Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-03-06

rögtön megindítja a vizsgálatot a helyszínén, így azután nem is lesz annyira egyszerre elfoglalva a bizottság, intézkedése is alaposabb lehet, s így két dolgot értünk el egy munkával. (Helyeslés.) Hanauer Béla: Bátor vagyok a t. közgyűlés szine előtt azon indítványt tenni, hogy a pénztárnok utasíttassák, hogy miután ő úgyis tantiémot kap reudes fizetésén kívül, a hivatalos órák előtt és a hivatalos órák után tegye meg ezen vizsgálatot (Helyeslés.) Dr. Löwy László: En kérem, bátran kimerem mondani, hogj' a legnagyobb részük (a szemben ülőkre mutatva) nem tudja mit helyesel. (Zaj ! Ellenmondások! Elnük csenget.) Nagyon feltűnő kérem, hogy velünk mindent megszavaztathatnak, mint jelen esetben is ellenvetés nélkül adtuk szavazatunkat egy még előkészítetlen, kifejletlen dologra. (Ellenmondások.) Ez kérem itfűu nagy hiba és jellemző ránk nézve. (Zaj). Kovács Isfrán: Azon megjegyzést teszi, hogy a pénztárnok nem érthet egyszerre a dologhoz, mert hosszá ideig gyakorolnia kell magát, mig bele jön (Hanauer: Akkor felkérjük a Kovács urat, hogy instruálja őket, mig beletanulnak. (Derültség), Mert mi nem űzethetünk 25 hivatalnokot). K. folytatja: „Nem is kell ide kérem 25 hivatalnok, elég lesz egy felügyelő is, aki felügyel a többi alkalmazottakra és jelentését a közgyűlés elé beterjeszti." Vágó László: Vissza utasítja Dr. Löwj

r László kihívó szavait '.Felkiáltások: Az az elnök dolga.') Barthalos István és Koczka László megjegyzései után a közgyűlés elfogadja az állandó választmány véleményét. Gyalogjárdához kőszállitniány megrendelés iránti intézkedés. Hl nők: Méltóztatik emlékezni tisztelt közgyűlés, hogy a múltkori ülés alkalmával kimondtuk, hogy a gyalog-járdákhoz szükséges köveket csak az esetben fogjuk az előbbi helyen megrendelni, ha miként mondtuk a jelenlegi kövezet kiállja a telet. A tél jóformán elmúlt, itt a tavasz, a határidő letelt, kérném tehát a tisztelt képviselő urakat, méltóztassék az ügyre nézve véleményüket, illetve indítványaikat megtenni. Felolvastatik az állandó választmány véleménye, melynek értelmében az állandó választmány ez ügy érdemleges tárgyalásába bocsátkozni még mindt-g idóeló'ttinek tartja. Bog)uír Gábor feleslegesnek tartja a további várakozást, véleménye szerint az ítélet már most a jelen közgyűlés alkalmával kimondható. Mint mindenben ugy e kövek kokott is vau jó és selejtes. A járdák tartóssága nemcsak a, kövek minőségétől fögg, hanem függ attól is, hogy minő talajt készítenek a köveknek és hogy az egyes koczkák épek-e. Ugyan is mikor a kocsisok ledobálják, egyes darabok kipattognak a kőből, sarkaik letöredeznek s igy azután nem lévén egyenletes az egyes kövek alapja: künnj^en felfordulnak. Éppen a fenn emiitett oknál fogva bátor vagyok a tisztelt közgyűlés előtt azon inditványt tenni miszerint fogadjunk napszámosokat, a kik az egyes köveket leszedik s igy azután meg nem sérülvén, a kő sokkal szilárdabban ellent képes állani az idő viszontagságának. Szilágyi József: Tisztelt Közgyűlés! Az ellen, hogy meg kell rendelni a köveket nincsen absolute semmi kifogásom, de mintán én ugy láttam, hogy ezek a kövek nem felelnek meg 6 czélnak, tehát bátor vagyok a tárgyhoz hozzá szólni. Véleményem szerint a dolog ott áll, hogy érdemileg tárgyaltassék. Előre is ki kell jelentenem, hogy én nem vagyok egy véleményen azokkal