Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-06-12

3. "LT. a, minister ur 32976/VI. sz. leirata a cs. és kir. közöshadsereg terményben" szükségleteinek szállítása tárgyában. 6. A bpesti m. k. posta- és távirdaigazgatóság 25970 sz. megkeresése az utalvány be- és kifizetések zárórájának Esztergom sz. k. városban történő korlátozásáról. 7. A temesvári keresk. és iparkamara 2022 sz. megkeresése a vasárnapi tmmkaszüm t ügyében. 8. A kolozsvári keresk. és iparkamara 870 sz. átirata a millenáris kiállítás tárgyában. 9. A miskolci keresk. és iparkamara 947. sz. megkeresése a kamarák által vasúti hivataloknak űzetett munkadíjra vonatkozólag. 10. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara 1481 sz. megkeresése a kamarák könyvtára ügyében. 11. A kassai keresk. és iparkamara 1238. sz. megkeresése a gyarmatárukereskedúk italmérési ügyében. 12. A gyűri kerületi betegsegélyző p é uzt ár a 1 ap s z ab á 1 y ai. 13. A győri gyárvállalatok betegsegélyző pénztárának alapszabályai. 14. A györszigeti kömives, kőfaragó és áessegédek betegsegélyző pénztárának alapszabályai. 15. A komáromi kerületi betegsegélyző pénztár alapszabályai. Ifi. A pápai ipartestület betegsegélyező pénztárának alapszabályai. 17. A tatai ipartestület betegsegélyző pénztárának alapszabályai. 18. A titkár egyhavi szabadságidőt kér. JLv

1

. A komáromi elsőfokú ipariskola kérvénye segélyért. 20. Huber Jenő utazási ösztöndijat nyert iparos kérvénye külföldi utazásának elhalasztása iránt. 21. Indítványok. Az „Eötvös-alap" uj alapitványai. Az „Eötvös-alap országos tanítóegyesület" 1890-ben tudvalevőleg uj alakuláson ment keresztül. Részint a folytonos hódítás, melyet az „Eötvös alap", korunk tanítóságának ezen egyik legfőbb s legmaradandóbb alkotása, napról napra xesz, részint a gyűjtés és kezelés tapasztalatai, valamint az alap jövő érdekei kívánatossá tették az alapszabályok oly lényeges módosítását, mely által az egyesület czéljai körét ugy a tanítóság, mint A tanügybarátok között évről évre tágasabb területre lehessen kitolni. Az újjáalakulás óta lefolyt, viszonylag kevés idő alatt már is bőségesen vannak örvendetes tényeink arra nézve, hogy az uj szabályzat biztos záloga az egyesület életműködése nagyobb méretű kifejlődésének. A művelt társadalom minden osztályából hozzánk sorakozott alapító ós pártoló, valamint az egyesület által — 'gyünk körül szerzett érdemeik elismerésül — választót tiszteletbeli tagok jóakar.ita, sőt lelkesedése az „Eötvös-alap" czéj.ti iránt, napról-napra biztatóbbá, kecsegtetőbbé teszi a reményt, hogy az „Eötvös-alap- rövid idö alatt hatványozott mértékben tud megfelelni magasztos feladatának. De épen az az örvendetes tény, hogy a tanügyi körön kívül álló egyének is mindegyre melegebben érdeklődnek ezen intézményiünk iránt, nekünk tanítóságnak, kétszeresen kötelességünkké teszi az ,.Eötvös-alap

u-ban magunk elé tűzött humánus czél egy szívvel-lélekkel való támogatását; mert a társadalom figyelmének csökkenését, nemes érdeklődésének lohadását semmi sem idézhetné fel jobban, mint, ha látnák, hogy mi magunk kevés ügyet vetünk saját érdekeinkre. Az uj alapszabályok oly tágas keretet állítottak fel a tanítóság buzgalmának, hogy abban mindenki feltalálhatja a legszebb s legmegfelelőbb teret tevékenységére. Az „Eötvös-alap " érdekeinek előmozdítása körül a legfontosabb kötelesség vár — az tij alapszabályok által megadott