Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-10-09

szam. 41. fjfi Megjelenik ^ ^ ^ ^ ^ Megjelenik ni i n d e II v a .sá r n a |>. Közérdekű sürgős közlésekre koron kiút i- e u d k i \ ü 1 i s z ;'t in o k is adatnak ki. Hértnentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza*. A. lapnak szánt közlemények a lap , v -Jíöfk. hivatalába küldendők. „ Pápa város hatóságának Előfizetési díjak. Ä" Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Röhn Mór fiai 2£ hirlapközvetitő iroda) küldendők. ^ ^ és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Felhívás Veszprém vármegye közönségéhez. Megbecsülni a hősöket, lelkesülni dicső tetteiken, emléküket átadni az utókornak, nemes és szabad népekhez illő! A magyar nemzet ezt soha sem feledte; tanúsítják a történelem lapjai, tanusitják az utóbbi huszonöt év alatt felállított honvédszobrok! Veszprém vár megye közönsége sem lehet hűtlen e nemzeti jellemvonáshoz s nem maradhat hátra, midőn a kegyelet adójának lerovásáról van szó! B gondolat lelkesítette minden bizonynyal azon néhány fenkölt lelkű megyénkbeli hazafit is, kik egy Pápán felállítandó honYéd-emlék létesítésének eszméjét megpendítették. Dicső emlékű szabadságharcunk egyik epizódja az ihászii ütközet, egyetlen, melynek vármegyénk szolgált színhelyül! itt estek el a névtelen hősök, kiknek emlékét e lelkes férfiak megörökitni óhajtják! Megindított gyűjtésük már is szép eredményt mutat, de a szükséges összeg még nincs együtt. Kérve kérem tehát a vármegye közönségét s meg vagyok róla győződve, nem hiába, adakozzék e nemes czélca! Éltüket áldozák ők a hazáért s azért az alkotmányért és szabadságért, melyet most mi élvezünk, illő tehát, hogy emlékük feledésbe ne menjen, illő, hogy emlékoszlop hirdesse hősi halálukat! — Az adományok közvetlen hozzám küldendők, melyeket hirlapilag nyugtázni fogok. Veszprém, 1892. évi október hó 4-én. kir. tan. alispán. Óvó rendszabályok. Kiadta a berlini cs. egészségügyi hivatal, I. I^égy okos a veszélyben; túlságos aggódás elhomályosítja ítéletedet. Csak a tisztán gondolkodó ember képes a veszélyt elhárító eszközödet helyesen alkalmazni. fr/.'/

e

i/ a tisztaságra magadon és körülötted. Higgadtság

}

mértékl.etesség, szigorú tisztaság legjobban megvédelmeznék a betegségtol. Maradj megszokott, rendes életmódnál, kerüld az ünnepséget és sokadalmakat. Ke végy be orvosságot, mig egészséges vagy! Betegeket csak akkor látogass meg, ha kötelességed parancsolja! Ne érintkezzél emberekkel, a kik kolerás vidékről jönnek! Ke hagyd el, hogy a betegségtől megmenekedjél, lakóhelyedet: gondold meg, hogy útközben és idegen megváltozott életviszonyok közt könyebben jutsz veszedelembe, mint otthon óvatos, változatlan életmód mellett. II. Élelmi szereken és élvezeti czikkeken kivül semmit se érints ajkaiddal és semmit se tégy a szádba (pl. ujjaidat lapforgatás közben, tolltartót, irónt s e féléket.) Lehetőleg kevés vizet igyál s csakis olyant, a melyről tudod, hogy megbízható! Megbízható rendesen a tiszta forrásvíz, mély csöves-kutakból merített viz, zárt vezetékek vize, a mely — ha nyilt vizekből származik — jó szűrőn ment keresztül. (Kicsiny házi szűrők, ha gyakran nem változtatjuk és tisztogatjuk, inkáhb ártalmasak, mint. hasznosak.) Folyókból, árkokból, tavakból seJpélT és nyitott, vagy selejtes MélM ellátott, továbbá oly futakból merített viz, a melyek szemét- vagy trágyadombok közelében vannak, kolera idején nem megbízható. Mindennemű mosás és öblítés, valamint a használt szennyvíznek kiöntése a kutak közelében az egészségre veszedelmessé válhatik. Gyanús vizet a betegség uralkodása, vagy közeledése idején csak több percnyi főzés után szabad ivásra, arezmosásra, szájtisztitásra, az evő- és ivóeszközök leöblítésére és effélére használni. Főzés által a betegség csirái tönkremennek; de hosszabb állás után uj csirák ismét megtelepedhetnek. Hogy forralt vizet Ízletessé tehess, adj egy pohár vízhez ('f

