Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-11-06

Keresk. és iparkamara. — Az októberi közgyűlés. — A kamara hétfőn délután tartotta saját termében októberi közgyűlését, me­lyen jövő évi költségvetését is megálla­pította. Az ülés lefolyásáról a „Győri Hirlap" nyomán referádánkat a következőkbe ösz­szegezzük. I. Elnöki előterjesztések. A jegyzőkönyv bitelesitésével Kep­pieh Vilmos, Fürst Dávid és Odor István beltagok bízattak meg. Elnök bemutatja a kamara évi je­lentésót. Jelenti, hogy a soproni kamarának visszafizette a győri kamarát terhelő 2000 forint adósságot. Bemutatja az állandó illetékügyi bi­zottság jelentését, mely szerint ez a ka­marai illetékek kezelését felülvizsgálta s rendben találta. Beterjeszti a titkár jelentését, mely előadja a hlippopoli utazás meghiúsulá­sának okát s visszaterjeszti a folyósított 100 frt felhasználatlan részét. Mindezt a közgyűlés tudomásul vette. II, A titkár jelentése. A nagy terjedelmű titkári jelentés felöleli a kamara egész tevékenységét a szept. közgyűlés óta s a fontosabb min. rendeletek, hatósági és magán megkeresé­sek elintézésének módját is ismerteti. Adataiból közöljük ezeket: A mult ülés óta beérkezett 595 ügy, az idei iktatott ügyek száma 3688. Befolyt illeték ámult ülés óta 1746 frt. Leirt illeték: 23 frt. A folyó évben összesen betolyt 10,059 frt, a hátralék 4647 frt. Czéget beje­gyeztek a mult ülés óta Györmegyében 5-üt. Komáromban 1-et, Veszprémben 4-et, Csőd 1 nyittatott. Ezután ismertette a fontosabb ügyek elintézését. III. A Baross-szobor ügye. Baross Gábor szobra volt a követ­kező tárgy. Az okt. G-iki győri kamarai kongresszus megállapodásának a szobor­bizottság eljárásának ismertetésével a köz­gyűlés tudomásul vette az ez ügj'ben ed­dig történteket. IV. A téglanormáliák. A budapesti agyagiparkiállitásnak egyik következménye, hogy — mint más országokban — nálunk is törvényesen meghatározzák a tégla-méreteket, a mé­termértók szerint. Két terv van, egyik a kisebb méretű, apróbb téglák rendszerét ajánlja, 25 cm. hosszú. 12 cm. széles 6.5 cm. vastagságban, (.ilyen van Németor­szágban"), másik a nagyobb méretű (29 cm. h. 14 cm. sz. 6'5 cm. v.), ilyen van Aust­riában. A kamara éghajlati visszonyainkra s az építés drágaságára való tekintettel a kiadóbb nagy téglák mellett nyilatkozott, a faltégláknál a 29, burkoló anyagnál a 24 cm. hosszúságot fogadván el. A vas­tagságra nézve csak a faltéglákra nézve tartj a kikötendőnek. V. Illetékügyek. A kamarának valamivel emelkednek a bevételei, mert a keresk. miniszter — tett kérelem folytán — elrendelte, hogy az o. m. bank a fióküzletek után az illető zény, Lupény, stb. ez utóbbihoz is épitik már az ipar-vasutat, melyet a nép nem valami j ó szemmel néz, féltve a vasút ál­tal keresetét. Elhagytuk mi is az érdekes helyet, a ,,fekete gyémántok" városát, hol hosz­szabb időt lehetne tölteni, felkeresve az egyes bányákat, — a „Paringra" érdemes hegyi parthie, hova jó lovakat kaphat az ember 1 írtért egy napra, mi igazán nem sok a Tátra-Füredi drága kirándulási pa­ripákhoz képest. A vendéglőben ebédeltünk, Ádám ur által fényképeket rendeltünk, ki még a vonathoz