Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-02-14

Megjelenik mi »-d en vasa r n a p Közérdekű sürgős közlésekre koi'onkhit reit Aki vilii számok is adatnak ki. Bórmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak száut közlemények a lap 2» s«erk- hivatalába küldendők. i( Fápa város balos PAPAI ágáliak és LAFOL Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt — Fél évre 3 fr Negyed évre 1 frt 50 krajezár,— Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyÜttérben30kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések !"alap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula, \ -ja* papirkereskedése, főtér) küldendők, több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek m egvál asztofrt í özl öny e. Pápa, 1892, febr. 13. Közmondásossá vált (s hogy ezzé válhatott, mutatja annak ténylegességét) ^ngy ha valami ügyet agyonütni akarunk, kiadjuk bizottságnak. Tiz eset közül legalább nyolczban az az ügy itt azután el ís lesz temetve. A bizottság vagy össze sem ül, vagy nem ül össze teljes számban, úgy'hogy javaslatát a bizottság többi tagja nem ismeri *

y

l magáénak, vagy ha végül nagyon szorongatják, össze is ül, javaslatot is készít, de ebben alig van köszönet s a közgyűlés megint csak vissza teszi »ujabb tanulmáuyozás végett. < Xe csodálkozzunk azután, hogy a városi közgyűlésnek annyi szép és üdvös határozata megtörik a kivitelen, mert a íltivitel módozatainak kidolgozására »more patrio« bizottság küldetik ki, ez a bizottság azonban megint »more patrio« * hagyj a az ügyet annyiban, a mennyiben S-íiz volt. Ez a kétségtelenül szomorú tény^ állás jutott eszünkbe, mikor a deczemb. 19-ki közgyűlésnek egy oly határozatáról akanmk szólni, mely városunk biztonságát emelni volna hivatva, de mely javaslattétel végett bizottságnak adatván ki, minden valószínűség szerint csak úgy elposványosodik, mint annyi más eddigi határozat. Értjük a közbiztonság emeléséra felhívó alispáni leiratot, illetve az erre hozott közgyűlési határozatot. He nem volna szomorú igazság mindaz, mit vármegyénk alispánja leiratában hangoztatott, akkor értenők az ügynek hosszadalmas huzogatását, de fájdalom az alispáni felhivás oly szomorú igazságot tartalmaz, hogy a mostani ferde viszonyok megszüntetésére miéi ébb mindent el kell követni. Hogy az, a mit az alispáni leirat emlit, miszerint Pápán a közbiztonsági intézkedések nem felelnek meg a követelményeknek, való, s hogy ezen az állapoton szükséges mielőbb segiteni, azt a legilletékesebb, egyén, maga a rendőrkapitány elismerte, midőn az emiitett deczemberi ülésen a következőket mondotta: „Az alispán ur felhívása főképpen következőkre hivja fel a t. közgyűlés figyelmét tt. m. 1) A rendőrség szervezetére s annak csekély számára. 2) Bizonyos szabályrendeletek megalkotására és végre 3) az utczavilágítás fejlesztésére és fokozatára. Ami a rendőrség szervezetét illeti, az ebben létező hiányokat már rég ismertem, azonban nem akartam itt inditványnyal fellépni, nehogy azt mondják, hogy nagyobb szabású rendőrséget akarok szervezni, mint amilyen eddig elégségesnek mutatkozott s tökéletesen megfelelt a czélnak* A mi pedig azt illeti, hogy a közbiztonság a szerencse esélyétől van függővé téve: tessék elhinni sokszor megfelel a valóságnak. Egy 15000 lakossal biró városban, 2 mondd két rendőr vigyáz fel a közbiztouságra. (Derültség.) Azt mondhatná valaki: hiszen 12 rendőrünk van ! ? Az emiitett két rendőrön kivül azonban kettőnek a városházán kell lenni, egy meg a vasútnál teljesít szolgálatot. — Most azután tessék kiszámítani hogy hányszor kerül szolgálatba az a rendőr éjjelenként. Hogy ezeken az állapotokon