Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-01-17

* MeJ^lénik * mi rin\ e n vasár n a p. ^ .-V. Közérdekű sürgős közlésekre koruukiul rendkívüli számok is adatnak ki. .Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a ap szerk. hivatalába küldendők.^ f f PAPAI LAPOK* * ElőOzetési díjak. tf Egy évre 6 frt — Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kf. Hirdetések Egyhasábos petitsor. térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj e 1 ő r e'fizetendő. Bélyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyuaj -jj, papirkereskedése, főtér) küldendők. >^ Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Ipari szakiskolák. Mult évi deczember 20-iki számunkban közöltük Baross Gábor keresk. miniszternek a kereskedelmi és iparkamarákhoz intézett leiratát, melyben a miniszter az ipari szakoktatás gyökeres javítása útját jelöli ki. E leirat'kibocsátására azon tapasztalat vezette a minisztert, hogy hiány van szakképzett munkástörzs- és alapos képzettséggel biró hazai munkavezetőkben s e hiányon ugy vél leggyökeresebben segíthetni, ha az ország egyes vidékeinek ipari igényei szerint a gyakorlati iparoktatási intézetek számát szaporítja, illetve több gyakorlati irányú ipari szakiskolát vagy iparműhelyt létesít. E ezélból kívánatosnak tartja a miniszter, hogy az érdekeltek közreműködésével minden kereskedelmi és iparkamara területén legalább két (esetleg több is) ipariskola vagy tanműhely létesíttessék, melyben az azon vidéken folytatott vagy fejlődésképes iparágak főbbjei szakszerüleg oktattassanak. Ezzel el lenne érve az, hogy valamennyi számbavehető s fejlődós-képességgel biró iparagot iparosaink idehaza tanulhassák meg s ne kénytelenittessenek e miatt külföldre menni, a mi természetesen jelentékeny nemzeti tőkének megtakarításával járna. Felhívja épen ezért a miniszter az egyes iparkamarákat arra, hogy tegyék beható s alapos tanulmány tárgyává kerületük iparviszonyait s tegyenek mielőbb jelentést az iránt, hogy mely iparágak azok, a melyeknek ipari szakiskolák vagy tanműhelyek felállítása által leendő fejlesztése legkívánatosabb és a sikeres működésre, illetve fejlődésre kilátást nyújt,— megjelölve egyúttal az illető városokat (községeket) is, melyekben a szóba jövő ipari intézeteket felálütandóknak véli. A győri ker. keresk. ós iparkamara ezen miniszteri leirat értelmében — mint értesülünk — legközelebb megkeresést fog intézni kültagjaihoz (köztük természetesen a pápaiakhoz is) s ezek véleményének meghallgatása után fogja megtenni jelentését a keresk. miniszterhez. Ezenkívül — ugy tudjuk — talán már a legközelebbi napokban az iparkamara titkára Szávay Gyula ur személyesen is bejárja a kamara területét, hogy igy személyes meggyőződést szerezzen arról, mely iparág, mely városban műveltetik leginkább s ebből" kifolyólag hol lehetne ilyen, az iparfejlődésére jelentőségteljes iskolákat felállítani. Már a czikkünk eleján emiitett számban figyelmükbe ajánlottuk iparosainknak s kereskedőinknek, kik a kamara kültagjai, hogy ne engedjék az alkalmat elszalasztani, hanem ajánlják városunkat egy ilyen ipari szakiskola helyéül, mert minden kis lépést meg kell tennünk, hzgy városunknak lesülyedt iparát fölemelhessük. A kamara területén