Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-05-08

A leányegyesület ünnepére. Soha egyesület hozzá illőbb időben ünnepélyt nem rendeztet, mint a pápai leány egyesület a tavasz pompájában. m>a a virágok hónapjában. Ez alkalomból mi is lapunkban, a mely ez egyesületnek munkálkodását kezdett/il fogva élénk fi­gyelemmel kísérte,' s annak számos ked­ves és nemes munkálkodásáról nyújtott tudósítást, sietünk szerencsét kívánni özv. Rosentkal Horné úrnőnek, az egyesület alapitójának és elnökének mai kitüntetése alkalmából. De szerencsét kívánunk ma­gának az egyesületnek is, a mely e ki­tüntetésben az elnöknővel együtt oszto­zik. Egy derék eszme egy szép cél meg­valósulásának örömünnepe a mai nap, azon eizmé-é, bogy az iskolából kikerült leányoknak szellemi továbbképzéséről gon­doskodni kell és műveltségüket az iskolá­ban nyer alapon tovább kel! fejleszteni. Büszkeség érzete töltheti el szivünket, bogy hazánk annyi tekintólyesb és sze­rencsésebb városai sorában a kis Pápa az, a mely ily örömünnepet ülhet. Az országos erkölcsnemesitö egyesület a pápai leány­egyesület nemes munkásságának elösmeré­seűl, annak fáradhatlan, buzgó és fennkölt gondolkozású elnöknöjét 50 frt jutalom­mal és díszoklevél adományozásával tün­tette ki. Köszönet az adományozó egye­sületnek, a mely e kitüntetéssel uj lelke­sedést fog kelteni a pápai leányegyesület kebelében, ós uj élénk szellemi munkás­ságot előidézni városunk köreiben. Mert nem az adományozott összeg, hanem az egyesület sikeres munkásságának elisme­rése teszi az országos erkölcsnemesitö egyesület adományát becsessé és mind­nyájunk által méltánylandóvá. Ezért jertek Pápai Leányegyesület, hordjátok össze a tavasz virágait és koszorúzzátok meg vele a nőt, ki a lélek azon virágait gyűjti össze számotokra, miket egy ilyen kis város, mint a mienk nyújthat. Fáradjunk ma el ö hozzá, ki nem restell ktiszöbről-küszöbre járni, hogy egy felolvasót vagy szavalót, majd egy hegedű- vagy zongaraj átszőt nyerhessen meg az egyesületnek, s igy óvja az általa annyira szeretett, növendék leányok lel­keit az elparlagiasodástól. Tapsoljunk ma neki, ki annyi tapsot nyújtott az egyesü­let körében munkálkodóknak. Hányan vannak ma már e város és a vidék női között, kik, hogy az iskolából hozott szép-" ért jóért lelkesülni tudó sziveiket oly tisztán, mint az iskolából kiszakadtak, vitték át saját családi körükbe, azt a pá­pai leányegyesüietnek, az egyesület buzgó fáradhatlan elnöknőj ének köszönhetik. Legyen ma minden dicséret, minden el­ismerés az övé*, ki sokszor félreértve, ki­gúnyolva küzdött nemes céljának szol­gálatában, és mondjunk ma éljent ő neki, hogy viselhesse az elnöki tisztet még az évek hosszú során áfc most már dicsős­séggel. Ez a pápai leányegyesület mai ün­nepélye, ezért illik ez évszak a mai ün­nepélyhez, ezért illik a virágok hónapja a pápai leány egyesülethez. _ Á városi hulladékanyagok eltávolítása. Az amerikai elválasztási rendszer az usztató-rendszerböl fejlődött ki, azon kü­lönbséggel, hogy a csapadék-vizek telje­sen kizáratnak, ez volna főjellege, de ujabban sok helyen ezen kizárás csak részlegesen eszközöltetik, azaz a mélyebb utczák-ndVarok vize ( melyek esetleg távol fekszenek valamely nyitott