Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-05-29

küldik a beteget, mint egyik vagy másik, talán hatásosabb hazai gyógyhelyre. Ezen a bajon akart segiteni a két éve élénk érdeklődés mellett megalakult „magyar bulneohnjiui egyesület", melynek kiadásában épen most jelent meg a „magyar gyógyfürdők és ásványvizek" ismertetése. Az ismertetést Bolemann Istvánnak köszönhetjük, a ki kiváló gonddal állította öszsze az összes tudnivalókat hazánk 53 fürdőjéről. Mutatóul közöljük.a hozzánk legközelebb eső, elsőrangú fürdőhelynek Balaton-Fürednek ismertetését. Balaton-Füred, Magyarország legelőkelőbb fürdőhelye, Zalamegyében fekszik. Nem messze a tihanyi félszigettől, közvetlenül a Balaton partján, három savanyúvizforrás fakad; ezek körül alapíttatott a fürdőtelep, de csak kisebb részben köszönheti ezeknek a fürdőhely felvirágzását, nagyobb részben inkább szerencsés fekvésének s üde éghajlatának és mindenekfelett a Balaton tavának s a tói fürdőknek. Maga a fürdőtelep gyönyörű helyen íekszik; kelet felöl a nagy Balaton sima tükre, dél felől ismét a Balaton és a tihanyi félsziget, észak felöl Arács és Csopak faluk, valamint az ezek megett elterülő Bakony végnynjtványai határolják, nyugatról Balaton-Füred községe és Zalamegye egykor hires, gazdag, de mostan a filloxera pusztításai következtében kopár szőlőkpg3

r

ei és ezeken túl Zala regényes bérczei. Szebb fekvésű helyet, ahol hegy és sikság, erdő és viz olyképen lennének együtt, mint itt, alig találunk az országban. A távolban láthatók Usobáncz, Tátika, Szigliget és a Badacsony hegy kúpjai, melyekhez annyi regény fűződik. A fürdőhely berendezése a fokozottabb igényeknek is megfelel. A gyönyörű gyúgycsarnok olvasó-, társalgó- és zongorahelyiségekkel. előkelő nagy vendéglők, a kényelmesen berendezett uradalmi lakóházak és magán- vagy bérlakok, tág, födött sétacsarnok, mely az összes apátsági épületeket 'az Erzsébet-udvar, Klotild-udvar és Grand Hotelt, melegfürdöket, és gözfürdöti a gyógyterenimel Öszszeköti, a kertek é.s lugasok között elrejtett csinosabbnál-esinosabb nyaralók elegáns külsőt adnak a fürdőtelepnek. A színház, a rendben tartott ós gondosan ápolt, árnyai park, a fenyves liget, a rózsabeic-k, a Balaton partján elterülő Deáksétány, a