segíteni kell és pedig mielőbb, az kétséget sem szenvedhet; s az is bizonyos, hogy a segités mikéntjének megállapítására az e czélra kiküldött bizottság van első sorban hivatva, melynek épen azért az ügyet sürgetőleg figyelmébe ajánljuk. Hogy pedig az ilyen bizottságok tényleg teljesítik-e kiküldetésüket, arra a közgyűlés figyelmét hivjuk fel. E. kérdéshez még egyébként hozzá fogunk szólni; most elégnek tartjuk kizárólag a jelen ügyre hivni fel a bizottság s a városi közgyűlés figyelmét. — A kereskedelemügyi m. kir. Minister értesiti Ves/prém vármegye közönségét, hogy a. mult évi október hó 5-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből 767 szám alatt a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök úrhoz intézett felterjesztésére, hogy Pápa r. t. város képviselőtestületének ama közgyűlési határozatát, mely szerint Pápa r. t. vái os a pápa-csornai h. e. vasútépítési költségeihez való hozzájárulásképpen 50,000 forint névértékű törzsrészvényt jegyez — se törzsrészvények megvásárlására szükséges 50,000 frtnyi összeget kölcsönkép fogja felvenni, valamint a vármegye thatósági bizottságának a most jelzett képviselőtestületi "határozat jóváhagyása tárgyában hozott ÍKz£\ illési hatázozatát is a belügyministeiium vezetésével megbízott ministerelnök úrral és a pénzügyminister úrral egyetértőleg — jóváhagyja. Figyelmezteti azonban a közönséget, hogy a felveendő kölcsönről kiállított kötelezvény még a kölcsön tényleges felvétele előtt az 1888. IV. 7 §-a szerint törvényhatósági és korniányhatósági jóváhagyást igéuyel; mihez képest Pápa r. t. város képviselő testülete által annak idején a közönséghez, a közönség által pedig a törvényhatóságibizottság vonatkozó határozatával együtt a kereskedelemügyi m. kir. Ministerhez felterjesztendő lesz. Február hő 19. Sokat jelentő nappá lehet a soraink élére írt február hó 19. Ezen napon fogadja Baross Gábor kereskedelmi minister ur a— Pápa-Csornai vasút nagy küldöttségét! A küldöttség vezetője maga a csornai prépost, Dr. Kunoz Adolf lesz. Csornáról és vidékéről, Pápáról és vidékéről közéletünk számos tagja jelenik meg a küldöttségben, melyhez a két érdekelt vidék (Marczaltő, Görzsöny, Takácsi) orsz. képviselője Fenyvessy IPerenc és a csornai vál. kerület orsz. képviselője Csávói szky Lajos fognak csatlakozni. A nagy deputaczió Baross utáu elmegy Welcerle pénzügyminister úrhoz is és végül a kormányelnökhöz Szapáry Gyula gróf úrhoz. Ezzel a lépéssel aztán a pápa-csornai vasutat illetőleg az érdekeltek a befejezés stádiumába léptek. Az engedélyezési tárgyalás már e hó 22-ón lesz a kereskedelmi ministeriumban Lukács Béla államtitkár elnöklete alatt, melynél a Pápacsornai vasút iránt érdeklődőket képviselni Fenyvessy Ferenc orsz. kqpv. fogja. Joggal neveztük február 19-et sokat jelentő napnak, mert ha a deputaczió nem hiába jár a kormánynál; — akkor ez évben már épiteni kezdik a PápaCsornai vasutat. Adja Isten, hogy az — óhajaink és meggyőződésünk szerint — városunk ós vidékének közhasznává válhasson! Egészségügyi kérdések. A »Győri Közlöny« legutóbbi számában figyelemre méltó egészségügyi czikk jelent meg, melyet változtatván a változtatandókat, az alábbiakban közlünk: Németország legelterjedtebb s legtekintélyesebb orvosi lapja, a »Deutsche medicinische Wochenschrift« f. é. 2. számában e közlés foglaltatik: (A gümőkóros halálozás Budapesten) Dr. Fodor pröíessor egy előadásában, melyben Budapest egészségügyi viszonyait tárgyalta, konstatálta, hogy a világ összes nagyvárosai közt Budapesten vän a legnagyobb halálozás (mortalitás) gümókorban, ós pedig 590, egész 600 haláleset évenkint 100.000 lakosra (Bécs 540—550, London csak 180—190 haláleset). A megjavult egészségügyi gondozás következtében e halálozás mindenütt jelentékenyen csökkenik. Budapesten e csökkenés nagyon csekély. Ez alkalommal hangsúlyozta Fodor a por által okozott veszélyt s az ez ellen alkalmazandó rendszabályokat: a czólszerü kövezést s az utezatisztitást. Rövid idő alatt bejárja majd e közlemény az egész világot s képzelhetőleg nagyban fogja emelni szép fővárosunk hírét, s vonzani az idegeneket! Remélhetőleg kevesen fogják azt mondani: ne tessék ilyet nyilván beszélni, hanem a nagy többség azou nézeten lesz, tessék életbeléptetni azon eszközöket, melyek másutt is hathatósnak bizonyultak. Manap már vitán felül áll, hogy a gümökór terjedésében a pornak jelentékeny, tán legjelentékenyebb része van, ugy is, mint mely magával hordja a fertőző anyagot, ugy is, mint mely előkészíti a tüdőt annak megtapadására. Tarosunkban (t. i. Győrött) nem lehet elkövetni hasonló indiszkréciót, mert az évi halálozási statisztikát a főorvosi hivatal nem közli, (?) de a heti jelentésekből következtetve, az arány nem csekélyebb, sőt tán nagyobb*). S ezen nem csodálkozhatunk, ha — pedig bajos lenne elvitatni — a pornak fentemiitett szerepét elismerjük. Köztudomású, hogy mennyivel porosabb a mi városunk, mint Budapest, mennyivel roszszabb a tisztogatás minőségben s menynyiségben. Budapesten ugyan nem találjuk azt, a mit már annyiszor fölemlitettem én is, mások is s még az ősszel is ugy ment csak, hogy a szélnek söprik a szemetet! Az akar e sorok czélja lenni, hogy újból fölhívja az illetékes körök figyelmét e körülményre. Tán egyszer csak meghallgatásra találunk. Ha sár nincs, por van az egész városban tisztaság csak pár órán át Yan, tartósan soha. Nem kell bizonyítanom azt, hogy egy város fejlődése: egészséges volta. Portól mentesíteni a várost! Nem kényelmi, hanem egészségügyi szempontból hangoztatjuk ezt folyton. Nem lehetetlen feladat ez! Bajosan, de egészen kivihető. Nem óriási rendszabályok, hanem apróságos dolgok, nem máról holnapra akarás, hanem évek szorgalma, figyelme teremti meg az eredmény t Szép dolgok, nagy dolgok, Pápa vármegye, csornai vasút, kórház! Szükségesek is. De a város évkönyveiben ép .. oly maradandó érdeme, az utódok szivében ép oly nagy emléke lesz annak, a ki kizárja városunk utcáiról, levegőjéből azt, a mima állandóan ott van: a port s beviszi *) Pápán ezt a városi főorvos évnegyedenként szokta közleni. TARCZA. AZ ÉK KÍVÁNSÁGOM. Ne tegyetek engem Rideg kő kriptába, Hantoljatok csak be Virágtermő, földdel; • Koporsóm se legyen Csillogó érez, hanem Puha fenyóy melyet A szu könnyen őrlel . . . Megszakadt szivemnek Hamvadó porából Gyökeret ver

l

tán egy Vadrózsafa bokra, Melynek hulló szirmát Majd a vándor szellő Szét hinti, a partot Csókdosó habokra. Ingó bingó ágon, Rezgő lombok árnyán, Ha pihenni száll a Párjk vesztett gerle: Felzokog ajkáról — Sírjában is rólad — Álmodó szivemnek Végtelen szerelmé Uti napló. Irta: GIZELLA. II. Erdély. (Folytatás.) Megnéztük az érdekes „szövőgyárat" is, hol vagy 50 munkás dolgozik, mind székelyek, kik szépen beszélnek magyarul Fiatal leányok is olyan ügyesen dolgoznak a*szövőszéknil, csak ngy zakatoltak jobbra .baka, a munkások orsói repültek keresztül a fonalakon, igen jó ruha kelméket, szép erős törülközőket, kötényeket, stb. szőttek szemünk elöttJÉp akkor készült a temesvári kiállításra szép fehér teríték is, a nagy abrosz közepén a magyar koronával. Kül osztályban áll a gőzkazán, mely által gőzre szőnek, de most még kevesebb mennyiséget. Uj színekkel is próbálkoztak) gyönyörű halvány lila és rózsaszinben sikerült darabokat mutatott Raiss Zoltán igazgató ur, ki igen szívesen fogadott, vezetett, magyarázott, és monda, hogy jövőre nagyobbítani fogja a gyárat, melyhez, sikert teljes szivünkből sok szerencsét kívántunk, mert megérdemli a sepsi-sz.