Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-09-18

Makó színtársulata. Mi tagadás, a zóna sokat ártott a vidéki színtársulatnak. A könnyű és olcsó közlekedés a fővároshoz, s ott a kínálkozó alkalom, (mit talán egy vidéki ember sem mulaszt el) meglátogatni a népszínházát, a nemzeti színházat s helylyel közel az operát - megrontotta, a vidéki publikum sziuházlátogatási kedvét. S nem azért, mintha nem akadna vidéki színtársulat, melynek bizony nem egy előadása igen megközelíti, sőt felül is múlja a népszín­ház által nyujtottakat (hisz : nem egy vidéki színház a népszínháztól veszi erőit és viszont!), hanem azon szerencsétlen indo­kolás miatt, hogy a vidéki publikum, ha anyagilag teheti is, nem szokott olyan da­rabra menni, melyet már egyszer látott. Jód vagy rosszul, azzal nem törődik. Mondjuk ki mindjárt, hogy bizony ez a legkevésbbé indokolható eljárás. Hiszen ez alapon ne menjen senki p. o. ezigányzenét hallgatni, mert a játszandó darabokat ki ne ismerné ? A vidéki publikumnak le kell szoknia e ít-rde irányról s éreznie kell, hogy az ember nem azért jár a színházba, hogy csak olyan darabot ismerjen meg, mit eddigelé nem ismert, hanem hogy estéjét a kívánatos szórakozásnak, mutatásnak, s bizonyos értelemben társadalmi illemnek szentelje. Egy estét jól eltölteni pedig uem mindig a nem ismert premierek meg­nézésével lehet, de legtöbbször már ismert szép és jó darabok újból meghallgatásá­val, melyeknél az összehasonlítás a régebbi előadásokkal egymaga is elegendő érdekkel bírhat. Pápán is a fent j elzett felfogás ural­kodik. Innét vau, hogy Makó színtársulata nem részesül abban a pártolásban, melyet teljes joggal megérdemelne. A repertoire ellen valóban nem lehet kifogást tenni ; ki­elégítheti az a legfinyásabb inyenczeket is. Mindennap fris előadás, a hétszer meie­rtet!, káposztát (pedig ez is jó eledel) í. -in ismerik a Makó konyhájában, mely­ni'k tálolása is mindig ügyes, tiszta és élvezhető. Még — a mi pedig a vidéki társulatok­mi i a legnagyobb ritkaság — az operai elő­adások is tiszteletre méltó törekvéssel és amlátióval kerülnek a közönség elé, mi­ben kétségtelenül nagy érdeme van Poiirma Henriettnek, e jelentékeny erőnek. Pounna hangja nem reszketteti meg a füldobod hártyáit, de kedvesen a fülbe mászik. Rég 111*111 hallottam vidéki színpadon discró­tebben éneklő művésznőt, mint Pourma Ibuiriette. Játéka talán néhol színtelen, talán kevésbé élénk, de éneklése correct, pianói kellemesek és helyesen alkalma­zottak. Soha egy hamis hang; jól into­nál, s teljesen biztos énekanyagában, mely lehetővé teszi, hogy valósággal vezesse a többi szereplőket. Hangjában érzés van, nem olyan, mely kitör s szenvedélyes, nem olyan, mely imponál, de olyan, melyet jó érzésű s tiszta fülű ember mindig ked­ves-'U hallgat. Inkább Traviata mint San­tnzza. Inkább czitera, mint zongora. 