Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-11-13

Naptárak. — Az »Athenaeum« naptárai. — Az 1893-iki év elé hatalmasan kirukkolt az „Athenaeum" és tiz naptárral áll a magyar közönség elé. E tiz naptár a társadalomnak majdnem minden rétegét és minden foglalkozású tagjait ki fogja elégithotni. E naptárak a következők: Az „Athenaeum" kalandos mese naptára. Ez képe? népnaptár, a mely a tudnivalókon kivül sok olvasmányt és verset foglal macában. Eőérdeme, hogy könnyen érthető népies magyarsággal van megírva, ugy, hogy a legegvszerübb ember is megért abban minden egyes" szót. A mellett hazafias szellem lengi át e népnaptárt. Nincs az a szegény ember, a ki meg nem szerezhetné. Ara csupán 20 krajezár. A: ..Athenaeum" Dalos népnaptára egészen olyan stylü ós nyelvezetű munka, mint az az el'jliii. de sokkal terjedelmesebb annál és kiállítása is díszesebb. E naptár- toként asszonyaink é* bányaiak tetszését van hivatva kiériíüüeu.i. m.-rt a hölgyek S-igékoiiyabbak a dalok e> .-zép vorsek iram. mint a prózai í'érüák. E h-.iptái «»;>.* bb •: iojs;k'n'.;vnaég8s.eI>b legyez^ i.-áwí v.idV cünpán 30 krajezár ...-i'.'i M<r- '•!»'" i'etofi «•//<•'</#<í ez év*-..i?. -. il*-jza-os e.-> érdekes, miként az a I.Í v.-'i*. A U'£ct<-'ih kí'-zlcméüv termé.-2t'* t-se:. l'Bt.'t' eletére és nmki'idésére vonatk :-;k. *. • tmrí r.-.i-idc*. nagyabb esemény, a ;« I-i'j y* évi.

er. t-»rté'-:t meg van ebben .1—.„".r trasWr» i*. k'jlnui E naptár ára 3" krai'/ár.J A ..1/'••'/" inlthnnriWik naptára" nem •-.'.u j; ti *ár é> nen^sak élvezetes olvasmány, i- ;:;-i.r..-i. nrik'üozb étlen a ga dálkodó ésföldv. tv s -c <z ü>eg számára. Olyan tanácsokat ád •.-j'.iSi'alt és szakképzett gazdálkodók részéről rí ; '.. -jj. iveiéinek, a melyeket ismerve, kiszá:.:.::a,n hasznot hoznak azok a gazdaságban, i" La.'ámak eg\ .v>l gazdálkodó magyar földaiiw-e Lázából sem szabad hiányozni, ivem is ir:.i: t-i annak elismerése illetékes helyről, ::. inr-iden gazdaság: egyesületnek, községi ' .:-k: ];'.nak. stb. t'.ineges beszerzése és kiosz*.'.>;! melegen ajáultatott a minisztérium által. Ara Ki: kr. ! ..Kns*»

f

h naptár" a nép szivében kii •uAtlanul benne levő Kossuth-kultusznak egyik terméke. A most megjelent Kossuth naptár is *'Iv - van énlekes visszaemlékezésekkel a mult; 'I. A Iv-ssuth naptár ára 30 kr. Az ..Afla•tiai-mn" 'Anna naptára bizonyára nagyon el fog terjedni a nép között, ítviiiie van Lukács Béla miniszter kitűnően siktrdt arezképe. Van benne sok apró vonás • '< jc-'leuiz» adoma a felejthetleu Baross mi?. A Zóna-naptár ára csak annyi, a .»í-nTiyiI..t; egy szomszédos forgalmú jegy kei'.i : "2."> kr. Értéke pedig egészen a tizennegyedik zóna végéig terjed. .í: ..A'h.itatiint" Xu>jij képes naptára, ':»l-ik évfolyam) a naptárak fejedelme. Való.-ä-ireal nagy arányú munka, a mely a maga i:eiaéWn páratlan. Nein csak hogy mindent :..-^raíáIimk abban, a mire a közéletben szük-:--^;'uik van. de irodalmi tekintetben is oly ma_;•<:>,színvonal'<u áll, a minőn még ily iranyn vállaÍÍ;Í soha >em állott. A szépirodalom legnevesebb Í.L .vv-l«>i ragyogtatják e nagy naptárban fényes k>-p:*-_-;<Uéáük igaz gyóugyét és hogy a magyar köé 'uségdt-k meglepetése ép oly teljes legyen, a tdní •örvendetes, a nagy hontalan mav" •" lí'-^rh Lajos, maga is irt e naptárba .