Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-12-04

kötjük be s végre ha a szarvakra alkalmazott kötéllel a fülek is oda köttetnek. Ha ezek czélra nem vezetnek, akkor a következő készüléket alkalmazzuk. Hevedert teszünk az állatra, ezen heveder oldalain egy-egy erős karika van; most egy hosszú kötél végét rákötjük a jobb csüdre, a kötelet a jobb heveder karikáján át s innen a bal csüdre alkalmazott karikás csüdszij karikáján áthúzva a kötél végét még a heveder balkarikáján keresztül húzva fogjuk és ennélfogva vezetjük a marhát. Ez által azt érjük el, hogy az állat teste át levén fogva a nyugtalankodáskor a kezünkben levő kötél végét húzzuk s igy részben a mellkas füzetik össze, részben az első lábak megkötése által tehetetlenné van téve. Az önszopás abban áll, hogy a tehén kiváló ügyességgel és gyakorlattal kiszopja saját tőgyéböl a tejet. Káros ezen rosz szokás, mert mi nem juthatunk tejéhez, de azért is, mert a többi szomszédjai is eltanulják, a mi bizony tetemes anyagi veszteséggel jár a tulajdonosra nézve. Megakadályozhatjuk ugy, hogy a fejnek a tögyhöz való jutását, egy, a lovak rosz szokásainál emiitett, láb közti bot alkalmazása által lehetetlenné teszszük, a spanyol gallér által s végre egy, a szopást akadályozó készülékkel, a mely következő: egy kerek pléh lemez, a melynek szólei vastag dróttal vannak beszegve; ezen drót végei a pléh lemez beszegóse után S alakulag görbültek ugy, hogy az orrsövényre a pléh lemez ezek segélyével akasztatik. Az evésben, ivásban nincs akadályozva, de ha a tőgy után nyul, ezen lemez az ajkaira esik ós ezáltal lehetetlenné teszi a bimbóknak szájba vevósót ós szopását. (Vége következik.) Történelmi naptár. A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Deczember 4. — 1519. Gortez Ferdinánd spanyol vezér Mexikóban a Montezuma mexikói császár által kényszerítve kiadott mexikói benszülött fővezért; Guatiohpopocát, ennek fiát és 5 táborkari tisztet egy mexikói fegyverekből készített máglyán megégetteti. Deczember 5. — Kr. sz. e. 63. A római senatus, a Catilina összeesküvés részeseire Cicero és Cato szónoklata következtében a halálos ítéletet kimondja, mely ugyanazon éjjel Lentulus, Cethegus, Statüius, Gabinius és Coeparins lovagon Tullianumban, a börtönben, a consul jelenlétében végrehajtatott. Deczember 6. — 1408. Zsigmond, magyar király, a „sárkányrendet" alapítja. Deczember 7. — Kr. sz. e. 43. Marcus Tullius Cicero, a nagy római szónok, bölcsész és államférfi Antonius ós Octavianus parancsára megöletik Herennius által; Cicero gyaloghintájából önkényt nyujtá oda Herenniusnak nyakát. Fulvia pedig, ki Antoniusnak neje volt, a neki átnyújtott Cicerónak ékesen szóló nyelvét tűkkel szurkálgatta át. Deczember H. — 1488. Corvin Mátyás királyunk, Austriának is ura, a bécsi egyetem szabadalmait megerősíti. Deczember 9. — 1824. Sucre József Antal, columbiai forradalmi tábornok, Ayacucho mellett, a hasonnevű síkságon, fényes győA bánya-munkások zenekara által hetenkint kétszer van zene a sétányon s bámulatos, hogy még opera részleteket is játszanak. — Csinos séta-helyek a „FelsőÚjvári-1 kastélyhoz, mely gr. Mikó Imre tulajdona s gyönyörű parkja van, — a ,.Liget" árnyas fasorokkal, nyírott növényekkel, — a „Báncza" hegyre, hova kényelmes ut vezet s honnan kedves