reczipienstől, direkt be lesznek vezetve. Az elválasztása következtében több módosítást és tulaj­donságot visel magán ezen rendszer, mely következőkben állítható össze: 1- ször. A csatornák szelvénye arány­lag igen kicsiny lehet, Amerikában eleinte 0" 15—0*60 méteres csövekből állt az egész csatorna-rendszer, miután azonban még. ily kis méretnél is czélszerübb a tojás­alak, ma csak 0-15—-0*20 méteres csövek alkalmaztatnak, a nagyobbak már tójás­szeívényt nyernek. Természetesen ha a csatornákba helyenkint még csapadékvíz is lesz vezetve, ugy a vízgyűjtő terület­nek megfelelöleg a szelvényeket nagyitni kell. Ily kisebb szelvények aránylag ke­vesebb öblitö vizet igényelnek, mint a nagy csatornák, de ezzel szemben nagyobb esést is kivannak. Továbbá ily kis méretű csatornáknál könnyebb a házi csatorná­kat az utczai csatornákkal összekötni. 2- szor. A csapadékvizek elvezetését a legtöbb város már. a csatornázás előtt is bizonyos mértékben szabályozta, hogy azok valamely reczipiensbe könnyen le­juthassanak, mely czélra utczai folyókák vagy nagyobb árkok szoktak szolgálni ós legtöbb esetben azok levezetéséről a csa­tornákba .csak ott kell gondoskodni, hol valamely telek túlságos mélyen fekszik, vagy valamely élénkebb utczán téli idő­ben a folyóka jege a forgalmat nagy mér­tékben akadályozza. Az utczai vizek ki­aárásával nem juthat be a csatornákba az utcza burkolatkapásából származó homok, mely nagy fajsúlya következtében tete­mes lerakodást okoz. 3- or. Miután ezen rendszernél, rend­szerint alig van vószkiömlőre szükség, nem eshet meg, mint az raztató rendszer­nél, hogy a vészkiömlön át ürülékanya­gok még a város területén jussanak be valamely reczipiensbe. 4- szer. A csapadókvizek kizárása kö­vetkeztében az értékesebb csatorna, anya­gok nem lesznek oly nagy mérvben víz­zel felhígítva, mint az úsztató rendszer­nél és igy ezek gazdasági értékesítése könnyebb. 5- ször. Miután a csatornák kis mé­rettel ós vizszin-ingadozással bírnak, nem képeződhet annyi csatorna-levegő, mint az úsztató rendszernél, miért is hygieni­kus szempontból elönyösebbek. 6- or. A kis méretek folytán a beren­dezési költség nevezetesen kisebb az usz­tató-csatorna költségénél, az amerikaiak becslése szerint amannak csak V,—'' G-da költségébe kerül, de természetesen ha a csapadékvizek bizonyos területekről beve­zetve lesznek, ugy a költség emelkedik, azonban még mindig sokkal alacsonyabb a tökéletes úsztató rendszernél. Ep igy az üzemköltségek is sokkal kisebbek, mint az úsztató rendszernél, aránylag kevés öb­litö vizre van szükség és a kézi tisztoga­tás majdnem teljesen elkerülhető. De ezekkel szemben meg van az a hátránya, hogy ennél még inkább kell vigyázni, nehogy valamely nagyobb szi­lárd tárgy juthasson a csatornákba, mert mig az úsztató és rendesen mászható csa­tornáknál ily tárgyak a tisztogatással könnyen eltávolíthatók, addig az elválasz­tási rendszernél csak felbontással lehet segíteni. E czélból a tervezők a házi csa­tornák nyilasait gondos felfogó szerkeze­tekkei látják el és a házi csatornát oly szűkre veszik (O10—0'15 méter átmérővel), hogy ily tárgyak ne is juthassanak a csa­torna-hálózatba. Továbbá mig az úsztató csatornák­nak aránylag igen -csekély esés