Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-03-13

2 „ termése után tiszta jövedelem 24 M. Lássuk most már 1 hold répának a netto jövedelmét. A költségek a következők: 1. Földbérlet — -- 15 frt - kr 2. Adó — — — — 1 „ 50 3. Az összes felügyeleti, ellenőrzési és végrehaj­tási kiadások — ­4. Őszi szántás — • 5. Tavaszi földmunka— 6 „ — li. Vetés és vetőmag — 4 ; . — „ 7. 3-szori kapálás — 15 „ — ­8. Kiásás — — — 1.2. „ — „ 51. Fuvarozás — — — 15 n — „ ()sszes költség 77 frr. 00 kr Egy hold répa termése 12u mm. Egy mm. ára ,sö kr. összes bevétel kitesz 102 frtot, melyből levonva 77 irt összes ki­adást, marad 1 hold répával bevetett föld tiszta jövedelme circa 25 forint. Lássuk most már. mennyi netto jö­vedelem érhető el az emiitett 50ii hold bérleti gazdaságban, nem számítva a ta­karmányt és az állatjövedelmet. 100 hold buza után — fi50 frt. InO „ árpa után — 150 „ 100 .. dohány után — 2400 r 100 , répa után -- 2500 ., Összesen 5700 frt. lesz tehát a szorgalmas bérlő évi üzleti nyeresége. Ezzel szemben c hasonló minőségű UiOii holdas bérleti gazdaságban a köA'et­kező gazdálkodás mellett, u. m. 1. Hím hold ugar trágyázott és takarmánynyal beve­tetett föld után az állat­tenyésztésből számítok: tiszta hasznot — — 3000 ftot. 2. 300 hold búzából bevétel á Ii mm. á 8 frttaí — ]4,4<>0 frt. 3. 3oo hold árpa á 5 mm. á 75 forint — — — 10,500 frt . Összes bevétel 27,900 frt. Kiadások: 1. földbérlet. — — — 2. adók — — — — 3. üzemi költség — --­4. összes többi kiadások Összes kiadás 25.500 frt. mely összeget levonva a bevételből, ma­rad az ilyen gazdálkodás mellett a bérlő­nek évi üzleti njvresége circa 24'M) frt. Látható tehát, mily óriási elönynyel vau a dohány és czukorrépa termelése a gazdára nézve, ha ez czukorrépáját érté­kesítheti. 15.000 frfc. 1,500 „ 7,00(1 ., 2,000 „ Szőlőink jövője. Érdekes- és kiválóan tanulságos az a nagy terjedelmű jelentés, melyet Adamo­vics Lázár a pápai szőlőszeti és borászati kerület felügyelője a földmivelés ügyi minisztériumhoz fölterjesztett. Az egész jelentés két főrészből áll s számos statisztikai adattal ellátva. Az első rész a kerület ismertetésével foglalkozik. A második rész & kerületi felügyelő tu- j lajdonképeni tevékenységét és megindított mozgalmai táx'gyalását tartalmazza. Tekintettel azon nagyfontosságra, inelylyel e jelentés különösen Veszprém megyére nézve bír, a jelenfcé*st egész ter­jedelmében közöljük, fölhiva reá az ille­tékes körök és szőlőbirtokosok figyelmét. I Kész. A ker ül e-t ismertetése. A pápai szőlőszeti s borászati kerü­let öt vármegye, u. m. Veszprém-. Vas-. Győr-. Mosón-, és Sopron vármegyék szölöbirtokait foglalja magában, — tehát borászati szempontból nagyon is fontos területet, mondhatni Magyarország leg­becsesebb bortermő vidékeinek egy részét. Mert a kerület keretébe tartozó öt megye mindegyike nemcsak a termett bor meny­nyisóge által érdemel helyet az ország azon vidékei között, amelyek szőlőműve­lésük és bortermelésük által ismertekké lettek, — hanem a terineszfcmény minő­sége után is méltán sorozhatok azon bor­termő vidékek mellé, amelyek úgy a honi mint a külföldi piaczokon jó nevet sze­reztek a magyar bornak. E kerület tehát valóban