áttekintés nyilik a bánya-telepre, fürdőre, a városkára, széles akácz-fákkal szegélyezett utczáival; — templomán fekete zászlólengett, mely Vancsa (oláh) püspök halálát hirdeti, kit állitólag megmérgeztek. — Különös fej viseletük van az asszonyoknak, vastag áltekercseket tűznek két oldalt, s arra kendőt, mi oiyan széles fej alakot ad. — Két vendéglője van Maros-TJjvárnak, mindegyik igen látogatott, a vendégek sorában láttuk a 80 éven felüli Splónyi bárót, ki városunkból szakadt Erdélybe. Kocsinkon vissza-tértünk Kocsárdra, honnan vasúton Kolozsvár felé indultunk. A vasút mentén órákig mezőségek, hegyen-völgyön sürüen széna-boglyák s miután itt is csak most aratnak, — kepék hosszú sorai. — A coupó mellék fülkében valami „csoda-tevő" rabbi utazott két fiával, nem valami ajánlatos alakok, zsiros hosszú kaftánban, papucsban, tincsekkel s el nem mondható felszereléssel, mit ungenirt czipeltek, használtak. Állomásokon egy sereg hitsorsos várta őket, még a csecsemőket is elhozva, kik felett — szemeit elforgatva, csodás szavakat mormolt. Örömmel hagytuk el coupénkat Kolozsvárott, hol a mi „aranyos" tábornok sógorunk fogadott (kit Nagy-Szebenböl ide helyeztek át), — az ő vendégei lévén, rendelkezésére a „Hotel Hungária"-ba siálzelmet vív ki a Laserna alkirály és Carterac tábornok alatti spanyolok fölött. E leveretéssel a spanyol uralom Délamerikában véget ér. Deczember 10. — 536. Belizár görög császári vezér Rómát elfoglalja. Hivatalos rovat. 25,684 Veszprém vármegye alispánjától. X. 1892. Meghivó. Hivatalos tisztelettel felkérem a megyei állandó választmánynak és a törvényhatósági bizottságnak t. tagjait, hogy a folyó évi deczember hó 4-én d. e. 9 órakor és a szükséghez képest d. u. 3 órakor tartandó állandó választmányi üléseken, ugy a folyó évi deczember hó 5-én d. e. 9 órakor kezdődő törvényhatósági rendes közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Ugyanezen alkalommal tudomására hozom a törvényhatósági bizottság t. tagjainak, hogy ugy az ezen alkalommal szerkesztett, valamint a még később naponként szerkesztendő folytatólagos tárgysorozatoknak a megyei szókház hirdetési tábláján leendő kifüggesztése iránt intézkedtem, továbbá, hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek hivatalos helyiségemben a hivatalos órák alatt betekinthetök. Veszprém, 1892. november hó 22-ón. Véghely Dezső királyi tanácsos, alispán. TÁRGYSOROZAT: 1. Alispáni jelentés; 2. A vármegye közigazgatási bizottságából a folyó év végével kilépő Ihász Lajos, Kemenes Perencz, dr. Kenessey Pongrácz, id. Purgly Sándor ós Sült József közigazgatási bizottsági tagok helyeinek választás utján leendő betöltése; 3. A vármegye központi választmányának újbóli megalakítása; 4. Udvari gyászjelentés néhai Olga özvegy würtenbergi Királyné 0 Felségének elhalálozása alkalmából; 5. A magy. kir. belügyminiszternek nyilvános betegápolási alapunkról szerkesztett 1890. és 1891. évi számadásokra vonatkozó leirata és ezzel kapcsolatban a betegápolási pótadó százalékának megállapítása; 6. A magy. kir. belügyminisztériumnak a legtöbb egyenes állami adót fizető megyebizottsági tagok névjegyzékének összeállítására ós a megyebizottsági tag választásokra vonatkozó leirata, ezzel kapcsolatban a legtöbb egyenes állami adót fizető megyebizottsági