Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-06-05

gyámhatósági fntéikedések gyorsanT^öz" vétlenül intéztessen?k. Pedig ha a városokat az azokat kömlvevö nagy területtel közös gyámhatóság alá helyezik, xigy lehetetlen, hogy az eljárás a szükségletnek megfelelő gyonaságu legyen, de az is, hogy a hatóság i közvetlenség lépten nyomon szükséges kellékét birja. Az egyes hatósági eljárást indokolttá teszi az, hogy a gyámhatósági intézkedések sokszor sürgősek, nem várhatnak a társas hatóság bizonyára ritkábban történő összehívásáig, hogy a birói functiók sokszor, sőt legtöbbször nagyobb érdekű dolgokban is egyesleg történnek, mig a mai gyámhatósági szervezetben legalább 5 egyén vétetik igénybe minden ülési elintézésnél. Pedig ha az illető közeg képesítése birói leend, semmi ok sem lesz arra, hogy az elintézést féltsük, mert ép olyan értékű lehet az, mint a birói személy határozata. Ez idő szerint mily anomália az, hogy péld. a hagyatéki ügyet, melyet az egyes biró intéz el végleg, ugyanolyan vizsgálat után előbb 3, illetve az ügyésszel együtt 4, sőt a jegyzőt is számítva, 5 közigazgatási tisztviselőnek kell preparálni, s úgyszólván egy hasonló elintézést létesíteni. Vagy az, hogy a mig egy 10 frt ''vagy akár 5 kr) értékű ingatlant vagy tkvi. jogot magában foglaló hagyaték átadására csak a biró jogosult, határtalan mennyiségű milliókból álló ingó értéket átadhat eloszthat a legkisebb város árvaszéke is. Mindezek megszűnnek, a traalitiuátiónak a bíróival egyenlővé tétele esetén, mert az ezen anomáliákban nyilvánuló aggályt csak is a qualificátió különbözősége kelthette. A pénzeket és értékeket az állampénztárba kell vinni, mert országszerte tapasztaljuk, mikép az árvaszékek, a melyek csak jelzálog kölcsönöket, és ezeket is súlyos feltételek mellett adhatnak, a pénzeket ma már kellőkép elhelyezni nem bírván, óriási tőkék hevernek a takarékpénztárakban, s a gyámpénztár kamattöbbleteket fizet a jogosítottaknak az évtizedek alatt összegyűjtött tartalékalapokból. Ez a gazdálkodás nem tarthat soká, azért el a kárral. Az állampénztár a gyámhatósággal oly forma viszonyba hozandó, mint a milyenben a birói letétpénztár van a bíróságokkal. Még csak azt kell itt megjegyeznem, hogy kívánatosnak tartván, mikép egy némely fontosabb gyámhatósági kérdés — mint az apa, gyámok a gyámoltak ós gondnokoltak nevezetesebb erkölcsi és vagyoni érdekeit érintők, nagykorúsítás stb. a suly érdekében az igazgató tanács elé kerüljön, indítványoztam, hogy a gyámhatósági közeg abban ez ügyeket illetőleg eiÖadókép működjek. A mi pedig a félebbezést illeti, az alig változnék, mint hogy mai nap is egy közigazg. tanács, a közig, bizottság egy küldöttsége a Il-od fok a harmadik pedig lesz és marad a belügyminister. „Az útadó, szegónyügy, toloncz ügy, betegápolási ügy. katona beszállásolási ügy állami functiók legyenek, a városok hozzájárulása adóformájában történjék csupán." Az autonom jogkörre nézve: „A vagyonkezelésre, s a házi ügyek ellátására tartson a község maga közegeket, a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolja az államközege a polgármester, a szükség szerint azon szakközegeivel az állami közigazgatásnak, a kik a város területére nézve joghatósággal birnak." ..Az autonom beligazgatás testületi ellenőrző, illetőleg elhatározó, és felebbezési fóruma legyen egy 60 tagnál nem népesebb község-tanács, a melynek elnöke a polgármester, tagok (esetleg korlátozott tanácskozási és szavazati joggal) az állami közegek is. E község-tanács fél legyen jogosítva arra, hogy a területen működő állami közegek működését figyelemmel kisérje, s az észlelt sérelmek, vagy mutatkozó szükségletek tárgyában a kormányhoz felírhasson. A község-tanács szervezhető a virilismusra való tekintettel, és tagjai időnkint kisorsolás utján fél vál tandók." „Az 1886, 22. 