megérdemli, hogy elhanyagolt szőlőművelése ós borá­szata felkaroltassék,. — megérdeniH pedig annyival is inkább, mert okszerű kezelés s a szőlőművelésben czélszerü rend meg­teremtése esetén e termelési ág nemcsak a nép ezreinek nyújt biztos megélhetést, hanem mint kiviteli czikk is jó jövedelmi forrását képezheti egy különben a sze­gényebb vidékek közé számítható nagy területnek. Azonban sok, nagyon sok munkába fog kerülni, — fáradhatlan tevékenységre s erélyes intézkedésekre leeud szükségem, hogy a talált lanyha, elhanyagolt állapo­tok helyébe újakat, czélszerüeket teremt­liessek, — liogy kiirthassam azokat az el­«Vttlt szokásokat, a melyek a szőlőműve­lés fejlődését csak gátolják s az okszerű borászat megteremtésének lépten-nyomon útjában állatiak. -A» :jefi'ület öt vwwegjéjóheö, ez ido szerint összesen 562 községben 023,305 lakos foglalkozik szőlőműveléssel, —• s a szőlő által elfoglalt terület összesen 34]952 hold 1388 • ölet tesz ki. ' Ebből: Vármegye község, lakos, hold, •-öl. Veszprémre esik 87 105343 7259 714 Vas „ 2451 164 871 6936 783 Győr '„ 59 66809 5762 1046 Mosón 42 61797 3911. 833 Sopron n 125 124525 11082 1212 Az egész kerület szőlőműveléssel foglalkozó lakosaiból átlag 16 lélek esik egy kat. hold szőlőterületre. — Az egyes vármegyékben pedig a következő arány áll fenn a lakossá.g száma és a müvelés alatt álló területek között: Veszpr. vmében 1 kat. holdra 14 lélek esik. as ;i .i » n n r> Győr ., - - ., 11 y, ., Mosón _ „ TI l& n r> Sopron ., ; , „ 11 n ,, Itt megjegyzem, hogy ezen statisztikai adatoknál nem a vármegye összes lako­sainak, — hanem csak a szőlőműveléssel tényleg foglalkozó községek lakosainak számát vettem alapul, - figyelembe nem vévén azon községeket, amelyek szőlő­birtokkal nem bírnak s szőlőműveléssel egyáltalán nem foglalkoznak. E számadatokat megfordítva, viszont a szőlőműveléssel foglalkozó községek szőlőterületeiből egy lélekre az egész ke­rületnél átlag 10K •-öl esik; az egyes vármegyékben pedig a következő arány áll íexm a müvelés alatt álló terület és a lakosság száma között: Vármegyében szőlő terület. Veszprém 1 lélekre 110 Cj-öl esik. Vas ., ; , 68 „ ., Gyűr „ ; , 141 „ „ Mosón „ .. 101 „ ,, Sopron „ j, 129 ., n Basisul itt is csak a szőlőműveléssel tényleg foglalkozó községek lakosainak száma vétetett. A szölöszettel foglalkozó 562 köz­ségből 48 községben képez a szőlőműve­lés létércleket, —177 községben fontos és 337 községben nem fontos illetve mellé­kes termelési ágat. Az egyes vármegyékben pedig a kö­vetkezőkép osztályozható a szőlőművelés mint termelési ág: községben községben községben. Vármegyében, létérdek, fontos. nein fontos Veszprém 16 30 41 Vas Ki 61 172 Győr ' 8 19 32 Mosón 8 6 28 Sopron — 61 64 Már az eddigi, lelkiismeretesen össze­állított statisztikai adatok után is lehetet­len említés nélkül hagynom azon szomorú jelenséget, hogy Magyarország e kitünö bortermő vidéke-mily csekély mértékben foglalkozik a szőlőműveléssel, daczára an­nak, hogy elegendő alkalmas talajjal ren­delkeznének, melyet müvelés alá fogva, szőlőbirtokaikat, s ez által néhány év alatt vagyoni jólétüket is megkétszerez­hetnék. Szembeszökő a közöny, a melylyel -­különösen egyes járásokban — találkoz­nom kell e fontos termelési ág müvelésé­nél, — s kerületemben tett körutaim al­kalmával több vidéken azon szomorú ta­pasztalatot szereztem, hogy az utóbbi években a szőlőművelés nemcsak előre nem haladt, de sőt határozottan visszt­esésfc mutat, E jelenség egyik fŐokát a philloxera terjedésében találom, s azon köiülmény­ben, hogy a szőlősgazdák a 'philloxera terjeszkedésével szemben reményüket s kedvüket veszítve, tétlenül nézik a csapás pusztítását, — ellene még meg sem kísé­relve a védekezést. Pedig okszerű véde­kezés, új szőlő-telepek létesítése, szóval csügged étlen kitartás által a szenvedett károkat módjukban lett volna — legalább részben — már is kiheverni. A kerület összes szőlőterületéből a philloxera által eddig inficiált rész 18601 hold 196 O-öl, amelyből 5884 hold 776 •-öl már teljesen elpusztíttatott. Száza­lékokban kifejezve, az egész szőlőterület 55 "'o-a inficiál tátott s 17%-a semmisitte­fcett meg. Az egyes vármegyékben pedig a kö­vetkező területek inficiáltafctak s pusztul­tak ki: összterületből, inficiált: plpuszt! Vármegyében hold ••öl. hold Q>öl, hol ti fj-öl. Veszprém 7259 714 6089 1021 4857 252 Vas 6936 783 46 403 15 — G\őr 5762 1046 3407, 942 753 80 Mosón 3911 833 2454 640 64 20 Sopron 11082 1212 6601 390 195 424 Ugyanezen adatok százalékokban ki­fejezve.: Vármegyében inficiált: elpuszt: Veszp. az összterületnek: 83%-a 667,,-a Vas 6 / °/ -a •> o -a. ßyör ..•»•• 58%-* 10%-a '» 62%-a 1VV» kisebb területeken kísérletet. Kivételt ké­pezett Sopron megye, melynek törvény­hatósága már előbb külön statútumot al­kotott a philloxera elleni védekezés tár­gyában, —- s ennek értelmében a szénké­negezés — bár nagyon primitiv módon és épen nem rendszeresen, — de mégis gj'akorlatba vétetett. Már megérkezésem előtt 1882. évtől kezdödöleg, amely évben először tétettek az állam által kísérletek e vidéken a szénkénegezés általi véde­kezés terén, ez ideig a kerület összes szö­löbirtokaiból mindössze 5074 hold 484 •-öl, — vagyis az összes terület 16%-a szénkénege ztetett, - - a mely terület az egyes vármegyék között' a következőleg oszlik meg: szénkénegeztetett Veszprém vármegyéében 252 h. — •-öl, Vas „ „ „ Győr „ 55 3 - „ Mosón „ 17 „ — „ Sopron _ 4750 „484 „ Ugyanez adatok százalékokban ki­fejezve: . az összterületnek Veszp. vmben szénkénegeztetett 3°/ n-a Vas > .. — Győr „ „ %o%-» Mosón „ .. Vio%­a Sopron ., 47°/„-a A szénkénegezés általában igen hasz­nosnak bizonyult, mely örvendetes körül­mény magyarázata — szerény véleményem szerint — főleg abban keresendő, hogy kerületem talajviszonyai a szénkénegezés általi dezinfíciálisra iizikailag is igen al­kalmasak. Ez okból — meggyőződésem szerint - a védekezésnek e módját eléggé meg­becsülni nem lehet, s mint ilyent, azt a philloxera által meglepett szőlőterületeken a lehető legszélesebb körben gj'akorlatba venni, nagyon kívánatos és hasznos in­tézkedés leend. (Folyt, köv.i Mosón Sopron 66%-* '2%-a A védekezés czéljábóli szénkóuege< zés a vidékre jövetelem előtt a legtöbb helyen híréből is alig volt ismeretes, mind­össze néhány nagyobb uradalom tett vele A pápai fiatalság társasélete. A „fin de sieole" Kiérkezése nálunk legérezhetöbben a fiatalságnál