tiszt, közgyűlés! a kik azt mondják, hogy ez a kő jó. Én azt mondom, hogy nem jó. (Helyeslés). Igaz ugyan, hogy a kő nem fordult fel a tél elmultával sem, de én ennek daczára is kénytelen vagyok kijejenteni, hogy ezt az anyegot még igy sem tarthatom jónak. A mostani kövezet jó része mondhatom hátrább áll a régi kövezetnél is. A régi járdakövezet sokkal jobb, mint az uj már pedig ugy illenék, hogy ha mi költünk, az uj anyag jobban megfeleljen a czélnak, mint az, a melyet kiselejtitünk. Ez a kő csúnya szinfl, fekete, rücskös, s a sár a rücskökbe megragad, (Felkiáltások: de legalább nem csúszik). (Élénk derültség). Nem csak a minősége, de a szine is rossz. Már pedig az a véleményem, ha csináltat valamit a város, akár szépészet, akár bármely használhatóság tekintetében : okvetlenül szükséges, hogy necsak a jelen körülmények között feleljen meg az a czélnak, hanem a jövőre nézve is használható, jó legyen; már pedig az uj-járda sem nem jó sem nem szép, (derültség.) En az ügj'ben személyesen érdekelve vagyok, mert járulok a költségekhez, de szivesebben tízetek kétannyit, csak lássam, hogy nem haszontalanul költ a város. Mert ez, határozottan mondhatom, hogy haszontalan pénzkiadás: kár érte fel szedni a régi járdát. — Talán még azt is gondolnám, hogy tegyünk próbát aszfalttal! ? Pápa városánál sokkal kisebb és alantabb ponton álló városok is megtették már ezt. Miért ne tehetnénk meg azt mi is V Már csak azért is szükségesnek tartanám, hogy összehasonlítást tehessünk. Attól nem kell vissza riadni, hogy ez a mostani anyag olcsóbb, de: olcsó húsnak big a leve. (Helyeslés.) Ha most nem fordul is fel az a kövezet, nem okvetlenül következik belőle, hogy jövőre, vag}' két-három év múlva kiállja a hideg téli fagyot, különösen, ha olyan telünk lesz, mint most 2 éve volt!? i Helyeslés). Szvoboda Venczel: Már kérem alássan nem a kő határozza meg, hogy felfordul-e vagy nem? Az alap határozza meg, ha az jó, akkor a kő nem fog felfordulni. A kocsisok ellen is panaszt tettek, már pedig kérem a mi kocsisaink jól bánnak vele, hanem a vasútnál az állomásokon, ott tördelik össze a köveket, mikor lerakják, meg felrakják. Ezért is engem vesznek elő, már pedig az én fejem nem káptalan (Barthalos: Nem is kő!) hog3

r mindent tudjak, mindenütt jelen legyek. A közgyűlés elhatározta, hogy %-át a város, 2

,..-át pedig a háztulajdonosok űzessék, határozza el a közgyűlés, hogy 2

/

3-át fizesse a város. \-&t pedig a háztulajdonos, akkor ha majd tetszik akár márvány táblákkal is ki köveztethetjük a járdát. Komárom, Gyűr sőt Bpest is ezzel a kővel köveztet, annak jó; Pápa nincs megelégedve vele! (Szilágyi: Valami félre-esö zúgntezában talán?! -—) Ha tetszik, nem bánom aszfaltirozzuk a kollégium utczát, de tessék iigyelembe venni azon körülményt, hogy méter

2 aszfalthoz 1 m. szeges szükséges. A szeges pedig fele ára az aszfaltnak. Az nem megy olyan köuuyen kérem szépen. (Derültség). Barthalos István: Szintén ajánlja, hogy tegyen próbát a város aszfaltirozással, mert az nem olyan drága, mint a nagyon szeretett tanácsos úr (Derültség.) mondja. Szegélynek közönséges téglát is lehet használni. (Azt nem lehet!) Hanauer Béla: Ajánlja, hogy kisértsük meg a czement-anyagot. mert: „ügy értesültem (felkiáltások: De nem győződött meg), hogy ez igen jó, tartós ós nem is drága. — Ne féljünk minden újítástól, inert ha semmit sem kezdünk el, semmire se