11. Csillag Amália szakasztott ellentéte Puurma Henriettének, de a vis-a-vis-k sorá­liól. Tele tűzzel, elevenséggel. Erős érczes hang, játékában sok élet, mely néha ta­lán túlzottan szinez, de még sem sért. Fürge mozdulatai sok banális operettének adtak életerőt. Juhászné „feltűnő" alak a szó igaz : értelmében. De hangja is feltűnt nekem a minap a Sziuitanodában, melynek egyik dalát igen ügyesen reprodukálta. Játéka szegletes. Azon „nagy" emberek közé tartozik, kik nem tudják megszokni saját „nagyságukat" s azért mozognak legtöbb­ször oly szegletesen. Havas Aranka^ nem énekel, de az Isten mentsen is meg tőle, mert ilyen hanggal, bármily kedvesen játszik is va­laki, sokáig a színpadon nem lehet maradni. A kisasszony a társaság társalgó naivája, kibe legtöbbször bele kellene szeretni a férfi szerelmeseknek. De hiszen olyan hanggal, mint Havas Arankáé csak kijózanítani lehet és nem elbolonditani. Az Isten sze­relmeért, nem hallotta még hirét a kis asszony a — gége orvosoknak? (Dr. Mo­reili lakik Bpesten katvani-utcza 4. sz.) Ezek talán még segíthetnek hangján, de ha igaz is a közmondás, hogy mindenki olyan hanggal beszól, minőt neki az Isten adott, de e közmondás nem a színpadon ós nem a színpadra született, mert itt ilyen Isten­adta hanggal csak hallgatni szabad s nem — társalogni. Fogytán lévén papirom, a többi művészekről és művésznőkről talán más­kor irok. Most még csak annyit, hogy a férfiak közül Fenyéri és Sziklay díszére válhatnék akármelyik társulatnak. A töb­biről többet alkalmasint legközelebb. íróiak és Mészét. — „Poros Akták Között 1-' cím alatt 8—10 ívre terjedő s a hivatalnoki életből merített apró történeteket tái-gyaló kötetre bocsát ki Tenus Tivadar elő­fizetési felhívást. A kötet nagyobbára a lapokban elszórva megjelent tárcákat fogja tartalmazni, több uj történetkével bővítve. Előfizetési ára 1 frt s a pénz postautalványnyal (Budapest, II. kerület Toldy Ferenc-utca 6, sz. a.) legkésőbb november 15-éig, szerző nevére küldendő. — Abonyi Árpád Bosnyák Ké­pek, történetek és vázlatok cz. alatt leg­közelebb egy kötetet fog kiadni, az abba fölvett tiz történet: I. Bosznia, II. Plevlje, III. Szerenka, IV. Távirdafák a hóban, V. A staribrodi hid. VI. Pitelka Tóni. VII. A bihaci köd. VIII. Az alvó regiment. IX. Történetek. X. Asz­szonyok, magában foglalja nem csak a bosnyák népnek, hanem katonaságunk­hoz való viszonyának rajzát is. A had­járat természete hozta magával, hogy e viszony túlnyomóan sötét, izgalmas és megrázó tónusai közé ebben az időben (1878—80) bizony csak itt-ott vegyülhe­tett egy-egy lágyabb, engesztelőbb vonás. A mű szép, tiszta nyomással, a legfino­mabb papiroson ez óv október havának végén fog mintegy 10—12 tömött ivnyi terjedelemben megjelenni. A kötet elő­fizetési ára példányonként 1 forint. Az előfizetési összeg f. évi október hó 15-ig, legczélszerübben postautalványon, a szerző nevére (Budapest, VHI. B írkocsis-utcza 30. sz.) czimezve küldeAdő. G-yüjtöknek tiz előfizető után tiszteletpéldány jár. — „Targallyak" czimü műre hir­det előfizetési fölhívást Mihályi Imre, községi jegyző, kinek mult év november havában megjelent, „Egy nótárius az iro­dán kivül" czimü novella gyűjteményé­ből négy hó leforgása alatt 850 példány el­fogyott. Gyüjtökuek öt példányonkint t'u.