-györgyi szövészet, e szép magyar ipar a pártolást. Köszönetet mondtunk mi is szívességéért, aztán siettünk hotelunkba, hol tágas ét- és billiárd termek, jó konyha, ós jól esett a „Rópáti" savanyúvíz. Ismét folytattuk utunkat. Az Olt völgye folyton igen csinos, elhagytuk a kis helységet „Olt-Szemet", meg Málnás keresett kis fürdő helyet. Mikó-Ujfalunál csinos kis üveg korsókban, pompás vizet kínáltak a gyermekek, kocsink mellett futva hosszú uton. A völgy innen már szorul, s mindég szebbé válik. Bukszádnál megnéztük Mikes •gróf 1763-ban alapított „üveghutáját

1

!. Érdekes az üveg fúvás a mint a katlanból ki ki merik az izzó masszát, és hosszá csőveken fájva különböző formákba szorítva, készülnek a kisés nagy palaczkok, -korsók, melyékre a füleket külön rá formázzák, és szárító bemenczébe rakják. Sajnáltuk szegény-embereket e fárasztó munkában, milyen vigyázat kell égy egy darabra, és e hőség mit itt szenvednek!... "A gyermekek „bolognai cseppeket" (üveggömb) kínálnak, mit szívesen veszünk, egyúttal menekülünk e fullasztó légből, sötétből, hol a kemencze, és tüzesfolyam világít, újra a szabadba. • Most mind inkább emelkedik az utj hegy oldalokból kvarezot vájnak, szeipentines^rdős hegyi «ton vagyunk, alant folyton.-*íQIÍ Viíe szeszélyes kanyarulatával, hol sziklákon keresztül, az ut itt valóban érdekes, mig csak Tusnádra nem érünk. v Meglep e kedves szép fürdő olt a völgybe ékelve vagy száz szebbnél szebb svaiczi lak, keleti stylben épült fürdők, üde hegyek pompás források, és balzsamos levegő. Mind inkább látogatják Tusnádot, jelenleg már vagy 700 vendége van, de oly páratlan szép is e hely, nem csoda ha mindég több lak épül. Kellemes sétát képez folyton fenyő erdőn keresztül serpentines hegyi uton az „Apor-tetőre" hol kis „vártorony"-ból a kilátás végtelen kedves. Egész Tusnád előttünk, középen fehérlik az ut, mely kétfelé választja — belátunk a villákba, verandákra, a zenét itt ott elkapja a szellő, és felhozza „Aportetőre". Egész más kilátás tárul elénk a „Ludmilláról" a fenyő erdős hegyek egész pompájukban sorakoznak, hasadékokat s lánczolatot képezve, mig a völgy mélyéből virág illat ár száll, és tehén kolomp hangzik fel. A Szent Anna tóhoz már késő lett volna indulni, pedig ugy hallánk, hogy regényes szép látványt nyújt e „tengerszem" a hegyek között fenyővel dúsan koszorúzva, melyhez azon monda fűződik, ki bele úszik, soha vissza nem tér. De merész orvos jó barátunk, megezáfolá e néphitet, és vezetője kétségbeesésére, ki azt hitte hogy öngyilkos akar lenni, mélyébe úszva szerencsésen vissza tért. A Wandelbahnban czigány zene mulattatja a közönséget, mely előbb az erdőszéli sétányon hallgatá a magyar dalokat. Máshol czélba lőnek, vagy tekéznek, van elég szórakozás Tusnádon A nagy fürdő kupolás szép épület, a tükör és kád íürdők tiszták, forrásvizek kellemesek. A villákban csak hosszabb időre adnak lakást, turisták az emeletes Hotel Svaitz, vagy National (a 3 huszárhoz) vannak utalva. Igen szives barátságos különben a nép, magyaráz, kalauzol, int, hogy jó lesz felöltőt vinni, mert j,csáíoganyka az idő", holnap pedig nWi (óg d&t&m. ritoan, mert ^ittasa süt a nap." Vagy pedig „arra kondorodik" az ut, jól mennek instállom, és e szót igen sokszor használják gyors beszédközben. Anynyi forrás buzog Tusnádon, csak „borviznek" mondják a savanyú vizet egész Erdélyben. Étlapon szerepel és jó is, a kaskavali sajt" a székely túró", a „fatányéros", mely ugy készül, hogy vas rostélyon egy darab bélszint (vesepecsenye) parázs felett minden zsir nélkül sütnek, és kis gömbölyű fa tálon adnak be. Mind ezt a Hotel National vendéglőse szívesen megmutattatá, aztán pedig kért, irjuk vendégkönyvbe neveinket. Szobák nagyok igen egyszerűen, de tisztán bútorozva, és olyan hűvösek, hogy takarón kivül még plaidjainkra is szorultunk. Fáradtan foglaltuk el, azon reményben, hogy jól kipihenjük magunkat, azonban éjfél felé rémes hangok ijesztettek fel, mintha gyilkoltak volna, olyan kétségbeesett jajgatás, nyögés hallatszott. Felriadva első álmunkból nem bírtuk tájákozni magunkat, állat, vagy őrült ember jajveszékel két órán át. (Utóbb tudtuk meg, hogy egy utas érkezett, ki delirium tremensbe lévén, a rohamát kapta, s csak néhány injektió után csillapult. 0 rettegtető a fürdő helyeket, Borszékről is csakhamar továbbiták.) E nem kellemes éj után, kora reggel jól esett a friss levegő, a jó kávé, és „borvizzel" készült pék sütemény. Elhagytuk Tusnádot e valóban idylli helyet, folyton emelkedett az ut, s felérve egész Gsik megyét városaival áttekinthetjük. Tusnád helységében mindenhol magyar feliratok, kis keresztek a házakon. Homok hegyek között, mindég felfelé megyünk, több székely helységen jutunk keresztül „Szent-Király" „Szent-Imre" „Szent-Simon" stb. is mind Szent elő névvel. Magos tetősök a házak, végig csuprok függenek az eresz alatt, temetőkből messzire kinyúló- fekete fa keresztek olyan rosz hatással vannak. A gabona, cseresnye még zöld, körte piczi. Más helységek egész kihaltnak látszanak, távoli munkán lehettek lakói. A jobb módúak kúriáin, faragott magas porták (kapuk), mint diadal ívek, felül végig galamb duczokkal, néhány asszonyt láttunk, szivárványos szövött kurta szoknyábaú. — Az Olt itt keskeny mederbe jut, a Hargita (1741 méter) hegyláncz, határszélét képezve, szép változatban vonul. Zsőgöd is látogatott kis • fürdőhely, milyen számtalan van Erdélyben. Ország \iton nagy élénkség, sok szarvasmarhát, lovakat hajtanak, kocsik egész.:sora, mind siet csik-szeredai vásárra. Alig birunk mi is keresztül törtetni, a girbe görbe utczákon, olyan népes a város. Dombon csinos vár, • mely a körülötte levő épületekkel, a már 'régebben feloszlott határszéli székely ezred fészkét képezé, most pedig a honvédek laktanyája. Városháza, a kir. törvényszók, egész paloták, szinte csodáljuk a nagy luxus épületeket,' e nem valami szép városban. Az országos vásár, ezer látnivalóval, gyorsfényképész, óriás, stb. nem valami jó mézes kalács, tolongás, a mai inkább marlia és lóvásár volt. Az a sok czigány, közöttük igazán szép legények, (Valen- , tyni itt találhatna modelleket). Ozigány gyerekek, asszonyok egész pipacs telepet képeztek, égő vörös fejkendő és bő szoknyákban rövid pipával a szájukban egy csoportban földön gugolva, leányok hajában egész sor hoszszú fehér csiga, vagy ezüst pénz fűzve, mi által mereven tartják fejüket; mindannyi irigylendő fogakkal, tipikus alakok. Több uri nőnek bekötött fején a kalap, mi ugy látszik itt divat, paraszt asszonyok jöttek, mintha fekete rámába lenne arezuk, olyan körül fodros merev keretű fejkötőben. Látni mind ezt érdekes, de nem kellemes, a zsongás, hű-hó, por, csakhamar megelégeltük, és Grand Hotelbe vissza tértünk, hol kocsiainkat hagytuk. A nagy terem itt csinos fenyő ág girlandokkal volt diszitve, a tegnapi bál alkalmára, melyet a hazatért jogászok rendeztek. Villás regéli után, újra uton voltunk. Ismét székely falvakon, hosszú helységeken keresztül, templomok hegytetőn egész kis' erőddel körül véve, a házakon semmi kémény, füstös falak, asszonyok mindenhol