megyünk. (Helyeslé.s) Ajánlja, hogy a gazdasági tanácsos küldessék ki Szombathelyre az ottani kövezés megtekintése végett, Vágó László szól még a dologhoz, s azután a közgyűlés elfogadja Hanauer Béla indítványát. Vidéki levelezés. Jjorász/iii/nmi. Ásító, márczius :J. A lovászpatouai olvasó kör könyvtárának gyarapítására rendezett „zártkörű tánczmnlatság" i é. február "?7-éu a legfényesebben sikerült. Nem csak azért, mert S9 forint összes bevétel után leszámítva 42 frt 82 kr. kiadást, 4(3 frt J8kr tiszta maradvány mutatkozik* hanem mert a rendezőség meghívására közel és távolból oly szép társaság gyűlt össze, hogy a szemlélőre ugy, mint a mulatság élvezőire a legkellemesebb benyomást gyakorolta. Látszik, hogy nemzetünk fejlődésére illetve szellemi művelődésünk előmozdítására finom érzékkel biruuk s azt fejleszteni, ápolgatni egyik legkedvesebb kötelességünknek ismerjük. Hnsz művelt család kívánt a hasznos czél támogatása mellett vidám órákat szerezni önmagának és övéinek, mely utóbbiakért az élet oly kedves, kik mindannyian nem csak a szülék, de társadalmi életünknek remény szá'ai. Mint mindenkor, ugy jelenleg is T. G-l atz József vendéglős ur szives volt a táneztermet dijj nélkül a rendezőségnek átengedni, amiért elismeréssel és hálás köszönettel adózunk. Felül fizetés >.kkel voltak szivesek gyarapítani pénztárunkat a következők: Mélt. Gróf Wallis Gyuláné, ns. Leitershofen! Schulz Clorhár 5 — 5 frt: Keiser Ede 3 frt, Dr. Rosenstein Lipót i Budapest). Széphegyi Antal (Pátka), Klausz György (Szh-Iván), Kolosvári Lajos (Vaszari 2—2 frt: Horváth Lajos (Pápa), Herbszt János, lifying József, Zalán Béla, Dr. Richter Károly, tisztelendő Balogh István (Fajszl. özv. Bélák Jánosné (Osóth), Tóth Mariska, Strausz Géza, Sági Dömötör, Bábics Endre, Szíj (íusztáv (N.-Dém), és Herbszt Ferencz 1—1 frt. Glatz Lajos (B.Tamási'l, Málies József (P.-Teszér). N. N. és Bándy Imre (Téth) öO~."n) krt. A szives támogatásért fogadják hálás köszönetünket s azon óhajunkat, hogy helységünk műveltebb- osztálya bírhasson oly vonzó erővel, hogy a művelt Közönséget mindenkor megnyi-thesse. az olvasókör jegyzője. Irodalom és űmii — A „Csók" szerzőjét a „Magyar Genius»"' elhódította a német múzsától s igy Dóczy Lajos, irodalmunk e fénylő alakja, édes anyanyelvünkön fogja azután megírni azokat a gyönyörű szép csevegéseket, melyeket eddig németül irt meg. A „Magyar Geniusz

u eme vívmánya kétségkívül fényesebbé tette érdemeinek koszorúját, inert Dóczy meghódításával kiváló szolgálatot tett a magyar irodalomnak is. A Magy ar Gé níus legújabb száma meggyőzheti az olvasót arról, hogy a pazar fénynyel való kiállítás teljes összhangban van a szellemi rész gazdagságával. Itt Dóczy „Uj Csillag

1

' czintü elbeszélése, utd pedig az uj képviselőház megnyitásáról szóló remek fényképfelvétel s a képviselők arczképsorozata valóban feltűnést kelthetnek. A czimkép a negyedszázados évforduló alkalmából • azt az aktust mutatja, mely 25 év előtt a trónbeszéd felolvasásakor lefolyt. A 9. számot Gr o n d a D e z s ö — emelkedett gondolkozású — „Egy emberélet" czimű valóban gyönyörű életképén kívül még több elbeszélés s szebbnél-szebb illusztráczió gazdagítja. Ezek után figyelembe véve Dóczy azon igéretét, hogy ezentúl a Magyar Géniusz minden számában megjelenik munkájával — mely bizonyára irodalmunk műremekeit fogja szaporítani — a Magyar Géniuszt, a legfényesebb s