is ki kisért. — Gyönyörű ut ez, folyton a coupó ablakánál voltunk, a déli órák daczára a lámpákat is meggyújtották, miután vagy kilencz végtelen hosszú alagúton robogott át a vonat. Egészen a tarpatakira emlé­keztető vízesések, tátongó barlangok, me­redező sziklák, melyek között érdekes a _merisori" vár-rom, eredeti gömbölyű épí­tése akár egy „torta vár", alig válik ki a -zürke szikla-falak hátteréből, állítólag még a rómaiak idejében őr-tornyot képe­zett. E pálya valóban az erdélyi Semme­ringnek mondható. Újra Piskíbe vagyunk, itt nagy a vasúti forgalom, folyton robognak be a vonatok, melyek egyikéről a petrozsényi főesperes száll le, ki Vajda-Hunyadra megy körútján. Milyen meglepetés, csodálkozás, alig akar hinni szemeinek, hogy ifjú kori barátja áll előtte, hogyne sajnálta volna, &~ hogy elmulasztotta látogatását (miről fo­galma sem volt) s most csak pár perczig lehettek együtt, miután a mi kedves úti­társunk bennünket is elhagyva, Arad felé indult vissza. (Folytatása következik.) fiók székhelye szerint illetékes kamará­nak fizet illetéket, oly vállalatok pedig, melyeknek igazgatósága nem a vállalat székhelyén van, a székhely szerint ille­tékes kamarának, üzleti adójuk 80 n/ o-a után fizetnek illetéket. TT. A vásárokról. A kereskedelmi miniszter összeállí­totta a vásárok jegyzékét sa kamarához, mint hiteles helyhez,megküldötte egy pél- j dányban. A mely vásárok e kimutatásban ! nem foglaltatnak, azok jogi alappal nem birnak. Egyszersmind közölte, hogy éppen a kamarák ismételt felszólalása folytán, ezentúl csak is oly vásárokat engedélyez, melyeket fontos közforgalmi igények kí­vánnak. Közölte a törvényhatóságokhoz ez ügyben intézett körrendeletét a kama­rával is. A kamara ez ügygyei már évi­jelentésében is kimerítően foglalkozván, most a leiratot örömmel vette tudomásul. VII. A lőfegyverek hitelesítése. A kézi lőfegyvereknek ezentúl éppen ugy el kell látva lenni hitelesítési jegy­gyei, mint a mértékeknek. Budapesten lesz egy csőpróbáló állomás, ahol minden lőfegyver csövét kipróbálják és hitelesi­tik. A miniszter az ide vonatkozó tör­vényt életbelóptetvén, erről a kamarát értesíti s megküldi rézlapra nyomott hite­les idomait a hitelesítési jegyeknek. A kamara ezt levéltárában megőrzi. VIII. A jövő év költségelőirányzata. Jövő évre a kamara előirányoz bevé­telben 11,662 frtot, kiadásban 11,591 frtot, feleslege 71 írt. A jövő évi előirányzatban nagy tétellel szerepel a rendkívüli kiadá­sok czime (800 frt;, mert ennek keretében óhajtja a kamara kegyeletes czóljait érvé­nyesíteni Baross szobrát illetőleg. Hasonló­kép egész uj tételt találunk 500 írttal a millenáris kiállítás czimén. JX kamara 1895-ig minden évben megszavaz legalább 500 frtot, hogy legyen alapja, melyből majdan kiállítóit segélyezi. Az ipari keres­kedelmi iskolákat 800 írttal segélyezi s azonfelül 200 forintos ösztöndijat ir ki a jövő évre kamaránk. Az illetékkulcs ma­rad a régi: 4°/ 0 . IX. A vasúti szállítások. Az uj vasúti üzletszabályzat azt a pontot szándékozik tartalmazni, hogy az útirány jelzése nélkül feladott áruknál a vasút csak az esetben szavatol az árunak költségesebb útra való