Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-09-25

Lajos! És ha a csüggedés ül kebleinkre, ha úgy érezzük, mikép közdolgainkban hatalmai segítségre lenne szükségünk, őt • hivjnl.: Gyere haza Kossuth Lajos! (Él­jen, éljen!.* Én nem hiszem, bogy a történelem még egy példát képes lenne felmutatni ilyet, bogy létre tudna hozni még egy embert, a ki az volna nemzetének a mi nékünk a mi édes apánk Kossuth Lajos. 'Éljenzés.) * Minket, a kik ide összegyültünk, ugyanazon érzelmek hoztak össze, a me­lyek e napon, midőn hazánk nagy fia, 9u-ik évét tölti be, az egész nemzetet át­lengik. Nem csupán a kötelességnek, de a szeretetnek oltárán is áldozunk rri ün­neplök. És mivel tudom, hogy nincs eb­ben a teremben, ele nincs tán Pápa váro­sában sem gondolkozó ember, a ki velünk, a ki velem e perczben együtt ne érezne, imádságszerü fohászkodással kivánom, hogy Kossuth Lajost ki hazánk po­litikai, társadalmi és közgazdasági átala­kulásában a nemzet előharcosa, vezére volt, a magát hazájáért feláldozott nagy polgárt, a nagy tudóst és kiváló irót, e szerény városnak díszpolgárát, Magyarország volt kormányzóját de mindenha örök büszkeségét az Isteu, a nemzetek Ura, bámulatos szellemi ereje teljességében, kitűnő testi egészségben, a mi örömünkre, a mi büsz­keségünkre, a mi dicsőségünkre s a mi vigasztalásunkra, még igen soká éltessel Éljen Kossuth Lajos! Ezen nagyszabású s szónoki hévvel előadott beszéd a jelenvoltakra, — kik azt több izben zajosan megtapsolták — <»ly hatással volt, hogy utána majdnem egy óráig senki sem akart beszólni s végre is csak provokálásnak engedve állt fel a következő szónok Teuffel Mihály, s indítványozta, hogy az egybegyűltek K«-.ssuth Lajoshoz üdvözlő táviratot küld­jenek, mely indítvány közhelyesléssel fo­gadtatván, annak szerkesztésére Marton­i'itlvay Elek kéretett fel. Martonfalvay Elek másnap el is küldte a következő­leg szövegezett sürgönyt: Kosai ft// Lajos urnák, Magyarország egykori kormányzójának Turin, Via elei Mille. Pártkülönbség nélkül egyesülve ha­zánk nagy fia, Magyarország legnagyobb büszkesége, övök dicsősége ünneplésében, n legmélyebb tisztelettel és kiolthatlan szervtettel üdvözöljük a haza legnagyobb n'iíf, városunk díszpolgárát. Pápa város polgárai. Felküszöntőket mondtak még az es­ten Paállstván,Lazányi Béla, Baghi Gyula a helybeli színtársulat tagja, Xagy Bol­dizsár, Kiss Ernő stb. A vacsora alatt Foszák Kálmán zenekara leginkább ha­zafias alkalmi darabokat játszott, melyek a közönséget annyira felvillanyozták, hogy egyes darabokat maga is énekelt. Az ünnepély éjfél tájban ért véget­Másnap reggelre volt kitűzve a Kussuth-utczát jelző táblák feltevése. Mozsárlövések jelezték a d. e. 11 órakor kezdődött aktust, s a menet megindult a városháztól zeneszóval és zászlóval. A tábla a — most már csak volt Szél­tttr/.ai — Mattus házra he,yeztetett föl, mely előtt egy emelvényről elsőben Nagy Boldizsár főjegyző tartott rövid, majd utána Teuffel Mihály hosszabb beszédet, vázolva az ünnep jelentőségét. A fel­szegezett táblára egy szép babérkoszorú lő-i illesztve. A szózat, majd a Kossuth­nóta eléneklése mellett megindult újból a menet végig a Kosmth-utczán, s onnan a Deák Ferencz-utczának fordulva visz­szatért a városházához. Igy ért véget a szép ünnepély, melyet városunk közönsége Kossuth La­josnak, városunk díszpolgárának szüle­tési évfordulója alkalmából