keretben — a népoktatási intézetek testületeire és az egyesületekre. A 2. §. szerint az egyesület rendes tagjai sorába beléphetnek a kisdedóvóintézetek, gyermekkertek, árvaházak, eleraiés polgári, alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolák kisdedóvó- és tanítóképző-intézetek tantestületei, továbbá a tanítóegyesületek, ha az alaphoz 10(1 frtnyi alapitványnyal járulnak. Még az sem szükséges, hogy ezt az összeget előlegesen befizessék. Elegendő az alapító oklevél kiállítása s évenként az alapítvány 5 frtnyi kamatának befizetése. Maga az alapitványösszeg 25 frtnyi évi részletekben is fizethető Í 17. §.), mely oly könnyűvé teszi az alapítást, hogy a legkevesebb tagu testületek és egyesületek is nehézség nélkül összegyüjthetik havi néhány krajczáros adományokkal. Az uj alapító testületek és egy^esületek oly szép és fontos jogokhoz jutnak, melyek nagyon megérdemlik az aránylag csekély áldozatot. Mindenek előtt jogot nyernek egyegy — tanácskozási és szavazati joggal bíró — képviselőt küldeni az „Eötvösalap" jótéteményeit kiosztó országos nagybizottság gyűléseire. (18. í;.J Joguk lesz saját körükben gyűjtő- és kezelőbizottsággá alakulniuk, s az általuk gyűjtendő összeg egy harmadrészét saját hatáskörükben belátásuk szerint kiosztaniok segély- vagy ösztc'ndijképen. (16. 47. g.i Ez uton minden megye, vagy vidék egyesülete, minden város, község, sőt iskola tantestülete külön kis alapot teremthet s önállóan segélyezheti azokat, kiket a közvetlen, ismerés alapján arra léginél tóbbnak itél. Van-e magyar tanítóegyesület, vau-e magyar tanítótestület, van-e magyar tanító, kit ne lelkesítene, fel ne emelne, áldozatra ne buzdítana a gondolat: ily szép jogokkal, ily nemes czélnak szolgálatába állni?! S ezek a jogok annál serkentőbbek, mivel a velők járó kötelezettségek csak szélesebb tápjai az „Eötvös-alap " magasztos érdekeinek. A kötelezettségek közé tartozik elsősorban a 100 frtnyi alapítványnak, vagy kamatának a már említett módon való pontos, hiánytalan befizetése a központi gyüjtöbizottságnál. Továbbá a kötelékükbe tartozó rendes tagok 1 frtnyi évdijaiból s egyéb jövedelmekből % résznek befizetése a központi pénztárba. Végre a 47. § által kirótt azon kötelességből, hogy a helyi bizottságok segélyben, vagy ösztöndíjban csak rendes tagokat, illetőleg azokhoz tartozókat részesíthetnek. Mindezek a kötelezettségek oly természetűek, egyszerűek, az ügy érdekéből önként következők, hogy a legkevésbé sem csökkentik az alapitványnyal járó nagyfontosságú jogok értékét. Rendkívül kívánatos, hogy ne legyen e hazában egyetlen tanító-egyesület, ne legyen egyetlen népoktatási intézetnek tantestülete, mely ily 100 frtos alapítványt le ne tenne az emberszeretet szent oltárára. Annyira fontos ez. hogy ..Eötvösalapunk" igazi nagysága a közel jövőben attól függ: megértjük-e mindnyájan az ezen alapításokhoz fűződő, igazán szép reményeket, s megtudjuk-e hozni az általa igényelt, bizony rendkívül csekély áldozatot. Mint ugyanis az eddig mondottakból már kiviláglik, minden egyes ily alapítvány egy-egy góczpontjává lesz az „Eötvös-alap •' ügye hatalmas kifejlődésének. Az alapító-egyesületek és testületek csak mint ilyenek lesznek az „Eötvösalap-egyesület" tagjaivá a 100 forintos alapítvány által. A kebelükbe tartozó egyesek csak a rendes 1 frtnyi dij vagy 20 forintos örökös tagsági tőke, ímelyet négy év alatt 5 forintos részletekben