„"' IIÍÍÍ^US *;i 1-rúáuyi's becsesel biró erteke.'.:•**.. ÍÍ íiX'Áy Kossuthnak a természettudomávk .erén is tanúsított páratlan gennilitásác vissza. Kossuth régen meghódította . /..* it lelkes hazafiak forró sziveit. E tudomá*.y ••« ..í.cj'tári magyarázataiéval meg fogja hóa rideg tudósok hideg elméjét is. Az A-L-iiaoiim nagy szolgálatot tett a közügyeknek; h'gy e naptár részére, melynek ára 1 frt, a turiiii nagy remete eme világra szóló tudojuauyi.-s ismertetését megszerezte. Uti napló. Irta: GIZELLA. Erdély, Ftilvíatás.,

1 Nekünk, még pár órát kellett időzni, z alatt átnéztük az állomáson levő olvadó v>ivi!il>en a hírlapokat, végigjártuk d. csinos várost, olyan szép jegenyefa sorokkal vannak a széles egyenletes utczák -zogéiy< zve e különben is kedves épitke7-L-SÜ nagy ipar-telepen. Igen nagy kií'-rjedésü a „magyar állami vasút'

1 közi'.-nti javitéi műhelye, hol a megrongált vaggonokat, mozdonyokat, szétszedik s njra ös.^ze állítják. Érdekesek ezek a mozdony óriások, inelyek tüzelve futottak, s most tehetetlenül feküsznek ott, hatalmas darabokban. Az a sok fúró, vágó, véső, zúzó. sodró-gép, mely folyton forog, dübörög, igen érdekesen működik. Egyik egy rézkorongot vág le, akár egy papír .szeletet, másik csavarokat készít, — és igy tovább számtalan különböző működést láttunk, — fojtó szén és olaj szagtól kábítva. Künn a sok vasúti kocsi, részbtn már javítva, — vagy egész ujak a zárt csarnokokban. Egy órát időztünk, — az urak .szívesen vezettek, magyaráztak, mit megköszönve, kimentünk a „piski emlékhez." A városon keresztül kiérve az országútra, felhaladunk a dombra, hova kis fákkal szegélyezett ut vezet, mely jobb karban van tartva, mint az aradi kivégeztetési helyen leyő. A dombtetőn emelkedik a 48-as honvéd emlék, azon a helyen, hol Bem,ágyúi állottak, midőn is ö azon emlékezetes mondása után „Ist die Brüeke verloren, ist Sieben bürgen verlorn« v»- a döntő ^aatat nyeré. Arany be. Az Athenaeum Nagy Képes Naptára ezen említett irodalmi kincseken kivül még 220 lapra terjedő „Tiszti Czmtárfc" is tartalmaz, mely e Naptárt évtizedek óta a magyar hivatalos világ nélkülözhetlen kedvenezévé tette. Minthogy a Tiszti Czimtár az egyszerű polgár házában könnyen nélkülözhető, kettéválsztva is megjelent a Nagy Képes Naptár, mint az Athenaeum Kis Képes Naptára, mely épen csak a Tiszti Czimtár hiányával az egész Nagy Képes Naptár tartalmát 50 krajezárért felkarolja és mint az Athenaeum közigazgatási kalendáriuma, mely a közhasznú tudnivalókat és a Tiszti Czimtárt foglalja magában. Ennek ára kötve 70 kr. Mint tizedik naptár a csinosan kiállított „Athenaeum Tárcza Naptára" említendő, melynek ára 20 krajezár. — A jo egészség naptára. — ,.A jó etjészséy naptára a magyar nép számára" az országos közegészségi egyesület kiadásában megjelent az 18Ü3. évre. Ez a derék egyesület, mely e naptárt tavaly óriási sikerrel indította meg (közel 20,000 példány fogyott el), a most megjelent naptárral fölülmulta az előbbit. Nemcsak hogy ismét benne találjuk országszerte kedvelt íróinkat, Eákosi Viktort (Sipuluszt), Tóth Bélát, Palágyi Lajost stb. mulattató elbeszélésekkel és versekkel, hanem a népszerű orvosi rész is kitűnő tanácsokkal szolgál az egészség megóvására. Különösen kiemeljük a „betűrendbe szedett jó