füredi, arácsi, nostori völgybe s fel a tihanyi félszigeten a Balaton felett uralkodó apátsághoz vezető sétautak, de mindenekfelett a Balaton, ez a magyar tenger majd sima tükrével, majd háborgó hullámaival igen sok szórakozást nyújtanak a vendégeknek. Balaton-Füred mint gyógyhely számos gyógyító eszközzel rendelkezik; savanyúvíz forrásai, meleg fürdői, zuhanyai, gözfürdöj >. szénsavas hideg medenczefürdöje, balatontói és iszaposfürdöi, uszodái, savó- és tej-gyógymódja annyi sokféle betegségben használhatók gyógyeszközökül, hogy Balaton-Füred valósággal az idült betegek asyluanának tekinthető. Mindezekhez járul, sőt azokat jelentőségben felülmúlja enyhe, üde, pormentes s ozondús levegője, ugy hogy Balaton-Füred mint klimatikus gyógjdiely hazánk egyik legfontosabb fürdőhelye. Dr. Polyák Lajos klimasológunk áttanulmányozva Balaton-Füred több évre terjedő szakszerűen megejtett pontos meteorológiai feljegyzéseit s megvizsgálva a lebegő tisztaságát, por- s bakteriumtartalmát, azt találta, hogy Balaton-Füred klímája enyhébb, mint Montreux-é a genfi tó partján, s Balaton-Fürednek, mint klimatikus átmeneti gyógyhelynek van nagy jövője. Márcziustól május végóig, szeptembertől november közepéig az az időszak, mikor Balaton-Füred enyhe, egyenletes klimája a tüdőbetegeknek kedvezőbb, mint akár Montreux, akár Merán vagy Pallanza. A balaton-füredi savanyúvizforrások közül csak a ,,Fö- vagy Ferencz Józsefforrás" vize lett 1855-ik évben Heller tanár által megvizsgálva, a másik két forrás vizét, melyek a fürdőket vizzel látják el, még eddig sohasem analyzálták. A Ferencz József-forrás vizét küldik palaczkokban szét és ezt használják az ivókúrához is. A hideg és melegített savanyúvizfürdöknél nagyobb jelentősége van a balatontavi fürdőknek. A Balaton vizének hőfoka nyáron rendesen 20—27" 0. Csinos fürdőház áll a Balatonban benn, ebben kényelmes magánfürdők vannak és elkülönített férfi és női uszodák. A Balaton iszapját is értékesitik gyógytanilag. Ez az iszap igen sok szerves anyagot és kovasavat tartalmaz. A harmadik gyógytényezőnek: a klímának jellemzésére álljanak itt a meteorológiai megfigyelésekből levont havi átlagértékek az 1886—90. öt évi cydúsból : Léghömérséklet januárban — 1.1 'C. — februárban l2" C, márcziusban -f-44