adható, addig ily szűkebb csöveknek 5— lQ 0/ „ esés csontjából való csont. Ez a monda kelet légkörének jobban megfelel; a régmúlt időben a nő mintha nem is élt vom», csak itt-ott dob felszínre a történet egy­egy nevet, de előtérben mindenütt a te­remtés ura: az erő és tudás birtokosa a férfi áll T a aó legfeljebb csak mint rabszolga, mint alacsony állati eszköz szerepel. Azonban a világ kezdetének chao­szára némi világot deritő szent könyvben nem ez az egyedüli adat a nő és férfi •keletkezésére, illetve előállására nézve, mert az első fejezet 27-dik versében ez mondatik: „Teremte Isten azért'az embert az ő képére, az Istennek képére teremte azt: férfiúvá és asszonyi állattá." íme a tisztultabb, ideálisabb felfogás. íme a nő, ki szeretetének melegével üdvöt, menyor­szágot varázsol: teremtetett épp ugy -— mint a férfiú. A teremtés pillanatában sem maradnak el egymástól, egyik a má­sik után jő közvetlen — nincs szükség a férfi álmára mert a teremtő „legyen" sza­vára, ott áll egyszerre a teremtés koro­nája a férfi és a HŐ. Mint sok egyébbnél ügy azt hiszem e kérdésnél is itt a határpont, tovább me&ui nem lehet; a tudásj a képzelet" tovább repülni nem képes. De minek menne tovább, hiszen lehető volna-e az, hogy a gyöngédség,'erkölcsiség, szépség, szelídség és szeretet forrása csak hi­ányzó szükség megszüntetésére formál­tatott volna? Bárhonnét van? de tény, hogy nincs szebb és fölemelöbb látvány a világon még ma sem, mint egy kinyílt virág, egy kifejlett leány. Aranyos gyermeke ez az életnek ki mindent szépnek lát, szépnek talál, kinek a virág csak illatot lehel „ki szűzi fénytől körülsugározva könnyű, lengeteg, ártatlan bájában a szemet meg­bűvöli" kinek keblében ezer meg ezerre­ménybimbó sarjadzik, ezer meg ezer vágy csirája rejlik. Nagy fásultság kell hozzá, hogy azt állithassa valaki róluk, hogy csak x'ossznak, veszedelemnek szülői.?! A ki a' szemórmetessóg és lángoló szerelem, a bohóság és komolyság, meg­bánás és remény, erő ós gyengeség érin­tésére hideg, okoskodó tud maradni — az már keveset talál e földön, annak lelke, a más világ felé jár. Igaz a mai kor szellője fagyaszt, le­hellete hideget, borzongást okoz; de azért balgatagság lenne előre elűzni szép ál­mainkat, még ha tudjuk is, hogy teljé­stiliii nem fognak. okvetlen szükséges. "Végül a- cWpadékvi-­zek elvezetéséről külön kell gondoskodni, az utczai folyókákat rendezni, a városok területén található elvezető árkokat sza­bályozni és lehetőleg átboltozni szükséges. Megvannak tehát ezen rendszernek is alapfeltételei n. m. lejtős és terjedel­mes fekvés, ritka népesség, mégis jómódú lakosság. De másrészt igen nagy eiönye, hogy az usztató-rendszerrel tetszés szerint kom­binálható, ami ugyan mindig költségeme­lést okoz, de még mindig nem lépi túl azon határt, mely "mellett a városok kép­telenek lennének a csatornázást kiépíteni. Ezen körülmény okozta, Hogy ma már igen sok nagyobb németországi vá­rosban nyert alkalmazást, legszebb typusa. Wiesbaden, hol ugyan úsztató rendszer-' nek nevezik, de miután a várost több re­cipiens szeli át, a csapadékvizek elveze­tését nagy részben ezek eszközlik és igy az egyéb csatornák igen kis mérettel voltak elláthatók. Továbbá Karlsbad, Pots­dam