tanácsokat betegségekben", melyekből kiki rögtön megtudhatja, hogy mitévő legyen, ha bármely baj éri, továbbá a „tiz regulát kolera idején," az olcsó és egészséges ház építésének részletes leírását, az étkezési és főzési tanácsokat (Hampelné, Pulszky Polixéna) és még sok más hasznos tudnivalót. Csakis az által, hogy nyerészkedni nem akar, adhatja az egyesület potom 30 krért a „jó egészség naptár" egy példányát, sőt aki egyszerre 2—5 példányt rendel meg az csak 28 krért, 6—10 példányt 27 krért, 11—25 példányt 26 krért. 26—50 példányt 25 krért, — 51—100 példányt 23 krért fizeti, a példányt s a küldeményt bérmentve kapja meg. A pénz előlegesen az orsz. közegészségi egyesület pénztárnokának (Budapest, Esterházy-utcza 5. sz.) küldendő be. Melegen ajánljuk e naptárt a hatóságoknak, lelkészeknek, néptanítóknak, jegyzőknek terjesztés végett s ez is legolcsóbb újévi ajándék gyógyszerészeknek, kereskedőknek és mindenkinek a legtanulságosabb olvasmány. Kiállítása diszes, képei nagyon szépek. .— Törvényhatósági naptár. — Megjelent a dr. Toldy László által szerkesztett „Törvényhatósági Naptár" 1893-ra szóló V. folyama. Az uj folyam sok tekintetben az előzőket is fölülmúlja. Az eddigi anyagon kivül megtaláljuk benne nemcsak a budapesti, hanem az ország összes ügyvédi és közjegyzői kamaráihoz tartozó ügyvédeket és közjegyzőket, lakhelyök pontos megjelölésével. A nagyközségek és körjegyzőségek, szám szerint mintegy 4300 pontos és megbízható betüsoros jegyzékbe foglalva, az eddiginél is jobb feldolgozásban vannak meg. Egyébb újításokon és javításokon kivül nagyban emeli e naptár becsét, hogy egy, harmincz hasábra terjedő betiisoros tárgymutató van hozzácsatolva, melynek segítségével egy másodpercz alatt meg lehet találni, a mit keresünk. Lajstromba vannak véve az összes adóhivatalok, vámhivatalok, törvényszékek, járásbíróságok, szolgabiróságok stb. Mindezek, mind pedig a „Hasznos tudnivalók" egész tömege e Naptárt nélkülözhetetlenné teszik nemcsak a hivatalok és különféle irodák, da a magán emberek számára is, főkép azokra nézve, kiknek bármely ltatópággal dolguk és érintkezésök van. Az 500 lapnál többre terjedő nagy negyedrétü kötet ára most is hallatlanul olcsó, t. i. fűzve 2 frt, kötve 2 frt 40 kr. Kapható Singer és Wolíner főbizományosoknál (Budapest, VI. Andrássy-ut 14) s általok minden hazai könyvkereskedőnél. tűkkel van ez is a szürke pyramisra vésve, valamint a túloldalon: »Verzettek és elhaltak ők, De győzelmesen, Tettök sugara átragyog, Időn s enyészeten.« A fö fronton pedig ez áll: „A piski hídnál 1849-ik évi február 9-én vivott győzelmes csata, és elhullott dicső honvédeink emlékére, a nemzet kegyeletes közadakozásából, a hunyadmegyei honvéd egyesület támogatása mellett emelte Piski telep lakossága. MDCCCLXXXIX. alul (Jvészité Bérezi T. Déván) — Az ember igazán megindul ha a kegyeletes sorokat olvasva az emlékoszlopra pillant, melyen érez lapokon, érez babér koszom ragyog. Az emlék vas kerítéssel van körítve, szépen gondozva, minden oldalról kő padokkal, fákkal. A kis fensikról gyönyörű kilátás van az egész vidék felett, — ott sötétlik hegy ormon Déva vára, — távol kékellő hegyláncz, — a kanyargó csillogó Maros; az emlékezetes híd, — hol annyi honfi vér folyt. A mély csendet körülöttünk a szellők