsápadjon, ki csak 5 pereznyi kinoSshall­gatás után adhatta tudtomra, hogy Aranka leánya már egy éves asszony, s csak üdü­lés végett jött haza. Gábor bátyám szótlanul kelt fel, arcza elárulta boszuságát, fogatott ós utaztunk. Hazáig békítettem a jó öreget, mig azon fogadásomra, hogy ha még egyszer megszállna a házassági vágy, előbb tisz­tába jövök a leánnyal ós úgy szóllitom meg kérőnek, kibékült, sőt mire a kan­dalló mellé kerülve kiürült a második üveg somlai, már ő biztatott, hogy ne csüggedjek. Három a magyar igazság, csak nézzek utána, majd ő inkább segíteni fog a keresésben. Elmúlt a tél, tavasz, nyár, ősz, de leányt nem találtunk. Váltig mondogatta Grábor bácsi,, hogy a sült galamb nem repül az ember szájába. Menj a világba 25

Next

/
Thumbnails
Contents