24. és 110, valamint 132. §-okban foglalt elvek, az uj szervezetben jelen formájukban helyet nem foglalhatnak, hanem felcserélendök a szabadabb önállóbb mozgást lehetővé tevő rendelkezésekkel még a kormánynyal szemben is." „Az autonom jogkörben hozott határozatoknak csak egy felebbviteli fóruma legyen a belügyministeiium, a mely a polgármester, vagy ügyész felebbezése, vagy mások által történő felebbezés esetében, ezek-, vagy a közigazgatási 2-od fokú tisztviselők meghallgatása után, rend szerint csak a (

törvényesség szempontjából döntsön. Érdemi megváltoztatás csak oly esetekben legyen lehető, ha a határozat államellenes, magánjogba ütköző vagy olyan, a mely a várost erején tul terheli, vagy éppen az adófizetési képességet érinthetné károsan." A vármegye" miit több város ós község önkormányzati ós vagyonjogi ügyeinek ellenőrző fél^y^íö^gy^^ sága, mint maga is autonom testület szűnjék meg. Ha mégis fentartatnék, a területén fekvő városok teljesen vétessenek ki a vele való függési viszonyból, s mentesítessenek attól, hogy neki, mint különböző, sőt legtöbbször ellenkező érdekű testületnek dotatiofc adjanak. A viszony a két testület közt legyen szigorúan, társhatósági, összeütközés esetében dönthet a főispán (vagy a ki az állami közigazgatás élén fog állani) illetőleg a kormány." Mind e most előadottaknak megokolásáfc egyben kísérlem meg, előadván a következőket: Kétségtelen, hogy egy város életében még a legmodernebb és legtökéletetesebb közigazgatás mellett is maradnak olyan feladatok, a melyeket nem lehet czólszerüen az állami igazgatás merev chablonaiba beleeröltetni. Akárhány még hivatalos, de már már a társadalmi határokat érintő szükséglet merül föl, de ezeken kivül ott van a vagyonkezelés, ott a köztisztaság, közvilágítás ipari és kereskedelmi szükségletek, utak, utcák, terek készítése, szabályozása csatornázás stb. stb. eaer ilyes functió, a melyben nem csak jog szerint, de szükség szerint megkell hagyni az érdekeltségnél az elhatározási, sőt kiviteli jogot is. Ezért tehát szükség lesz a városban városi tisztviselőkre is. De mert mindezen szükségletek némileg országos törvényekkel is colludálnak (a köztisztaságot ós csatornázást a közegészségügy, a világítást a közrendészet és a többi — követelik;, szükséges, hogy az állam közegei a működést ellenőrizhessék, az elhatározáshoz is hozzá szóljanak, s igy helye van annak, hogy az állami tisztviselők a községi tanácsban legyenek. Az autonom beligazgatásnak szükségkép egy testületben is kell nyilvánulni, s erre elégnek vélem a község-tanácsot, a mely lehetne 25—50 tagból álló. Többre nincs szükség, mert egyrészt a tapasztalat szerint ennél nem igen érdeklődik a 100-akból sem több a közügyek iránt, másrészt, mert a túlságos szám csak bénitólag hat az ügymenetre. Még ez is csak úgy dolgozhatnék igazán jól, ha szakosztályokba osztaná magát, s a plenumokba a teljesen előkészített dolgot vinné. A községtanács tagjai félében a virilismus elvén lehetnének tagok, mert ez az elv a gyakorlatban nem bizonyult károsnak, jogosultsága pedig kétségtelen. Az állami tisztviselők működésének figyelemmel kisérhetését, s ezirányban, vagy esetleg átalános érvényű szükségletek tárgyában lehető felírási jogot meg kell adni a község tanácsnak a szabadeivüség követelményei érdekében, s egyúttal a jó közigazgatás