suttogása, az időnkint alant zakatoló hosszú vonatok szakítják csak meg. A harczi zaj, az ágyuk, a parancsnok hangja, — mind mind elnémultak örökre, de a dicső emlékezet, az megmarad örökre, a történelem feljegyző, olyan ragyogó betűkkel, mint a napsugarak, melyek utolsó fenyőkkel csókolják e hősök hideg köemlókét! Szinte merengve hagytuk el a győzelemnek e szomorú szép helyét, — a pompás földük mellett, hol bő aratás mutatkozott, (egy buza kalászban 39—40 szem) tértünk vissza az állomásra, mig yógre njra vonaton voltunk, Ism^t ^ Történelmi naptár. A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. November 13. — 1460. Don Henrik, portugáli infant, ki „Tengerész Henrik" név alatt ismeretes, meghal. Az ő buzdítására fedeztettek föl a portugálok által Madeira-sziget, az Azori-szigetek és Guinea. November 14. — - Kr. sz. e. 336. Nagy Sándor, mint 20 éves ifjú, Macedónia királyi trónjára lép. November 15. — Kr. sz. e. 974. Jeroboam Samp.riában a bálványimádást behozván, Judeától végkép elszakasztja birodalmát. Ekkor szakadt szét zsidóország két külön országra t. i. Júdea és Izrael-országra. Novehiber 16. — 1797. n. Nagy Frigyes porosz király halála. November 17. — 40. Titus római császár az úgynevezett: „Emberi nem gyönyöre" születik Rietiban. November 18. — 1647. Bayle Péter, nagyhírű és nagy befolyású franczia bölcsész, születik Carlat-on, Lauguedoc-tartományban. November 19. — 1231. Szent Erzsébet, II. Endre magyar király leánya, a thüringiai tartomány-gróf neje, meghal 24 éves korában. Ili 1 UllJllllVM 1 V I Ulti* 8. 1892. ikt. Pályázati felhívás. A pápai kerületi betegsegélyzö-pénztár területéhez tartozó pápai, devecseri ós zirczi szolgabírói járások területén lévő községekben alkalmazott pénztári tagok gyógykezelése végett, a kerületi pénztár által külön díjazott orvosok fognak alkalmaztatni, ez okból az e czéh'a szervezendő orvosi állásokra ezennel pályázat hirdettetik. Miért is a fentebb megnevezett szolgabírói járások területén lakó mindazon gyakorló orvos urak, kik ezen állások egyikét elnyerni óhajtják, ezennel felhivatnak, miszerint e tárgybani kérvényüket ezen felhívás keltétől számítva legkésőbb 8 nap alatt, — a pénztár igazgatóságához czimezve, — okvetlenül benyújtsák, A gyógykezelésért a tisztelet-díj a tagok után fejenkint fog fizettetni, miért is a kérvényben világosan kiteendö, hogy az illető orvos ur egy-egy tag után, hozzászámítva a fuvar-dijat is, minő összegű tiszteletdijat óhajt. Végül megjegyeztetik, hogy azon községek, puszták és majorok, melyekben az illető orvos nr működni óhajt, a pénztár igazgatósága által, lehetőleg az illető orvos nr óhajának megfelelői eg fognak csoportosíttatni. Bővebb felvilágosítást alulírott titkárnál nyerhetni, a hol egyúttal a szerződések megtekinthetők. A pápai kerületi betegsegélyzö-pénztár igazgatósága. Pápán, 1892. november kó 12-én. SzoJcoly Ignácz Koczka László titkár. elnök. utas, rosz éjjeli utazás, — Tövisen, — Kocsárdon átszállás, az előbbi „ állomás fedett váró helyére sem engedték a közönséget bemenni, hanem a nem ép jó illatú pálinkás oláh parasztok bugyrai mellett álldogáltunk. Kora reggel MarosVásárhelyre értünk, — milyen jól esett itt az ismerős arcz, a kedves „biró bácsi" ki oly szivélylyel fogadott! A bár nagy, de nem