Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-04-10
esetleg a ruházati ipar és művelésére szolgáló tanműhely. / IV. Esztergom; bőripar. Esetleg asztalos tanműhely. Y. Komárom; fa- vagy fém-szak. Az ajánlatba hozott székhelyek és javasolt iparágak tekintetében a következő támogató okokat sorolhatjuk fel. (ryör szab. kir. város, mint felső dunántúl igazi fővárosa, a hol kellemes közlekedési viszonyok közt kereskedelmi, törvénykezési, igazgatási és knlturérdekek futnak össze s alkotnak eleven, és mindjobban pezsgő életet, az életképes iparágak fejlődésben állnak, jelentékeny tőkék hullámoznak a lanyhuló kereskedelmi térről leszorulva, ipari alapításokban keresnek érvényesülést. — kiválóan . alkalmas arra, hogy szakképzett iparosközönség képeztessék ki falai közt. Az ajánlatba hozott iparág, a vas- és fémipar olyan., mely a leggyakoribb életszükségleteket rtlégiti ki czikkeivel, e czikkek készítése terén az ipari haladásnak a külföld versenyét tekintve, igen nagy tere vau s igy e szakiskola alkalmas helyen elhelyezve, hivatást betöltő és eredményeket felmutató lehet. Veszprém r. t. város a dunántúli országrész szivében, hiányos közlekedési eszközökkel s oly helyzettel bir, mely kereskedelmi fejlődésre kevés reményt nyújt. A vármegye szőlőmivelő népe a filloxera csapását szenvedi s ipari vállalatoknál keres foglalkozást. A vármegyében az agyag-, fa- és szövőiparnak hires telepei vannak. Herend és Tároslőd iparvállalatait említésen kívül hagyva egész községeket találunk, melyek népe házi-iparként iizi az agyag- és szövőipart. A nép szorgalmas, kevés igényű, a munkaerő olcsó. Ami az emiitett két iparágat illeti, Veszprém város maga is jelesen van azokban képviselve, mindazonáltal úgy véljük, hogy az agyagipar, tekintettel a közel szomszédságában levő s a 1 " technika mai állapota szerint berendezett ipar vállalatokra, nem igényli annyira egy ipartanműiiely által való fejlesztését s e czikkek kereslete sem olyan, hogy itt nagyobb és élénkebb elárusító piaczoktól távol, a, gondolt eredményeket előidézné. A szövőipar, melyet azelőtt épen Veszprém városában nagyban űztek, a csapók ipara, a-gyáripar nyomása alatt nemcsak kivesző félben van, de már mondhatni, ki is veszett, mert minőségre és árra nézve egyaránt lehetetlen volt versenyezni amavval. Ennek folytán, úgy a kamarának, mint az érdekelt helyi tényezőknek figyelme egy más iparágra irányult, olyanra, amelynek czikkei általános, folytonos és fokozódó kereslet tárgyát képezik, a melynek készítésére kiképzett iparosok bármikor és bárhol szives alkalmazásra lelnek s a melyhez az anyag Veszprémben és környékén, a fadús Bakonyban feltalálható. Ez a fa-faragó ipar. Ily iparág számára való tanműhelyt javasol a karaara a Veszprémben felállitandd polgári fiúiskola mellé szervezni. Amennyiben pedig nagyméltóságod terveivel ez meg nem egyeznék, másodsorban figyelmébe ajánljuk a szövőipar valamely ágát. Minthogy azonban Veszprém vármegye dús és kitűnő agyagterületekkel bir, , melyeken olyan minőségű agyag, amilyent például a Duna mentén, Pozsony, fiyőr, Esztergom városokban és környékükön megtelepült agyagiparosok csakis vizén szállítva., Ausztriából nyerhetnek, a legbőségesebben található, az agyagipar e híres hazájában, — Veszprém vármegyében szükséges ez ipar számára szakavatott munkásokat képezni, kiknek képzettsége az általuk készített czikkek mintája nyomán szétsugárzik és megnemesiti ez ágban magát a kisipart és házi ipart is. A helyzet minden természetes