nyilvánul. A vénülő század modern betegségei: a lázas nyugtalan kedélyállapot, a ször­nyű blazirfcság, az alaptalan és szánalmas közöny minden iránt, ami az életet tar­talmassá, vidámmá teszi, az ember lelkét felemeli és egyúttal az élvezetek utáni túlságos haj húszat, ifjainkuál feltűnően nyilvánul, mindazon szimptomák, melyek társadalmi életünkre nézve káros behatás­sal, magára az ifjúságra nézve veszély ­lyel járnak, nagyon is gyakran mutat­koznak. Az élvezetek serlegének szerfeletti használata már egymagában véve korunk legszomorúbb tünete. Mert a fiatal hajlé­kony lélek nem rendelkezik azzal a szi­lárd jelemmel, azzal az erővel, mely acsá-­bitó kísértéseknek ellent tud állani és ezen gyengesége csakhamar besodorhatja abba a tátongó örvénybe, melyben már oly sok, jobb sorsra érdemes fiatal ember lelte erkölcsi halálát. Az ily szomorú bukás kútfeje pedig csupán a rosz társaságban rejlik. Ez ke­ríti hálójába a legjobb nevelésű ifjút is és ez képes a legromlatlanabb lelket is a biztos bukás elé vinni. Ezért első sorban azon óvó intézke­dések foganatosítása szükséges, melyek áz ily kétes existencziák működésének gá­tat vetve, megmentik az ifjút önmagá­nak, szüleinek, a társadalomnak. Erre nézve a legezéhavezetöbb esz­köz a társas és egyleti élet fejlesztése, hogy az ifjú a körben egy második me­leg otthonra találjon: a gyakori össze­jövetel, szorosabb érintkezés és élénkebb társalkodás • mert ez az erkölcsi és ér­telmi fejlődés leghathatósabb előmozdítója. Számot vetve, a társadalom követe­léseivel, nagyobb súlyt kívánunk fektetn az önmiíködésre, a tanulságos és szóra­koztató felolvasások gyakorabbi rendezé­sére, általában, hogy az ifjúság között elevenebb szellem fejlődjék ki. Az embereket az egyleti életben a szerint kell taksálni, amik valósággal és nem a látszat vagy név szerint, mert ez által teremthető meg a haladás első alap­feltétele: az egyetértés. Fesztelen barátság, jó társas élet, ebben rejlik azon természetes varázserő, mely az egylethez fűzi, lebilincseli a fia­tal embert és megmenti a rosz társaságtól. A fentemiitett czélok lebegjenek az ifjúság Vezetőinek szeme,előtt, ez az az ut melyen halaclniok kell és ekkor teljes, igazi siker fogja koronázni buzgó törek­véseiket. QoQ Zajos. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., ~~ — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Március 14. — 1848. IX. Pius pápa kihirdeti a római szabadelvű, alkotmányt. Március 15. — 1790. a hűbéri jogok megszüntetése Franciaországban. Március 16. — 1807. Blüchnr/hires po­rosz tábornok a francia fogságból Victor fran­oü t&borookéct kiviltv», mvguaUdoj. Március 17. — 1488. II. áauleiman zul­tán, kit a magyar történelemből ]52(5-tól kpzdve nagyon is^ismferhet minden magyar, sziih-.iik. Március 18. — • 1850. 