valami ékes hotel Transsylvaniában átöltözködtünk, és később kedélyes villás reggelin „biró bácsiéknál" voltunk, kinek neje is olyan szeretetre méltón fogadott, és velünk tölték a napot. Az 1750-ben barakk stylben épült két tornyú, bár szép nagy, de egyszerű templomban hallgattuk a kajnali misét, megnéztük a barátok kis templomát is, mindegyik igen egyszerű, meszelt I falaival elég szegényes. A minoriták zárdája s temploma, sötét tetőzettel szerény csoportot képeznek. A tágas, hosszú nagy Széchényi téren érdekes Bem tábornok igen jó élet nagyságú érez szobra (Huszár Adolf müve) szürkés fehér kőalapzaton. Ott áll ő hajadon fővel, vissza vetett köpönyegben, távcső a kezében, egyik lábát ágyú csőre emelve. Elnéztük a nemes vonásokat, szinte hallani véltük hangját, mely túlszárnyalta a csata zaját, és megmenté Erdélyt! Nem hiába van kegyelettel nemcsak Erdély, de az egész nemzet e hös iránt, kiről legendaszerü események vannak feljegyezve. Az emléket vas kerítés veszi körül, üde fenyők örködnek a sarkokon, és dísze a nagy vásártérnek. Távolabb érdekes régi nagy faragott kőkút, mely egykor zenélő órával mulattatá a népet, most azonban csak vize csobog a szúmtaiau kannába 9. 1892 ikt. Felhívás. Miután a „pápai kerületi betegsegélyzöpénztár" területéhez tartozó pápai- devecseri- és zirczi-szolgabirói járások területén lévő összes községek, puszták és majorokban alkalmazott s az 1891. évi XTV. t.-cz. 2., 3. és 5. §§-ai értelmében biztosításra kötelezett iparos-, kereskedő-segédek, gyári-munkások stb. mint tagok, mihelyt az alapszabályok jóváhagyva visszaérkeznek, a pénztárba belépni kötelesek, s minthogy a pénztárba való be- vagy kilépés bejelentése ingyen kiszolgáltatandó lapok alapján fog eszközöltetni, a vidéki tagok heti járulékai pedig a posta-takarékpénztár cheque- és clearing-forgalmára nézve előirt szabályok szerint fizetési-lapok csatolása mellett történik, ez okból a kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága a beés kilépési lapok gyűjtése, ugy a hetijárulókoknak beszedése és a pénztárhoz juttatása czéljából, — lehetőleg minden egyes községben díjazott bizalmi férfiakat fog alkalmazni, miért is ezen állások betöltésére ezennel pályázatot hirdet. Felhívatnak tehát mindazok, kik a fenti teendők végzése czéljából, mint bizalmi férfiak alkalmaztatni kivannak, hogy a feltételeknek kölcsönös megállapítása végett legkésőbb folyó évi november hó 20-ig alulírott titkárnál szóval, vagy írásban jelentkezzenek. Megjegyeztetik, miszerint községivagy közjegyző, postamester és tanító urak ajánlatai első sorban fognak figyelembe vétetni és hogy bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. A „pápai kerületi betegsegélyzö-pénztár" igazgatósága. Pápán, 1892. november hó 12-én. Szoholy Ignácz Koczka László titkár. elnök. KÜLÖNFÉLÉK. —Mindazokat, kik lapunk irányában hátralékkal vannak, kérjük tartozásaik szives kiegyenlitésére. Tisztelettel a „Pápai Lapok'* kiadóhivatala. — Yálság hir éktől volt a lefolyt két elején terhes a levegő s régen olvastak annyi újságot az emberek, mint ezekben a napokban. Mi csak egyszerűen regisztráljuk a tényt, hogy gróf Szapáry Gyula s vele az egész cabinet lemondott, s hogy Ő Felsége dr. Weierle Sándort bizta meg az uj cabinet alakításával. — F. 1x6 19-én Eelséges királyasszonyunk névnapja alkalmával a pápai róm. kath. főtemplomban — a 9 órakor tartandó istenitisztelet alatt, — az irgalmas nővérek vezetése alatt álló nyilvános polgári leányiskola növendékei: Vulpius Menyhért, Kreutzer Konrád ós Szentirmay Elemér által irt gyönyörű egyháziénekeket fogják karban énekelni. M.