terelése folytán származott kárért, ha a vasutat e tekin­tetben „vastag tévedés" terheli. Ez ellen az aradi kamara felszólalt s kéri a mai gyakorlatot féntartani, ma ugyanis a vasút felelős azért, hogy az ily áruk a rájuk nézve legelőnyösebb uton haladjanak. A győri kamara támogatja az aradit. X. A szivartözsdék ellen. A soproni kamara kéri a vasárnapi munkaszünetet a dohány- és szivartőzs­dókre is kiterjeszteni. A mi kamaránk ezt a kérelmet igazságosnak találja. XI. Váltóbirálók kijelölése. \ Az osztrák-magyar bank győri fiókjá­nak megkeresésére a kamara kijelölte váltó­bíráló kul a régiek helyett ugyanazokat: Jerfy Autalt, Keppich Vilmost, Peregi Mihályt, "Weidmann Adolfot. Müller Károly, helyére pedig titkos szavazás utján javaslatba hozott 4 nevet a következő sorreudben: Volnhofer F. G., Lamberger Gyula, Kränzlein Mihály, "Wot­titz Károly. XII. slz ipartanácsok. A kamarai kerületben levő ipartaná­csokat alakította meg végül a kamara, választván azok mindegyikébe 2 rendes és 2 póttagot. És pedig: Győr város: Stirling Tóbiás, Pretten­hoffer Imre rendes, Milanovics János, Gün­ther Gyula póttagok. Győr megye: Adler Manó, Horváth István rendes, Neubauer Lázár, Birkmayer János póttagok. Komárom város: SztanekPál, Németh János rendes, Molnár Ferencz, ifj. Ipovits András póttagok. Komárom megye: Rosenberg Adolf, Asenberger Rupert rendes, Szabó Mihály, Quittner Adolf póttagok. Esztergom megye: DócziFerencz, Brutsy János rendes, Frey Ferencz, Mázony Jó­zsef póttagok. Veszprém megye: Brenner Lörincz, Pfiilf Andor rendes, Sauer János, Esterhay Ferencz póttagok. Történelmi naptár. A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. November 6. — 1789. Paris külvárosai­nak pórnépe (a nadrágnélküliek első föllépte) kenyeret és élelmi szereket, czikkeket követel a népképviseleti gyűléstől. November 7. — 1696. Penn Vilmos Penn­sylvaniának alkotmány-levelet ad. November 8. — 1826. Karaiskaki görög vezér fényes ütközetet viv ki a törökök ellen Dohren» mellett, November 9. — 1708. Az orosz főpap­ság Mazeppát, a kozákok hetmánját, bogy XII. Káról svéd királyhoz állott, kiátkozza. November 10. — 1330. Robert Káról királyunk Bazarad Mihál oláh vajda által az erdélyi havasokban megtámadtatván, csakis Dezső hősi önfeláldozásának, ki vele ruhát cse­rólt, köszönheti megmenekülését. November 11. — 1417. Colonna Otto bi­bornok a constanzi zsinat által pápává válasz­tatik és V. Márton nevet vesz föl. November 12. — 1787. II. József német császár 109 férfi és 35 asszonyi nevet határoz, melyekkel a zsidóknak kizárólag élniök kell. Hivatalos rovat. 5176 . 1892. ikt. Hiidetniény. A vármegye törvényhatósága, a me­gyei árvaszéknél, a gyámpénztári tartalék alap terhére még egy, vagyis a 4-ik ül­nöki állomás rendszeresítését határozta el; mi azzal tétetik közhírré, hogy ez el­len netáni fölebbezését mai naptól számí­tandó 15 nap alatt mindenki beadhatja. Pápán 1892. november 5. A városi hatóság. 