előnye Pápa városát jelöli ki erre. Ez eleven, iparüző városnak ma is jelentékeny agyagipari műhelyei vannak. Különösen híresek pipagyárai. Agyagtelepe közvetlen a város szomszédságában fekszik, kitűnő és gazdag. A város maga. geográfiai fekvése és közlekedési vonalai folytán a nyugoti forgalom fejlődésre képes csomópontja. Szombathelyen át llrácz, Győrön át Budapest és Bécs felé nyitott könnyű úttal-bir, az engedélyezés alatt álló pápa-csornai vasút a sopron-pozsonyi utat is megnyilja számára. Az agyagipar e városban akár kézműves— akár gyáripari alakban művelhető, természetes vizi erővel rendelkezik a város (Tapolcza) mely télen úgy mint nyáron egy hőmérsékü s folytonos munkájú. Pápán tehát agyagipari tanműhely volna létesiteudő; a kamara abban a meggyőződésben, hogy ez a tanműhely a várható üdvös eredményeket biztosan meghozza, melegen ajánlja Pápa városát ily tanműhely székhelyéül Nagyméltóságod magas figyelmébe. E három város után a székhelyekül figyelembe veendő városok közül kiemelkedik még Esztergom és Komárom. 1 Esztergom városát a fővároshoz való közeifekvése igen alkalmassá tenné arra, hogy oly iparág müvelése honosittassék meg falai között, melynek czikkei iránt nagy a kereslet s mely iparágból ma csaknem kizárólag külföldi gyártmányok elégítik ki a szükségletet. Bőripari tanműhely volna, ez, s általa a bőrnek kényelmi és szükségleti czikké való feldolgozásához értő szakiparosok képeztetnének ki. A város iparosai e mellett az üvegiparról tesznek említést, mint a melyhez a szükséges irányított Kmetty ide már jul. 16-án hadosztályával eljutott s fölmenté Péterváradot, hova Vetter is még az napon megérkezett. A hegyesi csatának a nagy erkölcsi hatáson Icivül, melyet az úgy a harczoló ozapatokra, mint az alvicléki népre is tön, legfőbb eredménye az volt, hegy az egész Bácska felszabadult s ezzel a magyarhonvédelem uj hadműveleti alapot nyert az alsó Tiszánál, mig ellenben Jelasich egy csapással meg lett fosztva a junixis elején szerencsés támadása által kivívott eredményektől. De még teljesebb esetleg megsemmisítő hatású lehetett volna annak veresége, ha Vfbternek eredeti terve szerint Kmetty, hadosztályával az ellenség baloldalát megtámadhatja; mert ekkor annak visszavonulási vonala is elvágathatott volna;azonban Kmetty elöhaladása késedelmet szenvedett; mert az útjába esett ellenséges sereg elkülönitmények melyekkel harczolnia kellett, seregének mozdulatait némileg hátráltatták. Jelasich ki a kamarilla által titokban felbiztatva s pénzzel és fegyveres csapatokkal ís bőven ellátva, elbizakodottan s nagy reményeket táplálva inditá meg az ország ellen 1848-ban hadi működését, de már ennek kezdetén Pákozdnál kudarozofc vallott, Begyesnél szenvedte a pártütésének megérdemlett büntetéséül, a méltatlanul megtámadott magyar népre nézve pedig némi elégtételül tekinthető utolsó érzékeny vereséget, mert azontúl már mint Önálló hadvezér nem sze-, repelt. De a magyar fegyvereknek is ez Vol fc az utolsó diadalmas felcsillamlása az az: tulajdonkén M iAtQkúH$tti\ mert még MUtán pár hétre, augusztus 3-án következett a komáromi nagyszerű kirohanás, melylyel Klapka az ostromzároló osztrák hadra catastrophaszerü csapást mért, s azt a szó teljes értelmében szélylyel szóra. eJ3. QXLa-ztonjcitvaiy <§£e&. Kenyér — Alkalmi lap az árvamegyei Ínségesek javára.