érdekében is. Mert csak annak válik javára, ha az esetleges visszaélések megszüntetve lesznek, vagy ha hiányok a közérdeknek ós közszüksógletnek ínegfelelöieg pótoltatnak, A városok vagyonjogi intézkedéseiben okvetlenül több szabadságra van szükség. Mert az a gyámkodás, a melyben jelenleg léteznek, egyenesen a haladást és a fejlődést teszi lehetetlenné. E mellett még a törvények sok más intézkedésével is elvben ellenkező, mert a mig azok egy városra nevezetes és az intellectuális képességek jelentékeny mértékét feltevő íünctiőkat ruháznak, ezekben t. i. a vagyonjogi intézkedésekre vonatkozó rendelkezésekben, az látszik kifejezésre junti, hogy a városokra tulaj donkép semmi sem bizható, hanem minden legalább is a vármegyére (a hol pedig a képviselet esetleg lehet kevésbbé intelligens). Módot kell találni tehát arra, hogy a városok a közjó érdekében applicálható haladási eszmék megvalósítása tekintetében ne legyenek oly sok formához kötve, a melyek a sikert a legtöbbször koczkára teszik, vagy lehetlenitik. Valósággal megbénítanak a jelenlegi formalitások minden törekvést, s akárhányszor kell a (kivált külföldi) töketulajdonosok vagy vállalkozók szánalmas vállvonitásával meghiúsultnak látni egy ideát, a mely vállvonitást az illetőnek tudomására jutott tenger formalitás idézett elő. Ha a város a közgazdasági functiók teljesítésére is megfelelöleg ujjá szerveztetik, s ezen szervezet contactusba jut az állami igazgatás közegeivel és intézményeivel, és mindkét részen qualificált, képes erők adnak irányt, miért lenne ok a bónitó gyámkodás fenntartására. A községtanács határozatának felebbezhetése tárgyában elöadottaimat—lehet, hogy a legmesszebbre menő, — szabadelvüség indokolja. De nem félhet az államhatalom, hogy a szintén jeleztem cautélák és kivételek mellett a legfőbb felügyelet joga illusoriussá lesz s a városok polgársága visszaélend a neki engedett nagykorúsággal. Meg kell még indokolnom, hogy miért tartom a vármegyét megszüntetendőnek. Azért mert megvallom, nem találom helyét sehol egy következetes uj szervezetben. Mert nem tartom sem ,a gyaszáuiához. korlati élet követelményeivel, sem az állam-érdekkel megegyezőnek, hogy az anynyi különböző ós széthúzó érdek (községek, vidékeké; egy kalap alá vonva maradjon, a mi legfölebb addig lehetett helyén a mig közgazdasági tekintetekben egy kép nem történt- semmi az egész megyében. De ma, hogy minden vidéknek megvan a maga érdeke a mely nem számol a földrajzi, illetve közigazgatási beosztással, ma a vármegye uralma nem csak fölösleges, (a mi még végre nem lenne nagy baj) de gyakran káros s még ezen felül költséges is. Minek tehát féntartani egy intézményt a melynek közigazgatási teendőit ellátja ezután az állam, önkormányzati és vagyonjogi teendőit pedig a községek és városok, a mint ellátták eddig is, és a vármegye tulaj donkép a kész munkát dolgozta fel ismét nagy apparátussal nagy költséggel — legtöbbször épen nem megelégedésére sem az érdekelteknek, sem a felügyelő-kormánynak. Minek féntartani egy intézményt a melynek nincs vagyona, tehát nincsenek vagyoni érdekei, a melyben néhány száz önkormányzati testület működik elvégezve mindent a mire szüksége lehet, a mely intézménynek nem lehet megállapított iránya, egyrészt azért inert ha jól akar bánni az alája rendeltekkel, akkor compromissumokkal kell kormányoznia, (ma ennek a vidéknek tegyük meg, holnap amannak a kívánságát), másrészt mert megtörténhetik, hogy két gyűlésen két különböző árdekü vidék homlokegyenest ellenkezőleg határoz. A községek autonom teendőit elvégezhetik ezek maguk, ellenőrizheti s irányozhatja is az állami közeg a jegyző, a járási állami tisztviselő, s a közigazgatási terület (ad formám törvényszéki terület) központi tisztviselői. És mert nincs megyei érdek tulaj donkép soha, hanem vannak érdekei egyes községeknek ós területeknek, lesz a korm.