0

, áprilisban ir3

n

; májusban lG-fi", júniusban 195

n

, júliusban 2L5", augusztusban 20"8", szeptemberben lö'ö", októberben 10'8°, novemberben 5", deczemberben— o.4° C; a viszonylagos légnedvesség ugyanakkor volt: jan. 79"/

0

, febr. 81"/,,, márcz. 79%, ápr. 74"/,,, máj. 69%, jun. 66%, jul. 64%, aug. 64%,- szept. 70%, okt. 78%, nov. 81%, decz. 83%. Balaton-Füred javalati köre megfelelőleg a sok ott található gyógyeszközöknek, igen kiterjedt. Vérszükség, görvéfy, gümó'kór, esúz és köszvény, idegbántalmak, gyomor-, bélhurut, máj- és lép vérbőség, a légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, vérköpés azok a bajok, melyek ellen eredméiiynyal ajánlhatjuk BalatonFüredet. A vendégek szórakoztatásáról bőségesen van gondoskodva, kirándulások a hegyek és erdők közé, a Balatonon csolnakázás, színház, koncertek, tánczmulatságok, társasjátékok, térzene stb., eléggé elfoglalják a beteg idejét. A vendégek befogadására szolgál a telep belső területén hét nagy lakóház mintegy 460 szobával, azonkívül 13 részint emeletes, részint földszinti, árnyékos kerttel környezett s kényelmesen berendezett kisebb-nagyobb nyaraló, a külterületen pedig még 1.1 ilyen nyaraló öszszesen tehát 24, körülbelül 2u0—220 szobával. A legutóbbi időkben a vízvezetéket az egész fürdő területére kiterjesztették. A szobák na])i árai nagyon különbözők. 80 krtól 4 írtig. Elegánsabb és egyszerűbb berendezésű vendéglők megengedik, hogy kiki saját izlése és költe kezesi kedve szerint gondoskodhassak élelmezéséről. Veszprémi levél. A Veszprém mpgyei 1848/9 honvéd egylet ügybuzgó és fáradhatatlan elnöke Dr. Halassy Vilmos ur kezdem én j'ezése folytán, — az elhunyt Klapka György dicső hadvezér, és Komárom vára hősének lelke üdvéért, a helybeli szt. Ferencz rendiek templomában, f. hó 23-án d. e. 10 órakor, ünnepélyes requiein tartatott; — nielyre megjelentek a helyben állomásozó egész tisztikar élén — Gerstenberg százados állomás parancsnokkal teljes díszben s a mely megjelenésükkel csak is az egyetértés igazi jelképét láttuk bebizonyulva: ott voltak még a megyés és városi tisztviselők, nem különben a törvényszéki elnök, számos birói és hivatalnoki karával együtt, végre ügyvédek és nagyszámú városi polgárok, ugj^ a Veszprém megyei 48—49. honvéd egyesület, diszes gyász lobogójával, Dr. Halassy Vilmos elnök vezetése alatt. A gyász szertartást Meszes Polykarp szt. Ferenczrendi áldozár igen lélekemelő szertai'tással végezte, a jelző gyászravatalt 48 gyertyafény világította, és azt kardok, s a boldogult arczképe, valamint csinos virágok és szép koszorúk ékesítették. A szertartás bevégeztével a szózat a kórus által reá zendittetvén, azt, az egész gyászoló közönség állva énekelte végig — s ennek bevégeztével a szomorú szertartás véget ért. Végül el nem mulaszthatom jelezni, a jelenvolt honvéd tisztikar szép elismerését az által, midőn a templomból kijövet. Dr. Halassy Vilmos elnök a sokaság közül kibontakozván, a reá már várakozásban levő összes tisztikar nevében Gerstenberg százados elébe menve, igen meleg szavakkal köszönte meg, a boldogult tábornok lelki üdvéért rendezett gyász szertartást, és általa elkövetett szives fáradozását. A megtisztelt elnök viszont köszönetet mondott az egész tiszti karnak, hogy az ő megjelenésükkel vele együtt érezve, az ünnepély magasztosságát előmozdítani szívesek voltak. Tiszelettel ! Veszprém. 1892. május 25. a"a-&ílcio 2aj<o;> 48—49. honvédegyleti jegyző. íróiak és mbtaL — A Kézi Lexikon tizenhatodik füzete. A. kitűnő vállalat uj füzete Dr. Acsádi Ignácz szerkesztésében a 11 betűnek van szentelve s a Hajnövesztő — Homlokcsont közti anyagot tartalmazza. Mint minden eddigiről ugy a mostaniról is csak a legteljesebb elismeréssel nyilatkozhatunk, mert a munkában oly gazdag s oly kiválóan magyar anyag van felhalmozva, minőt eddig a legnagyobb magyar lexikon sem fujtott. Az uj füzetet a számos Hajó-czikk (szám szerbit 201 nyitja meg: nagyobb czikkek még Hajszálcsövesség. Hajzat, Halak, Halál. Hallás, Halotti beszéd és könyörgés, Hangozik kek, Házadó, Házassági czikkek, Helyesírás, Helyi HimL rás. stb. E füzet is gyöny ós két remek mümelléklettel díszítve. Egyik a többszínű díszítések remek kivitelű kettős szines táblája, a másik Budapest legújabb térképe. A képek is hasz^