— A mult vasárnap megjelent összes fővárosi újságok viszhangzanak attól a sok dicsé.rettől és elösmeréstől, melylyel a „Magyar Géniusz"-nak a „Kenyér" czimti emléklapját fogadták. Valóban oly fényes e lap, a milyen még magyar nyelven nem jelent meg, akár gazdag tartalmát, akár a külső kiállítás diszét tekintjük. Ha nem a leguemesebb intentióktól vezéreltetve jótékonyczólra jelent volna meg ez emléklap, még akkor is azt kellene írnunk, hogy a szellemnek e gazdag kincstára nem hiányozhatik egyetlen előkelő család asztaláról sem. A „Magyar Géniusz", mely ezt a nagyértékű diszlapot ingyen küldi előfizetőinek, ugyancsak bebizonyítja, hogy hétről hétre mindinkább beváltja a hozzá fűzött nagy igényeket, s ma már páratlanul áll az illusztrált lapok között. A „Kenyériről a ,jFovárosi Lapok" tározájában a következőleg emlékezik meg: „Kenyér." Alkalmi lap az árvamegyei ínségesek javára. A „Magyar Géniusz "-nak ez a 13-dik száma s külön 1 frtérfc kapható. Harmincnégy lapra terjed és emlékmondatok, versek, novelettek alkotják tartalmát, melyet a sok iUuwtrácíii még gwd»g»bH tm< A t«. nyers anyaggal bőven rendelkezik Esztergom határa. Ami Komáromot illeti, Igényei egyezők Győr városával, vagyis, ha e város az egyelőre létesítendő ipartanműhelyek egyikének székhelyéül szemeltetnék ki, a fa-, vagy fémipari szakot hozza a kamara javaslatba, miután ez iparágak czikkei leginkább azok, melyek nagyobb városokban — aminő Komárom is — folytonos kelendőség tárgyait képezik s ez iparczikkek a haladó ízlés legáltalánosabb versenytárgyai. Van szerencsénk ezekben nagyméltóságod rendelete értelmében megadni a yálaszt a győri kamara területének e szempontokból birált helyzetéről, kérjük nagyméltóságodat, hogy megfontolt javaslatainkat magas figyelmére méltatni kegyeskedjék. < A városi hulladékanyagok "eltávolítása. A városok legdicséretesebb jellege a tisztaság, e nélkül egy város sem tarthat igényt egészséges és kellemes elnevezésre; pedig még egyes házaknál is nehéz a hulladékanyagokat láttatlanul eltüntetni, mennyivel nehezebb tehát ezt kivinni sűrű és különböző igényű lakossággal bíró városokban. , Mégis, ha az áldozatok nagyok is, melyeket a városoknak a köztisztaság szempontjából hozniok kell, de azok annál kevésbbé kerülhetők el, mert a közegészséggel szoros összefüggésben állanak, s miután & tisztasági kellék egyik alapfeltétel a városok fejlődésére, önérdeke minden városnak erre kiváló gondot fordítani, hogy az intelligensebb lakosság betelepülését elősegítse. Legnagyobb nehézség hazánk provincziális városainak csatornázásánál az a körülmény, hogy bár városoknak nevezzük azokat, ezen név csak egy közép rószi'e illik reá és az azt környező városrészek egészen falusias jelleggel birnak. Már pedig a két különböző jelleg és vagyonállapot mellett az egész várost csatornázási tekintetben egyöntetüleg berendezni, nemcsak hogy költség szempontjából nem lehet, de a csatornázás kellőleg csak ott vihető keresztül, a hol arra az alapfeltételek megvannak. Igy a jó csatornázásnak első alapfeltétele, hogy a város Vízvezetékkel legyen ellátva, továbbá, hogy az utczák, udvarok burkolva legyenek és bizonyos tisztasági rend egyébként is megtartassák. Mig a hol mindezek hiányoznak, a csatornázást kivinni az egész város területére czélszerütlen volna; ily külső, kevésbbé rendezett részeken egyelőre meg kell elégedni, ha a közegészségre legártalmasabb anyagok úgy kezeltetnek, hogy nem rontják a talaj állapotát és rendszeresen kihordatnak. A hygienia megállapította a hulladékanyagok ártalmassági sorrendjét, mely következőleg sorolható föl: 1. Ürülékek: 2. Házi szennyvizek; 3. Talajvizek; 