-ztanók, a mi a modern büntető igaz­ság szellemével homlokegyenest ellenkezik. A mi pedig a posthypnotikus bűnös cse­lekedeteket illeti, azoknak nagyobb gya­korlati jelentőséget tulajdonítottak, mint­sem érdemelnék. Az éber állapotban, mi­dőn a magasabb ellenőrző szellemi ké­pességek akcióba lépnek, elég gyakran tapasztalni, hogy közönyös cselekedetek sem vitetnek véghez, ha az egyénnek nem tetszenek, sőt ez még hypnosisban is megtörténhetik. Előáll itt épp ugy az évek harca, az erösebb indok győzelme, mint a rendes viszonyok közt is történik. Az erkölcsös egyén a neki meg nem fe­lelő cselekedetet csirájában fogja elfojtani, mig az erkölcsileg kevéssé ellentálló egyén, igaz, könnyebben fog a kísértésnek en­gedni, de azért a felelősség alól épp oly kevéssé fogja magát kivonhatni, mint ha egyébként valamely bűntényre rábeszél­tette volna magát. A hypnofcikus gyógykezelés körét képezik különösen az úgynevezett funk­cionális betegségek, első sorban a hyste­ria és neurasthenia tág köre. Előadó al­kalmazta a hysteriás görcsök és hüdések legkülönbözőbb alakjainál (köztük asturia, abasia, hysteriás némaság, hysteriás si­ketnémaság stb.) súlyos, tartós főfájások­nál, frissen támadt valódi epilepsiánál,— a hol előadó maga eleinte nagy bromká­liumadagokat eredménytelenül használt, — hosszú évek óta tartó legcsökönyebb szék­rekedéseknél, melyek minden szerrel da­coltak, általános ideggyöngeségnél, köny­nyebb melancholíkus lehangoltságnál stb. Ez esetekben gyakran előzetesen az orvos által az egész- gyógyszerkincs lett meg­kísérelve, Néha, » legwlyosa])b és » be­tegre nézve fölötte kinös symptomák mintegy varázsütésre eltűntek. Természe­tesen ily „csodagyógyitások" éber álla­potban is eszközölhetők, ha a helyes kór­isme alapján megállapították, hogy hol alkalmazható ily gyógy mód és hogy ba a fogékony betegnek teljes bizalma van az orvoshoz és a gyógy eljáráshoz. Ily éber állapotban való közvetlen suggestio hatásokat előadó tervszerüleg alkalmazott, mielőtt még hypnotizmussal foglalkozott volna. De gyakran ilyen éber állapotban való suggestiók a betegnek ellenálló anti­suggestioi, vagy engedelmetlensége és csö­könössége miatt nem vezetnek célhoz, akkor szükségképpen kell a hypnosishoz folyamodni, a hol a beteg psycheje ury­szólván teljesen hatalmunkban van. Mert a hypnosisban a suggestibilitas fokozva van. Valamint azon orvosok, kik a hyp­nosist nem használták derűre borura, ha­nem józan határok közt gyógycélokra, vagy bölcs mértékkel tudományos kísér­letekre, egy előadó sem tapasztalta soha annak káros voltát, hanem igenis gyak­ran felülmúlhatatlan gyógyhatásait. Per­sze, hogy visszaélés a legáldásosabb szer­rel is lehetséges. A hypnotizmus tanulmányozása azon érdemmel bir, hogy fényt vetett ezen bá­mulatos tüneményre, mely a physiologiát és psychologiát egyaránt érdekli és hogy a psychotherapiának az orvostanban min­den időben nagy szerepe volt és még most is van. Hypnotismus és psychotherapia elég sokáig lettek az orvosoktól a tudo­mány kárára ignorálva és figyelmen ki­vül hagyva. egy tiszteletpéldány jár. A befolyó tiszta j jövedelem 5"'„-a az ..országos jegyzői ár­vaház" alaptőkéjét fogja gyarapítani, mely összegeket auuak idején a „Községi Köz­löny" fogja nyugtázni, mint a melyhez azokat beküldeni fogom. „Egy nótárius az irodán kívül" czimü műnek fennma­radt 150 példányából, mig bennök tart, darabonkint 50 krjával szintén tehető megrendelés, Bajóthon, u. p. Nyerges­Újfalu. Mihályi Imre közs. jegyzőnél. — „Kossuth-emlék" czimmel Clair Vilmos hírlapíró emlékkönyvet adott ki, mely 18 képpel illustrálva, behatóan is­mertéti Kossuth életét és szereplését a szabadságharczban. Az emlékkönyv tar­talma a következő: I. Kossuth Lajos élete (4 képpel), 2. Kossuth Laj os a szabadság­harczban (4 képpel), 3. Kossuth otthona (2 képpel), 4. Kossuth családja (5 képpel), 5. Kossuth és az angol diplomáczia (2 képpel), 6. Kossuth nótája. 