rendezett. — 91. — * * Devecserben, — mint levelezőnk irja — oly tág alapokra fektetett fénynyel és pompával vezettetett keresztül, minőt még a város soha nem látott. Seggel 6 órakor mozsárlövések ad­ták tudtul az ünnepség kezdetét. A város zászlódiszt öltött, mindenki igyekezett házát fellobogózni. Győrből ideérkezett vonattal jött meg Tauber Károly, hírneves szónok, győri ügyvéd. A rendezőség tag­jai fogadták az indóháznál és gyönyörű nemzeti jelvényt tűztek mellére. Délután 4 órakor programmszerüleg, dörgő mozsár­iövések adtak jelt a% általáttos gyiüeke» zésre, hol a templomtéren már a nép ezrei sorakoztak, ugy bogy a tömegen keresz­tülhajtani alig birtak. A 60 tagn rondfzf­bizottság a menetet r-ndbe állíttatta, s 5 órakor zászló-erdők közt a menet zene hangjai mellett, megindult; elől a csikós­ruhába öltözött 11 tagu bandérium, irtana az 1848-ki még életben levő 16 deveeseri öreg honvéd, ezek után a daloskör 32 tagja; zenekar, s végül a polgárság hosszú sora következett s körmenetet tartott; igy vo­nult ki a polgári lövöldébe, hol a táncz­tóren és körüle helyezkedett el. A korelnök választás Horváth János személyében gyorsan megejtetett, a da­lárda a „Hymnus" 3 versszakát gyönyörű összhangban elénekelte, azután dr. Koréin Sándor helybeli ügyvéd lépett a tribünre. A fiatal szónok oly hévvel és szónoki képességgel érvelt, mely méltán nyert és aratott babérokat. Utána Tauber Károly kiváló szónok mondott nagyszabású beszédet. Ezután a dalárda Tima Lajos jeles zeneszerző vezetése alatt „Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos,­', „El megj^ek én, de nem tudom stb.", „Nem tudja meg a leány stb." „Peng a kasza stb." férfi négyes dalt fényes sikerrel énekelte el. Azután Nagy Sándor bírósági tiszt­viselő, Soós Lajostól „Éljen Kossuth La­jos'- alkalmi szép verset szavalta el, melyet elfeledni senki sem bir, ki meghallotta. Utána Lázár Lipót, Szávay Gyulától szintén alkalmi verset szavalt. Végre a dalárda a szózatot éne­kelte el. A szónokokat a deveeseri hölgyek megkoszorúzták, egyébként a deveeseri hölgyek több százramenö nemzeti jelvényt és rendező jelvényeket készítettek ingyen; általában ők az ünnepség fényének eme­léséhez a szorgalmas méh szerepével já­rultak, dicséret illeti őket. Ezek után 300 terítékű vacsora kö­vetkezett, melyen minden szép lett volna, ha az ételek jók és a kiszolgálás minden kritikán alól nem marad. No de semmi sem lett volna képes az ünnepség nagyszabású concepciójából levonni. Végre ki kell jelenteni, bogy a nagy­szerű ünnep, mely bármely nagy város­nak díszére vált volna, kizárólag Horváth János s. telekkönyvvezetö érdeme. Megyei közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Alispáni jelentés. 2. Veszprém vármegyének 1893. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági be­vételeiről és kiadásairól szóló költségve­tési előirányzata. 3 A vármegyei székházépítési pót­adónak 1893. évre leendő kivetése. 4. A vármegyei tisztviselő- segéd- ke­zelő és szolgaszemélyzet nyugdijalapjára 1% pótadónak 1893. évre leendő kivetése. 5. Veszprém vármegyének 1893. és 1894. évi közúti költségelőirányzata. 6. A kereskedelemügyi m. kir. mi­nisteriumnak leirata, mélylyel Baross Gá­bornak elhalálozását tudatja, és ezzel kapcsolatban özv. Baross Gábornénak le­vele, mélylyel férje elhunyta alkalmából kifejezett részvétünkért köszönetét nyil­vánítja. 