4 liter) egy késhegynyi borkősavat, vagy két csepp tiszta sósavat. A vizet tiszta edényekben tartsd! Thea, kávé, és cacao megengedett italok, jó sör és tiszta bor is. Jeges és igen hideg italoktól óvakodjál! A sör tiszta és fris legyen, se savanyu, se ízetlen: csak oly pohárból idd meg, a melyet megbízható (szükség esetén forralt) vízzel kiöblítettek. Keserű pálinkák gyakran aloét tartalmaznak, a mi hasmenést okoz, s ezért nem ajánlatosak. Asvámjvizek használhatók, ha természetes forrásból származnak, vagy párolt vizzel készültek. Forralatlan tejet ne igyál! Vajra és friss sajtra a betegség csirái rátapadhatnak, ha kolerabetegek közelében készítették vagy tartogatták. Gyümölcsöt és zöldséget, ugorkát, és e félét is, csak főve egyél, egyáltalán ne egyél semmit főzetlen, vagy sütetlen, a mihez idegen, esetleg tisztátlan kéz hozzáért. Élelmi szereket csak teljesen megbízható és tisztán tartott helyekről sze-. rezz be! Kolerás házakból semmit se végy I Etelék és italok dolgában kerülj minden mértékletlenséget! Különösen vigyázz, mikor hasmenésre van hajlandóságod ! Ha egészséges vagj

r

, beteg szobájában ne egyél, ne igyál. Gondold meg, hogy ott a betegség csiráit legyek ós e fajta rovarok a betegről az ételre átvihetik. Beteg házában még a szivar is közvetítheti a ragályos auyagot. III. Tartsd a fejet hűvösön, a testet melegen, a lábakat szárazon ! Tiszta levegőn lakjál' és aludjál! Füstölések nem ótalmaznak meg a fertőzéstől ! Mosd meg kezeidet napjában többször vizzel, szappannal és kefével, különösen akkor, ha ételekhez nyúlsz! Ha beszennyezett, vagy gyanús tárgyakat érintettél, először is tisztítsd meg kezeidet gondosan 55 grm. (körülbelül 4 evőkanál) viztisztaságu, folyékony carbolsav oldatával 1 liter vizben (5% carbolsav oldat.) s azután mosd meg szappannal tiszta vizben. Kolerás vidéken ne fürödjél folyóban, vagy tóban. Nyilvános árnyékszéket csak szükség esetében végy igénybe. Oly árnyókszékek deszkáit, a melyekhez idegenek is hozzáférhetnek, naponként szappanos vizzel kell felzsurolni. E czélból végy egy akó forró vizre egy font zöld szappant. Ha árnyékszékekben kolera-gyanus egyén fordult meg, a tölcsér falát frissen készült mésztójjel öblítsd le (egy rész maró mész 4 rész vizre)! IV. A kolera fertőző anyaga a bete« ürülékeiben van. Hozzá tapad a Mennyei fehér — és mái ruhaneműhöz és minden, a mi ilyetén tárgyakkal, vagy az ürülékekkel, ha mindjárt caak közvetve és nem szembeszökő módon is érintkezésbe jött, szertehurcolhatja. A kolera betegek, vagy koleragyaDUS egyének ürülékeit s ^ általuk beszenyezett padlót stb, tedd ártalmatlanokká mésztejnek, vagy ehlormészolűatnak (20 grm. chlormósz egy liter hideg vizre bőséges) legalább egy óráig tartó alkalmazása által, vagy használj más, de biztos fertőtlenítő szereket. Az ágy — és fehérneműt, ruhákat, takarókat és efféléket, akkor is, ha ezek járvány tiszta vidékről érkeztek, jól és szorosan becsomagolva nyilvános fertőtlenítő intézetbe kell küldeni. Ha ily nyilvános intézet nem áll a közönség rendelkezésére, a nevezett tárgyakat 24 órán át szappanos vizben (egy font zöld szappan egy akó forró vizre) kell áztatni és azután jól kifőzni. Más uton beszenyezett dolgokat is tisztogass meg alaposan ilyetén szappanos vizzel, mésztejjel,vagy carbolsav oldattal! Ha a tárgyak mivolta miatt ez nem kivihető, akkor maradjanak legalább 6 napon át szellős, száraz helyre kitéve. Alapos kiszárítás a betegség csiráinak fejlődését meggátolja. V. Ha emésztési zavarokban szenvedsz, ha hasmenés, kiváltképpen hányással, vagy erős roszszullét áll be, fordulj mentül előbb orvoshoz. Mig ez megérkezik, igyáL valami meleget, köss magadra gyapja — általkötői, maradj a szobában, s ha igen rosszul vagy feküdj le! Egy csésze thea cognakkal, vagy rummal enyhíteni fog. Egyelőre csak nyálkás levest, kétszersültet, vagy régi fehér kenyeret ehetsz vaj nélkül. Ha vannak megbízható (orvosi rendelvényre készített) kolera cseppjeid, végy abból 20—30 cseppet ezukorra! Maradj nyugodt, ha megbetegültél is. Félénkség és gyávaság testnek léleknek ártanak! = Tisztviselők kérvénye. A helybeli kir. járásbíróság segéd- és kezelő tisztviselői követve számos kartársaik példáját, kórvényt nyújtottak be a képviselőházhoz a tisztviselők fizetésének javításáról szóló törvényjavaslat reájuk vonatkozó részének sérelmes volta miatt. A nevezett törvényjavaslat szerint a járásbíróságok kezelő tisztviselői nem kapják meg az általuk igényelt rangfokozatot ós fizetósjavitást. A pápai járásbíróság segéd- és kezelőhivatalnokai elkeseredett hangon kérik a képviselőházat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot akként módosítsák, hogy a telekkönyvvezetök és segédtelekkönyvvezetök meghagyassanak eddigi rangosztályukban s az írnoki cim eltörlésével irodatiszti és segódtelekkönyvvezetöi állások rendszeresítessenek s ezek megfelelő fizetésjavitásban részesüljenek. Ha pedig ez nem volna keresztül vitető, kérik, hogy ez érdekeikre nézve sérelmes törvényjavaslatot vegyék le a napirendről. Ebbeli kérésüket a többi közt azzal okolják meg, hogy ők igen fontos és súlyos felelősséggel járó munkát végeznek, hogy még az írnokoknak is telekkönyvi vizsgát kell tenniök, igy tehát sokkal nagyobb kvalifikációval bírnak, mint az irodatisztek, a kik pedig a törvényjavaslat szerint busás fizetésemelésben és rangosztályozásban részesülnek. Kartársaik sorában a feljajdulás e miatt általános s ezért ők is hozzácsatlakoznak az országszerte megindult mozgalomhoz s kérik a képviselőházat, hogy ügyüket a pénzügyminiszter javaslatával szemben megvédelmezze,. A vármegyerendszernek nyugoteurópai szellemben való átalakítása.