legolcsóbb hetilapot, olvasóinknak melegen ajánlhatjuk. A „Magyar Géniusz" előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, kerepesi-ut 14. sz. — Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Szerkeszti: Dr. Acsády Ignácz. Tizedik füzet. A gyorsan nép.szeriivé lett, s nagy elterjedésnek örvendő vállalat az uj füzettel már egy negyed részében a közönség kezében van. A negyven füzetből megjelent tiz, mely az A.. B., C. és D. betűk roppant s főleg a magyar nyelvben gazdag anyagát, tartalmazza. E tiz füzethez neür kevesebb mint 28 gyönyörűen kiállított melléklet és pedig 7 szines, S térkép, 9 kettős fekete műlap, 4 tábla volt cszatolva, melyeken különböző, körülbelül 800 ábra, rajz, kisebb kép, nemzedék-rend stb. van. Ez eléggé megmondja, hogy a kiadó társulat a vállalatot milyen magas színvonalra emelte. A most megjelent tizedik füzet három mellékletet hoz és pedig egy gyönyörűen kiállított szines műlap az ehető gombákat mutatja be tíz különböző fajban. Egy kettős mülapon gazdasági gépek és eszközök láthatók, összesen 20; van köztük a tót kasza, Vidacs-féle magyar eke, a magyar államvasutak gépgyára által szerkesztett impozáns cséplőgép stb. Végül a harmadik szines melléklet az északi égboltozat díszes térképe. A szöveg befejezi a I). betűt s ezúttal a Degrus-dzsidás közti anyagot közli. A füzetnek kiváló értéket kölcsönöz a sok Dnnaczikk, melyek száma a harminczat meghaladja, köztük a legfontosabbak a Duna bo földrajzi leírása s a Duna szabályozása szakavatott ismertetése. A vállalat 40, két heti 3 ives füzetben jelenik meg. Legczélszerübben előfizethetni 1.0—10 füzetre 3 frttal, mely összeg az Athenaeum kiadóhivatalához Budapestre küldendő. De megrendelhető minden könyvkereskedésben is. --- Az ..Elet

11 2-ik száma érdekfeszítő tartalommal jelent meg. György Endre „Szólásszabadság a képviselőházban" címen kitűnő cikket ir a klotür ellen. Ötvös-Silberstein Adolf dr. folytatja „A jövő vallása" címen megkezdett, magas színvonalon álló. népszerű bölcsészeti értekezését. Szomaház}- István, a jeles novellairó, ..Csak férfiasan" című elbeszélést ad, mely után következik egy időszerű, vonzón megirt cikk Domokos Illéstől, „Giry de Maupassantról", a most annyit emlegetett hires francia íróról. Radó Autal dr. befejezi az Ariosto-féle „Hűség póbájá"-nak mesteri fordítását. Palágyi Lajos „Rám törtek" cimen gyönyörű költeményt, — Pápay Károly dr., az ismert kitűnő ethnografus és utazó igen nagyérdekű leírsát nj'ujt „Egy orosz falu és számüzöttei" címen, a szibériai száműzöttek dolgairól, melyeket a helyszinén figyelt meg. Demolins E. francia Írótól a „Szocializmus" cimű cikk folytatása van a füzetben. Az irodalom és Művészet cimű rovat többi közt H. A. (Herrman Antal dr.) tollából a „hazai népvizsgáló irodalomról", továbbá Rákosy V. uj könyvéről CRej tett fészkek) s a „Magyar Géniuszról" stb. közöl nagyérdekű ismertetéseket. A színház rovatban két önálló bírálat, a Képzőművészetben „Egy kis helyreigazítás" cimén Kacziány Ödön ismert festőnktől érdekes cikk van, A több beszélni valójuk, előáll Fáy ís a maga eszméjével, a takarékpénztár tervez< tével. Kifejti igen szépen — amik ma már közhelyek — hogy Magyarország kereskedelmének egyik legerősebb támasza lenne, ha a kereskedők olcsó, biztos pénzt kapnának; de másrészt s legföképcu a sz gényebb osztályban reméli az által a. takarékosságot megkedveltetni: mert- hisz»n ha a közép s szegényebb osztály tu Ija azt, hogy biztos helyen kamatoztat Itatja a legcsekélyebb összeget is, mely -t eddig félretenni, megtakarítani érdemesnek sem tartott. —- bizonyára félatvyhyifc sem költ olyanokra, amilyeneket most txak azért is megenged magának, mert a talán megtakarítható csekély fölöslegnek úgy sem veheti hasznát; vagy még ha kiadhatná is gyümölcsözés végett, iegtübbnyire el is veszti. Széchenyi igen érdeklődve hallgatta végig az indokolást is, a tervezetet is. — S hogy akarja ezt kivinni ? kérdi végre, mintán Fáy elhallgatott, — Részvényekkel. — S van-e sok sógora — komája? • —- Az van! felelt Fáy mosolyogva e nem várt kérdés fölött. De miért kérdi ezt a gróf? — Mert én ismerem már hazám fiait. Számtalanszor tapasztaltam, hogy menynyire tartózkodnak, sőt iszonyodnak mindentől, ami új. Meglátja édes barátom, bármily életre való is terve, nem lesz képes keresztül vinni. És hogy csakugyan nem hitt az eszme keresztül víhetőségében, mutatja; hogy 10 részvénynél többet nem is irt alá. Fáyt azonban ez nem csüggesztette el; ahány jó ismerőse, sógora, komája volt, mind felkérte, hogy — ha csak pár. részvényt is — Írjanak alá. S ismerősei, -*ógami» k.omái neej hij^el* ugy»a * »ifen'» ben. hanem barátjuk, sógoruk, komájuk leedrécrt egy—két részvényt mégis aláirtak. Igy jött létre ama már legnagyobb magyar pénzintézet, az Első Hazai Takarékpénztár. Azt lehet mondani, hogy ahány részvénynyel alakult, annyi levelébe, annyi keserves rábeszélésébe került Fáy Andrásnak. Hogy mégis létrejött, annál nagyobb érdeme. Ugyan hány nagy emberünk van, aki. ma ennyit megtenne a közügy érdekében? Fáy András is hódolt a divatnak, amennyiben neki is volt emlékkönyve, melybe barátai szebbnél-szebb gondolatokat írtak: sajnálom, hogy csak kettőt ismerek ezekből; egyiket Szemere Pál írta s igy hangzik: „Sorsában megnyugodt szívnek sok a kevés; de a legtöbb is kevés annak, ki többre vágy.

,: A másikat Kölcsey irta s igy szól: „Kövesd a korszellemet, vagy vezesd; de elébe magadat ne tedd". * «• Igaz — mondta Fáy András öesesének, Fáy Bélának - hogy önbizalom nélkül souki sem lehet haszuos a társadalomra : fle. mégis nem annyit ér az ember, ameunyit önmagáról hisz. hanem amennyi hasznát a társadalom veszi. 4. Báró Kemény Zsigmondról. Kemény Zsigmondról köztudomású, hogy szörnyen szórakozott volt; gyakran megesett rajta, hogy kétszer-háromszor is megebédelt; vagy hogy nem találta meg a király utcában a saját házát, míg valamely hordár xitba nem igazította. Azt is beszélték a Fáy háznál, hogy egy ilyen szórakozott pillanatában azt sem tudta megkérdezni., kinek a házát keresi? mert elfedte s*j*t uevé^ Egy reggel, mikor Fáy András nála volt. beállit hozzá Deák Ferencz is. Kemény épen öltözködött. Beszélgetés közben oda megy Kemény a szekrényéhez, kivesz egy simára kivasalt inget s fölhúzza a fölé. amelyet tiz perccel előbb magára öltött. Sem Deák. sem Fáy nem szólnak egy jdeig semmit; várják, mire megy a szórakozott ember a két darab öltözékkel? Végre, mikor már szörnyen vesződött összegombolásukkal. megszólítja Deák: — Nini Zsiga! Hát te két inget szoktál viselni? — En? Dehogy szoktam! Hanem ezt bizonyosan összevasalták. És nem lehetett vele elhitetni, hogy azokat egymás xitán vette fel csupa merő szórakozottságból. ő. Vörösmartyról. Egyszer két földes űr valahonnan Szathmár vármegyéből Pesten járván, fölhasználták az alkalmat s tiszteletüket tették Vörösmartynál. kinek hírneve akkor volt delelőjén. Sajnálatukra, Vörösmartyt nem találták otthon; hanem, hogy mégis egészen hiába ne jártak legyen, másoktól kérdezősködtek s iparkodtak egyet-mást megtudni a nagy költő életéről. A többek között azt kérdi az egyik az inasától: — Ugyan mondja csak meg,, milyen vallású a nagy költő ? — Azt én bizony határozottan meg nem mondhatom; de azt gondolom, hogy református; —- mert soha nem jár templomba . . . 