természetszerűleg több város fog ezen szakiskolák felállításáért mozogni. Veszprémet valószínűleg faipari, Győrt vasipari szakiskola felállítására alkalmas helyül fogja javasolni a kamara. Pápán ez idő szerint legvirágzóbb az agyagipar s ennek továb fejlesztésére látszanak legalkalmasabbaknak a viszonyok, óhajtandó volna tehát, hogy Pápán egy, ezen iparágat kultiváló szakiskola létesíttessék. A kamara pápai kültagjai mindenesetre fontolják meg, hogy véleményes jelentésükben, mely iparágat ajánljanak a kamarának. Erre pedig legjobb, ha az ügyet előzetes megbeszélés tárgyává teszik, sőt ha ipartestület elöljáróságának véleményét is meghaUgatják. Megeshetik, hogy ott esetleg más iparági szakiskola fog javasoltatni, mi nem bánjuk, szívesen beleegyezünk abba is, csak azt nem szeretnők, ha most, mikor valami keveset lendíthetnénk városunk és nemzetünk iparán, a kamarai kültagok elmulasztanák azt megtenni, a mi reájuk nemcsak általános nemzeti szempontból, de mint Pápa város lakosaira is, várakozik. = Választási mozgalmak. Pápán a szabadelvű párt tegnapelőtt értekezletet tartott, melyen egyhangúlag újból Láng Lajos államtitkárt jelölték ki képviselőnek. Táviratot is küldtek Láng Lajoshoz, ki a j elültetést él is fogadta, még a gyűlés napján a következő sürgönyt intézve Hanauer Bélához,,a szabadelvű párt elnökéhez: Kedves Bátyám! Fogadd és közöld Pápa városa szabadelvű választóival legbensőbb hálám kifejezését azért, hogy újból és egyhangúlag belém helyezik bizalmukat. Mihelyt miniszterem Nagybányáról megjön a jövő hét folyamán köztetek leszek. Láng Lajos. Ugodon Fenyvessy Ferenczet, ki a kerületet már 11. év óta képviseli, újból kijelölték, miről lapunk más helyén hozunk tudósítást. Fenyvessy kijelentette, hogy mint mindig, ugy ezúttal is akár lesz ellenjelöltje, akár nem, kerületeinek összes községeiben meg fog jelenni, hogy beszámoljon. Azonkívül országgyűlési beszédeit könyvben kinyomatva, megküldi minden választójának. Somló-Vásárhelyen Beöthy Ákos még nem is tudósította kerületét, hogy mikor akarja meglátogatni melyben különben az egész országgyűlés alatt egyszer sem jelent meg. Eddig egy jelölt bizonyos és ez Barcza Gábor volt kir. táblai biró, kinek j elültetését Erdödy Sándor dobai gróf is erősen támogatja. Többen akarták Esterházy Ferencz grófot, ki megérdemlett népszerűségnek örvend kerületében, felkérni a jelöltségre, de ő határozottan kijelentette, hogy nem lép fel. (Az „Egyetértés" dementálja Barcza fellépésének kirét is.) Zirczen Kemény Pál függetlenségi párti képviselő ellen többeket emlegettek, mig végre megállapodás történt. E szerint gróf HicgonayBél-A, ki a Hunkár családdal is rokonságban áll, lép fel Szabadelvű párti programmal. • Enyingen Matkovics Tivadar ellenében Babay Kálmán ev. ref. segédlelkészt emlegetik. Veszprémben az egyedüli jelölt Szabó Imre az eddigi képviselő. JSfagyvázsonyban Kopácsy Árpád eddigi képv. kijelentette, hogy nem reflektál többé régi mandátumára; helyette ennélfogva a szabadelvű párt Óváry Ferencz veszprémi ügyvédet léptette fel. Ellenjelöltje Fodor Gyula szintén veszprémi ügyvéd függetlenségi programmal. A választás napja az illetékes központi választmányok által ugy Pápán, mint a megye összes kerületeiben csütörtökre