egyrésze Steglitz és Elberfeld ily­rendszerrel birnak: az nsztató rendszerrel való combinált alakja pedig oly általános, hogy azok száma fel nem sorolható. A csatornák anyagára nézve a kis tojásszelvények legczélszerübben czement­böl viendők ki és pedig nem az építési gödrökben, hanem valamely műhelyben készíttetnek a városban és teljes megszá­radás után a csatornának ásott gödrökbe^ helyeztetnek ós portland czementtel ösz­szeköttetnek egymással. Mintán a csator­nák igy sokkal kisebb falvastagsággal vi­hetők ki, olcsóbbak mint. az építési gö­dörben való kivitel, de a munka csatorna jósága, jobban ellenőrizhető, végül, miután a kész csatornák egyszerűen csak fektetve lesznek, egy-egy vonal ^gyor­san elkészülhet, és igy az ópités nem za-j varja sokáig a forgalmat, (Vége köv.) \ TÖRTÉNELMI NAPTÁR,, -— A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. ­Május. <S'. — 1521. Luther Márton a; wormsi ediktum által száműzetik. I Májú* !). — 1430. VI. Sándor pápa a spanyol királyt „kathoiikus felséf/" címmel. rn-j házzá föl. ! Május 10. — 1600. Nicot János francia diplomata és író halála. O volt az, ki a do­hányt Franciaországba behozta. Innen a herba vagy plánta „Nicotiana" elnevezés is. Május 11. — 1814. Rómában az An­gyalvárra ismét a pápai zászló tűzetik ki. Május 12. — 184Í). Ferenc József csá­szár a magyar honvédség ellen működendő császári felső hadsereg vezérletét átveszi. Május 13. — 1485. A Corvin Mátyás királyunk ostroma által szorongatott Bécs pol­gársága a városházára tor és Bécs átadatását sürgeti. Május li. — 1610. IV. Jó Henrik, fran­cia király, Ravaillac, fanatikus férfin által meg­gyilkoltatik. Hivatalos rovat, Hirdetmény. Az 1892. évre megállapított IV. oszt­ker. adó kivetési lajstrom f. hó 8—] 5-ig a városi adópénztári hivatal helyiségében köz­szemlére kitéve lesz: — a netáni felszólalások azok részéről, kik ezen adónemmel a mult év­ben is meg voltak róva, a lajstrom kitételét követő naptól, •— azok részéről pedig, kik a f. évben először rovattak meg ily adóval, a kis könyvecskébe történt előírástól számított 15 nap alatt a vár. adóiiénztári hivatalnál be-: adhatók. j i Pápa, 1892. május 4. j Városi Hatóság.. KÜLÖNFÉLEK. — A koronázási jubileum al­kalmával Veszprém megye küldöttsége (írót Esterházy Móricz cs. és kir. kamarás főispán vezetése alatt a következő tagok­ból fog állani: Véghely Dezső kir.tanácsok alispán, Pribék István felszentelt püspök, Vajda Ödön zirczi apát, Néger Ágoston apát plebáuos, idősb. Purghj Sándor, Bibó Dénes, Kenessey Miklős, Szabadhegyi Kál­mán, Ilorcáth Lajos, báró Fiáth Pál, gróf Erdődy Sándor és Xoszlopy Viktor megye­bizottsági tagok. — Láng Lajos államtitkár váro­sunk országos képviselője a m. t. akadémia mult héten tartott gyűlésén rendes taggá választatott, meg. — Vargyas Endre kir. tanfel­ügyelő tegnap d., u. . városunkba érke­zett. — Veszprém vármegye köz­gyűlésének általános vagy minket ér­deklő határozatait ezl úttal „különfélék" rovatunkba beosztva találja áz olvasó.!! — Városunk nyugdíjs^abály­zatának ügye végre valahára végleges megoldást nyert, amennyiben a legutóbbi közgyűlés nyugdrjsz^áíyzat^ hagyta, feltéve, hogy Pápa városa- -bele;­egyezik abba, miszerint a tisztviselők