ánynak módja arra, hogy ha több autonóm-területtel kell valamely dolgot elintézni, ezt eszközölje. A vármegye régen megszűnt az alkotmány védbasfcyáj a lenni. Az alkotmánynak vannak, — de kell is lenni ilyeneknek — védbástyai, és senkinek nem lehet szava az ellen, ha azok, a megnem felelő bástyák lerombolásával egviclejüleg megszaporittatnak. Mert kétségtelen, hogy mennél inkább képviseleti és átruházott lesz minden politikai functió. vagy is minél jobban kiszorulnak a tömegek a fórumról, annak mindennapi rendszeres tevékenységét illetőleg, — annál inkább kell gondoskodni megfelelöleg szaporítandó oly garanciákról, a melyek a nagy közönségnek biztosítsák az öt megillető jogot, másfelöl pedig már eleve bizalmat keltsenek benne aziránt, hogy ebben az országban mindennek van birája és a törvény előtt mindenki egyenlő. Ugyanazért, ha a vármegye történelmi értékűvé vált intézménye helyébe a felírási jognak kiterjesztése, mégmkább pedig a gyülekezési jognak szabadelvű biztosítása jut, s ezeknek megadatik a kellő suly és hely az-állam-organizmusban, úgy azt hiszem senki sem foghatja akár az ujabb irányt, akár azokat, a kik azt üdvözlik és óhajtják, reactionarius hajlamokkal vádolni. Ilyen intézmények mellett, s ha tisztviselők felelősségének szabályozása s a szolgálati pragmatica helyesen állíttatnak be az uj aerába, ne féljen senki a közigazgatás államosításától, a mely a mellett, hogy kitűnő közigazgatást teremthet, a községektől (értve ez alatt minden rendi és raugu ember lakta házcsoportot; nem vesz el tulaj donkép semmit, sőt vissza adja azoknak azt az állapotot, hogy csak a maguk ügyével foglalkozván, minden tehetségükkel a saját szellemi és anyagi érdekeiket szolgálhassák. Pápán, 1892. május 11. A tekintetes Tanácsnak alázatos szolgája: £)lCat to n^aíva^ tanácsos. A gazdaközönség figyelmébe. A „Veszprém megyei gazdasági egyesület" a takarmány korpa hamiáitása tárgyában a következő feliratot intézte a íöldinivelésügyi m. kir. miniszterhez : Veszprém vármegye területén, legfőképen pedig Veszprém környékén s magában Veszprém városában a mult 1891. év folyamán, különösen azonban a legközelebbi mult téli időszak alatt a szarvasmarhák között az étvágytalanság, tejelőképesség csökkenés, elvetélés gyakori esetben mint egy járványként tapasztáltatott, sőt a szarvasmarhák között úgy, mint a szegényebb gazdák lovainál is több elhullási eset fordult elő. A gazdaközönség ezen bajok okait kutatva, azt hamarosan még az állatorvosok segélyével sem volt képes megállapítani, tény azonban az, hogy az elhullott szarvasmarhák és lovak gyomrai és belei földdelsárral megtömve találtattak. Gazdasági egyesületünknek legközelebb egy véletlen közbejött körülmény folytán sikerült ezen bajok okozó forrásait a leghatározottabban s minden kétséget kizárólag megállapíthatni; mely nem egyébb, mint a takarmánykorpa meghamisítása. — Ugyanis speculans üzérek, de molnárok is a takarmánykorpát megfelelő agyagbekeverésével hamisítják, meg, s a hamisításnak ezen módja Veszprém megyében legfőképpen pedig Veszprém környékén s magában Veszprém városában igen elterjedten és veszedelmes módon űzetik, mely módon az agyaggal kevert korpa súlyban tetemesen növekedvén, az az elárusítók által jóval olcsóbban adatik, hátrányára a becsüles kereskedő s