7. Adomák Kossuth Lajos életéből. 8. Kossuth a nép ajakán, 9. Kossuth gyermekei a fogság­ban, 10. Kossuth kezeirása. Ezenkívül ha­zafias költemények lesznek a könyvben: Inczódi Lászlótól, Virág J. Bélától. Sza­bolcska Mihálytól, Rudnyánszky Gyulá­tól, Kulcsár Ernőtől és Pósa Lajostól. A képek közt yannak : Kussuth Lajos leg­újabb arczképe,^Kossuth Íróasztala előtt, Kossuth szülöh?,^a, Kossuth anyja, Ihász Dániel ezredes. Az emlékkönyv igen di­szes kiállításban, gyönyörű czimképpel jelent meg, Heisler J. budapesti könyv­nyomdájában készült. Az emlékkönyv há­romféle kiadásban kapható: 1 frtos, 50 kros és #0 kros népies kiadásban s mint Kossuth-ünnepi emlék kiválóan ajánlható. Megrendelhető Clair Vilmos hírlapíró czi­mén. Budapest, Üllői-ut 22. sz. alatt. — Az Athenaeum Kézi Lexi­kona most megjelent 24. füzete a mult füzetben kezdett hazai vonatkozású czik­keket folytatja, befejezi az egész Magyar­ország czikket. Az ezen egy fogalom alatt közölt adatok száma tán több ezerre rug és becsük annál nagyobb, mivel valameny­nyi a legújabb napok állapotait tükrözi vissza,. A 24. füzet egyéb nevezetesebb czikkei: Máj, Máj betegségek, Majláth csa­lád, Majmok, Manlicher puska, Márama­rosi havasok, Margitsziget, Marhavész, Mátyás magyar király stb. A füzetet ismét két jeles kivitelű térkép díszíti, u. m. az Osztrák-Magyar monarchia politi­kai térképe és Svéd- Norvégország s Dánia térképe. A mellékletek, mint min­dig, fényes kivitelűek. Összesen 40 fü­zetre fog terjedni: egy füzet ára 30 kr. Kapható minden könyvkereskedésben. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Szeptember ltí. — 1793. A vendeeiek a francia convent csapatait Goronnál megverik. Szeptember 19. — 1572. Möns német alföldi város, melyet máj. 24-ón Nassaui Lajos gróf elfoglalt s a mai napig vité­zül védett, megadja magát Alba hercegnek. Szeptember 20. — 1519. Magelhaens (Magellan) San-Lucarból a világkörüli út­jára elindul. Ezt az utat azonban csak társai fejezhették be három óv múlva; mert ő a philippini szigeteknél Matan­szigeten agyonveretett a benlakók által. (Különben 1. 1521. apr. 26-t.) Szeptember 21. — Kr. sz. e. 480. The­mistocles, athenei vezér, a salamisi ten­geri ütközet tervét a haditanácscsal közli, s csak nagy nehezen sikerült kivinniej hogy a görög hajósereg a perzsa hajóha­dat a salamisi szorosban várja be. Szeptember 22. — Kr. sz. e. 480. The­mistocles a perzsákhoz futárt küld, hogy ne engedjék a salamisi Öbölből a görög flottát kimenekülni, hanem elzárván utj át, biztos a görögök fölötti győzelem, kik riagukat elzárva látván, magokat megadni és Xerxesnek hódolni fognak. Szeptember 23. — Kr. sz. e. 480. A görögök Salamisnál fényes tengeri győ­zelmet nyernek a perzsákon. Themistoc­les 380 hajóval 1200 perzsa hajót megver­Szeptember 24. — 1801. Georgia tar­tománya Oroszországba kebeleztetik. 