4. Csapadékvizek. Azon általános: törekvés, melyet a városok ezen anyagok eltávolítása czéljából sajátos viszonyaik között végrehajtottak, különböző rendszerek megalapítására vezetett. Többé-kevósbbé ezen rendszerek mind a régi alapon indultak ki, de természetesen a technika vívmányainak hozzájárulásával ma már magas fokon állnak. „ Minthogy a rendszerek kifejlődéséhez a hulladékanyagok gazdasági értékesítésének kérdése is hozzájárult, komplikálódott a csatornázási ügy oly mértékben, hogy ma már a laikus alig ismerheti ki magát. Régebb időben a városok csatornázására gond nem volt fordítva, egyedül az ürülékek kihordása képezte a közegészség czéljából végrehajtott intézkedést, később már a házi szennyvizek elvezetésére is gond fordíttatott, mely czélra csatornák épültek, melyek azonban a nagyobb csapadékok befogadására rendesen kicsiny méretűeknek bizony ultak. Ezen ok azután a csatornák szorgosabb kivitelét mozdította elő. E közben kifejlődött már az ujabb időben bizonyos sajátos viszonyú városokban Liernur rendszere, mely már a házi szeny vizek és ürülékek magas trágyaértékével is számolt. Ugyanezen alapon több elválasztási rendszer is jött létre, minő a Shone-rendszer. Az amerikai városok inkább takarékossági okokból fordultak az elválasztási rendszerhez és azt oly mértékben tökéletesítették, hogy a kontinensen kisebb városok czéljaira mindinkább több követőre talál ezen rendszer. Az úsztató rendszer Anglia nagy városaiból indult ki, hol már a sürü lakosság, nagy forgalom, tetemes kiterjedés mellett más rendszer meg nem felelhetett. A nagy-brittanniai félszigetről hamar átjött e rendszer a kontinensre és oly általános lett a nagy városok czéljaira, hogy a szakértők egyhangúlag azt ismerik el legjobbnak. A német hygienikusok egy része sokáig disputált azon, hogy közegészségi szompontból az ártalmas anyagok rendszeres kihordása ép oly megfelelő, mint az úsztató csatornarendszer, mire nézve valószínűleg a lakosságnak a régi megszokottsághoz való ragaszkodása is hozzájárult, mégis nem nehéz azt kellőleg indokohii, hogy az úsztató csatornar rendszer, melyet a francziák „tout a l'égout" czimmel jeleznek, ma már hygieniai szempontból is a legjobbnak mondható. Jó ideig még csak a hulladékanyagok gazdasági értékesítése nem talált megoldást as úsztató csatornarendszer mellett de az olaszvárosok ősrégi szokását csakhamar felkarolta az angol és franczia ügyesség ós ezen anyagokat direkt öntözésekre kezdte felhasználni. Bár a gennevilliersi öntözések kezdetben nagy ellentállásra találtak, mégis, miután a chemia kimutatta a talaj absorbeáló és desinficziáló tulajdonságait, az öntözések mindinkább több német városban kaptak lábra és annyira meggyőzték az intéző köröket ennek közgazdasági fontosságáról, hogy ma már a csatornatartalmakat egyszerűen élővízbe vinni szigorúan meg van tiltva. Messze vezetne, ha az összes jelenleg használatban lévő rendszerek részletes ismertetésére kiterjeszkednének inkább szem előtt fogjuk tartani hazai viszonyainkat, melyek mellett különösen három rendszer az, mely életképességre igényt tarthat, első az ürülékek rendes kihordására szükséges berendezések. 