fi­zetésüknek á°/„-a helyett 4%-ává^járul^ janak a nyugdíjhoz s a város*V 2 %.He­lyett egy megnevezett Összeget pl. 500 frtot Vegyen föl évi költségvetésébe. A nyug­díjszabályzat, mint azt mult számunkban \ megjegyeztük, a póttárgysorozatba volt fölve ve, a gyűlés második napján .azon­ban Szilágyi József m. bizottsági tag a napi rend megváltoztatását kérte,; nem hagyva megjegyzés nélkül dr. Csete m. bízottsági tagnak az előző napi ülésben a Pápa vidéki ügyek tárgyalása alkalmá­val tett abbeli kijelentését, hogyliTPápa- * városi és vidéki ügyek nagyon is sók'ide­­j-ét foglalják le a vármegyei' gyűlésnek? Mire Szilágyi azt jegyezte meg, hogy miután Pápa város és vidéke a várme­gyének .meglehetősen jelentékeny részét képezi, hát az csak nagyon természetes is, hogy ezen város és vidéke gyakran megjelenik a nemes vármegye közgyűlés séívdc zöldasztala előtt és meghallgatta.­tást kér. Ezen józan észszel megbotrán­kozni ' nem lehet. Sőt tekintve, hegy Pápa városa bizonyos elszakadási hajla-. mokkái is gyanusittatik, s pedig nem is épen minden-alap nélkül: legalább is ta­pintatlanságnak tartaná, ha a nemes vár­megye a helyett hogy Pápa városát a maga sphaerájába vonzani igyekeznék, arra in­kább eltaszító hatást akarna gyakorolni. Egyébként reméli, hogy dr. Csete m. b. tagnak a tegnapi ülésben tett vonatkozó nyilatkozata és ebben irányunkban rejlő érzülete nem sok pártolást talál a várme­gyében. — Ezek után kérte ezen ülésben Pápa város tisztviselönyugdíj szabályza­tának präeferenter tárgyalását^ a mi" a föntebb jelzett eredménynyél többek hoz­zászólása után meg is történt. — Zalka János győri megyés püspök jubileuma alkalmából'Veszprém vármegye közönsége a jubiláló főpaphoz a következő üdvözlő táviratöt intézte: Nagyméltóságú Zalka János megyéspüs­pök urnák Győrött. Együtt ülő közgyű­lésünkből üdvözöljük Nagyméltóságodat, a haza és egyház szolgálatában' megőszült főpapot jubileuma alkalmából és kérjük a Mindenhatót, hogy áldásos életét a háza és egyház javára még soká tartsa meg. Veszprém vmegye közönsége nevében Véghely Dezső kir. tanácsos alispán. — Forinyák Gyula altábornagy már két nap óta Veszprémben" tartózko­dik az ottan állomásozó honvédség vizs­gálata végett. Az al'ábornagy a „Korona" vendéglőben lakik, a hol tiszteletére disz­örsóg van felállítva. — A főiskola igazgató taná­csa szokásos tavaszi közgyűlését folyó hó 10 én tartja meg. j — Jótékonyczélu műkedvelői előadás. Veszprémben május 1-én az ottani jótékony nőegylet által rendezett élőképek és szini előadásra vonatkozólag, veszprémi levelezőnk a következőket ívja. A vesz­prémieknek alig volt még alkalmuk ily, minden egyes és legkisebb' részleteiben' sikerült előadást szemlélhetni. De viszont Veszpi-éin vármegye intelligens közönségé­nek is hálás elismeréssel tartozunk]; inert az ez alkalommal a vármegyeház- díszter­mét egészen a zsúfolásig megtöltötte. Az előadott élőképek közül különösen nagy tetszésben részesült „Jákob álma" „Mute-: rem" és „Paris almája." A csoportok egy­beállítása és a-..szereplők elegáns toilletje a néző közönséget egészen bámulatba ej­tette és minden egyes kép bemutatását valóságos tapsvihar követte. De nemcsak a képek csoportosítása, hanem az egyes szereplők magatartása is a legnagyobb el­ismerést érdemli. Az élőképek bemutatása, körül és hogy azok oly annyira sikerültek, a legnagyobb érdem Pápay Viktor festő 1 művészünkké, ki.e tekintetben minden le­1 hetőt elkövetett és sem időt sem fáradsá­got nem kiméit. A szereplő, hölgyek és urak valamennyi nevét fel kellene említe­nünk, ha a dicséretről akarnánk szólani. Az élőképek bemutatása közben adatott elő az egyfelvonásos „O" czimü .