7. "Wekerle Sándor pénzügyminisz­ternek leirata, mélylyel tudatja, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium­nak ideiglenes vezetését átvette. 8. Lukács Béla kereskedelemügyi m. kir. miniszterré történt kineveztetóséröl a törvényhatóságot értesiti. 9. Zalka János győri megyés püs­pök jubileuma alkalmából hozzá iutózett üdvözletünkért köszönetét fejezi ki. 10. A m. kir. belügyminiszternek le­irata, mélylyel a rn. bizottsági tagok szá­mának és a választó kerületek megállapí­tása tárgyában hozott határozatunkat jó­váhagyja. 11. A m. kir. belügyminisztérium­nak leirata, mélylyel az állami, törvény­hatósági ós községi közlekedési, valamint a vasúti állomásokhoz vezető utak szólé­nek befásitása tárgyában alkotott szabály­rendeletünkre észrevételeket tesz. 12. A m. kir. belügyminisztérium­nak leirata, mélylyel az előfogati pótdi­jakról alkotott szabályrendeletünkre ész­revételeket tesz. 13. A kereskedelemügyi m. kir. mi­niszternek leirata a kereskedelmi ügyletek közvetítésével foglalkozó egyének által elkövetett visszaélések tárgyában. 14. Jász-Nagy-Kun-Szolnok várme­gye közönségének, a fogyasztási adó áta­lány összegek megállapítására nézve je­lenlég fennálló eljárási mód megváltozta­tása tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata. 15. Brassó vármegye közönségének a szegény árvák útadójának mérséklése tárgyában a képviselőházhoz intézett fel­irata. 16. Temesvár város közönségének I átirata, mélylyel Török Jánosnak a fő és ! székviírosi államrendőrség fVíkapítányá­1 nak elhalálozását tudatja. 17. Nagy-Várad város közönségének átirata, mélylyel Lukács. György állam­titkárnak elhalálozását ttjdatja. 18. Zólyom vármegye közönségének a regalekártalanitási összegből levont és az államkincstár részétől visszatartott törvényhatósági és községi pótadó ösz­szegek kiszolgáltatásának elréndeltetése iránt a képviselőházhoz i'ntézett felirata. 19. Nógrád vármegye közönségének egységes középiskola felállítása tárgyá­ban a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz intézett felirata. 20. A magyar tudományos akadémiá­nak, illetőleg a magyar földrajzi társaság­nak azon kérvénye, melyben a Balaton tudományos kutatására anyagi segélyt kér. 21. A m. gazdasági egyesületnek azon kérvénye, mélylyel az egyesületnek, a törvényhatóság által'leendő segélyezé­sét kéri. 22. A vármegye alispánjának előterjesz­tése a vármegye egyes vidékein a terhes sze­kereknél széles talpa kerekek használata tár­gyában alkotamló szabályrendeletet érdelei őleg, és ezzel kapcsolatban a pápai és pápa vidéki molnároknak kérvénye. 23. A vármegye alispánjának előter­jesztése a vándorczigányok kóborlásának megakadályozása tárgyában. 24. A vármegye alispánjának a köz­ségi szegények 1891. évi ellátásáról szóló jelentése. 25. A vármegye alispánjának elő­terjesztése a hatósági állatorvosi állások rendszeresítése tárgyában. 26. A m. ár\aszéknek a varsányi árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 27. A m. árvaszéknek a h.-bödögei árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 28. A m. árvaszóknek a polányi árvaértókeket érdeklő előterjesztése. 29. A m. árvaszéknek a rédei árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 30. A m. árvaszéknek a várpalo­tai árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 31. Am. árvaszéknek a ajka-ren­deki árvaértókeket érdeklő előterjesztése. 