v nosak, szépek és túlnyomólag hazai érdeküek. Összesen 40 füzetre fog terjedni; egy füzet ára 30 kr. A legczélszerübb 20—20 füzetre hat frtjával előfizetni, mely jiénz az Athenaeum kiadó hivatalához Budapestre küldendő. Kapható különben minden könyvkereskedésben is. — Madzsar Gusztáv makói tanár, ki két év előtt lépett első önálló kötetével („Elbeszélések.'' Irta Rudnyay Kálmán. Lampel E. (Wodiauer F. és Fiai/ csász. és kir. uc

1 T

ari könyvkereskedők kiadása) a nyilv

r

' jsság elé most „Nevelőben" czimmel társadalmi regényt irt, mely 15—16 nyomtatott ivén egy kötetben f. év szeptember hónapjának első napjaiban Lampel R. AVodianer F. és Fia) csász. és kir. udvari könyvkereskedők kiadásában fog megjelenni. Egy díszesen kiállított fűzött példánynak az ára 1 frt 50 kr, a diszkötésii példányé 2 forint. Gyűjtőknek 10 előfizető után fűzött, 15 előfizető után diszkötésii tiszteletpéldánynyal szolgál a kiadó. Az előfizetési pénzek legkésőbb június 20-ig Madzsar Gusztáv tanár, Makó. czimére küldendők. — A koronázás emlékkönyve. melyet dr. Kovács Dénes és dr. Sziklay János szerkesztenek, a jövő hét vegén már megfog jelenni Budapesten a „Könyves Kálmán" irodalmi társulat kiadásában. Ritka alkalom, ha otyan olcsón, 1 forintért ily diszes, harminc szép képpel ékesített müvet vihessen emlékül a közönség. Az irodalom jeleseinek diszes sora irta a szöveget: Jó kai Mór, Falk Miksa, Rákosi Jenő, Vadnay Károly, Dr Czobor Béla, Endrődi Sándor, Marczali Henrik. Dr. Koltai Virgil, stb. Az olvasó teljesen bele fogja találni magát abba a korba, a mely eme a nevezetes örvendetes hazafias ünnepnek szemtanuja volt, mert a visszaemlékezéseken kivül a koronázás leírását is magában fogja foglalni. De mint album is megfogja érdemelni, hogy minden honleány asztalának egyik ékességét alkossa. A megrendeléseket'elfogadja a ..Könyves Kálmán^ társaságBudapesten (Kerepesi-út 19. szám.) Hivatalos rovat. íesöjjkt 55. kgy.892. Hirdetvény. Pápa város képviselőtestülete f. évi május 14-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a volt uradalmi vámszedés iránt 10 évre kötött bérleti szerződést, mely még csak 1S97 april 24-én járna le, megszünteti, s a vámszedést továbbra házi kezelés alá voendi; — ez iránt bérlőkkel ugy egyezett, hogy az azok által a még hátralevő 5 évre is már előre lefizetett bérletösszeget — évenként 500 írttal — 2500 frtot visszafizeti, kamatok fejében pedig 750 frtot fizet, s igy nekik őszesen 3250 frtot kifizet. Mi a törvény értelmében azzal tetetik közhírré, hogy ezen határozat az adózó közönség által a jegyzői hivatalban mindenkor megtekinthető, s ez ellen netáni fölebezés mai naptól számítandó 15 nap alatt beadható. Pápán 1892. május 21-éa. Osváld Dániel polgármester. — De hát ki van itt az állomásnál? — Ed's apám. — Nos és az hol van? — i )tt van la, a kocsmában. — Menj hát hívd haza édes apádat. — Nem szabad nekem elmenni innen. — A kijelölt irányba elindulva a világosság nyomán ráakadtam a vendégfogadóra, az igaz, hogy a teteje nád volt, az ivó szobában pedig békességben elfért egymás mellett két ágy, egy hosszú rozzant asztal, bölcső, 5 kóezos gyermek s néhány elmosódott alak. Ezekpt azért vehettem ki mindjárt, mert közvetlen az ajtó mellett voltak, a többieket az átláthatlan füsttől csak akkor vettem észre, miután szemem kezdett némileg hozzászokni. A banyakemencze mellett ott gubbaszkodott a vendéglős úr, az általam keresett vasúti tiszt, a kit a többiek bakter úrnak czimeztek s még néhány paraszt ember. Rövidszárú pipákból eresztve egyesült erővel olyan füstöt, hogy akaratlanul is sonkának képzeltem magam. A bakter úr sajnált szörnyen, contráztak neki valamennyien, mig a vendéglős székkel kinált meg. Köhögve s levegő után kapkodva az ajtót kerestem, de azt, mintha a sir nyelte volna el, sehol sem láttam, aztán eszembe jutott a kint uralgó hideg, a két rosz közül a kisebbiket választva, leültem. — Ne féljen fiatal úr, bizza csak magát rám, akkor nem késik el a vonatról, mert akkor már fiamat fel kell váltani, aztán meg a bilétát is én. adom, monda a • bakter \\r hivatalos méltó* Az idő, bár igen s 10 óra lassan, után ismét de mégis Győrben eltelt voltam. A mint leszállottam, siettem a váróterembe elfoglalni valamelyik ülőhelyet, a hol éjfélutánig aludni óhajtottam, a meddig a szombathelyi vonat el nem indul. Nem tudom, hogy Ádámnak és Évának leesett-e úg}