tagoknak 1893-ik évre érvónynyel bírandó névjegyzéke és a folyó év végével kilépő megyei bizottsági tagok helyeinek választás utján leendő betöltésére vonatkozó intézkedések megtétele ; 7. A katona beszállásolási pótadónak 1893-ik évre leendő kivetése; 8. A magy. királyi kereskedelemügyi miniszternek leirata, melylyel tudatja, hogy a kéményseprés-iparról alkotott szabályrendeletünk módosítását tárgyazó határozatunkat nem hagyja jóvá; 9. Bihar vármegye közönségének az országgyűlés képviselő-házához intézett felirata, melylyel a közös fordulóban fekvő földeknek és a közlegelönek gazdasági használatát törvényhozási uton szabályozni kéri; lőttünk. Itt a fényűzéssel berendezett termekben pihentük ki fáradalmainkat s tekintve az eddigi egyszerűbb életmódot, most pedig a lucullusi menüket, italokat) — valóban tündér-álomként hatott reánk e kényelmes lót. Felkerestük itteni kedves barátainkat, kik mindannyian szivélylyel fogadtak (jöttek velünk), — újra gyönyörködtünk a város nevezetességeiben, — a fellegvári szép panorámában, ligetben, — hisz Kolozsvár annyival bir. — Feltűnt ezúttal, hogy olyan sok „kiadó lakás" hirdetést olvastunk. — Több helyen láttunk a természet által alakolt óriási nagy, szabályos gömbölyű köveket, néhol a kapuk sarkába alkalmazva. Itt váltunk el útitársainktól, — bucsut vettünk Mäcenas sógorunktól, barátainktól s a hajnali gyorsvonattal elhagytuk Kolozsvárt. A visszatérés többnyire lehangoló, azon tudat, hogy vége nyári utunk érdekesebb részének, reánk is ilyenkóp hatott. Csendes merengésben folytattuk utunkat az elmúlt napok felett elmélkedve. Eleinte még a vidék sem kötötte le figyelmünket, mely Csúcsától kezdve valóban széppé válik s újra gyönyörködve szemléltük azt. A völgy összezárul, gyors fordulatokkal más-más képet nyújt. — A Sebes-Körös siető hullámaival, meredező vörös szikla-falak, néhol mintha vérrel lennének áztatva, mólyökben rejtik a „fekete tavat", — alagutak, szük hasadókok, fántastikus csúcsok, melyeken „a két találkozó püspök" inkább a nép kópzeménye, melyhez regét füz. — Mind ez együtt fárasztó a szemnek, oly gyorsan repülnek tova elölünk. —- Elmaradtak lassankint a osikkes szikla-ormok, elhagytuk 10. Sáros vármegye közönségének az országgyűlés képviselő-házához intézett felirata, melylyel a ragadós tüdölob kiirtása tárgyában elkészült törvényjavaslatot részben módosítani kéri; 11. Rendezett tanácsú Pápa város közönségének kérvénye, melyben a nemesi felkelési, most nevelési czólokra használt alapból 20,000 frtnak a pápai reform, főiskola építési költségeire leendő megszavazását kéri; 12. A vármegye alispánja a kóborczigányok visszaéléseinek megakadályozása tárgyában alkotandó szabályrendelet tervezetét bemutatja. 13. A vármegy alispánja a hóhányásról alkotandó szabályrendelet tervezetét bemutatja; 14. A vármegye alispánjának előterjesztése a Veszprém-almádii útvonal irányának megállapítása tárgyában; 15. Az ujonczozási polgári elnököknek megválasztása; 16. Az egyes választmányok kiegészítése, illetve újbóli megalakítása; 17. A balaton-füredi szeretetházban üresedósben levő egy vármegyei alapítványi helynek betöltése; 18. A magyar történelmi-társulat azon alkalomból, hogy vármegyénk 200 forint alapítványt tett, köszönetét fejezi ki ós alapszabályainak egy példányát