2-szor, az úsztató csatornarendszer, 3-szor, az elválasztási- csatornarendszerek néhánya, melyekét alacsony költségeik folytán némely körülmények között czólszerüen. lehet alkalmazni, A kihordási berendezések tulaj d önképen csak az ürülék eltávolítására szoktak alkalmaztatni, miután azonban * talaj beszennyezése miatt igen fontos azoknak a házakban való kezelése; 'szükséges előbb erre kiterjeszkedni. • Legáltalánosabb a pöczegödrök alkalmazása, melyet az átszivárgás megakadályozása szempontjából szükséges lenne mindenütt portlandczementtel építeni, de miután a kihordási rendszer csakis a szegényebb -lakosságú városrészekre ajánlható, oda ez még mindig költséges. De még több nevezetes hátrányuk is van, igy a közegészségi követelményeknek sem felelnek meg, mert a ritka kiürítés következtében az ürülókanyagok bomlásra elég időt nyernek. Es ha bárminő intézkedés tétetik is arra, hogy ezen pöczegödrök szellőztetése kellőleg .történjen, még. sem kerülhető el, hogy egy vaios levegőjét meg ne rontsák. Ezen czélból többféle fertőztelenitö szer alkalmazása ajánltatott már, igy tözegliszt humusos föld vagy hamu, melyek naponta lennének a pöczegödrökbe juttatva, de minthogy ennek kivitele ui-m ellenőrizhető, legtöbb esetben nem ad jó eredményt. (Vége köv.) ®>azcz>a cKót-of..). TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÍB. Hatodik évfolyam. Ápril 11. — 1485. Corvin Mátyás királyunk, mig seregei Bécset ostromolják,'álöitözetben a városba megy, hogy híveivel értekezzék s a város belállapotárói biztos- tudomást szerezzen. Némely császári- érzelműek által fölismertetvén, csak nagy ügygyei bajjal tudott menekülni. Ajpríl- 12. — 70. Titusz római, vezér később római császár, Jeruzsálemet fallal és árkokkal körülveszi (Jézus jövendölésének kezdote teljesült már eddig.) Ápril 13. — Kr. sz. e. 74."Cilniu8 Marcenas, • az etruriai királyoktól származó római államférfi, költő, Augusztus császár barátja és a költők bőkezű pártfogójának születése. Ápril 14. — 1827. .a két protestáns egyház Anhalt-Dessan hercegségben egyesül. Ápril 15. — 1794. Camill Deftmouliens neje, ki szépsége, szellemessége és haxafiasaága által kitűnt és férjével halni kívánt., 10 nappal férje kivégeztetése után egy.római nő halálmegvetésével a vérpadra lép. (Parisban) Ápril 16. — 1521. Luther Márton a wormsi gyűlésre megérkezik. Ápril 17. — 1355. Marino Palieri az ősz velenczei dogé több más összeesküdtekkel, kik a hatalmaskodó patríciusokat és senátorokat a nép segélyével megbuktatni akarták, a dogé palota lépcsőjén lefejeztetik. A volt do'gék arczképeí közt az ő arcképe helyén e szavak olvashatók: „Hic esi locus Marino Falieri pro eriminibus decapitati" vagyis „«• bűneiért lefejezett Marino Falieri helye." talom előkelősége az alkalmiságon felülemeli e számot. A lap élén József főherczeg következő sorai olvashatók: „Búsul hazánknak vadregényes, havas bérczektől övezett szép vidékének szegény, de szorgalmatos népe, mert eltagadták tőle a zord idő és a föld sanyarú termése, egy évi keserves munkának gyümölcseit és a nyomor legérzékenyebbike: az éhség gyötri felsővidéki atyafiainkat. De ne féljetek, adott az isteni gondviselés kies alföldi rónáinkon annyit, hogy osztozkodhatunk veletek addig is, mig a meleg^ nap újra megérlelteti völgyeiteknek most árva, 'hóboritott hantjainak csiráit. Ke sírjatok! élnek még és szeretnek magyar rokonaitok." — Baross Gábor ezt irta: „A munka — kenyér." — Szőgyény László ezt: „Az élet Bem szerencsétlenség, sem puszta gyönyörűség; — egy komoly feladat az, melyet becsülettel teljesíteni kell." — Gróf Bánfly Dezső ezt; „A felvidéki éhezőknek mindenek felett ós előtt kenyérre ós nem elmés ötletekre van szükségük, azért szabadjon nekem, jri az első szükségleten kívánok segíteni, az ide csatolt 20 írttal kenyérre valót nyújtani." — Munkácsy Mihály száz