r az álla, mikor a Cherub pálossal űzte ki őket a paradicsomból, de én sehogysem éreztem jól magam egy vasúti szolga azon kijelentésére, hogy a váróteremben senkinek sem szabad maradni éjjelre. Menjünk egy házzal odább, gondoltam magamban, de meg nem állhattam, hogy meg ne kérdezzem: — Ugy-e bár kérem odakint meg van engedve a megfagyás ? — Menjen az úr vendéglőbe, van itt Győrött elég. Ennek is igaza van, gondoltam magamban, A legelső vendéglöt elérve szobát kértem s a szobalánynak meghagj'tam, hogy a Szombathely felé induló vonat érkezte előtt keltsen fel, mert holnap délelőtt okvetetlen ott kell lennem. A szobalány megnyugtatott, hogy annak idejében fel fog kelteni. Sokáig hánykolódva végre elaludtam, de álmom oly zavaros és ro3sz volt, hogyha az igaz, a mit az első álomról tartanak, melyet az ember idegen helyen álmodik először, hogy az beteljesedik, akkor jobb lett volna meg se születni. — Almomban ugyanis tengeren utaztam, midőn hirtelen roppant nagy vihar keletkezett, melynek következtében hajónk elsülyedt. A hiiMmok engem egy sziget, fele aodort.uk midőn egy óriási czápa marbalékává lettem. Ekkor belép a szobalány s jóreggelt kivánt. — Mit kivan maga, jó reggelt? — Azt ám, feleié a nyelves szobalány, már 8 óra lesz. — Uram Isten! Nem meghagytam én magának, hogy éjfél után keltsen fel? — Hm! hisz keltettem én az urat, de azt mondta nem utazik el. — Hogy mondhattam volna én azt, mikor most már Szombathelyen kellene lennem. Mondja inkább, hogy elaludt, ne szépítse a dolgot. No nézze meg az ember, nem elég, hogy az éjjel gorombáskodott, mikor keltegettem, de most még hazugságban is akar hagyni. János! kiáltá be az arra menő inast. — Mit mondott ez az úr, mikor mindketten keltegettük ? — Azt, hogy nem akar elmenni már s ismét sarkon fordult s távozott. — A szobalány neheztelöleg nézett rám s az is ott hagyott, Mit tegyek most? — Szerettem volna szárnyakkal birni, hogy Szombathelyre repülhessek. Magam előtt láttam nagynénémet mérges arczkifejezéssel. — Unokatestvéremet, ki szép szelíd arczával haragosan nézett reám. A vőlegényt, kit még nem ismertem, de mégis előttem lebegett. Végre elhatároztam, .hogy megvárom a déli vonatot s azzal indulok Szombathelyre, bár az esküvőről elkéstem, de magamat legalább kimenthetem. A déli vonattal útnak indultam, mintán megkérdeztem a pinczéreket, jegyszedoket, portásokat, kalauzokat s még többet, hogy yajjoa ezen vonat megy-e Saom.ba.the.ly felé, figégz egyedül utaztam abban a szakaszban. Helyemet a roppant nagy izgatottságomban folyvást változtattam, míg Kis-Czellbe értünk, hol egy csinos fiatal ember szállott föl, ki szinte igen izgatottnak látszott. — Hová tetszik utazni ? kérdem én. hogy a nagy csendet megzavarjam. — Szombathelyre. Már tegnap délután akartam jönni, mert ma délelőtt kellett volna esküvömnek megtörténni, de oly nagy hófúvás volt a Bakonyban, hogy a lovak a legnagyobb erőfeszítés mellett is csak igen lassan mehettek s ennek következtében tiz perczczel később a vonat elindulása után értünk az állomásra. Kétségbeesve sürgönyöztem Szombathelyre a körülményeket előadva, az esküvőnek holnapra való halasztását, kértem. — Ugy-e bár Lujzának hívják menyasszonyát? kérdem én az örömnek legnagyobb hangján. — Hogy tudja? kérdé útitársam csodálkozva. — Azért, mert ő nekein unokatestvérem s esküvőjére vőfélynek hivtak meg. Elbeszélve neki utazásomat, egymás nyakába borultunk s már Szombathelyen mint két jó barát szállottunk ki. Az állomásnál nagybátyám a legnagyobb örömmel és csodálkozással ölelte keblére a vőlegényt és a szerencsére jutott vőfélyt. A hó odakint ismét nagy pelyhekben hullt alá. Az ablaknál egy boldog szerelmes pár állott, kik igen igen boldogok voltak, de boldog voltain én is, mert reám a ború után a derű következett. díovácfx SLladát. .2605. , —'1892: Hfrdeven/. A városi tisztviselők, segéd-kezelő- é.' szolga-személyzet, valamint ezek özvegyei ,és. árvái nyugdíjintézetének alapszabályai módosítása iránt a törvényhatóság ujabban határozott: mi azzal tétetik közhírré, hogy ezen határozatot az adózó közönség hivatalos érákban a. polgármesteri hivatalnál mindenkor betekintheti, s ez ellen netáni tölebbezéséf. mai naptól számítandó 15 nap alatt beadhatja. Pápán, 1892. május 21-én. Osváld Dániel polgármester. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Pápai Lapok számára irta TIPOLO ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Májns 20. -— 1084. Gniscard Róbert Rámát megrohanja és VII. Gergelj' pápát megszabadítja (VII. Gergely pipa az egyházi investitura erélyes és buzgó harcosa volr a simoniáknsok, — kik az egyházi méltóságokat nem érdem szerint, hanem pénzért adták -ellen.) ,.A lei resz annak less" jelszó alatt. Május 30. — 1814. Mária Lujza osztrák föherezegnö, I. Napoleon francia császár neje, a párisi béke által Parma, Piacenza és Guastalla hercegnőjévé neveztetik ki. Május 3L — 738. Tisztelendő (Venerábilis) Béda szerzetes, hires vallástudós és történet iró, halála a jarrnwi zárdában, Angolországban. Június í. — 1831. Rosz James Clarké a delejes égparkat födözi föl, azaz', az éjszaki sarktól meglehetősen távol eso oly helyre érkezik, hol a delej tű a föld mélyébe mutat. Június 2. — 1802. Jenner Eduárd tudor az angol parlament, által, mint az emberi ség nagy jótevője, a himlőoltás feltalálásáért 10000 font sterlinget nyer jutalmul *). Június 3. — 1848. Stratiinirovics György, mint a szerb főbizottság elnöke fegyverre szólítja a szerbeket a magyarok ellen, kik állítólag „az ö elnyomásukra már közelednek". Ingratns cuculus! Június 4. — 1189. I. Rötszakállu Frigyes német császár é.s a 150.000 kereszteshad barátságos találkozása Esztergomban III. Béla királyunkkal, ki ekkor Frigyes császár közbenjárására Géza testvérét a fogházból kiereszti. *) Jeimer Eduárd, a himlőoltás feltalálója született 1749. május 17-éu. Sudburyban egy sebésznél. 1770-től kezdve pedig Londonban tanúit, riziilö városában telepedvén le. itt egy paraszt asszony által figyelmessé tétetvén, hogy az azon vidéken uralkodni szokott tehénhimlő megvédelmez az emberi himlő ellen: a dolgot tanulmánya tárgyává telte; 179(í-ban oltott először s már "1798ban tanulmányai s tapasztalatai eredményeit egy munkájában közzétette. — 1802-ban az angol parlament a föntebb emiitett tiszteletdíjat június 2-án neki, mint az emberiség jótevőjének, megszavazta. Meghalt 1825, január 26-án, mint máiegyik évfolyamban közöltem. KÜLÖNFÉLÉK. — A koronázási jubileumot városunk lakossága is niegünnepli. hogy ezzel is kifejezést adjon a legalkotnrányosabban uralkodó fejedelem iránt-alattvalói hűségének és ragaszkodásának. A ván^i tanács f. hó 25-én tárgyalta a kérdést s a tanácsülés határozatából kifolyólag következő felhívást intézte a város hazafias hözönséjéhez: ' ' Folyó-évi június hó • 8-áu lesz—negyedszázada azou örökké emlékezetes, történelmi nevezetességű napnak, hogy a nemzet dicsőségesen uralkodó Királyunk Ferencz József fejére Szent. István koronáját feltette. E nevezetes évforduló méltó- megünneplésére Magyarország egész lakossa.ua. a fővárostól az utolsó' községig, előkészületeket tesz-e napokban, salulirt tanács nem a merev hivatalos formákban., de ily módon kivan a város közönségéhez fordulni, hogy felkérje, tegye meg emaptm, a mit a hazafias buzgalom,, s a király iránti öröklött hűség minden magyart megtenni készt. Viszonyainknál, tehetségünknél fogva nem lehet.kilátás arra, hogy nagyarányú és nagyí'ényü ünnepségeknek legyen színhelye városunk, de a fény hiányát-pótol* hatja a szeretet melege, az inpozáns arányokat a lelkesültség általános volta. Pedig, hogy ezeu érzelmek Pápa- város lakosságát az emlék-napokon — mjnt mindenha — áthatják, arról alólirt hatóság teljeset) megvan győződve. Ugyanezért azzal a kéréssel fordulunk a közönséghez, tegye házát, ablakait mindenki oly iinnepiessé, a milyenné tenni módjában van. A szegény sorsnak szerény mécsvilága az ablakban, s a tehetősebbek, vagy középületek fényesebb dis/e, — • egyiránt ugyanazon érzelmet i'ejezendi ki;" a szeretetet a haza. s a hódolatot a király iránt. . • ' ' Aluliit hatóság a maga részéről következő intézkedéseket tette, s juttatja azokat jelen kérelmével a Közönséghez: Június hó hetedikén a jubileum előestéjén 8 árakor'általános kivilágítás, mely-".