iparosnak, s egyúttal legnagyobb veszélyére a gazdaközönségnek. A korpa hamisításának főforrása egyesületünk előtt már ismeretes, valamint a hamisítás vizbe keverés által — az agyag leüllepedvén — igen könnyen és hamarosan felismerhető. Gazdasági egyesületünk május hó l-ső napján tartott rendes közgyűlése ezen kérdéssel elég érdeklődéssel foglalkozva elhatározta, hogy a korpa hamisításának fentebb említett módjára, valamint az ilykép hamisított korpa takarmányozásának veszélyeire a gazdaközönség figyelme felhivassék, s minden egyes tapasztalt esetben az egyesület sürgős értesítésére felkéressék, miről a netáni országos intézkedések foganatosítása czéljából s tudomásvétel végett a Nagyméltóságú Földmivelésügyi' m. kir. Minisztériumhoz feliratüag jelentés tétessék, a vármegye közgazdasági előadójához a közigazgatási bizottságnál leendő előterjesztés tétel végett, nem különben Veszprém és Pápa rendezett tanácsú városok polgármestereihez, s a kerületi kereskedelmi s iparkamarához átirat intéztessék. Midőn ezen határozatunknak a gazdaközönség érdekében is tiszteletteljes jelentésünkel a fentiekben eleget tenni sürgős kötelességünknek tartjuk, egyúttal jelentésünk kiegészítéséül a jelzett korpa hamisítványból egy adagot külön küldeményként bemutatni bátorkodunk. Veszprém, 1892. május 16. A „Veszprém megyei gazdasági egyesület" nevében: Kemenes Ferencz m. k. Xagy Iván m. k. alelnök. titkár. rovat. Hirdetmény. Pápa város terhére az 1892. évre megállapított tőkekamat és járadékadó kivetési lajstrom Pápa város adópénztári hivatal-helyiségében folyó évi június hó 7—14-ig közszemlére kitéve leend, mely oly hozzáadással tétetik közzé, hogy a felszólalások azok részéről, kik ezen adónemmel a mult évben is megróva voltak, a lajstrom kitételét követő 15 nap, azok részéről pedig, — kik ezen adónemmel a folyó évben rovattak meg előszór, — az adó-kis-kötiyyecskébe történt bejegyzést követő 15 nap alatt beadható. Pápa, 1892. május 31-én. A városi tanács. 2810. ~i892.

— Hirdetvény. A cs. és kir. hadapród-iskolába 1892/3. tanévre való feltétel tárgyában pálj-ázati hirdetvény van kibocsátva^ mely az ez érdemben tudni valókat kimerítően ismerteti. Ezen pályázati hirdetvény a jegyzői hivatalban mindenki által betekinthető. Pápán. 1892. május 30. A VÓA'OSÍ tanács. 2839. ikt. 892. Hirdetvény. A megyei gazdasági egyesület szarvasmarhák, különösen tehenek, ugy lovak körül is felmerült különféle bajok, sőt elhullások okát is kutatva, azon felfedezésre, illetve megállapodásra jutott, hogy ezeket minden kétséget kizárólag a takarmánykorpának agyagpor keverésével való meghamisítása idézte elő: a mi pedig könnyű módon felismerhető, mert ha az ily korpa vizbe öntetik, az agyag az edény fenekére üllepedik. Midőn tehát a marhatartó közönség ezen körülményre figyelmessé tétetik, egyszersmind felhivatik, hogy általa netán tapasztalandó ilynemű veszélyes hamisításról feljelentését e hatóságnál azonnal megtenni el ne mulaszsza. • Pápán, 1892. június 2. A városi • tanács. Felhívás. A városi képviselő testület t. tagjait hivatalos udvariassággal felkérem, hogy a koóonázási jubileum alkalmából, f. hó S-án szerdán d. e. 9 órakor a főtemplom!) n qartandó isteni tiszteleten testületileg leendő megjelenés czéljából egy negyed órával előbb a városházánál egybe gyülekezni szíveskedjenek. Pápán, 1802. június hu 4-én. Osváld Dániel polgármester. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Június 5. — 755. Bonifác, a németek apostola, és egész kísérete a pogányok által a Borna folyónál, (jSTyugot-Frieslandban( agyonüttstik. Június ()• — 1099. Bouillon Gottfried 4U000. gyalogos és 1500 lovassal Jeruzsálem ostromát megkezdi. Június 7. — 1187. Barbarossa (Hótszakállu) I. Frigyes német császár rendeleteket hoz be az ököljog az u. n. faustrect ellen, Június ó'. — 1816. Majnai-Fraukiurt tanácsa megtagadja a zsidóktól a keresztény polgárok jogainak élvezetét. Mi ellen a zsidók tiltakoznak. Június V. — 6S. Kero rónia, császár a keresztények kegyetlen üldözője, anyjának Agrippinának, nejeinek Octavia és Poppaea Habmának, továbbá tanítójának Senecának gyilkosa és Róma felgyujtúja Gálba összeesküvésének kitörésekor gyáván megszokik és menekvést nem látván, magát szolgája által átszuratja ezen végszavakat ejtvén ki: „Ars:/7 mundiiSj ipiuintus in me urtife.e murit ur

1 az az nem tudja a világ milyen müré.<: res: cl bennem. (

9

) Június 10. — Kr. sz. e. 407. Aleibiades több győzelem után Lazájának dicsőséget szerezve Athénbe vissza tér, Június 11. — 1781. II. József német császár szabadalvü sajtótörvényt bocsát ki. KÜLÖNFÉLÉK. — Az egyház megalakulásának ünnepét üli e napokban az egész ker. világ. Millió és millió ajkak hálaadó imája száll az égbe, hogy a szeretet vallása önt sziveikbe vigaszt s ad erőt a csüggedőknek. Hozzon ez ünnep, a bátoritás ünnepe, boldogságot olvasóinknak is. — A koronázási jubileum méltó megünnepléséhez városunkban is nagyban folynak az előkészületek. Mult számunkban közöltük már, hogy micsoda ünnepségekkel lesz 0 Felsége ínegkorunáztatásának emléknapja összekötve, mint szintén közöltük a városi tanács felhívását is. E felhívás következtében 7-én este varjsunk a lámpák ezreivel lesz kivilágítva s a magánlakások és középületek egyformán hirdetik a magyar nép szivének forró óhaját: Éljen a Király! — Báró Hornig Károly veszprémi püspök, mint a „Magyar Újság" uja, a koronázás jubileuma alkalmából jótékony célokra és közhasznú alkotásokra ötvenezer i'oniiitot adományozott, ós pedig: A veszprémi székeskáptalannál alapítvány kép letett az általa Veszprémben, az irgalmas nénék zárdája mellett épített óvoda fentartására 1-1.UUU irtot s egy Karádon (tíoinogyniegyébenj létesítendő óvoda fentartására 1U.50U frtot, a veszprémi angolhöigyok zárdájának „Mária társulat" alapítására adományozott 2.500 frtot, Alsó-Pákok községnek (Zalamegye; két uj harangot ajándékozott, felséges királyunk koronáztatásának 25-dik évfordulóját hirdető felirattal l.uuu frt, Monostor-Apáthiban iZalainegye; egy uj kétosztályu népiskolát építtet 4.500 irt. Gerezd pusztán (Soniogyniegye; uj kápolnát emeltetett 4.000 frt költséggel; a í'entemlitett veszprémi óvodának és az elemi leányiskolánál két uj tanszoba építésére s berendezésére pedig fordíttatott 12.5u<> forint. A veszprémi püspökség jövedelméből annak nem egészen négy évi birtoklása alatt báró Hornig Károly az uradalmi számadások és okmányok alapján kiadott összesen: jótékonyságra, vallási, oktatásügyi, közművelődési célokra, művészet és tudomány pártolására, közhasznú intézményekre ós alapítványokra 99. A öi'rt 57 kr, ezenkívül az általa a veszprémi püspökségben négy év alatt eszközöft-ópitkezósek 294.544 Ii-tot tesznekki. — A koronázási jubileum ünnepén vármegyénkből mint azt már irtuk, részt vesznek : Bibó Dénes, gróf Erdődy •Sándor, b. Fiáth Pál, Horváth. Lajos, Kenessey Miklós, iS'éger Ágoston, ísoszlopy Viktor, Pribék István, id. Purgly (Sándor, Szabadhegyi Kálmán és Vajda Ödön, A bizottságot, a főispán ur közbejött betegsége folytán, az alispán vezeti. — Az uj gőz és melegfürdő létesítése érdekében szükséges előleges intézkedések megtétetelére kiküldött bizott-