•franozia­vígjáték. Ezen .színmű előadása, is. sike­rültnek mondható, a mennyiben az abban szereplő Neszmélyi Janka és dr. Illés De*-' zső oly otthoűiasan érezték magukat a deszkákon, mintha egész életükön át ott működtek >volna. A hálás* közönség ezeket is sünien megtapsolta. Előadás után nyom­ban táncz következett, mely reggeli Öt óráig tartott. A négyeseket közel 90 pár lejtette és ez egyszer a -nagyterem majd­nem szűknek bizonyult. A jelenvoltakat a következőkben adjuk. Leányok: Ányos­Elvira (Kardosrét), Ányos Olga, Barczä. Ella, Barcza Irma,. Bauer Milike, Bossá­nyi Erzsike, Bohuniczky Malvira,- Bohu­niczky Anna és Irma, BékeiFy Gizella (Di­szely) Biró Etelka és Teréz, Deutsch Tinka, Csapó Alaxandrine, Esterhay Janka, Farbovszky Mariska, és Stefánie,F.ere»ezy Lujza, . Fischer Jozefine^ Fodor ; Jolán, FrieAvaldszky Álexandriue (Bpest), Günjther Irma, Györöcskey Mariska, Hankóczy ^Jo­lán és Irén, Hankóczy Aranka és Sarolta? Hets Hona és Margit, HQi'dőssy . Matild,­Ihász. Juliska (Várpalota), Jankó 3íi6%. Jánossy Anna, Kadelburg Beatrix. Kará­csony Mariska. Kenessey Adél. Kenessey Ámíá", Ttiöuild^éj^M^like.-Keserű Ilona''és Mariska, Koinóczy Ilona ( kérvár). Kutrovich Gzenczike és Ella,, Kutrovich Margit, Kletzár Paula és.Mariska,'.Könczöl iGizella (Pápa), Márton Malvin, "Mészöly Rózsika (Bozsok), Mihályfy Janka (Enying) Neszmélyi Janka Nagy Biza, Nagy Ida,, Öváry Erzsike, Papp Irén, ~ Posch! Miczi, Polgár Anasztázia. PááLöizella, Ráínprecht Lujza, Rainprecht Irma, • Perlaky Etelka. GizeUa, Mariska, -Bäk Annika. líosos" Ro­siná,.Ruttner Mariska, Sárközy Anna és Elóra (Sz. Balhás), Stoll Erzsike, Gizi és JÍIariska, Simor Mariska (Vigand) Strino­vicfi Elóra', Szabó Irma, Szalalkay Sarolta, ./fáarek Matild; Theindl Matild. Tulok Alice, Véghely Flóra és Sarolta^ Vendrey ^vlíai'jsse, Vfeisz Ljnka, Wessel '-Klotild" és Paula, Zombath Gabriella, N. N. Weisz Századosnéval, Pongrácz Erzsike. Asszo­nyok: Ányos Báláé,; Bauer Károlyné, Ba­logh Károlyné, Barcza Kálmánné, 5 Bossá­: nyi Józsefné; Békeffy * Istvánné (Díszei)' Bohuniczky Ödönné,.Özv., Boda -Istvánné. Bohn Gyuláné (Halimba) OsapóKálmániié;­Oseresu-yés ^án dorne, Csete Antalnéi-Cséní.' key Gézáné, .Osolnoky Ferehczné.-­Deutsch G. Sándcrné. Esztevhay Ferenozné. Fari­boys-üfcy Henrikné, -Ferenczy Károlyné, Fischer Manóué; Fodor Mihályué. 'Fodor Gyuláué,. lovag Gerstenbergerné, Györöés-' key Gyqrgyaé, özvv Platz Ignáczné,' Orő Antalné, Hankóczy Józsefné, .Hets Fe­renezné és- Lajosné, - özv. Hordossy • -Etfdv réué, Sz. Horváth..Pál-jié,- Horváth-"Sán­dorné, Haidinger „Ágostonné '(Várpalota), Hoff'elder N,-né (Székesfehérvár),' Jánossy Sándorné, Jankó-- Kálmánné," Kadelburg Emiiné,. Kenessey Mónié-. Kenessey 1 Póng-' ráczné, Keserű Elekné,--Kletzár Ferenczüé* özv.