forintos utalványa is be van mutatva másolatban, — Gróf Zichy Géza ezt irta: „A ki felebarátjának halálát kívánja, az lelkében gyilkolt, a ki pedig szűkölködő embertársát nem segíti az a kegyetlen sors bűntársa." — Jókai Mór egy 1856ban irt lapot küldött: „Az éhhalál szárnyatlan, földön csúszó rém, mely lajhár körmeivel belekapaszkodik áldozatába, hurczoltatja magát vele napokig, mig a kínzott lerogyik alatta s elveszi az álmot attól, a ki fetrengve kéri a gyorsan ölő könyörületes halált" stb. Guggenberg ezredes és az uj orsz. képviselők közül is sokan küldtek aforizmákat. Nagyobb csikkekkel, növeltetekkel, elmefuttatásokkal képviselvék: Dngré Alajos, Acsády Ignácz, Adorján Sándor, Békén Antal, Beniczkyné Bajza Lenke, Beöthy Zsolt, Gozsdu Élek, Gonda Dezső, Silberstein (Ötvös) Adolf, Szabolcsi Lajos, Zsilinszky Mihály, Helle Iván, Szmrecsányi Miklós, Szathmári Mór, Schvarcz Gyula és még számosan. Hevesy József és Karczag Vilmos szerkesztők tartalmas emlékszámot hoztak össze. A technikai beosztás is ügyes: van lap, mely csak emlékmondatokat tartalmaz, mig más verset és prózát vegyesen; egy-egy rajz elfoglal egy egész lapot, mig mások a szövegben tarkállanak. Szóval egyszerű lapozgatásnál is annyifélét talál az olvasó, hogy szívesen néz bele újra meg újra. Eredeti Ötlet Porzsoltáé Lukács Juliska népszínházi tag e mondata: „Soknak a művészi kenyere olyan, mintha csak — Árvavármegyében sütötték volna." Verset veterán és fiatal költök nagy számmal küldek. Igy: Jakab Ödön, Szabó Sándor, Endrödy Sándor, Erödy Béla, Prém József, Hunyady Margit, Ábrányi Emil, Komócsy József, Szalay Pruzina, P. Thewrewk Emil,.Tóth Lőrincz, Szabolcska Mihály, Dóczi Lajos, Ivánfi Jenő, Vészi József, Bartók LajoB, sat. Mutatóul ezt a rövidke árvamegyei tót népdalt írjuk ki a sok közül, mint népköltészeti terméket az ínséges földről: >Ablakoinon rózsatő . , . Nagyszekeres erre jő Üti, Veri a gebét, Még sem húzza szekerét. Házunk előtt nagy a sár, Nagyszekeres erre jár. Erre, erre Szekeres, Engem és mást ne szeress. Kicsiny ablakom alatt, A, szekeres elakadt} Ha elakadt, itt marad. Megesküszünk Három rövid nap alatt, t írók, vers- és prózaírók 137-en adtak közleményt az emlókszámba (Márki Sándor egy Liszt-reliquiát is.) Rajzot 19 müvézünktől találunk a füzetben. Nagyobb rajzot Baditz Ottótól, Benczúr Gyulától, Kacziány Ödöntől, Mesterházy Kálmántól, Peske Gézától, Tahy Antaltól, Tölgyessy Artúrtól, Roskovics Ignácztól." A füzethez külön mellékletként van csatolva Mária Dorottya főkerCzegnő, József főherczeg leányának igen szép rajza.' A rajz a fiumei főherczegi kert egy részletét' ábrázolja, kilátással az öbölbe, s mint József főherczeg maga irja, következő növények láthatók rajta: Cosos datil, Ohamecrops excelsa, (gyümölcscsel), Canal maltompo, Scoglio San Marco stb, stb. A rajz különben is igen gazdag tartalmú s a fényes kiállítású emléklap egyik diaze". Az emléklap minden könyvkereskedésben kapható. * * ' * A fenti sorokhoz a magunk részéről még csak azt jegyezzük meg, hogy a „Magyar Géniusz", mely már mult számában megkezdte közleni a hírneves írónőnek, Beniczkyné Bajza Lenkének „Öt órakor" czimü nagyhatású regényét, a regény elejét minden újonnan belépőnek megküldi. A „Magyar Géniusz", mely a húsvéti ünnepre közleményeit szines illusztratiókkal fogja díszíteni, — előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50- kr. Az előfizetési pénzek a „Magyar Géniusz" kiadóhivatalába, Budapest, kerepesi-ut 11 -sz, küldendők.