megküldi; 19. A megyei árvaszéknek a borzavári árvaértékeket érdeklő előterjesztése; 20. A magyarországi tanitók országos bizottságának anyagi támogatást kérő átirata ; 21. A kir. tanfelügyelőnek előterjesztése Vóber Ádám döbröntei róm. kath. néptanító nyugdíjazása tárgyában; 22. A kir. tanfelügyelőnek előterjesztése Weinfortner Ferencz német-bányai róm. kath. néptanító nyugdíjazása tárgyában ; 23. A küngösi közbirtokosságnak kérvénye, melylyel a küngösi tanitó díjazására szolgáló 2200 frt értékű regale kártalanítási kötmónyezett kötvényt a megyei pénztárban kezeltetni kéri; 24. Románd községnek határozata a község tulajdonát képező regale kártalanítási tőkének hova fordítása hánt; 25. Berhida községnek jegyzői lak szerzése tárgyában hozott határozata; 26. Alsó-Görzsöny község ós az ottani közbirtokosság között, az alsó-görzsönyi 2. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanok vitássá vált tulajdonjogának tisztázása tárgyában hozott határozat• 27. Ácsteszér község ós Knoblach Venczel ós Grosits György kis-béri lakosok között kőszén kutatásra nézve kötött szerződés; 28. Fülöp László enyingi főszolgabírói hivatalszolgának sególytkérö folyamodványa ; 29. Községi költségvetési előirányzatok ; 30. Községi házi számadások; 31. Községi szegényalap számadások. KÜLÖNFÉLÉK. —Mindazokat, kik lapunk irányában hátralékkal vannak, kérjük tartozásaik szives kiegyenlítésére. Tisztelettel a „Pápai Lapok'* kiadóhivatala. a Királyhágót, — el Erdélyt az ö nevezetes múltjával, érdekes vidékével, vendégszerető hazafias népével. Itt susognak még a hervadó erdélyi virágok, az elszálló fehér felhők által is vissza intjük, „örök élte lesz Erdélynek!" Gondolat forgácsok. Közli: Litdovicus. Ha mindenki az egyenes uton járna, vájjon melyikünk térne ki a másik elöl? * ^róny és gazdagság nem j árnak együtt. Mert ha illenónek egymáshoz, túlságosan elszaporodnának az erényes esmberek. * A vagyonnak az anyja a takarékosság. Azért mondja a közmondás: „Nézd meg az annyját, vedd el a leányát." * A soczialista ellensége a pénznek, amig a más kezében van. * A harang és a dob atyafiságban "Vannak egymással. Ha valamely adósságot rábízunk a nagy harangra, hogy fizesse ki, közönségesen jön segítségére a dob. j * 3 Amit az állam megtakarít az iskoláknál, azt később kiadja a fegyházaknál. * Van ember, aki tizenkét szobájában sem bir kitérni az unalom elől. * Az ügyetlenség, a bolondság és a .bün mindenütt a közjövedelmeknek egy erös szaporitója. Három dolog van a világon, a mely — Yárosi közgyűlés. Bövid gyűlésre jöttek össze mult vasárnap a képviselő testület tagjai d. e. 11 órakor. A jegyzőkönyv felolvasása utáü Martonfalvay Elek tanácsos emlékezett meg meghatottan Nagy Boldizsár városi főjegyző elhunytáról, s indítvány ózta, hogy az elhunyt buzgó tisztviselő touietését a város rendezze s részvétének a képviselőtestület ugy a temetésen való megjelenéssel, mint jegyzőkönyvileg Jadjoa kifejezést. Az egyhangúlag elfogadott indítvány után jött a gyűlés egyed ili tárgya, t. i. a dohánygyár telkének megvételére harmincz napos közgyűlés kitűzése. E közgyűlés határnapjául deczuuiber hó 29-ike tüzetett ki, s Osváld Dániel polgármester — tekintettel az ü^y sürgősségére — kéri a képviselőket, hogy ezeu a gyűlésen jelenjenek meg oly számban, hogy