32. A in. árvaszéknek a gyiróthi árvaértókeket érdeklő előterjesztése. 33. A m. árvaszéknek a tósok-be­réndi árvaéitéketet érdeklő előterjesztése. 34. A m. árvaszéknek a kis-ka­niondi árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 35. A kir. tanfelügyelőnek előter­jesztése Mendlhauser Simon farkasgyepüi róm. kath. néptanító nyugdíjazását érdek­lőleg. 36. A kir. tanfelügyelőnek előter­jesztése Orbán Antal pápai róm. kath néptanító nyugdíjaztatását érdeklőleg. 37. A deveeseri járás főszolgabíró­jának jelentése, mélylyel a csendzavarás tárgyában szabályrendelet alkotását kéri. 38. A m. állatorvosok azon kérvénye, melyben az utiátalányaikat nagyban fe­lülhaladó költségek fedezésére pótjava­vadalmazást kérnek, és ezzel kapcsolatban a m. számvevőségnek előterjesztése. 39. Mező-Szent-György községnek kórvénye, mélylyel a M.-Szt.-György­Lepsény- dégbi utvonalat a törvényható­sági utak hálózatába felvétetni kéri. 40. Alsó-Görzsöny községnek azon határozata, mélylyel kimondotta, hogy az alsó-görssönyi 2. sz. tj könyvben 1—6 sz, a. felvett ingatlanok nem a község, hanem a közbirtokosság tulajdonát képezik, 4L A papkeseii jegyzői lak építésé­nek ügye. 42. Pápa város közönségének azon! ha~ tározuta, mélylyel a városi kövezetvámnak és helypénzazedési jognak házilag leendő kezelé­sét mondotta ki. 43. Pápa, város közönségének előfogati pótlék kivetlietése iránti kérvénge. 44. Pápa város közönsége és M\iger Adolf között boltbérlet iránt kötött szerződés. 45. Pápa városátiak 1892. évről szóló utcza kövezést költségelőirányzata. 46. Esztergár község képviselőtestü­letének azon határozata, mélylyel a Győr Zircz, veszprémi helyi érdekű vasútra 10000 frtot szavazott meg. 46. Borzavár község képviselő tes­tületének azon határozata, mélylyel a Győr Zircz veszprémi útvonalra 3000 frtot sza­vazott meg. 48. Porva község képviselőtestületé­nek azon határozata, mélylyel a Győr­Zircz-veszprémi vasút vonalra 3000 frtot szavazott meg. 49. Veszprém város közönségének a hivatalszolgák fizetésének emelése tárgya* ban hozott határozata, i 50. Ősi községnek az utczák elneve­zése tárgyában hozott határozata. 51. Béb községnek a róm. kath. is­kola segélyezése tárgyában hozott hatá­rozata. 52. Vilonya községnek az unitáriusok temetőjének ügyében hozott 'határozata. 53. B.-M,-Szt.-Király község, valamint Lajcsik János ós neje között kötött adas­vevósi szerződés. j 54. Több községnek a közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályren­delete. 55. Több községnek a községi kö­telékbe való felvételért fizetendő dijakról alkolott szabályrendelete. 56. Kenése községnek a partaljai kertek hosszában a község rétjéből a fürdő közönség kényelmére kihasított ut hasz­nálata tárgyában alkotott szabályrendelete. 57. Kenése községnek a napszámo­sokra kivethető községi adó tárgyában alkotott szabályrendelete. 58. Lepsény községnek a lakhatás­ijói, településről és az illetőség megszer­zéséről alkotott szabályrendelete. 59. Gecse községnek ingatlanok el­adása tárgyában hozott határozata. 60. M.-Szt.-György községnek a köz­ségi pénztárnok fizetésének felemelése tár­gyában hozott határozata. 61. S.-Vásárhely községnek kérvénye, mélylyel a mult évben ott elszállásolva volt katonaság után felmerült 350 frtnyi kártalanítási összeget a katonabeszálláso­lási alapból kiutalni kéri. 62. Döbrönte községnek azon hatá­rozata, mélylyel a pápai takarókpénztár­nál fennálló adósságát a regálé váltság­ból fedezhetni kéri. 63. Nagy-Dém községnek az italmé­rési kártalanítási összeg felhasználása tár­gyában hozott határozata. 