140 -magyar és lengyel emigráns gróf Zamoisky aíatt ,.Otto­man" gőzfregatton Konstantinápolyból Máltába indul. Március 10. — Kr. sz. e. 1867. az iz­raeliták Egiptomból kiköltözködnek. Március 20. — Kr. sz. e. 43. Pnblius Ovidius Naso, római költő, születése Sulnio­Városbau. ón es — Fekete madonna a czime ama regénynek, melyet Buday Sándorné. irt~ és mely a „Képes Családi Lapok 1 ' kiadásában jelent meg. A regény a nápolyi halászéi étből van merítve, és minden sorában észrevehető írójának világlátottsága és gazdag tapasztalata. A regény mely a „Képes Családi Lapok" szo­kásos díszes kiállításában jelent meg bármely könyvkereskedésben és a „Képes Családi La­pok" kiadó hivatalában Budapest V. Nagy­korona-uteza .21). sz, 1 frtórt kapható. Ez al­kalommal nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy a „ Képes Családi La pol:" előfizetői négy ily regényt kapnak egy évben, mint ingyen mellékletet, miért is a nevezett képes heti lapor legjobb lelkiismerettel ajánlhatjuk olvasóink­nak. Előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Fél­évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. — Fölhívás előfizetésre. „Derült ég~ cim alatt egy vaskos (320 oldalas) elbe­szélő kötetet adok ki. A mű tizenöt váloga­tott vig elbeszélést fog tartalmazni, melyeket a jókedv, a nevető humor, s a történetek egy­szerűsége jellemez. Meséim és alakjaim az or­vosi, tanári és tanítói, iparos és kamaszodó diák. zsurnaliszta és felsőbb leányiskola, ka­szinó és polgárság, valamint a papi életből vannak véve. Az élet mosolygó mozaikjait mu­tatom be, melyeknek szivárványos fényében egy kevés bors igen, de gorombaság, vagy trivialitás nem foglaltatik. Tollam széles kör­ben elismert és méltányolt humorára nézve szabadjon megjegyeznem, hogy „ Vörös Dániel 1 '' ciraíi két kötetes humoros regényemből félév alatt két kiadást kellett rendeznem, s az 1000 példányból alig maradt 50 (ára: 1 frt 80 kr), s hogy régi előfizetőim a „Derült Ég"-nek már 800 példányát rendelték meg. Aki tehát sze­reti a derűset, az ártatlanul tréfáló humort; a ki nevetni vágyik, s szabad perceit vidám hangulatban akarja eltölteni: annak melegen ajánlom művemet, mely ápril közepén 1500 példányban jelen meg. Egynek ára: 1 frt 80 kr. Ha a pénz előre beküldetik, bérmentve. Az utalványok és megrendelések mielőbb cimemre küldendők. Lúgos (Krassó-Szerény m.). 180,2. febr hóban. Hazafias üdvözlettel: Városy Gytilu, főgymn. tanár. — Petőfi. Sándor összes költe­ményei. Első végleges teljes kiadás. Élet­rajzzal ellátta Jókai Mór. 1—9. füzet. Buda­pest, az Athenaeum kiadása. Megjelenik 30 füzetben; kéthetenkint 1 füzet. Ara füzeten­kínt 30 kr. A fényesen kiállitqtt uj Petőfi ki­adásnak immár 9 füzete van kezünkben, me­lyekről olvasóinknak annyival is inkább tarto­zunk beszámolni, mivel ezen füzetek nemcsak azt tartalmazzák, amit mindenki már ismer és bir, vagy legalább is birnia kellene; nem c.-ak Petőfi elbeszélő költeményeinek tetemesb ré­szét, hanem azért főképen, mivel ezen füze­tekben az előre hirdetett Jókai által irt Petőfi biographia jó részét is megtaláljuk. A kiadó­társulat eddig négy ivét adta eme általános feszültséggel várt irodalmilag nagybecsű, olva­sásra felette érdekes életrajzi bevezetésnek.