f. hó 28-ik napjára tüzetett ki. Az első tíz év. Összeállítottuk, nem minden fáradság nélkül, állandó - színházunk első tíz évének művészeti történetét (a financzialis történet összeállítására nem éreztük magunkat hivatottaknak). A sok tekintetben -érdekes összeállítás vonatkozik első sorban a színigazgatók illetve színtársulatok itt működésére s különösen előadásaik számára, másodsorban pedig az előadott darabokra, megjegyezve azt is, hányszor adatott elő minden egyes darab. A hol nincs zárjel közé zárt szám az a darab színházunkban csak egyszer került szinre. Az állandó színház 1881. óv deczember 7-én nyittatott meg „A nő uraloméinál Beődy Gábor igazgatása alatt. Ezen idő óta a következő színigazgatók működtek városunkban: Beődy Gábor 1881. deczemb. 7—1882. márcz. 1., összesen 33 előadás. Beődy Gábor 1882. márcz. 29—1882. márcz. 31. összesen 3 előadás. Károlyi Lajos 1882. július 5—1882. jul. 23., összesen 15 előadás. Mándoky Béla 1882. aug. 30—szept 28., összesen 30 előadás. Mándoky Béla 1882. nov. 10—1883. jan. 7., összesen 13 előadás. Tóth Béla 1883. máj. 24.—márczius 21., összesen 25 előadás. Jakab Lajos 1883. május 24.—június 7., összesen 13 előadás. Jakab Lajos 1883. szept. 15—október 9., összesen 22 előadás. Sághy Zsigmond 1884. jan. 26—febr. 24., összesen 20 előadás. Jakab Lajos 1884. május 15—június 6., összesen. 20 előadás. Jakab Lajos 1884. szept. 24—október 22., összesen 26 előadás. Jakab Lajos 1885. márcz. 9—márcz. 19., összesen 11 előadás. Balogh Árpád 1885. okt. 10—nov. 17., összesen 24 előadás. Berki Ferencz (Győr) 1885. decz. 29— 1886. márcz. 6., összesen 13 előadás. Somogyi Károly 1886. május 8—május 30., összesen 20 előadás. Sághy Zsigmond 1887. április 10-től összesen 35 előadás. Bánfalvy Béla 1888. február 14—febr 26., összesen 11 előadás. Csóka Sándor 1888. ápril. 1—május 23., összesen 44 előadás. Völgyi György 1888. okt. 13—nov. 12., összesen 17 előadás. Wfft"1889- jan. 17—jan. 27., összesen 4" előadás. ifj^Kárólyi Lajos 1889. aug. 20—szept> 24., összesén.29 előadás. Jeszenszky Dezső 1890. jur+. 21- jtűius 8., összesen 10 előadás. \ Héltai Nándor 1891. márczius, 4— márcz. 21., összesen 13 előadás. Láng Ödön 1891. jun., 7—június 11., összesen 4 előadás. Pesti Ihász Lajos és Dobó Sándor 1891. szept. 2—okt. '19., összesen 41 előadás. Az előadott színdarabok a következők: Ahol unatkoznak, Az agglegények iskolája, Árva Zsuzska (2-szerj, Ahol mulatnak, Angot, a kofák leánya, Anna, Aszalai uram leánya, Arany ember (3-szor) Árendás zsidó (2-szer), Aranypók, Ábrahám a bölcs Alfonz úr ós a milliomos özvegy (2), Angyal Bandi, Árva Jóska (műk.) Apósok (3), Árvalányhaj." Betyár kendője Boccaccio. (7-szer), Box és Kox (mükedv.) (2), Budapesten/ Bagdadi herczegnő (2), Barátságból (műkedv.) (2), Bozóthy Martha (3), Bőregér (2), Bánkbán (2), Bukov a székelyek hóhérja (2), Buborékok (2), Búzavirág, Brankovich György, Bolondok grófja (2), Borgia Lucrecia, Bálkirálynö (műkadv.) (2), Becsület. Czifra nyomorúság (3), Csalódások (2), Gzárnö foglya (műkedv.), Czigány (2), Czeczil házassága (2), Csapodár vagy fórjjavitó iskola, Csókon szerzett vőlegény (4), Czigány Panna, Csicsóné, Csók (3), Czigány princz (2), Czitromok, Csizmadia mint kisértet, Czigánybáró (9), Csikós (2), Csillagok (műkedv.), Constantin abbé (2), Csiszolatlan gyémánt (műkedvelők.), Clemenceau. Dráma a tenger fenekén (2), Donna Juanita (3), Dunanan apó, Doktor Klauz (2),''Dajka, Divatos franezía négyes, Dóra, Dragonyosok és a remete csengetyűje (2), Dobó Katicza, Denise, Dezentor, Diploma, Don Caesar. Egy nő, ki az ablakon kiugrik, Elkényeztetett férj (2), Egy boldogtalan aszszony (mükedv.) (2), Egy játszma piquet, Egy könnyelmű leány, Ezredes leánya, Egy millió egy szalmakalapórt, Ember tragédiája (2), Egy kis vihar (mükedv.) (2), Egy magyar huszárkáplár Bécsben, Egy asszony története, Egy éj Velenczében, Egy rossz ember, Egy dalárda ünnepély viszontagságai (2), Eleven ördög (5), Ezres bankó, Erdő szépe, Egér (2), Egy katona története, Éjjel az .erdőn, Egyedül TÁH_CZA. Irodalom birodalom. — SZÁVAY GYULÁTÓL. — Mindenekelőtt bocsánatot kérek e nemes város nagyérdemű közönségétől mai megtévedésemért; én a viszonyokat itt nem' ismerem, a nagyérdemű közönség ízléséről számtalan barátom és számos jóakaróm eleve nem tájékozott s csak a mai — egyébként igen szép — nap délutánján figyelmeztettek arra, hogy holmi rossz vicczekkel aztán ne traktáljam a pápai közönséget, mert azt ez nem szereti. Nem szereti ? Hogy lehet ez ? ? ? (Három kérdőjel!) Ha én ezt előre tudom: máskép szerelem fel magamat; de hát kinek jutna ilyesmi eszébe? Az én városomban otthon' máskép áll a világ! Ott a n. é. közönség izléae más! Ott a sajtó nagyhatalom. S amire a nagyhatalom azt mondja: jó, annak jónak kell lenni. A sajtó — melynek, szerénység nélkül mondhatom, én is egyik igényteljes katonája vagyok — talál és tálal fel vicezeket, melyek rosszak, sőt néha igén rosszak. (Példa rá az épen itt büszkélkedő „talál tálal," melyet e percben találtalaltam ki.') Ezekre a sajtó azt mondja : „jók," sőt néha; „igen jók." Minthogy pedig nálunk a sajtó nagyhatalom, s minthogy rendesen a sajtó katonái szoktak felolvasni, s minthogy az imént jelzett rossz vicezeket szokták felolvasni a azokat kölcsönösen „jóknak" sőt „igen jók"-nak szokták lebélyegezni: a mi közönségünk ízlése már megszerette ezeket, mert a sajtónak mindent elhisz. Igy van aztán, hogy én már csak ilyen sajtómoridta „jó" felolvasásokat szoktam készíteni, másféléket csakis extra megrendelésre, mert az én városom nagyérdemű közönsége a sajtó nyomán igen jóknak talaja »i ilytoaktt, él4ti tritt, um* tatAja: fa* nem — meg nem hallgatja soha! — Itt ugy látszik, még kizsákmányolatlan a föld, itt még meghallgatják. Leszek bátor megkezdeni a kizsákmányolást. Mólyen tisztelt közönség! Ne tessék azért rossz véleménynyei lenni felölem! Nem voltam én mindig felolvasó, volt énnekem jóravaló mesterségem is ós nem is kellett volna nekem eljönni Győrből, hanem a dolog ugy történt, hogy kompromittáltam magamat, kiadtam a költeményeimet. És az ón városomban mindent megbocsátanak egy embernek, csak azt nem hogy kiadja a költeményeit. -Hiába mondtam én, hogy hiszen mint a kereskedelmi élet egyik faktora csak a magyar sajtkereskedelem emelését czéloztam előmozdítani, — lárinak és farinak nevezték mentségemet s még a korcsmákban is lenéztek, mint egy pohár vizet. Azóta utazom, mint a többi vigécz. Utazom pedig korántsem norinbergi