6. Szemere Pálról. Utolsó éveiben igen megtört, roskatag alak volt már az öreg Szemere, liaum *zéit reudeseu megtett gyalog sétáját a Duna partján minden nap. Akik látták hoszú fekete rokkjában. fején nagy szélű kerek kalappal, botjára támaszkodva, szánakozva kisérték apró, bizonytalan lépteit a hajlott öregnek. Yoltak olyanok is, akik megmosolyogták: sőt a csintalanabb utca gyerkőczök rá is kiabáltak: — Félre az útból, itt jön a kis teknős béka! A volt miuistert sem a szánó mosoly, sem a gyermekek csintalansága nem bántotta, sokkal inkább boszankodott azért, hog}' minden sétája egy-egy zsebkendőjébe került. Bármiként vigyázott is, rendesen kilopták régi divatú kabátja hátsó zsebéből. G-ondolt egyszer egyet. Belevarrta a zsebkendőt zsebébe s gyermekes örömmel várta a perczet, amikor a zsebkendő tolvaj zsebébe nyul. Hogy fel fog sülni — gondolta s jóízűt nevetett magában. Jó hosszúra nyújtotta sétáját s már vissza felé fordult, mikor egy gyenge rántást érez rokkján. A világért vissza nem fordulna, észre nem venné, bár már erősen rángatják zsebkendőjét.' Az öreg úr mulatsága, öröme kimondhatatlan. Hanem észreveszi végre a tolvaj is, hogy rá van szedve, s teljes indignációvaí, elég hangosan megszólal: — Ez mégis cudarság! Az öreg apját tegye bolonddá máskor. Szemere mulatságát egészen elrontotta az emberi romlottság ily magas foka s mikor elmondta Fáy-éknál kalandját, nemes lelke egész szomorúságával tette utána: * --- Még neki állt feljebb! Még neki! közgazdaság rovat „Vasúti politikánk" c. főcikkét Sárinay József dr, fővárosi ügyvéd irta s nagy tárgyilagosság mellett kiváló szakértelem jellemzi. A négy lapra terjedő Szemle lebilincsel vonzó tartalmával, ügyes apróságaival. Ebben különösen a nőkérdés re vonatkozó közlések nagy figyelemre méltók. — Látni való, hogy az „Elet" irodalmi színvonal, érdekesség és aktualitás tekintetében föltétlenül kiállja a versenyt összes ilynemű folyóiratainkkal, jóllehet olcsóbb valamennyinél. (Ara negyedévre csak 1 frt 50 kr, félévre 3 forint, egész évre 6 frt. Egj'es szám 25 kr. Megrendelhető: Budapest, Arpád-utca 6.) — A „Technológiai Lapok" legutóbbi száma a következő technikusokra érdekes tartalommal jelent meg: "Budapest elektromos világítása Gruber Nándortól. A fűrészek fogainak kihányásáról és élesítéséről (Vége)._ Gaul Károlytól. Ujabb kazántüzelő berendezések. A kenőolajok ^megvizsgálásáról (Folyt.) Klemp Gusztávtól. Vegyes közlemények. Szakirodalom. Találmányok leírásának' kivonata. Engedélyazett szabadalmak. Pályázatok és ajánlati árlejtések naptára. Hirdetések. — A „Technológiai Lapok" havonként kétszer jelenik meg. Szerkesztő és kiadótulajdonos: Táborsky Ottó, ä m. k. technológiai iparmúzeum igazgátója. Előfizetési dij egész évre 8 frt, félévre 4 fi-t 50 kr, negyedévre 2 frt 50 kr. Kiadóhivatal: Budapest, R.ottenbillerutcza 12. sz. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Pápai Lapok számára irta TIPOL-D ÜZSÉB. Hatodik évfolyam. • Március 7. — 1S07. Anglia megtiltja a rabszolga-kereskedést. Március S. — 1348. IV. Károly császár megengedi a zsidóknak Prágában a házépithetést. Március !). -- 1524. IT. Lajos királyunk országos rendelete, hogy Luther Márton iratai országszerte összeszedetvén, megégettessenek, s ezen tanok követői, valamint e munkák terjesztői, vagyon-elkobzással bűnhődjenek, kiadatik. Március 10. — Kr. sz. e. 223. Caius Flarainius római consul a gallokat megvervén, Rómába diadalmenetét tartja. Március 11. — 1798. a német birodalmi békecongressus Rastadtban beleegyezik, hogy a Rajna balparti tartományokat Franciaország kapja. Március 12. — 1850, egy osztrák császári rendelőt megszünteti Haynau rendszabályait, a mennyiben az általa eddig a katonaság közé besorozott magyar nemzetőrök hazabocsátását elrendeli. Március .13. — 1820. Trinidad-szigeten, az Antilla-szigetek egyikén, a fehérek és feketék közti minden polgári különbség eltöröltetik. KÜLÖNFÉLÉK. — A holnapi megyegyíilés majdnem egyedüli tárgyát a megyebizottsági tagok számának - h legutóbbi népszámlálás alapján újból megállapítása s a választó kerületek beosztása képezi. Pápa ezentúl 12 megyebizottsági tag helyett. 14-et fog választani, a kerületi beosztás azonban valószínűleg* marad a régiben. — Jótékonyság. — Főmagasságu és főtisztelendő Vaszary Kolos, herczegprimás ésesztergomi érsek ur a napokban a következő levelet intézte Néger Ágoston apátesperes plébánoshoz: „Nagyságos Apátplébános Url Van szerencsém Nagyságodnak 500 azaz ötszáz forintot küldeni azon kérelemmel, hogy azt Pápa városának szegényei között kiosztani szíveskedjék. — Szives üdvözlettel Budapesten 1892. február 7-én. Kolos m. k. herczegprimás. esztergomi érsek". — Mint lapunkat értesítik, nevezett apát ur a. fenuebbi összeg felét. 250 frtot három részre osztva, a helybeli evang. reformált és evangélikus lelkész uraknak, továbbá az izraelita hitközség elöljáróságának egyházgyülekezeteik szegényei között leendő kiosztás czéljából már elküldötte. — A márczius tizenötödikén rendezendő ifjúsági hangverseny műsora, mint értesülünk, igen változató.-. A zenei rész erősebben vau képviselve, mint eddig, amennyiben a 11 pontból álló programúinak több jnint felét — 6 számot — ének és zene alkotja. A műsor a napokban lesz véglegesen összeállítva s ezért, mai számunkban még nem közölhettük. — A veszprémi pénzügyigazgatóság eddigi vezetője Neogrády Bertalan Budapestre lett áthelyezése következtében ennek helyébe Tóth László Szombathelyről lett kinevezve. — Adomány. Méltóságos és ft. báró Hornig Károly veszprémi püspök ur a pápai apácza-zárda és honvédszobor-alap javára f. hóban taitaudó fölolvasás és élőképekkel egybekötött jótékony hangversenyre, Néger Ágoston apát kezeihez 10 forintot kegyeskedett küldeni. — Zeneegyesület. Emiitettük lapunk egyik régebbi számában, hogy városunk több zenekedvelő egyénisége egy zeneegyesület alakítását tervezi. Az első lépések ez ügyben már megtétettek s ezek eredményéről legközelebb fogjuk éríos.iteni lapunk olvasóit. Addig is részünkről a mozgalmat a legmelegebben üdvözöljük, s kívánjuk, hogy teljes siker koronázza megindítóinak fáradozását, —- A pápai ipartestület ma d. u. 2 órakor tartja rendes évi közgyűlését a városház nagytermében. — Esküvő. Febr. 29-én vezette oltáva»*4 Ymtec Eeawk aiöliívaMlL szám-