44 Az uralkodó társadalmat nemzetnek s egy nemzet uralmának szervezett formáját államnak hívjuk. Az államszervezet tehát nem birhat más rendeltetéssel, mint hogy eszközként szolgáljon a czélhoz: egy nemzet uralmának fentartásához. Ha Nagy Frigyes ma élne, valószínűleg nem azt mondaná, hogy >az állam első szolgája én vagyok,« kauern azt: > a nemzet első képviselője én vagyoks A nemzet képezi a lelket azon nagy testben, melynek szervezett formáját államnak nevezzük. A XIX. századbeli európai államfejlődés nemzeti államokat teremtett. Magyarország is csak mint nemzeti állam állhat fenn az európai államfejlődés közepette. De hogy fenállhasson, államszervezetének belső kiépítésében, szinte a nyugoteurópai államfejlődés szellemét kell hogy kövesse. Ezen feladat teljesítése felől a mi nemzedékünk nem vonulhat félre. Yagy modern európai nemzet és állam leszünk, vagy megsemmisülünk. Mi a teendő? A magyar államnak mint egységes kultúrai hatalomnak, mint a magyar nemzetlét biztositékának szervezése, hogy elfoglalhassa helyét az európai népek kulturnemzetei közt, hogy közreműködhessék a modern emberiség nagy világproblémáinak megoldásában. Hogy ezt megvalósíthassuk, a nemzeti társadalom közéletében kell mindenekelőtt modern nyugoteurópai szellemet meghonosítanunk. A nyugoti kulturnemzetek legnagyobb erősségét az képezi, hogy társadalmuk egészét az állampolgári kötelék egységének tudata hatja át. Nálunk épen ezen elementáris erő hiányzik teljesen nemzeti társadalmunkból. Egységes magyar állampolgári szellem társadalmunkban nem létezik. A magyar nemzeti társadalom a vármegyék határai között él csak egymástól elszigetelt helyi életet. Egyik vármegyének magyar társadalma nem ismeri a masikat. De tovább megyünk. Még egy vármegye határai között sincsen meg az egységes nemzeti társadalom, mert hiszen város és vidék a legtöbb vármegyében idegenek egymástól. Akár törvényhatósági, akár rendezett tanácsú városok legyenek egy vármegye határain belül, alig fogunk találni összekötő fonalakat a városok és a vidék társadalmának vezérelemei között. A nemzeti társadalom ezen szétdaíaboltsága az erő forrása lehetett valamikor egy nemzetellenes központi államhatalom elleni harezokban, ma azonban, midőn a nemzet önkezében tartja sorsát, midőn az ország alkotmányos királya az első magyar ember s tanácsosai a nemzet szine-javának képviselői, ma a nemzeti társadalom ilyen szétdaraboltsága nem lehet többé más, az erők esztelen szétforgácsolásánál. Az angol államférfi jogosan mondhatta azt: *a mult hatalmunk egyik eleme. < Egy magyar áTamférfi nem mondhat ilyet. Gróf Széchényi István is csak azt mondotta: »Magyarország nem volt, hanem lesz.