19859. Veszprémvármegye alispánjától. Hirdetményi. Ili—892. Az 1890. évi I. t. cz. 22. §-a alapján közhírré teszem, hogy a vármegyének 1893. és 1894. évi közúti költségvetési előirányzata, a törvényhatósági utak épí­tési, kezelési és fentartási szükségleteiről, Veszprémben a vármegyei székháznál f. 1892. évi szeptember hó 17-töl kezdödöleg 15 napon át közszemlére kitéve leend, ezen idő alatt a hivatalos órákban j>árki által megtekinthető, s ugyanazon napokon ellene a felszólamlás írásban beadható. Veszprém, 1892. évi szeptember 11. Alispán szabadságon Kolossváry Józsefj. m. föjjegyzö. 1 KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Esterházy Pál monar­chiánk szentpétervári nagykövetségének titkára Oroszországból Devecserbe érke­zett, a hol szabadság idejének egy részét tölti. — Fehér Ipoly pannonhalmi fő­apát szeptember hó 15-én Veszprémbe érkezett és Báró Hornig Károly megyés püspökhöz szállt. — Kossuth Lajos 90 éves szüle­tés napja alkalmából ma este a színház­ban disz előadás, azután pedig a Griff­fogadó nagy termében díszvacsora lesz, melyen az első beszéd megtartására Mar­tonfalvay Elek kéretett föl. A Kossuth Laj os nevéről elnevezett utcát jelző táb­lák ünnepélyes feltétele, holnap délelőtt fog végbe menni. • — Közgyűlés. A szombati köz­gyűlésen igen fontos tárgyak kerülnek napirendre. A városi képviselők valóban üdvös dolgot teljesítenének, ha annyian elmennének a gyűlésre, hogy a Korona vendéglő megvételére nézve határozat volna hozható. — A győri kamara mozgalma. Országszerte csatlakoznak a szép és eré­lyes kezekkel megkezdett akcióhoz, a mely végre megvalósítva látni akarja a Baross­szobor terveit. Egymásután jönnek most a győri kamarához a társkamarák lelkes nyilatkozatai: hogy szívvel-lélekkel a zászló alá mennek. Igy legutóbb a kolozs­vári, szegedi, nagyváradi és pozsonyi stb. kamarák ígérték meg részvételeiket a győri konferenciára küldenek is képvise­lőket. — Kinevezés. Esterházy Mó­ricz gróf főispán a megyei alszámvevöi állásra Fejér Istvánt, veszprémi járási utbiztosnak pedig Perczel Györgyöt (Per­czel Mór fiát) nevezte ki. — Kossuth napja. Kossuth szü­letésnapját a győri polgárok is bankettel ünneplik meg. A rendezést a független­ségi párt vállalta magára. — Devecser­ben f. hó ltf-án lesz a Kossuth-ünnep. Az alkalmi beszéd elmondására Tauber Károly győri ügyvédet kérték fel. — Tanári székfoglalók. Szép ünnepélye lesz a helybeli ref. főiskolának szombaton. Ezen a napon tartják Borsos István, Barcsi József, Szakái Károly meg­erősített tanárok székfoglaló értekezésü­ket, mely alkalomra a főiskola újonnan választott gondnokai Darányi Ignácz orsz. képviselő s Czike Lajos esperes is váro­sunkba érkeznek. — Az uj gőz és kádfürdő rész­vénytársaság alapitói tegnap d. u. tar­tottak gyűlést, melyen Bermüller Alajos jelenté, hogy Knoblauch Miksa építész a detailterveket legközelebb elkészíti. Meg­állapittatott az építésznek adandó jutalék. Bemutattatott Barthalos István ajánlata a fürdőház területének átengedése iránt, mely egyhangúlag elfogadtatott. Megálla­píttattak s illetve csekély változtatással elfogadtattak a társaságnak Galamb Jó­zsef által készített alapszabályai. — Egyházi kinevezés. Hornig Károly báró veszprémi .püspök ft. K a­uzli Dezső theol. ny. r. tanárt szent­széki ülnökké nevezte ki. — Szabadságharczunknak Bu­dapesten a vigadóban levő kiállítási ren­dezősége a legjobb hazafiak figyelmébe ajánlja a kiállítástól megrendelhető élet­nagy Kossuth képeket és szobrokat, mert ezek eladásából beíolyó összegek dicső szabadságharczunk nagyszerű gyűjtemé­nyének fentartására lesznek torditva. Egy életnagy szobor 20—35 frt, egy életnagy kép 60, 150 és 220 frt rámástól. A ren­dezőség tisztelettel kéri az illetőket, a kiknek 48—49-es ereklyékről, képekről stb. tudomásuk van, hogy arról a fővárosi vigadóbeli 48-as kiállítást értesítsék. Mind­azok pedig, kik ilyen tárgyaktól megválni szándékoznak, küldjék Budapestre erek­lyéiket, mert a 48-as kiállítás rendezősége vagy megveszi, vagy Kossuth — Petőfi stb. életnagy és szép képekért elcseréli. — Személyi hir. Bobula János orsz. képv. tegnap este városunkba ér­kezett. — Esküvő. Szili György ácsi fő­tanító e héten esküszik örök hűséget An­tal Eszter kisasszonynak, Antal- Gábor ácsi lelkész kedves nővérének. — A helybeli ipartestület alapszabályainak oly órtelembeni módosí­tását, hogy az eddigi évi egy forint tag­sági dij 40 krra szállíttassák le, — mint értesülünk — a kereskedelemügyi m. kir. minister azon indokból nem hagyta jóvá, mert a. tagságidij leszállítása jelentékeny jövedelmi hiányt idézne elő s ez által a testületnek állandó és alapszabályszerü működhetése kérdésessé válnék. — Kossuth Lajos születés napjá­nak 90. évfordulóját Veszprémben is illő mérvben megünnepelik, a mennyiben a „Korona" szállodában és a „Népkör" helyiségében társas-vacsorát rendesnek* — A „Jó sziv" egyesület a Nyá rád községben f. évi augusztus hó 29-én pusztított tűzvész által károsultak részére 500 forintot adományozott. — Balatonfüred sorsa. E czim alatt foglalkozik a Győri Közlöny hazánk ezen első rangú fürdőjével, mely tudva­levőleg a bencések tulajdonát képezi. E szerint Balatonfüred eladó olyan vevő­nek, a ki nemcsak a financiális követel­ményeknek tesz eleget, hanem morális kezességeket is ny uj t arra nézve, hogy a magyar tengervárost nem kiaknázni, de emelni, kellő pompába öltöztetni, a kül­föld fokozott figyelmére méltóvá tenni kívánja. Az ára hatszázezer frt. s e vétel­árban az összes beruházások, a gőzfürdő s a legtöbbet jövedelmező savanyúvíz forrás, a szállók és valamennyi épület is bennfoglaltatik. Hazai vállalkozó, vagj^ konzorciumnak sokkal, készségesebben adná, mint külföldinek. Ha nem akadna alkalmas vevő, ugy meg tartják Füredet s még a tavasz kezdetén nagyarányú épít­kezés be kezdenek. Néhány százeser fo­rint van előirányozva erre az esetre. Mo­dern formájú szállókat és terjedelmes bérházakat építtetnek s lehetőleg a ma­gánépületeket, szállókat, villákat kisajá­títják. A szállodákban, a fürdökúránál mindig a lehető minimális árszabást csi­nálják, hogy Balaton-Füreden a közép­osztály ne csak egy napos futó vendég legyen. A savanyuvizforrás rendszeres üzleti kezelésbe megy. Ha ez az üzleti operáció sikerül, akkor, de csak akkor ta­lán nem lesz többé Balatonfüred — eladó. — Köszönetnyilvánitás. Mélt. gr. Esterházy Móriczné urnö a „Vörös kereszt egylet" részére, évi tagsági dij fejében 10 frtot kegyeskedett adományozni, melyért hálás köszönetét nyilvánítja az egylet nevében Pentz Józsefné elnök. — A vidéki zsurnalisztika kö­réből. A „Kecskemét ós Vidéke" cz. tár­sadalmi s közművelődési hetilap f. évi október 1-sötöl kezdve megnagyobbított alakban, hetenkint háromszor „Pestmegyei Hirlap" czimen jelenik meg s képviselni fogja egész Pestmegye társadalmi és köz­művelődési érdekeit. — A nyárádi tüzkárosultak részére ujabban Szilágyi Józsetnó urnö Dr. Steiner József adtak át 2—2 frtot szerkesztőségünknek. Rendeltetési helyére juttatjuk. — Országos vásárunk silány volt. Az állatvásáron mintegy 2000 drb. állat íratott át. Kirakodó vásárunk sem ütötte meg a mértéket. — 60 éves jubileum. Folyó évi szept. hó közepén ünnepli meg a n.-ka­nizsai könyvkiadó AVajdits czég üzleté­nek 60 éves fennállását. Ezen üzletet 1832-ik év szept. havában alapította Wajdits János, 1858. aug. 1-én fia Waj­dits József vette át, ki a könyvkereske­dést tetemesen megnagyobbította, jobb berendezésű 3 gyorssajtóval ellátott könyv­nyomdával, könyvkiadóhivatallal és hír­lappal látta el; Ezen üzletet 1891. márcz. 1-én vette át József fia, ki azt összes ágával jelenleg „Ifj. Wajdits József'' czég alatt tovább folytatja. Kívánjuk és óhajtjuk, hogy az elődei által alapított, bővített üzletet soká vihesse és emelhesse az irodalom és családjának (melyhez "Wajdits Károly helybeli könyvkereskedő is tartozik) jóvoltára. — Veszprém vármegye köz­igazgatási bizottsága f. évi szeptem­ber hó 12-én tartotta rendes havi ülését Véghely Dezső kir. tanácsos alispán el­nöklete alatt. A beterjesztett szakjelen­tések, miután azok semmi különöst nem tartalmaztak, egyszerűen tudomásul vétet­tek. Vargyas Endre kir. tanfelügyelő által bemutatott havi jelentés, fölem­lítve a pápai diszes r. kath., elemi iskolát, igy szól: Csak az a kár, hogy az épület egyik fele, a tér emelkedett része által fedve van, a mely körülmény a téli tor­nacsarokra nézve hátrányos. Ezen a bajon, azonban a térség planirozása által segít­hető volna s ekként az épület inponálóbb hatást nyervén, a téli tornacsarnok is egészségügyi szempontból teljesen kifo­gástalan lenne. — A pápai volt főrabbi Dr. Klein Mór leányának Jennynek a mult héten volt esküvője Hirtenstein Simon, béga-szent-györgyi nagykereskedővel N.­Becskereken. Az esküvön, mint a „Ma­gyar Uj ság" irja Rónay Jenő főispánon, Dániel László alispánon, Kres'ztics Já­uos polgármesteren és Hadfy Döme kir. közjegyzőn kivül a város összes előkelő­sége részt vett. Az esküvöt követő lako­mán lelkes éljenzés "közben olvasták fel Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, továbbá Hiller Bertalan egyetemi tanártól és má­soktól érkezett üdvözlő táviratokat. — Városunkban 350 kocsira való jógkészlet van. Nem mondható ugyan soknak, de elegendő arra, hogy járvány esetén a betegek jéghez juthassanak.'Most az ideje annak, hogy a városi hatóság gondoskodjék olyan jégtelep létesítéséről, mely az ebbeli miseriákat végre teljesen megszüntesse.

Next

/
Thumbnails
Contents