5330 1292 ikt. Hirdetmény. Ott, hol a törvényhatósági utakon egy szekéren 10 méter mázsánál nagyobb terhek szállítása állandóan gyakorlatban van, ily szekerekhez 8 czentiméter széles talpú kerekek használását a megyei tör­vényhatóság kötelezőnek szabályrendele­tileg kimondotta, ezen szabályrendelet mai naptól számítandó 30 napon át a jegyzői hivatalban mindenki által betekinthető, & ez ellen netáni fölebbezós ugyan ez idő­közben beadható. Pápán 1892. november 6. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Yármegyénk legtöbb ál­lamadót fizető bizottsági tagjainak név­sora elkészült s jövű számunkban közölni fogjuk. A 215 bizottsági tag közt első helyen áll gróf Esterházy Móricz 42,063 frt 87 kr. adóval, utolsó helyen Tóth Imre 312 frt 15 kr. adóval. — Br. Hornig Károly "eszprómi püspök, a balatonhenyei iskola építésére 150 frtot adományozott, továbbá a tapol­czai plébániai javadalmat Ley József pap-nevelő intézeti aligazgatónak adomá­nyozta. Helyébe papneveidei aligazgató­nak ifj. Németh János csurgói káplánt ne­vezte ki. — A főiskolai ifjúsági képző­társulat folyó hó 12-én délután 3 óra­kor a főiskolai nagyteremben emlékünne­pet tart Katona József, a Bánk Bánirója születésének száz éves éfordulóján. Mű­sor leend: 1) Hymnus Erkel Ferencztől, előadja a főiskolai éneklő kar; 2. Emlék­beszéd Katona József felett — irta és elő­adja Balogh Dénes VIII. o. t., 3. Óda Katonához — irta Lampérth Géza VH. o. t., szavalja Csajághy Károly VIII. o.t, 4. Bánk Bán ismertetése. Irta és olvassa Osváld Kálmán S-ad éves pn., 5. Részle­tek Bánk Bánból (II. és V. felv.) előad- ! ják Vörös János 3-ad éves pn. — mint Bánk, Tury Zoltán VIII. o. t. — mint Petur és utóbb mint király, Parragh La­jos VIII. o. t., mint Biberách. 6. Ima I Bánk Bán operából Erkel Ferencztől, elő­adja a főiskolai éneklő kar. Miután egyéb hívót nem ád ki, ezen uton hivja meg az érdeklő közönséget a képzötársulati vá­lasztmány. — Aranymise. Devics József vesz­prémi apátkanonok, volt pápai plébános; mult hó 28-án Marczaltőn ülte meg föl­szenteltetése, 30-án pedig Kis-Ozellben primicziája 50 éves jubileumát. — Mind­két helyen a templom zsúfolásig megtelt ájtatoskodókkal, kiket azután áldásában részesített. Marczaltőn délben Oláh Géza urad. számvevő, a jubiláris aggpap roko­nának asztalánál a rokonokon kivül meg­jelentek: Ruston József nagybirtokos, Néger Ágoston pápai apát-esperes-plóbá­nos, KatzLajos helybeli és Polgár Ferencz egyedi plébánosok. — Este Ruston nagy­birtokos adott az érdemes főpap tiszte­letére fényes vacsorát, melyen a bályos urnő is részt vett, Czellben a dömölki apátnak volt szívesen látott vendége. — Isten éltesse a bőkezűségben kifogyhatat­lan és buzgó jubiláris áldozárt! — Esküvő. Kluge Ferencz, váro­sunk aranyifjuságának ismert tagja, ked­den esküszik örök hűséget Mihályi Hona kisasszonynak, Mihályi Sándor ur kedves leányának. — Családi ünnepély. Véghely Dezső kir. tan, vármegyénk alispánja e héten fogja szűkebb családi körben meg­ünnepelni menyegzőjének 25 éves évfor­dulóiát. A reformácíió emlékünne­pét vasárnap alkalmi beszédekkel ünne­pelték az ág. ev. és ref. templomokban; hétfőn pedig a theol. képzőkör rendezett ünnepet a következő műsorral: 1. ,.Oh kérünk" előadta a theol. énekkar. 