is fizethetnii külön befizetés által lépnek az egyesület rendes tagjai sorába. S minthogy jótéteményben is csak az ily rendes tagok, illetőleg csak hozzátartozói részesülhetnek: az alapító-egyesületnek és testületeknek erkölcsi kötelességévé válik odahatni, hogy tagjai is belépjenek ez uton az egyesületbe, sőt saját körén kivül is minél több tanférfiut nyerjen meg az „Eötvös-alap" ügyének, a kiknek évi járuléka V3 részével minél hatékonyabban gyakorolhassa a jótékonyság szép erényét a helyi bizottságban. Tehát minden 10O forintnyi alapítvány egy-egy kis helyi tábort csoportosít az „Eötvös-alap" zászlaja körül; amiből aztán nyilvánvaló,hogy csak a könnyen összegyűjthető, aránylag csekély alapítvány-összegek a leghatalmasabb propagandáivá lesznek az eszme terjedésének. A mely napon konstatálhatják, hogy Magyarország tanító-egyesületei és testületei mind meghozták a 100 forintos alapitványt áldozatul: azon napon kimondhatjuk a nagy szót, hogy még egy esztendő s minden magyar tanférfin tajja az „Eöbvös-alap'nak. Ha még megjegyezzük, hogy ugyanilyen alapítvány a ,. Tanító kháza-alap" javára téve szintén ugyanezen jogokat szerzi meg az „Eötvös-alap"nál is: nem ajánlhatunk ez időszerűit dicsőbb jelszót a hazai tanító-egyesületeknek és testületeknek ennél: ..Közös erővel alapítvány az „Eötvös-alapnál meg a „Tanitók-házá-nál." Ez legyen most vágyunk, czélunk, törekvésünk mindenek előtti Ez lelkesít bennünket s erre lelkesítsünk mindenkit. Minden egyes alapító testület és egyesület nem századokra, hanem ezredekre szóló emlékhez tesz le egy alapkövet, midőn ez ufcon elősegíti az „Eötvösalap" által szolgált nagy és szent eszme megvalósítását. A kiben él a vágy tenni mindnyájunk javáért, a kinek szivében van egy parányi szikrája a lelkesedésnek, a kinek lelkében ól erő és akarat, a kiben az önzés nem oly nagy s nem oly rut. hogy egy pár fillér megtartkatásáért közönynyel fordul el a legszentebb közérdektől is, az hangoztassa szünet nélkül minden ember fülébe: „Alapítsunk !

u Az „Eötvös-alap orsz tanítói egyesület" nevében; Setc-t-j/vj' Sái'vc'oű, elnök. titkár. pénztáros. §>&avó eBucjá-frV Zas&io, jegyző. harczával s tervezett Arpád-eposzával, de löleg ..Lillához'' czimzett szerelmi regényi-yé szélesült dalcziklusával: annál kan^osabban hirdeti, ha ki nem mondanám i; én, ugyanazon igazságot a ..Himfy szerelnieinek'

; költője, kinek ugyanazon költői alanyisága, mely e Petrarkai dalregényt lehellé, ömlik tovább izzó lávatenger gyanánt „Gyula szerelmében" s Csobáncz, Tátika. Somló stb. czimü regeeziklusában. . . . Mindkét jelesünk sokkal ismertebben igazolja tételünket, hogysem tovább kelljen időznünk szent rózsaberkeikben. De. ne fájjon távoznunk fölszított kandallójok melegétől, mert ujabb örömre vonja szivünket a nagy lantos, kinek K. S. átnyújtja a koszorút, mielőtt maga elnémulna : Vörösmarty Mihály, a lírikusok lírikusa, a minden izében alanyi költő, mindazáltal a nemzeti eposz megteremtésének kísérletezője Zalánjával. Igen, eposz akar lenni e mű; de ha látjuk, mint kénytelen leszedni róla Gyulay Pál az eposzi dicsőséget, a nélkül, hogy a műköltői becséből csak parányit is vesztene, midőn a honfiúi lelkesedés s a költői részletek becse messze fölülmúlja az egésznek mint eposznak becsét: nem jut-e eszünkbe e művel szemben is Gyöngyösi, kinek szintén liraisága biztosítja a halhatatlanságot gyönge eposzai ellenére