várében, vagy lisztben és aprókásában, hanem utazom részint képviselőjelöltségben, részint felolvasásban, részint influenzában. És részint mint képviselőjelölt, részint mint felolvasó aratok nem minden napi sikereket. Nem mindennapiakat azért, mert mégis nem mindennap jutok sem képviselőjelöltséghez, sem felolvasó asztalhoz, ellenben influenzához igen. Győr vármegyéhez legközelebb Pápa vármegye esik. Lehet-e hát csodálni, ' hogy vérző szivemmel és költeményes kötetemmel leghamarább é vármegyébe értem s itt Ugod járási fővárosban állapodtam meg. Őszintén bevallom, én biz ott képviselő jelölt akartam lenni 8 már sürgönyöztem is a „Nemzet"-nek, hogy kormánypárti, a „Napló"-nak, hogy nemzeti párti s az „Egyetértésinek, hogy függetlenségi programmal léptem fel. Mindhárom lap, mint „pártunk kipróbált elvhűsógü régi jeles tagját" melegen ajánlott a megvesztegethetlen lelkű választó közönség figyelmébe. Ehhez járóit, hogy az ugodiaknak Ugod vármegyét fcaljMtan kilátásba, Az ugodi kerület bájos modorú képviselője azonban alkudozni kezdett velem, s mi sem mutatja inkább az én jelöltségemtől való komoly megijedését, mint az, hogy képes volt a mai műsorról lelépni s helyét itt e felolvasó asztalnál nekem átengedni, viszont én Ugodból összes elveimmel kivonultam. Már hogy mi kellemesebb dolog, itt ebben az aranyos, meleg színházban ékes közönség előtt mosolygó programmbeszédet tartani, vagy amott a hófuvatagos influenza lakta vidéken nyilt ég alatt fejtegetni a közigazgatási reformot ós kereskedelmi szerződéseket, — döntse el aki akarja, én megvagyok elégedve a helyzetemmel s fel sem kelek innen vagy három óráig. Csinálja ezt ő utánam amott! Már biz én a télen 'inkább csak felolvasásokban utazom, mint képviselő jelöltségekben. A felolvasónak jobb dolga van, mint a jelöltnek. Beá figyelnek s mindig várják, hogy majd valami jót mond. A jelöltnél mindig valami még rosszabtól tartanak, a szerint amilyen a pártállása' Én még nem láttam esetet, hogy felolvasót az újságok összeszidjanak. Jelöltet? akár hányszor. Sőt nem egy alkalommal fényes sikert arathat a felolvasó. Arattam én is! Sok példát idézhetnék eféle sikeremből, de szerénytelenség lenne. Egyet azonban még sem hallgathatok el. Én egyszer egy temetkezési egylet tavaszi tánezfüzérjén tartottam a „három nyul" fogadó e czélra feldíszített kistermében felolvasást, felerészben természetesen az alaptőke gyarapítására, felerészben pedig egy számos tagból álló, előttem egyébként egészen ismeretlen szegény család javára, melyet állítólag több sorscsapás sújtott akkor. Az én városomban 8 újság van. Mind a nyolez „előre örvendett az élvezetes estének," csak „kár hogy a rendezőség tágasabb helyiségről nem gondoskodott;" magam is, ki akkor a lapom szerkesztőségének összes tagját, aőt olvasóinak ia mejd fele rAsiét egy m*g*mban egyesitettem jeleztem, hogy „lapunk szerkesztője" fog felolvasni s emiatt hát tartóztatva vagyunk azon orczanélkülí dicséretek elmondásában, melyeket ezennel kérünk alattomban értetődni. Jeleztem azt, hogy „bizony jó lenne jegyekről jó előre gondoskodni, mert elfogynak! ámbár a tapintatos rendezőség egynehányat még tartott fenn a kiválóbb helyek közül" stb. El is jött szépen az este, el is mentem szintén én is