2. „Em­lékbeszéd" irta és felolvasta AkutsL.IV. é. pn. 3. Reform. Emlékünnepére irta: Barsi L. szavalta: Vörös J. IH. é. pn. 4. „Értekezés" irta és felolvasta Földváry Jenő LH. pn. 5. „Ima" irta Usvald K. HE. é. pn. 6. „Néked földön" énekelte a theol. énekkar. — Ä pápai egyházmegye, mint azt jeleztük mult hó 26-án tartott üléséből egy 15 tagn bizottságot küldött ki, -hogy a komáromi mozgalommal szem­ben kidolgozott memorandummal lépjen föl, mely memorandum az egyes egyhá­zaknak s a kerület intéző férfiainak meg­küldendő lesz. A bizottság első gyűlését mult hó 30-ikán tartotta, s ez&nhatáro­zatilag kimondatott, hogy a memoran­dum elkészítésével várnak addig, mig a rév-komáromiak emlékirata meg nem je­lenik, hogy igy azt pontról-pontra meg­czáfolni lehessen. Előtanulmányok meg­tételére azonban már most küldött ki keheléből a bizottság egyeseket, a kik különösen az alapítványok jogi termé­szetét fogják vizsgálni. Ezenkívül, hogy az egyházkerület az ellenokokról már eleve tájékoztatva legyen s a komáromi Ígéretek által el ne vakittassa magát, el­határozta a bizottság egy > Tájékoztató* kibocsátását, mely legközelebb megjelenik­— Köszönetnyilvánítás. Hege­dűs Sándorné urnő szives volt a jóté­kony nőegylet szegényeinek tiz forintot ajándékozni. Ezen adományért a szegé­nyek és árvák nevében hálás köszönete­met nyilvánítom. Koller Jánosné elnök. — Meghívó. A pápai leány-egylet folyó hó 6-án, azaz ma délután 5 órakor saját helyiségében előadó ülést tart, mely alkalommal Barna Izidor ur, a „Budapesti Hirlap" szellemdus belmunkatársa fog fel­olvasást tartani. Ezen nyilvános ülésre az egyesület t. tagjait, valamint a mű­ködése iránt érdeklődőket tisztelettel meg­hívja az elnökség. — Halálozás. Bényey Gábor Vesz­prém városi ev. reform, lelkész novem­ber bó 5-én a hajnali órákban hosszas szenvedés után jobb létre szenderült. — Az aszfalt járda a fő utcza má­sik oldalátt is gyorsan készül, ugy hogy más­fél- esetleg két hét alatt a föutczának körül­belül fele el lesz látva járdával. Megelégedés­sel konstatáljuk, hogy a tervezeten, mely sze­rbit az aszfalt egész egyenes irányban lett volna kihúzva, tekintet nélkül a házakra, s melynek következtében a piaczi részen a járda, szélessége több lett volna négy méternél, vál­toztattak s a járda most a mennyire lehet egyenlő szélességben a házak szerint igazodik. — A tiszti vizsgát ugy látszik a mi kedves Tövisünk (Rózsa Miklós) nem találta szúrósnak, mert kitüntetéssel tette le. Gratulálunk. — Vásárbetiltás. A folyó hó lü-ikére eső kisbéri országos vásár, bi­zonytalan időre elhalasztatott. — Kossuth. Lajos véleménye az 1848—49-i országos ereklye múzeum­ról. A fővárosi vigadóbeli 48-as kiállítás rendezősége közt vita támadt az iránt, hogy vidéken, vagy Budapesten legyen-e az 1848—49-i ereklyéknek országos mú­zeuma. A vélemények nagy többsége a fővárost jelölte ki, a hol több vidéki és idegen fordul meg naponként, mint a vi­déki városok legtöbbjében egész éven át. E fontos dolog megvitatásánál volt azon­ban olyan is, a kinek lokálpatriotizmusa az ellenkezőt kívánta. Erre gróf Kreitb Torinoba irt, miután megegyeztek, hogy a nagy'száműzött véleménye döntő* lesz. Kossuth gróf Kreithez intézett levelében kijelenti, hogy