is. Valóban, nincs líraibb dithiramb, melynek czélja a nemzet lelkesitése, mint Vörösmarty Zalánja, minden eposzi volta mellett is. És ebben tanúskodik e költő-király tételünk igazsága mellett, ebben lesz az ő poezisa is a nemzeti genius egyik megnyilatkozása; legyen tehát elég A róla való megemlékezés, mert hisz ő maga utal bennünket atyailag Petőfihez, nemcsak irodalmunknak, de eddigelé az egész világirodalomnak Ifgnagyobb lírikusához, mit hovatovább elismerni sí- t a világ, csodálói közé sorakozva nemzet nemzet után, bejárva a földtekét az ö dicsősége költeményeinek mind több-több nyelvű fordításaiban. Pedig Petőfi csak a mienk akart lenni. Jelleménei-: majd nem minden vonása közös vonása az egész nemzet gé" niusáuak az ö eszményi lelkesedése, naiv fogékonysága, szilaj tüze, nemzeti büszkesége, rajongó szabadságszeretete, felbuzduló áldozatkészsége, daczos őszintesége mindannyi tükrözetei a magyar fajnak, s viszont mindennek tükrei költeményei. S ki Petőfit megszereti, a magyar geniust szereti meg, azon geniust, mely Petőfit szülte. Ha e nagy szellem tételünk igazsága mellett szavaz, akkor ügyünk nyerve van, Pedig ezt teszi, és pedig nemcsak „Tündérálom "-jávai, ez örök szép lírai beszélyével, nemcsak „Apostolával", e rhapsodiai regényével, de teszi ezt különösen „Ciprus-lombok Etelka sírjára" — dalfüzéróvel, e gyönyörű szív-regényével, teszi a „Szerelem gyöngyeivel", nejéhez irt legszebb szerelmi dalainak gyöngyfüzérével; sőt teszi a „Felhőkkel" is, a keserűség éjjelébe borult lelkének lidérczfónyti sziporkáival. És igy, líránk történetének legkimagaslóbb alakjai: Balassi, Gyöngyösi, Amadé, Csokonai, Kisfarudi Sándor, Vörösmarty, Petőfi hirdetve hirdetik a ma^ gyv Ura egyik nevezetes jellemvonásáról tett állításom igazságát. Elannyira, hogy bízvást hallgathatok többi, szintén tekintélyes lírikusainkról, Ealudy Ferencz_ Kisfaludy Károly, Pálóczy Horváth Ádámj Czuczor, Tompa, Lisznyai s a többiekről, kik, noha más szempontból, de szintén igazolják felolvasásom tételét: s hallgathatok arról is, mily világításban tűnnek föl ez álláspontról Virágh, Berzsenyi Szentjóbi, Dayka, Bajza s más lírikusaink, kikben ha nehezebb is, de ép ugy lehetséges igazolnunk ugyanazon tételt. Ugy hiszem ugyanis, hogy eleget mondtum arra nézve, hogy lássuk, mint igazolja a magyar lira e sajátságos jellege azon tételt, hogy az epikai költés ép ugy a lírából fakad, mint Müller Ottfrid szerint a dráma; eleget mondtam, hogy líránk értékesb voltát fölismerjük a német lira azon tehetetlen érzelgőssége fölött, mely habár alkalmasb is a zenésitésre, de Heine ép u

gy pirulva szégyellé meg Petőfi rosz fordítású versei olvastára is német költő voltát, mint ahogy Göthe, a németnyelv legnagyobb mestere, kénytelen volt elitélni anyanyelve fahanguságát Olaszföldön jártában. S végre ugyhiszem, eleget mondtam arra nézve is, hogy nemzeti tudalmunk s faj szeretetünk öregbedjék e mai, a szatmári béke utáni kor lojalitásához hasonlitni kezdő korban, a kusosfazék-kultuszának korában, ha belepillantunk nemzeti líránk kristálycsermelyébe, s onnan visszamosolygni látjuk nemzeti géniuszunkat, mint visszamrsolygott a szép Narcisra saját arcaképp a forrás tükréből. . . . Dr. Holtai Virgil.. A hétről. Nem voltam ugyan soha Falb Rudolf tanítványa, atyafiságban sem vagyok a hírneves időjóssal, de azért, pünkösd másnapján egész..* bátran hűvös időt inertem volna jósolna.'