64. Mezőlak községnek a pásztorház eladását és a fecskendőház felépítését tár­gyezó határozata. 65. A. Görzsöny község képviselő­testületének a szijmezei közlekedési út­vonal jogos tulajdonának megállapítása tárgyában hozott határozata. 66. A pápa-teszéri jegyzői-lak épí­tésének ügye. 67. Puszta-Miske községnek a kisor­solt regálé kártalanítási kötvény árának hova fordítása tárgyában hozott határozata. 68. Nyárád községnek a községi fa­iskola kiegészítése tárgyában hozott ha­tározata. 69. Több községnek pótadó leirás iránti kérvénye. 70. Városlőd község valamint Kohn Jónás és érdektársai között a község te­rületén létező kötelek kihasználása tár­gyában kötött szerződés. 71. Városlőd községnek két hivatal­szolgai állás rendszeresítése tárgyában hozott határozata. 72. Zircz községnek közmunka vált­ság leirás iránti kérvénye. 73. Vaszar községnek előfogati pót­lék kivethetése iránti kérvénye. 74. Toósok községnek a község va­lamint Heiler Alajos és neje között kötni szándékolt csereügyletet tárgyazó hatá­rozata. 75. Kenése községnek a tulajdonát képező rét bérbeadása tárgyában hozott határozata. 76. Özvegy Spitzer Mórnénak kér­vénye, melyben férje után részére járó évnegyedi halálozási illetménynek utal­ványozását kéri. 77. Dr. Blum Róbert pápai lakos és dr. "Weisz Armin várpalotai lakos gya­korló orvosok orvostudori oklevelüket kihirdetés végett bemutatják. 78. Tóth János zirczi szolgabírói hivatalszolgának, ugy Juhász József és Saári Gábor utászoknak segély iránti kér­vényük. 79. Községi költségelőirányzatok. 80. Községi házi számadások. 81. Községi szegényalap számadások. 82. Községi közúti költségelőirány­zatok. Hivatalos rovat. _4649. 1892. Hirdetmény. r Értesítem a városi, valamint a vi­dékben gazdaközönséget, hogy a m. kir. állami ménesekből kisorolt anyakanczák, számfeletti fiatal kanczák ós kiselejtezett heréltek folyó 1892. évi szeptember hó 30-án és október hó 1-én,— a mezőhegyesi m. kir. állami méntelepekböl kisorolt mé­nek ós heréltek pedig folyó évi október hó 7-ón és esetleg 8-án fognak Budapes­ten a „Tattersall" Kerepesi-uti helyisé­geiben árverés alá bocsáttatni s eladatni. Az árverés alá bocsátandó lovak jegyzéke a jegyzői hivatalban bárki által betekint­hető. Pápán, 1892. évi szeptember hó 23án. Osváld Dániel. polg ármester. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Papai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Szeptember 25. —- 1493. Oolumbus Kris­tóf 17 hajóval ós 1500 emberrel második amerikai útjára indul Spanyolországból. Szeptember 26. — 1860. Temesvárott 6 hazafi, köztük Murányi Ignác, Pesti Frigyes, Sulyok Mór, Tury Samu a császári hadi kor­mányzó parancsára éjjel elfögatik és a csebor­laíigi Józ aepbatadtba vitetik várfogságba. Szeptember 27. — 1709. Bottyán János tábornok, II. Rákóczy Ferencz legjelesebb ve­zéreinek egyike meghal Torna-Örs melletti tá­borában. . * Szeptember 28. — 1791. Nizzát (Olasz­országban) a franciák elfoglalják. Szeptember 29. — Kr. sz. e. 01. Cne­jus Pompejus Magnus, a Mithridates pontusi királyon és a tengeri kalózokon kivívott győ­zelmei után Rómában 2 napi diadalmenetet tart. Szeptember 30. — 1619. Érsekújvárt Bethlen Gábor a császáriaktól elfoglalja. Október 1. — 1848. Schmerling, német birodalmi külügyminister, Szalay László ma­gyar követtel minden érintkezést megszüntet. KÜLÖNFÉLÉK. — A győri kir. tábla új elnöke Vörösmarty Béla (Vörösmarty Mihály fia) levélben jelentette be Esterházy Mó ricz gróf főispánnak, hogy hivatalát elfoglalta és kéri Yeszprém megye törvényhatósá­gának támogatását, jó indulatát. A kir. tábla elnökének azouual válaszolt a fő­ispán gróf, megköszönvén az Elnök szép figyelmét a vármegye iránt. — Veszprém vármegye központi választmányának tagjai felhívatnak, hogy a folyó évi szeptember hó 26-án délután 3 órakor tartandó megyei központi vá­lasztmányi ülésen, — mely alkalommal a veszprémi, nagy-vázsonyi, somlyó-vásár­helyi, ugodi, zirczi és enyingi választó kerületek országgyűlési képviselő válasz­tók 1S93. évben érvénynyel bírandó név­jegyzékei és a beadott felszólalások tár­gyaltatni fognak, — j elenj enek meg. — Városi közgyűlés. Teg­nap délután városi közgyűlés volt, melynek legfőbb tárgyát Martonfal­vay Elek v. tanácsos h.polgár mester lemondási ügye képezte. A f. hó B-diki közgyűlésben egy bizottság lett ki­küldve az iránt, bog az állásáról le­mondott városi tanácsost lemondási kérvénye visszavonására rábírja, ezen kiküldetés eredményéről számolt be a mai ülés elején G-yurátz Ferenc, mint a küldöttség veze­tője s a legnagyobb sajnálattal je­lenté be, bogy Martonfalvay Elek lemondásához ragaszkodott s kérvé­nyének visszavonására nem volt haj­landó. Ezután Horváth Lajos v. képviselő szép szavakban emlékezett meg Martonfalvay Elek v. tanácsos­nak a város körül szerzett érdemei­ről s indítványozta, hogy egy ujabbi küldöttséget menesszen a képv. tes­tület, mely őt a mai közgyűlésre meghívja, hogy a közgyűlés szine előtt győződjék meg a tanácsos ur a képv. testület határtalan szerete­téről, lelkesedéséről és bizalmáról. A küldöttség élén, melynek tagjai G-yu­rátz Ferencz, Horváth Lajos, Feny­vessy Ferencz, Fischer Adolf és Koczka László voltak, rövid idő múlva megjelent Martonfalvay Elek s a terembe léptekor a jelen volt mintegy 100 vár. kópv. riadó éljen­zéssel fogadta. Ekkor Szilágyi József a város közönsége nevében szép s hatást keltő szavakkal kérte, hogy maradjon meg továbbra is ed­dig viselt állásában s vonja vissza lemondását, mire Martonfalvay egy­szerű, de megható szavakkal kö­szönte meg az irányában nyilvánuló megtisztelő bizalmat, azonban le­mondásához mégis kénytelen ragasz­kodni, hajlandó azonban hivatalban maradására, az általa kitűzött záros határidőt ez óv végéig meghosszabbí­tani, mely nyilatkozata azonban •• a v. tanácsos urnák a nyomott han­gulatotnem tudta eloszlatni s a kép­viselőtestület Martonfalvay Elek foly­tános éltetése közt hozzájárult Bar­thalos István azon indítványához, hogy ezen lemondási üqyet a képv. testület végleg elintézettnek ezuttal nem tekinti!. — Több fontos ügy is volt még a tegnapi ülésen tárgyalva, melyekről a hely szűke miatt ezút­tal közleményt nem adhatunk, azon­ban a jövőszámban kimerütő tudó­sítást hozunk. — Meghívó. A„ Veszprém megyei gazdasági egyesület" folyó évi októberhó. 2-ik napján' délután 3 órakor Veszprém­ben, az egyesület helyiségeiben rendes közgyűlést tart, melyre a gazdasági egye­sület összes tagjait tisztelettel meghívom. Veszprémben, 1892. szeptember hóban. Gróf Esterházy Móricz, cs. és kir. kama* rás, főispán, eluök,

Next

/
Thumbnails
Contents