a tett színhelyére, hol hosszas várakozás után abban a bizonyos mondott órában megjelentek 13-an, ós pedig öten a választmány kebeléből, köztük az elnök aki a feleségével és két mézeskalácsot evő gyermekével meghatva fogadott, akközben pedig pipált, egyik választmányi tag erővel egy belépti jegyet sózott a nyakamra, 40 krost s a flóriánomból nem óhajtott visszaadni, hanem felülfizetésnek fogta ott a fölét, a másik választmányi tag a pinczéssel kezdett nagyobb szabású vitát a két deczi árának előre történt követelése ellenében; és igy tovább. Ötükön kivűl volt még nyolez sovány fiatal ember a feldíszített teremben, szakértői szemeimmel mindjárt felismertem őket, csupa külmunkatársak voltak a 8 újságtól, kiknek az efféle gyanúsabb értékű alkalmatosságok tiszteletjegyei szoktak jól megérdemelt honorárium gyanánt szolgálni; én egy elbocsátott postahivatali gyakornokot vettem rá — díjazásul két lyrai versét közöltem a tárczában — hogy csak fogadja el a magam ingyen jegyét. No hát el is fogadta ! és ilyen volt a többi is! Bizonyos maró gunynyal szóltam magamban; íme, saját kollegáim sem jöttek el az élvezetesnek ígérkező estére. És mig én felolvasásom szent, előzetes perczeiben szellemesen csevegnék az elnökkel és kedves családjával, a mint egy művelt fel

r olvasóhoz illik, élénk figyelmemet nem kerülte el azon örvendetes esemény, hogy mintegy fél órai idő alatt — miközben az a mondott idő, I 8 óra már egy órával e}muU — még 3 siál nagyérdemű közönség érkezett a terembe, ellenben 6 a régiekből megszökött ugyanezen idő alatt. A legborzasztóbbtól tartva odasúgtam az elnöknek: „Elnök ur, a fűzfáját kegyednek, xie pipázzon, hanem menjen zárja be az ajtót s tegye zsebre a kulcsot, mert különben -meg-r szökik a nagyérdemű közönség, —mielőtt tulajdonképeni oka lehetne rá!" És az elnök gallérjánál fogva visszaemelvén helyére az épen kifelé ódalgó egyik, ingyenbilétesét, ráfordította kétszer a kulcsot, kezembe adta s fenyegető pillantásokat vetve a nagyérdemű közönségre: helyére ült. „Talán esnénk túl rajta!" biztatott' a jó ur és én valóban elkezdettem megdöbbentő humorú fölolvasásomat, melynek folyamán kárörvendő tekinteteket vetettem a nagy közönség azon tagjaira, kik esengve néztek a zárt ajtóra s ablakokra és oly teljes szívvel vágyódtak kifelé, jóllehet odakint szakadt az eső és czikk-czakkozott a villám. De mi volt mind ez az én humorom sziporkáihoz! Először zúgtak, mormogtak, aztán elcsendesültek s én egészen átszellemülten harsogtam müvemet, míglen az ihlet sasszárnyain végéhez értem. Meghajtám magamat s megnéz-" tem az órát. Még csak éjfél után 1 óra s a csend még mindig iszonytató volt. Szétnézek: látom, hogy az egész terem alszik édesen. — Pokoli gondolat fogamzott meg agyamban J Fogtam a kulcsot, az elnök egyik fia nyöszörgött álmában, vizet kért, azt saját felolvasó-poharamból megitattam s aztán — távoztam. A nagyérdemű közönség reggel 8-kor ébredt fel, az egész város tele volt a hírrel, mind a 8 nagyhatalom meg is irta,'hogy a közönség reggel 8 órakor oszlott szót, vagyis a mulatság az én felolvasásomtól felvillanj ózva. kivilágos-kivirradtig tartott. • Nem tudom mennyit jövedelmezett az alaptőke és a sorsaujtQtta család nagyszámú J\ fíiíffi^lilfBMfi 'év