a 48—49-i ereklyék orszá­gos múzeuma csak is Budapesten lehet. „Képtelen eszmének" tartja azt, hogy ilyen országos gyűjtemény vidéken le­gyen. Ezekután a rendezőség folyamo­dott a fővároshoz ingyen helyiségért és telekért egy illő épülethez,'a mely köz­adakozásból fog épülni. A nagy bizott­ság megalakulta után olyan ereklyéket is elfogad a rendezőség, a melyek letétbe adatnak. — Veszprém városáról írja le­velezőnk, hogy egyre csinosodik, halad. Egyre másra alakulnak át az épületek, városiasabb szint véve fel, s egészen ujja alakítva, a vá­rost. Szebbnél szebb kirakatok jelzik most az egykor szerény üzletek helyét. A város köze­pén levő, s annak díszét képező kaszárnya el­készült, s jóllehet a hivatalos átadás még csak 7-én fog megtörténni, a legénység már bevonult. Halottak napján ott időzött Dr. Bezerédy Viktor min. tanácsos, hogy lerója a felső vá­rni tmnüHbm nyugvó édes atyja iránt a há­lás fiúi kegyeletet- A temető szépen ki volt világítva, szebbnél-szebb koszorúk borították a sirhalmokat • a Csermák zeneszerző sírjánál évente megtartatni szokott ünnepély az idén ismeretlen okból elmaradt. — Halottak estéjén a legpom­pásabb idő kedvezett azoknak, kik ked­veseik sírját díszítették föl, s gyújtották meg azon a mécseket, mint szinte azok­nak is, a kiket csupa kíváncsiság vitt ki a temetőkbe, hogy a koszorúk s lámpák ezreit szemléljék. A temetőket másnap is tömérdeken látogatták. — Ä győri kereskedelmi és iparkamara a napokban küldötte szét gazdag évi jelentését, mely fel­öleli a kamara kerületébe tartozó váro­sok összes gazdasági viszonyainak ismer­tetését. Az érdekesen szerkesztett jelen­tésre, mely szerzőjét, Szávay Gyulát di­cséri, legközelebb vi^atérünk. — Vidéki hirla-pirodalom. Szé­kesfehérváron „FejérmegyeiKözlöny" czim alatt hetenként háromszor megjelenő uj lap indult meg Szőcs Géza szerkesztésé­ben. Az uj lap mutatványszáma változa­tosan, élénken van összeállítva. — Zeneegyesület alakult Vesz­prémben, melynek élén megyénk derék főmérnöke, Kruspér Pál ur buzgólkodik. A zenekedvelök ez egylet javára tegnap hangversenyt rendeztek a lapunk más helyén közölt, szép ós változatos műsor­ral, a hangversenyt tánczvigalom követte. — Gyászhír. A vanyolai ág. ev. egyház fiatal lelkésze, Horváth Lajos, vá­lasztott megyei bizottsági tag, ma egy hete, 30 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett folyó hó 1-én ment végbe Vanyolán. A háznál Balogh István s. lelkész nagyhatású gyászimát mondott, a templomban az egyházi beszédet Tatay Sámuel esperes, a sírnál pedig a búcsúzót Tatay Gyula segédlelkész tartották. — Eljegyzés. Ifjú Lázár József helybeli kereskedő okt. 30-án eljegyezte Krausz Sándor ur kedves leányát Emma kisaasszonyt H.