-Vásárhely piacza igen olcsó, egy „piczuláért" két annyi zöld babot, burgonyát stb. kínálnak, mint nálunk, (szép tisztított hizott réczót 40—45 krért lehet venni.) A hus árak szinte kedvezők, és igen praktikus s jól van berendezve a „hus csarnok" - melyet végig a mészárosok foglalnak el, tisztán tartanak, folyton mosva a márvány lapokat, melyen a pompás hus függ. A paraszt asszonyok eredeti szóles peremű és kis köcsögöt képező szalma kalapot viselnek, többnyire kendővel bekötött fejükön. A város nagyobbrészt magyar lakójával igen csinos, széles befásitott utczák, több uj modern épülettel, kereskedéssel, zárdák, iskolák s szállodákkal. A királyi tábla szép nagy világos tanácstermét, a Király, — Apor Káró, Dániel Elek, — volt elnökök életnagyságú, szépen festett arczképei díszítik; a zöld posztóval bevont nagy körasztalnál a birák beosztott helyei, — kényelmes, szépen berendezett melléktermek, folyosók és kut az udvaron. Igen csinos a Bánffy palota, az uj székely múzeum, leányiskola, stb. de legszebb helyet foglalja el a vár, melynek közepén áll az ev. ref. góth stylü szép nigy templom, (hajdan a kath. tulajdona) Széles kőlépcső vezet fel két oldalról a 1 közép főkapunál egybe futva, a templom építése 15 századból ered, de miután| falait többször feldúlták, igy az eredeti styljéböl már vesztett, noha igy is impozáns. Csinos sétányok, — nagy befásitott vár-udvar, a régi tornyos nagy várépületek, (melyek most kaszárnyák) — igen festői csoportot képeznek. Kedves mulató hely a torna kert, tolUUK igen sjóp « kilátás M egész vá» — Az irodalmi harcz Komárom- Pápa kérdése fölött erősen folyik az egyházkerület hivatalos lapjában. Szép czikkek jelennek meg Pápa mellett, igy legutóbb Körmendy Sándortól egy erős logikával megirt czikk, melynek hatása azt hisszük lefogja nyomni azt a localis-patriotismust, me]y Komáromot és vidékét e kérdésben vezeti. A czikkből ide iktatjuk a következő sorokat: A vizáradásoknak kitett, — tehát az esetleg megközelíthetetlen, az egészségtelen, — a miazmás, — a most is kolera-veszélyes Komárom alkalmas-e főiskolai helyiségül ? A földrengéseknek, s igy épületeink tönkre mehetésének kitett E,.-Komárom alkalmas lehet-e főiskolai helyiségnek? A német katonákkal,cseh tüzérekkel nem rokonszenvező főiskolai ifjúság egy ártatlan demonstrátiója miatt véres összeütközésekre vezethető Komárom alkalmas főiskolai helyiség lehet-e ? Az ország legjelentékenyebb hadászati pontját tévő Komarom, melyben egy ellenséges ostrom, mai messzehordó lövegeivel és ekrozit bombáival, összes épületeinket és műkincseinket teljesen megsemmisíthetné, vájjon főiskolának való hely-e? Es megfelelő hely-e egy ily garnizon telep üaink erkölcsi irányban leendő fejlesztésének? Bizony ha mindezeket egybe vetjük és komolyan mérlegeljük, E.-Komáromot éppen nem tarthatjuk alkalmas helynek arra, hogy főiskolánkat odahelyezzük; hogy a múzsák csendes tanyáját a hadi zajok góczpontjába helyezzük, holott oly régi klassikus igazság, hogy „inter' arma silent musae." — Fényes esküvő volt N.