a gyűlés határozatképes legyen. Bermüller Alajos élénk helyeslések meltett indítványozza, hogy Gróf Esterházy Móricz főispán urnák a kért toraiét szives átengedéseért a gyűlés köszönetet szavazzon, mely indítvány elfogadása után a gyűlés feloszlott. I f Nagy Boldizsár. | A városházán, megyeházán s kaszinókon lengő gyászlobogók hirdették vasárnap reggel, hogy a kedves „Bódi bácsi," városunk általánosan szeretett főjegyzője nincs többé. Súlyos betegsége legyőzte a szabadságharcz ifjú katonáját s a kik még három héttel előbb a betegségnek semmi nyomát sem látva, beszélgettek vele, azok alig voltak képesek a hirnek hitelt adni

; mely a gyorsan bekövetkezett gyászesetet hozta tudomásukra. A megboldogult 33 évet töltött közszolgálatban s ebből 21-et megszakítás nélkül városunkban, melynek főjegyzője volt. Temetésén ott volt a városi tanács ós a képviselőtestület s nagy számú résztvevők adták meg a hivatalos körökön kivül is a végső tisztességet. A koporsó koszorúkkal volt borítva, melyek közül a következőket jegyeztük fel: „Bódinak — Szidi." „Kedves apánknak — Gizella és Gábris." A városi tisztikar: „Gyászoló tiszttársai — Nagy Boldizsárnak." „Tisztelete jeléül — a polgári leányiskola testülete." Téglássy Miklós Budapestről: „Büszkeségének, — vigasztalhatatlan öcséd." Lamperth Lajos ós családja: „Szeretett jó Bódi bácsinak — Lamperthék." Neuhauser Imréné és Kovács Antónia: „A jó keresztapának — Vilma és Tónika." „Tisztelete jeléül — a Magda-család." „A jó rokonnak — Hock Károly és családja." „A polgári kör." — Koszorúkat küldtek még: Bikky Sándor, Balogh Izabella (Körmend), a Perlakycsalád, Schirkhuber József ós neje. — Gyászjelentést a városi tisztikar és a család adtak ki, az utóbbi a következőleg hangzott: Nagy Boldizsárné, szül. Beödy Balogh Szidónia ugy a maga, mint gyermekei Gizella és Gabriella ós az összes rokonság nevében megtört szívvel jelenti forrón szeretett férjének, illetőleg atyjuknak ós rokonuknak Nagy Boldizsár Pápa város főjegyzőjének, 1848—49-iki honvédnem ismer könyörületességet: A tüz, az időjárás és az ostoba ember haragja. * Akadnak helyes formájú ostobaságok, mint a hogy akadnak jól öltözött bolondok. * A bolondság mindig ragadós, de a józan ész sohasem epidemikus. Megvetni az életet és félni a haláltól — ez az egyenes ut a bolondok házában. Kevés ember mutat olyan ostoba képet, mint a milyen valóban. * Leginkább azt szeretjük rejtegetni, ami nincs. * A becsületességet is tul lehet hajtani, csakhogy nem szokás. * Öreg emberrel ne tégy szívességet, mert nem lesz érkezése meghálálni; — gyermekkel meg azért ne, mert elfelejti, mire megöregszik. * Ha barátod nagy emberré lett, valamivel kevesebbet szereted, de jobban dicsekszel a barátságával. * jA taps az olcsó. — De az irigyek sziszegósót csak becsületes munka verejtékével szerezheted meg magadnak. * A hizelgö a legjobb gondolat kitaláló: jmegmondja neked, amit gondolsz. Némely névjegyen annyi a czim, hogy nem is látszik tőle az ember. hadnagynak, életének 71-ik, boldog házasságának 35-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó évi nov. hó 26-án történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 29-ón délután 3 órakor fognak a római katholikus anyaszentegyház szertartása szerint a kálvária temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat f. hó 30-án délelőtt 9 órakor fog a helybeli plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Pápán, 1892. nov. 27-ón. Özv. Téglássy Miklósné mint nővér, Beödy Balogh Gyula és neje Szabó Nina, Beödy Balogh Gábor és neje Gyengő Amália mint sógorai és sógornői, Téglássy Miklós, ifj. Beödy Balogh Gábor mint unokaöcscsei, Téglássy Ilona, Beödy Balogh Gabriella és Ilonka. Beődy Balogh Izabella mint unokahugai. A kedves halott nyugodjék békében! — Ä komáromiak memoranduma is megjelent, tartalmazva az ajánlatok részleges felsorolását s az iskola áthelyezésének sürgetését. Mint érdekes dolgot említjük föl, hogy a komáromiak a legközelebb — talán már a jövő hónapra — összehívandó kerületi gyűlés helyéül valami indifferens várost ajánlanak az elnökségnek pl. Székes-Fehérvárt, vagy Lévát. Ha ugy a szivökben olvashatnánk, azt hinnők, hogy legjobban szeretnék Lévát azon reményben, hogy Barsnak északi része messze van, oda majd csak nem mennek el a téli időben a somogyiak, vasiak, stb. Miért nem proponálták pl. Balaton-Füredet, vagy Kaposvárt? Ki látszik nagyon a — lóláb! — A Fehérlő telkének eladása iránt gróf Esterházy Móricz úrhoz intézett kérvényre a város a következő szép választ nyerte: >Folyamodó r. t. Pápa városának október 29-iki közgyűléséből hozzám intézett kórvényére elhatároztam, hogyFehórló nevü fogadómat és telkemet, tekintettel arra, hogy talán sikerüleud ily módon a ref. főiskolát városunknak megtartani, 25,000 o. é. forintért eladni hajlandó vagyok. Megjegyzem, hogy jelzett fogadó ez idő szerint nem eladó és hogy csakis városunk és a tanügy iránti boldog emlékű édes atyám Uramtól és elődeimtől öröklött, meleg szeretet és érdeklődés indít arra, hogy ezen ingatlanomat fent nevezett áron a hitbizományi hatóság jóváhagyásának fentartásával felajánljam. Kelt Pápa 1891. nov. 15. galanthai és fraknói gróf Esterházy Móricz Pápa és Ugod örökös Ura j cs. és kir. kamarás. — Meghivó. A pápai „Polgári kör" 1892. évi deczember hó 4-én délután 3 órakor saját téli helyiségében közgyűlést tart. — A pannonhalmi szent Benedek-rend névtára. Megjelent a jeles rendnek, mely annyi kiváló tagot nevelt s legutóbb herczegprimást is adott az országnak, az 1892—93. tanévre szóló névtára. Rendfőnök: Fehér Ipoly a Szt „Sok ember van, aki nálad szerencsétlenebb," mondja a bölcs. No ez a mondás nem elegendő fedél arra, hogy az ember alatta lakhasson, de zivataros időben alája retirálni, megjárja. * Akár milyen messze szaladsz el a kérlelhetetlen szerencsétlenségtől, — a nem kórt sajnálkozás mindig utol ér. * Furcsa az a tanács! Ha adjuk ajándék, ha kapjuk keserű pirula. * Kárán tanul az ember. Sok élhetetlen mérő tapasztalásból nem jut hozzá, hogy alkalmazza. A türelem olyan orvosság, mely nem kerül semmibe, — de nem is ér semmit. * Legjobb üzlet a gyógyszertár. Amit az ember ott hiád, azt be is veszi.. * Felebarátaink hibái közül az a legnagyobb, a miből nem húzunk hasznot. * A legtöbb ember szemében a legnagyobb hiba a tökéletesség. * . Az embereket nem unalmas erényeikért, de szeretetreméltó hibáikért kedveljük. * Nagyra lenni egy erénynyel, ezer hibának a kútforrása. * Sokkal kevesebbet törődnénk a mások hibáival, ha ezen jó alkalommal a saját jó tulajdonságaikkal nem dicsekedhetnénk.