1 Erre $L napra volt ugyanis kitűzve az uszoda megnyitása és mi sem természetesebb annálí-. minthogy' a már tikkasztóvá vált levegő leltült. az ég beborult és majdnem őszies hideg borzongatta tagjainkat. Az uszodai részvények szerencsés birtokosai fejcsóválva nézték ezt az időjárást, megsemmisítőjét ebbeli remény-üknek, hogy tán az idei nyár meghozza azt. amit tavalyi és az az előtti elmulasztott •. a 40 kros évi osztalékot. De ha az uszoda részvényei a nyár visszavonulása következtében esnek, annál inkább emelkednek a cementgyáros akcziái. a ki fogla magát és saját lakása előtt a főtéren oly pompás járdát készíttetett, hogy még az illetékes szakközegek is megcsodálták, és különösen szépészeti tekintetből rendkívül sikerültnek mondták. Már most ha az isten és a városi tanács is ugy akarja, mint a mi cementgyárosunk, rövid idő alatt megfosztatnak a helybeli borbélyok egyik jövedelmező mellékfoglalkozásuktól: a tyukszemvágástól. Miután azoban ugy vagyok értesülve, hogy az Isteu és a városi tanács is jobban szereti a borbélyokat mint a mi cementgyárosunkat, Figaro emberei nyugodtan alhatnak, mert amily mérvben növeszti Allah a város embereinek szakállát, ugyanoly mérvben növeszti a mi járdánk tovább is a tyúkszemeinket, ekkép tehát borbélyainkról atyailag gondoskodtak a városházánál. Sokkal magasabb pártfogójuk akadt azonban a héten a czipészeknek. A jubileum és a kivilágítás napjára Jupiter Plii

vius oly szakadó esőt zúdított a nyakunkba, hogy a czipész-ipar ennek következtében országszerte hatalmas lendületet nyer és statisztikus legyen aki pontosan megmondja, hány pár czipő esett áldozatul a koronázási jubileumnak. A czipőkön és díszítéseken kivül nálunk nem esett kár semmiben. Mindössze néhány ünnepi beszédet kellett végig hallgatnunk, mivel hogy éppen nem lehet meg a fény árny nélkül. Ezek az ünnepi beszédek olyanok voltak, mint a nyári zivatarok. Xagy. vésztjósló felhőként tornyosultak a láthatáron. 20-30 percznyi szóáradat után azonban veszély nélkül elvonultak fejünk fölött. Azok, kik Budapesten gyönyörködhettek az ünnepségek fényében, általános irigység tárgyai voltak nálunk, nem éppen azért mivel nem kellett ünnepi beszédeket végig hallgatniuk, hanem mivel szemtanúi lehettek az „Ezer egy éj" meséibe való látványoknak. Általában annyira' divattá vált a héten a fővárosba való utazás, hogy mi itthon maradottak bizonyos szégyenérzettel léptünk az utczára. Sőt egy helybeli „Avassergigerli" aki itthon maradui restéit, a budapesti tartózkodást pedig pénzügyi differencziák akadályozták, akképp segített magán, hogy miután előzőleg minden alkalmat felhasznált, hogy Budapestre való utazását emlegethesse, bérkocsiba ült, kihajtatott a pályaudvar felé, ott aztán egy merész kanyarulással a vaszari útra tért át és hihetőleg Vaszaron magolta négy napon a budapesti napilapok tudósításait, hogy hazatérve Háry Jánosként szerepelhessen! Ilyen áldozatai vannak nálunk a divatnak. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Június 12. — 1535. Knipperdolling Bernárd anabaptista király egyik lázadó feleségét sajátkezüleg lefejezi és több ágyasaival a holt test körül táncol, miközben a chorns a glória inexcelsist énekli. Június IS. — 1456. II. Mohamed zultán 150000 katonával és 3('0 ágyúval megjelenik Belgrád ostromára] •Június 14. — 1503. Columbus Kristóf Jamaika szigetre érkezik. Június 15. — 1215. János angol királyi a >Magna charta libertatumof" kiadja.Vagyis: er, az első angol szabadságlevél. . Június 16. — 1068. IV. Henrik német császár Wratislaw olmützi herczeget első cseh királynak kinevezi a Mainzban tartott birodalmi gyűlésen és egyúttal Lauzitzot, Morvaországot és Sziléziát neki hűbérid adja. Június 17. — 1518. Luther Márton X. Leo pápához azon kérelemmel járul, hogy Te tzel könynyelmüségét a bucsuk hirdetése körül fékezni kegyeskedjék. Június 18. — 1436. A franciák D' Arc Janka az Orleansi szűz vezérlete alatt a Talhot vezérletté angolokat Patay mellett megverik 2000 angol elesik: Talbot és több angol vezér elfogatik. KÜLÖNFÉLÉK. A koronázási jubileum városunkban. Azon általános örömben, mely az egész országot a koronázás 25 éves fordulója alkalmából eltölté, részt vett városunk is és örömének a jubileumi napok alkalmával fényes jelét adta. Kedden, a királya Magyarországba érkezése napján, a város egészen fel volt lobogózva, az üzletek kirakataiban a király