« Hogy legyen, rajtunk áll. Kössük össze a nemzeti társadalom szétforgácsolt elemeit egyesítő knltüralis czélok kap* Ezen igen érdekesen motivált czikk ugyanazon alapgondolatból indul ki, mely városunk ismeretes kérvényének alapgondolata is volt. Sze rjc. csaival s oly erőkifejtésre leszünk képesek, hogy bámulva fog a müveit nyugat meghajolni a kelet népe előtt. Hogy ezt elérhessük, mindenekelőtt a városok és a vidék között kell összekötő szellemi kapcsokat létesítenünk, a nemzeti közművelődésnek bizonyos határozott irányba való terelése utján. Ilyen irányt a gazdászati szakoktatásnak felkarolása által adhatnánk nemzeti közmíívelődésüuknek. Ez által ugyanis elterelnek a vidéki értelmiséget az egyoldalú jogászi műveltségtől s közös téren egyesitenők azt a városi értelmiséggel. Csak a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk a magyar közoktatásügy vezetésével megbízott államférfiaknak, kik ezen első lépést már mégis tették s a kereskedelmi és ipari szakoktatás ügyét melegen felkarolták. A második lépés a közigazgatás területi szervezetének megfogalmazásánál fog megtörténhetni. Ekkor kell majd városainkat a vidékkel akként összekapcsolni, hogy a vidéki társadalom vezérelemei, a városi társadalom irányt adó tényezőivel legyenek állandó együttműködésre kényszerülve. Ennek szervezeti megoldását a gyakorlati élet tapasztalatai mutatják meg. Köztudomású dolog ugyanis az, hogy városaink azon osztálya, mely a szab. kir. városok czimével és jellegével dicsekszik, jelentékeny vagyonnal is szokott rendelkezni. Az ilyen város rendesen közvetlen környékének a földesura. Ennek aztán következménye lett az, hogy azon községek adminisztráeziója a város kezei közé került, mit a legújabb szervezésnél is szívesen szaukczionált a vármegye. Hát ezen szocziálpolitikai fejlemény felkarolását jelentékeny lépésnek tartanok azon probléma megoldása felé, hogy a vidék a városhoz fűzessék. A városi járások vagy kerületek rendszeres szervezése utján valósithatnók ezt meg, a minek értelme az, hogy a városok közelében fekvő községeket járási hatóságként adminisztrálná a városi tanács. Ezen feladat aztán minden város által teljesítendő volna, tekintet nélkül arra, hogy önálló törvényhatóságot képez-e, vagy csak rendezett tanácscsal bir ? Még magát Budapest fővárost se vennők ki. Ezt legkevésbé, mert hiszen ez bir leghatalmasabb hóditó erővel a vidékre. Ezen szervezeti intézkedés, mélyreható szocziálpolitikai jelentőségén kivül, még a járási igazgatásnak belterjes irányban való kifejlesztését is, gyakorlatilag megvalósíthatóvá tenné. Ugyanis a városi tanács tagjai és az egyes városi hivatalok között szakok szerint felosztott agendák lehetővé tennék a járási közigazgatás teendőinek intensiv müveiésót. Az illető szaktisztviselők működésüket a városi járás területére is kiterjesztvén, járási közigazgatásunk egyes főágaiban olyan belterjes műveléshez jutna, a milyet semmiféle vi-, déki járás tisztikara se volna képes inegvalósitni, már csak a physikai munkaerő és idő hiányánál fogva sem. Ez által minta-járásokat nyernénk, melyekben az executiva exigencziáit a legapróbb részletekig megfigyelni lehetne. Ilyen városi minta-járásokban a beosztott közigazgatási gyakornokok a legkitűnőbb gyakorlati tanfolyamot nyernék meg, a mennyiben az illető városi tisztviselők mellé rendeltetnének rendszeres egymásutánban patvariára. A második szervezeti kapocs város és vidék között, a járási ós vármegyei székhelyeknek a városokba való elb^lyzése utján volna létesítendő. De iou a 41