-Dómen Mihályi Sándor ur házánál e hó 8-ikán. E napon vezette oltárhoz Kluge Eerencz nagy károlyi gazdatiszt Mihályi Ilona kisasszonyt. Az esketést Bognár Endre lovász-patonai ev. lelkész végezte szép beszédet intézve az ifjú párhoz. Násznagyok voltak László Elek orosházi orvos és Bozzai Miklós. Városunkból a Kluge család ós annak rokonai, a vidékről pedig a szomszéd birtokosok, Ihász Lajos és Szabadhegyei Kálmán családjai vettek részt. Sok szerencsét az élet útjaira! — A városi tanács tegnap tartott ülésében, az egészségügyi bizottság javaslatára, a Budapestről érkező utasok fertőtlenítését, f. évi nov. hó 14-ik napjától kezdve beszüntette. — Akinek régi ezüstpénxe van, az siessen a beváltással, mert a pengőpénzláb alapján kivert ezüst pénzek még csak 1892. deczember 31-ig lesznek teljes névértékükben beváltva. Ezen idö után a szóban leyő ezüstpénzek a forgalomból teljesen kivonatnak s azokért csakis az ezüstórték lesz megtérítve, mely pedig az ezüst piaczi árának tetemes csökkenése folytán a névértéknél mintegy 30%-al csekélyebb. Különösen falvakon tartogat

r nak még sokan a láda fiában régi pénzeket, a minek beváltásával tehát jó lesz sietni. A pengöpénzláb szerint kivert osztrák ezüst érmek 1892. deczember 31-ig a következőképen váltatnak be: 1 egész korona-talllór 2 frt 30 kr. 1 fél korona tallér 1 frt 12 kr. 1 negyed korona-tallér 55 kr. 1 species-tallár (2 frt p. p.) 2 frt 10 kr. 1 frt p. p. 1 frt 5 kr. 1 régi kúszás p. p. 34 kr. 1 uj húszas (Ferencz József húszas) 35 kr. 1 tízes p. p. 17 kr. 1 ötös p. p. 08 kr. 1892. deczember 31-ike után a veszteség ezen érmeknél a mai ezüstáraknak, megfelelöleg: egész koron* tallérnál darabonként 65 kr. félkoronánál rosra, csinos, gondozott kert, szép kis restauratióval és torna csarnokkal. A legszebb séta hely azonban a Maros mentén fekvő „Ebba" sziget" kedvelt mulató hely, — nem csoda, hogy egy Houchard nevű franczia ide valósitámeg szép eszményét, — senki nem is gondolná, hogy e mostani kis éden, hajdan mocsaras telep volt. Pompás kis fürdője, csinos kert, fasorok, kedves kis nyári színház, zene, minden együtt van a szórakoztatásra, és ez áltál igen látogatott hely. Kiváló nevezetessége Maros Vásárhelynek, a Teleky-téka, — e több mint 70,000 kötetü könyvtárt, Teleky Sámuel gróf alapitá, — s több unicummal bibliák stb. stb. Maros Vásárhelynek nemhiába „a Székely főváros" nevet vívta ki magának, de annyi szép egyesülete, kaszinója, s iskolája s kulturális intézményei, hogy méltán „Kolozsvár után a második fö helyet" foglalja Erdélyben. Pedig sokat szenvedett a múltban e város, midőn 16-ik században a Tatárok 300 lakosát elvitték. 1849-ben az osztrák generálisok megnyügönték, s 1876-ban nagy része a városnak a lángok martaléka lett. Most osendesen folydogál mellette a Maros, a kir. tábla fényesen ülésez, mig hajdan vagy harmincz zajos országgyűlésre voltak itt egybe hiva az ország rendéi. — Hotel Domokos pompás ménesivel kedveskedett, — megrendeltük innen a kocsikat, Szász Régenbe (melyeken onnan Borszékre mentünk). Köszönetet ós Isten hozzádott mondtunk a kedves kalauzoló „biró bácsi"-nak „a viszont látás Borszéken" volt az utolsó intés, — és a vonat tova robogott l