T arezképe vagy szobra, vagy a koronázás valamely jelenetét ábrázoló kép volt kitéve, körül rakva virágokkal vagy nemzetiszínű jelvényekkel. Délután az eső elkezdett esni, a munkálatok azonban egyre folytak az esti kivilágításra, mely- 8 órakor vette kezdetét. Daczára az esőnek, ezernyi nép járt az utczán, hogy gyönyörködjék a város kivilágításában s különösen a köz- és néhány magánépületen felállított transparentekban, melyek ragyogásukkal a nép szeretetét hirdették uralkodója iránt. E transparentek szerdán, kedvező idö mellett újból meggyújtattak s szerdán este még nagyobb sokaság gyönyörködött bennük. A városházán a nagyterem két ablaka egyikében a város czim ere és másikában a magy^ar korona volt látható. A megyeházon, melynek homlokzatafenyögalyakkai díszítve Éljen a király* volt olvasható. Igen szép volfc a színház díszítése, melyen a következő vers volt látható: A mily dicsőséges volt e negyed század. Olyat érjen hazánk sokszorosan százat. A főiskola nagytermének középső ablakán egy- óriási, de a betűk tömöttsége folytán nehezen olvasható transparentben a következő mondatok állottak: ..Mikor uralkodnak az igazak,örül anép," „Meghaladtad bölcsességgel és jósággal a hírt, melyet hallottam vala felőled'. Különösen fényes volt a Takarékpénztár épülete, melynek középső ablakán Magyarország czimere két angyal által tartva volt látható e mellett jobbról „Éljen Ferencz József Magyarország királya" — balról „Éljen Erzsébet Magyarország királynéja" volt olvasható, mig a két szélső ablakon a jogar és kard és a korona, pompázott. E mellett szerdán tömérdek mécs valóságos lángtengerben tüntette föl az épületet. A benczések székházán egy hatalmas szőnyegen a király arezképe függött lampionok által megvilágítva s zöld lomboktól környezve. A kastély kapuja lombokkal s nemzeti zászlókkal volt díszítve, udvarán tömérdek lampion égett s a mellett ép ugy mint a városháza előtt is. bengáliai tüzeket gyújtottak meg. A Lloyd épületen Éljen a király és • Éljen a kiráJymé között: „A királyért és hazáért" mondás volt olvasható: „Éljen a király" díszlett még az izr. hitközség iskolájában, a posta épületen, az adóhivatalon, a polgári kör helyiségén s számos magánépületen, melyeket egyenként felsorolni alig lehetne. Szerdán reggel a különböző hitfelekezetek templomaiban hálaadó isteni tisztelet tartatott, mindenütt nagyszámú hallgatóság jelenlétében. A plébánia templomban az ünnepi misét Kernen es Ferencz apátkanonok celebrálta fényes segédlettel, s az énekkar közbe igen szépen énekelt. A templomban jelenvolt gróf Esterházy Móricz főispán, a honvéd ezred tisztikara, az állami, megyei és városi hatóságok.— A ref. templomban Kis Gábor lelkész tartott alkalmi imát, az evangélikusoknál pedig Gyurátz Ferencz lelkész tartott ünnepi beszédet rendes vasárnapi istenitisztelet módjára. Egyéb ünepségekrÖl a következőkben referálunk: A pápai leányegylet vasárnapi nyilvános ülése mintegy bevezetését képezte a jubileumi ünnepségeknek. Rosenthal Francziska asszony az egylet érdemdús elnöknője olvasott fel a koronázásról. írásban ós képben ismertetett egyes részleteket a koronázási szertartásokból és hangoztatta a magyar nemzet nagy ünnepének jelentőségét, a szépszámú közönség az emelkedett hangon ós szellemben tartott felolvasás által lelkesítve zajosan megéljenezte a királyt és hosszantartó tapssal adózott a szép .előadásért. Fürdős Margit k, a, ezután nagyon csinosan sza-