— Jókai nem merev életrajzot, nem száraz adat­halmazt, nem is didaktikus méltatást nyújt Petőfi, működéséről és müveiről. _Én azt, a mi saját lelkemben él — mondja Jókai — elő tu­dom adni; de bárom idegen ész müvéből egy negyediket összealkotni: ehhez nem értek. — Én csak azt irom meg, hogy milyennek ismer­tem én Petőfit; milyennek azt a korszakot, a melyben ő élt, s hogyan töltötte ő be azt a helyet, melyet a korszellem számára kiszabott." Épen ezt vártok, ezt reméltük Jókaitól: Pe­tőfi egyéniségének, jellemének és ezekkel any­nyira összeforrott alkotásainak hiteles rajzát, melyből ama finom vonásokat, ama elrejtett szálakat kiolvashatjuk, kibetűzhetjük melyek Petőfi alakját oly érdekessé, alkotásait oly ha­talmasakká tették. Édes hangzású lyráját, nem zetet ébresztő harczi dalait, színpompás, k'j­fogyhatlan kellemü elbeszélő költeményeit is­meri a magyar nemzet minden 1 fia: ki ne vágyna megismerni ama titkos rugókat is, me­lyek az ihletett költőt húrjainak pengetésére indították, és kitől vágynánk inkább a legna­gyobb költő egyéniségét magunknak berautat­tatni, mint épen Jókaitól, a ki első költői pró­bálkozásaitól kezdve egészen eltűnéséig ismerte Petőfit, a ki ifjúkori nyomoráról, küzdelmeiről, szinészkedéseiről épp oly megbizhatólag tud irni, mint későbbi boldogságáról, fényéről. — Jókai az egyetlen a ki megmondhatója annak, melyik Petőfi arczképei közt a leghívebb, a legigazabb: ama képről, melyet ő fest, bizvást elmondhatjuk, hogy az Petőfi életének, jelle­mének, egész egyéniségének leghitelesebb rajza, Az uj Petőfi-kiadás fényes kiállítás, szép alak és teljesség tekintetében is teljesen mégfelel a hozzá fűzött várakozásoknak.— Megrendelhető, legczélszerübben 10 fűzet árának beküldésével ugy az Athenaeum -könyvkiadó hivatalától Bu­dapesten, mint bármely hazai könyvkereske­dőtől. — Uj zenemüvek. A Nádor és Bárd bpesti czég kiadásában most jelent meg Gerő Károly „Kismadaram" cz y . népszínmüvé­nek összes kedvelt dalai énekhangra és zon­gorára, ára: 2 frt. Az összes eme népszínmű­ben előforduló dalok kitűnően sikerültek. Báró Bánffy. György „Volt nekem egy szép szere­tőm" cz. dalát Blahánó nagy sikerrel énekelte ugyanoly hatásos Pete Lajos, „Páros csillag az ég alján" és Bankó Pista „Kakuk dála" melyeket különösen ki kell emelnünk. Az ösz­8Z68 dalokat Palotásy Gyula jeles átíró tette le zongorára .és olyan kapósak, hogy az első kiadás 8. nap alatt teljesen elfogyott. Ugyan­csak a Nádor és Bárd czég kiadásában fog xovid idő múlva megjelenni az annyira köz­kedveltségü Madarász operetté egyvelegé ének­hangra és zongorára magyar szöveggel melyet örömmel szolgál jelzünk előre -is. Ára 3 frt 60 kr lm. Hivatalos rovat. soiVikT Hirdeíinéiiy. A „Black-Eot" szölőbetegség fanulmá. nyozása végett a magyar kormány által Fran­cziaországba kiküldött megbízottak ebbeli je­lentése szükséges ismeretek megszerezheléxtí tekintetéből a polgármesteri hivatalnál az ér­dekelt szőlő birtokosok és termelők által min­denkor megolvasható. Pápán, 1S92. márezíns JO. A vdroni .tanács. 1316. 892. ikl Hiideíniény. A tüzes-malmot illető vízhasználati jogo­sítványra vonatkozó bejelentési' iratok f. év márczius 10-tői kezdve 30 napon át á polgár­mesteri hivatalnál közszemlére kitéve lesznek, melyekre vonatkozó netáni észrevételeiket, te­hát az érdekeltek ez időközben beadhatják. ' Pápán. 1892. márczius 10-én. A városi- tviiács. 1385._1386.3 387. • "\ ikt. "l 892. Hirdetmény. jVflndazon hivatalnokok kik a karsbndi vagy pöstyéni gyógyfürdőn szállásolási ked­vezményekben részesülni igénnyel bírnak, s ezen igényüket, érvényesíteni óhajtják, ez iránt a polgármesteri hivatalnál haladéktalanul je­lentkezni felhívatnak. Pápán, 1892. évi március 12-én. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Egy fény esnek »latszo* ajánlat. A pénzügyi bizottság mnlt hétfőn tartott ülésén tárgyalták a volt regálé és • fogyasztási bérlőnek egy aján­latát, melyet a pénzügyi bizottság egy­hangúlag elutasított. Ez a körülmény azoübau nem riasztotta vissza a vállal­kozót atlól, hogy ajánlatát a közgyűlés elé is benyújtsa. Áz áLlaudó választmáuy azonban a fényes — igazabban fénylő — ajánlatot kellő értékére szállította le, s következetes maradt eddigi álláspontjá­hoz, midin a-város jól felfogott érdeké­ben azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ­ez a kérvény félretételével mondja ki a kövezetvám és helypénzszedésre vonatko­zólag is a házi kezelés behozását. A bérluk ezen nagyfokú buzgólkodásábói látható, hogy a jövedékek »házi kezelése* — főképen a kövezetvám és helypénzsze­dés hozzávételével — olyan üzlet • lesz, a mely nemcsak fénylő — mint a bérlói ajánlat — hanem fényes is, és végre va­lahára elérkezik az az idő, mikor a vá­ros jövedelmeit pótadó emelése-nélkül is lehet fokozni, annyira, hogy a túlságosan felcsigázott pótadó is -szállítható lesz. —••Városi közgyűlés. U A holnap d. u. 3 órakor tartandó városi közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A köve­zetvám — és helypénzszedósnek is házi kezelés alá' vétele kérdésében határozni. 2. Gyalogjárda kövezés folytatása iránt, intézkedni. • 3. A pápa-csornai vasútra megszavazott 50,000 frt kölcsönvételének módozataira, ós az erről kiállítandó adóslevélre vonatkozó javaslata a pénz­ügyi szakbizottságnak. 4. Ugyancsak a pénzügyi, szakbizottság véleményezése Heib es Jellinek villany világítás beren­dezése iránti kérvénye tárgyában. 5. Jva­kas József és társainak a temető földek és az országos marhavásártér használati módjára vonatkozó indítványa. 6. Boda György városmalmi bérlőnek az országos vásártér kaszáihatását neki átengedni kérő folyamodása — Személyi hirek. Vármegyénk alispánja Véghely Dezső kir. tanácsos Bu­dapestre utazott, hogy ottan az ev. re­form, zsinaton részt vegyen. Ugyancsak e zsinaton városunkból Kis Gábor ref. lelkész, Szilágyi József és Révész Kálmán tanárok vesznek részt. — Márczius 15. A magyar nemzet örökké nevezetes ünnepén a pápai ev. ref. főiskolai ifjúsági képzőtársulat a színház épületében emlékünnepélyt rendez, — a következő müsorozattal: I. Szózat. Vö­rösmarty — Egresy B. Előadja a főisko­lai énekkar. 2. Márczius 15. lieviczky Gyu­lától. Szavalja Vörös János II. éves pap­növendék. 3. Magyar népdalok — játszsza hegedűn Schenk Arthur VIII. ö.'tan. és zongorán kíséri Gottlieb E. VII. o. tan. 4. Emlékbeszéd. Tartja a társulati alelnök. 5. Alkalmi költemény. Lampérth Gézától. VI. o. t.. Előadja László Zsigmond III. éves papnöv. 6. Régi magyar dalok, Gzinka Pauúitói és a Klopiozki. nóta. Zongorán nég}' kézív- j átszszák JJoktorics Zoltán V. o. t. és liácz Gyula Hí. o. t. 7. Dal-egy­veleg. Előadja a főiskolai énekkar. 8^? szent. Elbeszélés a szabadságharcból..* í Borsos István IV, éves p^pn. és ói*

Next

/
Thumbnails
Contents