-Bödögóről. — Mikor a rovatvezető csin­talankodik. Ebben a járványos időben az egészségügyi bizottság (illetve annak néhány buzgó tagja Rv.) permaneyisen ülésezik s igy zokon vették a rovatvezetőnek azt a maliczió­zus megjegyzését, mely a bizottságokra vonat­kozó stereotyp ^kárhoztató ítéletet" reájuk is kiterjesztette. A rovatvezető értesülve a zugo­lódásról s tudva, hogy egészségügyi bizottsági tagokkal nem nem jó hadilábon állni, siet ki­jelenteni — az igazsághoz híven, — hogy az egészségügyi bizvttság tényleg működik és buz­gólkodik s hogy egyedüli óhajtása csak az, hogy ne csak 3—á bizottsági tag képviselje a bizottságot, hartem annak összes tagjai mu­tassák meg a buzgóságot. (Visszavonulásnak ez elég fedezet. Szerk.J — „Magyarország fölbirtoko­sai" czimü közérdekű mü tartalmazza Mt­gyarország 100 holdon felül biró összes föld­birtokosainak nevét, lakását az utolsó posta megjelölésével, továbbá a birtokában levő föld­terület kimutatását, a szántóföld, kert, rét, le­gelő, szőlő, nádas, erdő ós használatlan terü­let külön kimutatásával, megyék, járások és községenként csoportosítva. A mű, melynek megjelenése iránt az országos magyar gazda­sági egyesület is többszörösen fejezte ki óha­ját, ugy a gazdaközönség, mint üzletvilágunk érdekei szempontjából általános szükséget hi­vatott kielégíteni. Váratlanul elhunyt tudósunk Dr. Szontágh Pál tanácsos ós a m. kir. föld­mivelési minisztérium birtokstatistikai munká­latai vezetőjének hagyatékát képezi s Baross-­Károly, az országos magyar gazdasági egyesü­let titkára által rendeztetik sajtó alá. Adatait néhai dr. Szontágh Pál közvetlenül a pénz­ügyigazgatóságoktól, tehát hivatalosan, nagy fáradsággal szerezte be és gyűjtötte össze s azok feltétlenül hitelesek. A munka lehető tö­kéletesítése szempontjából s hogy ne csak a földbirtok és az azokra vonatkozó számadatok csoportjait tartalmazza, Németh József m. kir. földmivelési miniszteri fogalmazó tollából, a ki­mutatást megelőzőleg, az egyes megyék rövi­den összefoglalt, de kimerítő gazdasági monog­raphiája is közöltetik. Mindez adatok egy, kö­rülbelől 1200 nyomatott oldalra terjedő nagy quart alakú kötetben foglalvák össze, magyar és német nyelven, könnyen áttekinthető beren­dezéssel s egy betűrendes tárgymutatóval, mely az összes magyarországi 100 holdon fe­lüli birtokosok névsorát tartalmazza, megjelö­lésével a lapszámoknak, hol az illető tulajdo­nában levő földbirtokra vonatkozó adatok van­nak. A mű f. évi deczember hó végén jelen meg. Bolti ára 15 frt. Előfizetések utján azon­ban, a melyek a nyomatandó példányok szá­mára vonatkozólag tájékoztatnak, 30°/ 0-al ol­csóbban szerezhető meg. Előfizetések azonban csak f. évi november hó 15-éig fogadtatnak el példányonként 10 frtnyi árban. Az előfizetési dij a megrendelésnél, vsgy utólag f. évi no­vember hó l-ig fizetendő legczélszerübben csa­tolt postautalványon. A nagy munka megszer­zése nélkülözhetlen; 1. Földbirtokosok, bérlők és gazdatiszteknek. 2. Állami és közigazgatási hivatalok, városok ós községeknek. 3. Ban­kok, földhitelintézetek, biztosító-társulatoknak. 4. Ipari részvénytársaságok, iparosok, keres­kedők stb -nek. Előfizetések a „Magyarország Földbirtokosai" kiadóhivatalához intézendők Bu­dapest {Köztelek.) — Egy becses műemlék res­taurálása. A ferencziek pozsonyi egyházá­nak hires csúcsíves tornyát komoly veszély fenyegeti. Az elemi csapások s a századok vasfoga annyira megrongálta, hogy .sürgős stylszerü helyreállítást igényel. Hazánk a csucs­I ives műépítészet oly nagyszerű s ä maga ne-

Next

/
Thumbnails
Contents