- Kijátz"Eleknéj. Kolossvávy "• Józsefné, Kovács Imréné, Koller.. Sándorné, Köves Edéué, Köves Jánosaé, '.Krausz : 'Józsefné,­Kun Györgyné (Sz. Balhás), Kutrovieh­Sándorné, Levatich Kálmánné, Márton Gyuláné,.,Mészöly <Gyuláné (Bozsok) Mez­riczky..Károlyné; Molnár Nándorné, Nagy Ivánné, özv. Öváry Ferencziiév Óváry Fé­renezné, Örley Jánoené,, Ö/.vl Papp Gyu­lán é, Paál -Dénesné, Perlaky Józsefné,­özv. Pöschl Károlyné, ifj. Purgly Sándorné, Rainprecht Antalné, RikótyJJkléné, liuttner Sándorné, Pongrácz Dánielné, Szabó Inü réné, S.zalatkay. Istvánné, Sörös Zoltánné, Spitzer Mórné,,özy.- Stohl- Miklosnej-.Sto.tz Józsefné, Strinnovits Leone, .Theidl--.Ala­josné, özv. Terelmes Lajosné, Tulok-Er­nöné, Udvardjr Gyuláné, , ( Véghely De­zsőné, Vadjjay Béláné, Várkonyi Dezsőné, Véglf Istvánné, Wéis.z V. Mónié, Weisz századosné, "Wessef Lipótné, Winter Jó­zsefné, özv. "Wirklér Mártoiiné. özv. Za­dub'ánszky Gyuláné', özv. .„ Zombath ( Igf­váuné. De az anyagi sikerrel is meglehet' elégedve a jótékony" nőegylet, a mennyi­ben 'a-szegényeknek 303 fit 40 ki; jutott' és itté-á különös dicsérettel.fell •'megemlé­keznünk Bohuniczky Ödön'né- ő ns'gáróT, minf' a nőegylet alelnökéről, ki ezen ' fé­nyes siker elérésé körül .szerzett magának maradandó emiékefe. Még említésre " méltó­nak -tartjuk a nőegylet választmányának äz előadás után tartott ülését,- inidön Vég-, hely Dezsőné ő nsága mint á, nőegylet _el~' nöke meleg szavakban köszönte meg Bo­liunicz'kyué ő nsgának önfeláldozó fárado­zását és "az'előadásban részt v fett hölgyek és urak szives közreműködését. Ugyanez alkalommal bejelentetteBohuniczkyné Vesz­prémből való eltávozását-, ésf;egyúttal "a> noegyletnél ez ideig viselt ^tisztségéről-, le­mondott. A választmány a^.lemondást saj­nálattal vette tudomásul, egyszersmind- ő nsgának a nőegylet körül szerzett érde­mei elismeréséül jegyzőköuyvileg -ad kife­jezést és az élőképek, mindegyikCsoportjá­nak fényképét a távozónak tisztelete jeléül átnyújtja. \ _ . r / '_ — A soproni irodalmi és mű­vészeti kör Fenyvessy Ferenc orsz. képviselőt, ki a mult év őszééi a: k-ör ren­dezte Széchényi-ünnepélyen ; az -einlékbe­szédet tartotta, disztagjának jV.alasztotba meg. ''' , . / ' . .­— A katonabeszállásolási il­leték kifizetése még egyre húzódik. Pápa város föllebbezett az ellejt,..; hogy vegye­seknek, kiknél nagyobb számú katonaság volt elhelyezve, csak,.általány;.fizettessék s a minisiter a megye határozatát feloldta. A megye ujabb határozata azonban ismét, csak-a régi elvnek szeliditettebbr fariná­ban hangoztatása s, igy. az ügy,mely most már évek óta -huzódik r va]ószinüleg ismét a .minisztérium ^elé kerüld — Á honvédség köréből. For­berger. Eimö pécsi 8-ik honvéd huszárez­red beli tényleges ^állományit' fő'hadnagy ki hosszabb ideig városunkban, is .tartóz­kodott a szolgálati kötelezettség;t ; teljesi­tése után, viselt tiszti rendfokozatának megtartása nélkül,- saját kérelmeié^ ~h 892, évi június hó- l-ével,va -honvé'dsé'g^ 'köte­lékéből elbocsáttatik^ - - .! — Zirczről irjik lapunknak hogy áprjl 30-án látogatta meg a zirci népiskolát Vargyas Endre kir. tanfelügyelő. .Három óra tartama alatt meggyőződve, »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents